Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)
1926-09-25 / 219. (1257.) szám
2 m Ruszinszkó tanilgyi referensét megbuktatja az őszintesége? Ungvár, szeptember 24. (Ruszinszkó! szerkesztőségünktől.) Kevés ügy vert fel akkora port csehszlovák politikai körökben, mint Simek tanügyi referens multheti nyilatkozata. E nyilatkozat ugyanis a hivatalos intenciók ellenére leplezetlen őszinteséggel tárta fel Ruszinszkó kulturális leromlását, holott a prágai kormány minden vonalon azt hirdette, hogy Ruszinszkó kulturnivójának emelésére minden áldozatot meghoz, csakhogy ezt az autonóm területet a nyugati részekkel egyenlő kulturnivóra emelhesse. A tanügyi referens nyilatkozata aztán lerántotta a leplet erről a kétszínű kultúrpolitikáról és megmutatta a világnak, hogy ezen a kis területen nem kevesebb, mint huszonhétezer gyermek lézeng iskola nélkül. Mint beavatott forrásból értesülünk, a tanügyi referens nyilatkozata a köztársasági elnök elé került, abból a célból, hogy az elnök maga győződjék meg arról, hogy az ö magasztos elveit és eszméit miként valósítják meg a gyakorlatban azok a kormányíérfiak, akik ezt magukra vállalták. Mi sem természetesebb következtetés, minthogy a helyzetet őszintén feltáró, egyenes beszédű Simek tanügyi referensre ezután rossz szemmel néznek majd az illetékes kormánykörök és szó van arról, hogy állása alól felmentik. Komplikálja a helyzetet a nagyszőllősi gyógypedagógiai intézet igazgatóságának bizonyos fegyelmét maga után vonó ügye, amelyet Simek referensnek kellett volna elintéznie, de az eddig meg nem történt. Azaz, hogy — állítólag — az igazgatót felfelé buktatva, Nagyszőliősről Ungvárra helyezték át. A fejleményeket egyébként minden oldalról nagy érdeklődéssel kisérik, mivel mind bizonyosabbá válik, hogy a hátérben j pártpolitikai érdekek húzódnak meg. A magyarságot azonban mindebből elsősorban csak az érdekli, hogy *— ámig Ruszin- szkóbau a cseh iskolák gombamódra szaporodnak — addig a magyarság a hét esztendeje kérvényezett magyar gimnáziumhoz nem tud hozzájutni. Reméli tehát, hogy ha a tanügyi referens személye elkerül az útból, a magyarság jogos kívánságai is hamarább teljesülhetnek. mi fegyvereink a legjobbak | ffi Kérje díjmentesen 20 oldalas, képes nagy ár- 5 jegyzékünket. Használt fegyvereket javítunk és £ kicserélünk. Részletfizetés. Pralsa II., g I Iffigm * vám** I 1 48'22' 1 Fii: Olmütz, Masaryi.ovo nám. Róma lett Bécs, Pétervár és Berlin politikai örökösé Hogy szorítja ki Mussolini Franciaországot Középeurépából és a Balkánról — A kisantant felrobbantásának munkája - A magyar-jugosziáv-olasz köseiedés efiőzmé»yei és története — A bajor féihivataios feítlsnö cikke Csehszlovákiáról az uj európai „beteg emberről" Berlin, szeptember 24. (A P. M. H. berlini tudósítójától.) A bajor kormány félhivatalosa, a nagytekintélyű müncheni „Bayerisché Staatszeitung“ terjedelmes cikkben foglalkozik a magyar—jugoszláv együttműködés tervének kapcsán az utódállamok külpolitikai helyzetével és fejtegetéseinek során a következőket Írja: Az antantftatalmák harca a délkeleteurópai hegemóniáért tovább tart. Mialatt Franciaország mindent elkövet, hogy Olaszország és Románia között a baráti viszonyt meggátolja, Anglia Görögországban fejt ki élénk^ tevékenységet, addig Olaszország az összes délkeleti államokat, Romániát, Jugoszláviát és Görögországot egyaránt igyekszik külső politikai hálójába keríteni. Kétségtelen, hogy a nagyhatalmak közül Olaszország dolgozik a legnagyobb intenzitással. Felhasználja az európai zűrzavart arra, hogy hatalmát kifelé növelje. Nem várja meg. mig a népszövetség az európai államok koneernjét helyreállítja, hanem szép lassan befolyásra tesz szert mindenfelé és egymásután foglalja el azokat a pozíciókat, amelyek birtokáért annakidején Berlin, Bécs és Péter- vár vetekedtek. Olaszország lassanként az egész Balkán protektörává lesz. Belgrád, Szófia, Athén és Bukarest úgy figyelnek Rómára, mint ahogy a háború előtt Pétervárra figyeltek. Az olasz siker titka a módban van, ahogyan Olaszország a kis balkáni államokat kezeli. Mindezekben az államokban Olaszország mint segítésre kész jóbarát lép fel, érti a módját, hogy mindegyiknek valamit Ígérjen, valamit garantáljon, anélkül, hogy háborús veszedelmet idézne fel. A legtermészetellenesebb szövetség és barátság, amely egyáltalán elképzelhető, az olasz—jugoszláv barátság. És ennek ellenére sikerült az olasz diplomáciának Jugoszláviában olyan barátokat szerezni, akik meg vannak arról győződve, hogy Jugoszlávia meghódított területeit csak Olaszország segítségével tarthatja meg. Az olasz diplomáciának sikerült az úgynevezett kisantantot szétrobbantani s a jugoszlávokat és a románokat arról meg* győzni, hogy a Csehszlovákiával való támadó és védőszövetségből semmi hasznuk. ellenben Franciaországtól való függésük valamennyinket elöbb-utóbb háborús bonyodalmakba fogja sodorni. Bukarestben, ahol olyan büszkék a római származásra, annál hamarabb megértették Olaszország ezen érvelését, mert látták, hogy Franciaországtól nem tudnak több pénzt kapni. Belgrádban viszont belátták, hogy a szomszédos Olaszország, amely Albániában is megvetette lábát, barátnak sokkal kevésbé veszedelmes, mintha Horvátországot és Dalmáciát és északon Magyarországot Jugoszlávia ellen irányuló szövetséggé fejleszti. Jugoszláviával és Romániával való többesztendős tárgyalásai során Olaszországnak Magyarország volt az ütőkártyája. Magyar- ország és Olaszország között tradicionális barátság áll fenn, amelyben nagy szerepet játszanak Kossuth Lajos és Türr István nevei. A magyar arisztokrácia rokonságban van az olasszal, de ezenkívül Olaszország a legújabb időben is pompásan értett ahhoz, hogy Magyarországai való barátságát alátámassza. így Magyarország legsúlyosabb óráiban, a proletárdiktatúra idején nagyszerűen viselkedett a budapesti olasz misszió, amelynek élén Romanelli ezredes a magyar népnek valóban nagy szolgálatokat tett. Nem kisebb eredménnyel támogatta azonban Olaszország Magyarországot abban, hogy Sopront és környékét visszakapja. Géniben és mindenütt, ahol magyar érdekről volt szó, az olaszok nem resteltek eredményesen síkra szállani. Bethlen Istyán gróf és Magyarország minden vezető politikusa meg van győződve arról, hogy Magyarországnak Olaszország a legtermészetesebb barátja és kétségtelen, hogy Olaszország értett ahhoz, miszerint Magyarország érzelmi politikáját a maga javára kihasználja és Magyarországot úgy Bukarestben, mint Belgrádban ijesztőként szerepeltesse. Horthy kormányzó a mohácsi csata évfordulóján mondott beszédében igen melegen aposztrofálta Jugoszláviát és ez a beszéd Magyarország szomszédainál nagy feltűnést keltett. Egy, a jugoszláv külügyminisztériumhoz közelálló politikus kijelentette, hogy belgrádi politikai körökben Horthy beszéde nem volt meglepetés, mert a diplomácia kulisszái mögött már régóta tuc’.ák, hogy Jugoszlávia és Magyarország külpolitikai együttműködése küszöbön áll. Ennek gondolata Mussolini és Nincsics római konferenciáján született meg. A két külügyminiszter lerakta Olaszország és Jugoszlávia együttműködésének alapját, azonban diplomáciai körökben már akkor tudták, hogy ebben az együttesben Magyarországnak jelentős szerepe lesz. Az olasz—jugoszláv—magyar tárgyalások kulisz- szatitkai e pillanatban még ismeretlenek. Eddig csak annyi bizonyos, hogy Jugoszlávia és Magyarország a legnagyobb előzékenységSCHÖPFLIN ALADÁR BALATONI TRAGÉDIA REGÉNY (30) Aj ig c::k epekedett ezután a szerelőin után, azt hiite, ez valami különleges dolog, csak az ő sajátja, nem volt soha a világon, talán csak a nagy szerelmesek történeteiben. Azt hitte, ez a nagy érzés tulemeli őt a bűn és erény normális körein, elkövetendő bűnét olyan magasságokba emeli, ahol már erénnyé magasztosul, mint minden nagy dolog a világon. És most azt kellett éreznie, hogy nem képes erre a nagy dologra, csak arra képes, amire minden köznapi asszony — nincs tehetsége a szenvedélyre. Vagy a férfi nem tudta megadni neki? Csak meg- gynjtani tudta a lángot, de nem táplálni? Hol a hiány? Egy belső védekező gesztussal ■azt akarta elhitetni magával, hogy a férfiban van a hiány oka, de mélyen belül érezte, hogy ez csak csalása önmagának, a nagy szenvedélynek belőle magából kell Maradni. Most '/egyelte azt az érzéki gyönyört, amelyet érzett, a saját vonagló izgalmát, húsának azt a libegősét. Szegyeit mindent, amit tett és amit érzett, ugy szégyelle saját meztelenségét a férfi előtt, mint egy szűz leány. Béltekvre sem tudott azzal az exaltált szerelme.-; gyöngédséggel, a hálának azzal a forróságával gondolni, melyet az igazi asszony érez az igazi szerelmes éjszaka után aziránt a férfi iránt, aki megszerezte neki a legfőbb (.'Bázist. Nem érezte benne a szenvedélyes férfit, esek a szerelmi rou tini ért és nem a szere'cm megszállott lelkű művészét. Az a rettentő kínos és megalázó érzése volt, hogy tukijöonl'éypftn o sk prostituálta magát. ingerülten, kapkodva öltözött fel, sietett is, mei’t már el volt késve. Bélteky már bizonyosan várja a kis erdőben, ahogy megbeszélték. Meg se reggelizett, sietett a találkozó helyére, pedig érezte, hogy a megszokott meleg tea hiánya is csak fokozza testi rossz érzését. Bélteky már csakugyan várta egy pádon ülve. Leült mellé; valami feszélyezetts-ég volt kettejük közt, mintha nem lettek volna nenány órával ezelőtt a világon elképzelhető legnagyobb közelségben egymással. Elza ugy is érezte, hogy Béitekyvel való bizalmassága csakis a szerelmi területre szorítkozik. Nem tudta -elképzelni, hogy egyéb dolgairól, gondolatairól, óhajairól, érdekeiről, kedvteléseiről meghittem beszéljen vele, hogy bizalmas közléseket tegyen neki róluk. Egy darabig hallgattak, Bélteky figyelmesen nézte Elza arcát, ő meg zavartan maga elé nézett, kerülve a férfi tekintetét. — Maga a legkülönösebb asszony, akit valaha láttam — szólalt meg aztán Bélteky. — Odaadó és mégis zárkózott. A lényét nem adja oda, azt bezárja önmagába, nem tud egészen felolvadni. De mért nem? Nem bízik -bennem? Nem akar engem? Elza nem felelt. Bélteky azt kérdezte, amit ő is kérdezett magától és -amire nem volt benne felelet. Bélteky megfogta a kezét, elkezdte simogatni, — Látja — mondta szerelmes hangon — én meg akartam adni magának a legnagyobbat, amit a férfi adhat a nőnek. Meg is tudtam volna adni, mert bennem több volt és több van, mint közönséges vonzódá's, a férfi vágya egy szép asszony iránt. De ebhez az kellene, hogy maga is velem jöjjön a szerelem dimenzióiba. Mért nem akar velem jönni? Elza makacsul hallgatott. Szenvedeti Bélteky szavaitól, meri felismeri.' bennük a maga gondolatainak isméi IikIőséi. — Amióta nőkkel 'foglalkozom folytatta Bélteky —, ezt kerestem, azt a nőt, akiben meg tud szólalni a szerelem orgonája és aki ezt meg tudja bennem is szólaltatni. A nagy, a legnagyobb boldogságot kerestem és kívántam szétárasztani a nőire. Tudom, hogy bennem megvan erre a képesség, érzem, hogy ez a csodálatos hangszer fel van bennem hangolva, csak kell valaki, aki játszani tud rajta. Száz nőnél nem találtam meg. Magánál, azt hittem, megtalálom. Nem csalódhattam olyan nagyon magában. Talán csak nagyon tartózkodó, talán még nem tudtam meghódítani teljesen. A$ég fog jönni, amit maga is vár. Tudom, hogy ezt várj#, ezért nem boldog még most sem. — Ezt váróim — -mondta Elza sötét színezetű hangon. ^ Felálltak a pádról, sétáltak a kis erdő utjain, ahol rajtuk kívül nem járt senki ebben a reggeli órában. Bélteky beszélt Elzának, önmagáról, arról, hogy mért foglalkozott annyit nőkkel. Mindig csalt azt az egyet kereste,'a nagy szenvedélyt a nőben és sohasem talált mást, mint a mindig egyforma érzéki gyönyört. — De én nem akartaim csupán az asszonyok ínulattatója lenni, én a szerelemben a legmagasabb igénnyel léptem fel, a legnagyobbat kerestem. Ezért hagytam ott minden asszonyt, csalódottan. — Ezért fogsz engem is otthagyni — gondolta magában Elza mély 1 eh angol tsággal. — Mindegyiknél végeredményben csak a kalandvágyat, az érzékiséggel való játékot, vagy a hisztériás [mohóságot találtain. Egy nő volt csak, aki velem akart röpülni azokba a felsőbb szféráikba. Ez azonban nem bírta erővel, bel csór vaidt, testileg megtört. Elza előtt feltűnt a gellérthegyi.beteg asszony, Bélteky felesége, atkonyi órán, a nyugvó széken, sápadtan, légiesen. Ennek a nőnek elégelt a teste a férfi füzében — 1926 szeptember 25, szombat. gél folytatják egymással a kereskedelempolitikai tárgyalásokat, továbbá, hogy a belgrádi sajtó hetek óta feltűnő barátságos hangon ir Magyarországról. Magyarországon a közeledéstől pillanatnyilag nem várnak tulnagy eredményt és nem gondolnak arra, houv például visszakapják a Bácskát. Elsősorban gazdasági előnyöket remélnek, főként a fiumei kikötőhöz vezető. szabad utat és azt, hogy így sikerül a kisantant vasgyürüjét szétpattantam. Ez a délkeleti uj csoportosulás Németországot is érdekli, habár hivatalosan egyelőre még nem adta jelét ennek az érdeklődésnek. A magyar—jugoszláv—román—olasz szerződés sakkmattot adna Csehszlovákiának és a középeurópai francia politikának. Csehszlovákia elszigetelve kénytelen volna Németországhoz közeledni és a szudé- ta-németek szabadságát visszaadni. A délkeleti átcsoportosulás lehetővé tenné Ausztria csatlakozását Németországhoz. Csehszlovákia az uj Európa „beteg embere". Ezt Belgrádban és Bukarestben is belátják végre. Eltörlik az állami nép- és polgári iskolák tandiját Prága, szeptember 24. Az iskolalátogatás módosításával kapcsolatban a legközelebbi jövőben rendezik a nép- és polgári iskolák tan- dijkérdését is. A terv szerint a tanítás a népiskolában ingyenes lesz, sőt még felvételi és egyéb illetékeket sem fognak a tanköteles gyermekek szüleitől beszedni. Újítást vezetnek be a polgári iskolába való felvételi szabályzatoknál is. A nyilvános polgári iskolák tankötelezettsége vonatkozni fog mindazokra a gyermekekre, akik legalább tiz és fél évesek és a népiskola ötödik osztályát jó eredménynyel elvégezték. A tandijat a nyilvános polgári iskoláknál is eltörlik. A tanerők fizetéseit és nyugdijait, továbbá az iskolák fentar- tási költségeit az állam viseli. Budapest a polgármester választás jegyében Budapest, szeptember 24. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ripka Ferenc főpolgármester holnap délelőttre pártközi értekezletre kérette magához a városházi pártok vezetőit. A tanácskozás programján a szerdai polgármesterválasztó közgyűlés rendjének és nyugalmának technikái. biztosítása szerepel. A váratlanul ki élesedett és a személyi térre terelődött ellentétek miatt ugyanis sokszorosan fontos most, hogy a szenvedélyek kirobbanásának elejét vehessék. A holnapi tanácskozástól ugyan döntő fordulatot nem várnak. A döntés hétfőn, vagy legkésőbb a keddi nap folyamán következik be. Hogy milyen irányban, arról a mai kialakulatlan helyzet mellett korai lenne beszélni. Azonban annyi valószínű, hogy a polgármesterválasztásnál semmiesetre sem fog a három jelölt szembe kerülni egymással. mégis százszor boldog ez a nő, -mert őt találta mégis a legkülönbnek, kiválasztottnak az a férfi, aki megtörte a test-ét. — Maga is tudna röpülni, akarna is, tudom, -maga i.s azt keresi, amit én, de hol a szárnya? Még nem bontotta ki a szárnyát. Mért nem bontja már ki? Elza csalódást és el-égületlenséget érzett, ki Bélteky szavaiból, ugyanazt, ami ő benne magában is megvolt. Nagyon szomorú volt. Most azt -érezte, hogy a férfi benne is csalódni fog, ő nem fogja kibontani a szárnyát. Mert nincsen szárnya. Egy nyírott szárnyú darut látott egyszer, amint kínosan, vergődve igyekezett felrepülni, mert a repülés nagy kívánsága megvolt benne. Látta erőlködő, kínos, groteszk -mozdulatait, melyekben n-agy szenvedés fejeződött ki. Önmagát látta ebben a sutaszárnyu madárban. Szótlanul mentek egymás mellett. Véletlenül -és akaratuk ellenére a piac szélére értek, -ahol s-orbarakott asztalok mellett kínálták portékáikat a kofák. Az egyik asztaltól épp akkor lépett el feléjük fordulva Maliid, aki mint jó háziasszony maga járt a szakácsié java 1 bevásárolni. Ment tovább, ugy tett, mintha nem látná őket, de Elza jól látta azt a hirtelen pillantást, amelyet rájuk vetett és arcának indulatos elborulását. Ez a találkozás még jobban lehangolta. Most már végét akarta vetni az együtt létnek Béitekyvel. Szótlanul mentek befelé az erdei utón és mosoly nélkül váltak el a gyógytéren. Elza szorongó érzéssel ment a fürdőbe. Félt a Maliiddal való találkozástól, tudta, hogy barátnője azzal az egy pillantással meglátott mindent, megértett mindent és Ítéletet, mondott mindenről. Ettől az Ítélettől félt. Már előre igazságtalannak érezte, de meg'olebliezhetetlennek. A világ ítél. tél látta már előre Maliid Ítéletében. (Folytatjuk.)
