Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-24 / 218. (1256.) szám

A pénzügyi gazdálkodás garázdálkodása Munkácson és környékén Munkács, szeptember 23. (Saját tudósátónMól.) A munkácsi pánaügytigazgaitóság kötraetébe tartozó falvak lakossága legmagyobbirészt német. A háború ©lőtt ez a nép tényleg igen kedvező anyagi viszo­nyok között élt. A háború azonban erősen gyön­gítette a németség anyagi helyzetét, a csehszlovák pénzügyigazgatás mégis a legnagyobb erővel fe­küdt rá ezekre a falvaikra. Az itteni pénzügyigaz­gatás, úgy látszik, azt a politikát csinálja, hogy a némei falvakon szedi be azt a horribilis adó­összeget is, amit a ruszin falvakra vetettek ki e amit azok nem fizetnek. Köztudomású ugyanis, hogy a ruszin falvak egész légiója az uj áilamala- kulás óta egyetlen fillér adót sem fizet. A súlyos vagyondézsma és az évi adók meg­döbbentő számtöanege után a falvak most kapták kézhez az 1921—22—23. évekre szóló jövedelmi adókivetéseket. A kivetések teljesen rendszerte­lenek, az adókulcs mindenütt érthetetlenül más és •más, a vagyoni kimutatások valótlanok. A falusi gazdák körében nagy izgalmat váltott ki az adő- ikövetelós, mert ha a kívánt összegeket megfizet­nék, vagyonuk nagy része is Támeame. Munkács iparos és kereskedő polgársága ugyancsak most kapta kézhez az 1924—25—26. évekre szóló jövedelmi adókivetéseket. Ezek a ki­vetések miég megd öbben többek, mint a falusi gaz­dáknál, igy például egy-két emberrel dolgozó kis- iizemü iparostól egy-egy évre öt-hatezer koronát követelnek. A munkácsi keresztényszocialista párt titkár­sága a fellebbezések egész tömegéit készítette már el, azonkívül tiltakozó gyűlést fog tartani a lehe­tetlen adókivetések ügyében. S _____________ A vitaminok rejtélyei Érdekes előadás a düsseldorfi természettudo­mányos napon — A Prágai Magyar Hirlap munkatársától — ű -. Berlin, szeptember 23. rA német természettudósok és orvosok düsseldorfi kongresszusán Stepp jénai tanár rendkívül érdekes előadást tartott a vitamin­kutatás legújabb eredményeiről. A vitamin- probléma kétségtelenül megoldása felé köze­ledik, amióta sikerült a rejtélyes X, amit a vitamin jelentett és az ismert kémiai folya­matok között mutatkozó űrt áthidalni. Az amerikai Hess és Steenbock professzorok az antirachitikus vitamin természetét kimerí­tően feltárták. Kimutatható volt, hogy az ál­lati és növényi szövetekben az ultraviolett fény behatására antirachitikus vitamin áll elő, még pedig choleszterinekből és a cho- leszterinekhez közelálló növényi sterinekből. így az olafja olaja és a gyapotcserjemag olaja a higany-kvarclámpa félórai besugárzására a csukamájolaj tulajdonságait kapja. Az ultra­violett sugárzásnak hatása a vitaminok utján még tovább meg:,’, így megállapították, hogy a tyúkoknak tojóképessége a fény behatására jelentékenyen növekszik. Mivel a zöld levelekben csaknem az ösz- szes vitamin egyenletesen benne van, fel sem becsülhető a nyers formábaji, saláta vagy gyümölcs alakjában belénk kerülő táp­lálék értéke. Stepp tanár megállapitásai sze­rint meg kell elégedni az optimummal, vagyis egy bizonyos határon túl nem szabad beven­ni vitamint tartalmazó táplálékokat. Az, aki­nek táplálkozása több vitamint tartalmaz, teljesítő képesebb. m*.------ üUll't Wg2,gggIS!2SE3gg««m«gtuJia.Mi»»» ■ Mily en lesz a népszövetség napi árreform ja ? Gén?, szeptember 23. (A P. M. H. genfi tudósitójától.) A nép- szövetség egyik albizottsága, amely már két éve foglalkozik a naptárreform kérdésével, befejezte munkáját és jelentését be fogja terjeszteni még az idei ülésszak alkalmával. Az albizottság általánosságban is foglal­kozott a kérdéssel, de legelső célja mégis az volt, hogy a husvét időpontjának kérdését rendezze. Rengeteg mennyiségben érkezett a bizottsághoz válasz azokra a kérdőívekre, melyeket erre vonatkozólag szétküldtek a vi­lág minden tájékára, elsősorban természete­sen a különböző keresztény felekezetekhez, de azután minden testülethez, sőt magánsze­mélyhez is, akinek a véleményét ebben a kérdésben meghallgatásra érdemesnek ítél­ték. A bizottság a maga részéről a beérkezett anyag feldolgozása után azt fogja javasolni, hogy a husvét dátumát április második vasár­napjára tegyék, tekintet nélkül azonban arra, hogy ez a va­sárnap hányadik napja lesz a hónapnak. Sokkal nehezebb munkája volt a bizottságnak az általános naptárreformot illetőleg. A kü­lönböző vélemények, tervek tarka csoportja, amelyek a legváltozatosabb ötletekkel óhajt­ják megoldani a mostani naptárrendszer fo­gyatékosságait, óriási munkát adták, mielőtt a bizottság tagjai valami végleges határozott formába öntött reformjavaslathoz tudtak jut­ni. Hosszú tárgyalás után végre is abban állapodott meg a bizottság, hogy két tervezetet fog a népszövetség közgyű­lése elé terjeszteni, anélkül, hogy a kettő közül bármelyik mellett is állást foglalna. Az első javaslat szerint az évet négy egyenlő negyedre osztanák és mindegyük negyedben két harmincnapos hónapot kö­vetne egy harmincegynapos hónap. A fen- maradó 365-ik nap vagy úgynevezett zéró-nap lenne január elseje előtt, vagy pedig az egyik negyedben két harminc- egynapos hónap lenne. A szökőévben Komárom, szeptember £3. Garamlök községben április 28-án meg­gyilkolták özvegy Varga Jánosné 72 éves gazdag öregasszonyt. Az eset nagy feltűnést keltett nemcsak a faluban, de az egész kör­nyéken, különösen, mikor kiderült, hogy a gyilkosságot az áldozat fia, Varga Ist­ván 28 éves földmives követte el. A bűntény szomorú előzményei a fötár- gyaláson derültek ki, amely a komáromi es­küdtszék előtt szeptember 21-én folyt le. Az öregasszonynak fia iránt táplált gyű­lölete onnan kezdődik, amikor az elvette Mé­száros Klárát, annak a Mészáros János gazda- embernek a leányát, aki ezelőtt 40 évvel ne­ki visszaküldte jegygyűrűjét. Ezóta fiának nem volt előtte maradása. Feleségét elmond­ta minden rossznak, a fiának csak „bika44 volt a neve, kis unokáját pedig „csikó 4-nak becézgeíte és az ártatlan gyermeket is fékte­lenül gyűlölte. Április 28-án este a fia csizmáját vitte talpaltatni, de mielőtt odament volna, bete­kintett az anyjához, aki szintén hivatta vala­Kassa, szeptember 23. Kassa városának két nagy periódusra oszlik a forradalom utáni várospolitikai élete. 1918-161 1923-ig kinevezett polgármester és tanács vezet­ték a város ügyeit s ez a korszak magán viselte a háború utáni ziláltság összes nyomait. Horribi­lis adósságok, magas póíadó, szegénység és két­ségbeejtő pénztelenség az egész vonalon. Az 1923. évi községi választások, a város választott képviselőtestületének és tanácsának megalakulása jelentette a kassai városi ügyeknek a régi mederbe való visszatérését, amely természetesen nem ment máról-holnapra. Három esztendőnek kelteit elmúlnia, amíg Kassa odáig jutott, hogy tényleg a város anyagi helyzetének konszolidálásá­ról s ezzel kapcsolatban a gazdasági és kulturális helyzetének javulásáról lehet beszámolni. Hogy a város ügyeinek mai állásáról a kö­zönséget tájékoztassuk, fölkerestük Novák Pál dr.-t, Kassa város polgármesterét, aki a város helyzeté­ről s a város ügyeit intéző párfok egymásközötti viszonyáról a következőket mondotta: Javult a város helyzete Három esztendei megfeszített munkával sike­rült elérni, hogy Kassa városának helyzete min­den tekintetben javult. A legjelentősebb bizonyí­téka ennek az, hogy a 360 százalékos pótadót 180 százalékra szállítottuk le, amit nem minden szlo- venszkói város mondhat el magáról. A pótadó leszállításának következményei nagy­jelentőségű ek a polgárság anyagi helyzetének szempontjából. S mondhatnak bármit, tény és való, hogy a pótadó leszállítása pozitívum, amely azt bizonyítja, hogy a város vezetősége a képvise­lőtestülettel karöltve minden lehetőt elkövetett, hogy a viszonyokat elsősorban ezen a téren kon­szolidálják. A pártok együttműködése Mi a véleménye polgármester urnák a pár­toknak a városi ügyek terén való közreműködé­sére vonatkozólag? — A pártok a három esztendei működésűk alatt megismerték egymást és rájöttek arra, hogy vannak ügyek, ahol az összes pártok csak egy véleményen lehetnek s ez a város érdeke. Az egymástól távol eső politikai pállok városi ex­ponensei is kezdik belátni, hogy nem okvetlenül panama van a dologban, ha valamit az ellenkező oldalról javasolnak. A város érdeke azt kívánja, hogy a pártérdekek mellett a város ne szenved­jen s ezt a nehéz feladatot megoldotta a szükség­szerűség, mely igen sok esetben a differenciák ellenére is közös nevezőre hozta a pártokat s az eredmény mindég meg volt az ilyen esetekben. Ma már ritkán akad olyan megoldásra váró pro­bléma, hogy a pártok előzőleg objektív módon közös megbeszélés tárgyává ne tennék s no ke­resnék azokat a módozatokat, melyeknek segít­ségével a felbukkanó nehézségek eliminálhatók. Kölcsönös megértés és bizalom jegyében szintén szaporodnék a harmincegynapos hónapok száma. A második javaslat sokkal radikálisabb. Eszerint az esztendőben 13 huszonnyolc­napos hónap lenne és igy a hét napjainak dátuma állandósulna. A 365-ik nap igy is fölösszámu maradna és azt elneveznék évnapnak, vele kezdenék az esztendőt. Ez a nap nem is kapna nevet a hét mostani napjainak nevei közül. Szökőév­ben két ilyen nap előzné meg az év kezde­tét. mi szerződés elkészítése végett. Varga Ist­ván kijelentette anyjának, hogy a szerződést legjobb lesz a jegyzőre bízni, amire anyja éktelen haragra lobbant és felkapta az aszta­lon fekvő imádságos könyvet, szörnyű átkot mondott fiára, feleségére és ártatlan unokájára, majd az imakönyvet a fia arcába vágta. Erre Varga Istvánt is szörnyű indulat fogta el, anyját mellbe taszította, úgy hogy az megtántorodott. Hogy azután mi történt, arra nem emlékszik. Reggel az öregasszony meg­fojtva feküdt a padlón. A csendőrség és a vizsgálóbíró előtt éppen igy tette meg vallo­mását Varga István. Tíz tanút hallgatott ki az esküdtszék és a tiz tanú egybehangzóan az öregasszony el­len tett vallomást, megerősítve fia állításait. Ezek alapján az esküdtszék a vádi Hat felmentette az anyagyilkosság bűntetté­nek vádja alól, melyet önkívületi álla­potban követett el. Az államügyész fellebbezést jelenteti be az ítélet ellen. dolgozik a város képviselőtestülete. Nem lármás szóharcok, hanem a produktív munka csöndes, de annál hatékonyabb periódusához ér­keztünk. A jövő tervei Melyek azok a nagyfontosságu kérdések, me­lyek a polgármester ur polgármesteri munkássá­gának irányt szabnak? — A pótadó sikeres leépítésén kivül a Csőky- féle birtokcsere lebonyolítását szorgalmaztam leg­erősebben s hogy azt sikerült keresztül vinnem, annak örülök. Nagy gondoktól szabadítottuk meg a várost, amely magyarországi birtokainak esetle­ges elveszítésével fenyegette, mert egészen bizonyos, hogy Csáky gróf szlovenszkói birtokait már régen felparcellázták volna s hasonló sors várt volna Kassának magyarországi birtokaira is. — A birtokcsere lebonyolítása után a város érdekeinek értékesítésén dolgoztam. Nyolc millió adósságot kifizethettünk volna, ha a városi közgyűlés hat hónapon keresztül nem vitatkozik azon, hogy ki­nek adja a kitermelési jogot. Közben a fa ára nagyot esett s igy az értékesí­tésből semmi sem lett. Évente egy és egynegyed millió korona kamatot fizetünk az invesztíciós kölcsönök után. Ezt az összeget megtakaríthartuk volna már, ha a faértékesités sikerül. A város fejlesztése, a középilkezések, ut­cák, terek kövezése és parkírozása nagy­szerű tempóban halad. Kassa fejlődik és szépül, de itt meg kell jegyeznem, hogy egy olyan nagy- tudásu és agilis tanácsosom van a közópitkezések terén, mint Vukovics tanácsos ur. A város igé­nyei ezen a téren nagyok, de remélem, hogy rövi­desen az összes idevonatkozó kérelmeknek eleget fogunk tehetni s aszfaltjárdát, megfelelő kocsüíö- vezetet, parkírozást, csatornát stb. adhatunk az illető városrészeknek. — Engem ezen a téren is csak egy gondolat vezérel — folytatta a polgármester — fejleszteni és széppé tennni a várost s kielégíteni az igénye­ket, természetesen, a költségvetés figyelembe vé­telével, mert annak nem volna sok értelme, hogy az uj beruházásokkal a város adósságait szapo­rítsuk. A városi adminisztráció leépítése meg fog történni? — A városi adminisztráció leépítéséről — mondotta a polgármester — szó sem lehet. A város rohamos fejlődése a jelen­legi személyi apparátust teljesen igény­be veszi, igy ennek apasztásáról nem be­szélhetünk, ellenben valószínű, hogy az adminisztráció kibővítésére lesz nemso­kára szükség. Az elbocsátások csak a nyugdíjasok számát ter­helnék meg rendkívüli módon s tóuy az, hogy a jelenlegi kitünően bedolgozott városi személyzet­nek újakkal való tömeges felcserélése a városi gépezet pontos járását kedvezőtlenül befolyásol­ná, amire szükség nincsen Bekény László. BHBBsaranBBi A garamioki anyagyilkost fölmentette a komáromi esküdtszék Mikor a visszaküldött mátkagyürüből szörnyű tragédia származik negyven esztendő múlva — Saiát tudósítónktól — Kassa város a gazdasági konszolidáció utján Beszélgetés Novák Fái dr.-ral, Kassa város polgármesterével — A 360 százalékról 180 százalékra leszállított pétadó — A pártok objektív munkássága hasznára van a város érdekeinek — Milyen kérdések dominálják a kassai várospolitikát? — „Kassa szépül és fejlődik4 4— A városi adminisztráció leépítéséről szó sem lehet 1926 szeptember 24, péntek’. hHirkkl — 11 Szeptemb. Péntek tel íja m ilicsti! Hullámvasút Hurrá: most megindulunk...! Kacagva csusszanunk a gyors síneken: barlang öblös szája tántorog előttünk. •.. Már keresztülhaladtunk a sötét bolt-iven: most kezdődik a hajsza: sikong a sok ember: Hajrá...! a lélegzet ijedten, hördülve fennakad: villám-gyors vonatunk szempillantás alatt a kábító, szédítő mélységbe szalad! ... Sikongás, ujjongás, félelem, lárma, hajrá: a Halál bokázik tornászva apró vonatunkon...! Szédület... mélység... rohanunk: segítség...! segítség...!! Ah: elmúlt már... semmi: csupán az Élet volt, mi torkomra nyomta kábult rohanását: szédület, őrjöngés, zokogás, nevelés , _ hajrá: sik pályán szdguldunk tova: valahol előttünk vörös vigyorgással másvalaki vívja a haláltusáját.. .1 És ujjongás kacag sik pályánkon végig, de jaj: zuhanunk... jaj, jaj: mindennek vége...! ezeröles mélység... megint föl a légbe: vad vigyorral visít vörösen az éjjel, jaj, érzem, mi kéjjel esünk... emelkedünk: dáridózva röhög sarkunkban a Halál: sikoly.ok...! sikolytok...! Vége: kiszállni! A hullámvasút megáll, s Élet-állomáson újra néhány beszáll. Sólyomi S. Lajos. Bécs, 1926. junius. — A magyar nemzeti párt kulturális szakosz­tálya a magyar kultúra védelméért. A magyar nemzeti párt sajtófőnöksége jelenti: A magyar nemzeti párt kulturális szakosztálya az ősz köze­ledtével összeült az elmúlt héten Rimaszombat­ban, hogy körvonalazza a párt őszi és ‘éli kulcur- munkáját. A kulturális szakosztály ülésén Söröss Béla losonci ref. lelkész, a szakosztály elnöke el­nökölt. A szakosztály sorra tárgyalta ós legna- nyobbrészt elfogadta a párt kulturreferen sernek alaposan kidolgozott előterjesztéseit és a többek között elhatározta,, hogy tiz kulturestet fog ren­dezni, amelynek programját megállapitotla. Ki­mondotta a szakosztályülés, hogy a magyar kul­túra megmentése és előrevitele szempontjából különösen számit az egyházak támogatására. Mun­kamegosztást végzett a szakosztály a Mag var Nők Munkaszövetsége, a különböző egyházi kultur- szervek és a kulturális szakosztály által beállí­tott kulturmunkások között. Behatóan foglalko­zott a községi könyvtárak ügyével, tárgyalta a nemzet- és fajvédeiem, az egyke, csecsemogoudo- zás, anyák védelme kérdését, továbbá az elha­gyott és árva gyermekek ügyét. Tekintettel a megindult uj iskolai évre, foglalkozott a szakosz­tály a magyar iskola kérdéssel is és e kérdéssel kapcsolatosan jelentős határozatokat hozoh. — A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának prágai kerülete és szociális bizottsága pénteken este 7 órakor a Continen- tal-kávéházban ülést tart. A tagok pontos megjelenését kéri az elnökség. — Újabb jelentkezések a Magyar Újság­írók Szindikátusába. Sándor Imre (Kassai Napló, Kassa), Tichy Kálmán (Prágai Ma­gyar Hirlap, Rozsnyó), Márkus László (Gö­mör—Rimaszombat), Benkovits Gyula (Prá­gai Magyar Hirlap, Rimaszombat), Szom- batihy Viktor (Gömör, Rimaszombat), Fráter György dr. (Gömör, Rimaszombat), Sebesi Ernő dr. (Sáros, Eperjes) és Szokolay János (Csehszlovákiai Népszava, Rimaszombat) a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátu­sába kérték felvételüket, — Uj adminisztrátor. Komáromi tudósí­tónk jelenti: Izsa községben megüresedett plébánia adminisztrátorává a nagyszombati apostoli adminisztrátor Nádai Gyulát nevez­te ki. Nádai pár évvel ezelőtt katolikus inter- nátus vezetője volt Pozsonyban. — Lelkészválasztás Bátban. Lévai tudósí­tónk jelenti: A háti evangélikus egyház eltá­vozott lelkészének helyébe Laczkó Istvánt választotta meg Csorbáról. — Hirtelen halál. Komáromi tudósítónk jelenti: Kuller Ferenc dercsikai plébános vasárnap hirtelen meghalt. A javakorbeli plébános halálesete nagy megilletődést kel­tett tisztelői körében. — Masaryk-szohor Nyifrán. Nyitrai tudó­sítónk jelenti: A 7. (tátrai) nyitrai gyalog­ezred parancsnoksága közölte a sajtóval, hogy az ezred alapításának 10. évfordulóján, 1927 május 28-án szobrot Aliit a köztársaság első elnökének, Masaryk T. G.-nek és a szo­bor talapzatán, táblán, nevükkel tiszteli meg meg az ezred elesettjeinek emlékét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom