Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-23 / 217. (1255.) szám

A

r-'" -i

1926 szeptember 23, csütörtök.

A német keresztényszocialisták a német aktivista pártok együttműködéséért

A német .keresztényszocialista pari országos pórt vezetősége tegnapi ülésén az alábbi határozatot hozta:

Á.z országos párt vezetőség helyesli parlamenti képviselőinek az elmúlt parlamenti tárgyalási időszak folyamán tanúsított magatartását és a szndéta- nép érdekében kifejtett munkásságért köszönetét mond a keresrtényszoeialistapárti képviselőknek és szenátoroknak. Kívánja és elvárja, hogy a német keresztény-szocialista párt parlamenti klubja ezen az utón fog tovább haladni, hogy ezzel Csehszlovákia német népének az őt megillető részt úgy a hatalomban, mint a teljes egyenjogúságban elérhesse. Üdvözli az eredményes együttműködést a Bund dér Landwirtévcl és az ezzel szövetségben álló többi pártokkal és elvárja, hogy az együttműködés ki fog terjedni a parlamenten kívüli politikai ténykedésre is. Reméli, hogy ilyen együttműködéssel Csehszlovákia német népének politikai erejét egyesítik s e« az erő ugyanazt a célt fogja követni, mint amit a német keresztényszocialista párt követ, azaz a szudéta német nép nemzetiségi, kulturális és gazdasági egyenjogúságát fogja biztosítani.

Tífuszjárvány Ruszinszkóban

Pinta dr. közegészségügyi referens nyilatkozata

Un g vár, szeptembe r 22.

Ruszinszkón ezidén a járványok nagyobb- méretüek voltak, mint bármikor. A Vercliovi- na teljesen elhanyagolt földjén a tifusz pusztít Munkatársunk felkereste Pinta dr. közegészségügyi referenst, aki a következőket mondotta:

Ezidén különösen a tífuszjárvány ütötte fel fejét Ruszinszkóban. Baktériumai főleg a vizzel kerülnek az emberi szervezetbe, de a so késő következtében a talaj állandó nedvessége is nagyban elősegitette.

Ruszinszkóban különösen nehéz a járványok leküzdése, mert a Verchovina ősembere még baltát emel a kiküldött közegészségügyi személyzetre, kik a járványok terjedhetését akarják megakadályozni. És teljesen primitív, kultúra nélküli életükkel

valóságos bacillus hordozóivá válnak az egyes epidémiáknak.

A Verchovinán sokszor az elszigetelést csak a legnagyobb erőszakkal tudjuk keresztülvinni. A verchovinaiak

a kórháztól valósággal irtóznak és nagyon sok esetben egyenesen csendőri segítségre van szükség. Az erdőrengetegekben rejtőznek el és sokszor fejszével támadnak arra, aki őket a kórházba akarja szállítani.

A Verchovinán a kolera nostras mutatkozott leginkább ezidén, de csak két esetben végződött elhalálozással.

A kolera nostras nem az ázsiai kolera, csupán a tünetei azonosak.

A tífuszban megbetegedtek száma 175 volt, az elhaltaké 19.

A népszövetség szerencsekivánatai Magyarországnak

A gazdasági főbizottság megállapítja az ország Helyzetének Javulását — örömmel üdvözli a szomszéd államokhoz való közeledést

Genf, szeptember 22. A népszövetség gazdasági főbizottsága tegnap befejezte a Magyarország pénzügyi rekonstrukciójáról folytatott tanácskozásait. Tyler és Suvichs jelentéstétele után Hevesy, magyar miniszterrezidens megköszönte a népszövetség támogatását, majd Avramovics, jugoszláv delegátus a jelenlevők általános helyeslése mellett örömének adott kifejezést, hogy Magyarország pénzügyi helyreállítása végleges sikert tud felmutatni. Magyarország és Jugoszlávia viszonyában komoly javulás észlelhető. A két szomszédos állam között kölcsönös jóviszony uralkodik, ami által a háború utáni nehézségek elhárítása tekintetében is nagy javulás mutatkozik, amennyiben a függő kérdések elintézése előtt állanak s remény van rá, hogy a kereskedelmi szerződés megkötése is mihamar perfektuálódik.

Ezután a gazdasági főbizottság a következő határozati javaslatot fogadta el:

1. A népszövetség teljes ülése tudomásul veszi, hogy a tanács a magyarországi népszövetségi főbiztos működését 1926 július 30-ávaI beszüntetettnek jelentette ki, miután bebizonyosodott arról, hogy Magyarország pénzügyi

stabilitása helyreállt. Ezzel a rendelkezéssel az ujrafolépités munkája az eredeti tervben megállapított legrövidebb idő alatt sikeresen befejezést nyert.

2. A népszövetség teljes ülése ebhez a sikerhez szerencsekivánatatt fejezi ki a magyar kormánynak, a magyar nemzetnek, a népszövetségi főbiztosnak és a pénzügyi bizottságnak, amely az eredeti tervet kidolgozta. A népszövetség reméli, hogy a magyar kormány céltudatos pénzügyi politikájával az eddig elért eredményeket nemcsak, hogy meg fogja tartani, hanem azokat sikeresen tovább is fejleszti.

3. A népszövetség teljes ülése megelégedéssel veszi tudomásul, hogy Magyarország és szomszédos államai között, amelyekkel külkereskedelmi forgalmának csaknem ötven százaléka bonyolódik le, kereskedelmi szerződések jöttek létre és újból kifejezést ad annak az utolsó ülés alkalmával már hangoztatott reményének, hogy a kereskedelmi szerződések megkötésével elért haladás révén a középeurópai vámtarifák fokozatos leépítése g ezáltal a középenrópai államok szorosabb gazdasági kapcsolata fejlődik ki.

ftománia

Hémttorsiái felé orientálódik?

Külföldi kölcsönt akar szerezni Németország segítségével, Berlinben még korainak tartják Bukarest terveit

Berlin, szeptember 22.

(A P- M. H. berlini tudósitójától.) Egy berlini sajtóügynökség ma szenzációs információkat közöl román diplomáciai forrásból. Eszerint Románia Németország felé akar orientálódni. Nemcsak a Stresemam>Avares- cu találkozás készítette elő Románia német orientációját, hanem néhány hét előtt Berlinben tartózkodtak Avarescu miniszterelnök bizalmasai: Jaroslavici képviselő és petróleum nagyiparos, valamint Stojatt- szenátor, a Ban- ca Dánubiana vezérigazgatója, azon banké, amelynek felügyelőbizottsága élén maga Avarescu miniszterelnök áll. Jaroslavici és Stojan Berlinben

Németország és Románia gazdasági ko- operálásáról folytattak tárgyalásokat, mig Géniben Avarescu közölte Stresemannal. hogy’

Románia a német pénzpiacon, vagy Németország segítségével Amerikában nagyobb államkölcsönt, szeretne felvenni. Enrek ellenében Románia nem támaszt újabb követeléseket Németországgal szemben a

megszállás alatt kibocsátott germán lej-bankjegyekért és lemond a versaillesi békeszerződés 14. paragrafusának alkalmazásáról, amelynek értelmében Romániának követelései biztosítása fejében jogában áll bármikor német tulajdont Németország területén lefoglalni. Végül a román kormány hajlandó a lengyel-román katonai szerződés megváltoztatására oly módon, hogy ennek éle már nem irányulna Németország ellen.

A román diplomáciai körökből származó hírek berlini diplomáciai s politikai körökben óriási feltűnést keltenek. A P- M. H. berlini tudósítója ezért szükségesnek tartotta német hivatalos helyen tájékozódni és ottan a következő választ kapta:

— A román tervek ma még koraiak.

A német kormány örömmel látná, ha mindazokat a kérdéseket, amelyek Románia és Németország viszonyára zavarólag hatnak, egy külföldi kölcsön révén1 ki lehetne küszöbölni és meg lehetne találni a gazdasági együttműködés bázisát annál inkább, mivel Németország a háború előtt kivette részét a román

petroleumiparból. Másrészt azonban a német kormány tudatában van annak, hogy

a röviddel ezelőtt kötött lengyel-román katonai egyezmény éle Németország el- 1 len irányul

és ezt a katonai egyezményt Románia nem változtathatja meg oly könnyen egyoldalúkig. Németország mindazonáltal szívesen hoz áldozatokat, márcsak azért is, hogy ezáltal a romániai német kisebbség jobb helyzetbe kerül- jöm Ha Rómánia őszintén törekszik a német orientációra, úgy Berlinben nem fog zárt ajtókra találni, azonban, ismételjük, a román terveket ma még túl korainak tartják.

A főiskolai hallgatók nagybizottsága újból interveniál Adám ellen

Budapest, szeptember 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az egyetemi ifjúságnak tegnapelőtti tüntetései még mindig nem csillapodtak le teljesen. A főiskolai hallgatók nagybizottsága, tegnap az esti órákban gyűlést tartott a Gólyavárban. A gyűlésen az egyetem rektora és több egyetemi tanár is megjelent. A gyűlés foglalkozott az elmúlt nap eseményeivel s memorandumot fogadott el, amelyben csendre és keresztényi türelemre inti az egyetemi ifjúságot és Ígéretet tesz, hogy interveniál a kultuszminiszternél a numerus clausus régi hatályának fentartása és Ádám professzor kinevezése tárgyában.

Az egyetemi hallgatók tegnap ismét tüntetést terveztek, de a nagy rendőri készültségre való tekintettel ez a tüntetés elmaradt. A rendzavaró tüntetők közül tegnap tizennégy egyetemi hallgatót őrizetbe vettek.

Hetet közülök igazoltatás után szabadon bocsátottak, a többi hétnek őrizetbe vételét azonban továbbra is fentartották.

Újabb cáfolat Gajda életrajzára

Prága, szeptember 22. A Ceské Slovonak beküldték az alábbi levelet: 1908 november 26-án a voticei kerületi munkás betegsegély- zőbe bejelentette a Zdenek Ma rés droguísta cég gyakornoknak 14.938-as szám alatt Rudolf Geidlt, aki 1892-ben Gajában született. Ennél a cégnél volt alkalmazásban Rudolf Geidl és a betegsegélyzőnél 1910 julius 28.-ig volt nyilvántartva.

A Ceské Slövö ehhez megjegyzi: Geidl tehát közel két évig volt bejelentve a beíegse- gélyzőrél és Voticében volt alkalmazva. Ezek az adatok egyáltalában nem egyeznek meg Gajdának életrajzi adataival, amelyeket a Národni Listy leközölt. Nem végezhette 1908- ban a gimnáziumot, 1909-ben nem szolgálhatott mint egy éves önkéntes és két évig nem tanulhatott a Medicin-chemische-druguisíen akadémián, mert ebben az időben két évig droguista tanonc volt Voticében. Hogy Geidl Voticéről eltávozva hová ment, az ma még ismeretlen.

■■■■■■amw—i'Hi'iLiuuiiiiii i— hí wii jg«ai»auB8»ta»agi

8CHÖPFLIN ALADÁR

BALATONI TRAGÉDIA

REGÉNY

(28)

— Hát ezt a jassz-nőt hol szedted magadra?

— Nem jassz-nő ez — felelt Elza. — A híres primadonna.

— Mégis csák jaesz-nő. Ismerem a színpadról. Ott jó, ott helyén van, tehetséges is. De a színpadon (kívül . . . Nem uriasszony- nak való barátnő.

— Elfogult vagy, Tilda. Azért, hogy szi-. nésanő? Azért, hogy zsidólány? Én tudom róla, hogy nagyon jó teremtés. És szenved, ő is asszony. Különben is, mondtam, velem járt iskolába.

— Jól teszed, hogy véded — felelt Ma* tild apprehenziv hangon. — Különben is azzal barátkozol, akivel akarsz, én abba nem szólhatok bele.

Elza átölelte barátnőjét és melegen, szeretettel mondta:

— Édes Tildáim, ne légy gyerek. Elvira ma reggel jött, megtudta, hogy itt vagyok, fölkeresett. Mi van abban? Meglátod, estére már meglesz itt az udvara, a tizenkéttagu kísérete, nekem, ha akarnám, se le<sz módom sokat együtt lenni vele.

Matild ezalatt figyelmesen nézte Elza arcát, aki észrevette ezt és zavarba jött, nem nézett a szemébe.

—■ Valami újság van rajtad, nem tudom, mi. Valami szenvedés. A szemed fáradt. Nem jól vagy?

— Nincs semmi bajom — felelt Elza kitérően.

— Én nem tudom — folytatta Matild. — Olyan szorongás van bennem miattad. Nem tudom, mi az. Babonás ' zmh Unt?11tani rólad.

— Nincs semmi bajom, nem is lesz — ismételte Elza.

— Hát akkor menjünk fürödni. Úgyis azért jöttem hozzád, hogy elhívjalak. De máma nem engedlek csónakázni, azt megmondom.

— Nem is fogok. Ezt megígérem.

Hallgatagon mentek ki a szállodából a

fürdő felé. Elza szivére ráfeküdt az elmúlt este nehéz emléke, nem tudta a gondolatát Matildhoz rögzíteni. Matild pedig érezte ezt, nyugtalan volt, lopva vizsgálta Elza arcát és a szive tele volt féltékeny, gyanakvó érzéssel.

XI.

— Most azzal az utcai lánnyal fogsz ebédelni? — kérdezte Matild, mikor kijöttek a fürdőből.

— Én nem fogom őt keresni. De ha odajön hozzám, nem lehetek hozzá goromba — felelt Elza.

Aztán percnyi hallgatás után hozzátette:

— Igazán, csak elfogultság tőled, hogy úgy beszélsz róla, mint egy utcai nőről.

— Gyűlölöm — felelt Matild rosszkedvűen és eleresztette Elza karját.

Mintha elidegenedtek volna, úgy mentek egymás mellett. Matild el volt keseredve Elza ellen, mert érezte, hogy nem adja neki magát maradéktalanul, valamit rejt előle. Elza pedig félig alvajárón beszélt vele, nem tudott teljesen hozzákapcsolódni, minden szava és gondolata alatt ott volt a tegnapi este emléke és az eljövendő esték várása, az a zűrzavar, amely a lelkében gomolygott. Mert sivár elégülettenséget érzett az este történtek után, de egyúttal égető vágyat is, amely azzal kecsegtette, hogy ezután majd másképp lesz, meg fogja találni azt a csodálatos boldogságot, életének azt a végső beteljesülését, amelyet álmaiban Béltekytől várt.

Lehetetlen, hogy ennyi legyen az egész, gondolta, kell, hogy az élet adjon valami többet is, ilyen nagy szenvedély nem végződhetik ilyen sivársággal.

— Eljösz délután? —■ kérdezte Matild, alázatos kéréssel, amikor elváltak.

— El, de csak uzsonna után — felelt Elza. —- Pihenni akarok ebéd után. Az éjszaka rosszul aludtam.

— Várlak — mondta Matild és elsietett.

Az éttereim forraszán az Elza szokott

asztala mellett már ott ült Elvira és messziről integetett.

— Látod, már azt is kitudakoltam, hogy melyik az asztalod — mondta jókedvűen. — Jő is, hogy jössz. Már oda voltam az éhségtől. Ugylátsziik, itt az ember megéhezik csupa unalambóü.

Jókedvűen, gondtalanul fecsegett, mint valami könnyelmű madár.

— Milyen jő igy . . . Nincs színház, szerep, közönség, intrika, szenzáció, színházi uj- ság, csak él az ember a világba. Te, itt az autóm, délután ránduljuok ki valahova, nem bánom, akérhova. ;

—• Nem lehet — tért ki Elza a meghívás elől. — Már eligérkeztem.

— Ahhoz a morcos barátnődhöz persze, aki reggel úgy undorodott tőlem.

Elvira elnevette magát.

—-Ne hidd, hogy bánom — mondta vidáman. — Nekem az mulatság, hogy’’ az ilyen privát nőik mi mindent képzelnek rólam és utálnak a saját képzelődésükért.

Elzának most jólesett Elvira jelenléte, könnyedsége, lényének diadalmas derűje, sugárzó okossága. Ez a nő biztos a maga dolgában — gondolta —, ex nem tépi magát úgy, mint, én. Ha rájön is a keserű nap, le tudja gyűrni. Ez nem olyan élhetetlen, mint én. Enyhült érzéssel nézett a színésznőre. Matild kpmor alapszínű lénye, erőszakos,

zsarnoki barátsága is ránehezedett az utóbbi időben — ezt most tisztán érezte — s megkönnyebbülés volt neki Elvira fesztelen közvetlensége.

— Délben a fürdő után, tudod, mivel mulattam? — fecsegett tovább Elvira. — Leültem a strandon egy padra és néztem a férfiakat, amint jöunek-mennek az uszodába. No, a férfiállomány nem elsőrendű itt, azt mondhatom. Igazi jó kiállású férfit csak kettőt láttam. Az egyik egy nagyoii-nagyon öreg ur, reszketős kezű, alacsony, sovány. Nem tudom ki, de nagyon nett öreg ember, az egész alakjáról világit az okosság.

— Ez az öreg Herényi bácsi, a fürdő patriarchája — mondta Elza.

— Holnap meg fogok vele ismerkedni — mondta Elvira. —■ Megkívántam, ahogy ma figyeltem az öreget. A másik, az fiatal férfi, harmincegynéhány éves, magas, elegáns, jól kisportolt testalkat, éles profil, simára borotvált varc, energikus, öntudatos mozdulatok. Ezt nem ismered?

— Nem tudom, melyik lehet — felelt Elza gyáván. A szivében megrendülést érzett, tudta, hogy Réltekyröl van szó.

— Itt jön éppen — mondta hirtelen Elvira a forrasz túlsó végére nézve.

Csakugyan, ott jött Béítcky, nyugodtan, fölényes udvariassággal köszönve egyik-másik asztalhoz. Körülnézett, megpillantotta Elzát, aki egész lényében Összezavarodva látta, hogy egyenesen az asztala felé jön. Mint egy riadt madárraj rebbentek fel benne a zavaros gondolatok egy pillanatra, aztán hirtelen 1 ©csappantak, valami áléit, jeges nyugodtságot. érzett. Elvira ránézett Elza arcára és elmosolyodott, létia, hogy a férfi, akit Elza az előbb még megtagadott, egyenest feléjük jön, tólta Elza arcán az izgatott arcjátékot s megértett mindent. Kíváncsian várt.

(Folytatjuk.) J