Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-02 / 199. (1237.) szám

1926 szeptember 2, csütörtök. PRA<íM:MAfikARHIMiAE 9 Az alacsonyabb magyar bankráta és a külföldi koronakövetelések felmondása Budapestről jelentik: A magyar Nemzeti Bank kamatlábmérséklése a budapesti pénz­intézeteknél elhelyezett koronakövetelések visszavándorlását idézte elő. Ugyanis a piac vezető intézeteinél angol, német, osztrák, holland, svájci pénzintézetek és magánbankárok folyó­számlán helyeztek el magyar koronakö­vetelést, amelynek kamata közel 7 százalékot jövedel­mezett. A bankráta leszállítása következté­ben ez a kamatbázis nem volt fentartható, mert 6 százaléknál többet a budapesti pénz­intézetek nem fizetnek folyószámlabetétek után, minthogy pedig ez a kamatjövedelem nem elégiti ki a külföldi bankokat és tőké­seket, sorra felmondják a koronaköveteléseiket. Közel 3—400 milliárd korona ilyen fo­lyószámlabetét van magyar pénzintézeteknél, i ennek a nagy összegnek az országból való | kivándorlása meg is kezdődött. A Jegybanknak konveniál a külföldi tő­kének ez a megmozdulása, egyrészt azért, mert ennek következtében a Jegybank port- feuilje emelkedik, másrészt azonban ez rend­kívül előnyös módon segíti a megvalósulás­hoz azt a célt, hogy a budapesti pénzpiac felett a Nemzei. Bank gyakorolja az ellenőrzést. A budapesti pénzintézetek a külföldi ko­ronakövetelések felmondása következtében jelentékeny összegeket fizetnek vissza a kül­földnek, de a kamatokban kifizetett össze­gok is erősen csökkentek. Három hónapra vannak lekötve ezek a külföldi koronabetétek s ez alatt az idő alatt jóformán az összes külföldi koronakövetelések meg fognak szűn­ni, mert a budapesti intézetek fizetik a ná- i luk folyószámlán elhelyezett külföldi koro- | naköveteléseket. A postacsekk befizetési illetékének kérdése Az összes állami intézmények folyton azon fáradoznak, hogy mi módon lehetne a nagyközönségből még újabb bevételeket ki­préselni. Egy ilyen irányú fejtörésnek szü­lötte az a különös okoskodásu kormányjavaslat, amellyel a postacsekk- befizetőket akarják megterhelni, illetve amellyel ezen intézkedést ind' k Iják. A kormányjavaslat szerint mindenki, aki postacsekken pénzt fizet be, 1Ó0 koro­náig 30 fillér, 500-ig 50, 1000 ig 1.korona, 5000-ig 2 korona és ezen felül 3 korona befizetési illetéket fizetne, amiből a pos- tacsekkhivatal saját kiadásait fedezhetné. Ezen címen a csékkhivatal mintegy 30 millió korona jövedelmet remél. Az indokolás azt mondja, hogy a Dosta- csekkhivatal rá van utalva arra. hogy saját jövedelméből tartsa fenn magát, de ez (a bennfekvő pénz megfelelő jövedelmeztetése) nem elegendő emelkedett kiadása1 nak fede­zésére s igy kénytelen uj löveielrni forrás után látni, mely terhet nem a számlatulajdo­nosokra, hanem a befizetőkre kívánja i ári- tani. A kiadások emelkedését az okozza, hogy az eddigi kia^á^ok^^z a különböző állami szociális gondoskodás nagy terheket ik a munkaadó vállára. Ez tehát világos. A kor­mány bölcs intézkedéseivel az illand intéz­mények anyagi terheit a nagyközönségre há­rítja át, a vasút a személydijszabást, a posta, a telefon diját emeli, a csekhivatal a befize­tési illetéket hozza be stb-, Csak a szegény nagyközönség nem tud emelni, mert ha az árakat emeli, úgy senkinek sem kell az áru­ja. Nem fognak végre igy járni az állami in­tézmények is? Ahol ezek megkerülhetők, ótt már látszik az erre irányuló törekvés: a te­herautók szaporodása, a telefon leszerelése stb. A postácsekkhivatal is érezni fogja, ha ezt az uj terhet behozza, hogy a közönség tü­relme is végre fopvtán van. mert biztos, hogy a betétösszeg 50 százalékát kitevő 100 koronán aluli befizető ezentúl befizetését készpénzben fogja eszközölni és ezáltal a forgalom fog ugyan szenvedni, de meg­apad a csekkbetétösszeg is, ami vi­szont a hivatal jövedelmének apadását vonja maga után s aztán ezt a hiányt milyen emeléssel fogják fedezni? Mindenesetre líivánatos, hogy az egész gazdasági életet súlyosan érintő kormányja­vaslat ellen az érdekelt nagyközönség hiva­tott képviselői idejében erélyesen tiltakozza­nak. Ultimó a pénzpiacon. Dacára annak, hogy augusztus ultimójára a pénzpiaccal szemben támsztott követelések jelentékenyek voltak, az ultimó simán múlt el, ami a pénz­bőségre vezethető vissza. A pénzintézetek nagy készpénzállomány fölött rendelkeztek és a szükségletet simán fedezték. Az ipar a je­lenleg fennálló stagnációval kapcsolatban nem támasztott nagy követeléseket. A pénz­piac törekvése odairányul, hogy a folyósít­ható összegeket rövid lejáratra elhelyezze és ebből magyarázható a pénztári lapok iránti abnormális kereslet. Különösen a vidéki pénzintézetek vásárolnak nagy számban pénztári lapokat. Pénzügyi körök azt hiszik, hogy a pénzpiac kedvező helyzete tartós lesz. A részletfizetéses eladás szabályozása. A ke­reskedők köréből ismételten hallatszott azon kí­vánság, hogy a részletfizetésre való eladás modern alapon törvényileg szabályoztassék. Amint értesü­lünk, dacára az elhangzott igére teltnek, ezen ügyet csakis az uj polgári törvénykönyvben fogják ren­dezni. így még soká várhatunk rá. A fűrészek foglalkoztatása. Amig pár hónap­pal ezelőtt fűrészárut alig kerestek s viszont a gömbfa elfogadható áron talált vevőre, ma a gömb- fában kereslet alig mutatkozik, de az érdeklődés fii részanyag iránt megélénkült. Csehszlovákia kivi­tele e cikkben havi 3000 vagonon felül van és leg­inkább Német- és Magyarországba irányul, törté­nik szállítás ugyan kisebb tételekben Angliába, Hollandiába és Svájcba is. A rendelt áru főleg mi­nősége folytán nyer piacot. A Komáromi Koronabank rendkívüli közgyű­lése. Komáromi tudósítónk jelenti: A Komáromi Koronabank több részvényese rendkívüli közgyű­lés összehívását kényszeritette ki, amely szeptem­ber elsején lesz az intézet helyiségében. A közgyű­lés napirendjén szerepel a bekövetkezett válság miatt az igazgatóság és a felügyelőbizottság fele- lősségrevonása és az anyagi felelősség megállapí­tása, ezeknek a tagoknak újakkal való kicserélése és az uj igazgatóság és fclügyelobizottság jogköré­nek megállapítása. A szanálásról nem lesz szó a közgyűlésén, pedig a betevőket sokkal inkább ez érdekli, mint a bűnbakok fogásának meddő mun­kája. A eukorkartelltárgyalások eddig nem vezettek eredményre, sőt még csak közele­dést sem hoztak, úgy hogy provizórikus sza­bályozást sem értek el. A legnagyobb nehéz­séget a kontingens kérdése okozza-Pénteken az érdekelt szervezetek folytatni fogják ta­nácskozásaikat. 8.5 millió aranykorona a júliusi magyar költségvetési deficit. Budapestről jelentik: Az eddig a népszövetségi bizottság havijelentése helyett kiadott magyar pénzügyminiszteri je­lentés szerint a júliusi költségvetés 8.5 millió aranykorona deficittel zárul a tavalyi júliusi 9.4 millió aranykorona deficittel szemben. A pénzügyminiszter megjegyzi, hogy julius ál­lamgazdasági szempontból nézve a legrosz- szabb hónap. Augusztusra 0.3 millió arany­koronát kitevő többlet van preliminálva, a tavaly augusztusi 1.5 millió aranykorona de­ficittel szemben. A júliusi állami bevételek 44.1 millió aranykoronát tettek ki, amiből 20.4 millió aranykorona esik a népszövetségi kölcsön kamatszolgálatára. A bevételek 1.5 millió aranykoronával voltak nagyobbak a júliusra preliminált összegnél. A népszövet­ség számláján julius végén 89.5 millió arany­korona állt rendelkezésre. További 12.5 mil­lió aranykoronát pengőérmék veretésére vá­sárolt, amit később vissza fognak fizetni. Nehézségek a forgalmi adó átalányo- zásánál. A pénzügyminisztérium a forgalmi adó átalányozásánál jelentékeny nehézségek­kel áll szemben, amelyeket egyrészt a keres­kedők és a termelők különböző érdekei, másrészt a kivitel kérdései okozzák. A keres­kedők kimondottan a forgalmi adó átalánvo- zását akarják, mig a termelők ellene vannak. Ennél tekintetbe kell vennünk azt, hogy kül­földi áruk behozatalánál a forgalmi adó áta- nyozásánál annak a veszélynek tesszük ki magunkat, hogy a külföldön más árukat ha­sonló adóknak vetik alá. A minisztérium most a követelési lista alapján a luxusadó alá eső áruk uj jégyzékét állítja össze és ezt be fogja küldeni az érdekelt köröknek. Nagy cukorexportra számítanak a magyar gyá­rak. Budapestről jelentik: A legutóbbi termésje­lentés kiemelte, hogy a cukorrépa termelés mind mennyiségre, mind minőségre kielégitő. A cukor­gyárak teljesen felkészülve várják a cukorkampány megkezdését és tekintettel a várható jó termésre, két millió métermázsa cukortermelésre van kilátá­suk a gyáraknak. A belső fogyasztásra mintegy 800.000 métermázsa cukor vehető számba, igy te­hát több mint egy millió mázsa cukor exportja vár­ható. A cukorgyárak legnagyobb része megfelelő külföldi piaccal rendelkezik* ha tehát a világpiaci árakban valami javulás fog előállani, akkor a ma­gyar cukorgyárak megtalálják számításukat. A földmivelésügyi minisztérium akciója a téli búzatermelés érdekében. A földmive­lésügyi minisztérium abból a célból, hogy a téli búzatermelést megjavítsa, a rendelke­zésre álló pénzügyi eszközök alapján ezidén és a következő években a gazdáknak segít­ségére lesz abban, hogy 6000 métermázsa eredeti legjobb minőségű télibuza vetőmagot bocsásson rendelkezésre. Az erre vonatkozó igényeket legkésőbb szeptember 16-ig kell bejelenteni. Német—magyar áruforgalom Csehszlo­vákián keresztül. A legközelebbi napokban Münchenben a német birodalmi vasutak és Magyarország között tárgyalások fognak kez­dődni a Csehszlovákián és Ausztrián át szál­lított áruk egyenes szállítási tarifáiról. A tár­gyalásokon Ausztria és Csehszlovákia képvi­selői is részt fognak venni.-f Nyugodt a prágai értéktőzsde. Az utóbbi mozgalmas napok után a tőzsdén megint teljes nyu­galom állott be. Az érdeklődés megcsappant és a forgalom erősen visszafejlődött. Egyes kategóriákat egyáltalában nem jegyeztek. Az irányzat nem volt egységes, de inkább lemorzsolódó. Csak a vas- és szénértékek és egyes különleges értékpapírok mu­tattak szilárd irányzatot, mig a többi papír eső irányzatú volt. Az árfolyamváltozások azonban szűk keretek között mozogtak. Az ipari részvény- piacon emelkedtek: Északcseh Szén 35, Bell maiin 20, Pozsonyi Kábel 13, Maffersdorfi és Prágai Vas 10, Cseh Cukor és Aussigi Vegyi 3, Nyugatcseh Szén 4, Alpine 2 koronával. Estek: Sohoeller 30, Cseh—Morva 15, Solo 12, Nordbahn 10, Aussigi Fi­nomító, Sellier, Broscihe, Königshofer, Berg és Hüt- ten és Ollegchauer 5, Krizsik, Brünni Gépek és Danek 4, Dux—Bodenbachi 3 koronával. A bank­piacén nem volt lényeges változás, a bécsi címle­tek tartottak voltak. A belföldi bankpapírok közül Lánder és Industrial 1 koronát nyertek. Prágai Hi­tel 1 koronát vesztett. A beruházási piac nyug>dt irányzatú volt, de realizációk következtében az ír- folyamok kissé lemorzsolódtak. Az exótapiacon az árfolyamváltozások igen szűk korlátok között mo­zogták. + Javult a prágai devizapiac. Brüsszel 0.75, Páris 2, Milánó 8.25, Varsó 2.25 korona nyereséget könyvelt el. + Tartott a prágai cukorpiac. Nyersáru jegy­zés októberre Aussig loko és kikötő 172.50. 4- A piheni terménytőzsdén ma nyugodt irány­zat uralkodott. A következő árakat jegyezték: Cseh búza 225—230, rozs 155—160, cseh árpa 155—165, Zab 128—132, búzadara 410—420, OGG-búzaliszt 405—410, 1. számú búzaliszt 815—320, 4. számú buzakenyérliszt 210—220, rozsegyenliszt 280—285, Viktória-borsó 325—375, sárga borsó 225—250, len­cse 4—600, nyári bükköny 160—170, téli 450—550, fehér bab ab Szlovenszkó 160—180, jugoszláv ten­geri 160, román tengeri 170, rozskorpa 95—98, laza széna 50—55, takarmányszalma 28—32, repce­pogácsa 180—190, ehető burgonya 70—75, fehér ló­here 700—1500, mák 750—775, lenmag 260—290, holland kömény 600—650, repce 300—310, burma- rizs 315—320, szemeskávé 270—280, amerikai ser­tészsír 14.50. + A nagyszombati terménypiac. Nagyszombati tudósítónk jelenti: A hétfői pozsonyi terménytőzs­de szilárd tendenciája megint élénkitően hatott a keddi piaci nap forgalmára. A malátások nagyon erősen vásároltak, különösen merkantilárut, amely iránt nagyobb az érdeklődés, mint a nagy gazdá- szok és bérlők minőségben jobb árpája iránt- A nagyforgalmu és élénk vásáron körülbelül 25—80 vagon áru került eladásra. A rozs ára szilárdult, a máké újból csökkent. Erős kereslet mellett minden áru gyorsan fogyott el. Árak: Búza 200—210, árpa 120—150, rozs 150; mák 6 korona kg.-kénl. + Nyugodt a budapesti értéktőzsde. A forga­lom nyugodtan indult, majd kedvező bécsi hírekre élénkebb lett és a montánpiacon a jobb hangulat azonnal éreztette hatását. Egyes montánérté'kek 20—40.000 koronát nyertek és a nyereséget meg is tartották. A kulissz értékei is javultak. Malom- és villanypapdrok gyengültek. Tőzsdezárlatkor a for­galom megint nyugodt volt. A CsTK-ban nem jegy­zett értékek: Moktár 166, Pestszentlőrinci 40.50, Részvénysör 766 ezer magyar korona. + A budapesti gabonapiac — ottani szerkesz­tőségünk telefonjelentése szerint — ma gyöngén tartott irányzatú volt. A következő árakat jegyez­ték: 77 kg.-os tiszavidéki búza 357.50, egyéb 352.50, rozs 232, takarmányárpa 210, uj zab 200, tengeri 267.50 és repce 556 ezer magyar korona. + Nem egységes a bécsi értéktőzsde. Az alap­hangulat nem volt barátságtalan és a piac ellenálló erőt mutatott. Budapesti fedezetek folytán a leg­több magyar érték szüárd volt. Villanypapirok emelkedtek. Egyes kulisszértékek teljesen stagnál­tak. A járadékpapirokat elhanyagolták. A korlát­ban igen nyugodt üzlet folyt. + Élénkült a berlini értéktőzsde. Az ultimó simán múlt el. Az üzlet kedvező ipari hírekre meg­élénkült- Siemens és Halske és a rokonórtékek 3— 6% -os javulást könyveltek el. Rajnai barnaszén 7 százalékkal javult- A hajózási értékek 3, Német Gépek 4%-kal javultak. A bankpiac is javult, külö­nösen a Darmstadti és a Nemzeti Bank. A forgalom élénk volt. A kölcsönök nem változtak. Napi pénz 6-7%. + Nem volt egységes a berlini terménytőzsde. A bura árát belföldi kínálat lenyomta. Rozs szilárd volt. Árpában csak a jó minőséget keresték. Liszt iránt nem nyilvánult meg érdeklődés. A következő árakat jegyezték: Búza 260—265, rozs 200—207, ta­vaszi árpa 198—242, őszi árpa 168—174, zab 168— 180, tengeri 178—182, búzaliszt 37.25—39.50, rozs­liszt 28.75—30.75, buzakorpa 10.25, rozskorpa 11.10 —11.50, Viktória-borsó 40—46, apró ehető borsó 33—37, takarmányborsó 24—28, repcepogácsa 14.20 —14.40, lenpogácsa 19.20—19.30, szárazszelet 10.90 —11.20, burgonya 21.50-21.75. + A havrei gyapjupiacon az augusztus- februári árut 22-vél jegyezték. A prágai tőzsde devizajegyzései: Szeptember 1. Augusztus 31. Pénz Áru Pénz Áru Amsterdam . . 1354.— 1860.— ■ 1354.— 1360.— Berlin ..... 803.62'/, 607.62'/* 803.62'/, 807.62'/, Zürich ..... 651.75 654.75 652.25 656.25 Os lo(Christiania) 739,50 742.50 739.87'/, 742.87'/, Kopenhagen , . 896. - 900. ~ ' 896.- 900.— Stockholm . . . 903.75 907.75 908.62'/, 907 62'/, Mailand .... 117.55 118.95 109.30 110.70 Paris........ 100.30 101.70 98.30 99.70 Lo ndon .... 163.72'/, 164.92'/, 163.67'/, 164.87'/, New York Cable 33.70 34.- 33.70 34.­Brüssei .... 95.05 96.45 94.30 95,70 Madrid..... 511.50 514 50 510.50 513.50 Bel grad .... 69.45 59.95 69.43'/, 59.93'/, Soiia.................... 24.37'/, 24.67'/, 24.37'/, 24.67'/, Ko nstantinopel 18.92'/, 19.32'/, 18.92'/, 19.32'/, Wien.. 476.67'/, 479.67'/, 476.50 47Ö.50 Wa rschau ... 377.— 383.— 574.75 380.75 Budapest. . . . 4.69.3 4.79.3 4.69.2'/, 4.79.2>/,a Buenos Aires . 1357.— 1363.— 1357.— 1355,—1 * Helsingfors . . 84.87'/, 85.37'/, 85.— 85.50 Riga . '.... 646.50 649.50 648.50 651.50 Ri o de Janeiro. 618.60 521.50 518.50 521.50' Montevideo , , 34.50 34.90 84.50 34.90' Alexandria. ♦ . 169.30 110.70 170.30 171.7G4 Athén ..... 39,70 40.30 39.70 40.30 Bukarest .... 16.85 17.25 16.55 16.95 Kowno. .... 882.— 334.— 332,— 834.—1 Lissabon .... 174.80 176.20 174.80 176.20* Révai.. 890 9.1° 8.90 9.10' Mo ntreal...» 83.75 34 05 33.75 34 05' Prága, szeptember 1. Valuták: Holland 1349 német 801.25 belga 93.80 svájci 651.50 norvég 738.50 dán 893 angol 163.35 spanyol 511 olasz 119.30 ame­rikai 33.40 francia 100.30 svéd 901.50 jugoszláv 59.20 magyar 4.68 román 16.67.50 lengyel 376 osz­trák 47450. A prágai értéktőzsde árfolyamai: IX/1 V111/31 1923. évi kincstári utalvány — 1924. évi kincstári utalvány — —— Nyereménykölcsön.............. 93.90 94.25 6° /o-os beruházási kölcsön . 37.30 57.30 6°/0-os lisztkölcsön ..... 81/ 5 81.20 6°/o-os Államköcsön.............. 78.60 78.55 Mo rva orsz. -köles. 1911. 4’/,% 73.— 73.— Morva orsz.-köles 1917. 5% . 74.20 74.— Prága város 1913. köles. 5% 76.20 Prága város 1919. köles. 4% 63.20 Brünn város 1921. köles. 6% Pozsony város 1910. köles. 4 °/o *4.50 54.25 Prága városi takrpt. 4 °/0 . . 37.25 87.50 Csl. vörös kereszt sorsjegy . 41.- 40.50 Magy. 5 frtos vörös kereszt. —•— Magy. jelzálog sorsjegy. . Budapesti Bazilika sorsjegy —-*■— Agrárbank ......... — Cseh Union Bank.................. 319.50 319.50 Leszámítoló............................ 219.50 319.50 Cseh Iparbank ....... 351.— 350.— Prágai Hitelbank. ..... 515.— 515.— Szlovák Bank........ 100.— 100.— Zivnostenska ........ 339.— 239.— Angol.-Cslov. Bank .............. 32.50 - •— Os ztrák hitel........................ 71.50 70.— Bé csi Union Bank.............. ~ •— 56.75 Wi ener Bankv........................ 49.75 49.50 Ju goslovenska-bank .... 55.50 56.75 Nordbahn............................... 3870.— 3865.— Cs eh cukor................ 957.50 955.— Ho rvát cukor........................ 223.50 225.— Ko lini műtrágya ...... — 405.50 Kolini kávé ............................ — Ko lini petróleum................. —.— — Ko lini szesz............................ 1335.— 1332.50 Tejipar r.-t............................... 1095.— 108".— Első pilseni sörgyár .... 2300.— 2 25.— Breitfeld-Danék................. 408.— 412.— La urin és Klement.............. —•— — Ri nghoSer............................ 695.— 702.— Cs eh északi szén................ 1920.— 1905.— Cs eh nyugati szén ..... 320.— 315.— Alpine.................................... 168 — 169.— Po ldi......................................... 492.- 494.­Pr ágai vasipar..................... 86 .— 838.— Sk oda...................................... 639.- 645.— Pozsonyi kábel..................... 1223.50 1200.— In wald..................................... 185.— 190.— Buenos Aires . IX-1. VIII-31 IX-1. VIII-31. IX-1. 1.693 V111-31. 1.693 IX- i. 209.­VIII-31. 209. ­Konstantinápoly •-­2. 215 2.245 2.81 2.825 London .... 345900,­345900.­34.31 34.295 20.356 20.357 25.135 25.1425 New-York . „ • 71275.­71275.­700.75 706.55 4.194 4.195 5.18 5.1812 Rio de Janeiro-­-­— .-­__.-­0. 642 0.642 Amsterdam . . 28550.­28550.­283.28 283.10 168.11 168.04 207,45-07.55 Athén • • • • •--.-­--.--­— .-­--.--­4. 79 4.74 5.80 5.80 Brüssei . . . . 1980.­1950.­20.04 19.64 11.85 11.68 14.25 14.4 i Helsingfors . . ■ — .—-­--.--­10 .552 10.546 13.05 13.025 Róma • m m • • • 2445.­2290.— 24.51 22.90 13.75 13.64 16.77 16.85 Belgrád . . # ( • 1254.50 1254.75 12.455 12,4525 7.4" 7.40 9.125 9.1 A Kopenhága . . 9 1893C.— 18930.­187.70 187.55 111.41 111.42 137.5C 137.60 15610,­15605,­154.55 154.45 91.88 91,88 113.45 113.50 Páris ..... 2090.­2i 65.­21.07 20.68 12.51 12.27 14.90 15.15 Prága .... 2110.75 2110.75 20.9375 20.9225 12.46 12.42 15.35 15,35 Zürich . . . • 13756.­13759.­136.40 136.37 80.98 80.96 Sofia ..... 513.­513.­5.0975 5.095 3.055 3.035 3.73 3.75 Madrid ....--.-­--a— 10 7.90 105.60 63.(2 63.47 78.93 77.85 Stockholm • • • 19065.­19065.­188.95 188.70 112.16 112.16 138.55 ! 38.55 Budapest ... •-­99 .02 99.04 5.S72 5.873 0.007 0.0072 Bécj • • • • • • 100.67 100,71 —«-?­59.28 59.27 73.15 73.20 Varsó . • • • 7350.­7850.­77.75 78.55 46.53 — a — 57.25 58.— Bariin . . • . 16967,­16969.­168.25 168.49 46.63 123.35 123.35 Devizaárfolyamok

Next

/
Oldalképek
Tartalom