Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-18 / 213. (1251.) szám

^mfiAI-iVlACí^ARHIRIiAE 1926 szeptember 18, szombat. wwMuiuawaMBii wmwwp wiiraaBW— f ^ agijaaaái8aaiga&£e^aa.«aflttfigga>3^ | A mi fagyveraiFtk a Beglobbak H Kérje díjmentesen 20 oldalas, képes nagy ár- 1 jegyzékünket. Használt fegyvereket javítunk és 1 icserélünk. Részletfizetés. Fii: OUoüir, Mis.ry.-.ovo nim. ^ffisaasannesaB sss sansBimflMaB óm oranl tolta a nagy (krízis. A szlovenszkói és ruszinszkói gazdasági helyzet leromlásával ipari és kereskedelmi vállalataink legyöngül­tek és igv ezek a körök a nyomdaipar számá­ra elvesztek. A legkeservesebb csalódás azonban az állam részéről érte vállalatainkat. A kormányhivatalok, közigazgatási hiva­talok szükségleteiket nem szlovenszkói és ruszinszkói nyomdákban rendelték meg, hanem elmentek a történelmi or­szágokba és az állami szükségletek 90 százalékát onnan rendelték meg. Ilyen módon legalább 23 millió korona vándo­rol évenként a történelmi országokba, mig Szlovenszkónak és Ruszinszkónak legfeljebb évi 2 millió korona rendelés marad. Pedig világos, hogy a 25 millió állami rende­lés, amely Szlovénszkő és Ruszinszkó szük­ségletét fedezi, el tudná látni e két ország­résznek összes nyomdáit, úgyhogy mind a . 300 nyomda vállalat meg tudni élni és tisztes­séges kenyeret tudna nyújtani munkásainak. A valóságban a történelmi országoknak jutott minden. Ott állítják elő a tankönyve­ket, még a magyar nyelvű tankönyveket is, amivel a legjövedelmezőbb üzletet vették el a szlovenszkói és ruszinszkói nyomdáktól. . Szépirodalmi és tudományos munkák kiadá­sára nyomdaüzemeink nem vállalkozhatnak, mert hiszen a szlovenszkói és ruszinszkói ol­vasóközönség felvevő képessége ezen a téren igazán minimális. Az am-ugy is súlyos helyzetbe került nyomdáknak azután az állam azzal adta meg a kegyelemdöfést, hogy a nagyobb kulturális centrumokban, mint Pozsonyban, Kassán és Ungváron államnyomdákat állított fel, amelyek kö­zül egyesek piszkos konkurrenciát űztek a magánnyomdákkal szemben. Az állami nyomdák nemcsak az állami szál­lításoknál részesülnek mindenféle előnyben, de a magánüzemek érdekeibe is benyúlnak s magáncégeknek 1—3 évi hitelt kínálnak, amivel nemcsak, hogy az államkincstár veszélyére meg nem engedhető kockázatot vállalnak, de minden tisztességes alapon álló versenyt lehetetlenné tesznek. A nyomdatulajdonosok abban a hitben voltak, hogy az állami rendelések azért ván­dorolnak el, Szlovenszkóból és Ruszin szkó- ból, mert ezek a nyomdák nem birják a ver­senyt a történelmi országok nyomdáival szemben, amelyek alacsonyabb bérviszonyok mellett, kedvezőbb körülmények között ter­melnek. Ez a meggondolás idézte elő az 1924. év végén a nagy nyomdai bérharcot, amelyet mindkét fél nagy energiával küzdött végig. A vállalkozóknak akkor az volt a feladatuk, hogy a köztársaság egész területére egységes munkaidő és munkabér feltételeket teremtsenek. Ezt a célt az uj liokaktivszsrződés elfogadása által és átmeneti intézkedések foganatosítá­sával el is érték. A válság nem szűnt meg Változás azonban nem következett be. A szlovenszkói és ruszinszkói nyomtatvá­nyok legnagyobb része továbbra is a törté­nelmi országokban készült. Igaz ugyan, hogy egy miniszteri rendelet intézkedik arról, miszerint közszállitásoknál a szlovenszkói és ruszinszkói ajánlatok akkor is figyelembe veendők, ha 5 százalékkal drágábbak is. El­tekintve azonban attól, hogy az öt százalék a vasúti tarifa magasabb volta miatt ténylege­sen nem felel meg a helyzetnek, ez a ren­delkezés mindvégig csak írott malaszt ma­radt s a nyomdatermékek szállitásánál egyetlen hivatalos hely sem respektálja. Ilyen körülmények között a nyomda­ipar helyzete katasztrofálissá vált és a tizen­két!, ed Lk órában a nyomd-atulajdonosok szö­vetsége a nyomdászok szervezetével a rajta eseti sérelmek orvoslására harcba indult. A csorbái gyűlés határozatai A legutóbbi hetekben tárgyalások foly­tak a két érdekeltség megbizottjai között Csorbatón az ország nyomdaipari helyzeté­nek rendezésére vonatkozólag és ezek alap­ján egy 4-4 tagú állandó paritásos akcióbizott­ság létesült, amely terv szerint fogja elvégezni a szükséges teendőkéi Elsősorban megalakítják az egész országban a munkaadók kényszergrémiumait az uj ipartörvény alapján, amely testületek hivat­va vannak őrködni az ipari tisztesség fen- tartása felett. Az összes parlamenti és közéleti kapcso­latok felhasználásával illetékes inter­venció készül az illetékes fórumoknál, hogy a Szlovenszkón és Ruszinszkón fel- használásra kerülő állami és egyéb hi­vatalos nyomtatványok a szlovenszkói és ruszinszkói nyomdákban készüljenek, az állam pedig a krizás enyhítésére és a kul­túra emelésére adjon ki olcsó szórakoztató és népnevelő folyóiratokat és szakkönyveket Az állam érdeke, hogy az ország egyik legfontosabb kulturtényezője, a nyomdaipar a pusztulástól megóvassék és ezért remélhe­tő, hogy az utolsó órában javulás követ­kezik be. Rendkívül látogatott volt a losonci szep­temberi vásár. Losoncról jelentik: A szep­temberi országos vásár rendkívül nagy láto­gatottság .mellett zajlott le. Felhajtottak kö­rülbelül 4000 darab lovat és 3500 marhát. Lovakban a kereslet minimális volt, mig vágómarhákat nagyobb tételekben vásárol­tak a morvaországi kereskedők, akik pedig már hosszabb idő óta nem látogatták a lo­sonci vásárokat. így a gazdákra nézve a szarvasmarhaárak elég kedvezően alakultak. Ez az első észrevehető jele az nj vámtör­vénynek. A gabonapiac is igen élénk volt. Húsz vagon gabona került a piacra. A búza ára 195 koronában alakult ki. A vásáron megfordult idegenek számát 20.000-re be­csülik. Vámmentes gépek behozatala. Ismere­tes, hogy az a törvény, amely olyan gépek­nek behozatalát, amelyeket Csehszlovákiá­ban nem gyártanak, vámmentesen engedi meg, az 1926. év végén elveszti hatályát. A gyáriparosok szövetsége most beadvánnyal fordult a pénzügyminisztériumhoz, amely­ben azt arra kéri, hogy e törvényt 1928 ja­nuár elsejéig — tehát az uj vámtörvény életbeléptéig — hosszabbítsák meg. Kíván­ják azután, hogy a törvényt a praktikusabb szempontokhoz viszonyítva módosítsák és a rendelkezés ne csak kizárólag kész gépeikre, de olyan gépalkatrészekre is vonatkoztassák, amelyeket a belföldön nem gyártanak. A fagazdaság ujjászabályozása. Mint ér­tesülünk* a faiparosok és nagykereskedők szervezete memorandummal fordul az illeté­kes minisztériumokhoz, amelyben a fagazda­ság ujijás-zabályozását kérik. A faipar és ke­reskedelem konjunktúrája az utóbbi időben hatalmasan leromlott. A krízis arra vezet­hető vissza, hogy Romániából és Lengyelor­szágból a fa özönével áramlik Csehszlová­kiába, ami természetesen nagyban befolyá­solja az árak kialakulását. A memorandum­ban azt kérik, hogy a behozatali könnyítése­ket korlátozzák, viszont azonban a szloven­szkói fa vasúti szállításának tarifáját a tör­ténelmi országba szállítsák le. Nem emelik a lengyel vasúti tarifát. Varsóból jelentik: A lengyel miniszter­tanács elhatározta, hogy a bejelentett vasúti tarifaemelést egyelőre nem hajtja végre. Egyúttal elhatározták, hogy a lengyel vas­utakat alapjában reorganizálják és egy len­gyel vasúttársaságot alakítanak tisztára üz­leti szempontok alapján. Utólagos eukorfelszabaditás szeptem­berre. Miután az eddig felszabadított cukor­mennyiség a belföldi ellátásra nem volt ele­gendő, a cukorelosztó bizottság tegnapi ülé­sén újabb százalékot szabadított fel változat­lan árak mellett. A felszabadított mennyisé­get a gyárosok szeptember végéig kötelesek igénybe venni. Megkötötték a csehszlovák cukorkartellt. Megírtuk tegnap, hogy a cukorkartelltárgya- 1 ásókban az érdekelt felek között teljes meg­egyezés jött létre. Tegnap megkötötték az egy évre szóló szerződést, amelyet az összes finomítók, vegyes gyárak és nyerscukorgyá­rak írtak alá. Az összes érdekeltek egy kö­zös bizottságot alakítanak, amelynek tagjait a finomítók és nyerscukorgyárak megbízott­jaiból választják meg. Azonkívül egy fino- mitóbizbttságot és egy külön nyerscukor* gyári komitét alakítanak. A kartell tervezete szerint az 1925-26. évi finomitókontingens \#ltozatlan marad. A cukor árát a közös bi­zottság állapítja meg, amely a belföldi kon­tingens felszabadítását is eszközölni fogja. A kartelltervezet általában átvette a finomító- egyezményt és a cukorgazdaság szabályozá­sára hozott törvényeket. Az elmúlt évi egyezményt, amely szerint a finomítók a jövő szezonra esedékes kontingensből elő­vételeket nem eszközölhetnek, szeptember 26-ig hosszabbították meg. A finomítók és vegyes gyárak ma ülést tartanak, amelyen megválasztják a bizottsági tagokat. A Légiobank beregszászi fiókja. Bereg­szászról jelentik: A prágai Légiobank Ru- szinszkó több városában expoziturákat akar felállítani. Az első fiókot Beregszászon ren­dezi be s az már a közeli napokban meg­kezdi működését. A német csődstatisztika javulása. Berlinből je­lentik: A német üzleti helyzet javulását a fizetés- képtelenségek számának csökkenése, mutatja. Augusztusban csődeljárást 407 esetben kértek (jú­liusban 662), üzleti felügyeletet. pedig 213 esetben (,645). A csődök és felügyeletek száma tehát 089. amely szám a háboruelőtti átlaggal szemben igen kedvező. Tőzsdetörvény Romániában. Bukarestből jelen­tik: A kormány törvényjavaslatot dolgozott ki a tőzsdék újabb szervezetéről. A javaslat tervezete elsősorban kimondja a tőzsdék autonómiáját. A va­luta- és értékpapírtőzsdéket különválasztják az árutőzsdétől. Külön fejezet szabályozza a határidőre szóló üzleteket a valuta- és értékpapírtőzsdén. A háború óta az ilyenfajta üzletek tilosak voltak. Párásban tartja kongresszusát a közlekedési és szállítómunkások nemzetközi szövetsége. Párisböl jelentik: A közlekedési és szállítómunkások nem­zetközi szövetségének ezévi kongresszusát tegnap nyitották meg Párisban. A kongresszus szeptember 21-ig ülésezik. A délutáni ülésen Fimmen angol delegátus jelentését olvasták fel, aki az angol bá­nyászsztrájk lefolyásáról s a közlekedési munkások esetleges szimpátia-sztrájkjának lehetőségéről szá­molt be. A bécsi tőzsde szombaton szünetel. Bécsből je­lentik: Tekintettel arra a körülményre, hogy szom­baton elmarad a tőzsde ülése, az értéktőzsde is szü­netet tart. Londoni gyapjuaukció. A tegnapi* aukción az összes fajtákban kielégítő kínálat uralkodott. Az árak alig változtak. Ausztráliai merino scoured 48 —67, ujsélándi merino 67—77, crossbred scoured 46—71, 18®/8—01, merino gfeasy 56—75, 17—27, crossbred greasy 7—20, 67/i«—18. + A pozsonyi terménytőzsdén gyönge üzlet folyt alig változott árak mellett. Egyedül a rozs szilárdult. A következő árakat jegyezték: Uj búza 204—208,. tiszavidéki 175—177, rozs 157—161, árpa 165—175, merkantilárpa 135—150, príma zab 135— 140, merkantilzab 130—135, tengeri ex slepp Ko­márom 109—110, ab Pozsony 111—112, jugoszláv 109— 110, uj jugoszláv ab Szob 89, köles 115—120, Viktória-borsó 165—175, lencse 280—400, fehér bab 110— 120, nyári bükköny 150—160, repce 275—280, mák 670— 690, köménymag 500—550, lenmag 270, OGG-búzaliszt 362—867, 0-ás rozsliszt 285—290, köleskása 240, OGG magyar liszt ab határ 300—305, laza széna 45—50, préselt 51—56, zsupszalma 30, takarmány szál ma 14—16, alomszalma laza 12—13, amerikai sertészsír 15.10—15.15, magyar tr. ab ha­tár 14.30—14.60, szalonna 12—13.50, + A nagyszombati torménypia/e. Nagyszombati tudósítónk jelenti: A csütörtöki piacra, a szeptem­beri nagy kirakóvásár dacára, sokkal kevesebb árut hoztak be eladásra. A kereslet az export szünete­lése miatt megcsappant, a kontremin sem fedezi le szükségletét, miután tővábbi jelentékeny áreséssel számol. A rozs ára valamivel emelkedett és az első­rendű malátaárpáért i$ jobb árat fizettek. Zab nem került eladásra. Árak: Búza (a hételeji árral szem­ben erős csökkenést mutat) 185—195, néhány első­rendű tétel 200-zal kelt el; rozs 150—153, merkan­tilárpa 130—135, elsőrendű árpa 150—160, uj ten­geri csöves állapotban 1.60—4.90 kg.-ként; bab 1.10 és mák 10.50 korona' kg.-ként.. + A havrei gyapjupiacon a szeptember—no­vemberi árut 23.20, a december—áprilisit. 23-mal jegyezték. — A bradíórdi tőzsdén teljes üzlettelen- sóg mellett az árak tartottak. Fonál iránt élénkebb érdeklődés nyilvánult. meg. ; + A budapesti értéktőzsdén ma lanyha irány­zat uralkodott. Tekintettel a holnapi szünnapra, na­gyobb fedezési vásárlások folytak, amelyek az irányzatot gyöngítették. Később a kontremin is ak­cióba lépett és az áresések 1—2%-ot tettek ki. Az utóbbi napokban favorizált Nemzeti Fa 25.000 ko­ronát vesztett. A Moktár 170, Pestszentlőrinci 49, Részvénysör 800-ra emelkedett. A forgalom mind­végig szűk keretek közt mozgott. Záróirányzat gyönge volt. - • • + Gyönge volt a prágai hétvégi tőzsde. A hét utolsó napja sem hozott változást a prágai tőzsde gyönge hangulatában. Sőt a hétvégi realizációs vá­sárlások még inkább hozzájárultak a gyöngülő irányzathoz. A kulisszban egyedül a Skoda és Da- nek tartottak, azonkívül a cukorértékek szilárdul­tak a cukorkartell megkötésének hírére. A bank­piac teljesen elhanyagolt, a beruházási piac javult volt. — Az ipari piacon gyöngültek: Északi Vasút 90, Berg és Hütten 24, Kolini Szesz 19, Königshofi Cement 14, Sellier és Brosche 10, Prágai Vas 7, Krizsik, Inwald, Rothau—Neudeck, Kosmanos, Aus- sigi Vegyi, Solo és Budweisí Sör 5, Nyugatcseh Szén 3, Brünni. Gépek és Poldi 2 koronával. Szilár­dultak: Moravia 25, Svetovar 18, Cseh Cukor 7, Deli 6, Horvát Cukor, Aussigi Vegyi és Bergmann 5, Dux—Bodenbaoher 3 koronával. — A bankpiacon a bécsi értékek gyöngén tartottak, a hazai értékek gyöngén tartottak, a hazai értékek közül a* Orszá­gosbank és Sporo 2 koronával javult, mig a többi titrek változatlanok maradtak. — A beruházási pia­con általában javulás volt észlelhető, a H-járadékok 0.5 %-kai emelkedtek. — Exótákban csöndes üzlet folyt változatlan árfolyamok mellett. + A prágai terménytőzsdén a holnapi zsidó- ünnepre való tekintettel csaknem teljes üzlettelen- ség uralkodott. Búza, rozs, árpa és zab kis mennyi­ségben változatlan árak mellett kerültek forgalom­ba. Tengeri 1 koronával drágább volt, egyéb áru stagnált. + A prágai devizapiacon ma nem volt egysé­ges az irányzat. A frankértékek közül Páris 1.50, Brüsszel 0.125 és Milánó 1.25 ponttal gyöngültek. Bukarest 0.60 egységgel szilárdult. + A prágai cukorpiac ma nyugodt volt. Nyers­cukor jegyzés Aussig loko és kikötő 175. Mindent, még a legnehezebb földmunkát is könnyen elbírja az ember, ha izmainak edzéséhez és felfrissítéséhez a kiváló ALPA snefttfroi-s ésbor állandóan használja. + A budapesti gabonapiacon —• ottani szer­kesztőségünk telefonjelentése szerint — az irányzat tertott. A kővetkező árakat jegyezték: Tiszavidéki búza 357.50—360, dunántúli 352.50—355, rozs 247— 250, árpa 202—210, zab 195—-200, ó-tengeri 262— 265, repce 540—550 ezer magyar korona. + Gyöngült és tartózkodó a bécsi tőzsde. A holnapi üzletszünetre való tekintettel az irányzat tartózkodó volt. Az irányzat gyöngült. Cseh értékek prágai leadásra estek.. Rögtön nyitás után üzlette- lenség állott be és a kevés érték, amely forgalomba került, lemorzsolódott.'Járadékok elhanyagoltak, a vas- és cukorértékek gyöngébbek voltak. Zárlatkor az üdettelenőég tartott. + Üzlettelen és nem egységes a berlini érték­tőzsde. A mai tőzsdén a magánközöneég tartózko­dott a vásárlástól, viszont a korlátozott spekuláció miatt a piac üzlettelermek bizonyult. A kezdetbeni gyöngülést azonban később az egyes kategóriákban szilárdulás váltotta fel.’ A szénértékek -1.5 százalék­kal emelkedtek és a szilárdulás átterjedt a montán- piacra is. Festékértékek gyöngültek, mig az elek­tromossági papírok tartottak. A textilértékek közül a sziléziai papírok emelkedtek. A hajózási értékek piaca nem volt egységes. A bankpaieon nagyobb áremelkedések mutatkoztak, főleg a Darmstadti és Nemzeti Bank emelkedtek a dollárkölcsön megkö­tésének birére. Ma Stínnefe-részvények is 6%-os ja­vulást értek el. Járadékok tartottak. Külföldi köl­csönök iránt fokozottabb érdeklődés mutatkozott. A pénzpiac folyékony volt. ... + A berlini terménytőzsdén az irányzat szi­lárdult. A következő árakat jegyezték: Birodalmi búza 264—268, rozs 212—218, árpa 205—248, zab 173—186, tengeri 184—186, búzaliszt 36.50—39, rozsliszt 30.80—32.50, buzakorpa 10, rozskorpa 11, Viktória-borsó 43—50, kis; ehető borsó 34—38, ta- karmányborső 24—31, bükköny 26—30, repcepogá- csa 14.40—14.60, lenpógácsa 19—19.20, szárazszelet 10—10.30. A prágai tőzsde dévízajegyzései: Szeptember 17. Szeptember 16 Pénz Áru Pénz Arii Amsterdam . . 1384.62% 1360.62% 1364.50 1360.50 Berlin ............. 808.75 807.75 803.76 807.75 Zt tóch............. 652.30 655.80 652.87% 65687% Of ilo(Cbristianía) 740.25 748.25 740.25 743.25 Koponhagen , , 897.— 901.— 896.76 900.751 Stockholm , , , 903.62% 907.62% 903.62% 907.62% Maíland .... 121.80 123.20 123.05 12445 Paris................ 94.80 96.20 96.30 97 70 Lo ndon .... 163.72% 164.92% 163.75 164.95 New York C*ble 83 70 34.- 88.70 34.­Brttssel .... 92.17% 93.57% 92.30 93.70 Madrid............. 518.60 516.50 615.50 518.50 Be lgrad .... 59.59% 60.09% 59.62% 60.12% Soha................ 24.50 24.80 24.45 24.75 Ko nstantinodéi 18.05 18.45 18.80 18.70 Wien............. 475.75 478.75 475,75 478.75 Wa rschau . . . 373.60 379.50 373.50 379 50 Budapest.... 4.69.02% 4.79.02% 4.69.10 4.79.101 Buenos Aires , 1367.— 1373.— 1367.— 1373.—1 Hoísingfors • . 85.— 66.60 85.75 85.25 Riga................ 646.50 649.50 646.50 649.501 Ri o de Janeiro. 618.50 521.50 618.50 521.50 Moutevideo . . 84.50 34.90 34.50 34.90* Aloxandria. . . 169,30 170.70 169.30 Í70.70* Átkon............. 40.70 41.30 40.70 41.30* Bu karest .... 17.80 18.20 17.20 17.60 Küwno.............. 882. - 334,- 382.60 384.50 Lissabon .... 174.80 176,20 174.80 176.20' Révai ..... 8.06 8.16 9.- 9.2Q* Montreal .... 83.75 34 05 33.75 84.05* Prága, szeptember 17. Valuták: Holland 13ől német 801.26 belga 02.17.50 svájci 652 norvég 737.50 dán 898 angol 163.37.50 spanyol 508.50 olasz 122.80 amerikai 33.45 francia 96.30 svéd 901 jugoszláv 59.35 magyar 4.68 román 17.55 lengyel 375 osztrák 473.75 kanadai 33.45. 5710 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom