Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)
1926-09-17 / 212. (1250.) szám
2 AíiitAR.' HI RbAl 1926 szeptember 17, péntek. A Csíii Jód-Brómos Gyógyvíz Átdolgozza az organizmust, mert vérképző, idegerősitő, az anyagcsereforgalmat élénkítő hatása van — Érelmeszesedés, golyva (Struma), csont-, izületi-, mirigy-, idegbajoknál, hüdéseknél, izzadmányok, bőrbajok, kösz vény es lerakodások, gyomorsav tűltengés stb., stb., eseteiben kiváló gyógyhatású — Otthoni kúrákhoz: Csízi-viz, Hygiea Jód-Ftirdősó és Jód-Gyógyszappan beszerezhető az összes ásványvíz üzletek, gyógytár- és drogériákban, esetleg rendelhető a forrásnál és részletes felvilágositással szolgál Gyermekek csont, izületi és miriffybajainál specifikum. Ferdőigazgatőság Csízfürdőn-Cízkupeie, z. xvui. •» tApUA ■ állandósítani a vámtöbbféget, de nem a szocialisták ellen Viskovsky volt miniszter föltünéstkeltő nyilatkozata az uj parlamenti többség programjáról és összetételéről — Szó sem lehet a régi cseh nemzeti koalíció visszaállításáról — Az uj többség első feladata visszaállítani az államvezetés tekintélyét A kultuszminisztérium a ruszinszkói magyar kultúra ellen Lássa a világ és ítéljen Ungvár, szeptember 16. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A P. M. H. a lengintenzivebben támogatta a ruszinszkói magyarságnak azt a mozgalmát, hogy a magyar tannyelvű polgári iskolákban a minisztérium vezesse be az úgynevezett befejező tanfolyamot. A prágai iskolaügyi minisztérium Arky Ákos és Korláth Endre dr. intervenciójára azzal felelt, hogy a ruszinszkói magyarság kérelmét egyszerűen visszautasította azon okból, hogy a befejező tanfolyam felállítására a költségvetésben nincsen fedezet. Az iskolaügyi minisztérium válasza a cseh sovinizmus által istápolt ruszinszkói iskolapolitikának egyik tipikus megnyilatkozása. Az iskolaügyi inínsztérium ugyanis ismeri a törvényt, amely előírja, hogy a polgári iskoláknak középiskolai jelleget csakis a befejező tanfolyam ad. Mégis, mikor Ru- szinszkóban a magyarság szemébe való porhintésül néhány magyar tannyelvű párhuzamos osztályt felállított, a törvény e paragrafusát figyelmen kívül hagyta, nyilván azért, hogy a magyar polgárit végzett növendékek képzettsége ne legyen egyenlő fokú a cseh polgári végzettséggel. A tendencia abból is látszik, hogy a Ru- szinszkőban felállított cseh polgári iskolákat már eleve befejező tanfolyammal látta el, minden külön kérés nélkül, hogy azok a törvényes követelményeknek megfeleljenek. Az iskolaügyi minisztériumot tehát szándékos mulasztás bűne terheli és több száz tanuló jövendő balsorsa nyomja a lelkiismeretét. Tekintettel arra, hogy ez az iskolapolitika nyilvánvalóan törvénytelen tevékenysége az iskolaügyi minisztériumnak, lássa a világ, hogy miként tartja be a kormány a parlament által hozott törvényeket. Felesleges hangoztatnunk, hogy ez ar eset is csak növeli Ruszinszkóban az elkeseredést, mivel nemcsak magyarokat, de ruszinokat is sújt. Prága, szeptember 16. A cseh agrárius párt elnöksége, amint ezt lapunk tegnapi számában is jelentettük, tegnap ülésezett s \ ülésén Svchla volt miniszterelnök négy órás expozét mondott. Az elnökség egyhangúlag magáévá tette azt. Ezzel egyidejűleg Viskovsky képviselő, az agrárius párt alelnöke, nyilatkozott a Pra- ger Pressének. A nyilatkozat a jövő belpolitikának irányelvéül és programjául tekinthető, mert hiszen Viskovsky olyan határozott kijelentéseket tesz, hogy' nyilatkozatát az egész párt hivatalos álláspontjának lehet venni. Viskovsky a szilárd többségről Viskovsky elsősorban is kijelentette, hogy államszükségesség nemcsak a szilárd többség, hanem a parlamenti kormány megalakítása is, továbbá azért is szükséges ez, mert ez az egyedüli kivezető ut a jelenlegi belpolitikai helyzet javulására. Mindaddig, amíg egy szilárd többség tekintélye biztosítva nincsen, nem lehet a viszonyokat rendezni. — Ez a tekintély nem lehet csak a személyek tekintélye, amely az utóbbi időben erősen megrendült, hanem a szilárd többség kifejezett erején kell hogy alapuljon. A többségi probléma és a kormányalakítási kérdés ma már nem olyan jellegű, mint régebben volt. Nemcsak a kormány összeállításának politikai kulcsáról van szó. A többség megalakításánál a legutóbbi idő politikai eseményeit sem lehet figyelmen kívül hagyni, amelyek a régi koalíció szétesésére vezettek. Egy munkakoncentráció jött létre, amely a parlamentben olyan gazdasági kérdések elintézésére alakult, amelyek egyes pártok között közeledést és politikai tisztulást hoztak s ezt az aktívumot a pozitív munka maga is bizonyítja. — Ez a kampány a régen vitatott problémák praktikus felülvizsgálását jelenti és egy második, esetleg harmadik lehetőséget nyújt a parlamenti többség megalakítására. Ha a nemzeti k-oalició nemzeti szempontból volt aktívum, akkor a második kombináció lehetősége egy nagyon is értékes eredmény az állam szempontjából. A dolgozni akaró erők összekapcsolása — A mai helyzet tekintetbe vételével — jelentette ki Viskovsky — 8 különösen a legújabb barátságtalan belpolitikai atmoszféra következtében egyes pártok bomlási processzusát nem lehet bevárni és nem lehet azon erők összekapcsolását elutasítani, amelyek a közös munkához való hajlandóságukat megmutatták és kinyilvánították, hogy a sürgős államkérdéseket meg akarják oldani. Ha ezen az alapon egy többség alakul, amelyben a régi koalíciós pártok közül egyesek talán képviselet nélkül maradnak, úgy ez a kormányzás semmi szín alatt sem fog irányulni ezen pártok, illetőleg azon néprétegek ellen, amelyeket ezek a pártok képviselnek, hanem a gazdasági és politikai sürgősség parancsolja azt, hogy egy parlamentáris többség alakuljon. De különösen szükséges ez azért is, hogy a közvéleményt megnyugtassuk’ és az állam vezetése iránti bizalmat megerősítsük. A követelések és áldozatok egyensúlya Végül nyilatkozott még Viskovsky az állam szociális struktúrájáról s hangoztatta, SCHÖPFLIN ALADÁR BALATONI TRAGÉDIA REGÉNY VIII. (28) Derűsen aludt el és derűsen ébredt, szokatlanul hosszú, jó kétórai alvás után. Még egy kicsit, nem is olyan nagyon kicsit lustálkodott, elolvasta az újságot, egy könyvbe is belefogott, bár nem nagyon érdekelte, aztán időt engedve magának, lassan, nagyon gondosan felöltözött, a szobájába hozatta az uzsonnáját és utána lement a strandra. Korán volt még, Tilda nem volt ott, sem senki ■más ismerős, hát végigsétált a duslombu fasoron, nézte egy darabig a csónakok indulását, hajó érkezett Siófok felől, nézegette a kiszállókat, majd a strand végén a tennisz- pályán labdázó fehérruhás nőket, csak úgy időtöltésből. Fantasztikus kalapban, csipkékkel tultömött fekete ruhában áteviokélt a strandon a kegyeLmes asszony, szólt Elzához néhány kedves szót és aztán elsietett látogatóba valamelyik villába. Alig egy perccel később már jött Matild, sebbe 1-1 óbbal, erélyes mozdulatokkal és már messziről nyújtotta a kezét. — Friss voltál, pontos voltál, ezt már szeretem — kiáltotta. — Én persze elkéstem, a lányaim miatt . . . Belekarolt Elzába, erősen megfogta a karját, hogy csaknem fájt. — Milyen erős, kemény a karod. Nem olyan puha, nyavalyás, mint az enyém •— mondta. Leültek egy padra, még meglehetősen néptelen volt a strand, mozdulatlan, meleg volt a levegő, az alkony hűvös szellője még nem jött meg. A két barátnő halkan, bizalmasan beszélgetett. — Te, hogy vagy te a férfiakkal? — kérdezte Matild. — Sehogy — felelt Elza nevetve. — Ne hazudj, mondj igazat — fenyegetőzött Matild. — Szép vagy, utánad vannak a férfiak bizonyosan — mondd, hogy vagy velük? — Mondom, hogy sehogy — nevetett újra Elza. — A férjem egy-két jóbarátja, inkább cimborák, szolid, unalmas emberek, más férfit jóformán nem is látok. — Igazán nincs senki férfi, aki érdekel? Ha mindjárt csak plátóilag is? — Nincs, nem gondolok senkire — felelt Elza. Maga is azt hitte, őszintén beszélt. Mikor már kimondta, akkor jutott eszébe Bélteky. Kis belső megrendülést érzett, behunyta a szemét, mert érezte, hogy elborul, aztán egy vállmozdulattal elkergette maga elől a feltolakodó emlékfantomot, visszatolta a feledés börtönébe, amelybe belezárta. — Mondom, egyáltalán nincs seki — ismételte, Matild még mindig kétkedő tekintetére válaszul. — És a férjed? — 'faggatta tovább Matild. — Istenem, mit mondjak? Hát a férjem. — Nem szereted? — Hát ha igy kérded, nem mondhatom, hogy nem szeretem. | —. És ha úgy kérdem, hogy szeretedbe? — Akkor azt se mondhatom, hogy szerelem. Nincs már köztünk nagy szerelem. vA házasságban az hamar el röpül. Jól élünk egymással, annyit mondhatok. — De szeretted? — Hát igen, szerelemből mentem hozzá. Nem volt olyan nagy szerelem, mint a Júliáé Rómeó iránt, csak olyan polgári szerelem. De szerelem volt. Most már inkább megszokás, barátság, érdekközösség, tudom is én, minek nevezzem. Matild egyáltalán nem titkolta, hogy7 örül ennek a beszédnek. Tovább kérdezte: — Kik a barátnőid? — Barátnőim, az meg éppenséggel nincs. Valahogy nem vagyok barátkozó természet, vagy talán osak nem akadt nekem való barátnő. Nem jár senki hozzám és én sem járók senkihez. Sokszor hónapokig nem beszélek nővel. De férfival sem — tette hozzá nevetve. — Nagyon is visszavonultan élek. — Majd ezután másképp lesz. Én leszek a barátnőd. De azt megmondom, én nem tűrök magam mellett sem barátot, sem barátnőt. Senkit. Mert én nagyon féltékeny vagyok. Még az uramnak sem szabad más nőre rá se nézni. Pedig nem mondhatom én sem, hogy nagyon szerelmes vagyok az uramba. — Nem is voltál? kérdezte Elza. — Már hogy én? Olyan férfi nincs a világon! Tudod, én a férfiakkal úgy vagyok, hogy valamennyit, ahány csak van, szép csöndesen, düh nélkül, de kivétel nélkül utálom. Ostobák, kicsinyesek, csúfak, ízetlenül arrogánsak . . . tudóin is én, mi minden rossz van még rajtuk. — És mégis férjhez mentél — tűnődött Elza. — Persze, hogy férjhez menteni. Csak nem maradok vén lány? Ez a legbutább szihogy minden többségnek kötelessége a széles népréteg szociális igényeit respektálni. Csakhogy ezeknek a követeléseknek jogosaknak és elérhetőknek kell lenniök. Semmiféle kormány, tekintet nélkül az összeállítására, nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a kérdést, de ezt összhangba kell hoznia az állam gazdasági eszközeivel és lehetőségeivel. Ennek az egyensúlynak a jövőben a követelések és áldozatok kölcsönösségén kell létrejönnie. Azoknak, akik az állam és a saját táboruk elé követelésekkel lépnek föl, ismerniök kell az áldozatkészség szükségességét az állammal szemben is és el kell ismerniök más osztályok követeléseit is. Ezen a reális és egészséges bázison fognak együtt dolgozni azok a pártok, amelyek nemcsak maguk akarnak dolgozni, hanem akiknek munkáját mi is üdvösnek tartjuk. — Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy az úgynevezett szocialista pártok nem képviselik egyedül a kisemberek osztályát, hanem ezen népréteget nagyban képviselik a nem-szocialista pártok is. Viskovsky volt igazságügyminiszter nyilatkozatának óriási jelentőséget kell tulajdonítani, mert ebből látható, hogy a cseh agrárius párt, amely a cseh tábornak jelenleg a legerősebb pártja, olyan munkaprogramot dolgoz ki a jövő parlamenti többség részére, amelynek megvalósításához a kisebbségi aktivista pártok hozzájárulását is kombinációba veszi. A nyilatkozat arra enged következtetni, hogy Svehla széles gazdasági bázison olyan koalíció megalakításán dolgozik, amely a parlamentben összefogná mindazokat a pár* tokát, amelyek aktív részt követelnek maguknak az állam vezetéséből. Ez tehát any- nyit jelent, hogy a jelen körülmények között a cseh nemzeti koalíciós kormányzás a parlament jövő Ülésszaka folyamán nem igen fog ismét életre kelni, hanem egy egészen uj szempontok szerint létesülő parlamenti többség veszi kézbe a kormánygyeplőt. tuáció az életben. Hogy a többi nők azt mondják: ni, ez a Matild, hiába olyan gazdag, mégse kapott férjet! Nem, ezt az örömet nem szerzem meg nekik! Kiválasztottam magamnak azt a férfit, aki a rendelkezésre állók között legjobban tetszett és elvettem magamnak. Az uram teljesen megfelel az igényeimnek: fess ember, van benne valami arisztokratikus, sovány, magasabb egy félfejjel mint én, jól dekorál engem, ha mellettem megy, jó neve van, úri állása, a legjobb klubba jár. Próbált eleinte kártyázni, sok pénzt költeni, de én hamar rövid kötélre fogtam. A vagyonomat magam kezelem, őt nem engedem hozzáférkőzni. Az én két lányom közül mindegyiknek annyit kell örökölni, amennyit én örököltem, hogy majd azt választhassam nekik férjül, akit én akarok. — És ha ők maguk akarnak választani? — vetette közbe Elza. — Azt szeretném én látni! Az én lányaimnak én adok férjet. Aki nem paríroz, nem kap egy vasat sem — jelentette ki Matild igen erélyesen, csaknem ellenségesen. — Hát most mór tudod, drágám — tette hozzá. Hallgattak egy darabig. Elzára különösen hatott ez a furcsa teremtés, aki az első találkozásra ilyen nyíltan elmond magáról mindent, a legbensőhb dolgait is és olyan különös attitűdben áll velük szemben. Matild azonban nem sokáig bírta a hallgatást, egyszerre csak orozva nagyot csípett Elza combján. — Mit csinálsz? — kiáltott fel Elza felriadva. (Folytatjuk.) ( (
