Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-15 / 210. (1248.) szám

1926 szeptember 15, szerda. m KöZ<«AZPASÁ<r . Az érsekujvári adófrontról Az iparosok és kereskedők erőteljes •adóakciója is kezdetét vette. Ma délben Holota János dr. városbiró, nemzetgyűlési képviselő vezetésével egy iparosküldöttség kereste fel Jelenek Pál pénzügyi tanácsost, a Pénzügyi Kirendeltség vezetőjét. Holota dr. főként az érsekujvári iparosság speciális bajaira mutatott rá, főként arra a körül­ményre, hogy a megváltozott viszonyok folytán rendkívül sok kenyerét vesztett vas­utas és közalkalmazott volt kénytelen ipart kezdeni, vagy kis üzletecskét nyitni, amiál- tal gyilkos verseny kezdődött úgy az egyes iparokban, mint a kereskedelem legtöbb ágazatában. Ennek az volt a természetes kö­vetkezménye, hogy a kereseti lehetőség a legminimálisabb­ra csökkent, mert haszonra dolgozni nem igen lehetett. Különösen a cipész-, a csizmadia- és a szabó- ipart sújtotta a legnagyobb mértékben a megváltozott helyzet, amit a gyáripar erő­södése teremtett. Ma a legtöbb ember kész cipőben és igen sok kész ruhában jár s az ipar részben foltozó iparrá degradálódott. Arra kérte a pénzügyi tanácsost, hogy mind­ezeknek figyelembe vételével méltányosan s jóindulattal kezelje az amúgy is súlyos hely­zetben levő iparosság adópanaszalt. Jelenek válaszában először arra muta­tott rá, hogy sok nehézséget okozott a hiva­talnak a kereskedők és iparosok jövedelmé­nek a megállapítása, miután a üereskedelmi és Ipartestület olyan nevetségesen csekélyre véleményezte Az osztrák—csehszlovák kereskedelmi Szerződési tárgyalásokat szeptember 20-án akarták megkezdeni. Eddig azonban a termi­nust hivatalosan nem állapították meg. Lehet­séges, hogy a tárgyalásokat később fogják megtartani és csak akkor fog rájuk sor ke­rülni, ha a német—csehszlovák tarifatárgyalá­sok megkezdődnek­A csehszlovák és lengyel vasmüvek és a nemzetközi vas- és acélkartell tárgyalásairól a Berliner Tageblatt azt írja, hogy még nem1 kezdődtek meg, hanem csak akkor fognak megindulni, ha Németország, Franciaország, Luxemburg és Belgium megegyeztek. Cseh­szlovákia. aztán mint a német és Lengyelor­szág mint a francia kontingens része fog sze­repelni, tehát önálló rósztvételről nem lesz szó. A csehszlovák és lengyel müvek a kivi­telt illetőleg nem kötöttek egyezséget, de nem lehetetlen, hogy ez egy későbbi időpont­ban meg fog történni. A csehszlovák komlóforgalom júliusban. A prágai állami statisztikai hivatal jelentése szerint júliusban összesen 1445 métermázsa 50 kilogramos komlót exportáltak s ezzel szemben 597 métermázsa 50 kg-os komlót importáltak. A kivitelből Németországra esik 716, Ausztriára 332, Braziliára 146, Svájcra 56 s a többi a többi államra. A behozatalból Jugoszláviára esik 272, Lengyelországra 185, Belgiumra 82 métermázsa. Az 1926-os komló­szezon kezdete, azaz szeptember 1-től 1926 julius 31-ig Csehszlovákia komlóforgalma a következő képet mutatja: Az egész kivitel 50 kg-os 107.893, az egész behozatal 12.286 mé­termázsa. Nehézségek a nemzetközi nyersacélkar- tell megalakításánál. A Frankfurter Zeitung­nak Brüsszelből jelentik: Ugylátszik, hogy a belga vasipar ama kérelme, hogy Belgiumnak a nemzetközi nyersacélkartellben Franciaor­szág nagyobb kontingenst biztosítson, nem fog teljesedésbe menni, mert a sajtó most uj fordulatot jelez, mely szerint a belga acélipar azt követeli, hogy a havi kvótát 265.000-ről ‘290.000-re emeljék f„el, még pedig Lengyelor­szág és Csehszlovákia terhére, már pedig ez a két állam még nem tagja a kartellnek. A szervező bizottság ugyan még nincsen tisz­tában azzal, hogy a belga vasipar ezt hogyan képzeli, de az eddigi egyezkedési törekvések mindezideig nem vezettek eredményre, bár minden eszközzel azon dolgoztak, hogy egyez­séget érjenek el. A német—francia és luxem­burgi acélipar már megegyezett. A prágai kereskedelmi kamara a szom­bati tőzsdenap bevezetése mellett. A prágai kereskedelmi kamara kereskedelmi alosztá­lyának pénteki ülésén elhatározták, hogy a kereskedelemügyi minisztériumnak javasla­tot fognak átnyújtani, amelyben kérik, hogy 1926 őszétől kezdődően próbaképpen tartsák meg a prágai tőzsdén a szombati tőzsdei na­pokat. A Tribuna szerint a tőzsdei forgalom szabályozását célzó reformok egyike, hogy ultiméra és módióra tartasanak külön napo­kat a prolongációs üzletek lebonyolítására, úgy hogy az exótaforgalom a hivatalos korlát­forgalommal egyidőben, azaz 11 órakor meg­tartassák- Ezzel egyöntetűi eg azt tervezik, hogy egyes exótaértékeket a korlátíorgalom- nak átutalják. t kjainak Jövedelmét, hogy ezeket az adatokat el kellett dobni. Ez nem volt helyes, mert most hivatalból voltak kénytelenek hoz­závetőlegesen megállapítani a jövedel­meket s ilyenkor elkerülhetetlen, hogy éppen azok bűnhődjenek, akik a legkevésbé érdemlik meg. „A bizottságnak a tárgyalások során módjában lesz az esetleges tévedéseket jóvá­tenni" — mondotta Jelenek — „s Ígérem, hogy mint a múltban, úgy ezentúl is méltá­nyosan s azzal a komoly igyekezettel fogok dolgozni, hogy senki túlterhelve ne legyen." jelenek konciliáns hangú beszéde után izgalmas jelenetre került a sor, mert a kül­döttség egyik tagja, Bombicz Vince cipész felindult nangon reflektált a pénzügyi taná­csos azon megjegyzésére, hogy az Ipartestü­let nevetségesen alacsonyan vélelmezte egyesek jövedelmét s izgatott hangon jelen­tette ki, hogy az nem nevetséges, hanem két­ségbeejtő valóság, hogy az iparosok jövedel­me oly csekély, hogy káposztán és krumplin l másra nem is jut ... A pénzügyi ta­nácsos megnyugtató kijelentései után a kül­döttség eltávozott. Úgy értesültem, hogy a kereskedők holnap este tartanak érte­kezletet az adók ügyében s az Ő küldött­ségük holnapután keresi fel a Pénzügyi Kirendeltség vezetőjét I s a következő nap a pozsonyi vézérpénzügy- igazgatóságot. A szlovenszkói fapiac helyzete. A nem­zetközi fapiac helyzete meglehetősen szilárd s az orosz mintát követve, az északi exportő­rök is azon fáradoznak, hogy áremelkedést hajtsanak keresztül és ez a törekvés egyes fajtáknál már eredményre vezetett. Sem Svéd­országban, sem Finnországban a szabad kész­letek 200-000 sztandardnál többet nem tesz­nek ki s tekintettel arra, hogy az orosz kész­letek csekélyek, biztosra vehető, hogy az európai fogyasztópiacok ezeket a készleteket minden nehézség nélkül fel fogják emészteni. A szlovenszkói piac helyzete is némiképpen javult, részben a nemzetközi piac helyzeté­nek javulása következtében, részben pedig azért, mert a szlovenszkói fakivitel Magyar- országba az utóbbi időben erősödött. A fü- rószgömbfa-üzlet igen szépen javult. Főkép­pen a belföldi fogyasztópiacon kötnek kisebb, de eléggé jelentékeny üzleteket, mág a kivi­tel számára majdnem kizárólag csak Magyar- ország jön tekintetbe. Magyarország külön­ben a bányafa iránt is igen erős érdeklődést mutat s a belföldi bányák is nagyobb szük­ségletet tanúsítanak. A vágott fapiac csak ke­véssé változott. A Magyarországgal folytatott üzlet továbbra szilárd és a román jegyzések a román államvasuti tarifák emelkedése miatt áremelkedést engedélyeznek. Németor­szágba főképpen gyaluárut exportálnak. Az angol üzlet is jól fejlődik és keskeny deszká­kat előnyben részesítenek. A többi fajtában az üzlet még mindig nem élénkült meg. Oderbergben magámtranzitraiktárt létesítenek. A Loko Press jelentése szerint az oderbergi rizs, malom, szállítási és raktárrészvénytársaság kon­cesszió megszerzéséin fáradozik, amellyel Oder- bergben magántranzi-traktárt állítanak föl a Len­gyelországból érkező hüvelyes vetemények és ga­bona számára. A kérvény a gazdasági minisztériu­mok és az illetékes szervezetek tárgyalásainak tár­gyát képezi. Csökkent az ezüst ára. Londonból jelentik: Londonban pénteken az ezüst olyan mély pontot ért el, amely 1916 óta nem volt észlelhető. Ennek oka valószínűleg az, hogy a japán kormány elhatá­rozta, hogy újra bevezeti az aranystandardot. Az ezüst ára egyébként minden valószínűség szerint azért is esett, mert India arra törekszik, hogy aranyvalutát vezessen be, ami azt jelentené, hogy Indiában tőke befektetése szempontjából az ezüst értéke csökkenne. Egyébként 1925-ben az előző év­vel szemben az ezüsttermelés jelentékenyen gya­rapodott: 241.1 millió uncát tett ki és így 18%-kal több, mint a háború előtt. Az amerikai termésbecslés. Newyorkból jelen­tik: Hivatalos becslés szerint a tavaszi búza a ta­valyi 75%-kal szemben 58.4%, a tengeri 73.8 (75.5), zab 77.9 (82.1), az árpa 86.7 (80.3), a len 62.8 (69.7). Az őszi termés megközelítő számítások szerint 626 millió busíhelt fog kitenni búzában, tavaszi búzá­ban 212 millió, rozsban 41 millió, zabban 1264 (1311) millió, tengeriben 2577 (2698) millió és ár­pában 191 (195) millió bushelt. A hivatalos kana­dai termésbecslés szerint a domíniumok termése lényegesen javult és számifás szerint a négy héttel ezelőtti 296.6 millió bushéllel szemben 375.7 millió bushelt fog kitenni. A 'három preritartomány zab­termése 289.7 millió bushel, az árpatermés 94.5 millió, a rozs 11.3 millió és a len 7.2 millió bushel. A tavalyi végbecslós szerint Kanada egész zabter­mése 513 millió bushel, árpa 113 millió, rozs 13.5 1 millió és len 9.3 millió bushel volt pmaiMU » íAjU^AR-MIUÍiAIÍ További hitelek orosz szállításokra Németor­szágban. Berlinből jelentik: Mivel eddig a német bankcsoport a nehéz iparnak 80 milliót és a köny- nyebb iparnak 40 millió márkát bocsátott csak rendelkezésére az orosz üzletek megélénkitése cél­jából, másrészt azonban az orosz kereskedelmi képviselet rendelései a 75 millió márkát megha­ladják s ezek majdnem kizárólag a nehézipar szám­lájára mennek, szükségessé vált a további hitel megnyitása és az erre vonatkozó tárgyalások az orosz kereskedelmi képviselet és a német bank­csoport között már megindultak. A nyitrai kereskedők ós iparosok tilta­kozó gyűlése a szociális biztosítás ellen. Nyitrai tudósítónk jelenti: A nyitrai keres­kedők és iparosok vasárnap délelőtt nagysza­bású gyűlést tartottak a Palace-mozgó helyi­ségében, mely zsúfolásig telt meg az érdek­lődőkkel. Jankela Rezső nyitotta meg a gyű­lést és rövid beszédében vázolta a kereske­dők és iparosok mai vigasztalan helyzetét, rámutatva arra, hogy az adókkal amugyis agvonnyomorgatott iparosokat és kereskedő­ket most egy újabb adóval terhelték meg, melyet a szociális biztosításról szóló törvény rótt ki reájuk. Többen felszólaltak és felhoz­ták azokat a súlyos sérelmeket, mely az ipa­rosokat és a kereskedőket minden oldalról érik, amelyek ellen hiába emelik fel tiltako­zó szavukat. A kereskedők és iparosok nyög­nek az adóprés kíméletlen működése alatt, melynek eredményeként ma több évi adókö­vetelést egyszerre akarnak behajtani a napi szükségletet is alig megszerző munkások, iparosok és kereskedőktől- Most egy újabb adónem szakad a nyakunkba, mely nyugodt megélhetést Ígér az aggkor esetére, mint azon­ban nem tud biztosítani, mert hiszen a beli- zetett nagyösszegü illetékek oroszlánrészét az adminisztrációs munka emészti fel, a nagy személyzet, az igazgatók óriási fizetése, a nagymennyiségű nyomtatványköltség és mi­vel csak a fenmaradó összeg szolgálja majd az eredeti célt, nincs biztosítva az, amiért a törvényt megalkották: a szociális biztosítás. A nagv tetszéssel fogadott beszédek után oly- értelmü határozatot hoztak, hogy minden megengedett eszközzel harcolni fognak a tör­vény hatályon kívül való helyezése, vagy leg­alább is movellálása érdekében. Á londoni gyapjuaukció. Londonból jelentik: A szeptember 14-én kezdődő gyapjuaukciőra a kö­vetkező mennyiségek állnak rendelkezésre': Ausz­tráliai 78.500 bál, ujzeelandi 86.600 bál, délafrikai 4600 bál, délamerikai 21.900 bál, összesen 190.600 bál. Ehhez járul az utolsó aukciósorozatról» fenn­maradó 7400 bál, tehát összesen 198.000 bál. Az aukciót valószínűleg október 5-én fejezik be. Megkétszereződött az osztrák textilbehozatal Magyarországba. Bécsből jelentik: Augusztus köze­pén lépett életbe a magyar-osztrák kereskedelmi Szerződés és szákkörökben máris képet tudnák al­kotni a Magyarország felé irányuló export fellen­düléséről. Előrelátható, hogy : ebben az évben aránylag a legkedvezőbb helyzetbe az osztrák tex­tilipar jut, mert Magyarországon a textiltermékek importja az utóbbi időben megkétszereződött. Az egész magyar bevitel 12 százaléka textiláru és Ausztria eddig ennek a szükségletnek 25 százalé­kát fedezte. A magyar kereskedelem várja a be­hozatali vámok megállapított leszállítását és nagy megbízásokkal halmozta el az osztrák gyárakat. Aránylag kedvezően alakult az osztrák gyapjugyá- rak és pamutgyárak kivitele Magyarország felé, mert a magyar földműves vásárlóképessége növe­kedett. Ezekből az árukból Ausztria majdnem tel­jesen fedezi Magyarország egész szükségletét. A vasiparban a magyar szükségletnek 20—25 száza­lékát akarják az osztrákok szállítani, Csak a bőr- kivitel fejlődésével nincsenek megelégedve, ami­nek okául a magyar bőrgyárak erős versenyét tartják. + Kedvetlen a prágai értéktőzsde. Az üzlet és a forgalom megint minimális volt és a Brünni Gépek esése következtében az ár­folyamok lemorzsolódtak, azonban a változás szűk keretek közt folyt le. Egyes speciális értékek szilárdultak. Az iparrészvénypiacan a Brünni Gépek 11 koronával estek. Skoda 3, Krizik 2, Danek 1 koronát vesztett. Csak Pol- di volt szilárd. A korlátban estek: Nordbahn és Zettlitzi Kaolin 30, Berg és Hütten 18, Dux-Bodenbach, Kolini szesz és Prágai vas 5, Horváth cukor és Egyesült villany 3, Aus­sigi vegyi és Alpine 2 koronával. Javultak: Königshofen 32, Sellier és Cseh kereskedelmi 15, Solo 10, Deli 5 koronával. A bankpiac változatlan. A beruházási piacon eső irányzat volt és az árfolyamok átlag 5 fillérrel estek. Az exótapiacon a márkaprioritások rohamo­san emelkedtek. Tegnap óta 50 koronát nyertek és 525-tel jegyezték őket. + A prágai terménytőzsdén ma nyugodt irányzat mellett élénk üzlet folyt. Búza nyugodt, ára változatlan. Cseh rozs 5 koronával drágult. A szilárdulás magyar ajánlatra állott be. Finomabb minőségű árpa jól keresett és szintén 5 koronával drágább volt- Zab stabil, barátságos irányzattal. Mák keresettebb, 10—20 fillérrel szilárdult. Ten­geri és egyéb áru változatlan. + A bradfordi gyapjupiac irányzata igen szi­lárd, de a piac a holnap megnyitandó londoni gyapjuáukcióra való tekintettel továbbra is üzlet- telen volt. A gyapjufonálkereskedelem ezzel szem­ben megélénkült. — A havrei gyapjupiacon a szep­tember-novemberi árut 22-vel, a december—má­jusi árut 21.80-nal jegyezték. * + A prágai devizapiacon Brüsszel 0.75, Paris 1.25 és Milánó 0.875 koronát vesztettek., Madrid megszilárdult. + Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersárujegy- fcés októberre Aussig loko és kikötő 176.25. + Kedvetlen a budapesti értéktőzsde. A ked­vetlenség végig tartott és az árfolyamveszteségek 1—3%-ot tettek ki. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem fogallt értékpapírok árfo­lyamai: Moktár 169, Pestszentlőrinci 48, Részvény- sőr 801 ezer magyar korona. + A budapesti gabonapiacon — ottani szer­kesztőségünk telefonjelentése szerint — gyönge irányzat uralkodott. A következő árakat jegyezték: Októberi búza 358, rozs 252, zab 205, egyéb válto­zatlan. + Kcdvotlen a bécsi értéktőzsde. A legtöbb értékpapír árfolyama lemorzsolódott és röviddel tőzsdenyitás után teljes üzlettelensóg állt be. + Szilárd a berlini értéktőzsde. Fedezetek folytán az egész piac szilárd irányzatot mutatott és a legtöbb papír 1—6%-ot nyert. Később a spe­kuláció ingadozó lett és az árfolyamok megint es­tek egy keveset. A hajózási papírok azonban meg­tartották az 5%-os emelkedést. Ultimópénz 5% — 7%. ; • ; ; .............. + Szilárd a berlini terménytőzsde. A követ­kező árakat jegyezték: Búza 264—268, rozs 211— 217, árpa 205—248, zab 172—186, tengeri 180—183, búzaliszt 36.25—30, rozsliszt 30.75—32.50, buza- korpa 10, rozskorpa • 11, repce 810, Viktória-borső 43—50, kis ehető borsó 34—38, takarmányborsó 24—31, repcepogácsa 14.40—14.60, lenpogácsa 19.20—19.40, ezárazszelét 10—10.30, burgonya 18 -18.50. 4. prágai tőzsde devízaiegyzései: Szeptember 14. Szeptember 13. i I I Pénz Áru Pénz Áru Amsterdam . . 1354 62% 1360.62*/, 1354.62*/, 1360.62*/, Berlin ..... 803.75 807.78 803.75 807.75 Zűri oh. 653.— 656.— 652.37*/, 655.37*/, Oslo (Christiaiiia) 740.25 74325 740.— 743. ­Kopenhagen , . 897.— 901.— 896.75 900.75 Stockholm ... 903.- 907.- 902.75 906.75 Mailand .... 120.55 12t.g5 121.42*/, 122.82*/,; Paris ...... 95.67*/, 97.07% 98.92% 98.32*// London .... 163.76 164.95 163.75 164.95 New York Gabi* 39.70 34.- 33 70 34.­Brüesel .... 92.05 9345 92.30 93.70 Madrid.............. 616.50 519.50 515,50 518.50 Belg rad .... Ö9.62*/, 60.12% 69.62 60.12 Sóba. ................. 24.42*/, 24.72% 24.45 24.75 Kon statttlaopei 17,67% 18.07% 18.05 18.45t MVión.............. 476.05 479.05 476.10 479.10^ Wa xsohau . . . 874,— 380,— 874.— 380.- j Budapest.... 4.69.1 4.79.1 4.69.16 4.79.18* Buenos Aires . 1967— 1873.— 1369.60 1875.50U Helsingfors . . 86.12% 86.62 % 84.87% 35.37$ Biga.... 646.50 649.80 646.50 649.50 > Bio de Janeiro. 618.60 621.50 618.80 621.60* Montevideo . , 84.50 34.90 84.59 34.903 Alexandria. V. 169.80 170,70 170.30 111.70* Athén . . .V. 40.70 41.30 40.70 41.80* Bukarest . . . . 16.K% 17,82% 16,85 uM Kowno. . . .í. 832.60 334;80 884.-1 Lissabon . .'. . 174.80 176.20 174.80 176.20* Bevat . . . . . 9.- 9.20 SAS 9.05* Montreal. . . . 83.75 34.05 33.77 % 34 07% Prága, szeptember 14. Valuták: hol­land 1351.62 német 801-25 belga 91.67% sváj­ci 652% norvég 738% dán 893 angol 163.35 spanyol 512% olasz 122.80 amerikai 33.45 francia 97.30 svéd 901% jugoszláv 59.35 ma­gyar 4.68% román 16.65 lengyel 375 osztrák 474.12. A budapesti értéktőzsde árfolyamai: IX14 1X/10 ______ 39000 39500 kJUi? ........................ 115000 115000 M^ var Hitel....................... 326(0(1 331500 Le számítoló ......... Magyar-Olasz..............................2200' • 8 5íS«* ♦« Kereskedelmi bank ..... I135$° Egyesült takarókpt............... ,^(( 25,00 Magy. ált tkpt.. ..................... 12000, Jr.l 'í? El ső hazai tkpt....................... '®°50(' :35' °^ Bo rsod-Miskolci................. ls4 O * 5 * * * * A?? Co ncordia............................... ,.225; . 2250 Bu dapesti malom.................. 110°!:. 'JfJ.'0 Gizella malom..................... 52000 JíOM Hu ngária malom..................... Be ocsini............................... • 1350000 lj_. 0(0 És zaki szén................. Es ztergom-Szászvár .... “ Felsőm, szén....................... . ?10(00 235COO Drasehe ........... A??!/!0 ,l/20!/2 Magnezit. ioíLÍÍÍ Ma gy. ált. kőszén................. 3ft00l f3.000 Sa teo................................. 55400 518000 Ur ikápyi .......... 1*60000 1395Ú0O Csáky ............ 75Öo 7000 Magyar fegyvergyár.... ,1Z0001 49* 000 Ganz Danubius ....... 1 <30000 1825000 Ganz villamos •••.••• 1150(00 12:5000 Hofherr..................................... 14900*' 153000 Lá ng............................... lópf 00 | 6003 Li pták ............ 2250* 4000 Győri vágongyár. ..... 5600 57000 Rima. . f. ........ . 15900:' Sohlick ........... 78000 5i 00 Teudloff Ditrich ...... 4400c 37000 Egyes, fa ......... . 510 — Gntmann............................... — — ür sz. fa................ 35C00 35' 0.) Li gnnm-tröszt. ....... — 45t0 Malomsoky ......... 40f0 ________ Ne uschloss ......... 20c _ Rézbányái.......... 40000 600C0 Szlavónia ................................... 6000'1 375C0 Na schitzi 141C0‘ií 1475000 Zabolai.................................. 30000 _ Ad ria.............................. 50000(1 — At lantika .......... 550,> — Levante.................................. 1630o< 164000 Kö zúti.................... - — Dé livasut .......... 1590(c 160000 Államvasut ......... 365C0 378000 Tröszt, . ..................... - 41 4*00 Ma gyar cukor . .....................175500- 83(000 Óc eán ...................................... _ 6000 Ma gyar szalámi ...... _ „ Izzó . , ................................... 910(0( 9.-5000 Gy őri olaj............................... 20250 2i<00 fia ró ti......................................... _ _ Ég isz..................... 13000 133000 Go ldberger............................ 137 KV 140*0 Spodium........... 590 Hungária műtrágya .... 135, i ^6000 Ivlotild ................................... _ „ Gummi........................ . . . 2;60'i 741000 le lefou ........... H80(< 15000 £°m............................* • • • 22,00 ­Pa pír . . 4 ............................ _ 23C00 ős termelő .......... 235000 243000

Next

/
Oldalképek
Tartalom