Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)
1926-09-02 / 199. (1237.) szám
1926 szeptember 2, csütörtök. ^m<míV^g^arhirlae Kolbay Ildikó — itthon Látogatás a művésznőnél a szülői házban, a család körében — „Ka$6án nagyon jól éreztem ma- gam“, mondja a primadonna, aki öt évvel ezelőtt Faragónál kezdte pályáját — A P. M. H. kiküldött munkatársától — Rimaszombat, augusztus vége. Kis piros kabát volt rajta* a jégre járt s egész udvara volt a nagy diákokból, mikor még ő sem tudta s mi sem tudtuk, hogy valaha ünnepelt színésznő lesz a kis Kolbay Ildiből, akiről hasábokat írnak a lapok s aki három ország magyar színpadjain aratja a tapsok vetését: a sikert. A kis piroskabátos szép leány aztán elkerült Pestre, közben düledezett a világ, megtépő- dött a város és a fészek, ahonnan világba repült ki, s egyszer csak Faragó kassai szinlapjain olvassuk a nevét: Kolbay Ildikó színésznő lett. Faragóók már akkor vándorolni kezdtek: Losonc volt a művésznő kibontakozásának első siker-csatatere. A két pártra oszlott város a régi időkre emlékeztető lelkesedéssel és hévvel tombolt ebben a csatában, amelyikben a fiatal, kezdő művésznő és az akkor fénykorába érkező elismert primadonna,' Biller Irén, mérték össze fegyvereiket. A Kolbay-párt és a Biller-párt között hetekig tartó izgalmas küzdelemben porondra került a művészi játék mellett a primadonnaharcok egész régi arzenálja: falragaszok, jelvények, neveiket a fanatikus hívők éjjelenként fel- korteskedték a^ házak falára, kerítések oldalára és az utcasarkok aszfaltjára, még a rendőrségnek is bele kellett avatkozni a harcba: akkor tiltották el, a tüntetések elfajulásától félve, hogy virágkosarakat adjanak fel az orkeszlerből a színpad rivális hősnőinek. És a harc Losoncon Kolbay Ildikó győzelmével végződött, akit aztán tőlünk Erdély ragadott magához, ahol éveken keresztül szuverén uralkodója lett a kolozsvári közönség szivének. Pest, aztán megint Kolozsvár és aztán Szeged voltak a beérkezett ünnepelt művésznő állomásai, akit azóta, hogy Losoncról Kolozsvárra vitték, öt éven keresztül nem is láttunk szloven- szkói színpadon. Most, e nyár elején, terjedt el a hire, hogy Faragó, a régi direktora, egy rövid vendégszereplésre tudta megnyerni Kassára s a tíznapos kassai vendégszereplés után első sikerei színhelyéről jött haza szülővárosába, családja körébe, hogy egy hétig pihenjen abban a szeretet- ben, ami talán egyszerűbb és zajtalanabb, mint a forró esték virágos-tapsos ünneplése, de erősebben igaz, jobbanesően melegebb, szomorúbban valóbb: az édesanyáé. 1 * A kisvárosban hamar elterjed az ilyen hir. A korzón forgatják a fejüket, az állandó törzssétálók:, nem jön-e ki, hol van, hová jár, mit csinál. És mikor hibátlan eleganciáju, a szürke kis városi korzón szinte kirívóan nagyvárosi toilett- jeiben feltűnik magas, karcsú alakja, minden szem feléje fordul: itthon van Kolbay Ildi! *■ Ebben az örömben azonban ezúttal is nagyon kevés része volt a kíváncsiskodóknak. Mint rövid, de évenként ismétlődő nyári látogatásain eddig is mindig, a művésznő most is otthon tölti kurta szabadságának gyorsan múló óráit. A boldog Tilda néni, a művésznőt első éveiben kisérő és a színházi interjúkban is nagy szerepeket játszó Mara, nővére, a Pestről szintén itthon nyaraló Sári. aki maga is zongoraművésznő, és aranyos kislánya, az ötéves Sárika s legfeljebb a ház asszonya, Aranka néni azok, akik között a művésznő az otthoni napok boldogan szálló óráit tölti a Ferenczy-utcai verandás házban, belehajolva a csendes családi szeretet altató ölébe. * Beszélgetünk, tréfálunk. Vigkedélyü, szellemes nők között nem köny- nyü egy primadonnát komoly interjúra megkapni pláne nem Kolbay Ildikót, akiről minden újságíró tudja, hogy nem szeret interjút adni, elég baja volt vele a Színházi Élet riportereinek is. Most sem ad formális interjút, igy hát kénytelen vagyok én beszélni, helyette: A művésznő kreol szépség, azt hallottam róla, hogy olyan, mint egy egyiptomi királynő, most keresem rajta ezt a vonást, de igy, itthon, a család melegében ez leolvad róla valahogy, csak könnyedén, hanyag bájjal kényelmes pihenő mozdulata, ahogy a székre kuporodva az asztalra tett karjára dől, mutatja, és a szeme, eleven mély árnyalatú szeme ég kiviruló fényben ebben a csendes, békés, szinte falusi képben. Eszembe jut a búcsú, mikor Kolozsvárról elment. Hetekig búcsúztatták és nem csodálom, hogy oly nehéz volt a válás, hogy elutazásakor a nagyváradi gyorsba a búcsúzok is felszálltak vele s felpakkolták a kisérő cigánybandát, amelyik Nagyváradig játszotta neki, hogy: — Ó Bajad érem, kit a szivem imád ... Próbálkozom: — Mondja, Ildikó, szereti a siznpadot? — Nagyon. — Mik a legkedvesebb szerepei? — Mindig az, amelyiket játszom. — Hol érzi magát a legjobban? — Mindig, ahol vagyok. — No, és Kassán, az indulás helyén, az első sikerek városában, ahol öt éve láttam .egy sárga ruhában a Cseregyerekben, mondjon Kassáról valamit. — Nagyon jól éreztem ott magam, nagyon szeretem Kassát. — Hová megy innen? — Pestre, Szegedre, onnan szeptember elején Debrecenbe: egy évre leszerződtem. Kedvesen, egyszerűen beszél, közben nevet: őt nem lehet meginterjúvolni. Esteledik... Az estével sűrűbb az emlék és kevesebb a szó. Mindenki magára gondol: sikerekre és sikertelenségekre, örömökre és bánatokra, a távol nagyvilágra és a börtön kisvárosra. Elfelé készülök. — Ildikó édes, valami érdekeset még, akármit! Jó? Felnevet: — Kassán volt egy kedves esetem, a régiek között, öt évvel ezelőtt azzal szekiroztak, hogy a szájamat nyalom előadás közben. Most, az első fellépés előtt egyszerre csak észre veszem, — még a kulisszák mögött, — hogy a színészek, akik körülöttem vannak, mind a szájukat rágják és mind rám mosolyognak. Rájuk néztem, nem értettem a dolgot. Erre elnevetfék magukat és hangosan felkacagtak: jé, hiszen már nem is csinálja! A kapuban aztán mégis csak meggondolta magát és megsejtette, hogy irok, ha nem is ad interjút: — Faragónak Írja meg, hogy nagyon hálás vagyok neki. Ö volt az első direktorom. Neki nagyon sokat köszönhetek. De ne felejtse el! * Holnap Ildakó megint tovább repül. Debrecenbe, a Nagyerdő melléSok szeretet kíséri őt. Győry Dezső. összeomlás elolt az angol bányászsztrájk Egy ntSSSIó font segély az amerikai munkásoktól — Szakadás a bányaszervezelben Berlin, szeptember 1. A német ipar bányászati osztályának vezetője, Finkenveil dr., aki Angliában a sztrájk következtében előállott helyzetet tanulmányozta, visszatért és a sajtónak ma nyilatkozatot tett tapasztalatairól. Az a benyomása, hogy az angol sztrájk rövid időn belül össze fog omlani. Az egyezség valószínűleg úgy fog alakulni, hogy a napi munkaidőt fél órával hét és félórára emelik és a munkabérek differenciálását elfogadják. A vállalkozók nyeresége ilyenmódon másfél százalékkal emelkedik. Az angol bányamunkások elvileg nincsenek ellene, hogy a sztrájkot ilyen módon likvidálják. London, szeptember 1. Miss Wilkinson munkásképviselőnő, az Amerikába küldött angol munkásdelegáció tagja, visszatért és kijelentette, hogy az amerikai munkásszervezetek egy millió font sterlinget adtak össze sztrájkoló angol bányászok támogatására. A lapok jelentése szerint a bányászszervezet végrehajtó bizottságában szakadás következett be. Smith a radikális frakció élére állt, mig Cook titkár azokat vezeti, akik egy kedvező visszavonulás mellett vannak. A magyar nemzeti párt tmwémímmM' a fföldbirtokrefarm igazságos végrehajtására Prága, szeptember 1. A magyar nemzeti párt sajtófőnöksége közli: Koczor Gyula és társai, magyar nemzeti párti képviselők törvényjavaslatot terjesztettek a képviselőház elé, amellyel az 1920 január 30-án kelt 81. számú földosztási törvényt kívánják kiegészíteni azzal, hogy a német-magyar vagy lengyel kisebbség által lakott területeken az összes felosztásra kerülő föld az illető község, illetve járás földmiveseinek a legutóbbi népszámlálásnál megállapított nemzetiségi számaránya alapján osztatik ki. Egy község, illetve járás területén minden nemzetiség tehát akár örökáron, akár bérlet alakjában csak oly mértékben részesülhet a felosztásra kerülő földben, amennyi számaránya alapján az összes felosztandó földekből százalékszeriien megilleti. A bérbeadott föld a* bérlőnek vagy a földbérlö egyesüléseknek, amennyiben a bérleti feltételeknek megfelelnek, fel nem mondhatók. A bérlettől visszalépők földjei azonos nemzetiségű bérlőknek adandók bérbe, vagy adhatók el örökáronA földhivatal köteles az elhatározott földosztást az igénylők nevének, lakhelyének és az odaítélt föld kiterjedésének megjelölésével az érdekelt községekben megfelelő és 14 napon át kifüggesztendő hirdetmény utján közhírré tenni. A földhivatalnak földosztási határozatai ellen a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz van panasznak helye. Beszélgetés MllJukovval, a volt orosz külügyminiszterrel Pánsxlávismus, új Oroszország, balkáni problémák és Besszarábia S. H. S. államot. A jugoszláv állam keretén belül bizonyos autonómiát követelnek. A balkáni probléma tehát attól függ, milyen álláspontra helyezkedik 8 szerb nacionalizmus ennek a követelésnek ügyében. Belgrádban gyakran, mint Szerbia ellenségét tüntetnek fel, ez azonban tévedés, én ugyanazt akarom, mint annak idején Mihály szerb fejedelem. Belgrádnak a macedón kérdésben a nemzeti kibékülés álláspontjára kell helyezkednie. — Mi a véleménye Besszarábiáról, amelyet úgy a bolsevisták, mint a cárisfák visszakövetelnek Oroszország számára? — Véleményem szerint nagy elővigyázatlanság volt Románia részéről, hogy a régi Oroszország összeomlásakor bevonult Besszarábiába. — Hát Lengyelország keleti határa? — Remélem, hogy az uj Oroszország és Lengyelország között a viszony barátságos lesz. Lengyelország ugyan egy kissé sokat vett el Oroszországtól és nagy orosz nemzetiségű területek tartoznak ma Lengyelországhoz. Remélem azonban, hogy megegyezünk. Én szeretem a lengyeleket, Oroszország részéről én irtani alá a Lengyelország függetlenségét biztositó dekrétumot. A beszélgetés további során Miljukov kifejtette, hogy az uj Oroszország törekedni fog arra, hogy Finnországgal, Lettországgal és Litvániával gazdasági antantot alkosson, de feltétlenül respektálni fogja ezeknek az államoknak politikai önállóságát és szuverenitását. Végül kijelentette, hogy az uj Oroszország nem jog ja feleleveníteni a francia—orosz szövetségei, hanem határozott népszövetségi politikát fog űzni. Paris, augusztus végén. (A P. M. H. párisi levelezőjétől). Miljukov professzor, a régi cári Oroszországban az alkotmányos demokratikus párt, a kadettek vezére, az első forradalmi kormány külügyminisztere, tudvalevőleg szintén emigrált a bolsevizmus kitörésekor és azóta az emigráció demokratikus, republikánus frakciójának vezére. A nagy orosz államférfiu készséggel áll rendelkezésemre in- tervju céljából. Első kérdésként a pánszlávizmus problémáját vetem fel. — A régi orosz tradícióknak végleg befellegzett a bolseviki forradalom következtében, —• állapítja meg Miljukov. Az uj Oroszországnak, amely a bolseviki birodalom romjaiból fog keletkezni, egészen uj politikája lesz. Ami a pánszlávizmust illeti, úgy én, a magam részéről mindig ellene voltam. Oroszországnak történelmi missziója van a szláv népek között, — amennyiben egyetértek a pánszlávizmussal. Az oroszoknak elő kell segiteniök az összes szláv népek közötti erkölcsi kapcsolatok megvalósulását, azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy nincsen jogunk a többi szláv államokkal szemben a gyám szerepét játszani. Minden szláv nemzetnek saját érdekeit, saját politikáját kell követnie. A pánszláv orientációjú orosz külpolitikának mindenekelőtt kímélnie kell. az egyes szláv államok külön érdekeit. — A pán9zláv-problóma egyébként ma, amikor a szláv nemzők már külön államokat alkotnak, lényegesen más, mint a háború előtt, az osztrák-magyar monarchia fennállása idején. Még eljön az ideje annak, amikor mindenfelé törekedni fognak az orosz befolyásra. Ez az idő a pánszlávizmus kora lesz. Az orosz külpolitikának azonban ekkor respektálnia kell az egyes szláv államok külön érdekeit. Politikai pánszlávizmusissíftgöiss1 hsüfcsi tünk. Persze másként áll a dolog, ha a pánszlávizmust a közös érdekek és a morális egység szempontjából fogjuk fel. Az összes szláv nemzetek demokratikus érzelmüek. A pánszláv politikának mindenekelőtt ebből a tényből kellene kiindulnia. Oroszországra hárul az a történelmi feladat, hogy közvetítő legyen az egyes szláv népek között. Az orosz politika a többi szláv államokhoz való viszonyban csakis az egyensúly politikája lehet. — Bizonyos páuszlávisták egy szláv blokk alakítására törekednek, politikailag azonban ezt nem tartom megvalósíthatónak, hiszen az egyes szláv államók között véleménykülönbségek és érdekellentétek vannak. Tehát pusztán érzelmi és gazdasági blokkról lehet szó. — Mi a véleménye miniszter urnák a, Dardanellák kérdéséről? — hangzott második kérdésem. Miljukov lassan, megfontoltan válaszol: — Mindig úgy állítottak engem a közvélemény elé, mintha én a Dardanelláknak Oroszországhoz való csatolását kívánnám. Ezzel szemben az a tény, hogy én egyrészt felismertem ugyan a Dardanellák fontosságát Oroszország számára, másrészt azonban sohasem törekedtem háborúra. Csak azt követeltem, hogy az orosz tengerészet szabad átjáratot kapjon, míg a többi nemzetek hadihajói elől zárják el a Dardanel- lákat. Ez lesz az uj Oroszország programja is ebben a kérdésben — Mit tart a balkáni szlávok tervezett blokkjáról? — Mi, oroszok, mindig helyeseltük ezt, ma azonban nem tartom valószínűnek. A macedón kérdés még mindig nincsen megoldva. Macedónia bulgár, én jól ismerem ezt a problémát. Remélem azonban, hogy végül is teljesiteni fogják a macedónok követeléseit. A macedónok nem akarnak elszakadni Jugoszláviától, hanem pusztán szabadságot követelnek. Ma már a forradas. S4 > •team s Koczor Gyula képviselő kőrútja az árvízkárosultak csallóközi vidékén A magyar nemzeti párt sajtófőnöksége közli: Az aratási munkálatok befejezése után bontakozik ki a maga valóságában annak a katasztrófának képe, melyet a nyáreleji esőzések és árvizek okoztak a Csallóközben. Csak most állapítható meg az árvízkároknak gazdasági jelentősége. Koczor Gyula magyar nemzeti párti képviselő az elmúlt napokban másodízben kereste fel a károsult vidéket, hogy személyes tapasztalatai alapján tegyen lépéseket a gyors segítség érdekében. Körútja alkalmával megállapította, hogy Dercsika, Nádasd, Baka, Bőős, Nyárasd, Szap és Medve községek termése teljesen elpusztult, úgy, hogy a gazdáknak még kenyérrevalójuk sem termett. A víz még sok helyen most is áll s Balony, Radvány és Kulcsod községek még mindig viz alatt vannak. Csicsó, Néma, Keszi és Nagybél községek termését is elpusztította az árvíz. Mivel a szántóföldek mindenhol teljesen át vannak ázva, a szántásra gondolni sem lehet, úgy, hogy-ezen a vidéken őszi szántás egyáltalában nem lesz. A katasztrófát növeli az a körülmény, hogy az ár a szénatakaritás előtt jött s így az állatokat nem tudják mivel la- karmányozni. Megállapította, hogy gyors és komoly segítségre van szükség a hogy az olyanfajta segélyek, hogy 9 mázsa korpát adnak egy községnek, mint Deres lkával tették, azt a hitet keltik a lakosságban, hogy a hatóságok nem veszik komolyan a katasztrófát. Egyes községek 2—8 ezer korona segélyt kaptak. Koczor Gyula képviselő tapasztalatai alapján elsősorban azt követeli, hogy a hatóság elsősorban a takarmányról gondoskodjék, másodszor nyújtson kiadós kamatmentes kölcsönt, ezenkívül nyújtson az állam segélyt az ármentesitőtársulatoknak. hogy az újabb katasztrófák elhárítása érdekében dolgozhassanak. Végül követeli azt, hogy az árvízkárosult lakosságot ne zaklassák adókivetésekkel és adóbehajtásokkal, mert az a nép, amely mindenét elveszítette, megkövetelheti azt, hogy a hatóság méltányosan bánjon vele. Az egészségügyi minisztérium agendáinak szétosztása Prága, szeptember 1. Megírtuk, hogy az egészségügyi minisztériumot a legközelebbi jövőben likvidálni fogják. A Tribuna ezzel kapcsolatban azt írja, hogy Sehiessl miniszter szabadságáról való visszatérése után megkezdődnek a tárgyalások az egészségügyi minisztérium agendáinak szétosztására vonatkozólag. Maga az egészségügyi minisztérium ragaszkodik eredeti álláspontjához, hogy agen- dáit teljes egészében a népjóléti minisztériumhoz csatolják. A többi reszortminisztériumok viszont az agendák elosztását kívánják. A belügyminisztérium például kívánja, hogy az ö hatáskörébe kerüljön az állami egészségügyi rendőrség, a kórházak és azok személyzetének ügyei, azat a kinevezések és a körorvosok szolgálati beosztása. Azt kívánja, hogy közvetlen feljebbvalói a körorvosoknak a politikai közigazgatás kerületi főnökei legyenek. Hivatkozik arra, hogy Ausztriában az egészségügy ugyancsak a belügyminisztérium hatásköréhez tartozott. Aközmukaügyi minisztérium felügyelete alákerülne az építkezések egészségügyi ellenőrzése, a kereskedelmi minisztérium hatáskörébe a fürdők ellenőrzése, a földmivelésügyi minisztérium hatáskörébe a* állatorvosok szolgálata és a nemzetvédelmi minisztérium azt kívánja, hogy a testnevelés j&z Ő hatáskörébe utaltassák. Az utóbbi kívánság ellen azonban az a kifogás merül fel, hogy a testnevelés nincsen tekintettel a katonai szolgálatra és összefüggésben van az aggok gondozásával, miért is ezt az agendát inkább a
