Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)
1926-09-14 / 209. (1247.) szám
5 1926 szeptember 14, kedd. A Pozsony-virág völgyi katolikusság nagy napja Zásil'J‘.vsr.íelés, amelyen háromezer hivő vett részt — Jantauseh püspök a katolikusságol összetartásra hívja fel — A P. M. H. tudósítójától — Pozsony, szeptember 12. (Saját tudósi- tónktól.) Pozsony-Virágvölgy katolikus lakossága vasárnap impozáns módon bizonyította be, hogy tantor ithatatlanul ragaszkodik bitéhez, vallásához és az egyházhoz. A műit évben alapított virágvölgyi Katolikus Kör zászlószeutelési ünnepe zajlott le vasárnap, de az alapjában véve házi ünnepség kinőtt a szűk keretekből és az egész virágvölgyi katolikusság bensőséges, lélekemelő ünnepévé vált., A zászlószcntelésre Pozsonyba érkezett Jantauseh Pál dr. nagyszombati apostoli adminisztrátor Szücsy dr. kanonok kíséretében. A püspököt a főpályaudvaron szombaton este 6 órakor küldöttség várta. Pelikán Öuon, a Katolikus Kör elnöke, a Kör nevében német, Chmialovsky József dr. az oro- lok nevében szlovák, Klein Lipót a Rózsa- füzéregylet nevében magyar nyelven üdvözölte. A püspök kíséretével autón a Jakab városbiró-téren lévő Gábriel-otthonba hajtatott, aminek megtekintése után Virágvölgyben fáklyásmenetet rendeztek tiszteletére. A fáklyásmenet alkalmával az énekkar a pápai himnuszt énekelte el. Vasárnap reggel csodaszép időre virradt a zászlódiszt öltött Virágvölgy. Reggel 8 órakor érkezett a feldíszített uj virágvölgyi templomba Jantauseh püspök, akit a bejárónál Pelikán Ödön üdvözölt, majd három fehér ruhás leányka virágcsokrott nyújtott át neki, magyarul, szlovákul és németül üdvözölvén őt, amit a püspök meghatva köszönt meg. Utána Jantauseh dr. felszentelte a Kör gyönyörű uj zászlaját, amit Riegele Alajos szobrászművész tervezett és Matheil Beily asszony hímezett. A zászló egyik ol- da—- otrzus szent szive, a másikon Mária szive van kihimezve, rajta latinnyelvü felírás a Kör alapításának dátumával: „1925 november 12“. . A püspök verte be a zászlórudba az első szöget háromnyelvű szép beszéd kíséretében, amelynek magva az, hogy ha a hívok nemzetiségi különbség nélkül összetartanak, igen nagy sikert érhetnek el. A püspök ezután a Gábriel-otthon oltárának és a Ferenc-rendiek temploma egyik uj oltárának felszentelésére sietett. Az ünnepélyes szentmisét épp ezért nem ő, hanem Okányik Lajos dr. polgármester, kanonok celebrálta fényes papi segédlettel. A kóruson a zenét a 23. gyalogezred zenekara szolgáltatta Laczika karnagy dirigálása mellett. Szólót énekeltek Wagner Miéi, Vavlovicsné, dr. Prindlné, Klipp és Sasina. Mise után Okányik dr. Pozsony városa, Koperniczky Ferenc dr. nagyprépost, kerületi íőesperes a kerület, Szücsy dr. kanonok a káptalan, Dchoba Ágost dr. a pozsonyi katolikus hitközség nevében, özv. Szüts Fe- rencné pedig mint zászlóanya vertek be a zászlórudba szöget. Ezután következtek a különféle katolikus egyesületek, kongregációk, az Ágnes-kör, a Róma missziós egylet stb.; összesen 233 szöget vertek be az uj zászló rudjába és az erre szolgáló pótpajzsba. A szögbeveréshez szükséges művészi kivitelű kalapácsot Pfiffinger, a szögeket Mül- Jer Károly készítette. Az uj zászló a felszen- teifcs után testvéri üdvözlést váltott az orsz. keresztényszocialista párt és a Pozsonyi Kerlészek Egyesületének zászlajával. A megható ünnepségen a templomban és az előtte levő téren mintegy hárem ezernyi katolikus hivő vett részt. A zászlószögbeverésből és az árusított két- koronás emlékérmekből béklyó jövedelmei egy a Téglamezőn felállítandó kápolna javára fordítják. Déli 1 órakor a Vallon-utcai Huly-féle vendéglőben társas ebéd volt, amelyen az első felköszöntőt szlovák és német nyelven Okányik Lajos dr. polgármester mondotta. — Mi katolikusok vagyunk ebben a republi- kában — mondotta — a vezető elem és bárhogy akarnak is bennünket félretolni, ne engedjük magunkat Tartsunk össze nemzetiségi különbség nélkül és akkor erősek leszünk. A vezetés pedig minket illet. Felköszöntői mondtak még Chmialovszky József dr., Pelikán Ödön, Holik őr., Düts dr. és mások. Délután öt órakor nagy zenés diszfelvo- nulás volt a templom környékén, amelyben a pozsonyi kertészek is résztvettek tizennyolc feldiszitett kocsival. A vallásos festői csoportokat a fáradhatatlan Riegele Alajos- né, Csákos József és Mák Lajos rendeznék. Este 8 órakor kabaré volt a Vozova-utcai kerthelyiségben. R. J. Dörögnek az ange^amerikai ágyuk a kínai’vizeken 2e0o0C© kínai vörös katona orosz vezetés aSatt támadásba kezd Oaross-ancgoS összecsapás Honannál és Kvangysínéi London, szeptember 13. Angol jelentések szerint Sun marsall, a sanghaii kínai diktátor csapatai Hónán és Kvangsi határában fölvették a harcot a kantoni vörös hadsereggel, melynek számát az angolok 200.000-re becsülik. A vörös hadsereget orosz törzstisztek vezetik. Orosz katonai repülőgépek végzik a felderítő szolgálatot s bizonyos, hogy az operációk teljesen Moszkva intenciói szerint történnek. Feng marsall, a kantoni kormány Oroszországban időző megbízottja, Stalinnal és Csicserinnel szerződést kötött, amely szerződés előírja az egységes kinai-orosz előnyomulást; Newyork, szeptember 13. Az Egyesült Államok tengerészeti departement-ja oly komolynak tekinti a kínai helyzetet, hogy az amerikai Ázsia-flotta valamennyi hadihajóját a Jangcse folyó torkolatához rendelte. Egy Kínából érkezett jelentés szerint szombaton heves tüzérségi csata tombolt három amerikai torpedóromholó és több kínai hajó között. A veszteségekről még nem érkezett jelentés. „Hajtsák végre rajtam a ha!álitéletet“ A hrünni esküdthiróság halálra ítélte a rusz inszkói határon elfogott eibenschitzi rabló- gyilkost — Politikai kiokta tás az esküdtbiráknak — A P. M. H. tudósítójától — I liiljcll S. Ip@ü | y a magyar nyelv hites és esküdt tör- 0 O vényszéki tolmácsa ö | Prága s., UMsig sra 5. szám p O Okmánymásolatok és fordítások postafordultával W A való elkészítése és hitelesítése. Ügyvédeknek és ő hivataloknak árengedmény. ó UQCCOOOCXXÜÜOOCCXXXXXXXXXXXXXXXX^ Brünn, szeptember 13. A brünni esküdtbirósági ismét halálos ítéletet hozott. Tárgyalásra került ugyanis a 75 éves Petrzelka Frantiska özvegyasszony ellen elkövetett rablógyilkosság, amelyet Eibenschitzbem február 17-én követett el Rozsnovszky Richárd cukorkaárus Dudák Mihály 20 éves cukrászsegéd segítségével. Az öreg asszony még magas kora dacára szerette a vig életet és viszonyt tartott fenn fiatalemberekkel, akiket szerelmükért megjutalmazott. A szerétéi között volt Rozsnovszky is, a délceg 29 éves férfi, aki a látogatások alkalmával megtudta azt, hogy a 75 éves Petr- zalká asszonynak nagyobb készpénze és értékpapirosai vannak. Dudákkal együtt előre megfontolt szándékkal megölte az öregasszonyt s az ösz- szes értékpapírjait, 100.000 korona értékű pénzt magukhoz vettek és hamis útlevelekkel megszöktek. Annakidején részletesen megírta a P. M. H .is, hogy a két tettest a ruszinszkói román határom elfogták. A bíróság Rozsnovszkyt rablásért és gyilkosságért vonta felelősségre, kétnapi tanácskozás után az esküdtbirjság verdiktje alap ján kötélálíali halálra ítélte. Dudák Mihályt pedig a rendkivüli enyhítő körülmények, tekintetbevételével négyévi súlyos börtönre ítélte. Az ítélet kihirdetése után Rozsnovszky felállt és, nyugodt hangon igy szólt: — Tisztelt Bíróság! Engem halálra Ítél tek. Megkérem, hogy ne ajánljanak engem kegyelemre, hanem mielőbb hajtsák végre rajtam az ítéletet. Védője ennek dacára semmiségi panaszt jelentett be az ítélet ellen. Érdekes, ho^v a táre^alás folyamán az esküdthiróság elnöke politikailag is kioktatta az esküdteket. Ugyanis arra figyelmeztette őket, hogy az esryik védő az államban fennálló jogi viszonyokat mint kommunista vitatja. Minthogy az illető védő éppen akkor nem volt bent a terefnben, a másik védő tiltakozott az elnök ezen merrip^”*ése ellen. Az esküdthiróság elnöke azonban ismételten kijelentette, hogy kötelessége volt ebben az értelemben felvilágcsM'-p’ nz esküdteket. Egy kémikus-tudós és orosz emigránsok bandája a fehér méreggel behálózták Európát Hatszoros nyereség a gyenge emberek szenvedélyén —■ Madridtól Konstantinápolyig működtek a csempészek — A P.M. H. eredeti tudósítása — Berlin, szeptember 13. A berlini bűnügyi rendőrség ma reggel egy 12 tagú kokain-csempésző bandát tartóztatott le, amelynek tagjai orosz emigránsokból rekrutálódtak. A banda működése behálózta egész Európát. Vezérük egy Hahn nevű berlini gyógyszerész volt, aki kémiai kutatásaival a szakkörökben igen jó nevet szereti és emellett a törvényszéknek méreg szakértője is volt. Hahn árusította el nagy mennyiségben a kokaint egy Lieseritz nevű droguista és egy Michajlof nevű orosz közvetítésével az orosz emigránsoknak, akik azután 300—500 grammos adagokban hozták forgalomba Németországban, Párisban, Rigában és egyéb európai nagyvárosokban, ahol a fehér méreg szenvedélyének talaja van. A banda főüzemvezetője Siewers orosz földbirtokos volt, aki segítőtársaival csempészte át a mérget a határokon. A letartóztatottak között van egy magasáilásu volt orosz vezérkari tiszt is. A rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy Hahn bűnös utón jutott a kokain birtokába. Hihetetlen vakmerőséggel élt vissza a hivatalos bizalommal. Mint törvényszéki szakértőhöz rendkívül nagymennyiségű kokaint küld- tek a különböző bűnügyek kapcsán szakértői vélemény céljából. Hahn a vizsgálat után a kokaint visszatartotta és értéktelen, ártalmatlan porokat küldött vissza helyébe. Az eredeti kokaint azután eladta, mégpedig ötszörös-hatszoros áron, tehát rendkívül nagy jövedelmekre tett szert ezekből a bűnös manipulációkból. A házkutatások alkalmával kiderült, hogy az orosz emigránsok bandája egészen Spanyolországig és a Balkánig kiterjesztette működési körét. Óriási mennyiségekben hozták az idegölő, gyilkos mérget forgalomba. xx A ponyvairodalom mételyező hatásától óvja meg gyermekét, ha jó olvasmánnyal látja el. Rendelje meg a Tapsifüles nyuszikát Megjegyzések Peltzer csodafutó győzelméhez Amikor Rademacher, a németek csodauszója tavaszi amerikai utazásán sorba megverte az Unió vizfenoménjait, Malzsahn, washingtoni német nagykövet nyílt levelet intézett a német közönséghez, hogy Rademacher nagyszerű sportteljesítményei nagyobb propagandát jelentettek a német ügynek Amerikában, mint száz diplomataaktus, ötezer újságcikk, vagy programbeszéd. Már Eckener, a Z. R. 111. vezetője megmámorosította Amerikát, amikor 1924. őszén kétszer körülkeringte a léghajón a newyorki Woolworth Building ötvenhatemeletes palotáját, s bizonyos, hogy a yankeek uj némelbará.'ságának kezdete éppen ebben a nagy Zeppelin-mámorban keletkezett. A nemzetek barátsága ma a iömegek lelkének megnyerésén kezdődik s a tömegek lelkét ma ugyanúgy nyeri meg a sport, mint megnyerte évezredek előtt Hellászban, az első olim- piászok ünnepein. A szétdarabolt és városországokra bontott görög félszigeten az egység és a szolidaritás tudatát éppen ezek a közös sportünnepélyek istápolták a leghathalósabban, ezek az ünnepek voltak a görög világ egymásra agyarlcodó embereinek nagy ölelkezései, üt» az egészséges szép férfiak és nők lenyűgöző teljesítményeit figyelve, felejtették el a görögök a harcot, s olimpikonok jegyében kovácsolták a kapcsot, mely embertől emberig vezet. Ne kutassuk az okokat, mért érdekel ma mindenkit, aki harminc-harmincötön alul van és egészséges, a sport. Fölösleges az oknyomozás, fölösleges a világtól elvonalkozlaloll tudósok töprengő megállapítása, hogy ez dekadencia, fölösleges a pszichoanalitikuok, vagy az egyszerű pszi- hológisták véleménye, hogy ez rekordmánia, a bizonytalanság idegizgalma, a versengés szenvedélye, csak egy biztos: minél nagyobb az ország és a nemzet, a közvéleményt annál jobban érdelik a sportteljesítmények. Egy angol újság igy kezdődik: hat oldal sport. Utána jön egy oldal „éditorial", azaz vezércikk. Követi két oldal családi 7u>. Most jön csak a négy-öt oldalnyi riportanyag („Egy anya hármisikreket szült“, ötven sorban, „bányászsztrájk Walesben“ tiz sorban) majd zártaiul tizenöt oldal közgazdaság és beláthatatlan mennyiségű hirdetés. — Vagy egy francia újság a frank legkataszlrófálisabb idejéből. Kíváncsian és aggódva veszem kezembe, Istenem, hogy bánkódhatnak a jó franciák pénzük bukásán! Az első oldalon óriási kép. Majdnem a fél oldalt elfoglalja. Kerékpáron száguldó, szikár, megizzadt félmeztelen alak: Lucien Buyse, a Tour de Francé, a legnagyobb francia bicikliverseny győztese. Azután egy másik kép, a második beérkezeti, Azuián egy térkép, a verseny útirajza. Azután futball, rugby, úszás — a frank sehol. Az egész, amit a beteg frank az első oldalon kapott, egy maró gunykép, lent a balsarokban. Ezt nem lehet ellopni a köztudatból. Nem lehet letagadni, hogy Svédországban a politikai napilapok példányszáma kisebb, mint a tisztán sportnapilapok példányszáma. Nem lehet letagadni, hogy egy-egy főváros vasárnapján százszor annyi ember szorong a sportpályákon, mint a színházakban, s a lelkesedés, az átélés mélységi is százszor akkora, mint az utóbbiakban. Nem lehet letagadni, hogy Finnországban a háború utáni nagyságok közül még senki sem kapott nyilvános szobrot, csak Nurmi, ez a körülrajongott távfutó, s Magyarországban, ahol Adynak még semmi emléke nem áll, a tizenkilencéves Bárány Itván fiú emléktáblát kapott Egerben, mert legyőzte Arne Borgot, a svédet. S nem túlzók, ha azt mondom, hogy a háború utáni szomorú magyarok legnagyobb öröme volt eddig ennek az egri fiúnak győzelme. így van, s mert igy van, helyes. És boldogok, akik ebből a tényből praktikus következtetéseket tudnak vonni. A török Kemál, aki valahogy nagyon jól érti modernséget, kötelességévé tette az angórai iskoláknak, hogy spodfenomé- nokat neveljenek, akikkel a fiatal köztársaság győzzön az európai és az amerikai arénákban, hogy igy meghódítsa a nagy nemzetek fiainak sziveit. És meg is fogja hódítani, mint ahogy meghódította Rademacher és Eckener Amerikái, Nurrmi és Woff a világot. De Rademacher és Eckener ügye német ügy, Nurmié finn, Woffé\ norvég, Lenglené francia, Bárányé magyar s az 6 győzelmük a nemzet győzelmei. Furcsa győzelmek, mert nem haragot teremtenek, hanem valójában a sziveket győzik le és hódítják meg. Nemes győzelmek, praktikus győzelmek. Elvégre mindig igy volt ez, ha meggondoljuk. Ki volt Herakles? Sportfenomén, akár létezett, akár nem. Ki volt Parsifal, a balga szent? Zseni nem, mert balga volt, de csak ő tudta vetni a grállándzsát! Ki volt Arlus, Láncétól, Toldi, Siegfried és a többiek, akik örökre megmaradtak a népek szivében? Akiket, istenekké emeltek? Tudósok, feltalálók, költők, írók, királyok, államférfiak, gyilkosok? Nem. Jó emberek és erős emberek. De a férfi erőhöz nagy tisztaság kell, nagyon erkölcsös élet, nagyon tiszta élet, sem nő, sem pálinka, sem harag és szenvedély! A nép tudja, hogy ép lélek csak ép testben van, s mert a nagyon erősek csak nagyon tiszták tehetnek, lettek a népképzeletben a nagyon erősek a nagyon-nagyok is. Héroszok, s nem intellek- luellek. Az utóbbiak csak másodlagosak. Az utóbiak csak arra valók, hogy megírják, vagy kitalálják az elsőket. Az utóbbiak csodálatában és vágyában nőnek naggyá az elsők. Toldi és Arany. Krisztus és Széni Pál. A nagyok csak iesti teltekben nagyok. Övék nem a szellem, ők nem imák, de mindig akad szellem, aki róluk ir. Mindez pedig most jut eszembe, amikor elöltem fekszik a Vossische Zeitung, s az első oldalon hatalmas belükkel: „Peltzer geslegl!“ A betűk nagyobbak, mint a tegnapiak voltuk, me•
