Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-13 / 182. (1220.) szám

1926 augusztus 16, pentek. ^líSGAIt/VYAfi'XAR-HIRDAa 7 A cseh katolikus papság is elégedetlen a kongruával A cseh néppárt Kordács-szárnya élesen tárna dja Sramekéket — A Lidové Listy védekezik A kassai hadirokkantak viharos gyűlése Tiltakoztak egy cseh trafikosnak az őslakos rokkantakat üldöző magatartása ellen — A trafikengedélyek kiadásánál igazságos és egyenlő elbánást követelnek Kassa, augusztus 12. A csehszlovák hadirokkantuk szövetségé­nek kassai helyi csoportja vasárnap délelőtt viharos taggyűlést tartott, amelyen az őslakos rokkantak éles támadásban részesítettek egy Janeosek Frantisek nevű cseh trafikost és az általa létesített „Svaz“-t. Megállapította a taggyűlés, hogy ez a Janecsek Frantisek már két eszten­dővel ezelőtt hamis adatokat gyűjtött a régi trafikosok ellen e azok alapján követelte a hatóságoktól a régi traf'ikjogok megvonását. Megállapítot­ták, hogy a Janecsek által életrehivott „Sváz“ eddigi működése abban merült ki, hogy a helybeli őslakos rokkantak érdekei ellen dolgozott és minden téren megakadá­lyozta az idevaló rokkantak elhelyezkedését. Felháborodással vették tudomásul, hogy Ja­necsek embereinek denunciálására Kopalko István kassai illetőségű rokkanttól a trafik­jogot megvonták. A gyűlésen történt bejelen­tés szerint a vezetőségnek adatok állnak ren­delkezésére arra vonatkozólag, hogy Janecsek Frantisek azzal fenyegette vol­na meg a kassai pénziigyigazgatót, hogy „kitöri a nyakát", ha Kopalkónak a Fő­utcán az ő trafikjával szemben engedé­lyez uj trafikot. A gyűlés egyhangú állásfoglalása szerint nem engedhető meg az, hogy egyes emberek­től függjön a rokkantak sorsa, nevezetesen a trafikengedélyek kiadása vagy visszavonása. Ezen állásfoglalás alapján a gyűlés kimondotta, hogy az őslakos rokkantakat ért sérelmeket a nyilvános­ság, a nemzetgyűlés és végső fokon a köztársasági elnök elé fogja vinni és gyökeres orvoslást fog követelni. Egyúttal a taggyűlés felszólította a szö­vetségnek trafikjogos tagjait, hogy a Svázből haladéktalanul lépjenek ki sa hadirokkantak szövetségében alakítsák meg a trafikosok al­osztályát. Prága, augusztus 12. Tegnapi számunk vezércikkében foglal­koztunk a szlovenszkói katolikus papság kö­rében tapasztalható elégedetlenséggel és rá­mutattunk arra, hogy a kongrurendezés hi­bái miatt csakis a cseh réppártot érheti jogos szemrehányás. Állításunk helyességét ma ma­ga a cseh néppárt sajtója igazolja. Ugyanis nemcsak a szlovenszkói papok, de a csehorszá­gi cseh katolikus papoknak Kordács érsek kö­rül csoportosuló része is elégedetlen a kong­ruával s a Csech élesen támadja a Sramel:- szárnyat. A sok támadásra végre ma válaszolt a párt hivatalos lapja, a Lidové Listy és vé­dekezésül többek között ezeket adja elő: A cseh néppárt, mint a szociális reform­nak a pártja, a forradalom utáni első évek­ben arra törekedett, hogy a kis plébániák lel­készeinek és káplánjainak szomorú és nyomo­rúságos sorsán segítsen. A szegény lelkészek körében olyan volt a nyomor, hogy sokan kénytelenek voltak a nép jószivére apellálni és könyöradományokat kérni. Ez az akció azonban, amelyet a pápa javaslatára indítottak meg, csődöt mondott és egyáltalában nem segített a szegény papokon. Mindamellett a párt továbbra is a helyzet javításán dolgozott, mivel talán egyetlen társadalmi oszályban se*n voltak oly nagyok a különbségek a szociális helyzet tekintetében, mirt éppen a papságnál. Sok fiatal pap különböző utón és módon oly beneficiumokhoz jutott, amilyeneket magas- képzettségű papok még öreg napjaikban sem érhettek el s ezen a téren egyáltalában nem döntött sem a kor, sem a képzettség, hanem a véletlen szerencse, vagy oly körülmények, amelyekről itt beszélni nem akarunk. Erről a kérdésről sokszor óriási vita folyt a párt vég­rehajtó bizottságában s éppen Pauly kanonok volt az, aki ma a kongrua rendezése ellen ir, aki egyszer ezeket mondta: Uraim, ne törőd­jetek a papi fizetések javításával, mert hi­szen ismeretes, hogy minél jobban megy a sora a papnak, annál kevesebbet dolgozik. A kongruatörvény története mindenki előtt ismeretes — írja a Lidové Listy •— és mindenki tudja, hogy az uj kongruatörvény alapját nem képezhette az 1898. évi osztrák törvény, mert ennél a földadó teljesen igaz­ságtalanul volt kivetve. Az igazságos rende­zés céljából a Szlovenszkón érvényben levő régi magyar kongruatörvényt kellett alapul venni, amely a földjövedelem bevallásánál az utolsó öt év viszonyait veszi alapul. Ugyan­ez a helyzet a stola kérdésénél. A cseh nép­párt nem akarta a régi stolarendszert meg­hagyatni, mert előállhatott volna az az eset, hogy a papok a hivatalnokok szekatúrájának lettek volna kitéve. így egyeztünk meg azután a fejenkinti 50 filléres átalányban. Ezt azért fogadta el a cseh néppárt, mert olyan helyen, ahol a stólával nem biztosíthatják a papok mi­nimális javadalmukat, azt az uj törvény értel­mében az állam kiegészíti. A néppárt nagyon jól tudta, hogy ezzel a rendezéssel a nagy be- neficiummal rendelkező papok nem lesznek megelégedve, de elérte főcélját, mert eltüntet­te a papok közötti nagy szociális egyenlőtlen­séget és javított az egészen kis plébániák plé­bánosainak és káplánjainak sorsán. Továbbá biztosított a papok részére kielégítő nyugdijat, hogy öregségükben nyugodtan élhessenek. A Lidové Listy végül élesen támadja a Csechet és azt Írja, hogy egyáltalában nem ke­resztény szellemben folytatják ezt a kampányt s ha azzal fenyegetőznek, hogy összehívják a kongruával elégedetlen papokat, úgy a nép­párt hajlandó ebbe belemenni azzal a föltétel­lel, hogy ő viszont összehívja a szegény káp­lánokat és papokat és mindazokat, akikkel ed­dig senkisem törődött és akiknek a sorsán az uj kongruatörvénnyel lényegesen javítottak. Egy férj, akinek két törvényes felesége van A volt férj után a másodszor elvált feleség is nyilatkozik — Az asszony sem akarta visszaállítani az életközösséget — A dupla válás problémája is az illetőségi kérdésen múlik v ■■ ■ ■ ■ A csobaji merénylet áldozatát megoperálták .Nyíregyháza, augusztus 12. (Saját tudósi tőnk távirati jelentése). Csobay Józsefet, a napokban elkövetett csobaji fegyveres merénylet súlyosan sebesült áldozatát ma éjjel autón Nyíregyházára szállították az ottani Klekner szanatóriumba. A sebesülés következtében komplikációk állottak be, úgyhogy a fővárosból hívtak sebészorvost a beteg mellé, aki a földbirtokost a mai délelőtt folyamán megoperálta. Csobayt egy ízben sike­rült kihallgatni s ekkor elmondotta, hogy a me­rénylet elkövetésével régi haragosaira, Begre Bélára és Begre Albertre gyanakszik. Begre Béla Jíét évvel ezelőtt már egy ízben betört Cso­bay kastélyába, de elfogták, megvallotta tettét s a törvényszék el is ítélte. Büntetését kitöltötte s nem régiben tért haza. Csobay földbirtokosnak alapos oka van arra, hogy ezt az embert gyanú­sítsa a merénylet elkövetésével. A nyomozást most ebben az irányban is kiterjesztették. Két uj rekorddal kezdődtek a magyar uszóbajnokságok Budapesti szerkesztőségünk jelenii: Tegnap nyitották meg ünnepélyes keretek között a Csá­szár-fürdő uj uszodáját. A kormány képviselője vette át az Irgalmasoktól a pompás uj uszodát, ahol megkezd.ék Magyarország uszóbajnofesd- gainak lebonyolítását. Az első nap két nagyszerű rekordot hozott. 200 méteres gyorsuszásbaa Bá­rány, Gáborfy, Wannie testvérek, Bőnk, SzigrUs, Fehér, Bicskey állottak starthoz. Győzött: Bá­rány István (Eger) 2 p. 22.6 mp. uj országos re­kord alatt. 2. Szigritz (Eger) 2:33.2, 3 Wannie András (Szeged) 2:34.6, 4. Bicskey Zoltán (Eger). 100 méter hölgyuszás válogató verseny: 1. Sípos Manci (NSC) 1:27.6 uj országos rekord! 2. Ver­mes Edith 1:29.6. 200 m. mellúszás meghívást verseny: 1. Hegedűs István (BEAC) 3:09. Gyönge verseny. — 100 m. hátuszás megliivási verseny: 1. Bar ha Károly (NSC) 1:17.2. A bajnokságokat szombaton folytatják. — A nyilvános gyűlések megrendszabá- lyozása Olaszországban. Rómából táviratoz- zák: A lapok szerint a kormány rendeletet bocsát ki a nyilvános gyűlések megrendsza- bályozására. A Tribuna szerint a jövőben meg akarják akadályozni azt, hogy sportbeli vagy tudományos ürügyek alatt olyan gyűlé­seket tartsanak, melyek a nemzeti érzést megsértik. A jótékonysági alkalmak számát is korlátozzák a rendeletben. Sportbeli, tu­dományos vagy karitatív gyűléseket, ha azok országos jellegűek, ezentúl a belügyminisz­ter, ha pedig helyiéit, az illető provincia pre­fektusa engedélyez. Prága, augusztus 12. „Egy férj, akinek két törvényes felesége van“ cimü riportunkra Czapáry Dénes után most a másik fél, Zaffiry Zsuzsanna, Czapáry Dénes volt felesége is nyilatkozik. Nyilatkozatát alább közöljük: „Miután Czapáry Dénes jónak látott a „Prá­gai Magyar Hírlap" augusztus 5-iki számában bizonyos irányban helyreigazító nyilatkozatot közzé tenni, én is kénytelen vagyok erre felelni, hivatkozva a sajtótörvény 20. §-ára. ad 1. Azt írja Czapáry, nem igaz, hogy a bí­róság őt hirlapilag hívta fel, hogy velem a há­zasságot állítsa vissza. Ez csak azért nem tör­tént meg, mert tudom, hogy nem ismeretlen he­lyen tartózkodik, hanem vagy Mezőgécsen, vagy Beregszászon. ad 2. Azt írja Czapáry, nem igaz, hogy leve­let irt volna Budapestről, melyben tudtára adta a bíróságnak, hogy ölelő karokkal és berende­zett lakással vár engem vissza. Ebből csak annyi igaz, hogy nem Budapestről, hanem Beregszász­ról Szűk Aladár dr. ügyvéd aláírásával és kör­pecsétjével ellátott következő szövegű beadvány érkezett a beregszászi törvényszékhez: Tekintetes Törvényszék! A) alatt igazolt ügyvédem által Zaffiry Zsuzsanna volt feleségem által élelközösség visszaállítása iránt beadott ké­relemre tisztelettel bejelentem: Én feleségemet soha nem hagytam el, sőt a tárgyaláson becsatolandó jogerős bírói Ítélettel igazolni fogom, hogy ő hagyott el engemet szán­dékosan és jogos ok nélkül és emiatt őt vétkes­nek is mondta ki a bíróság és hibájából e házas­ságunkat fel is bontotta. Egyébként kijelentem, hogy hajlandó vagyok a házassági életközösséget visszaállítani Zaffiry Zsuzsannával, mezőgecsei berendezett lakásomon várom, jöhet akármikor. Tisztelettel Czapáry Dénes. ad 3. Azt írja Czapáry, hogy egyáltalában nem igaz, hogy visszavenni akart engem. El­lenben annyi igaz, hogy miután Budapesten jog­erősen elvált tőlem és már régebben megnősült zsupáni engedéllyel s én most férjhez akarok menni, ezért tisztán formalitásból újból le kellett járatni itt is a válópert. Czapáry el is vált tőlem újból és jogerősen. s Erre válaszom a következő: Hogy Czapáry feleségét elbocsájlani, majd visszavenni szeretné, ez az ő dolga. Nem azért hívtam fel biróilag az életközös­ség visszaállítására, mintha Szemeredi Erzsébettől Czapáryt vissza kívántam vol­na férjül. Sőt! Azért kellett igy felhívnom, mert azt a törvény igy rendeli. A budapesti válópert illetőleg előadom, hogy a pestvidéki törvényszék mint delegált bíróság 1922. évi julius 8-án hűtlen elhagyás indokából házasságunkat felbontotta és elrendelte, hogy az Ítélet a beregszászi állami anyakönyv vezetővel közöltessék, abból a célból, hogy a bontó ítélet házasságunk anyakönyvébe bejegyeztessek. Ez a bontó Ítélet az anyakönyvbe 1926. évi julius ha­váig keresztül vezetve nem lett, már pedig köz­tudomású, hogy az említett módon keresztül nem vezetett házassági anyakönyvi kivonat nélkül má­sodik házasságot kötni nem lehet. Szerencséje Czapárynak, hogy 1924. évi november hóban a szánki állami anyakönyvvezető lehetővé tette, hogy Czapáry Dénes házasságot kössön Szeme- rédi Erzsébettel. Nekem nem volt oly szerencsém, mert mikor ez év folyamán én akartam férjhez menni, a be­regszászi állami anyakönyvvezetőnek előbb enge­délyt kellett kikérni a prágai igazságügyminisz­tériumtól, ahonnan az a rendelet érkezett le, hogy a pestvidéki törvényszék csatolt ítélete az anyakönyvbe csak akkor vezethető be, ha bizo­nyítékot szolgáltatunk arra, hogy a válóper hoza­tala napján sem én, sem Czapáry nem voltunk csehszlovák állampolgárok. Ezen rendeletnek eleget tenni lehetetlenség volt, mert Czapáry Dénes a fancsikai körjegyzői hivatal bizonyítványa szerint szőllősvégardói illetőségű, tehát csehszlo­vák állampolgár volt 1922-ben, második házassá­ga idejében is és ma is az. Erre a Magyarországon és Csehszlovákiában egyaránt érvényes házassági törvény 114. §-ára való tekintettel, mely szerint magyar állampolgá­rok válópereiben magyar, csehszlovák állampol­gárok válópereiben csehszlovák bíróság illetékes ítélkezni, számomra nem maradt más hátra, mint­hogy apám, Zaffiry István, beregszászi ügyvéd utján a válópert a beregszászi törvényszék előtt megindítani. Ez ugyan Czapáry előtt tisztán for­malitásból, szerintem pedig törvényes okból tör­tént. Nem Czapáry vált el tőlem újból, hanem én váltam el tőle. Reám nézve immár közönyös, vájjon a pest­vidéki törvényszék ítélete helytálló-e, hogy Cza­párynak Szemerédi _ Erzsébettel való házassága törvényes-e és hogy Czapáry bigámiát követett-e el, vagy sem? Én törvényes utón, az illetékes bíróság által hozott Ítélettel jogerősen el lettem választva Czapárytól és igy teljesen célt értem. Tisztelettel Zaffiry Zsuzsanna — A budapesti Központi Katolikus Le­gényegylet jubileuma. Budapestről jelentik: A budapesti Központi Katolikus Legényegy­let augusztus 20—22-én háromnapos ünnep­ség keretében üli meg fennállásának hetve­nedik évfordulóját. Az ünnepségeken Ma­gyarország hatvan legényegylete mellett a vi­lágszövetség tagegyesületei is képviseltetik magukat. A világszövetség kölni központját Winkler Ágoston titkár fogja képviselni. A jubileumi ünnepségek programján munka- kiállítás, továbbá dal- és sportversenyek sze­repelnek. rfliREte . Ólomkatonák Tegnapelőtt arról olvastam a lapokban, hogy Anglia nagyobb mennyiségű fegyvert szállított Törökországnak, tegnap a feministák genfi kon­gresszusáról olvastam beszámolókat és ma rövid­ke hir botlott a szemembe, amely szóról-szóra annyit mond,hogy G. Standey Russel, angol lelki- pásztor felhívást intézett a londoni gyerekekhez, hogy ne kérjenek többé ajándékba puskát, meg ólomkatonákat, ne tanulják meg a hadakozást és az apró kezek ne szokjanak a játékos plóhkardok markolatán a komoly fegyverekhez... Mind a három hir Londonból jött. Egy és ugyanabból az országból, ahonnan modern és raffinált hadifelszerelés került Törökország arze­náljába, ahonnan minap a világ leglelkesebb pa­cifista asszonyait küldték a genfi kongresszusra és ahol most egy kedves és naiv lelkipásztor sze­líden kihajolt az angol fiúcskák felé, megfogni a kezüket, ha hetykén és lobogó temperamentum­mal katonásdit játszanak, vagy cifra mundéru ólomkatonákat sorakoztatnak a szőnyegek csík­ján. G. Standey Russel lekész — aki bizonyára van olyan igaz és lelkes pacifista, mint a nemzet­közi kongresszus handabandáző .szónoknői, — valószínűleg arra gondolt egy szép napon, hogy a jövő élete a gyermekek kezében van letéve. A gyerekeknél kell tehát kezdeni a nemesitö mun­kát, a gyereklelkek tiszta televényébe kell bele­plántálni a békeszeretet magját. G. Standey Russel mikor rájött erre a gondo­latra, elindult kedvesen az angol kisfiúk felé, hogy a kiscsikós, parityázó katonásdit játszó jó­kedvüket a pacifizmus iránti lelkesedésre vált­hassa át. Megirt egy felhívást a gyerekenek, hogy ne játszanak többé puskával, meg buta ólomkato­nákkal és felejtsék el a sörényes hintalovat, ame­lyiknek a hátáról dirigálják a viharzó háborúsdit a gyerekszobákban ... Én három lézengő gyereket figyeltem múlt- korában az utcán. Kis fiuk voltak, szegények, me- zitlábosak, négyévesek. Álltak csendben, unatko­zó szótlansággal a kis kék trikókban a járda szé­lén. Nem volt náluk játék, még ugrókötél vagy karika sem, csak a tiszta, villogó kis kölyöksze- müket dobták fel olykor rohanó autók után. Unatkoztak nagyon a forró poros és kilátástalan utcán és negyedórahosszat szótlanul eltopogtak egymás mellett... Béci, az asztalos unokája egyszercsak hirtelen felemelte a fejét és a gondolatot, amit az unalom termelt ki a nehezen mozgó gyerekagyből, — pi­rosra gyűlt vigyorgással bontotta ki a pajtásainak:; — Játszunk háborút!... Csak ennyit mondott éppen, a mód, meg a többi részletek bennrekedtek a torkában. A má­sik kettő nem várt utasítást, csak felkapott ha­mar göröngyöket a maszatos markába és dobálni kezdte egymásra ujjongós, hirtelenderült, féktelen fiukedwel. A következő percben hat ügyetlen handabandáző kis kéz libegett a levegőben és a gyerekek száján harcos tűzzel szaladt szét egy csomó buzdító kiáltás. Egészen kigyultak, mire vége lett a nagy „harcolásnak". Pihegtek még kettőt-hármat a so­vány, fejletlen kis mellekből, aztán olyan kielé- gültséggel mentek tovább, amilyet keveset lát­tam ... A G. Standey Russel szelíd papfeje biztosan lekókadt volna, ha látja a három kis harcoló su- hancot. A három négyéves vitézt, akik közül egyik sem látott háborút, háborús képet, mégcsak egy rózsaszínű tábori lapot sem, puskájuk sem volt soha, meg ólomkatonájuk, pléhkardjuk, amivel háborúsdit játszanának. De kisfiúk voltak, kultúrálatlan ösztönös gye­rekek, akik frissülten és felhorkanó vadsággal rugkapálnak, ha alkalom nyílik rá, — mint a vad emberek. A kedves naiv londoni lelkipásztor ugylátszik elfelejti, hogy előbb az ösztön jön, amelyik harcra lázit; a fegyverek csak az ösztön parancsoló sza­vára készülnek. De lehet, talán megesik mégis, hogy az angol kisfiúk elteszik a puskát, meg az ólomkatonákat. És akkor?!... Lesz béke? ... Káin sem browninggal ölte meg a tulajdon testvérét! Nagy Mid. — Megnyílt a „szociális kereszténységé nemzetközi kongresszusa. Zürichből jelen­tik: A „szociális kereszténység" nemzetközi kongresszusát tegnap Einsiedelben ünnepé­lyes istentisztelettel megnyitották. A kon­gresszuson résztvesz több országnak, köztük Csehszjovákiának is számos katolikus egy­házi méltósága. — Nemzetközi demokratikus békekon­gresszus Franciaországban. Parisból jelentik: Pierrevald várában tegnap nyitották meg a nemzetközi demokratikus békekongresszust. A tanácskozások első része az ifjúság nevelési problémájának kérdéseivel foglalkozik.. A kongresszus iránt az érdeklődés igen nagy­fokú, a résztvevők száma meghaladja a 4500-at. — Meghalt az osztrák kancellár atyja. Bécsi jelentés szerint Tescheuben hosszabb betegeskedés után 75 éves korában meghalt Eduard Rarnek, az osztrák kancellár atyja. — Katonai repülőgépek összeütközése. Miiá-.) nóból jelentik: Balsamo falu fölött kedden hajnal- n mintegy ötszáz méter magasságban két kato­nai repülőgép összeütközött. A repülőket holtan lelték a romok alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom