Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-05 / 175. (1213.) szám

1926 augusztus 5, csütörtök. 9 ReicHenbargj Minfavásár a Bazda^ág' üzemvezetés külOn váadridval 1926. augusztus 14-20-lg. ezer korona, a betevők hiánya ezzel a 200 ezer koronával félmillióra ugrott fel. Az ma már feltétlenül biztos, hogy a részvényesek egy fillért sem fognak kapni. Kritikájával kapcsolatban indítványt tett, hogy a felszámo­lást vegyék le a tárgysorozatról és hívjon össze az igazgatóság 4—6 héten belül uj köz­gyűlést ennek a fontos kérdésnek megtárgya­lására. Ezalatt a 4—6 hét alatt az igazgatóság vegye fel a tárgyalás fonalát több pénzinté­zettel, mert egészen biztos, hogy sokkal jobb feltételeket is szerezhetnek. Az elnök elle­nezte a javaslatot, a szavazógép ismét műkö­dött és nagy szótöbbséggel kimondotta a köz­gyűlés a jelentések és a mérleg elfogadását, a felszámolás kimondását és a felszámolók megválasztását. A felmentés kérdésében az ellenzék név­szerinti szavazást kért és jellemző a helyzet­re. hogy a felmentésnél úgy az igazgatóság, mint a felügyelőbizottság szintén szavazott. Végül alapszabálymódositást tárgyaltak- Az igazgatóság az 5. paragrafus módosítását oly­képpen javasolta, hogy a felszámoló^Taka- rékbank hirdetményei a jövőben csak a hi­vatalos lapban teendők közzé, mig ezzel szemben a kisebbség oly indítványt jelentett be, hogy a hirdetmények a hivatalos lapban és a .,Hiradó“-ban kötelezően tétessenek köz­zé. A kisebbség indítványát bőven megindo­kolta azzal, hogy a Takarékbanknak eddig is a Híradó volt a hivatalos lapja, tehát nincsen semmi ok arra. hogy az eddigi hivatalos la­pot töröljék. Azonkívül a Takarékbank összes részvényei a Csallóközben vannak elhelyez­ve, tehát hogyha a hirdetmények a prágai hi­vatalos lapban jelennek meg, úgy a részvé­nyesek és a betevők nem értesülnek a hir­detmények tartalmáról, mert a hivatalos la­pot a somorjai járásban senki sem olvassa. Be hiába volt minden tiltakozás, mert a sza­vazógép ismét működött és a kisebbségnek még ezt a teljesen jogos és megindokolt ja­vaslatát. is elvetette a közgyűlés. Szomorúan jellemző a helyzetre, hogy a, szinmagyar somorjai járásban egy ma­gyar pénzintézet magyar részvényesei oly határozatot hoznak, hogy a hirdet­mények közzététele magyar lapban nem kötelező. rA cél nagyon világos. A kisebbség az alapszabály és törvény- sértések miatt a közgyűlési határozatokat a törvényszéknél megtámadja. Vámkedvezmények a Lengyelországba bevitt gépek számára. Varsóból jelentik: A gépek és készülékek számára fennálló 80 szá­zalékos vámkedvezményt azon gépek számá­ra, amelyek ipari célokat szolgálnak és ame­lyeket Lengyelországba visznek be, 1926 de­cember 31-ig meghosszabbítják. x A bankok diszkontleszállitása. Bankkö­rökben az a felfogás uralkodik, hogy abban az esetben, ha a hivatalos diszkontot csök­kentik, a magánbankok mégsem fogják szük- ségszerüleg a diszkontot szintén leszállítani. Mivel a belföldi bankok váltóeszkomptja vi­szonylagosan csekély, a diszkontleszállitás számukra csak igen kis előnyöket biztosit, amelyek az érdekelt körök véleménye szerint nem igazolnák a diszkontcsökkentést. Csak akkor lehetne keresztülvinni, ha ezt a folyó­számla és betétkönyvforgalomban a követel rovatban szintén megvalósíthatnák. Ezt azon­ban már azért sem lehet keresztülvinni, mert az állampapírok magas kamatozása amugyis nagy versenyt jelent a magánintézetekre néz­ve és nagyon kedvezőtlenül befolyásolná hely­zetüket. Barnaszéntelepet fedeztek fel Németor­szágban. Berlinből jelentik: A Berlin melletti Fürstenwalde közelében fúrások alkalmával nagy barnaszéntelepre bukkantak. Az 8 Uhr Abendblatt jelentése szerint azt hiszik, hogy napi kétezer tonna barnaszenet fognak ter- mélhetni. A porosz kormány 49 százalékban akar részesedni az uj telepen­Amerikai araié* i becslések Nevyorkból jelentik: A téli bír.ét 643 millió, a nyári bú­zát 208 millió, a tengerit 2.56 milliárd és a zabot 1.28 milliárd bushelre becsülik. V gya­pottermés ottani tőzsdejelentések szerint 15.61 millió bált fog kitenni. A világ fogyasz­tását 15.16 millió bálra teszik és a statisztikai jelentés szerint julius végén 5.36 millió bál gyapot volt az összes piacok készléte. A vasárak várható emelkedése. Berlinből jelentik: Az acélművek szövetsége, amely né­hány nappal ezelőtt a kivitelt zár alá helyez­te. most megint feloldotta a zárt. Tekintettel a Franciaországgal kötött egyezség legköze­lebb várható aláírására, a rendeléseknél nagyfokú tartózkodást tanúsítanak. Amennyi­ben augusztus 12-én a megegvezést aláírják, a vasárakat azonnal 10 százalékkal emelni fogják. A csőárakat is újra szabályozni fogják és valószínűleg itt is emelés fog történni. Az adóreformot 1927 január 1-re tervezik életbeléptetni. Értesülésünk szerint az adóre­form törvényjavaslatának megszövegezését most fejezték be. A javaslatnak már csak in­dokolását készülnek nagyobb revizió alá ven­ni. A javaslatot még ebben a hónapban ki fogják nyomatni és azonnal megküldik a pénzügyminisztériumnak, valamint az érde­kelt köröknek. Arra a kérdésre, hogy a par­lamentben kellő gyorsasággal letárgyalható lesz-e a javaslat és 1927 január 1-éu életbe léphet-e, beavatott helyről azt az információt nyertük, hogy technikai akadályok nem áll­nak fenn és a parlamentnek elég ideje lesz a javaslat letárgyalására. Ezek szerint az a dóreformjavaslat minden valószínűség sze­rint 1927 január 1-én életbe lép. Első csehszlovák répa vizsgálat. A csehszlovák cukoripar központi répavizsgáJó intézete a követ­kező összehasonlító képet adja az első megejtett vizsgálatról: Csehország: a levél súlya 351 gr. (ta­valy 479 gr.), a gyökér súlya 167 gr. (224), a cukor- tartalom 11.24% (11.73). Morvaország: a levél sú­lya 417 gr. (465), a grökéT súlya 215 (219), a cukor- tartalom 12.41% (12.31). Az egész köztársaságban a levél súlya 370 gr. (474), a gyökér súlya 181 gir. (222)t a cukortartalom 11.58% (11.92). A magyar kivitel előmozdítása. Budapestről jelentik: A magyar kereskedelem és az ipar régi sérelme volt, hogy az árukivitel alkalmával nem térítették neki vissza az általános forgalmi adót és ennek következtében a külföldön a magyar áru nem bírta meg a versenyt az osztrák, cseh, német stb. áruval, minthogy ezen utóbbi áruk a kivitel alkalmával mentesítettek a belföldön lerótt, forgalmi adók alól. Ennek a sérelemnek megszüntetésére adta ki most a magyar kormány az 1925. évi XXIII. t. cikkben foglalt felhatal­mazás alapján a forgalmi adó visszatérítéséről in­tézkedő rendeletet. A rendelet szerint a belföldön termelt áruk kivitele alkalmával az áru igazolt kivivője az esetben, ha forgalmi adóját készpénz­ben rója le, a kivitelre kerülő áru általános for­galmi adóját a legközelebbi forgalmi adó fizetése alkalmával önhatalmúan levonhatja. A rendelet tételesén felsorolja azokat az árukat, amelyek adóvisszatérítésre igényt tartharnak és azokat a százalékos kulcsokat, amelyek alapján az áru igazolt eladási árából a forgalmi adót, megtérítik. Visszatérésre kerül a felsorolás szerint egyes italoknak, őrleményeknek, élelmiszereknek, ve­gyészeti cikkeknek, olajoknak, fa- és textiláruk­nak, agyag- és üvegáruknak, vas- és fémáruknak, gépeknek és műszereknek a belföldön lerótt for­galmi adója. Az összesen 182 cikkre vonatkozó visszatérítést csak az igényelheti, aki kifejezetten belföldön előállított árut uj állapotban, közvetle­nül szállít a külföldre. A rendelét ellen, amely már tegnap életbe is lépett, az érdekeltségek számos kifogást tesznek. így kifogásolják elsősor­ban, hogy a rendelet számos kivitelre kerülő cikk forgalmi adójának visszatérítéséről egyáltalában nem intézkedik. Másik kifogásuk az, hogy az adó- visszatérités százaléka rendkívül kicsi. A rende­let átlagban másfél százalék forgalmi adót térit vissza a kivitel alkalmával. A 'visszatérítés maxi­mális kulcsa 3 százalék, amely a gépeknél és a járőmüveknél fizetendő vissza. A minimum 0.5 százalék, alkalmazást talál gyümölcsnél, fonalak­nál, cementnél stb. A belföldön lerótt forgalmi adó azonban a visszatérítés százalékainál kivétel nélkül több. Milliárdos fizetésképtelenségek a budapesti textilpiacon. Budapestről jelentik: Az 1920 végén létesült Vermes és Fiischer (VI., Alikor-köz), posz­tó-, b élés- és k ézm ti áruker eskedő cég ez év január­jában fizetésképtelenséget jelentett 4.371,833.000 K tartozást mutatva ki, amiből pusztán a vámtar­tozás 847,000.000 koronát tesz ki. Vagyonát a cég még mindig 2.065,000.000 koronára becsüli, ami azonban, sok kétes künlevősége folytán, nem lát­szik elfogadhatónak. — Az Ungár Ábrahám és Braun (Károly-körut 17.) textílkereskedő cég cső­dön kivü-li kényszeregyezségá eljárás indítását kér­te maga ellen. A cég tulajdonosai tavasszal már kötöttek 60 százalékos kvótájú magánegyezséget, azonban a hónaponként való törlesztési kötelezett­ségüknek nem tudtak eleget tenni A mérleg sze­rint 39 hitelező 1174 millió koronás követelésével szemben a cég vagyona 490 millió korona. Az adó­sok most 40 százalékos kvótát ajánlanak fel. — A Schwartz és Hirschberg (V., Zrinyi-U. 15.) posz- tónagykereskedő cég fizetésképtelenséget jelen­tett. A tartozások 2.300,000.000 koronát, a vagyon 870.000. 000 koronát tesznek ki az ideiglenes mér­leg szerint. Az egyezség 40%-os alapon előrelát­hatólag tető alá jut. — Az Ungár és Kovács (VI., Paulay-u. 2.) textilárunagykereskedő cég fizetés­képtelen lett 900,000.000 korona vagyonnal és 2.200.000. 000 korona tartozással, amelyből egy milliárd és kétszáz millió korona az áru tartozás és ötszáz millió korona a ké«zpénztartozás. Az egyez­ség 45 százalékos alapon már létrejött­Egy milliárd frankkal növekedett a francia bankjegyforgalom. A Francia Bank legutóbbi, a julius 29-iki állapotról szóló kiinutatása szerint az utolsó héten a francia bankjegyforgalom 1.015,821.000 frankkal növekedett. így a bank ál­tal kibocsátott bankjegyek összege már 56 mil­liárd frank, vagyis a legutóbbi héten kibocsátott bankjegyek az egész bankjegyforgalomnak mint­egy két százalékát teszik. A bankjegyforgalom elég jelentékeny megnövekedésével szemben az érckészlet szaporodása mindössze húszezer frank, amivel az érckészlet értéke öt és féjmilliárd frank­ra növekedett, vagyis a bankjegyforgalom tíz szá­zalékára nyújt fedezetet. A váltóin rc-a állomány 1.5 milliárdos növekedést mulat, tehát valamivel többét, mint a bankjegyforgalmaié. ­A francia nemzeti bank felemelte a disz­kontot Páriából jelentik: A francia uemzeti bank a diszkontot 6-ról 7>í százalékra é>s a lombardszázalékot 8-ról 94í százalékra emel­te fel. Ezzel a rendszabállyal elsősorban a magáuhiteliuflációt akarják megakadályozni. Magyarország ipara és kereskedelme. 1925. A budapesti kereskedelmi és iparkamara most. íjozta nyilvánosságra 1925. évi közgazdasági állapotairól szőlő jelentését. Mint az előző esztendőkben, a kamara ez alkalommal is arra törekedett, hogy tárgyilagos kimerítő képet nyújtson a magyar ipar, kereskedelem, hitelélet és közlekedés álla­potáról, vizsgálja az év gazdasági eseményeit, miközben vázolja az üzleti élet hullámzását, fejlő­déséi vagy hanyatlásál, kimerítően ismerteti a szociálpolit&ai vonatkozásokat, szakoktatás hala­dását és általában iparkodik arról felvilágosítást nyújtani, ami az országnak gazdasági életnyilvá- nulásaira lényeges. A könyvben kimerítő iájé- koztatást kap úgy a belföldi, mint a külföldi üz­letember (rövidesen megjelenik a mü német, francia és angol átdolgozásban is). De nemcsak a gyáros vagy az iparos ismerheti meg az egyes őt érdeklő szakmák helyzetét, hanem nélküleihe- tétlen a kamara jelentése a közgazdász, az íjslg- iró, sőt a politikus üöasztahiál is, mert Lísz a kamara irodája az üzleti élet kimagasló szakiér- fiainak bevonásával természetszerűleg nemcsak a statisztikailag megfogható anyagot, dolgozta fel kimerítően és lelkiismeretesen, hanem fel vannak dolgozva itt rendszerességgel, gyakran több oldal­ról való megvilágításban, az átfogó jelentőségű, beható üzleti információk is, s ilynióion mód nyilik arra, hogy’ az olvasó a statisztikai anyagot a gyakorlati élet embereinek éles megfigyelései­vel vesse össze. A mü előszava a kamarai intéz­mény 75 éves évfordulója alkalmából vet rövid vissza pillantást a kamarák létesítésére; a bevezetés az 1925. év általános jellemvonásait vázolja; az általános rész a bel- és külkereske­delem. a gyár-, kézmü- és kisipar, szociálpolitika, pénz- és bitelügyi biztosítás, közlekedés és szak­oktatás nagy kategóriái szerint tárgyalja az egye­temes szempontokat. A különös rész pedig sorra veszi az összes fontos kereskedelmi és ipari szak­mákat. A függelékben tájékozást nyerünk a ka­mara 1925. évi tevékenységéről: a függelékben foglal tóvábbá még helyet a kamara vezetőségé­nek, tagjainak és tisztviselőinek névsora, továbbá áz égész ipár és kereskedelem érdekképviseleti szervezetének ismertetése. A mü a Grill-íéle könyvkéi'é-skédéé utján kérül a forgalomba és 100.000 magyar koronáért (8 pengő) kapható. Az osztrák vámemelés és Magyarország. A fél­éméit osztrák Vámok kihatásáról ir a Neue Freie Éresse. A közlemény Írója ugv látja, hogy őszre már az. uj alapon indul meg a tárgyalás Csehországgal. Az uj vámtarifa alapján szükséges­nek műfatkózik maid a Francíaországg-il, Olaszor­szággal és néhány más állammal kötött szerződés revíziója is. A részben igen erősen felemelt ag­rárvámok közvetlen hatása nem várható, jóllehet az osztrák agrárkőrök ez irányban dolgoznak. Ennek ellenére a Jugoszláviával kötött kereske­delmi szerződés revíziója ezidöszerint nincsen tervbe véve. „Épp igy a legközelebbi időben nem lehet sző a Magyarországgal kötött kereske­delmi megállapodás revíziójáról seni“. Azzal azonban számítani lehet, hogy’ Lengyelország és Románia, melyeknek nincsen Ausztriával keres­kedelmi szerződésük és csak a legtöbb kedvezés birtokában vannak, az uj vámok által indíttatva érzik majd magukat, hogy Ausztriával való gaz­dasági helyzetük szabályozására törekedjenek. Uj román exportilletékek. A román kormány a következő uj kiviteiM illetékeket állapította meg: Búza eddig 18 angol font, ezután 13, rokkant lovak eddig 5000, ezután 1000 lei, egészséges lovak eddig 6000, ezután 5000 lei, szárított bárány-, berbécs- és gidóbőrök eddig 40, ezután 30 lei, továbbá a gyü­mölcsfélék kivitele alkalmából fizetendő 30%-os lei vitel i fu várd ij többletet a kormány eltörölte. + Nem volt egységes a prágai értéktőzsde. Az érdeklődés központjában az exótapúac Steg- prioritásai álltak. Márkaprioritásokat 250, frank- príoritásokat 340-nel jegyeztek. Később a papírok mégint estek egy keveset. A korlátban egyáltalá­ban nem volt üilet. Cseh Cukor 25 K-t vesztett. Emelkedtek: Schoeller 15, Pozsonyi Kábel 15 ko­ronával. Esték: Kolini Trágya 6, Aussigi Vegyi, Alpime, B*rg és Hűlte® 5, Skoda 4, Inwald és Sel- ker, Danek és Poldi 2 koronával. A bankpiacon a bécsi címletek kissé javultak. A beruházási piacon is kis javulás állt be. + Szilárd a prágai devizapiac. Páris 6.50, Brüsszel 5.50, Miláné 4.125, Madrid 3, London és Bukarest 0.125 koronával javultak. + A prágai húspiac ma gyöngült. A mai pia­con a következő árakart jegyezték: Ürü 12.50, borjú 7—950, lengyelországi borjú 8.10t szalonna 13.75— 14, hazai serié* 11—13.50, lengyelországi sertés 14—15.75, lengyelországi vágott sertés 12—18.75, romániai sertés 13—13.50, jugoszláv bakonyi 12— 12.75, magyar bakonyi 11.50—12, marhahús hátul­ja 9—10.50, ökörhus eleje 9—10, hátulja 12—14.50, bikahus 9—10.50, tehónhua eleje 6—10, hátulja 8— 11, üsző és borjúhús 8—10, vágOtthus 4—6 korona kilognamonkémt.. + Szilárdabb a prágai cukorpiac. Nyersáru- jegyzés Aussig lökő és kikötő 140. + A havréi gya pjú piacon az augusztusi, szep­temberi, októberi, novemberi decemberi é# ja* nuári árut, 24.40-nel jegyezték. + Nagy hossz a newyorki tőzsdén. A uevv- yorki tőzsdén újabb erőteljes szilárduld* állott be. Ma mintegy 3 milliárd részvény került forgalomba OOCOC 3GCÖ03 3C C3SCOOOOOCOOOCOOOOO i Jogászok! Katona Artúr doktor o jogíszonzlnárioma, £ Sndspast IX., Bíday-utw 41. sz. g Előkészítés ar össze* }ogi vizs- ö C" iákra — Jegv/etbérlet — Dijta- © 5356 lao tanácskozás levélben i* (jj 'őOOOQOOOOOQOQOQQOOOOOOCCCtiOOOOCb + A nagyszombati terménypiac. Nagyszom­bati tudósítónk jelenti: A legutolsó piaci nap az esős idő folyományaként még mindig nem mu­tatta az igazi augusztusi’ piacok mozgalmas képét- A cséplés teljes szünetelése miatt csekély volt a kínálat és igy minden áru gyorsa® elkelt. Az árak a pozsonyi terménytőzsde szilárduló irányzatára való tekintettel lényegesen emelkedtek. Az árpa javarésze ázott állapotban került eladásra. Árak: búza 210—220. árpa, amelyben jelentéktelen volt az üzlet, 140—150, jobb áru nem került eladásra, rozs 145—150. + A brünni termény tőzsdén nyugodt volt az irányzat. A tőzsde látogatottsága meghaladta a. normálist, s különösen kenyérmagvok iránt mutat­kozott élénkebb érdeklődés. Árpa üzletfélen. Hi­vatalosan a következő árakat jegyezték: Morva búza 220—225, rozs 150—155, ó-zab 145—150, hol­land kömény 550—560, préselt széna 65— 70, rozs­szalma 44— 48, búzadara 395—898, OGG-búzaliszt 380 —390, nullás búzaliszt 365—372, amerikai zsir 14.S0—15.05, uj szlovák rozs 148—150, búza 220— 225, belföldi kömény 440—470, uj félédes laza széna 38—60. + A pihenj terménytőzsde irányzata nyugodt, volt, az üzlet gyönge változatlan árak mellett- A következő árakat jegyeznék: Cseh búza 230—240, rozs 145—150, árpa 145—150, zab 150—155, búza­dara 405—415, OGG-búzaliszt 405—410, 1. sz. buza- fözoliszt 315—320, 4. sz. buzafózőüiszt 215—220, rozskivonartlászst 265—275, • rozsegyenliszt 240—245, Viktória-borső 250—300. sárga borsó 200— 230, lencse 4Ó0—55o, nyári bükköny 200—220, téli 450— 500, fehér bab ab szlovenszkói állomás 160 — 180, jugoszláv tengeri ab határállomás 152, román tengeri. 107, rozskorpa zsákkal 90—95, buzakorpa zsákkal 95—98, laza édes széna 85—90. préselt 95—98, roz&szalma 34 — 36, laza fcakarrrtányszalma 30—34, repcepogácsa 150—175, lenpogácsa 180— 190, mák 1175—1225, kendermag 190—210, lenmag 250.—260, belföldi kömény 470—525, hollandi 525—550, 2. s®. Burmairizs 305— 310, szem esküvé 260—280, amerikai sertészsír 1450—1475. + Lanyha a budapesti értéktőzsde. A kedve- zőtűen bécsi híreik nyomasztólag hatottak, úgy, hogy nem volt. üzlet A mégis felmerülő árfolyam- jegyzési különbözetek teljesen jélernrtéíktelenek vol­tak és nem haladták meg az 1—3%-ot. Kimar’sö­vények külföldi vásárlásokra szilárdak voltak. Tőzsdecárlart Lanyha volt Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésébe® nem foglalt értékpapí­rok árfolyama: Mektár 155, .Pestszentlőrinci 31, Részvénysön* 707.50, Félte® 1210 e®er magyar K. + A mai budapesti terménytőzsde irányzata — mint azt ottani szerkesztőségünk telefonon je­lenti — tartott volt. A Jcövetkeaő árakat jegyese­tek: Tisza vidéki búza 375, dunántúli 370, rozs *237.50, árpa. 230, rab 230, tengeri 260, repce 555 ezer magyar korona. + Nem egységes a bécsi értéktőzsde. A bans gúlát nyugodt üzlet mellett barátságos volt. Egye* csehszlovák papírok mellett, amelyek prágai fede­zet folytán nyerték, vas-, villany- és géprészvények voltak szilárdak. Egyébként stagnáció állott, be. Járadékok lanyhultak, de az Összes árfolyamhul­lámzások nem voltak jelentékenyek. + Javult a berlini értéktőzsde. A festékipar javulása a többi kategóriára is átragadt. Az érdek­lődés különösen a vegyi iparrészvények körül cso­portosulj amelyek 8—10%-öt. nyertek. Berlini Gé­pek 2%-kal, hajózási papírok 9 4%-kal javultak, A spekuláció ugyan azonnal nyerés'égmealizádókra törekedett, de ez a szilárd irányzatot nem tudta befolyásolni. + A mai berlini terménytőzsde irányzata tar­tott volt. A következő arákat jegyezték: Birodal­mi búza 275, rozs 185—190, árpa 190—205, zab 193—203, búzaliszt 38.05—40.05,' rozsliszt 27— 28.50, buzakorpa 10.25—10.50, rozskorpa 11.10— 11.40, Viktória-borsó 32—36, kis ehető borsó 27— 31, takarmányborsó 21—25, repcepogácsa 1.4.40— 14.50, lenpogácsa 19—19.30, szárazszelet 10.80— 11.10. A prágai tőzsde devizajegyzései: Augusztus 4. Augusztus 3. Pénz Áru Pénz Áru Amsterdam . . 1357Á0 1363.50 1357.50 1363.50 Berlin.....................303.75 807.75 803.75 807.75 Zürich ..... 635.75 655.75 653.75 655.75 Oslo(Christiania) 741.- 744.- ' 741.- 744. Kopeahagen , . 895.50 899.50 895.50 899.50 Stockholm . . . 904.60 903,60 903.75 90/.75 Maüaud .... 113.42% 114.82’,j 109,30 110.70 Paris........................ 95.80 97.20' 89.30 90 70 London .... 154.05 165.25 163.92^ 165.12‘i Név York Uable 33.70 34.- 33.70 34.­Brüssel .... 95.80 97.20 90.30 91.70 Madrid. .... 5U.50 514.50 618.50 521.50 Belgrad .... 69.60 60.- 69.48 59.98 Sot'ia .................... 24.36 24.65 24.35 Z4.65 Ko nstantinon el 18.65 18.95 18.65 18.951 Wien ..... 477.75 480.75 477.62’Á 430.62', Watsehau . . . 877.- 383.- 377.- 333.-­Budapest. . . . 4.69'/, 4.79'/, 4.69.20 4.79.20 Bilonos Aires , 1367.— 1373.— 1354.50 1370.50' Helsingfors . . 84.7o 85.23 84.76 85.25' Riga ................ 648.50 861.50 643.50 651.50' Bi o de Janeiro. 518.50 521.60 518.60 621,60' Montevideö , , 34.30 34.70 34.30 34.70’ Alexandria. . . 170.30 171.70 170.30 171.70' Athén ................... 39,70 40.30 39.7Ö 40 30' Bu karest .... 15.80 16.20 16.67'/, 16.07', Kowno. .... 332.— 334.- 332.- o64..- • Lissábon .... 173.80 175.20 173.80 17 j.2C Btvsl . .... 8 77'/, 8.97'/, 8.77V, 8.97/,* Montreal. „ 93.30 ■_ 3.4. lű 83.70 34.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom