Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-29 / 196. (1234.) szám

1926 augusztus 29, vasárnap.-n j«i I- n/TJ""*-: ki iöo sodrában Irta: SchöpIIin Aladár A népek épp úgy tehetségesek, közép-: szemek vagy tehetségtelenek, mint az egyes emberek s a sorsuk a tehetségük mértéke szerint alakul, mint az egyes embereké. Akadnak közöttük specialista tehetségek, melyek az élei egy bizonyos ágában nagyot tudnak művelni, más ágakban pedig alul ma­radnak. Akadnak köztük egyt netlen tehet­ségünk. melyek időnként óriási fellendülést mutatnak, aztán hosszú időre visszaesnek s akadnak zseniálisak, melyek történelmük egész folyamán át merész és következetes Ív­ben törnek előre egy szilárd cél felé, melyet előbb-utóbb el is énnek. A legtehetségesebb nép, melyet a világ- történelem fel tud mutatni, az angol. Attól fogva, hogy a kelta, germán és normann ele­mekből üsszekeverődött. s igy létrejött, zök­kenés nélkül halad egy irányban, megalkot­ta a maga testéhez álló intézményeit, ame­lyek elég elasztikusak arra, hogy mindig hozzá tudjanak idomulni a változó viszonyok­hoz, fölvette a két legfőbb politikai princí­pium. a demokrácia és az arisztokrácia min­den jó tulajdonságát a hibák lehelő kiküszö­bölésével, megajándékozta a világot a páriá­mén tárizmus életformájával, amely nem a mindeneket gyógyító pnnacea ugyan, aminek a romantikus kor politikai álmodozói tartot­ták, de még ma is az aránylag legalkalma­sabb és a legtöbb .életlehetőséget kínáló po­litikai intézmény azok között, amelyekre ed­dig rájött az emberiség. Emellett teremtett egy csodálatosan gazdag kultúrát, amely a tudomány cs irodalom terén fáklyája az em­beriségnek, a mindennapi élet szépsége és kényelme dolgában utánzásra csábit minden j más népet s amely eszköze lett egy példaadó j nép jellem kifejlődésének. Ez a rendkívüli J néptehetség, mely minden kor minden fel­adatára meg tudta szülni a maga alkalmas embereit és meg tudta szervezni a maga in­tézményeit, eredményezte a világ eddig fenn­állott legcsodálatosabb, legnagyobb és a civi­lizáció szempontból legfontosabb politikai konstrukcióját, az angol világbirodalmat. Hogy némi fogyatékai vannak s például a ze­nében csaknem tehetségtelennek bizonyult az angol, a képzőművészetben közepes tehet­ségűnek, az a többi óriási előnyükkel szem­ben alig 'számit. Az egyenetlen tehetségű nép tipikus pél­dája a görög. Ez áll az ókori görögökre. Mű­vészetben és filozófiában a világ eddig is­mert legnagyobb zsenije, alkotásai ma is él­nék. és hatnak az emberiség fejlődésére, gon­doknál kiinduló pontjai és örökké fejlődő csi­rái az emberi gondolkodásnak, kellemének gazdaságát és szépségét ma is bányásszuk és sohasem fogjuk tökéletesen kibányászni. Po­litikai gondolkodása is ragyogó. A köztársa­ság, a demokrácia és arisztokrácia fogalmai, a népszabadság gondolata görög termékek, görög agy gondolta ki őket először és a gö­rög lélek álmodta meg Plató személyén ke­resztül az emberiség legszebb politikai ál­mát. De a görög történetből az is kiderül, hogy ennek a csodálatraméltó népnek a gon­dolkodásával nem állott egy színvonalon a politikai cselekvése. A görög történelem fel­mutat néhány olyan az egész világra ragyogó politikai tényt, mint a perzsa háborúk, van­nak hősei, akik ma is világitó tornyai az em­beriségnek hősiesség, erkölcs és önfeláldozás dolgában, de maga a történetük apró város- államocskák örökös vetélkedése, belső har­cok, forradalmak, államformaváltozások sza- kadatlan sorozata s a görög nemzet minden kulturális rgyogásával politikailag megszűnik létezni abban a pillanatban, amint súrlódás­ba kerül az első jól megszervezett politikai hatalommal, az ő emlőjén hízott Macedóniá­val. Mégogyszer feltámad a görög állam gon­dolata a római birodalom bomlásakor Bizánc­ban, de már dekadens formában, a római császári udvar és a Kelet kettős mérgétől mérgezetten, a pusztulás felé siető erkölcsi bomlásban. Bizánc csak azért tudott évszáza­dokon át megmaradni, mert nem került vele szemben erősen szervezett ellenséges hata­lom. Belül már rég odvas volt, mikor a török feldöntötte. A mai görögség e súlyos bizánci örökség spirochétáit kordja vérében- Hogy a múlt szá­zad első évtizedeiben fel tudott szabadulni a bőrök malom alól, azt sokkal inkább köszön­hette a romantikus fantáziával gondolkozó Európa segítségének, főleg az angolok mesz- szenéző keleti terveinek, a török hatalom el­ernyedésének, mint a maga politikai tehetsé­gének és erkölcsének. Száz év óta pedig foly- lunos nyugtalanság, belső zavar és külső ve­reség az élete. Egy idegenből jött uralkodó erős akarata és tehetsége egy időre nyugvó­pontra kezdte juttatni, legalább annyira, amennyire, de nem tudott magának sem ál­landó intézményeket, sem erőteljes vezető embereket teremteni s nem tudta magát még o’yan primőr betegségtől sem megszabaditn­yCQtó©0©S"'í9£®QCS000ö08Sí5>33eC300SK SyfIUdoiose Dr. Kolb ezelőtt a - príijrai, frankfurti és berlini bőrklinikák tanársegédje és másodorvosa K*zr*i?,z%'va S3. W<n»crSI8íEíStu»v<ni SBI. »2ztíumn. Wnssormann vizsgálat! nC)í?ef5GO0f5O3OO©eG0O0Q®Q®ÖÖ©OeiO6CP l ni, miut amilyen a hadsereg politizálása- Kultúrái tekintetben sem tudott semmi figye­lemre méltót produkálni., az évezredek sötétségéből az emberiség hajnalfér.veképp ki ragyogó görög szellem a megmételyezett I utódokban kihamvadi. a görög gondolat és képzelet szárnyai összetörtek. Európai -szem­lélőre a görög nép ma egy cl züllött nemzet képét mutatja. Valamikor Venezuela volt a forradalmak tipikus operett-országa, ma Gö­Ko-márom, augusztus 28. Hitelt érdemlő, komoly helyről a követ­kező érdekes információt kaptuk: Mikor elsőnek megjelent a kir Palkovich Viktor gutái esperes-plébános, volt nemzet­gyűlési képviselő kiutasításáról, a magyar nemzeti párt vezére, Szent-Ivóuy József és a Bund dér Landwirte elnöke, Spina dr. azon­nal közbeléptek a belügyminiszter-miniszter­elnökhöz intézett nyílt levelükkel, követelve a kiutasítások hatálytalanítását Később je­lentettük, hogy Holota János dr. nemzetgyű­lési képviselő előtt ígéreteket tettek úgy a prágai belügyminisztériumban, mint a szlo- venszkói minisztériumban a kiutasítások ha­tálytalanítására. Hogy ezek a kijelentések mennyit értek, arra rácáfol Erdőssy István bátorkeszi plébá­nos kiutasítása, akit a lex-Dérer—-Szent-Ivány hatálybalépése után utasítottak ki. A belügyminisztériumban annak idején azt a kijelentést is tették, hogy ott nem tud­nak a kiutasításokról és arra felsőbb utasítást nem adtak. Ez a kijelentés nem volt lojális, Madrid, augusztus 28. Yangkuas külügy­miniszter a Tanger-kérdésben a következő nyilatkozatot tette: A spanyol álláspontnak helyi, területi és tengeri oldala van. A helyi probléma azon a tapasztalaton alapul, hogy a nemzetközi kormányzás Tangerben telje­sen elégtelen a rend fentartására. A területi szempont az, hogy Spanyolország abban az Észak-Afrikában, amely nemzetközi jellegű, civilizáló munkáját addig nem tudja teljesí­teni, amig Tanger támogató bázisa minden­fajta felkelésnek és a tijkos fegyvercsempé­szés fészke. A mi a tengeri problémát illeti, minden hatalomnak érdekében áll, hogy Spa­nyolország a gibraltári szoros semlegességét biztosítsa. Mindezek az okok indokolttá teszik, hogy az érdekelt hatalmak a Tanger-kér- dést alaposan- megfontolják, hogy a végleges megoldást előkészítsék. Ennek a kérdésnek gyakorlati összefüggése Spanyolországnak az állandó tanács tagságra való igényével arra mutatnak, hogy a népszövetség nagyszabású diplomáciai tevékenység előtt áll Az „A. B. CM lap munkatársának a kül- | ügyminiszter kijelentette, hogy üdvözli azt a mérsékletet és objektivitást, amelyet a világ­sajtó a tangeri kérdés tárgyalásában tanúsít. Ez a villánál a legfontosabb az *egész Marokkó probléma fejlődésében. rögország az. Ezek a forradalmak nem nagyi eszi; ebért, az egész nép vagy egyes rétegek! felsza badulásóért és jobbléi A A folynak le, j hanem apró-cseprő párt és klikk ér dél: óiért: népbeiegségi szimpiomák, oem igazi forra­dalmak. Pangalosz ‘’s Kend Hisz nem nemzeti hősök, hanem íakeiózus kalandorai egy ol'.u- landorosodott népnek. Jó ezt feljegyezni: nemzetek D tudnak í eizülleui, nemcsak egyes emberek.­a járási hivatalokhoz leküldött ügyiratok­nál óit van a prágai belügyminisztérium utasítása is! A kiutasításokra most is — mint a hiini ha­tárincidens alkalmából történt represszália idején — a járási hivatalok tettek előzetes előtér­je sztest,. Ismerjük, hogy a kiutasítások minden komoly és elfogadható alapot nélkülöztek. Az egyik járási főnök a neki nem tetsző katolikus pa­pokat terjesztette fel nem kívánatos elemek­nek, inig a másik egy politikával nem foglal­kozó kereskedőt és egy békés foglalkozású gyógyszerészt terjesztett fel a proskribáltak lajstromán. Azt megszokhattuk, hogy a magas állami hivatalokban is soha be néni váltódó Ígéretekkel tévesz­tik meg az érdeklődő embereket, csakhogy a nyakukról lerázzák azokat, de képviselőkkel szemben ez nagyfokú illojali­tás. Kíváncsian várjuk ezek után a kiutasítá­sok ügyének miként való elintézését. London, augusztus 28. A Daily Teleg- rapb jelenti, hogy a spanyol kormány leg­utóbb Franciaországhoz, Angliához és Olasz­országhoz, mint a Tanger-egyezmény és az al- geziraszi szerződés szignatárius hatalmaihoz jegyzéket intézett, hogy ezek az államok szeptember elsején a Tanger-kérdésbe n tárgya lásra jöjjenek össze, hogy ezt az ügyet még a népszö­vetség ülésszaka előtt megtárgyalják. í Erié a konferenciára azonban a szignatárius hatalmakon kívül Belgiumot, Portugáliát, Hollandiát és az Egyesült Államokat is be keJJ vonni, sőt Spanyolország Svédország be­vonását is kívánja, mert a Tanger-kérdés szo­ros kapcsolatban áll az állandó tanácstagság problémájával. A hivatalos angol körök azonban a kon­ferenciába a, szignatárius államokon kí­vül másokat nem akarnak bevonni. Az angol válaszjegyzéket. amelyet ma nyúj­tottak át Spanyolországnak, ebben a szellem­ben is szerkesztették meg. Tangernek Marok­kóhoz csatolása ugyan az angol sajtó é- goi politikai körök előtt nagyon meggondo­landónak látszik, Anglia azonban nem fog el­lene szegülni annak, hogy a spanyol lieí'o- ivás Tangerben bizonyos mértékben erősöd­jék. Paris, augusztus 28. Spanyolország jegy­zékének következtében, amelyben a szignatá­Szovlefiorossország ssramia szesnsődiésekes akar iercgyei- enséggai és Finnországgal kölni Varsóban átnyújtották az orosz Javaslatot — KelsSngfcrsSban már megfcQscSőtiiek a tárgyalások Moszkva, augusztus 28. (Tass.) A külügyi népbiztosság az alábbi kommünikét közli: Szovjet­oroszország varsói meghatalmazottja e napokban egy garanciaszerződési javaslatot nyujtett át a len- j gyei külügyminisztériumnak, amely azt tartalmazza, hogy mindkét fél tartózkodni fog bármilyen ; agresszív föllépéstől és kötelezik magúkat arra. hogy egy más állam elleni támadás esetében semle­gességüket megőrzik, továbbá mindkét, állam nem vesz részt olyan megegyezésben, amely akár poli­tikai, akár pedig gazdasági szempontból valamelyik fél ellen irányulna. Esetleges vitás kérdéseket egy vegyes döntőbizottság intézne el. A szovjetkormány azt a kívánságát fejezte ki. hogy ezt a pakfu mot Zaleski lengyel külügyminiszter Moszkvába tervezett augusztusi látogatása alkalmával Írják alá. Ez az utóbbi javaslat azonban a lengyel kormánynál visszhangra nem talált. Zaleski ugyanis viszo­nozni akarja Csicserin tavalyi látogatását, de ezt Csicscriu betegsége miatt kétő őszre kellett halasztani. Hclsingfors, augusztus 28. A szovjet kormány megbízottai és a finn kormány képviselői között ! tegnap kezdődtek meg a garanciaszerződés megkötésére irányuló tárgyalások. mégis a belügyminisztérium utasítására történtek a kiutasítások? A mlff&SsafcéiraMmoSs, Információi ujsbb megyilóglfásban A Járási lónóksógoknek káiííaslSásá ügyiratai között a belügyminisztérium utasítása is föSSaléíhsÉö mert Eles elleptél Olaszország és Franciaország között A Francia sajtó Mussolinit vádolja a Tam&er-kérdós f©ívelése s&iaft &2 SnternactonáSis fasdzmus támadása a népszöuetség ellen rius hatalmakon, kívül más államokat is lse kíván vonni a konferenciába, a hangulat Parisban nagyon hűvös lett. .1 Madrid által felállított alternatívát, unnexiót, vagy mandátumot Tanger fö­lött, Paris nem fogadhatja, el, csak arra hajlandó, hogy bizonyos közigazgatási kedvezményeket, tegyen Spanyolországnak. Róna, augusztus 28. Spanyolország jegyzékére vonatkozólag a hivatalos körök még nem foglaltak, állást. Páris, augusztus 28. v francia baloldali sajtó heves támadásokat intéz a nemzetközi fascisto politika ellen és szemére veti, hogy ez a népszövetséget fenyegeti. Pri­mo de Rivera Mussolini befolyása alatt cselekszik és az ő ösztönzésére vezethe­tő vissza, hogy Spanyolország jegyzéket intézett a nagyhatalmakhoz. A sajtó azt az aggodalmát fejezi ki, hogy itt, nem is annyira a, Tanger-problémáról és a föld­közi tengerről van szó, hanem az egész lokarnói miiről és Nyugat- meg Közép- Európa nyugalmáról. A Maiin úgy hiszi, hogy „ez a föld alatt dolgozó és a népszövetség ellen irányuló ak­namunka1' nem fog sikerülni. Franciaország szilárdan elhatározott, hogy Genfben rhegvé- delmezze a népszövetség létét és méltóságát, mert ez Briandnak tradicionális kötelessége. Nagyon érdekes volna tudni — fejezi be cik­két a Matin —, hogy Anglia végül is milyen álláspontot foglal el ezzel a kétszínű játékkal szemben. A Daűy Téléért-pk szerint a Vatikán azt jaramlla a spanyol !.or­mány vak, hogy- a népszövetségnek no csináljon nehézségeket és még abban az esetben se lépjen ki, ha a tanácsíagságra vonatkozó kívánságát nem teljesítik. 1 London, augusztus 28. A Daily News je­lenti Tangerből: A Tangerben megjelenő egyetlen francia napilap spanyol nyelvű cikk­ben heves támadást intéz a spanyol kormány ellen és arra figyelnieztetti, hogy a benszülött lakosság sohasem fogja el­tűrni a Tanger-övoen a spanyol uralmat. Felszólítja Tanger lakosságát, hogy helyez­kedjék szembe a spanyol törekvésekkel. A cikk a tangeri spanyol kolóniában szörnyű izgalmat okozott. A Times egy tangeri jelentés szerint a spanyol követ ezen cikk miatt erélyes tilta­kozást jelentett be a francia konzulnál. Az olasz kolónia is csatlakozott a tiltakozáshoz, mert a cikk nagyon élesen támadta Mussoli­nit is. Mint jellemző hirt említjük meg azt a madridi jelentést, hogy Kornejo admirális El Ferrol flottabázis megszemlélésére utazott és megvizsgálta a hadihajók építését, állapotát. Mindenesetre viharos előjelek között kezdődik a népszövetség őszi élésszaka. Átadták a bolgár koratány válasz jegyzékét Szófia, augusztus 28. Mint tegnapi szá­munkban megírtuk, a bolgár kormány elké­szítette a balkáni államok kollektív öemar- sára válaszjegyzékóí. A választ a mai napon átadták a jugoszláv, román és görög követ­nek. A jegyzék tartalmát teljes szövegében csak akkor közük, amikor az érdekelt álla­mok kormányai mar kézhez kapták. A jegy­zék öt gépelt oldalból áll­A hadügyminiszter az összes határcsapa­tokhoz parancsot küldött, amelyben a demar­kációs vonalak őrizésére vonatkozó korábbi utasításokat megismétli és felhívja az őrsége­ket, hogy az ország magasabb érdekeire való tekintettel minden gyanús személyt akadá­lyozzanak meg a határok átlépésében. A mi­niszter felszólítja Bulgária minden polgárát, hogy a határok őrizetében segédkezzenek és ezzel járuljanak hozzá az államnak annyira életbevágó kérdés rendezéséhez. Afod el Krim a deportáló bajén Paris, augusztus 28. Abd el Krím tegnap éjjel kü.lönvönaton megérkezett Casablancá­ba. A bukott vezért azonnal az Abda gőzös fedélzetére szállították. Tüntetésekre nem került sor. Jugoszláv-heJga kereskedelmi szerződés késze! Brüsszel, augusztus 28. Tegnap Brüsszel­be érkezett a jugoszláv kereskedelmi misszió V ucskovics miniszter vezetésével, hogy a jugoszláv-belga kereskedelmi szerződés még­te ö t é sér ő 1 1 árgya Íjon. — Windischgrafzrí házi őrizetbe helyezik? bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: l'hdn dr.. Windi.sohgratz herceg védője, mi kérelmet (er­jesztett a tábla elé a hercegnek házi őrizetbe való engedése ügyében. A védő beadványában a herceg betegségére és mulaszlhntailamil -árgus dr-igahnk elintézésére hivatkozik. A tanács még nem döntőt!.

Next

/
Oldalképek
Tartalom