Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-29 / 196. (1234.) szám
1926 augusztus 29, vasárnau. A turóGszenttnárioRi szlovák nemzeti ünnep Turócszentmárton, augusztus 28. Pénteken megkezdődött a tradíciói? augusztusi szlovák nemzeti ünnep. A város zászlódiszbon fogadta a Szlovenszkó minden részéről érkező vendégeket. A főünnepség csak tegnap kezdődött, amelyre Masaryk elnök is eljött Kistapol- csányból leánya, Alice kíséretében. Azonkívül megérkezett Cserny miniszterelnök, Slavik és Krcsmár miniszter. Az ünnep első napján a szlovák diák- szövetség országos kongresszust tartott. Hosz- szab'b vita után elhatározták, hogy Mladé Slovensko címen kiadnak egy diáklapot. Azonkívül tervbe vették, hogy Besztercebányán diák-üdülőtelepet létesítenek. Este pedig előadást tartott Pospisil dr. a zólyomi tánc eredetéről, utána Skultéty egyetem i tanár megnyitotta Szlovenszkó kuliur- munkájáról és történetírásáról szóló verseny- pályázat megvitatását. A vitát késő este félbeszakították. A szlovák nemzeti ünnepnek volt egy kínos előjátéka is. A szlovák néppárt ugyanis felszólította a rodobrancokat, hogy testületileg jelenjenek meg fekete ingeikben. Azonban a Slovenská Matie-a vezetősége hivatalosan értesítette az érdekelt körö\et, hogy egyenruhában csak a katonaság, a légionáriusok, szokolisták, orolisták és a D. T. I. mun- kástesíedzöegylet tagjai jelenhetnek meg. A rendezőség fölkérte tehát a szlovák fascistá- kat, hogy ne jelenjenek meg egyenruháikban, mert szervezetüket nem hagyta jóvá még a minisztérium. Hlinkáék erre a figyelmeztetésre fölszólították a rodobrancokat, hogy a •mártani ünnepélyeken tényleg fekete ingük u. ,vüi vegyenek részt. Gresschitiidl Géza szenátor a bécsi Sogászkongresszusról és a szlogen' síkéi magyar politika kérdéseiről Az EnfternaSieaa! Law Association a kisebbségekért _ összeül az uSócSáSIamok sziikebb iogászkongresssusa is — „Hz ©rsxágos keresztényszocialisfa párt iránta minden alakulás között válSo- zatian** — Elvi ellentétek meSiett is ntegvaEós tfia&é a magyar együttműködés — A P. M. H. eredeti tudósítása — A mexikói katolikus tanítók üldözése Mexikó, augusztus 28. Guadalajárában 300 tanítót elbocsátottak állásából, mert a kormánynak arra a köriratára, hogy a kormányrendelettel szemben való álláspontjukról t/.ám.djanak be, nem adtak választ. |űsi£«r||aro^ 3CÖ6M6RSKA;TOVARNA9E NA- RUM A^ÍKeRY-UC-siu qÖMÖRI • RUM'CS- hl KÓRGV/^ R. ^.r •ROZNAVA* Mandarin _ Triple-Sec — Curacao — Cacao — Dió-Créme — Karlsbadl keserű — Cherry „Kézamárki kiállításon arany éremmel kitüntetve1 ABBAZIA PENSiO SAN REIQ a központban. __ 5324 Nyugodt millió, pormentes fekvés, balkonos, tengerre néző szobák. Kitűnő magyar polgári konyha. Árak: Teljes pensio 25 lírától. Fürdési évad május 1-től. Kassa, augusztus 28. Kassán időző munkatársunk felkereste az országos keresztény szocialista párt szenátorát, Grosschmid Gézá dr.-t, hogy szerkesztőségünk nevében üdvözölje őt hosszas betegeskedéséből történt felépülése és a Récs- ben tartott Nemzetközi Jogi Kongresszusról (az International Law Association-gyüléséről) történt hazaérkezése alkalmából, kérve egyúttal őt, hogy a kongresszuson nyert benyomásairól, továbbá a mai politikai helyzetről hónapok óta nélkülözött véleményét, lapunk részére, megadni szíveskedjék. A szenátor ur szives készséggel teljesítette kérésünket s elmondotta, hogy a bécsi kongresszusra több oldalról megnyilvánult óhajra azért ment el, hogy megfigyelje a világ ezen előkelő jogi testületének, hogy úgy mondjuk, lelki átalakulását és amennyire mád és alkalom nyílik, közremunkálkodjék a jogon nyugvó és a kölcsönös jogsegélyben kifejezésre jutó valódi béketörekvésekben. Megemlítette, hogy a kongresszus tárgyalásairól a napilapok kimerítő jelentéseket adván, ismétlésekbe esni nem óhajt, kiemeli azonban a maga részéről is, hogy szimptomatikusnak látja, hogy az egyesület a francia-német háború utáni zavaros jogi helyzetek idejében (1873-ban) jött létre és hogy a nagy világégés utáni tanácskozásain ma ismét ott tart, hogy a sok tekintetben jogilag is elnyomott kisebbségek jogairól abban a tisztultabb szellemben tárgyal, hogy nem az a jog, amit az erőszak diktál, hanem ami a méltányosság és emberiesség forrásaiból fakad és igy az emberek becsületes törekvéseinek és munkájának alapja lehet. A kisebbségek jogainak érvényesítése problémájánál maradva, lélekemelőnek tartja, hogy egy francia (Brunet) kárhoztatja a panaszok elintézésének titkosságát, — és hogy a kongresszus óriási többsége elfogadta, a kisebbségi jogok mikénti érvényesítése tekintetében a Magyari dr. professzor, egy magyar ember által előterjesztett javaslatot. Igaz, hogy a kongresszus határozatainak kikényszerilhetőségéről beszélni nem lehet, de azok hatályba lépése mégis csak idő kérdése. A nyugateurópai nagy nemzeteket és a világ legtöbb államát e kongresszusokon olyan előkelő tudományos, társadalmi és politikai súllyal is bíró emberek képviselik, akik a hozott határozatok benső, tartalmi erejével és egyéni meggyőződésüknek azokkal való azonosításával hazájuk illetékes embereit is meggyőzni és megnyerni képesek, aminek bizonyítéka, hogy a múltban is ez egyesület javaslataiból és határozataiból nem, egy, nemzetközi érvényű törvény lett. Az egyesület munkálkodásának iránya természetesen nem politikai, de a politikára visszahat, mert ha a vitás magánjogi és kereskedelmi kérdéseket közmegelégedésre rendezni s a kölcsönösséget biztosítani segíti, akkor a súrlódási felületek számát nemcsak ma, de a jövőben is 'kevesbíti és a világbéke utáni törekvésben nem vágyakozással, de reálisan közreműködik. — Ennek a reális értékű munkának — folytatta fejtegetéseit Grosschmid dr. szenátor — nézetem szerint bizonysága annak felismerése is, hogy a volt oszt. magyar monarchia utódállamainak gazdasági életét különböző pénzügyi, kereskedelmi, váltójogi és perlési nehézségek és a jogsegélynek úgyszólván teljes hiánya oly tarthatatlan állapotba hozták, hogy az külön sürgős orvoslást kíván és azért ezen államoknak a kongresszuson jelen volt tagjai jelentékeny része ennek egy szőkébb kongresszuson való megvitatását sürgős szükségnek jelezte s az előkészítő bizottság, melybe engem is bevenni szívesek voltak, rövidesen összeül, hogy a még a folyó évben megtartani szándékolt kongresszus határozatait a résztvevők saját államaik törvényhozásai utján megvalósíttatni és igy Középeurópa gazdasági viszonyainak konszolidációját egy lépéssel előbbre vinni segítsenek. Munkatársunk azon kérdésére, hogy mi a véleménye a belpolitika várható alakulása tekintetében, azt válaszolta, hogy: — Jóslásokba bocsátkozni nem szeretnék, ma pedig, mikor senki sem tudja, hogy a háttérben mi kavarog: parlamentáris élet hivatalnok kormánnyal, vagy egy uj koalíció parlamenti kormánnyal, vagy ilyen vagy olyan diktatúra? — egyebet tenni aligha lehetne. Azt hiszem azonban, hogy még jó ideig a hivatalnok kormány fogja vinni az ügyeket a vámtöbbségre támaszkodva. Pártunk iránya minden alakulás között változatlan. Küzd az itt, Szlovénszkón élő kisebbségek jogainak teljességéért. A pártjaink egymás közötti viszonyára vonatkozólag tett kérdésünkre pedig néhány pillanatnyi tűnődés után ezeket jegyezte meg: — Ez olyan fájó pont, amiről nem is szívesen nyilatkozom, és esetleges meddő polémiákba bocsátkozni nem szándékom. Csak hivatkozom arra, hogy az államfordulat óta részt veszek az itteni magyarság politikai küzdelmeiben. Részt vettem igy az ellenzéki pártok volt vezérlő bizottságának munkájában is és boldogult Petrogallá Oszkár barátommal együtt szövegeztük a legtöbb indítványt, javaslatot és határozatot, amely a személyi és tárgyi ellentétek kiküszöbölését cemzta. Volt e munkában örömünk is. A közös bizottság egy Ótátrafüreden tartott ülése például a magyar jogi, közgazdasági, irodalmi tudásnak és Ízlésnek olyan finom és tartalmas megnyilatkozása volt, hogy ott a lelkek egymásra találtak és a kölcsönös megértés és megbecsülés általános volt. — Erről a jó útról azouban elkanyaritotta a jóhiszemű emberek egy részét is a pártszenvedély. Nem vigasztalás, hogy a cseheknél, szlovákoknál, németeknél sincs másképen, ők viszonylag sokan vannak, mi kevesen. Nekünk nem szabad azt a luxust megengednünk magunknak, hogy egymást marjuk. — Tőlem nem is hallott soha senki más pártot, vagy törekvést vagy egyént lekicsinylő szót. A békés együttműködést én el tudóin képzelni akkor is, ha meggyőződésem nem is' mindenben azonos a másik pártbeliével. — Hogy ne kerülgessük a kérdést, igaz, hogy bennünket a magyar nemzeti párttól világi elfogási, gazdasági és a jogaink kivívása •ir/nti politikai eszközök megválasztása tekintetében sok minden elválaszt’, de egyben nem választhat el semmi és ez annak tudata, hogy itt kisebbségi sorsban élő, elsősorban magyar nemzetiségű véreink boldogulásáért dolgozni és küzdeni vagyunk kötelesek. Nemcsak a képviselők és szenátorok, akik hangfogói és szócsövei a nemzet fájdalmainak, törekvéseinek és jogos követeléseinek, hanem minden öntudatos polgár, aki önérzetesen tudja és akarja, hogy fajának, nemzetiségének, anyanyelvének joga továbbra, a jövő nemzedékeken át is éljen e földön. — És e szemszögből nézve a kisebbségek harcát, nem az a perdöntő, hogy az-e a jobb megoldás, ha a csehországi németekkel együtt megyünk-e, vagy ha Szlovenszkó népei egymásra találva, egymás jogaiért küzdenek? Én például belátom azt, hogy adott esetekben a nemzeti párt a német gazdapárttal Karöltve keresztül tud vinni, esetröl- esetre, szerinte kedvezőnek vélt törvény- javaslatokat, de nem látom be, hogy például, — a német politikai fegyverbarátságnak minden nagyrabecsülése mellett, — a szlovenszkóiaknak a német pártokkal azonos gazdasági érdekeik lennének. Épp azért, ellenzéki politikai kérdésekben meg tudjuk találni mi is, amint hogy j meg is találtuk, és meg is fogjuk a jövő- j ben is találni a németekkel is a parlamenti együttműködés lehetőségeit, — szorosabb kapcsolatot azonban éppen Szlovenszkó különleges és gyakran ellentétes gazdasági érdekeire való tekintettel, célravezetőnek nem tartunk. — Nem akarok hosszadalmas lenni és ezt részletesebben fejtegetve a kérdés érdemétől messzire eltérpi. Csak rá kellett mutatnom a két párt között a választások óta keletkezett ezen fontos elvi ellentétre. — A világnézeti kérdésekben az országos keresztényszocialista párt nagyon gyakran van ferde beállításba helyezve. Tudvalevő, hogy a párt ugy született, mint a kisebbségek pártja és nem felekezeti alapon. Vezetői mindig fölötte is álltak minden felekezeti elfogultságnak. — A keresztény világnéziet ezt egyébként már elvileg kizárja. Azt jelenti, hogy szerintünk a világ megújhodásához az ut a lelkek megjavulásán át vezet. És nem csak egy- házaíyák, de államfők és tudósok is azt hirdetik, az Amerikai Egyésült Államok elnökétől — Wells-ig, a világbéke utópistáig, hogy a ma posványából való kiszabadulás csak az ifjúság valláserkölcsi nevelése utján képzelhető még el. Az ilyen keresztény szellem eléréséhez vezető célkitűzések irányítják pártunk erkölcsi felfogását és ez nem bántja és nem bánthatja egyetlen jóhiszemű embernek vallási, felekezeti, faji, nemzeti érzését sem. — Tehat a világnézeti és politikai felfogás bizonyos fokú eltérő volta dacára, — ha azokat szándékosan nem színezzük ki a valóságtól eltérő módon, — nem látok leküzdhetlen nehézséget az annyi sokszor hangoztatott, de egyre késő egvüttmiiködés 1 é tr e h o za talár a. — Hangsúlyoznom kell, — amint azt már egyszer Lőcsén kifejteni szerencsém volt, — hogy pártunk ez irányban a kezdeményező lépéseket megtette. Első klubülésünkön pártunk elnöke,.Sziillő Géza dr. a választási harcok utáni napokban, minden, esetleg jogos keserűséget feledve, elsőnek hangoztatta, hogy szűnjék meg a széthúzás „turáni átka“, Nemsokára rá, folyó évi február 10-én, pártvezetőségi ülésünk egy hármastagu bizottságot küldött ki ennek a kívánatos együttműködés módozatainak megállapítására. — Hogy a másik párt részéről való kiküldöttekkel történendő tárgyalások könnyebben és gyorsabban menjenek, én voltam bátor egy memorandumot kidolgozni és a nemzeti párt delegátusainak megküldeni. A kassai Rákóczi ünnep közös megölését már ezen elgondolások alapján én szorgalmaztam stb. A tárgyalások megtartása, nyilván a közbejött parlamenti események miatt is, kitolódott, — a pártszenvedély hol itt, hol olt, újra csak fellángolt és a pártközi béke és az egymást megértő támogatásnak lehetősége egyre jobban távolodni látszott. — Most azonban, hogy a pártok elnökei megegyeztek abban, hogy egy szükebb állandó közös bizottságban tárgyalják majd eset- ről-esetre meg az itt élő magyarságot, németséget és velünk érző szlovákságot érdeklő összes ügyeket, hiszek a jobb belátás felülkerekedésében és hiszek abban, hogy nemcsak a megválasztott törvényhozók, de a választó közönség széles rétegeiben is az egy- másrautalság tudata győzni fog. Ha nem úgy volna, akkor megérdemeljük szomorú sorsunkat! Bekény László. | Dr. Pick Imre f ö kórházi orvos £ röntgen, kvarc és & £ diathermia intézete 4 v ~z « Léva, Teleki-utca 15. sz. £ \ ó X Telefon 75. | G % X v> v A legmodernebbül felsze- é X. relt röntgen intézet, a be- ^ iegségek megállapításán 4 kivül felületes és mély therápiát (gyógykezelés ) is X S ® eszközöl — Diathermiája v) krónikus nöl betegségek és ^ mindennemű reumatikus <0 ^ fájdalmak gyógykezeléséi 4 V eszközli 509t> V Ú 4 l D % <0 Délsziovenszkó legmodernebbül y felszerelt közegészségügyi intézete 4 <Q---,, , - - —- ----^-^=====^ifiTgTMii»nn • .......... " .............................. 1 —....................................... ...........................| Az ásványvizek gyöngye KORYTNÍT,'"
