Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-28 / 195. (1233.) szám

6 1926 augusztus 28, szombat A francia világfürdök toalettjei II. Az estélyi divat — A P. M. H. tudósítójától ­Páris, augusztus. Az időjárás kifürkészhetetlen szeszélye össze­keverte a tavaszt a nyárral s alaposan elrontotta azoknak nyaralását, kik nem tudtak alkalmaz­kodni a meteorologiai jelentésekhez. Azonban a francia közönség csodálatos megértéssel és össze­tartással fittyet hány a mostoha nyárnak s nem menekül hanyatt-homlok haza, ha leszáll a hő­mérő higanyoszlopa s hűvös szellő borzongatja az Atlanti Óceán felől, hanem vígan evez, yach- tol, vitorlázik, tenniszezik s űzi azt a sok sportot, melyekben sosem volt nagyobb változatosság mint. ma. Természetesen, a sporthoz külön ruhák kellenek úgy a résztvevőknek, mint a nézőknek s igy az erősen fellendült sportélet kifejlesztette, felvirágoztatta a sportdivatot, mely főként a ver­senypályát látogató közönség körében, a hölgy­világ szecessziósán tarka, foulard selyemből való, nagy virágokkal teli, sötét alaptónusu toilettjei- ben kulminált. — Az erősen fellendült sportélet külön di­vatja mellett — meséli tengerparti körútjáról most hazatért informátorom, egy nagy párisi di­vatcég főnöke — nagy méi’eteket Öltőitek az ün­nepi estélyek, szoarék, fogadóestélyek a nagyobb francia fürdőhelyeken épp úgy, mint a téli szezon kellős közepén. A színházakban, nyári orfeumok­ban állandóan zsúfolt házakba menekül a hőség, majd az eső elől az előkelő publikum, vagy a hangversenyeket keresi fel, melyekben épp ugv, mint a színházakban, a legjobb nevű képviselői szerepelnek a zenének. — A társas élet ily erős koncén' ráHsága mel­lett természetesen uj divat fejlődött a volt teli, estélyi divat nyomán, mely sok tekin'etben uj csapáson halad és érdekes formákat mutat fel. _— A párisi divatszalonok tervezői ugv talál­ták, hogy a hosszú, derékon alul érő blúz s a tulrövid alj teljesen aránytalan s valósággal sérti az esztétikai érzéket s ezért egyöntetűen elhatá­rozták, hogy a szoknyát megnyujtják a bokáig. Ez a jó szándék azonban csak terv maradt és hajó­törést szenvedett a hölgyek makacs ellenállásán. Minden szalon kreált néhány csábítóan szép mo­dellt hosszú aljjal s a szezon divatbemutatóján a legkitűnőbb menjekinjeit vitte harcba, hogy megnyerje a hölgyek érdeklődését, de minden erőlködés hasztalannak bizonyult. A nagy költ­séggel előállított modellekből csak hosszas rábe­széléssel tudtunk egynéhányat eladni s a vásárlók egyszerűéi több alkalommal nem vették fel a megnyujtott szoknyát, hanem visszajuttatták és sürgősen kértek bennünket, hogy vegyük rövidre. — így jártunk a mostani, legújabb estélyi toa­lettjeinkkel is: ez az offenzivánk is sikertelen maradt a rövid szoknya ellen. Mindazonáltal semmiképpen nem mondtunk le tervünkről, hogy arányosítsuk a tulhosszu felsőtestet és a kurta lábakat mutató divatot s reméljük, nemsokára véget vetünk a térdeket mutogató rövid szok­nyának. — Ezek után beszéljünk először is az estélyi toalettek anyagáról és színéről, mert a nyári, ün­nepi, estélyi öltözékek sokkal könnyebb anyago­kat produkálnak, sziliben is változatosabbak, mondhatni derűsebbek, mint télen a nagy gála­esteken láttuk Párisban. — Múlt héten rendezett egy pazar eleganciáju garden-partit a spanyol nagykövet biarritzi villá­jában. A látványosságszámba menő diszparkban pompáztak az előkelő világ hölgyei, kiknek toa­lettje kész tanulmány volt s a meghívott külföldi laptudósitók hasábokat Írtak az estélyi divatról. — Sokat lehetett látni egy pehelykönnyű, ezüsttel harmatozott bársonyszerü kelmét, melyre olyan hamvasságot varázsolt a modem technika, mint a fán csüngő friss gyümölcsön látjuk. „Tsainik“ a neve ennek az uj kelmének, melyet ugy készítenek, hogy az üde, gyöngéd színekkel megfestett selyemszövést újra átszövik gyapjuszá- lakkal olyformán, hogy az alapfestés csak oldalt látszik az enyhe reflexben és oly bizonytalan vibrálással, mint a messziről integető mezei vi­rágok. — De az egyszínű „tsainik“ mellett a szezon felkapott „kasba" szövetével kombinált, úgyneve­zett „tsainik-kaska“ is gyönyörű kivitelben volt látható, melynek alapszínébe japán sárkányok és virágok, pálmák, felhők, furcsán megtört és hul­lámos vonalak, szecessziós ágak voltak festve gyöngykagylóval s csak azután lett a kelme újra átszőve gyapjuszálakkal: igy az alapminta külö­nös hatást gyakorolt az ötletes szövés segítségével. — A másik nagy újdonság az estélyi ruhák anyagában a könnyű selyem „degradic", mely va­lamelyik erős színnel kezdődik, egyre halványul, az . alapszín elgyengül s észrevétlenül, lehelletsze- rüen megy át újabb árnyalatokba. Láttam ily „degradic“-ot nagy stilizált szirmú, kinyílott kí­nai rózsákkal és pedig ezüsttel zöld alapra, bar­nát beige-re és szürkét mályva szinre applikálva. Érdekes hatású volt a nagy kockás „fcasha- pékins-dégradic" nevű kelme, hol a beige-ből tég­laszínűbe, a fehérből sötétszürkébe, az égő piros rózsaszínből a halvány rózsaszínbe átmenő árnya­latokon a nagy kockák is egyre kisebbedtek s elhomályosultak. Hasonló hozzá a „pékins kash- ombrak" nevű indiai selyemszövet, mely a szivár­vány színeiben pompázik fekete, pálcikaszerii, vagy szallaggal átkötött függőleges csikók rajzá­val rózsás, zöld és sárga beige alapon, de sokat láttam e különös rajzokat zöld és sárga alapon fekete, fej^r és szürke színben is. — Érdekesnek tartom megemlíteni, hogy da­cára az általánosan megbővült szoknyának, lát­tam néhány nyúlánk termetű hölgyet, kik teljesen szűk szoknyái viseltek az estélyen. Az egyiknek derekán széles, lelógó öve volt a. ruha anyagából, a másiknak ugyanaz sál formájában a válláról i csüngött alá s elől a szüli ruhára két fodorból álló, valóságos kötény volt feltéve. — A krep sötét árnyalatai köröskörül pli- szérozással, aranyhimzóssel, esetleg ujjatlan, hosszú, kabátszerü, szintén hímzett „gloknis" mellénykével főként a Balzac-koron túl levő höl­gyek között divatos, míg sok fiatal leányon lát­tam crep georgette „revers“-es bő, csipkézett es­télyi ruhát okkersárga és citrom színben az emlí­tett „tsainik“-ból egyenes szabásban, \ két oldalt széles pliszérozással, a fekete bársony övön nagy ammiMaB^MIIWMBBMlTIIIIIBBIIWIIIIIIIIIIIBIllliW i selyemrózsákkal. Ujj helyett a válltól derékon) alul érő tüllselyem tette láthatóvá a karokat. — Kellemes feltűnést keltett néhány hölgy nehéz selyemhimzésü, tarka spanyol kendőjével, melynek rojtjai földig értek. — A gálacipő a ruha színével egyező j a vál­tozatos formájú öv elmaradhatatlan az estélyi öl­tözékekről, ami, ha meggondoljuk, nem is csoda. Hiszen már az Olympus istennői is övvel pom­páztak, hogy szépségüket annál jobban ki­emeljék V. B. Egy épülő város tervekben és kivitelben Séta Losonc épülő házai közt — Megjegyzések a városszépitök s az építőművészet feladatairól Losonc, augusztus 27. A lffkásmizériák kora a háború után kezdő­dött. Ha arra az egyszerű magyarázatra gondo­lunk a háborúk okát illclőleg, hogy azokra azért van szükség, mert a népség nagyon megszaporo­dott, akkor megelégedetten állapíthatjuk meg, hogy a háborúk — s igy ez, az elmúlt mostani is — tényleg elérték a kivánt célt: utánuk kevesebb az ember. Nem fér kétség hozzá, hogy a világ­égés jó pár százezer hősi halottja tetemesen csök­kentette minden földrész lakóinak a számát. Mégsem férünk most sem egymástól. Egyetlen lehetséges magyarázatnak azt kéne elfogadnunk, hogy egyes vidékek elnéptelenedése okozza má­sok túlzsúfoltságát. Csakhogy a világ és az or­szágok minden táján s e tájak legkisebb ember­lakta helyein is a lakásínségre való hivatkozás­sal kezdjek lázasan építkezni a háború után. Azt kell hinnünk, hogy az emberek a lövészárkokból hazajövet inkább és jobban akarnak lakni, tá­gasabban és szebben, mint a háború előtt. Mert ez a dolog nem tűr olyasfajta paradoxont, ami­lyent a múltkor hallottam s amely igy szólt: Azért van lakáshiány, mert a háború az emberi­ség számát nagyon megapasztotta. Hogyisne, hiszen eszerint a lakáshiányon azon az egyszerű módon lehelne segíteni, ha az emberiség számát okos népesedési eljárásokkal tetemesen megnö­velnék. Tréfát félretéve: uj építkezésekre szükség van, mert mindenhol folynak ilyen uj építkezé­sek, márpedig az ilyenfajta gazdasági eljárások még eszétvesztett korunkban is a gazdasági szük­ségesség előfeltételét kívánják. Egyébb okot íren is kell kutatnunk. Szép tervek Bizonyos, hogy a háború elolt, a szlovenezkói, akkor még felvidéki városok élete a gyarapodás jegyében folyt. Ez a jellege az itteni éleinek egy ilyen tipikus gyarapodó helyen, mint amilyen Losonc volt, könnyen kimutatható. A gyarapodás külső formája nagy mértékben az építkezések ■ ha a gyarapodás mértékét keressük, akkor az épületek szépségét, épitő-müvészeti értékét, szó­val az eszíketikai szempontokat kell vizsgálnunk. Röviden: szép házakat csak mindenképpen jól- szituált, mindenképpen módos emberek építenek. Rövid séta a régi Losoncon igazat ad ennek az állításnak. A szép városliget mellett közvet­lenül a háború kitörése elölt felépült Ízléses tisztviselőtelepre kell gondolnunk. Azoknak az éveknek a stílusában nagyszámú családi ház épüli fel itt egy kertváros nagyszerű kontúrjait mutatva. Azóta azonban megáll itt minden, ez a telep nem fejlődik. Sőt hangulat és izlésrontó néhány újabb házjövevény emeli ki a régi terv jóságát, amit éppen ezek a házjövevények bm- talizálnak. Itt nem volna nehéz az eszthétikai kö­vetelményeket érvényesíteni. A városnak éppen elég negyede van, ahol egyszerű muukásházak képeznek egész utcákat. Bizonyos, hogy régebben inkább meg volt a vágy az emberekben szép házakban lakni. Talán az is hozzájárult ehhez, hogy mindenki magának épített. Egész csomó tervet olvasok, amelyek együttvéve aránylag rövid idő alatt egy szép vá­ros kepévé valósulhattak volna meg. Nem lesz érdektelen egyet megemlíteni. A város fejlesztésében a Rakottyay-féle zománc­edénygyár tulajdonosainak nagy szerepe van. Ma­gának a hatalmas gyártelepnek a fejlesztése köz­ben többször megnyilvánult téglahiány Rakottyay Györgyöt arra indította, hogy a város belső terü­letén, a saját birtokán évi 5 millió darab ter­meléssel téglagyárat alapítson. Ez az iparfejlesz­tési rendszer nem is tévesztette el a hatását, mert más vállalatok is aránylagosan fejlődtek, sőt újabbak keletkeztek s ekkor a város mun­kásságának a megszaporodása lakáshiányt idé­zett elő. Rakottyay György ezt olyképpen hárí­totta el, hogy egy lakásépítő vállalatot szervezett, megfelelő területei szerzett s azon körülbelül 80 házat épített fel. A lakásépítő vállalat 240.000 korona tőkével részvénytársasági formában műkö­dött, alapitő részvényesei Rakottyay György, Her- czog Ignác, Niernsee József, Wohl Rumi, Török Zoltán voltak. Ez az egyik példa. Példa pedig ezért, mert ez az munkástelep ízléses tisztviselőlakások be­nyomását keltő házaival bizonyságot tesz arról, hogy az emberi lakások céljait szolgáló házak építésénél van egy eszthétikai minimum-követel- mény, amelynél alább nem illik házat építeni. A most épülő városnegyed — melyről alább lesz szó — ezen a határon alul marad. A másik példát említeni is utópia. Ez igy szól: A város élénk ipari és kereskedelmi for­galma által idevonzc't idegenforgalom egyrészt, a város kulturális igényeinek régóta érezhető követelései másrészt, ugyancsak Rakottyay Gyu­lát egy másik terv elkészítésére ösztönözték: A város középpontjában, a mai Masaryk, az­előtt Rákóczi-utca közepén megvette a 13. számú házat oly célból, hogy azt lebontatva, a Fő-utcából uj utcát vezessen a Siikey- és Jókai- utcákon át a vasúiig. Itt az óriási felszabadult területen ez az utca egy óriási térre bővült volna s ezen a következő épületek állottak volna: egy modern ' berendezésű nagyszil1!oda, a földszinten nagyszabású vendéglővel és kávéházzal, összefüg­gésben egy nagy vigadó-épülettel és kaszinó-he­lyiséggel. A tervezett téren épült volna fel az állandó színház is, 26 páhollyal, 447 ülő- és 280 állóhellyel, összesen 835 személy befogadására. Ugyancsak e téren épült volna egy artézi kuttal ellátandó modem gőz- és kádfürdő, télen-nyáron át használható nagy uszodával. Mindhárom épü­let 1,500.000 koronába került volna. Ezeket a terveket azért említettük meg, hogy dokumentáljuk, miszerint nagyobbszabásu ember­ben mindig meg volt a törekvés arra, hogy kör­nyezetüket szépítsék, nagyítsák és közös öröm tárgyává tegyék. Ezeknek az épületeknek a kül­seje művészi szempontból sem hagyott volna kí­vánni valót maga után. Lakások, vagy házak?! Ibsen egyik drámájának korszerű szereplője mondja, hogy az emberek manapság csak háza­kat építenek, de nenr lakásokat. Ebben az első pillanatban erőszakol inak látszó mondásban azon­ban ott van egy nagy léleknek az az óhajtása, hogy a harmónia s a szépség érvényesüljön min­denhol, ahol csak érvényesülésre lehetőség van és ott van emellett az a megjegyzés is, hogy az emberi lakóházaknak azért kellene kívülről is szépeknek lenniük, mert ezek a foganna!, hogy „lakás“, „otthon", „családi fészek" az egész épü­letet elborító erővel kellene, hogy dokumentálód- janak, tehál. nemcsak belül, hanem kívül is. Miéri tévesztik városaink építői ezeket szem elől? A mai élet sivárságát minek az uj épüle­tekben is megörökíteni? Egy idegen ur hívta fel Losonc most épülő uj negyedében ezekre a figyelmemet. Azl mondotta, hogy a szlovenszkói városok, amelyek pedig a múltban jellegzetesen szép és stílusos utcákat ké­peztek ki maguknak, most általában igy csinál­ják. Mintha a világháború barakk-stilust adott volna az építő művészetnek, amely stilus az ame­rikai egyszerűségre — ahol van még gondolat- uralta némi stilustörekvés — minden épitészet- történeti tanulságokat félredobva, határozott Íz­léstelenségekkel dupláz rá. Bizonyos, hogy naivság volna olyan gyönyö­rűen kiképezett, uj stílusú és művészi értékű há­zakra vágyakoznunk, amilyeneket Németország­ban vagy Csehországban építenek a magántőkék. Nálunk egyszerűen kezdenek hiányozni a magán­tőkék, amelyek magasabbrendii, például művészi szempontokra is oda tudnának áldozódni. Nekünk egyszerűen már csak fedél kell, amely alá be­bújhassunk. Hogy az épület aztán kívülről régi vágású magtár vág}- gyárépület esztétikai értéké- vel egyenlő, azzal sem pénzünk, sem kedvünk törődni. Lehetne másképpen! Minimális áldozattöbb­let, gyakran csali kicsit több művészi érzék és az épülő ház már ízléses külsejű lehet, ha művészi még nem is. Hiszen a múltban sem pályáztunk Firenze dicsőségére, de most egyenesen a dél­amerikai lélektelen beton-városok nívójára szom­jazunk, amely városokat két hét alatt építették a pénz számkivetettjei. Az említett séta folyamán az újonnan épült városnegyedben egyetlen házat találtunk, amely nem a legteljesebb épitőmüvészeti nihilizmust revelálta, hanem amelyen a múlttal rendelkező emberi lélek nyomait is láttuk. A kis ház az építészet külföldi tapasztalatai alapján egy érde­kes stilus jegyében épült és építője, Radványi Tibor mérnök, megmutatta vele, hogy „lakást" és nem egyszerűen „ház“-at épített. Milyen kirívó ez az épület a hideg, sőt fagyott külsejű uj eme­letes bérházak között. Mikor az ember kezd letenni arról, hogy széppé tegye a maga életét, akkor a hurkot dobta fel a saját nyakára. Nem kéne ennyire belenyu­godnunk abba, hogy a föld siralomházzá s lel­künk a 9Íralomház lakójává vált. Darkó István. xx Kinek kell Kis Brehm? A földbirtokos­nak, gazdának, erdésznek, madánkedvelőnek, va­dásznak, állattenyésztőnek, tanárnak, egzótikus or­szágok bámul ójának sfb. stb. wb ea ■■ cbb aro ■■ ■■ imb aaa Stie eaa 63»f A ml fegyvereink a legjobbak j ■ Kérje díjmentesen 20 oldalas, képes nagy ár- ■ I * jegyzékünket. Használt fegyvereket javítunk és 3 t i< sr < I' ■ '. Részletfizetés. || L f'il; Olmötí, Mnsarykuvo nim. Augusztus Szombat 1 Elsejéig újítsa mes eizetését l ■rar..rra:rs>i x. T» MŰM, Megnyugtató Rakovszky magyar bel­ügyminiszter állapota. Kolozsvárról távira­tozzak: Rakovszky Iván magyar belügymi­niszter állapotában újabb jelentékeny javu­lás állott be. A trombus komplikációja meg­szűnt és mára már a nagybeteg közérzete ál­talában jó. Fájdalmai csillapodtak, a lóz 37.8 fokra csökkent. — Vollay Elemér lesz Krizskó szenátor utóda. Az elhunyt Krizskó Májúim szenátor helyébe Voilay Elemér érsekujvári tanfel­ügyelő, volt iglói m. kir. állami népiskolai igazgató és a forradalom után Igló volt pol­gármestere kerül a cseh agrárius párt listá­ján a szenátusba. — Ki lesz Krompecher tanár utóda. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Krompecher tanár tragikus halálával, mint ismeretes, megüresedett a budapesti tudo­mány egyetem orvosi fakultásának II. számú kórbonctani tanszéke. Mértékadó helyen már is megindultak a kombinációk Krompecher helyének betöltésére. A legtöbb esélye Entz Béla dr.-nak, a volt pozsonyi, jelenlegi pécsi Erzsébet-egyetem nagyhírű patolögusának van, aki az elhunyt tudós iskolájából került ki. Mellette szóba kerülhet még Borsos Fe­renc dr., a debreceni egyetem kórbonctani igazgatója. — A prágai magyar újságírók szomba­ton este 6 órakor a Continental-kávéházban ülést tartanak. A kerületi elnökség a tagok­nak teljes számban való, pontos megjelené­sét kéri. — Ezüst lakodalom. Beregszászi tudósí­tónk jelenti: Szűcs György, a beregszászi ref. egyház kiváló orgonista-kántora augusztus 21-én ünnepelte meg nejével, született Eisele Júlia nyugalmazott állami tanítónővel házas­ságuk huszonötéves évfordulóját. — Eljegyzési hir. Adler Paulust Nagytapol­csányból eljegyezte Sós Sándor dr. ügyvéd Új­bányán. 5692 — A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának végrehajtó bizottsága au­gusztus 29-éu nem tart Prágában ülést. A szindikátus legutóbbi ungvári közgyűléséről a csehszlovákiai magyar lapokban megjelent kommünikének azon kitétele, hogy a szindi­kátus végrehajtóbizottsága legközelebbi ülé­sét Prágában tartja, tévedésen alapul. A végrehajtó bizottság nem tart mostanában ülést. — A komáromi zsidó hitközség rabbit választ. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi kon­gresszusi neológ hitközség rabbiválasziás előtt áll. Vasárnap délután rendkívüli közgyűlést tart a hit­község, amely a kérdésben állást foglal. A hitköz­ség, előző fiatal rabbiját, Wallenstein Zoltán dr.-t, az a megtiszteltetés érte, hogy ezelőtt két évvel á pécsi hitközség hívta meg, amely Magyarországnak Budapest után a legnagyobb hitközsége. — Halálozás. Id. Huszár István kereske­delmi tanácsos, könyvkereskedő Nyitrán 82 éves korában meghalt. Ma temették el nagy részvéttel. — Pozsonyiak a budapest kézművesipari tár­laton. Budapestről jelentik: A Kézművesipari Tár­lat augusztus 28-án délelőtt 10 órakor nyílik meg a városligeti Iparcsarnokban a szokásos ünnepsé­gek közöli. Vasárnap, augusztus 29-én este a bécsi hajóval érkeznek meg az első külföldi vendégek, körülbelül 150-en jönnek Pozsonyból, az ottani ke­reskedelmi kamara vezetésével. A vendégeket a bécsi hajónál a Kézművesipari Tárlat vezetősége ünnepélyesen fogadja, akik nemcsak a tárlatot fog­ják megtekinteni, hanem pár napig Magyarorszá­gon maradnak és az egyes ipartelepeket is meg fogják tekinteni. — A magyarországi református lelkész- egyesület közgyűlése. Debrecenből jelentik: A szomszédos Hajdúböszörményben csütörtö­kön kezdődött meg a református lelkészek országos egyesületének tanácskozása. A kis hajduvárosba ez alkalommal az ország min­den részéből többszáz főre tehető vendégse­reg érkezett. Az idén ugyanis eltértek a régi szokásoktól s nem csupán a lelkészeket hív­ták meg az országos gyűlésre, hanem az egy­házak világi vezetőit is. A lelkészegyesület hétfőn tartja közgyűlését, amelyen Baltazár Dezső dr. püspök mondja az elnöki megnyitó beszédet. — Rádióhireket. hangversenyeké.', előadáso­kat, tőzsdejelentéseket és az összes lead ó-állomá­sok műsorát csak akkor hallhatja tisztán és erősen, ha a mi rádiőalkatrészeinkel és rádiókészü,lékein­ket használja. „TelpUtra", Olmiitz II. 5684

Next

/
Oldalképek
Tartalom