Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-26 / 193. (1231.) szám

1926 augusztus 26, csütörtök. i>i^cmMacíarhirlae 9 Ha az egyik tehénnel készen vannak, a fővezetékről lekapcsolják a tömlőket s az egész géppel a következő standra mennek, ott ismét bekapcsolják a vezetéket s igy megy a munka tovább. Rákossy Lajos 54 ál­latra berendezett istállójában 5 fejővödör egyszerre dolgozik s igy a fejés aránylag rö­vid ideig tart. A napi hozam átlag 350 liter. Megnéztem, hogy ennyi tej leszűrése után mi maradt a finom szűrőn: jóformán semmi. Tessék ugyanilyen kvantum kézzel fejt tej szűrőjét megnézni! Mióta a gép üzemben van, a fejeshez két emberrel kevesebb szükséges. Hogy pedig egyébként, higiénia, a tej minősége, mennyisége, az egész berendezés ' rentabilitása tekintetében milyen előnyök­kel jár a gépfejés, arra nézve lássunk pár adatot: Higiénia szempontjából: a tej egészséges volta, valamint tartóssága tisztaságától függ. Kézifejésnél, nyitott edényeknél elkerülhe­tetlen, hogy a tejet belehulló anyagok szeny- nyezzék, baktériumok fertőzzék. Szakszerűen vezetett tudományos kisérletek igazolják, hogy a kézzel fejt tej köbcentiméterjében 100 ezren felüli baktérium található. Ezzel ellentétben a géppel fejt, tehát sem a kézzel, sem a levegővel, faedénnyel nem érintkező tejben 10 ezertől maximum 40 ezerig. Egy német kisérleti telepen hétről-hétre vizsgálták a kézzel fejt tej baktériumtartal­mát s 136.000-től 193.000-ig ingadozó meny- nyiségben találták. Ugyanott a géppel fejt tejet a gép beszerelésének első hetében min­dennap megvizsgálva, ezeket az eredménye­ket lelték: 11, 23, 19, 28, 35, 33 és 41 ezer. Tehát a baktériumszám emelkedik. A követ­kező héten a gépen az előirt heti tisztítást eszközölték s utána újra mérések történtek ilyen eredménnyel: 21, 26, 24, 31, 36, 29 és 34 ezer. Ami szembeötlően igazolja, hogy a gép gondos tisztántartásával nemcsak a baktériumszám további emelkedését le­het meggátolni, de le is lehet fokozni. A tej redukciós próbáinál tudományosan megállapított négy klasszisra nézve megej­tett vizsgálatoknál a kézzel fejj tej II/3, III/18, IV/7 és V/2 eredményeket mutatott föl, (római szám a klasszis, arab szám a próbák száma, összesen tehát 30 megejtett próba volt) a géppel fejt tej pedig 21 próbában: 1/19 II/2. A gép egész berendezéséből világos, hogy a géppel fejt tejbe csak azok a kevésbé ve­szélyes baktériumok juthatnak, melyek vagy a csecsnyulványokon tartózkodnak, vagy a gép alumínium és gummi alkatrészein meg­tapadni képesek. Az istálló levegőjéből s más szennyből abszolúte semmi nem juthat a tejbe. A tej minősége és mennyisége tekinte­tében: ugyancsak tudományosan feldolgozott statisztikai adatok igazoljál', hogy a kézifejésnél a tej mennyisége feltűnően ingadozik, a gépfejésnél állandó. Az emiitett nén et kísérleti telepen vizs­gálat alá vett 70 tehénnél az is beigazolódott, hogy a kézifejésröl a gépfejésre áttérve na­gyobb mennyiségű tejet adtak le. Beiga­zolódott az is, hogy a kézzel fejt állatok bővebb és kövérebb takarmányozás da­cára kevesebb és zsirszegényebb tejet adtak, mint a géppel fejt, de gyöngéb­ben abrakolt állatok. Hosszú, nagy tabellák adatai igazolják mindezt, de kevés meggondolás is világossá teszi. A tej zsirtartalma a tejelő periódusban egyre növekszik s az utóbb fejt tej mindig zsirosabb a korábbinál. Ez a sajátosság azon­ban csak a szabatos, megszakitásnélküli, egyenle­tes kifejés által használható ki teljesen. A gépfejés ebben a tekintetben is sokkal tökéletesebb munkát végez. A tej nagy része tudomás szerint a fejés közben képződik a mirigyekben s attól függ, hogy az állatra nézve a fejés kellemes vagy kellemetlen le- folyásu-e, hogy hogyan és mennyi tejet ad le. Ha a fejő fáradt vagy gondatlan, felületes, az máris nagy különbségeket jelent úgy a tej- mennyiség, mint milyenségében. Ezek az in­gadozások a gépnél nem jönnek számításba, így a tejmirigy is egyenletesebben dolgozik s tökéletesebben ki is lesz üritve, mint a kézi fejésnél. Ez utóbbi momentum a zsírtartalomra nézve fontos, a legvégül nyert tej lévén mindig a legzsirosabb. Erre nézve is érdekes kísérleteket vég­zett a német szaktudás: száz gramos üve- gecskékbe fejték egy kisérleti állat tejét, minden csecsről külön. Egy csecsről 5—6 üvegecske telt meg s a tartalmát külön vizs­gálták meg ilyen eredménnyel: A jobb első csecsből hat üveg tej, 96—45 gramig ingado­zó tartalommal, 3.3-tól 5.7 százalékig emelkedő zsírtar­talommal. A bal elülső csecsből: öt üveg, 90—44 gramig 3.2-től 5.2 százalék zsírtartalommal. A jobb hátsó csecsből: öt üveg, 100—39 gramig és 3.4-től 8.5 százalék zsírtartalom emelke­déssel. A bal hátsó csecsből: hat üveg, 86—78 gram tej, 2.5-től 9.5-ig emelkedő zsírtartalom százalékkal! A csecseket egymásután ürítet­ték ki, igy a mirigyek állandóan izgatva voltak s a zsírtartalom folyton emelkedett egészen 9.5 százalékig. Végül valamennyi csecset mégegyszer átfejték s ekkor 74 gram 7.1 százalékos zsir- tartalmu tejet kaptak. Tanulságos az összesítés: a négy csecsből külön lefejt tejek átlag zsírtartalma az utoljára megtöltött üvegek nélkül: 3.83 százalék, azokkal együtt: 4.24 százalék; a legvégül kifejt tejjel összesen: 4.36 százalék. Az uj berendezés rentabilitása: A kísér­leti telepen 70 állat mellett a személyzeti kiadás volt havonta: 4980 korona. A gépfe­jés bevezetése után: 2940 korona. Ehhez jön az áramfogyasztás, üzemi költség, havi: 650, összesen 3590 korona, az előbbivel szemben tehát havi megtakarítás: 1390 korona A Rákosy gazdaság az „Alfa-Laval“ fejő­gép bevezetése óta szintén két emberrel ke­vesebbet foglalkoztat az istállóban, ezen, va­lamint a tej emelkedő kvantumán és zsír­tartalmán a berendezkedés költségei (körül­belül 30 000 korona) megtérülnek s az állan­dó üzemi költségek is fedezetet találnak, a továbbiakban a tiszta jövedelmezőség emel­kedése kétségtelen, viszont az a nagy közön­ség, melynek tejszükségletét a Rákosy-gazda- ság látja el, a legideálisabban kezelt, legjobb, leghigiénikusabb tejet kapja, amely a mo­dern tejgazdálkodás mellett képzelhető. Englis dr. miniszter Pozsonyban a Dunavásár köretében augusztus 27-én aktuális gazdasági és pénzügyi problémákról különös tekintettel Szlo- venszkóra, előadást fog tartani. Csehszlovák—svájci egyenes tarifa a cukor- szállitás számára. A Tribuna jelentése szerint be­fejezték a svájci cukorszállitás egyenes tarifájára vonatkozó tárgyalásokat és az uj tarifatételek ok­tóberben életbe lépnek. Az érdekelt német és osz­trák vasutak között megegyezés létesült, amelynek értelmében az eddigi tarifaverseny megszűnik és a forgalmat az exportárus csehszlovák cukorgyárak időnkinti helyzete alapján fogják szabályozni. A kereskedelmi és iparkamarák központjának besztercebányai plenáris ülésével kapcsolatban ar­ról értesülünk, hogy a kamarák képviselői megte­kintették az egyes ipari vállalatokat és 21-én az egész konferencia Pozsonyba utazott a nemzetközi Duna vásár megnyitásához. Ankét a gazdasági hitel olcsóbbodásáról. Te­kintettel a külföldi ipar nagy versenyére, az ipari és gazdasági körök a pénzügyi köröket arra kér­ték fel, hogy egy ankéten az ipari hitel olcsóbbo­dása kérdéséről tárgyaljanak. Az ankéten a mi­nisztériumok és a Nemzeti Bank képviselői is részt fognak venni és valószínűleg októberben Prágá­ban fogják megtartani. A magyar bankjegyek pengőlebélyegzése. Bu­dapestről jelentik: A Magyar Nemzeti Bank hol­naptól kezdve hozza forgalomba a koronás bank­jegyek pengővalutával lebélyegzett első csoportját, amelyben az egymilliós koronabankjegyek 80 pengős felülbélyegzést kaptak és a többi ezer ko­ronáig terjedő bankjegy az ennek megfelelő pen­gőlebélyegzéssel lett ellátva. Egyelőre úgy a le­bélyegzett, mint a lebélyegzetten bankjegyek for­galomban maradnak. Aszbesztbányát fedeztek fel a rozsnyói járás­ban. Pelsőcről jelentik: A rozsnyói járáshoz tar­tozó Kisfeketepatak (Kobeliarovo) község határá­ban bányászásra alkalmas nagymennyiségű ezer- pentinkőzetet jóminőségü aszbesztrétegekkel ta­láltak. A bánya megnyitása ügyében szakérdekelt­ségekkel már tárgyalások folynak s előrelátható­lag már ősszel megindul a munka. A környék sze­gény lakosságára nézve nagy jelentősége lesz ez uj munkaalkalmat nyújtó vállalatnak. Emelkedett a csehszlovák kőszénkivitel Olasz­országba. A Neue Freie Presse erről az angol sztrájkkal kapcsolatban igy ir: Az angol sztrájk­nak a csehszlovák kőszénpiacon az volt a hatása, ■hogy az osztraui körletekből német kereskedők angol számlára nagyobb mennyiségeket vásárol­tak és az utóbbi időben a csehszlovák kőszénkivi­tel Olaszországba is erősen megélénkült. A múlt napokban Kladnót is belevonták ebbe a mozga­lomba. A csehszlovák kőszénki vitel azért nem fej­lődik rohamosan, mert a Ruhrvidék szene még ma is olcsóbb és kedvezőbb feltételek mellett szál­lítható, mint az osztraui szén. Ha azonban az angol sztrájk tovább tart. akkor sem a rubrvidéki, sem pedig az osztraui szén nem lesz elég arra, hogy a szükségletet kielégítse. Cukorfclszabaditás szeptemberre: 6%. A cu­korelosztó bizottság tegnapi ülésén a megnöveke­dett fogyasztásra való te kin: eltel elhatár ízta, hogy a kormánymeghatalmazás alapján szeptem­berre a kontingensen felül 6 %-ot, azaz 170.000 métermázsát engedélyez a 440 koronás változatlan kristályalapár mellett. Szükség esetén ezt a meny- nyiséget még augusztusban megadóztathatják. A cuk ork art ell tárgyalás ok tegnap kezdődtek meg Prágában. A kartellszerződés nagy vonalak­ban már ki van dolgozva. Egyelőre egy évre fog vonatkozni és a nyert tapasztalatok alapján vagy meghosszabbítják, vagy revízió alá veszik. A cu­korkontingens kérdésében nehézségek támadtak, úgy, hogy a tegnapi megbeszélések nem jártak eredménnyel. Remélik, hogy a vitás pontokat a jövő héten elintézik, úgy, hogy a kartellszerződés még ez évben életbe lép. Nemcsak a kontingenst illetőleg, hanem az árak kérdésében is nézeteltéré­sek uralkodnak. A finomítók arra törekednek, hogy 440-ről 470-re emeljék fel a finomított cukor árát. Ha ezt a követelésüket teljesítik, akkor a nyerscukorgyáraknak a szállított nyerscukorért 175 koronás árat fognak engedélyezni. Előmunkálatok a fizetési mérleg felállítására. Az állami statisztikai hivatal az egyes pénzinté­zeteknek kérdőíveket küldött, amelyek a fizetési mérleg felállítására vonatkoznak. Megállapitandók a belföldi pénzügyi kötelezettségek a külfölddel szemben és főképpen az, hogy a belföldi ipar és •kereskedelem milyen nexusban van a külföldi tő­kével, amely évenkint egy bizonyos mennyiségű osztalékot és kamatot emészt fel. Ezeket az aktív tételeket már egyszer megállapították és igy re­mélhető, hogy az egész megállapítással október végére elkészülnek. Az áruszállítás aktív és pasz- sziv tételeinek megállapítása fogja a másik etap- pot képezni. Ezek szerint a fizetési mérleget még ez évben fogják közzétenni. Felső szilézia szénexportja. Varsói jelentés szerint Felsősziléziából augusztus első felében egy millió tonna szenet szállítottak ki. A legtöbb szállítás Angliának és Szovjetoroszországnak szólt. A skandináv országokba való szállítás csökkent. A napi szükségleti cikkek árleszállítása Len­gyelországban. Varsóból jelentik: Az ipari és ke­reskedelemügyi miniszter egy sajtókonferencián kijelentette, hogy Lengyelország szanálásához fel­tétlenül szükséges, hogy a napi szükségleti cikkek árát és a legfontosabb ipari termékek árát leszál­lítsák. Ez az árleszállítás a további kedvező gazda­sági konjunktúrának és az ipari termelés meg­élénkülésének feltétele. A munkanélküliséget is csak igy lehet legyőzni. A miniszter azután kije­lentette, hogy a kormány a külkereskedelmi mér­leg aktivitásának megőrzése céljából az export­ipart lehetőség szerint támogatni fogja és az ex­port megszervezésére nagy figyelmet fog fordítani. E célból a legtöbb kiviteli illetéket meg fogják szüntetni, uj vasútvonalakat fognak építeni és az exportipamak nagy hiteleket fognak rendelkezé­sére bocsátani. + Barátságos a prágai értéktőzsde. A kedvező bécsi és berlini jelentések az arbitrázsértékekre terelték a figyelmet, úgy, hogy ezek megint na­gyobb árfolyamemelkedéseket könyvelhettek el. A tőzsde különösen a cukorértékek iránt érdeklődött, ami a cukorkar teli tárgyaldsokkal magyarázható. Egészben a tőzsde irányzata emelkedő volt. A for­galom megélénkült s különösen arbitrázsértékek­ben volt nagy. A bankpiac ma barátságos irány­zatú volt. A beruházási piac tartott. Az ipari rész­vénypiacon emelkedtek: Berg és Hütten 65, Schoeller 50, Nordbahn 45, Budweisi Sör, Königs- hofer és Horvát Cukor 20, Cseh Cukor 16, Aussigi Finomító, Aussigi Vegyi 10, Rothau-Neudek 7, Skoda 6, Sellier, Kolini Szesz és Prágai Vas 5, Krizsik, Kolini Trágya és Alpine 4, Poldi 3 és Ringhoftfer 2 koronával. Estek: Solo 10, Simme- ringi 2 koronával. A bankpiacon Zsivno 4, Osztrák Hitel 8, Baukverein, Böhmische Eskompte és Ju­goszláv 2 koronával emelkedtek, a többi érték nem változott. A beruházási piacon az irányzat általá­ban tartott volt és csak a pótjáradékok gyengültek. Az exótapiacon nem történt változás. + Nem egységes a prágai devizapiac. Páris 1, Milánó 1.675 koronát nyert, Brüsszel 0.25, Zürich 0.50 koronát vesztett­+ Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersárujegy- zés októberre Aussig loko és kikötő 170. + A mai brünni terménytőzsdén tartott volt az irányzat és az árak néhány tételben emelked­tek. Árpában kedvező üzlet fejlődött ki, miután a malátaipar vásárlóként lépett fel. Az üzlet rend­kívül élénk keretek között folyt. A következő ára­kat jegyezték: Morva rozs 163—168, szlovenszkői rozs 155—158, takarmányárpa 170—180, príma árpa 160—170, merkantilárpa 150—160, Viktória- borsó 3—400, ehető burgonya 55—60, belföldi hagyma 95—100, 0—1. rozsliszt 287—303, rozs- egyenliszt 250—270, búza- és rozskorpa 88—90, lencse 4—500. + A pilseni terménytőzsdén ma élénk üzlet mellett szilárd irányzat uralkodott. A következő árakat jegyezték: Cseh búza 225—235, rozs 160— 165, zab 130—135, búzadara 420—430, árpa 145— 165, OGG-búzaliszt 405—410, 4. számú kenyérliszt 210—220, rozsegyenliszt 255—260, Viktória-borsó 250 —300, sárga borsó 200—230, lencse 400—550, bükköny 450—500, szlovenszkói bab 160—180, ju­goszláv tengeri 160, román 160, rozskorpa 95, pré­selt széna 75, nem préselt édes 55—60, takarmány- szalma laza 24—27, repcepogácsa 150—175, len- pogácsa 180—190, mák 750—775, burmarizs 315— 320, szemes kávé 270—>290, belföldi kömény 600— 650, amerikai serfcézsir 14.25, magyar szalonna 14.75. + A nagyszombati termcnypiac. Nagyszomba­ti tudósitónk jelenti: A keddi piacon ismét meg­növekedett ■ valamivel a kínálat, körülbelül tiz vagon áru került eladásra. Az e héten-mutatkozó külföldi érdeklődés a keresletet is élénkebbé tette, úgy, hogy szilárdult árak mellett a behozott áru gyorsan kelt el. A helybeli malátagyárak csak néhány hét múlva kezdik meg üzemüket, ennek ellenére a jóminőségü árpa legnagyobb részét ők vásárolták. Árak: Búza 210—212, árpa 120—145, mák 6—7 korona kg.-ként, bab nem került emlí­tésre méltó mennyiségben eladásra. + Gyengült a budapesti értéktőzsde. Dacára annak, hogy Becsből szilárd jelentések érkeztek, az irányzat ellanyhult és a legtöbb árfolyam le­morzsolódott. Ez a kontremin nyereségbiztositá- saira vezethető vissza. A csökkenések azonban csak 1—2%-ot tettek ki. A forgalom az egész idő alatt élénk volt. A záróirányzat nyugodt. + A budapesti terménytőzsdén — ottani szer­kesztőségünk telefonjelentése szerint — ma csen­des üzlet folyt tartott árak mellett. Tiszavidéki búza 362—365, egyéb 357—360. rozs 235—240, ta­karmányárpa 210—215, zab 205—210, tengeri 250 260, repce 530—540 ezer magyar korona. így fiatalít és szépít a Corall -créme Corall-puder IpJSL Corall ^szappan Y l 'r / FSlerakat a í. S. R, Vörös Rák gyógytár, Bratíslava. + Részben szilárd a bécsi értéktőzsde. A ku­lisszban a legtöbb értéket magasabban jegyezték. Eleinte budapesti és prágai fedezeti vásárlások élénkitőleg hatottak, később azonban az üzlet nyu- godtabb lett. N yereségb izt ősit ások következtében egyes papírok vesztettek, de a szilárd irányzatot ez semmiképpen sem tudta befolyásolni. Járadé­kokban nem volt üzlet. A korlátban a hangulat szintén barátságos volt. Tözsdezárlatkor egyes cseh értékek prágai fedezetek folytán nyertek. + Szilárd a berlini értéktőzsde a montán- és vasértékek kivételével, amelyek nyereségbiztosi- tások következtében 1—3%-os veszteséget szen­vedtek. Egyes papirok 3—6%-os nyereséget köny­velhettek el. Az élénk üzlet később hajózási rész­vények feló fordult, amelyek — állítólag külföldi vásárlások folytán — 3—8% emelkedést értek el. A tőzsdén némi bizonytalanság volt érezhető, ami a közeledő ultiméra vezethető vissza. A járadék­piac nem változott. Az acéltröszt részvényeit 146- tal jegyezték. Privátdiszkont rövid lejáratra 4K, hosszú lejáratra 45/8%. + A berlini terménytőzsdén ma tartott az irányzat. A finomabb árukat túljegyezték. Hivata­los jegyzések: Birodalmi búza 274—278, rozs 207. —213, árpa 197—242, zab 178—190, tengeri 176— 178, búzaliszt 39.25—40.75, rozsliszt 30—32, korpa 10.25—11, Viktória-borsó 37—44, kis ehető borsó 31—‘35, takarmányborsó 22—26, bükköny 30—33, repcepogácsa 14.20—14.40, lenpogácsa 19.20, szá­razszelet 10.80. A prágai tőzsde devizajegyzései: Augusztus 25. Augusztus 24. Pénz Áru Pénz Ám Amsterdam .. 1884.— 186a— 1364.50 1860.50^ Berlin .............. 804.37 808.37 808.62% 807.62'ff Zü rich............... 651.80 654.50 652.— 665.­Oslo (Christíania) 740.50 743.50 740.50 748.50/* KopenJbagen . . 896.50 900.50 896,60 900.50* Stockholm ... 904.- 908.- 903.50 907.501 Mailand .... 110.67% 112.07% 109.05 110.45 & Paris...... 96.05 97.45 95.05 96.45 * London .... 16080 166.— 163.82% 165.02% New York Cabla 33.70 34.- 33.70 34.­Brüssel .... 91 80 93 20 92.06 93.45Í Madrid............... 618.50 621.50 518.50 521 503 Bel grad .... 69.46 59.96 59.47 59.97 A Sofia.................... 24.37% 24.67% 2487% 24.67'$ Ko nstantínopel 18.92% 19.32% 18.92% 19.32%1 Wien . . ... 476.75 479.75 476.70 479.70 Warschau . . . 372.— 378.— 372.— 378.- > Budapest.... 4.69.2 4.79.2 4.69.17% 4.79.17%*J Buenos Aires , 1362.— 1368.— 1362.— 1368.—' / Helsingfors • . 84.75 85.25 84.75 Riga..................... 646.50 649.50 646.50 649.50' Bio de Janeiro • 518.50 521.50 518,60 521.50 Monté videó . . 34.50 34.90 34.50 34.90' Alexandria. • • 170.30 171.70 170.80 171.7Q1 Athén................ 37.20 37.80 37.20 37.80' Bu karest • . • • 15.92 % 16.32% 16.— 16.40 Kowno. . , . . 832.— 334.— 332.— 334.—1 Lissabon . • • • 173.80 17o.20 173.80 175,20' Révai . • • ■ • 9-15 9.35 9.15 9,35' Montreal. . . • 33.75 34 05 33,75 34.05' Prága, augusztus 25. Valuták: Holland 1349.50 német 801.50 belga 91.30 svájci 64.950 norvég 739.50 dán 893 angol 163.40 spanyol 518.50 olasz 112.30 amerikai 33.44 francia 97.80 svéd 902.50 ju­goszláv 59.20 magyar 4.68 román 18.92.50 lengyel 372.50 osztrák 474.50. A prágai értéktőzsde árfolyamai: VI11/25 VIII/2'* 1923. évi kincstári utalvány 1924. évi kincstári utalvány —— — Nyereménykölcsöu ............... 93.25 93.30 6%-os beruházási kölcsön . °7.25 S7.11 6°/c-os lisztkölcsön............... 80.55 80.50 6°/o-os Államköcsön............... 78.3 78-30 Mo rva orsz. -köles. 1911. 47s% 73.— 73.— Morva orsz.-köles 1917. 5% . 74.15 74.20 Prága város 1913. köles. 5°o 76.10 76.10 Prága város 1919. köles. 4 % 62.50 — Brünn város 1921. köles. 6°0 '•** - ■— Pozsony város 1910. köles. 4 °/0 -4-~ 54.— Prága városi takrpt. 4 °/o . . 87.50 S7.50 Csl. vörös kereszt sorsjegy . 41.50 41.50 Magy. 5 frtos vörös kereszt. — Magy. jelzálog sorsjegy. . — ■— —— Budapesti Bazilika sorsjegy —•— — •— Agrárbank .................................. — Cs eh Union Bank. ..... 321.50 320.50 Leszámítoló.................. 324.50 22! .50 Cs eh Iparbank....................... 350. 35.— Pr ágai Hitelbank...... 515.— 515.— Szlovák Bank........................... 10' .50 59.25 Zivnostenska ........ 242.- 328.— Augol.-Cslov. Bank..... 36.50 36.; 0 Osztrák hitel........................... 73.— 70. Bécsi Uniou Bank ..... 54.50 Wiener Bankv.......................... 50.50 48.50 Ju goslovenska-bank .... 57.— 54.50 Nordbahn......................................3875.— 78a;.— Cs eh cukor ......... 575.— 96('.— Horvát cukor. . . . 0 . . 225.— 2(1.— Kolini műtrágya ...... 413. 41250 Kolini kávé...................... —.- — Ko lini petróleum................... - 310.50 Ko lini szesz. ........ 345.- 134 __ Te jipar r.-t.................................... 1085.- U87.— Első pilseni sörgyár .... 2 75.- 226i.— Breitteld-DanÖk...................... 420.- 421.— La urin és Klement. .... — Ringhoffer................................. 719.5 719.— Cs eh északi szén.......................1875.­Cs eh nyugati szén.................. 317.- 312.— Al pine............................................ 178.50 175 _ Po ldi................................................ 499.- 496.50 Prágai vasipar....................... 86' .- 855.­Skoda...................................... 646.- 610. Pozsonyi kábel.......................1 15. 1217.50 Inwald................................ 197.— 198.—

Next

/
Oldalképek
Tartalom