Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-25 / 192. (1230.) szám

Szerda, 1926 augusztus 25. Pénzhamisítással is vádolják a pozsonyi Szlovák Bank hűtlen fő­könyvelőiét Róth Szigfrid állítólag hamis csehszlovák Ötk oronásokat terjesztett — Róthot továbbra is őrizetben tartják fa i Augusztus Szerda| [isii Ilii IJÉMI! I i: • n? y jrrrzf'* ■: r?Mr'; vMjgggarepgi ■ — A prágai magyar ujságirók szerdán este 7 óraikor a Continental-kávéházban ülést tartanak. Tárgy: Beszámoló az ungvári köz­gyűlésről. — Ezüstlákodalom. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Halász József áll. elemi iskolai tanító, a rimaszombati ev. egyház énekvezére és a Rima- szombati Polgári Olvasókör dalárdájának karna­gya, tegnap ünnepelte meg nejével, született Tör­köly Margittal, házasságuk huszonötéves évfordu­lóját. A jubilánsokat a családi ünnep alkalmával elhalmozták szerencsekivánatokkal. — Dr. Szoníágh-emlékünnepély Ujtátraiiireden. TJjtátrafüred alapításának 50 éves fordulója al­kalmával a Kárpátegyesület augusztus 29-én d. e. II órakor Ujtátraiiireden a Dr. Szontágh-Paloia szanatóriumában rendkívüli közgyűlést tart, ame­lyen szavalattal és beszéddel kapcsolatosan ün­nepli meg néhai Szontágh Miklós dr.-nak, Uj- tátraíiired alapitójának, a tártai magaslati gyó­gyítás és az általános téli idény úttörőjének em­lékeit. Az ünnepélyre a tagokat, barátokat és Ujtátrafüred vendégeit ezúton is meghívja a központi elnökség. — Pozsonyba kerül a kassai Munkás. Po­zsonyi tudósitónk jelenti telofonon: Értesülésünk szerint a kommunista pártnak eddig Kassán meg­jelenő hivatalos magyar napilapja, a Munkás, rövidesen Pozsonyba teszi át megjelenésének székkeljét. — A rimaszombati iparosok nyugdíj­ügye sül elének mulatsága. A Ri maszombati Iparosok N yugdi j egyesül ete szeptember 4-ién zártkörű táncmulatságot’ rendez, ame­lyet műkedvelő előadás előz meg. Színre ikerül Paiál Gyula dr. népszínműje: A csár­dás leánya. Az előadást Telek A. Sándor prológja vezeti be, amelyet Jávorszky Lenke szaval. — Rudolf Valentinó meghalt. Newyorkból je­lentik: Rudolf Valentino, az ismertnevü és köz­kedvelt moziszinész 30 éves korában hashártya- és tüdőgyulladásban meghalt. A Délolaszország- ból származó moziszinész, aki a vászon világában legszebb férfi típusként szerepelt, érdekes és változatos karriert futott be. Valentino közvetle­nül a háború előtt Amerikába került, ahol tánc­iskolát nyitott. A tangót tanította az újvilágban, de miután vállalkozása csődöt mondott, egy los- angelosi korcsmába állott be pincérnek. Itt fel­keltette egy ‘filmrendező figyelmét, aki az Uni­ted Artist vállalathoz szerződtette. Rudolf Va­lentino csakhamar elsőrangú szerepekhez jutott és főleg azokban a zsánerekben érvényesült, amelyekben a rettenhetetlen hős minden poklo­kon keresztül megmenti szerelmesét. Legismer­tebb filmje a Fekete Sas, Cobra és az indiai filmek voltak. Az elmúlt évben beutazta Európát, ahol a legnagyobb ünnepeltetéssel fogadták. Első felesége Rambova filmdiva, Ford gyáros unoka- huga volt, akitől nemrég vált el. Mostanában jegyezte el magát Pola Negrivel. Egy héttel ez- ezelőít vakbélgyulladást kapott, amely hashártya-, majd tüdőgyulladásba ment át és kioltotta a mozi hősének életét. Váratlan halála nagy meg­döbbenést keltett Amerikában és halálának hí­rére tegnap este az összes mozikban gyászünne- pélyt tartottak. — Halálos fürdés. Nussdorfból jelentik: Egy nyári fürdőzés három áldozatot követelt. A Duna- kanálisban fürdő tizeimégyéves Risrihe Máriát a víz hirtelen elsodorta. Barátnője, a 19 éves Barzant Júlia, utána ugrott, de szántén alámerült. Ekkor Mayer Antal cipészsegéd ugrott a két leány után, de amikor úszva elérte őket, Barzant Jiulia halál- félelmében megragadta a karját, úgy, hogy nem tudott úszni és magával rántotta a hullámsirba. A három áldozatot még nem sikerült megtalálni. — A románok elfogató parancsot adtak ki Mé­száros ellen. Bukarestből jelentik: A bukaresti törvényszék Mészáros tanár ellen, akit a frankha­misításban velő részességgel vádolnak, elfogatási parancsot adott ki arra az esetre, ha Mészáros át­lépné Románia határát. — Nyíregyháza város többmilliárdos öröksége. Nyíregyházáról jelentik: A nemrég elhunyt városi tisztifőorvos a város iránti ragaszkodása jeléül több milliárdot érő műkincseit végrendeletben a városra hagyta. — Rablók meggyilkolták a község biráját. Qs­lóból jelentik: Norderhov községben a falu biráját, aki egyik tisztviselőjével betörőket üldözött, a rab­lók revolver! öv ósekkel agyonlőtték. A tisztviselő súlyosan megsebesült. A gyilkosok ezután áldoza­taikat kirabolták. xx Néhány számadat Bafa gyáraiból. Ez év első felében 7400 munkás jelentkezett személyesen munkára a Bafa-üzemeknél. Irásbelileg 6200 kér­vényt intéztek el. Ez idő alatt összesen 2000 em­bert vettek fel. A cipészek szakiskolájának jelen­leg 350 tanulója van. Az üzem konyhájában na­ponta 3300 ebéd kerül eladásra (hús nélkül 1, hús­sal 2 korona); naponta 500 liter tejet fogyasztanak él. A sütemény fogyasztás naponta 2000 darab ke­nyér, 5000 kifli és 6000 egyéb sütemény. Pozsony, aug. 24. (Saját tudósitónk tele­fonjelentése.) Több pozsonyi lap jelentette a napokban, hogy a pozsonyi Szlovák Általános Hitelbank visszavonta Róth Szigfried, volt cégvezetője ellen a pozsonyi ügyészségnél sikkasztás címén tett feljelentését. A vissza­vonás azért történt, mert Róth a 230 ezer korona kár megtérítését kilátásba helyezte. A pozsonyi államügyészség ma foglalkozott a visszavonási beadvány tárgyában s úgy hatá­rozott, hogy Róth Szigfried ellen a bank ká­rára elkövetett sikkasztás ügyében az eljá­rást megszünteti. Róth Szigfriedet mindennek ellenére sem bocsátották szabadon, mert más ügyből kifolyólag folyik ellene az eljárás. Pénzhamisítás, illetve hamis pénz forga- lombahozatala büntette címén érkezett ugyanis Róth ellen feljelentés s mivel szöké­sétől lehet tartani, amennyiben már egyszer Berlinbe szökött Róth, még amikor a bank tette meg a feljelentését ellene, ezért az ügyészség továbbra is fogva tartja. A váratlan fordulat nagy szenzációt kel­tett a városban s bár az ügyészségről semmi sem szivárgott ki hivatalosan, annyit azonban sikerült beavatott helyem megtudnunk, hogy Róth és két társa ellen a napokban pénz­hamisítás és hamis pénz forgalomba ho­zatala címén érkezett feljelentés a ren­dőrigazgatóságra s az ügyészség ezt a feljelentést tette a bűnvádi eljárás tár­gyává. A feljelentés szerint Róth még az összeomlás! időkben hamis csehszlovák ötkoronás bankjegyeket csempészett át Magyarországból a köztársaság terüle­tére s azokat itt forgalomba hozta. Bankjának ugyanis akkoriban engedélye volt arra, hogy idegen valutákat szállíthasson cso­magokban egyik országból a másikba, Róth pedig a feljelentés szerint állítólag ezekben a csomagokban csempészte át a hamis bank­jegyeket. Egyelőre a tanúkihallgatások folynak eb ben az ügyben a vizsgálóbíró előtt s nem le­hetetlen, hogy a legközelebbi napokban újabb szenzációs részletek kerülnek nyilvá­nosságra. Pozsonyban nagy érdeklődéssel várják a fejleményeket. „A cserkészet válsága* Egy öregcserkéss válasza Győry Dezső kérdésére. ' ,.A cserkészet dolgáról én csak kérdés felte­vésekkel tudtam válaszolni neki: hátha akad va­laki, aki többet mondhat róla". Győry Dezső cserkésztestvéremnek ez az utolsó mondata késztet engem arra, hogy e cik­kével szemben állást foglaljak. Nem teszem szí­vesen, mert azt hiszem a cserkészetről, annak ne­velő értékéről manapság írni már felesleges. Nem létezik müveit ország, nem létezik nemzet, mely nem ismerné a cserkészetet s igy feltehető, hogy a csehszlovák köztársaságba szorult magyar­ság is tájékozódva van e mozgalomról. Ha nem is tudták az előbbi években, biztos megismerték az 1924-ben tartott koppenhágai nagy nemzetközi s az ezévben tartott budapesti magyar nemzeti nagytábor után, amikor a szlovenszkói magyar la­pok is hasábokat Írtak a cserkészet nevelőhatá- sáról. De kötelességemnek tartom mégis a vá­laszadást, mert ez a megjelent cikk kétes hely­zetbe hozhatja a cserkészetet, mikor a cikkiró cserkészválságról ir. Nem tételezem fel Győry Dezső testvérem rosszakaratuságát, hanem inkább a cserkészet fo­galmának hiánya folytán jutott arra a gondolat­ra, hogy ilyen válságról írjon. A cikkiró erősen állítja, hogy a férfikor kez­detén a kezdő férfi megszűnik cserkésznek lenni. Ha végignézzük az egyes országokat, azt fog­juk tapasztalni, hogy Győry Dezső ezen sorai nem fedik a valóságot, sőt ellenkezőleg, mindenütt találkozunk férfi korban lévő cserkészekkel, akik igenis ragaszkodnak a cserkészethez és hatalmas alkotó mun­kát fejtenek ki annak érdekében. De nem csalt mint vezetők, hanem mint öregcser­készek is megtalálták munkakörüket s karöltve a többi csapatokkal intenzív cserkészmimkát vé­geznek. Igen helyesen irta Győry Dezső: „A cser­készet nem tisztán ifjúsági mozgalom, hanem az uj embereket s uj társadalmat felnevelni hivatott mozgalom". Mikor a cserkész leteszi a fogadalmat s be­csületére megfogadja, hogy teljesíti kötelességeit Isten, haza és embertársaival szemben, minden lehetőt megtesz, hogy másokon segítsen s hogy híven megtartja a cserkészek tízparancsolatát, akkor tudatában kell lennie a fogadalmat tevő fiúnak, hogy ezt a fogadalmat egész életére teszi s ez alól csak az Istentől nyerhet felmentést. Ha pedig nem bírt a fogadalomtételnél annyi ész­szel, hogy azt megértse, akkor a parancsnokban keresendő a hiba, aki engedte, hogy idő előtt le- tehesse ezt az egész életére szóló fogadalmat. Ez a fogadalom köti a cserkészeket még ak­kor is, ha öregcserkészek. Tehát nem szűnik meg a fiú cserkésznek lenni, mikor a férfi korba lép, mert köti a fogadalom; nem szűnhetett meg cser­késznek lenni, mikor puskát adtak a kezébe, hogy olasz cserkészekre lőj jön, mert engedelmeskedett feljebbvalóinak és teljesítette kötelességeit a ha­zával szemben. Ez nem lehet szégyen, hanem mindig dicsőség marad. De nem szűnhet meg cserkésznek lenni akkor sem, amikor egy csó­kért már szívesen elmaradt az Őrsi gyűlésről, mert hisz evvel csak azt bizonyítja a fiú, hogy nem értette meg a cserkészet magasztos eszméit és nem vette komoran, hogy neki kiüömbnek kell lenni a többi tucat diákoknál. Nem szűnt meg cserkésznek lenni, de nem volt jó cserkész, mert ahogy a diákok, az emberek, a hivatalnokok, de az ujságirók között is vannak jók és rosszak, úgy a cserkészetben is mindkettő található és a vezetők feladata, hogy a rosszakból is jókat faragjanak, ezt pedig elfelejtették a cikkírónál Benned van a hiba testvérem és mi örülünk, hogy nem úgy látunk, mint Te. Mert igenis, erősen hisszük, hogy a cser­készet fogja megteremteni az uj társadal­mat, ahol nem lesz öldöklés, pusztítás a népek között, ahol nem lesznek oly züllött erkölcsök, mint nap­jainkban. De természetesen szükségünk van em­berekre, akik felkarolják mozgalmunkat s úgy anj-agilag, mint erkölcsileg teljes mértékben tá­mogatni fogják azt. Ha lesznek gazdagok, akik áldozni tudnak, ha lesznek vezetők, akik önzet­lenül vezetni fognak, ha lesznek újságírók, akik megfelelően méltatni fogják, akkor testvérem, nyert ügjüink van. De ez még távol van. Addig­ra is nekünk, öreg-cserkészeknek kötelességünk támogatni ezt a mozgalmat, teljes erőnkkel, mert ha ezt nem tesszük, akor árulók vagyunk nemzetünkkel szemben és esküszegök va­gyunk, mert félredobtuk fogadalmunkat. Nincs válságban a cserkészet még akkor sem, ha átplántáljuk azt a férfikorba is. A hiba benned van testvér, ki nem rendelkezel kemény akarattal, hogy megálljad helyedet és éljed élete­det a tiz törvényünk szerint. Van Szloyenszkónak egy cserkészcsapata, amelyben külön öregcsaládot is találhatunk. Szo­rosan hozzátartozik a csapathoz és az öregcserké­szek dolgoznak, önképzőkör, ünnepély-, sportren­dezések, jelvények, újság- és könyvszemelvények, könyvtár, szertár, műhely stb. az ő hatáskörük. És igy, mint öregcserkészek, segítenek a csapat többi tagjainak, a tiz törvényünk alapján állnak és jó példaadással mutatják az utat, a helyes utat a férfikorba. Itt van a Szt. Györgjr-kör, tisztán öreg-cserkészekkel. Munkálkodnak, dolgoznak. Falubarát mozga­lom, vándorlások, stb. az ő munkájuk és annak megítélését, hogy milyen termést hoz munkájuk, azokra bizom, akik hivatva vannak e munkát el­bírálni. Nincs válságban a cserkészet, nem is lehet, mindaddig, amíg akadnak férfikorban lévő em­berek, kik ebben a mozgalomban vállalnak mun­kát, amíg lesznek emberek, akinek nemcsak el­vük, hanem keresztül viszik is azt, hogy: „Erős akarat diadalt arat", kik hisznek a jövő nemze­dékben, az ifjúságban: a cserkésznemzedékben. Nincs válságban a cserkészet, mert élünk, vagyunk és dolgozunk! Nem lehet válság, mert nem engedjük, hogy a cserkészet válságba jusson. Őrizzük a jövő kin­csünket: az ifjúságot! Pozsony, augusztus hó. K. G. — „A Panoráma" augusztus 22-ókll száma a szokott előkelő kiállításban, megnagyobbodott terjedelemben, gyönyörű illusztrációkkal és vál­tozatosán gazdag tartalommal jelent meg. Külön érdekessége ennek a számnak az aktuális képek egész tömege, a mesteri rajzokkal illusztrált pompás novellák, érdekes humoreszkek, nagyon szép versek, legkivált pedig a pompás mélynyo­más, mely rézkarchoz hasonló remek illusztrá­ciókkal gazdagítja a lapot. Közel száz, minden­féle érdekes és művészi, kép, aktuális fej'ek és események díszítik a Panorámának ezt a számát, amelynek hasábjain a legjelesebb írók találkoz­nak. Tóth László érdekes cikket ir a régi és a mai Anna-bálokról, Gajáry István az első magyar lővonatról, Millicent Graffton a mozireodezés titkait tárja föl ,Balogh Andor pompás képekkel illusztrált utilevelet ir a Dalmái partokról, Tóth Imre folytatja nagyérdekü visszaemlékezéseit«a színész-világból, tovább folyik- IrtvarIs világhírű regénye („Villám") s emellett Csermely Gyula, Stemmer Leontim, Kosáryné-Réz Lola és löbb je­les külföldi iró érdekes cikkeit és novelláit adja a gazdag és értékes szám, mely minden ujság- árusilónál kapható, vagy előfizethető lapunk ki­adóhivatalában is. .-.rxt aAo..",;----­— Autószerencsétlenség a Pozsony—Ivánka-i rszáguton. Pozsonyi tudósitónk jelenti telefonon: leischacker Ferenc ismert pozsonyi pékmester ígnap motorbiciklijén Ivánkáról Pozsony felé ajtott. Az országút egyik kanyarodójánál ösz- seütközött egy vele szembe haladó gépkocsival, Iákosi földbirtokos hatalmas Mercedes-gépévei. l Z összeütközés olyan heves volt, hogy Fleiseh- acker hatalmas Ívben repült le motorkerék- árjáról, átbukott az automobilon s az úttestre sett. Két kezét, égjük lábát s kulcscsontját törte 1. Beszállították az állami kórházba. Az orvosok éleménye szerint állapo ta súlyos, de nem él sz­eszélyes. •— Háromtagú nemzetközi zsebmetsző- ársaságot fogtak el Bécsben. Bécsből jelen­ik: Svájci megkeresésre tegnap a bécsi rend­őrség letartóztatta a Lamsinger-osalád három agját, az ötvenhárom éves apát és fiait, a mszonkilenc esztendős Karit és huszonhat isztendős Rudolfot. A két nagyreményű fia- alember sorozatos tolvajlást követett el Pá- ’isban, Velencében, Génuában, Nizzában, darseillebeo, Genfben, Lausanneban és Mim­ii enben. Számos betörés és ékszerlopás ter- íeli bünlajstromukat a Riviérán is. Apjuk •égebben városi tisztviselő volt. — Hangyainvázió Londonban. London­ból jelentik: A város most egy különös vö­röses színben játszó fehér hangyafajtól szen­ved, .amely hatalmas rajokban száll meg egyes épületeket, főleg sütőmühelyeket. A hangyák ellepik a kenyeret, az elkészített tésztát, azonban nagy előszeretettel táplál­koznak hushull a dákokból is. Ha emberhez jut­nak, erősen csípnek. A hatóságok azt hiszik, hogy az uj hangyafajt Indiából hurcolták be teherszállítmányokkal Londonba. — Kegyelmet kapott egy halálraítélt asszony — az akasztófa alatt. Varsóból jelentik: A 27 éves Krausz Emíliát gyermekgyilkosságért kötéláltali halálra ítélték. Már az akasztófa alatt állott, ami­dőn a hir érkezett, hogy a legfelsőbb instancia az utolsó percben megsemmisítette az Ítéletet. — Cigámyiskola Ungváxon. Ungvárról írják: Ungvár városa a lakosság, valamint a városban nagy számban élő cigányok kérésére elhatározta, hogy a cigánygyerekeknek külön iskolát létesít Az eddigi közös tanítás ugyanis sem egészségügyi, sem pedig etikai szempontból előnyösnek nem bi­zonyult. Az uj iskola építésére már kiírták a pá­lyázatot, úgy, hogy az már a következő évben meg­nyílhat. — Robbanás egy rimaszombati drogériában. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Tegnap kora dél­után könnyen végzetessé válható terpentinrobba­nás történt a rimaszombati Tátra-drogéria üzlethe­lyiségében, amely a város legforgalmasabb helyén van és Rudolf Zdenkó tulajdona. Rudolf Zdenkó a szerencsétlenség idejében az üzletbejárat közelé­ben terpentinnel töltött bádogedényben viaszt ol­vasztott spirituszégő fölött. A bádogedény egy szé­ken volt elhelyezve s bár az üzletben a tulajdono­son kívül annak felesége és a segéd tartózkodtak, az olvasztási művelet, úgy látszik, nem mehetett a kellő óvatossággal, vagy pedig a nyitott üzletajtón át a szél befolyásolta a spirituszégő lángját, tény az, hogy a körülbelül három-négy kiló súlyú ter­pentin felrobbant és pillanatok alatt óriási füstöt árasztva, lángbabordtotta az üzletet, ahonnan esze­veszetten menekültek ki a bennlévők. A droguista az utolsó pillanatban sem vesztette el lélekjelenlé­tét és a veszélyesebb robbanásokat megelőzendő, kihajította a lángbaborult olvasztóedényt az utcára. Az üzletajtő előtt éppen akkor haladt el Német Berta szállodai szakácsnő 8 éves István fia, akit szemén és fején lepörköltek a felé csapó terpentin­lángok s a forrásban lévő terpentines viaszmassza úgyszólván teljesen leégette a szerencsétlen gyer­mek lábszárát. A járókelők Klein Samu dr. rende­lőjébe futottak vele. Itt kötésekkel látták el a ter- pentinrobbanás áldozatát, akinek égési sebei rend­kívül súlyosak. A drogéria berendezésében 4000 korona kárt tett a robbanás. A drogéria sem rob­banás, sem tűz ellen nem volt biztosítva. — Keppich dr. Cottage-Szanatóriuma, Bratisla- va, Védcölöp-ut 47. (a Kecske-kapunál), sebészeti betegek részére. Telefon 14—76. — A kegyetlen vámőrök és az indiszkrét barátnő. Pozsonyi tudósilónk jelenti telefo­non: A napokban történt, hogy egy ismert po­zsonyi csehszlovák ügyvéd felesége Párisban töltött szabadságáról érkezett haza, bőröndjei­ben számos hamisítatlan francia toalettcik­kel. A határon azonban a vámőrök kegyetle­nül végig kutatták a különben politikailag igazán minden tekintetben teljesen kifogás­talan uriasszony podgyászát s az ott talált kül­földi árukat még kegyetlenebből megvámol­ták. Harmincezer korona megfizetésére köte­lezték. Az urinő kötelezvényt irt alá, hogy a kirótt vámot havi háztartási pénzéből rövide­sen ki fogja fizetni. Azért igy akarta fizetni, hogy a férje meg ne tudja. De milyen azasz- szony? Mikor már őt megvámolták, indigná- lódva jelentette ki* hogy egyik barátnője ke­véssel előtte érkezett csaknem hasonló dolgok­kal haza, s arra nem vetettek ki vámot. Teg­nap délután az ügyvédnő barátnőjénél is ház­kutatást tartottak a bemondottak alapján s ki­derült. hogy N.-né valóban elkerülte a vám­őrök figyelmét s igy elkerülte az elvámolást is. Hogy igazság legyen, öt is harmincezer ko­rona vám megfizetésére kötelezték. Ezek után kérdezhetjük, hogy mi ér többet, nz igazság, vagy a női barátság? > 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom