Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-22 / 190. (1228.) szám
Vasárnap, 1926 augusztus 22. 5 Hozzászólás az uj kongruatörvényhez A papság véleménye és jogos panaszai — Mik volnának a legsürgősebb tudnivalók Kassa, augusztus 21. Az uj kongruatörvény sokkal kedvezőtlenebb a papságra nézve a régi kongruatörvénynél. Legigazságosabb rendezés lelt volna, ha a régi kon- gruatörvény kiadási és bevételi összegeit valorizálják. A törvény jelenlegi formájában fenn nem tartható, sürgősen szükséges a novella megalkotása! Sérelmes, hogy ne mondjuk nem igazságos a létminimumnak évi 9.000 koronában, a korpótlékoknak 972 koronában, a gyermekneveltetósi járuléknak 1.224 több gyermeknél 1.800 koronában való megállapítása. Lehetséges-e egy felső- iskolai végzettséggel rendelkező s társadalmi életre utalt egyénnek és családjának évi 9.000 koronából és a megfelelő kárpótlékból megélnie? A törvény e sérelmes rendelkezése annál szembetűnőbb, ha figyelembe vesszük, hogy ezt a nevetségesen alacsony létminimumot csakis a teljes végzettségű lelkészeknek adja meg; akik tanulmányait, illetve érettségijét nem nyilvános intézetben végezte, ez még ennek az összegnek is csak két harmadát, illetve egy harmadát kapja. A lelkészek fizetését tehát az irodai szolgáknál és az állami utcaseprőknél alacsonyabb összegben állapítja meg, de felsőiskolai végzettséget követel tőlük, ha ez nincs meg, akkor még ezt sem kapja meg? A neveltetési pótlék sokkal alacsonyabb, mint az ugyanoly főiskolai képesítésű hivatalnoknál, vájjon a házas lelkészek gyermekeit nem kell neveltetni? A legtöbb lelkész falun működik, így gyermekei városi neveltetése sokkal többe kerül, mint a városi szülők gyermekeinek nevelése, akik szüleiknél vannak. Lehetetlen a fuvarátlánynak évi egyezer koronában való megállapítása. Ez legfeljebb az egyhónapi ló- és koosistartást fedezi s mi lesz a hátralevő 11 hónapban? Érthetetlen, hogy a lelkészeknek még 33 évi fzolgálat és a 60. év betöltése után is igazolnia kell munkaképtelenségét, s amennyiben nyugdíjba nem megy, élete végéig fizesse a nyugdijjárulékot, amelyből egy fillért sem fog élvezni? A lelkészek úgy sem szívesen mennek nyugdíjba, az egyházi hatóságok pedig úgysem szívesen küldik nyugdíjba az öregebb lelkészeket, mert az egész vonalon nagy a paphiány; — dehát akkor azok a kevesek, akik betegség, vagy teljes munkaképtelenség miatt mégis kényszerülnek nyugdíjba menni, miért legyenek kötelesek még 60 év után is igazolni munkaképtelenségüket? Avagy miért legyenek kötelesek még 60 év után fizetni nyugdijjárulékot, amikor azt nem fogják élvezni és az addig 35 éven át fizetett nyugdíjilleték őket illetően kárba veszett? S mi lesz a szegény öreg, már nyugdíjban lévő lelkészekkel? Az uj kongrua törvény nyugdíjasokra vonatkozó része ugyanis csakis az ezen törvény életbelépése után nyugdíjba menendő lelkészekre vonatkozik és nem azokra, akiket már nyugdíjban találtI Igaz ugyan, hogy e törvény tárgyalásakor úgy a képviselőház, mint a szenátus egy rezoluciót fogadott el, amely szerint az állam a már nyudijban; lévő, teljesen vagyontalan, vagy beteg öreg nyugdíjasoknak legfeljebb évi 3000 koronáig terjedhető támogatást ad! Istenem, hát lehet évi 3000 koronából megélni? S ezt érdemli meg egy nyugdíjas 30—40 évi keserves falusi kulturmükö- dés után?! Ezen a helyzeten a legjobb régrehajtási rendelkezés sem tud segíteni. Itt okvetlenül és sürgősen szükséges egy törvénynovella kiadása. Ezt az összes felekezetek lelkészeinek joguk és kötelességük kérni! Az összes felekezetek lelkészei kerületenként sürgősen és minden halogatás nélkül tartsanak gyűléseket, beszéljék meg a kongrua felette sérelmes é sa papi állást mélyen sértő rendelkezéseit, a gyűlés kérje a kongrua törvénynovellájának azonnali megalkotását körülbelül a következő főbb pontok szerint: 1. A rendes főiskolai végzettséggel rendelkező papság helyi jövedelme az eddigi 9000 korona helyett 13.000 koronában, a három évenkénti korpótlék pedig az eddigi 972 helyett 1500 koronában állapíttassák meg. 2. Harmincötévi szolgálat után mindenki nyugdíjba mehet minden további igazolás nélkül. A nyugdíjas a fizetésben elért összeget teljes egészében kapja meg nyugdíj gyanánt, ebből azután úgyis még lakást kell fizetnie, amit addig természetben kapott- A nyugdíj tön7 ény a már nyugdíjban lévőkre is kiterjesztessék. Ha pedig valaki 35 évi szolgálat után továbbra is aktív szolgálatban marad, nyugdijilletéket nem fizet tovább. 3. A gyermekneveltetési járulék a főiskolai végzettséggel rendelkező egyéb tisztviselők gyermekneveltetési járulékával egyazon összegben ál- lapittassék meg. ' 4. A fuvarátalány (lótartás) évi 6000 korona legyen. Ez is csak fele megtérítése lesz a tényleges kiadásnak. A gyűlés határozatai táviratilag és Írásban közlendők az összes polgári politikai pártok prágai parlamenti klubjaival és az illető vidék prágai parlamenti képviselőivel, nemkülönben a pénzügy-, beliigy- és kultuszminisztériumokkal. Tanácsos volna, ha az egyes kerületek különböző felekezeteinek vezető lelkészei e tisztán anyagi kérdésben közös megbeszéléseket is tartanának a további közös eljárás megbeszélése céljából. A papságnak joga van, hegy kulburmunkáját megfelelően honorálják s kötelessége tiltakozni az ellen, miszerint kulturális tevékenységét a négy elemi végzettségű legalacsonyabb fizetési kategóriában lévő állami alkalmazottak munkájánál kevesebbre becsüljék és dotálják, de ugyanakkor megköveteljék a felsőiskolai végzettséget! Fekete Géza dr. Az áiiampolgárság megszerzésének módja Az angol bányamunkások visszatérnek a munkába Wales még topább sztrájkol — A szén pótlása más tüzelő anyagokkal London, augusztus 21. A különböző szér- kerületekből érkező jelentések megerősíteni látszanak, hogy a szénsztrájk az egész vonalon megszűnőben van. A nottinghami és derbyshirei bányákban, a melyek Anglia legnagyobb üzemei, tegnap újból 6000 munkás jelentkezett a hét és félórás munkaidő mellett a munka felvételére. Sok bányában a munkásoknak sorban kell álmok, hogy nevüket a jelentkezők jegyzékébe fel tudják venni. Ezekben a kerületekben a feltételek a régi bérek fentartása mellett bét és félórás munkanapot, hét évi garanciát s az alapbér 46.67 százalékos kiegészítését biztosítják. Ha a sztrájkot a nyolc órás munkanap elismerésével fejezik is be. ezekben a kerületekben érvényben marad a hét és félórás munkanap. A walesi nagy szénbányákban még nem tértek vissza a munkába. Ez a kerület a legfontosabb a bányászok mozgalmának szempontjából. A munkásság ellenállása itt még változatlanul tart.. Az angol kereskedelmi hivatal elnöke a szénbizottsággal való megegyezésben bizottságot alakított, amely az égési anyagok gazdasági felhasználásáról s azoknak az erő különböző formáira való átalakításáról tanácskozik. A bizottság elnöke Sir Alfréd Mon. A bizottságban benne vannak az érdekelt iparosok képviselői és a tudományos szakkörök is. Olaszország tüntetőleg nem vesz részt a prágai őszi mintavásáron További retorzió a szocialisták Mussolini-efiBeRes kitakarása! miatt Prága, augusztus 21. A Národ Írja: A mi szocialistáink felelőtlen uszitása a mai olasz kormány és annak elnöke, Mussolini ellen egyre tart. Ennek első következménye volt, hogy az olaszok rendelését a Skoda-müveknél visszavontál?: és emiatt kellett hivatalnokokokat és munkásokat elbocsátani, ami pedig a mai nagy munkanélküliség mellett minden egyes embert érzékenyen érint. S most hasonló eset következett be emiatt. Olaszország visszavonta a prágai őszi mintavásáron való részvételét. Nagyon jól tudjuk, — írja a Národ — hogy a mi mintavásárjaink iránt nagy az érdeklődés az Amerikai Egyesült Államokban és egyáltalában a külföldön. Olaszország lemondását nagyon is kom,oly jelenségnek kell tekintenünk, mert hiszen senki sem tagadhatja azt, hogy a vele való politikai és gazdasági viszonyunk ránk nézve óriási fontossággal bir. Olaszország lemondását nem szabad lebecsülni, mert a mintavásárnak óriási propagandajelentősége van az egész világon, ismertté teszi a köztársaságot. A mintavásár sokkal jobb propagandát csinál, mint az „Ebe- nit“ sajtóiroda (értsd: miniszterelnökségi sajtófőnökséget). A mintavásár olyan vállalkozás, amely 60 ezer embernek ad alkalmazást s a városi költségvetésben 2 és fél millió korona adóbevétellel szerepel. Emeli a vasút és posta forgalmát is. Mindezzel azonban mit sem törődnek a szocialisták s ugylátszik, hogy azoknak — fejezi be a Národ —- akiknek gondoskodniok kellene a külfölddel való jóviszonyunkról, ahelyett elsősorban és legfőképpen — a feketeingesek és a turis- * tabotok okoznak nekik főfájást. A prágai emigráns orosz diákok támogatják a cseh fascizmust Egy orosz fascista tüntetés közben elnöksértést követett el — Hatszáz korona havi állami segély az orosz diákoknak, a magyaroknak — semmi Prága, augusztus 21. A Právo Lidu irja, hogy a cseh fascisták igen jól fizetik tünteőiket s céljaikra már a prágai orosz diákságot is fölhasználják. — A csemosici vasúti kocsiban — irja a lap tudósitója — két fekete inges ült. Arról beszélgettek, ki mennyit kap a fascista vezetőségtől a tüntetésekben való részvételért. Kölcsönén bevallották, hogy 50—50 korona a „napidijuk“ mindazoknak a legényeknek, akik fokossal, vagy egyéb fegyverrel felszerelten „szakaszo- kat“ alkotnak a fascista tüntetéseken. Ezek a legények kiabálnak a legjobban. Elvégre ötven koronáért érdemes is kiabálni, mint ahogy a torkuk szakadtából ordítozzák is: Le a zsidók bérenceivel! Le a Hradzsinnal! Abcug Benes! Ez még csak hagyján, mert ezeket a kikiáltókat maguk a fascisták fizetik — folytatja a P. L. — De már nem lehet közönyös ne- kühk, ha ezeken a tüntetéseken olyanok is részt vesznek, akiket itt az állam kegyelemből tűr meg és az állam tart el. Ezek az orosz emigránsok, főleg egyetemre járó fehér gárdista ifjak, akik a külügyminisztérium jóvoltából havi öt-hatszáz korona segélyt kapnak. — Láttuk ezt a reakciós társaságot a fascista demonstrációkon. Nagyobb lármát csaptak a Zsófia-szigeten és a Vencel-téren, mint maga a nemzeti demokrata fiatalság. Egyiküket a rendőrség igazoltatni akarta a Ceské Slovo háza előtt, mert durván megsértette a köztársasági elnök nevét, de a már letartóztatottat a tolongó tömeg kiszabadította a rendőrség kezéből s igy megmenekült a megérdemelt büntetéstől. — Más államban — fejezi be a lap — az lyen embert először megbüntetnék, aztán kitoloncolnák a határra. Csak nálunk történhetik meg, hogy az ilyen munkáért minden jött- ment ráadásul még havi öt-hatszáz korona segélyt is kap. Akár igaz a Právo Lidu értesülése, akár nem, annyi bizonyos, hogy a külügyminisztérium költségvetésének ez a segélytétele, melyet a pánszlávizmus nemes gesztusával sóztak a csehszlovákiai szláv és nemszláv adózók nyakába, a legkirívóbb igazságtalanság és sérelem a kisebbségi tanuló ifjúsággal szemben. Milliókat áldoznak idegen állam alattvalóinak támogatására s ugyanakkor a magyar ifjúság egy fillérnyi kulturtámogatásban nem részesül az állam részéről, Ez a szláv protekcionizmus a lehető legrosszabb politika, a destrukció politikája. — Vágiék kommunista röpiratokat terjesztettek Szent István napján. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A rendőrség az ügyészség megkeresésére tegnap őrizetbe vette Hajdú Tibor szabósegédet, a Vági-párt főtitkárát, mert Szent István napján az ő aláírásával ellátott kommunista röp- iraitokat terjesztett a főváros utcáin. A rendőrség 3000 darab röpiratot kobozott el. A magyar nemzeti párt komáromi központja az állam-polgárság megszerzési módjára vonatkozólag a következőket közli: A Lex őzen t-I vány— Dérer-féle állampolgársági törvény alapján többféle magyarázat jelent már meg. A tévedések elkerülése céljából közöljük az alábbiakat: A csehszlovák állampolgárságnak a jelen tör- vény szerinti megadása iránti kérvények a zsu- páni hivatalhoz adandók be és pedig ahhoz a z-su- páni hivatalhoz, amelynek területén a kérvényező lakik. A kérvénynek tartalmaznia kell: 1. a kérvényező nevét, keresztnevét, foglalkozását és lakóhelyét, 2. születési helyét és idejét (keresztlevél), * 3. a kérvényező felesége és gyermekei nevét és személyi viszonyait, 4. a kérvényező, illetve annak a személynek, akinek tartózkodási idejét számítják, 1906 január 1-től számított tartózkodási helyének a megjelölését (pld. a férj 1905-től 1909-ig Kassán lakott, 1909-ben elhalt, özvegye 1911-ig szintén Kassán lakott, 1911-ben más községbe ment lakni, tehát a községi elöljáróságnak igazolni kell 1909-ben bekövetkezett haláláig, azután pedig a feleség gyermekeivel 1911-ig Kassán lakott, a másik község elöljárósága pedig igazolja, hogy 1911-től a feleség állandóan abban a községben lakott. Ha pld. a gyermekek kiskornak s időközben kenyérkereset, tanulás, vagy más elmen más községben 'laktak volna is, azok úgy tekintendők, mintha az anya községében laktak volna. Az apa, az anya tartózkodási helye kihat a gyermekekre is). 5. a kérvényezőnek a sajátkezű aláírásával ellátott nyilatkozatát arról, hogy 1906 január 1-eja után nem szerzett a csehszlovák köztársaság területén kívül sem állampolgárságot, 6em községi illetőséget, 6. a kérvényezőnek sajátkezű aláírásával ellátott nyilatkozatát arról, hogy az állampolgárságot a most hatályba lépő 1926. évi julius hó 1-én hirdetett 152. sz. törvény alapján kéri, 7. ha ezek az adatok nincsenek igazolva közokiratokkal, úgy a kérvényben fel kell tüntetni azokat a bizonyítékokat, amelyeket a fél állításainak igazolására igénybe kíván venni, 8. nem mondja a törvény, de mindenesetre jő csatolni, ha ilyesmit meg lehet szerezni, a volt illetőségi községből egy községi bizonyítványt arról, hogy illetőségi községéből 1906 előtt eltávozván, ott birt illetőségét elvesztette, esetleg magyar királyi konzulátustól egy hivatalos nyilatkozatot arra nézve, hogy Magyarországon birt állampolgárságát elvesztette. A kérvény mintája a következő: Tekintetes Zsupáni Hivatal! Alulírott X. Y. géplakatos,...................községbeli lakos, az 1926. évi 152. sz. törvény alapján tisztelettel kérem állampolgárságom megadását (valamint nőm és gyermekeim állampolgárságának megadását). Kérelmem indokolására a következő adatokat van szerencsém tisztelettel előterjeszteni: 1. a) nevem: b) foglalkozásom: c) lakóhelyem ...................község, . . . já rás, . . . megye. 2. A mellékelt keresztlevél igazolása szerint ...................községben születtem . . év . . .. .. hó . . napján. 3. A mellékelt házassági anyakönyvi kivonat szerint X. Y.-nal házasságot kötöttem. 4. A mellékelt keresztlevél szerint gyermekeim : Géza, 21 éves, jelenleg katona, Jolán, férjezett X. Y.-né, 18 éves, Sándor, iparostamonc, 14 éves. 5. A mellékelt községi bizonyítvány igazolása szerint 1904—1905 november 20-ig Lőcsén, 1905 november 20-tól 1912 január 1-ig Losoncon s 1912 január 1-től a mai napig Kassán tartózkodtam. 6. A mellékelt nyilatkozat szerint 1906 január 1. után a csehszlovák köztársaság területén kivül sem állampolgárságot, sem községi illetőségi jogot nem szereztem. 7. Csatolom a nyilatkozatot arról, hogy a csehszlovák állampolgárságot az 1926. évi 152. sz. törvény alapján kérem. 8. Csatolom a községi bizonyítványt arról, hogy X. Y. község, amelyben megelőzőleg illetőséggel bírtam, a község kötelékéből elbocsátott s ott illetőségemet elvesztettem. (Ennek igazolására jó a magyar királyi követség által kiállított bizonylat is arról, hogy a kérvényező magyar állam- polgárságát elveszítette.) Miután igy minden törvényes kellék meg van ahhoz, hogy az 1926. évi 152. sz. törvény alapján állampolgárságom megadassák, teljes tisztelettel kérem, miszerint azt részemre és fentnevezett feleségem s gyermekeim részére megadni és erről engem határozatilag értesileni méltózíassók. Kitűnő tisztelettel X. Y., 8 drb. melléklet. géplakatos, kosicei lakos. A zsupáni hivatal felülvizsgálja a kérvényt s azt a hiányok pótlására záros határidőre visszaadja. Ha ezen záros határidő alatt a hiányok nem volnának pótolhatók, úgy kérvényt kell beadni a határidő m eghos szabb i Iá sár a, mert a határidő eltelte után a kérvény visszavontunk tekintetik, újabb kérvényt azonban ismételten lehet beadni.
