Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-22 / 190. (1228.) szám

3 <USÍÍ*U'»Í;. Vasárnap. 1926 augusztus 22. AZ IDD SODRÁBAN Irta: Sehöpflin Aladár. Bécs kedves külvárosában, Heiligenstadt- ban járkálok pár nap óta. Amerre nézek, mindenütt Beethoven emléke: minden utcában van egy-két ház, amelyen emléktábla hirdeti, hogy Beethoven valaha itt lakott, össze lehetne rakni nyugtalan, küzdelmes élete egész külső képét ezekből az egyszerű táblákból, az egyik utca az Eroica-Gasse nevet viseli, a gigász egyik müvének a címéről, a Kablenberg tö­vében, fák közzé elbújtatott kis tisztáson fi­nomművű mellszobor idézi emlékbe viharos arcvonásait s figyelmeztet arra, hogy a költő itt e szép hegy oldalában bolyongva, egy-egy sziklán leülve vagy a fűbe leheveredve irta nem egy müvét. Annak, akit valaha megihle­tett, gyönyörűségbe fullasztott vagy kétségbe- e.jtett Beethoven megközelíthetetlen szelleme, e kisváros szűk utcái, piszkos kis öreg há­zacskái között folyton él ez az emlék, az em­beriség szellemi történetében a legfeledhe­tetlenebb emlékek egyike. A kis házakból vi­dám srammli-zene hallatszik, a bécsi kispol­gári humor ártatlan, ostoba kacagása, heuri- gercs poharak vidám csengése. — itt az az örök. primitív népszellem él tovább, amelyen mosolyoghatunk, le is nézhetjük a sok hájjal megkent utazó fölényével, — de mégis csak ez teremtette ki magából' a nagyok legna­gyobbikát, az újabb történelem legmélyebb zsenijét. Kitermelte és boldogtalanná tette és ezzel rákénvszeritette, hogy szörnyű ereje teljességét megfeszítve alkosson, alkosson, al­kosson. élje ki alkotásban azt az életet, amely külső mivoltában számára csonka maradt. Mikor Beethoven életében erre járt, már ak­kor is itták az idei újkori a póznára kitett fe- nyőkoszoruk alatt, a srammlik pengették az öreg grinzingi stonclikat, járták a naiv kis viccek, amelyekkel a kismesteremberek, be­csületes szatócsok ugratták egymást és ő zor­don, egyedül, megférhetetlenül — erre mu­tatnak gyakori lakásváltozásai — boldogta­lanul járt közöttük, szivén a hasogató boldog­talanság keserű fájdalmával, agyán a süke- tülő muzsikus rémületével. Az emberek félve, idegenkedve, de a gyermek ösztönös tiszte­letével nézhettek rá, valahogyan homályosan sejthették, hogy a legnagyobb tragikum lobog benne: az emberi korlátok közzé szorított emberfeletti lényeg tragikuma. Éjs ha nem szerették, ha kikerültek az uÍjából, ahogy a köznép embere mindig félve kerül ki írtjából annak, akit idegennek, más ‘fából Taragottnak érez, de megsejthették nagyságát, mert olyan korban éltek, amelyben az emberi nagyság nem volt ismeretlen, teoretikussá. vált foga­lom, mint ma. Ők nagy emberek korában él­tek s mindennap láthattak maguk között egy nagy embert, a legnagyobbak közül valót. Szerencsésebbek voltak, mint mi. Az a kor is zavarok és viharok kora volt, mint a mienk. Nyugaton égett a forradalom tüze, átcsapva Franciaország határain az egész kontinensre, egy átokszülte nagy szel­lem fente a háború kardját soha nem látott élesre, a forradalomtól fenyegetett orszá­gokban szorosra vonta ö*sze hálóját az ural­mát féltő reakció, nagv harcoktól zengett a föld s recsegett-ropogott a társadalom, inga­dozott az élet és a vagyon biztonsága. De vol­tak világitó tornyai az emberiségnek, ame­lyek megmutatták erejének legnagyobb mér­tékét s fényükkel feníartottók a reményt, hogy mégis csak ki fog kászolódni a bajból- A legnagyobb katona, a legnagyobb költő, a legnagyobb muzsikus állott akkor az emberi­ség előtt, mindenki kiválaszthatta magának az ideált közülük. ők hárman. Napóleon, Goethe és Beethoven együtt megadták az ember által elérhető legmagasabb színvona­lat s aki őket láthatta, annak volt oka és joga hinni az emberben és az ember jövőjében. A tömegek, melyek nem bírják teoretikusan elvont elképzelésben látui az eszméket, kon­krét megtestesülésben láthatták az emberiség eszméjét. Ennek a kornak az árnyékából származott az a ragyogás, amely azután száz évig bűvölte az emberiség képzeletét: a ro­mán likus hőskultusz. A mi korunk tagadja a hősöket, mert nincsenek hősei. A mi korunkban keresztül- kasul forronganak a sokféle eszmék, de nincs eszme, amelynek ereje volna arra, hogy egy emberben, egy hősben megtestesülve, meg­ragadja a fáklvát és vezesse az emberiséget a boldog illúziók útjára. A mi problémáink­kal ügyes technikusok, tehetséges diszlet- munkások, lelkiismeretes okoskodók bajlód­nak hasztalanul, de nincs senki, aki kitépje az idő méhéből azt az eszmét, amely a jövő, az előbbrejutás irányjelzője. Az emberiség vezetése politikában, gazdaságban, irodalom­ban, filozófiában, művészetben, —- minden­ben középszerűségek kezében van, akik fog­ják a kereket, úgy tesznek, mintha ők hajta­nák, perig az hajtja őket is. Beethoven most jár láttalanul a kisváros utcáin. Törköly József dr. szenátor a magyar nemzeti politika útjáról „A magyar nemzeti párt tisztében van azzal!, hogy mi a nemzeti gondolat és mi a nemzeti öntudat44 — „Igenis, meg kell teremteni a kulturális és .gazdasági fejlődés lehető­ségeit44 - a pártelnök bízik a két testvérpárt békés és testvéries együttműködésében — A P. M. H. kiküldött munkatársától — I Dr. Pick Imre I 1 v kórházi orvos y} £ röntgen, kvarc és N i $ diathermia intézete 4 i ;> y? I Léva, Teieki-utca 15. sz. \ £ Telefon 75. ‘v' ÜÍv □ $ N> y“ A legmodernebbül felsze­^ reit röntgsn intézet, a be­tegségek megállapításán A kiviX felületes és mély Ihe- ! A rápiát (gyógykezelés ) Is ^ eszközöl — Dlathermiája krónikus nöl betegségek és i* mindennemű reumatikus fájdalmak gyógykezelését Ój es-közli 5096 A t „ >: % D A ^ Délszlovenszkó legmodernebbül ^ i felszerelt közegészségügyi intézete ^ V* k nyilatkozatából látjuk, hogy ennek az áldat­lan helyzetnek a megszüntetésére mindkét ol dalról megvan a komoly törekvés. — Egy közös bizottság alakul, amelynek csak az lesz a feladata, hogy a két párt között a jelenben fennálló egyenetlenségi differen­ciákat megszüntesse és megkísérelje ezen egyenetlenségeknek a jövőben való felmerü­lését kizárni — s nem pedig az lesz a feladata, I hogy közös vezérlő-bizottságként szerepeljen. — Reméljük, hogy sikerülni fog a békés és testvéries együttműködést létrehozni. Györy Dezső. ■ i iiiriím ii ii „Férfidül kigondolt Üzemszerű hajsza és csalás" Prága, augusztus 21. A Ceské Slovo szombati száma Benes külügyminiszter alábbi nyilatkozatát közli: Megállapítom, hogy az alkotmány meg­változtatása és államcsíny előkészítéséről való terveimről elterjedt híresztelés nem egyéb, mint bután és perli dűl kigondolt, üzemszerű bajsza és csalás. Benes Ede dr. Ezzel a nem nagyon diplomatikus hang­nemben megirt nyilatkozattal az utóbbi na­pokban elhangzott fascista beszédekre vála­szol. Hlavacsek főtitkár ugyanis, amint ezt megírtuk, kijelentette, hogy Benes külügy­miniszter köztársasági elnök akar lenni s terve keresztülvitele céljából puccsszerűen m w akarja változtatni az alkotmányt. Ebbe a tervbe bele akarta vonni Stribrnyt és Gaj­dét is. Ezek azonban ebbe nem akartak bele­menni — Hlavacsek szerint — s ezért indult meg ellenük a hajsza. Benes azt mondja, hogy ő ellene folyik az Üzemszerű hajsza, Svehla még nem politizál? A Vecer felhatalmazást kapott arra, hogy megcáfolja azt a hirt, amely szerint Svehla volt miniszterelnök Karlsbadban egyes politikusokkal tárgyalna. Svehla né­hány napig csak pihenni akar Karlsbadban. Rimaszombat, augusztus 21. Törköly József dr.-í a magyarság kisebbségi harcaiban a kezdet kezdetétől fogva ott láttuk az első sorban küzdeni a közélet és a politika po­rondján. A magyarság életerejét mi sem mufaija jobban, mint hogy az összeomlás pillanatában azonnal uj vezérek ragadták kezükbe az elsuhanó idők romhalmaza fölött a gazdátlan zászlót s ki­adottak az élre. Abban az időben a politikai vezérszerep nem előny és nem digniiás volt: súlyos kereszt és eset­leg börtönajíók vártak azokra, akik a nemzet ön­tudatának hangotadói voltak. Törköly József dr.-t Rimaszombatban találta a nehéz idők hivó szava s ő szemrebbenés nélkül, áldozatkész önzetlenség­gel vállalta a súlyos feladatot. A következő évek szintén nem nyugalmat és elismerési, de szakadat­lan idegölő munkát, emberfeletti erőm.egi'esziiésj, idő- és egészség-áldozatot jelenteitek. Törköly Jó­zsef dr. azok közül való, akik az első perctől tar­tottak ki máig: előbb a kisgazdapárt. vezetőségé­ben, majd a magyar nemzeti párt vezérkarában, mint országos pártelnök, dolgozott lankadatlan idealizmussal és férfias hiílel egy nemzet igazáért, az őszi választások óta pedig mint a párt szená­tora foglal el előkelő helyet politikai életünk irá­nyításában. Ma, amikor a politikai helyzet rendkívül ér­dekes és bonyolultan vemhes, mikor — egyrészről: a magyar nemzeti part reálpolirikai sikereire fel­figyelt politikai közvélemény és az egész sajtó élénk figyelemmel és jósolgatásokknl foglalkozik a magyarság őszi parlamenti magatartásának esé­lyeivel, — másrészről: mikor a magyarság két pártja között újból a két párt viszonyának tisztá­zása vetődött föl fontos kérdés gyanánt, oly any- nyira, hogy rövid két hét alatt negyedszáznál több cikk és hozzászólás vitája indult meg a magyar sajtóban, kétszeres sulival esnek la'ba a nagyob­bik magyar párt országos elnökének e problémák­kal foglalkozó kijelentései. Törköly József dr.-t. aki rendkívül elfoglalt ember, nem könnyű dolog egy interjúra elfogni. Irodájában, vagy lakásán alig lehet hozzájutni egy pár percre a sok hozzá forduló ügyes-bajos embertől. Végre is a párt helyiségében sikerült egy másfélórára zavartalanul maradnunk. Az in­terjú során. Törköly József dr. szenátor feltett kér­déseinkre a következőkben válaszolt: — Milyen prognózist állíthat fel a Szenátor Ur a magyar nemzeti párt őszi munkájáról és sze­repéről? — A magyar nemzeti párt meg van győ­ződve eddigi politikájának helyességéről és ebből kifolyólag csak természetes az. hogy ezt tovább is folytatni akarja. — A magyar nemzeti párt tisztában van azzal, hogy mi a nemzeti gondolat és mi a nemzeti öntudat, s egy biztos, hogy sohase fogja megtagadni sem szóban, sem cseleke­detben azt. hogy — magyar nemzeti párt. — Főcélja a magyarság fenmaradását biztosítani és a magyarság részére boldogabb jövőt előkészíteni. Ezen cél érdekében igenis meg kell teremteni a kulturális és gazdasági fejlődés lehetőségeit a magyarság részére, mórt az a nép. amelynek kultúrája nem fejlő­dik. gazdasági ereje pedig elsorvad, csak az elpusztulás bekövetkezését várhatja. A magyar nemzeti párt nem kötött a múlt­ban sem és nem fog kötni a jövőben sem a hivatalnokkormánnyal vagy a cseh nemzeti állam jegyében uralkodó kormánnyal semmi­féle paktumot. Ellenben azt a kényszerhely­zetet, amelyben a hivatalnokkormány és az uralkodó pártok voltak, kihasználta és ha adódni fog ismét alkalom, ki fogja használni a létező helyzetet a magyarság részére annyi­szor, amennyiszer csak lehet, hogy oly elő­nyöket biztosítson a magyarság számára, amelyek mint az egymás után összekapcso­lódó láncszemek, erős biztosítékai lesznek A8BAZIA PENS19 SAN BEID a központban. . 5324 Nyugodt millió, pormentes fekvés, baikonos, tengerre néző szobák. Kitűnő magyar polgári konyha. Árak: Teljes pensio 25 lírától. Fürdési évad május 1-től. annak, hogy a magyarság lenmarad és még boldogabb jövőben is lesz része. — Ezt a politikát a nemzeti gondolat je­gyében csak az nehezményezheti, aki mindig és minden előrelátás nélkül csak a tiltako­zás mezején akar maradni és akinek csak az a fontos, hogy senki se mondhassa, hogy az ellenzéki árkokat egy pillanatra is elhagytuk volna­— Érdekes a közelmúlt tanulsága: a fi­zetésrendezési s a kongnia törvény javaslato­kat. amelveket a hivatalnokkormány terjesz­tett be, sőt az ugyanezen kormány által beter­jesztett fedezeti törvényjavaslatot, amely adókivetésre és beszedésre jogosítja fel a hi­vatalnokkormányt, az országos keresztényszo­cialista párt éppen úgy megszavazta, mint a magyar nemzeti párt, jóllehet előbbi pártnak vezére a szavazás előtt egy pár nappal új­ságban jelentette ki a kormány elleni kérlel­hetetlen és ettől eltérést nem tűrő oppo- zicióját. — Nos. a magyar nemzeti párt nem je­lentett ki semmit, de a kényszerhelyzetet ki­használva, kiszorította azt az illetőségi tör­vényt, amely ugyan nem kielégítő, de amely mégis egv pár tízezer magyar ember ügyé­ben hagy segítség az elpusztulás ellen és biz­tosíték arra, hogy egy pár tízezer magyar ember Kimaradhat és a magyarság fenmara­dását és a boldogabb jövő előkészítését nem- zetíeníartő és nemzetvédő munkával előse­gítheti. Az országos keresztényszocialista párt csatlakozott a magyar nemzeti párt álláspont­jához és belátván, hogy a most utólag sokat guesmolt illetőségi törvény mégis jó lehet a magvarságnák, a magyar nemzeti párttal együtt minden . jogién tartás nélkül megsza­vazta azt. — Tehát a negativista politikai párt is belátta, hogy esetről-esetre adódliatik oly helyzet, amikor az ellenzék helyesen teszi,, ha megszavaz olyan törvényt, melyet ugyan a kormány javasol vagy támogat, de nemzeti előnyt jelent — és belátja, hogy kötelessége segítségül mennie az aktivistáknak a nemzet előnyére szolgáló kényszerhelyzet kiaknázá­sához. A magyar nemzeti párt el van hatá­rozva. hogy a már emlitett főcélt minden tör­vényes eszközzel szolgálja s ha adódik olyan helyzet, hogy egy nemzeti szempontból nem kifogásolható javaslat elfogadásával a ma­gyarság részére nemzeti, kulturális vagy gaz­dasági előnyöket biztosíthat, hát akkor el fogja fogadni azt a javaslatot még akkor is, ha azt a kormány terjeszti be. Azonban vilá­gosan hangsúlyozom, hogy a magyar nemzeti párt mindenik esetnél a szabadkezet a to­vábbi elhatározásaira nézve a leghatározot­tabban fenn fogja tartani. Az volt eddig is a baj, amint azt a nagv Széchenyi mondta, hogy „a magyarság nem tudta megtanulni, mikor kell felhúzni a vitorlát, mikor vesztegelni s mikor horgonyt vetni.“ — Egy azonban bizonyos, hogy a magyar nemzeti párt a parlament megalázását tűrni nem hajlandó s ha annak az illetőségi tör­vénynek. amelynek a tárgyalását a párt kény- szeritette ki, a szellemével s rendelkezései­vel merőben ellentétes jogtalan kiutasítások vissza nem vonatnak, úgy a legélesebb akciót fogjuk a parlamentben keresztül vinni. Azt már is leszögezhetem, hogy a magyar nemzeti párt annak a kormánynak, amely az őszön bármily javaslathoz jelentős ellenérték fejé­ben a párt támogatását kéri, azt fogja felelni, hogy addig, amíg a jogtalan kiutasítások visz- sza nem vonatnak, a párt nem hajlandó sem­miféle tárgyalásokra, mert a jogfosztó és el- nemzeílenitő politikának egyszer s minden­kora véget kell vetni. — Mi a véleménye a szenátor urnák a ma­gyarság két pártjának viszonyáról? — Az országos keresztény szocialista párt és a magyar nemzeti párt közt a sajnálatos feszült helyzet nem hogy javult volna, de még jobban elmérgesedett. És én nyíltan megmon­dom, hogy ennek egyik legfőbb oka a „gasteini levél"', mert régi közmondás, hogy aki szelet vet. vihart arat. Mert nehéz elhinni a békés együttműködés létrehozására irányuló ko­moly szándékot akkor, amikor az egyik párt a másik pártot a magyar nemzeti közvéle­mény elölt minden áron rossz színben akarja feltüntetni. Szüllő Gézának az augusztus 14-iki P-M. H.-ban leadott nyilatkozatából és Szent-Ivány Józsefnek ugyancsak a P. M. H.-ban megjelent 36MefcSKA;TQ VARmAí* MA’ RUM"A‘JK6RV;Uc-Sp07 qCMÖRI RUM-CS- UKŐftGy^.nr •PíOZNAVA­Mandarin _ Trip!e-Sec — Curacao Cacao — Dió-Créme — Karlsbacb keserű — Cherry ■ m”i „3^si*tár*(i kiállításon arany éremmel kKüritejye" __^ ■ Mniiinr.jn'j —rí imitinmm—mmmm i—ju-l—uuw—iw^uwi—■.'iÉMíiw ■ w —Mflgír biO ———— r-r~n»ir—' •< ■ ' ' Az ásványvizek gyöngye KORYTTliCA JT'TSSS TüSZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom