Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-22 / 190. (1228.) szám

3

<USÍÍ*U'»Í;.

Vasárnap. 1926 augusztus 22.

AZ IDD SODRÁBAN

Irta: Sehöpflin Aladár.

Bécs kedves külvárosában, Heiligenstadt- ban járkálok pár nap óta. Amerre nézek, mindenütt Beethoven emléke: minden utcában van egy-két ház, amelyen emléktábla hirdeti, hogy Beethoven valaha itt lakott, össze lehetne rakni nyugtalan, küzdelmes élete egész külső képét ezekből az egyszerű táblákból, az egyik utca az Eroica-Gasse nevet viseli, a gigász egyik müvének a címéről, a Kablenberg tövében, fák közzé elbújtatott kis tisztáson finomművű mellszobor idézi emlékbe viharos arcvonásait s figyelmeztet arra, hogy a költő itt e szép hegy oldalában bolyongva, egy-egy sziklán leülve vagy a fűbe leheveredve irta nem egy müvét. Annak, akit valaha megihletett, gyönyörűségbe fullasztott vagy kétségbe- e.jtett Beethoven megközelíthetetlen szelleme, e kisváros szűk utcái, piszkos kis öreg házacskái között folyton él ez az emlék, az emberiség szellemi történetében a legfeledhetetlenebb emlékek egyike. A kis házakból vidám srammli-zene hallatszik, a bécsi kispolgári humor ártatlan, ostoba kacagása, heuri- gercs poharak vidám csengése. — itt az az örök. primitív népszellem él tovább, amelyen mosolyoghatunk, le is nézhetjük a sok hájjal megkent utazó fölényével, — de mégis csak ez teremtette ki magából' a nagyok legnagyobbikát, az újabb történelem legmélyebb zsenijét. Kitermelte és boldogtalanná tette és ezzel rákénvszeritette, hogy szörnyű ereje teljességét megfeszítve alkosson, alkosson, alkosson. élje ki alkotásban azt az életet, amely külső mivoltában számára csonka maradt. Mikor Beethoven életében erre járt, már akkor is itták az idei újkori a póznára kitett fe- nyőkoszoruk alatt, a srammlik pengették az öreg grinzingi stonclikat, járták a naiv kis viccek, amelyekkel a kismesteremberek, becsületes szatócsok ugratták egymást és ő zordon, egyedül, megférhetetlenül — erre mutatnak gyakori lakásváltozásai — boldogtalanul járt közöttük, szivén a hasogató boldogtalanság keserű fájdalmával, agyán a süke- tülő muzsikus rémületével. Az emberek félve, idegenkedve, de a gyermek ösztönös tiszteletével nézhettek rá, valahogyan homályosan sejthették, hogy a legnagyobb tragikum lobog benne: az emberi korlátok közzé szorított

emberfeletti lényeg tragikuma. Éjs ha nem szerették, ha kikerültek az uÍjából, ahogy a köznép embere mindig félve kerül ki írtjából annak, akit idegennek, más ‘fából Taragottnak érez, de megsejthették nagyságát, mert olyan korban éltek, amelyben az emberi nagyság nem volt ismeretlen, teoretikussá. vált fogalom, mint ma. Ők nagy emberek korában éltek s mindennap láthattak maguk között egy nagy embert, a legnagyobbak közül valót. Szerencsésebbek voltak, mint mi.

Az a kor is zavarok és viharok kora volt, mint a mienk. Nyugaton égett a forradalom tüze, átcsapva Franciaország határain az egész kontinensre, egy átokszülte nagy szellem fente a háború kardját soha nem látott élesre, a forradalomtól fenyegetett országokban szorosra vonta ö*sze hálóját az uralmát féltő reakció, nagv harcoktól zengett a föld s recsegett-ropogott a társadalom, ingadozott az élet és a vagyon biztonsága. De voltak világitó tornyai az emberiségnek, amelyek megmutatták erejének legnagyobb mértékét s fényükkel feníartottók a reményt, hogy mégis csak ki fog kászolódni a bajból- A legnagyobb katona, a legnagyobb költő, a legnagyobb muzsikus állott akkor az emberiség előtt, mindenki kiválaszthatta magának az ideált közülük. ők hárman. Napóleon, Goethe és Beethoven együtt megadták az ember által elérhető legmagasabb színvonalat s aki őket láthatta, annak volt oka és joga hinni az emberben és az ember jövőjében. A tömegek, melyek nem bírják teoretikusan elvont elképzelésben látui az eszméket, konkrét megtestesülésben láthatták az emberiség eszméjét. Ennek a kornak az árnyékából származott az a ragyogás, amely azután száz évig bűvölte az emberiség képzeletét: a román likus hőskultusz.

A mi korunk tagadja a hősöket, mert nincsenek hősei. A mi korunkban keresztül- kasul forronganak a sokféle eszmék, de nincs eszme, amelynek ereje volna arra, hogy egy emberben, egy hősben megtestesülve, megragadja a fáklvát és vezesse az emberiséget a boldog illúziók útjára. A mi problémáinkkal ügyes technikusok, tehetséges diszlet- munkások, lelkiismeretes okoskodók bajlódnak hasztalanul, de nincs senki, aki kitépje az idő méhéből azt az eszmét, amely a jövő, az előbbrejutás irányjelzője. Az emberiség vezetése politikában, gazdaságban, irodalomban, filozófiában, művészetben, —- mindenben középszerűségek kezében van, akik fogják a kereket, úgy tesznek, mintha ők hajtanák, perig az hajtja őket is.

Beethoven most jár láttalanul a kisváros utcáin.

Törköly József dr. szenátor a magyar nemzeti politika útjáról

„A magyar nemzeti párt tisztében van azzal!, hogy mi a nemzeti gondolat és mi a nemzeti öntudat44 — „Igenis, meg kell teremteni a kulturális és .gazdasági fejlődés lehetőségeit44 - a pártelnök bízik a két testvérpárt békés és testvéries együttműködésében

— A P. M. H. kiküldött munkatársától —

I Dr. Pick Imre I

1 v kórházi orvos y}

£ röntgen, kvarc és N

i $ diathermia intézete 4

i ;> y?

I Léva, Teieki-utca 15. sz. \

£ Telefon 75.

‘v' ÜÍv

□ $

N>

y“ A legmodernebbül felsze^ reit röntgsn intézet, a betegségek megállapításán A

kiviX felületes és mély Ihe- ! A rápiát (gyógykezelés ) Is

^ eszközöl — Dlathermiája

krónikus nöl betegségek és i* mindennemű reumatikus

fájdalmak gyógykezelését Ój

es-közli 5096 A

t „ >:

% D A

^ Délszlovenszkó legmodernebbül ^ i felszerelt közegészségügyi intézete ^

V* k

nyilatkozatából látjuk, hogy ennek az áldatlan helyzetnek a megszüntetésére mindkét ol dalról megvan a komoly törekvés.

— Egy közös bizottság alakul, amelynek csak az lesz a feladata, hogy a két párt között a jelenben fennálló egyenetlenségi differenciákat megszüntesse és megkísérelje ezen egyenetlenségeknek a jövőben való felmerülését kizárni — s nem pedig az lesz a feladata,

I hogy közös vezérlő-bizottságként szerepeljen.

— Reméljük, hogy sikerülni fog a békés és testvéries együttműködést létrehozni.

Györy Dezső.

■ i iiiriím ii ii

„Férfidül kigondolt Üzemszerű hajsza és csalás"

Prága, augusztus 21.

A Ceské Slovo szombati száma Benes külügyminiszter alábbi nyilatkozatát közli:

Megállapítom, hogy az alkotmány megváltoztatása és államcsíny előkészítéséről való terveimről elterjedt híresztelés nem egyéb, mint bután és perli dűl kigondolt, üzemszerű bajsza és csalás. Benes Ede dr.

Ezzel a nem nagyon diplomatikus hangnemben megirt nyilatkozattal az utóbbi napokban elhangzott fascista beszédekre válaszol. Hlavacsek főtitkár ugyanis, amint ezt megírtuk, kijelentette, hogy Benes külügyminiszter köztársasági elnök akar lenni s terve keresztülvitele céljából puccsszerűen m w akarja változtatni az alkotmányt. Ebbe a tervbe bele akarta vonni Stribrnyt és Gajdét is. Ezek azonban ebbe nem akartak belemenni — Hlavacsek szerint — s ezért indult meg ellenük a hajsza. Benes azt mondja, hogy ő ellene folyik az Üzemszerű hajsza,

Svehla még nem politizál?

A Vecer felhatalmazást kapott arra, hogy megcáfolja azt a hirt, amely szerint Svehla volt miniszterelnök Karlsbadban egyes politikusokkal tárgyalna. Svehla néhány napig csak pihenni akar Karlsbadban.

Rimaszombat, augusztus 21.

Törköly József dr.-í a magyarság kisebbségi harcaiban a kezdet kezdetétől fogva ott láttuk az első sorban küzdeni a közélet és a politika porondján. A magyarság életerejét mi sem mufaija jobban, mint hogy az összeomlás pillanatában azonnal uj vezérek ragadták kezükbe az elsuhanó idők romhalmaza fölött a gazdátlan zászlót s kiadottak az élre.

Abban az időben a politikai vezérszerep nem előny és nem digniiás volt: súlyos kereszt és esetleg börtönajíók vártak azokra, akik a nemzet öntudatának hangotadói voltak. Törköly József dr.-t Rimaszombatban találta a nehéz idők hivó szava s ő szemrebbenés nélkül, áldozatkész önzetlenséggel vállalta a súlyos feladatot. A következő évek szintén nem nyugalmat és elismerési, de szakadatlan idegölő munkát, emberfeletti erőm.egi'esziiésj, idő- és egészség-áldozatot jelenteitek. Törköly József dr. azok közül való, akik az első perctől tartottak ki máig: előbb a kisgazdapárt. vezetőségében, majd a magyar nemzeti párt vezérkarában, mint országos pártelnök, dolgozott lankadatlan idealizmussal és férfias hiílel egy nemzet igazáért, az őszi választások óta pedig mint a párt szenátora foglal el előkelő helyet politikai életünk irányításában.

Ma, amikor a politikai helyzet rendkívül érdekes és bonyolultan vemhes, mikor — egyrészről: a magyar nemzeti part reálpolirikai sikereire felfigyelt politikai közvélemény és az egész sajtó élénk figyelemmel és jósolgatásokknl foglalkozik a magyarság őszi parlamenti magatartásának esélyeivel, — másrészről: mikor a magyarság két

pártja között újból a két párt viszonyának tisztázása vetődött föl fontos kérdés gyanánt, oly any- nyira, hogy rövid két hét alatt negyedszáznál több cikk és hozzászólás vitája indult meg a magyar sajtóban, kétszeres sulival esnek la'ba a nagyobbik magyar párt országos elnökének e problémákkal foglalkozó kijelentései.

Törköly József dr.-t. aki rendkívül elfoglalt ember, nem könnyű dolog egy interjúra elfogni. Irodájában, vagy lakásán alig lehet hozzájutni egy pár percre a sok hozzá forduló ügyes-bajos embertől. Végre is a párt helyiségében sikerült egy másfélórára zavartalanul maradnunk. Az interjú során. Törköly József dr. szenátor feltett kérdéseinkre a következőkben válaszolt:

— Milyen prognózist állíthat fel a Szenátor Ur a magyar nemzeti párt őszi munkájáról és szerepéről?

— A magyar nemzeti párt meg van győződve eddigi politikájának helyességéről és ebből kifolyólag csak természetes az. hogy ezt tovább is folytatni akarja.

— A magyar nemzeti párt tisztában van azzal, hogy mi a nemzeti gondolat és mi a nemzeti öntudat, s egy biztos, hogy sohase fogja megtagadni sem szóban, sem cselekedetben azt. hogy — magyar nemzeti párt.

— Főcélja a magyarság fenmaradását biztosítani és a magyarság részére boldogabb jövőt előkészíteni. Ezen cél érdekében igenis meg kell teremteni a kulturális és gazdasági fejlődés lehetőségeit a magyarság részére, mórt az a nép. amelynek kultúrája nem fejlődik. gazdasági ereje pedig elsorvad, csak az elpusztulás bekövetkezését várhatja. A magyar nemzeti párt nem kötött a múltban sem és nem fog kötni a jövőben sem a hivatalnokkormánnyal vagy a cseh nemzeti állam jegyében uralkodó kormánnyal semmiféle paktumot. Ellenben azt a kényszerhelyzetet, amelyben a hivatalnokkormány és az uralkodó pártok voltak, kihasználta és ha adódni fog ismét alkalom, ki fogja használni a létező helyzetet a magyarság részére annyiszor, amennyiszer csak lehet, hogy oly előnyöket biztosítson a magyarság számára, amelyek mint az egymás után összekapcsolódó láncszemek, erős biztosítékai lesznek

A8BAZIA

PENS19 SAN BEID

a központban.

. 5324

Nyugodt millió, pormentes fekvés, baikonos, tengerre néző szobák. Kitűnő magyar polgári konyha. Árak: Teljes pensio 25 lírától.

Fürdési évad május 1-től.

annak, hogy a magyarság lenmarad és még boldogabb jövőben is lesz része.

— Ezt a politikát a nemzeti gondolat jegyében csak az nehezményezheti, aki mindig és minden előrelátás nélkül csak a tiltakozás mezején akar maradni és akinek csak az a fontos, hogy senki se mondhassa, hogy az ellenzéki árkokat egy pillanatra is elhagytuk volna— Érdekes a közelmúlt tanulsága: a fizetésrendezési s a kongnia törvény javaslatokat. amelveket a hivatalnokkormány terjesztett be, sőt az ugyanezen kormány által beterjesztett fedezeti törvényjavaslatot, amely adókivetésre és beszedésre jogosítja fel a hivatalnokkormányt, az országos keresztényszocialista párt éppen úgy megszavazta, mint a magyar nemzeti párt, jóllehet előbbi pártnak vezére a szavazás előtt egy pár nappal újságban jelentette ki a kormány elleni kérlelhetetlen és ettől eltérést nem tűrő oppo- zicióját.

— Nos. a magyar nemzeti párt nem jelentett ki semmit, de a kényszerhelyzetet kihasználva, kiszorította azt az illetőségi törvényt, amely ugyan nem kielégítő, de amely mégis egv pár tízezer magyar ember ügyében hagy segítség az elpusztulás ellen és biztosíték arra, hogy egy pár tízezer magyar ember Kimaradhat és a magyarság fenmaradását és a boldogabb jövő előkészítését nem- zetíeníartő és nemzetvédő munkával elősegítheti. Az országos keresztényszocialista párt csatlakozott a magyar nemzeti párt álláspontjához és belátván, hogy a most utólag sokat guesmolt illetőségi törvény mégis jó lehet a magvarságnák, a magyar nemzeti párttal együtt minden . jogién tartás nélkül megszavazta azt.

— Tehát a negativista politikai párt is belátta, hogy esetről-esetre adódliatik oly helyzet, amikor az ellenzék helyesen teszi,, ha megszavaz olyan törvényt, melyet ugyan a kormány javasol vagy támogat, de nemzeti előnyt jelent — és belátja, hogy kötelessége segítségül mennie az aktivistáknak a nemzet előnyére szolgáló kényszerhelyzet kiaknázásához. A magyar nemzeti párt el van határozva. hogy a már emlitett főcélt minden törvényes eszközzel szolgálja s ha adódik olyan helyzet, hogy egy nemzeti szempontból nem kifogásolható javaslat elfogadásával a magyarság részére nemzeti, kulturális vagy gazdasági előnyöket biztosíthat, hát akkor el fogja fogadni azt a javaslatot még akkor is, ha azt a kormány terjeszti be. Azonban világosan hangsúlyozom, hogy a magyar nemzeti párt mindenik esetnél a szabadkezet a további elhatározásaira nézve a leghatározottabban fenn fogja tartani. Az volt eddig is a baj, amint azt a nagv Széchenyi mondta, hogy „a magyarság nem tudta megtanulni, mikor kell felhúzni a vitorlát, mikor vesztegelni s mikor horgonyt vetni.“

— Egy azonban bizonyos, hogy a magyar nemzeti párt a parlament megalázását tűrni nem hajlandó s ha annak az illetőségi törvénynek. amelynek a tárgyalását a párt kény- szeritette ki, a szellemével s rendelkezéseivel merőben ellentétes jogtalan kiutasítások vissza nem vonatnak, úgy a legélesebb akciót fogjuk a parlamentben keresztül vinni. Azt már is leszögezhetem, hogy a magyar nemzeti párt annak a kormánynak, amely az őszön bármily javaslathoz jelentős ellenérték fejében a párt támogatását kéri, azt fogja felelni, hogy addig, amíg a jogtalan kiutasítások visz- sza nem vonatnak, a párt nem hajlandó semmiféle tárgyalásokra, mert a jogfosztó és el- nemzeílenitő politikának egyszer s mindenkora véget kell vetni.

— Mi a véleménye a szenátor urnák a magyarság két pártjának viszonyáról?

— Az országos keresztény szocialista párt és a magyar nemzeti párt közt a sajnálatos feszült helyzet nem hogy javult volna, de még jobban elmérgesedett. És én nyíltan megmondom, hogy ennek egyik legfőbb oka a „gasteini levél"', mert régi közmondás, hogy aki szelet vet. vihart arat. Mert nehéz elhinni a békés együttműködés létrehozására irányuló komoly szándékot akkor, amikor az egyik párt a másik pártot a magyar nemzeti közvélemény elölt minden áron rossz színben akarja feltüntetni.

Szüllő Gézának az augusztus 14-iki P-M.

H.-ban leadott nyilatkozatából és Szent-Ivány Józsefnek ugyancsak a P. M. H.-ban megjelent

36MefcSKA;TQ VARmAí*

MA’ RUM"A‘JK6RV;Uc-Sp07 qCMÖRI RUM-CS- UKŐftGy^.nr •PíOZNAVAMandarin _ Trip!e-Sec — Curacao Cacao — Dió-Créme — Karlsbacb keserű — Cherry

■ m”i „3^si*tár*(i kiállításon arany éremmel kKüritejye"

__^

■ Mniiinr.jn'j —rí imitinmm—mmmm i—ju-l—uuw—iw^uwi—■.'iÉMíiw ■ w —Mflgír biO ———— r-r~n»ir—' •< ■ ' ' Az ásványvizek gyöngye KORYTTliCA JT'TSSS TüSZ