Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-22 / 190. (1228.) szám

A kisebbségek II. kongresszusa Irta: Flachbarfh Ernő rlr. Prága, augusztus 21. A népszövetség székhelyén néhány nap múlva összeül az európai kisebbségek JI. kongresszusa. Közvetlenül a népszövet­ség teljes ülése elölt tartja tanácskozásait, liogv a világ minden részéből idesereglő államférfiak, politikusok és diplomaták köz­vetlen benyomást szerezzenek a kisebbségi sorsban élő népek hangulatáról és lássák, hogy a minoritási mozgalom nem néhány „kveruláns" okveletlenkecjése, hanem egy nagyarányú európai áramlat, amellyel min­denkinek komolyan számolnia kell. Tavaly októberben gyűltünk össze elő­ször Genf városában. Ugyanabban az időben, amikor a Suisse romande, a román Svájc egy másik városában: Locarnoban az egy­mással farkasszemet néző népek kibékitó­gán fáradoztak Európa első államférfiak A két összejövetel között nagy volt a különbség. Nem a szándékok tisztasága tekintetében, mert bátran mondhatjuk, hogy bennünket legalább is akkora jóakarat vezetett, mint a üpoarnój szerződőket, hanem az erők arányát illetőleg. Ők szuverén államokat, uralkodó nemzeteket, dreadnoughtok és tankok, repülő­gépek és félelmetes ágyuparkok fölött ren­delkező országokat képviseltek a locarnoi konferencián, mi ellenben a védtelen, sem­mibe sem vett kisebbségek megbízásából jelentünk meg Genf ben. Mögöttük az államok (tekintélye és fegyveres hadereje állott, amelynek segítségével rögtön érvényt szerez­hettek akaratuknak, mig nekünk csak a jog, az igazság, az emberiesség és a meggyőzés fegyverei állottak rendelkezésünkre, a- anelyekkel a 'legjobb esetben is csak évek, sőt évtizedek múlva lehet eredményt elérni. Mindazonáltal nem volt okunk szégyelni munkánkat. Már az első kongresszus is igen nagy cselekedet volt. A Botteni öböltől az Adriai tengerig, a Beitektől a Fekete tenge­rig elterülő országok minden számottevő kisebbsége képviselve volt ottan. Németek és lengyelek, magyarok, délszlávok és zsidók békésen tanácskoztak közös érdekeik védel­méről. És a különböző néptöredékek mind arra a belátásra jutottak, hogy — bár anyanem­zeteik között gyakran merülnek föl éles ér­dekösszeütközések — a kisebbségi sorsban rejlő szolidaritás őket a legszorosabb együtt­működésre kényszeríti. Ötven millió ember szolidaritása hatalmas erő és a tavalyi kongresszus legnagyobb eredménye, hogy a szolidaritásnak ezt az érzését s öntudatát e különböző népekben felköl lőtte. A kisebb­ségek önön erejük tudatára ébredtek és ez­ért mondom, hogy ez a mozgalom több ered­ményre jogosit föl bennünket, mint minden eddigi panasz és jajveszékelés. A világsajtó annak idején határozatain­kat. szétvitte a müveit viliág minden részébe. Jelentősegük főként abban rejlett, hogy né­hány egyszerű, közös nevezőre tudták vissza­vezetni e ■sokféle nép törekvéseit. Rámutattak ai ra a sok analógiára, ami a vallásszabadság elvének régebbi fejlődési szakai és a kisebb­ségi kérdés kialakulásának mai fázisa között mutatkozik. xAmint a modern állam a politi­kai jogok tekintetében nem tesz különbséget, katolikus, protestáns és zsidó között, éppen úgy nem szabad különbséget tennie cseh, magyar, német vagy lengyel között. Amiként az állam lehetővé teszi a katolikus, protes­táns és zsidó hitfelekezetnek, hogy az illető országban bárhol lakó híveiket egy szer­vezetbe foglalják össze, rájuk egyházi adókat j kivessenek és az államtól kapott segélyeket I A belgák nem adják vissza Eupent ás ialmedyf A németek igen kecsegtető ajánlatot tettek — A belga minisztertanács elutasító döntést hozott Páris. aug. 21. Az Eeho (le Paris brüsszeli tudósitója részletes jelentést kiilfl arról a döntő minisztertanácsról, amelyben a kormány a német kormány ajánlotta tranzakciót Eupen és Malmcdyre vonatkozólag véglegese n visszautasította. Delacroixuak, a reparációs bizottság belga delegátusának közvetítésével sikerült Francquis belga pénzügyminisztert Schacht által előterjesztett ajánlatnak megn verni. Francquis egyedül és kizárólag csak a pénzügyi oldalát mérlegelte a kérd -nek, anélkül, hogy a morális és politikai következ­ményeket tekintetbe vette volna. A miniszter tanácsban aztán Huysmans igazságügyminisz­ter élesen fejtegette a kérdés morális, politik ai, pénzügyi és gazdasági oldalát, amelyek a német ajánlat figyelembevételét lehetetlenné teszik. Jaspar támogatta ezeket az érveket. A németek azt ajánlották, hogy azonnal 30 mii lió dollárt fizetnek és néhány év alatt még 40 milliót adnak. A minisztertanács felszólította Delacroixt, hogy értesítse Sehachtot a német ajánlat elutasításáról. A Daily Telegraph-ban Jaspar minisztere Jnök erősen cáfolja azt a híradást mintha a belga kormány egy pillanatig is hivatalosan tárgyalt volna Eupen és Malmedy átadásáról­Spanyolország ragaszkodik Tanger megszerzéséhez A spanyol követ megbeszélései Brianddal — Fontos diplomáciai tárgyalások Párisban M Madrid, augusztus 21. A „Náción" Primo de Rivera tábornok nyilatkozatával kapcso­latban, amely az európai sajtóban annyi szó­beszédre és támadásra adott alkalmat, hosz- szbb cikket ir, hogy a külföldi sajtót elhali- gattassa. A lap leszögezi, hogy a miniszter- elnök ünnepélyes nyilatkozata valóban min­denkit biztosíthat arról, hogy a madridi paktumban nincs titkos klau­zula­Ezzel aztán mindek Pőegokolatlan aggo­dalmat és gyanúsítást a kellő értékére kell leszállítani-, annyival is inkább, mert eddig Primo de Rivera minden megnyilatkozásá­ban fentartás nélkül őszinte volt. Tangernek kérdésére vonatkozólag a láp megjegyzi, hogy ez a kérdés nem mai ere­detű, ez már régóta nemzeti és politikai szempontoktól irányított követelésé Spanyol- országnak. Spanyolország tangeri törekvései­ben sem imperialista, sem hóditó szándékot nem szabad keresni. A spanyol miniszterel­nök joggal hozta ezt a kőrösét most szőnyeg­re és állásfoglalása nem lehetett világosabb és nemesebb. Paris, augusztus 21. Á „Malin" szerint a Briand és a párisi spanyol követ, Q.ui- nones de León között tegnap lefolyt tár­gyalás egészében a Tanger-próbiéma ko­rul forgott. A kövét hivatalosan él őt érj eszeit e Primo de Rivera követelését. A spanyol követ han­goztatta, hogy a spanyol kormánynak egyál­talában nincs szándékában a marokkói szul­tán szuverenitását a nemzetközi övben kor­látozni és csak afra szorítkozik, hogy Riff-te- rület igazgatásának megkönnyítésére a kikö­tő kormányzásában és a környező területeken is vezetőszerepet kapjon. A spanyol követ elihez azt is hozzáfűzte, hogy a direktórium főnöke mind ezekben a kérdésekben a francia és angol kormány- nyál való teljes egyetértésben akár el­járni. Az „Excelsior" szerint egészen bizonyos az, hegy Briandnak a tegnapi napon za angol és olasz követtel folytatott megbsezé'Iései is a tangeri kérdésre vonatkoztak. A német kancellár a katholikus napon Berlin, augusztus 21. Marx dr. birodalmi kanécílár pénteken Breslauba utazott a né­met katolikus napon való részvétel céljából. Kellog leszerelési tervei Páris, augusztus 21. A Havas jelenti ■ NAvyorkból: Kellog államtitkrá mindenáron i keresztül akarja vinni a fegyverkezés korlá­tozására vonatkozó terveit arra való tekintet ! nélkül, hogy a népszövetség mostani tárgyá- {lásai milyen eredményre vezetnek. Amerika a légi forgalom vezetője Newvork, augusztu s21. Fokker. a világ­hírű holland léghajógyáros amerikai állam- polgárságért folyamodott. Kijelentése sze­rint Amerikát a légi közlekedésben vezető állammá akarja tenni. Újabb összeesküvés Mexikóban Páris, augusztus 21. A lapok ma angol forrásból származó jelentésekét közölnek Mexikóból, hogy ott újabb nagy összeeskü­vést lepleztek le, amelyet Arriza tábornok szőtt a kormány ellen. Az összeesküvés ve­zetőjét és tiz résztvevőjét letartóztatták. Német nemzetiek a belső békéért Berlin, augusztus 21. A porosz tárfcó- mánygyüiés német frakciója a kommunisták részéről naponk'nt megismétlődő rendzava­rásokkal szemben azt a kérdést intézte a bi­rodalmi kormányhoz, hogyan akarja Poíosz- roszágban a belső békét helyreállítani. A budapesti Szent Sslván napi ünnepségek Budapest, augusztus 21. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Á tegnapi Szent István-nap impozáns lefolyású volt. Az ünnepi körmeneten. amelyet Csernoch János bíboros hercegprímás vezetett, közel negyed- millió ember vett részt. Délben a magyar falvak lakossága nevében a „Faluszövetség" tisztelgett a kormányzónál. Délután a Szent Gellért-hegyén nagy népünnepség volt, este pedig népes zarándoklat vonult a gellérthe­gyi barhingkápoinához. Délelőtt és délután atlétikai versenyek, futballmérkőzések és a nemzetközi uszóhajnokságok folytak. A men­tőknek is nagy munkájuk akadt. Az egész nap folyamán 150 esetben nyújtottak első se­gélyt. Magán a körmeneten 85 ember vette igénybe munkájukat. A Ludovika-akadémia tisztavatásán Horthy Miklós kormányzó is' részt veit s nagy beszédet intézett az uj tisz­tekhez. legjobb belátásuk szerint fölhasználják, hasonlóképpen lehetővé kell tennie a kisebb­ségeknek, hogy ők is ily autonóm módon szervezkedhessenek. Csakis ez elvek meg­valósulásának köszönhető a vallási villongá­sok megszűnése, ha tehát komolyan törek­szünk arra, hogy véget vessünk az egy állam­ban élő nemzetiségek torzsalkodásának, úgy e téren is az említett elveket kell követ­nünk. Ez az az elvi alap, amelyre a tavalyi genfi kongresszus a minoritások együtt­működését fektette. Idén már néhány lépéssel tovább mehe­tünk. Miután az elvi alapot lefektettük, hozzáfoghatunk a konkrét kérdések vizsgála­tához. Miképpen valósítható meg legcél­szerűbben a nemzeti autonómia? Mi a leg­tökéletesebb szabályozása a nyelvi kérdés­nek? Hogyan lehet biztosítani a gyakorlat­ban a kisebbségekhez tartozó egyének gaz­dasági egyenjogúságát? Milyen utón és mó­don lehet elérni a nemzetiségek igazságos parlamenti képviseletét? Mely fórumok tegyenek igazságot, ha a többség és a kisebb­ségek között összeütközések támadnak? Mind ezek a kérdések nemcsak bennünket foglalkoztatnak, hanem a többi minoritásokat is. A választási geometria ravasz fogásai mi­att nemcsak mi panaszkodunk, hanem mások is, Svájctól, Belgiumtól és Finnországtól el­tekintve mindenütt meg akarják rövidíteni a kisebbségeket nyelvhasználati jogaikban. A földreformmal kapcsolatos elnemzetleni- tési törekvéseket tipikus keleteurópai beteg­ségnek mondhatjuk. Az állampolgárság és illetőség megtagadása körül minden uj állam­ban nagy bajok mutatkoznak. Látjuk tehát, hogy a kisebbségek helyzete Közép- és Kelet- európábán nagyjában mindenütt ugyanaz, hasonló bajok, panaszok és szenvedések Ilire hallatszik mindenfelől, ha tehát összefogunk, előbb fogunk eredményt, élérni, mintha kü­lön-k'ülön, egymásról mit sem tudva és egy­mással nem törődve keressük a megoldás módját. A most összeülő kongresszus föladata lesz, hogy e kérdésekben szintén közös nevezőre egyszerűsítse le a különböző ki­sebbségek törekvéseit. Ily gondolatokkal eltelve indulunk el a. kisebbségek második kongresszusára. A csehszlovákiai magyarság miként tavaly, úgy ezidén is minden rendelkezésére álló erővel előmozdította annak létrejöttét és a leg­nagyobb várakozással tekint elébe. „Az euró­pai kisebbségek ötven millió lelket kép­viselnek! Szervezetlenül ez a tömeg gyenge, megszervezve hatalmat jelent!'*, ezt. mondotta tavalyi megnyitó beszédében Szül lő Géza. Ezérí arra kell törekednünk, hogy az óriási tömeget minél jobban megszervezzük s zsibbad vágyai! egy erős akarattá egyesítsük, amely előtt az államoknak is meg kell hajolniuk. Előfizetési ár: évente 300 félévre 150, A szlovenSzkÓÍ es TUSZinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága I! Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: ~ 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiado­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOÍltlKCLl nüpllOLp/Q Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111.—Te­bavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYl LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha rj!*1*"""'* *„rr*

Next

/
Oldalképek
Tartalom