Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-21 / 189. (1227.) szám
6 >7VVA<SVA'RL-HmXiAP Egy olasz tudós megállapította a rádium hatását a növény fejlődésére A biodorosz preparátummal a terméseredmé nyt javítani tudja. — A rádium és a többtermelés. Prága, augusztus 20. A Prágai Magyar Hírlap keddi számában tudósítást közölt D'Annunzio orvosának, Mario Bioglio dr.-nak nagy feltűnést keltett kísérletéről, mely szerint az olasz tudós egy rádiumpreparátum ■ segítségével, a biodorosz-szal a iermés| eredményeket nagymértékben meg tudja javítani. A kísérleteknek elvitathatatlan jelentőségét különösen Olaszország számára az a körülmény adja meg, hogy az ország kenyérellátása egyike a mostani olasz politika legfontosabb problémáinak és Mussolini csak nem régen látta szükségesnek a kenyérgyártásra vanatkozólag szigorú rendszabályok életbeléptetését. Mario Bioglio dr. ismert személyiség Olaszország tudományos életében, az első orvosok közt volt, akik a rádiumot a gyógyászat szolgálatába állították és különösen a rákbetegségek gyógyítása terén ért el jelentős eredményeket. D'Annimnzio rajongó hive orvosának, akit a maga romantikus nyelvén a „minden bajok titokzatos gyógyít ójának" keresztelt el. Osak nemrégiben került az olasz lapokba a nagy olasz poétának levele, amelyben áradozó elismeréssel emlékezik meg Bioglionak tudományairól és azt írja, hogy „Te nemcsak a testnek, hanem a léleknek is orvosa vagy“. Bioglio dr. a rádiummmal folytatott kísérletei során jutott el ahhoz a felfogáshoz, hogy a csodálatos erejű rádium nemcsak emberi és állati szervezetekben idéz elő változásokat, hanem a növényi szervezetre is bizonyára lényeges befolyást gyakorol. A rádium az emberi szervezetben a vörös vérsejteket szaporítja meg nagymértékben és az olasz felfedező úgy véli, hogy ez a hatás, ha más formában is, de kétségtelenül a növényeknél is megnyilvánul. Kísérleteit egy monetai földbirtokos gazdaságában végezte és állítólag máris hatalmas eredményeket ért el. A biodorosz — legalább is Bioglio nyilatkozata szerint — meglepő mértékben fejlesztette a növényeket, úgyhogy például az ő rizsültetvényei lő centiméterrel magasabbra nőnek a közönséges rizsültetvényeknél, levelük jóval zöldebb és sokkal szélesebb. De Bioglio csodálatos rizse még más eltéréseket is mutat. Tíz nappal előbb érik meg és termése sokszorosan felülmúlja a többi ültetvényeket. ges, hogy a rádiummal nagyobb tömegű termést lehet elérni, azonban a többtermelésnek alapelve az, hogy minél kevesebb áldozattal minél nagyobb eredményeket érjünk el. Ez pedig, a rádium drágaságára való tekintettel, a rádium felhasználására igazán nem vonatkozhat. Ma még azonban azt sem tudjuk teljesen bizonyosan, hogy a rádium milyen hatást gyakorol a növényzetre. A kísérletek a legkülönbözőbb helyeken és igen sokoldalúan folynak, úgyhogy még egységes kép nem alakult ki, sőt különböző kísérletek egymástól eltérő eredményeket is mutatnak. Csak az bizonyos, hogy a rádium mélyreható elváltozásokat idéz elő, ennekfolytán már gondoltak rádiumtar.almu ásványvizek felhasználására. Az újabb kutatások viszont olyan eredményre is jutottak, hogy a rádium tulajdonképpen mindenütt jelen van és csak a rádióaktivitás előidézésére kell a szükséges eljárást megtalálni. A probléma, mint tisztára tudományos probléma, tényleg foglalkoztatja a modem kutatókat, de megoldása még a messze jövőben rejlik. Egyelőre csak olyan kismennyiségü rádium áll az emberiség rendelkezésére, hogy elsősorban gyógyászati felhasználására kell súlyt vetni és másodrendű kísérletezésekre csak azután kerülhet sor. Az eddig végzett, kísérletek még csak azt sem tudták teljes Bizonyossággal bizonyítani, hogy a rádium a növényzet fejlődését pozitív vagy negatív irányban befolyásolja-e, miután ez részint az adagolástól, részint más, még fel nem tárt mellékkörülményektől függ. Újabban különösen a bécsi Molisch tanár foglalkozik az ilyen kísérletekkel. Ameddig nem ismerjük teljesen az olasz orvos eljárását, nehéz véleményt alkotni arról, hogy mennyi benne a reklám és mennyi a pozitív tudományos érték. A leánygyermek divatos és praktikus öltöztetése A gyermekruha, köpönyeg és kalap őszi divata. Bioglio optimisztikusan fejti ki nyilatkozatában, hogy rövid időn belül, a gabonánál is hasonló eredményeket fog elérni, sőt mi több, már ezidei termésnél is mutatkozni fog a biodorosz fejlesztő hatása. Mussolini kihallgatáson fogadta D'Annunzio orvosát és a legnagyobb érdeklődéssel hallgatta a ma még fantasztikusan hangzó közléseket. Megbízta a felfedezőt, hogy végezze tovább kísérleteit, de a felfedezés gyakorlati értékéről egyelőre szkeptikusan vélekedik, miután egy gram rádium 2 millió Uránál is többe kerül. A „duce* aggályait azzal próbálta Bioglio eloszlatni, hogy már egyetlen miligram is olyan mértékű 'rádióakvitivást fejt ki, amely elegendő nagyobb mennyiségű termés megjavítására. Mussolini megvizsgálta a biodorosszal termesztett ültetvényeket és megállapította, hogy tényleg értékes különbséget mutatnak a rendes ültetvényekkel szemben. Az olasz orvos természetesen tovább kísérletezik. — Ez csak egyik pontja a rádium felhasználására vonatkozó terveimnek, — mondja az újságíróknak — ezek a tervek a rádium felhasználásának egészen uj lehetőségeit ölelik föl. Beszámoltam a programról Curie asszonynak is, aki épp oly érdeklődést tanúsított, mint Mussolini. Nem óhajtom titokként őrizni a biodorosz- szal végzett kísérleteimet, rövid időn belül a találmány hatását egy nagyszabású kiállításon fogjuk bemutatni, amelyet az olasz kormány támogatásával fogunk rendezni. Mindez igen optimisztikusan hangzik. De nagyon valószínű,. hogy Bioglio találmánya még nem jelenti a többtermelésnek gyakorlatilag megvalósítható megoldását. Már hosszabb ideje kísérleteznek a laboratóriumokban a rádiumnak a növényzetekre gyakorolt hatásával: Mindezek a kísérletek, legalább is eddig, tisztára tudományos jellegűek voltak és tudományos célokat szolgáltak. Még eddig nem jutottak el odáig, hogy gyakorlati jelentőségével számoljanak. Véleményünk szerint ez egyelőre nem is lehetséges, még ha a kedvező eredmény be is bizonyulna, az eljárás olyan hatalmas költségeket emésztene fel, hogy gyakorin lila g semmi jelentősége nem volna. Az bizonyos, hogy a rádium hálást gyakorol a növényzetre, sőt nemcsak a rádium, hanem egyéb sugárzások is. Csak nemrégiben keltettek feltűnést Kammerer professzornak a vitális sugárzásokkal elért eredményei. LehetséMinden családban nagy gondot okoz a leány praktikus,, mindamellett divatos öltöztetése. Mert a gyermekek ruházatának is együtt kell haladni a divattal, anélkül azonban, hogy ez az Ízlés határain túl lépne. Ezért pontosan tudni kell azt a határt, ameddig a gyermekdivat a napi divat utánzásában mehet és minden körülmények között kerülni kell a kirívó és fantasztikus effektusokat a gyermek öltöztetésében. Ami a gyermekruhák szövetét illeti, azt természetesen minden gondolkodás nélkül választhatjuk az uralkodó divat anyagai közül azokat, amelyek a gyermeket az őszi szeles és hűvös Időjárás behatásai ellen a leginkább megóvják. Erre a legalkalmasabb a most divó bolyhos szövet. Azonban a szörniefajták is felhasználhatók a gyermekruhákra és pedig elsősorban a rövidszőrüek, mint a nutria és a természetes bisam. A délutáni, tehát az „elegáns" öltözködéshez hermelint választhatunk, a- mely e szőrme drága volta miatt sem fényűzés, miután csak aránylag kevés anyag szükséges belőle. Természetesen vannak azután eredeti formák is, amelyek a gyermekdivatban is felhasználhatók. Ezekhez számit elsősorban a még mindig közdevelt jumper- és bolero- íazon, amelyekkel előnyös hatást lehet elérni. Szombat, 1926 augusztus 21. Éppen úgy mint a ruhának, a gyermekkalapnak is divatosnak, de minél egyszerűbbnek kell lennie. Miután azonban a kalap többet használódik, az anyag minősége lényegesen jobb kell, hogy legyen. A leginkább kedvelik most is a filzet, miután ez a legtartósabb és nem tulérzékeny az eső és foltok iránt, könnyen tisztítható és tetszés szerint átalakítható. Az otthoni és az iskolai gyermekruhácska a legfontosabb kelléke a gyermekszoba rali aszekrény ének. A mindennapi ruhát sötét színben (kék ripsből vagy cheviotból) készíthetjük, de felhasználhatjuk a már említett bolyhos szöveteket is, amelyek kellő meleget tartanak. Ezeknek a ruháknak az alapformája igen egyszerű: könnyen ráncolt szoknyács- ka, amely jumperben folytatódik. A gallér és az öv színe attól függ, hogy a gyermek játszórühácskája világos vagy sötétebb szinü. A matrózgallér mindig divatos és előnyös. A köpönyeg tartós és meleg legyen. Á szőrmegallér és kézelő ajánlatos. És, hogy az összhang teljes legyen, a kis leányt köpönyeg színéhez hasonló filzkalapban küldjük az iskolába. Képeinken bemutatjuk az őszi gyermek- divatot, melyek közül az első egy elragadó mintát ábrázol, amely a gyermek sétaruhája gyanánt szolgálhat. A másodikon a mindennapi ruhát láthatjuk, mig a nagy képünkön a kölömböző divatos formákat szemléltetjük. rTílREK-^. Botok az ajtó előtt Minden nap találkoztam velük a földszinti hideg kőfolyosón. Alázatosan, félénken húzódnak meg az ajtófélfák mellett; néha úgy látom: rettegve, gondsujtottan, halálos félelemben is. Úgy támaszkodnak oda, olyan ernyedten, olyan tehetetlenül, mint a végsőig kimerült életvándorok, félvállal nekiesve a falnak; egy-két mélyet kell lélegzeni, hát ha erőre kap az ember? Ott az ajtón belül elintéződik valami s akkor talán tovább lehel menni. Vagy nem. Hanem le kell roskadni, végigvágódni a földön, a sohafelnemkelésre. Botok, öregek, rücskösek, görcsösek, kampó- sak is, de amolyan nagy, házi hajlüásu kampókkal, amit az ügyesbajos paraszti ember maga eszközöl egy kis forró gőzöléssel, gúzsbakötéssel. Van fokos-féle is, meg husáng, ólmos végű* kac- kiás legényi botok teljesen hiányoznak. Inkább szomorú, kérges tenyerekben kifényesedett puszta botok, bokorról vágott élet-támaszai nehézsorsu falunépeinek. Beszédes arcképek ezek a tisztességtudóan künnhagyott kézbevalóságok. Rájuk néz az ember és látja a hordozóját, aki most az ajtón belül élv, válságos perceit, mig a hűséges bot künn szomor- kodik. Látni a botokról gazdáik veritékes, ráncos homlokát, gyéren csapzott, öszbecsavarodó haját, a megfáradt, lekonyuló bajuszt. Meg bütykös, elnehezült kezeket, hajlott hátat. A retteget jövőbe, beleirtózó szemeket is. Könnyük nincs már, csak a szögletük piros. Ott ég a száraz szomorúság. Néha gyűrött, zsíros, rágott szélű kalapok is hevernek a botok mellett, a földön. Olykor a botra akasztva. Mert az is úgy illik: botot, kalapot be nem vinni az urak elé, a hivatalba. Künn a helye azoknak, az ajtó mellett. Némelyik kalap odatapad a kőpadlóhoz, mint egy nyeletlen goinba. Másik felbillent s a belsejét mutatja felfelé. Mintha a kínzó gondolatokat akarná kieregetni magából, melyek belemaródtak, mig gazdája fejét takarta. Most felnyitja a mellét, hogy kiszálljon belőle a rontás. Vájjon kiszáll-e? És mi zakatol majd az öreg koponyában, mikor újra rákerül a földön kihűlt kalap: megnyugvás-e, reménység, bizalom csititja, vagy százágu korbáccsal ver rajta végig a lebirhatatlan gond? Néha töpörödött nenőkék is várakoznak a botok gazdáira. Fehér batyuikat rátámasztják a folyosó ablakpárkányaira, kezükkel úgy tépdesik a batyu kötését, elől, mint aki nagy lelki válságban imához szót nem lelve csak a kezét tördeli. Földig gázolt, fényeveszteit tekintettel követnek minden arramenöt; alázatosan, éneklősen rá is köszönnek, hiszen nem lehessen tudni, nem-e éppen az megy arra, aki az ajtó mögötti irodák fő-fö hatalmassága? Akitől minden függ? Ha többen vannak a nenők, össze is súgnak. De csak keveset. Pár szót. Azt is olyan halkan, ahogy betegvirrasztásnál szokás. Csak fejkendők lóbálnak rá nagy szomorúan az egymásnak panaszolásra: igaz, bizony, mi is... nekönk is, nálónk is... Aztán jönnek ki az ajtók mögül a botokhoz’ tartozó embörök. Csendesen húzzák be az ajtót maguk mögött. Nem vágja be egyik sem. Nincs itt düh, átkozódó harag, duhaj dacolás, csak rettentő néma szomorúság. Amint kijönnek, első mozdulat: a bot után. Némelyik ránéz a botjára elő- reeseft fejjel, mintha taglóütést kapott volna, — ránéz, nézi, mintha nem ismerné meg, lassan markolja el az ajtó mellől, támolyogva indul, üveges szemmel mered a semmibe. Másik oda se néz, csak a puszta markával kapar a bot után, az arca máris kifelé, messze fordítva, — sietni, sietni innen el, minél gyorsabban, minél messzebbre. Harmadik kemény ökölbe veszi a botját, a bütykei belef eh évednek a szorításba, a szája széle is belefehéredett valamibe; odajön a nenő, kérdez, nincs válasz, csak a bot hadar egy ért elmet len gyors kuszaságot a levegőbe, aztán hangosan le- koppan a *kőkockákra. Megindulnak kifelé, végig a folyosón. A nenö egyre kérdez, liheg a batyu,
