Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-20 / 188. (1226.) szám

Péntek, 1926 augusztus 20. ^RX<jcAI-/V\AGÍiAR- HIRLAB 9 KöZCÍAZDA^ÁfiP . A „Siio“-tornyok ás a modern zöld-takarmányozás Rozsnyó, augusztus 19. Különös alkotmányok, gigászi tornyok, egy testvérpár. Az egyik már kész, a másik most ma­gasodik utána, öt méteres átmérőjük, nyolc mé­ter magasak. Ezek a szakemberek közt újabban gyakran emlegetett Silo-tornyok, a modern zöld­takarmányozás nagyszerű újdonságai, melyek a nem gazdálkodó laikust is bámulatba ejtik s föllelkesítik, annál inkább érdekelhetik a gazda­közönséget és sokszorosan érdekelhetik az idén, mikor a kegyetlenül mostoha időjárás olyan mér­hetetlen károkat okozott a takarmány behordás körül. Akinek Silója van, fütyül az esőre! Füg­getlen minden időjárási szeszélytől. Aki­nek Silója van, nem fizet többé drága tűzbiztosítást a szénacsürelért: a Silo­iorony tar.almával együtt éghetetlen, tűzálló. Akinek Silója van, a vizes ré­tekről kaszált takarmányát is jól felhasz­nálhatja s állatállományát egész télen át táperős, kiadós takarmánnyal láthatja el. Nem bajlódik szénaszáritással, belior- dással, nem okoz gondot a takarmányok különf éleség e, egy sereg röptében kikapott előny s mind bő­ven adja a furcsa, terebélyes oldalú kerek to­rony, a Siló. Megnéztem a most épülő második tornyot. Jó mélyen van leá.apozva. az alapja beton, rajta kátránypapir réteg, facement és Heraklit-Silo- massza. Ennek alapanyaga vékony faforgács, me­lyet nagy halomban amott villáz, forgat egy em­ber, a másik ezen közben leöntözi a Heraklit lúggal és behinti Heraklit-cementtel. Szürke, csa­takos massza lesz az egészből s mikor jól meg van forgatva, áztatva, akkor kosarakban hordják az építkező helyhez s a torony negativját képező két óriás fahenger közé ledöngölik. A két kon­centrikus fahenger kérge közötti hézag 15—18 centiméter, ezt tömik ki a masszával. Ha körös­körül elkészültek vele, a fanegativokat maga­sabbra emelik s igy folytatják a ledöngölést mindaddig, inig a torony a k ellőmagasságot el­éri. A favázat, állványokat akkor nyugodtan elve- ketik. Bár a torony fala igy nyersen csak 15—18 cm. vastag, szikla-keményen áll. Kívülről aztán vasbeton kérget kap, belülről dróthálóval borít­ják s kivakolják. A torony fölé legvégül fedelet állítanak, de maga a torony szája külön fedőt kap, mely öt méteres belméretébe beleillik s négy szektorból áll. A legmodernebb Silóba beszerel­nek elektromos fűtőtesteket is, hogy szükség esetén a hőfok emelhető legyen. Hogy a Siló működését s annak korszakos jelentőségét megértsük, előbb pár szót. Köztudomású, hogy a zöld takarmány szárí­tása még a legkedvezőbb időben is sok anyag- veszteséggel jár. Csak levágott növény légzése által 7—15 százalék vész el eredeti tápanyagaiból. Forgatás, gyűjtés, behordásnál, kazalba rakásnál, istállóba hordásnál a levelek legnagyobb része lepereg, holott ezek a növény legértékesebb ré­szei s ezek tartalmazzák a legtöbb fehérjét. Kü­lönösen jelentős ez a veszteség a hereféléknél. További veszteség a raktározásnál, — egy éves­nél régibb széna már alig bir tápértékkel. Mind­ezek a veszteségek megsokszorozódnak kedve­zőtlen időben, az esőben kilugozódás által, az aromatikus^anyagok, az annyira fontos vitaminok kárba vesznek, a levéllepergés a gyakori forga­tás következtében még nagyobb mérvű, besáro- zódás, penészedés és rothadás is fenyeget. Az igy felfokozódó tápérték veszteségek igen köny- nyen 100 százalékig is mehetnek, de a legeny­hébben összegezve és általánosítva is kiimánk alatt 30 százalékra tehetők. Emellett a szénakészités költséges, — mely költségek kedvezőtlen időben sokszorosak és sok növény, melyet zölden szívesen eszik az állat, szárított alakban egyáltalán nem, vagy csak mint szükségtakarmány etethető. (Tengeriszár, napra­forgó, négerköles, nád, sás). Répafej, répalevél­nek szárítás utján való konzerválása pedig le­küzdhetetlen technikai nehézségekbe ütközik. Mindezeken a bajokon a savanyítás (erjesztés) utján való lakar- mánykonzerválás segíthet. A halomba rakott zöld takarmány magától is erje­désbe indul. Az erjedések^ azonban igen sokfélék s köztük vannak veszedelmesek, károsak, rombo­lók. Leghasznosabb a tejsavas erjedés, mert az a takarmány, mely ilyen erjedésen átment, úgy fizikai struktúrája, mint tápértéke és diétélikus hatása szempontjából legha­sonlóbb a friss zöld takarmányhoz. Ez a tejsavas erjedés úgy idézhető elő, ha a tejsav baktériumok létfeltételeit megadjuk, a ve­lük együtt fellépni szokott ecet- és vajsavas bak­tériumokét pedig lehetőleg leszorítjuk. Mindez eddig kevéssé sikerült s ez okozta az erjesztett takarmányoknál az állatok felfúvódását, a takar­mány izének megromlását, stb. A tejsavas bak­tériumok 0°-tól 80—85°-ig tenyésznek kedvezően, a vaj- és ecetsavasak 30—45° között. Ha tehát 30" alatt maradniuk, vagy ezt a kritikus lemperaturát hirtelen átugorva 50—55°- nál vezetjük az erjedést, úgy megvan old­va a kérdés. Magasabbra ismét nem szabad engednünk a hő­fokot, mert az már az oxidáció rombolásaival járna. A hőfoknak ilyen megkívánt pontos sza­bályozását, a tejsavas erjedés élőid ízesét biztosítja a Siló. Mig a primitív savanyitási módoknál a takarmány legértékesebb része: a nedve kárbavész, a Siló­nál, megmarad. Az erjedés folyamán szénsav ke­letkezik, mely kiválóan konzerváló hatású. Ez a Siló áll, Svájcban, Ausztriában s újabban nálunk a régi módszereknél kárba vész. A régi erjesztés) módszereknél veszedelmes penészt a Siló nem ismeri. Az elvermelt takarmány felbontásánál, a levegővel való érintkezésnél fellépő károkat, a jó és megromlott takarmány keveredését a Siló szintén kiküszöböli. A Siló amerikai találmány. Ott már minden valamire való farmon áll. Németországban 100.000 Siló áll, Svájcban, Ousztriában s újabban nálunk is egyre jobban tért hódit. Előnyeit ebben fog­lalhatjuk össze: Kiküszöböli a szénakészités közben elő­álló összes veszteségeket. (Az a veszteség, mely a baktériumoknak a nö­vényanyagból való táplálkozása folytán áll elő, maximum 10 százalék). Függetlenít az időjárástól: a zöld takar­mány azonnal behordható, esőben, ázot- tan is, a megromlás minden veszedelme nélkül. Az állatoknak egész télen át táp- dus, ízes zöldtakarmányt ad, mi állal a tejhosam 10—20 százalékkal emelkedik, statisztikai kimutatások tanúsága szerint ugyanúgy emelkedik a tej zsírtartalma is. Megőrizzük az összes vitaminokat. Biztosítjuk az egyenletes etetést, mert a Silo-takarmány rendkívül hasonlít a zöldtakarmányra s igy elkerülhető a zöldeletésröl a szárazete­tésre való áttérés minden hátránya. Értékeskhelünk rengeteg növényi anya­got, mely különben kárba veszne; megóvjuk a bármely okból rothadásnak induló takarmányanyagokat; beteg, vagy fagyott répát, burgonyát, nedvdus szálas takarmányt, a beteg részek eltávolítása után a Silóban még mindég jó takarmánnyá lehet erjeszteni. Egyedül ezzel néha vagyonok menthetők meg! A cukorrépa-fejek- és levelek eddig szokásos besavanyitása 50—70 százalékos tápanyagvesz­teséggel jár. A Siló mindenzt javunkra még­menti. Egy svájci gazda, ki 12 tehenet tartott, Si'lot állított fel s az egy torony felállítása után három évvel már 18 tehene volt, ugyanazon terüle­ten, ugyanazon költséggel. Maga sem tudta megmondani, hogyan lehetett ez. Mindez most már Kolumbus tojásának látszik. De sok kísérlet, kutatás, sok tapasztalat felhasz­nálása vezetett a tökéletes Siló felépítéséig. Fent ismertetett nagyszerű teljesítményeink titka ezek­ben van: A Siló fala tökéletesen hőszigetelő, hőszigetelése még a fáénál is jobb; 0.15. (A fáé: 0.11). Nedvességet, levegőt, gá­zokat, szénsavat ál nem ereszt. Savak iránt érzéketlen, teljesen saválló. Éghe­tetlen! Vaskemény, szilárd, a belé helyezett takarmánymassza nyomását biz­tosan kiállja. Mindezek mellett előállítása nem tuldrága. Vas, beton, tégla- és fából épült Silók egyike sem felelhet meg e követelmények mind­egyikének, a Heraklit-Silo ma az, ami e nemben legtökéletesebb. Kezelése viszont oly egyszerű, hogy különösebb szakképzettséggel nem rendel­kező kisgazda is játszva elboldogul vele. Na­gyobb igaerő sem kell a torony megtöltéséhez. Aki a külön-fedelet meg akarja takarítani, be­építheti a Silót már meglevő pajtába is. A torony különféle típusokban épül. Gyako- riabbak: 4 méter átmérő és 5 méter magassággal, befogadóképessége: 60 köbméter. Ebbe 450 má­zsa zöldtakarmány fér el, mellyel 12 tehenet 200 napon át ellát a Siló. Nagyobbik típus: 5 méter átmérő, 6 méter ma­gasság, 110 köbméter befogadóképesség, 850 q takarmányra, ebből 20 tehén etethető 200 napon ál. Rákosy 8 méteres ikertornyai nagygazdaságához vannak szabva. A Silóba berakható és benne konzerválható minden nedvtarlalommal bíró növényi anyag: rétifű, sás, nád, herefélék, lóbab, bükköny, csil­lagfürt, csalamádé, tengeri-, naprafogró- és ci­rokszár (ha még ki nem száradtak), burgonya lombja, répa, burgonya, répafej, répaszelet és levél, szeszgyári moslék Stb. A tej és vaj a Siló takarmányozástól semmiféle idegen izt nem kap. A teheneken kívül hizó ökör, birka, ló és sertés egyaránt szívesen fogyasztja a Sílo-.akarmdnyt, — utóbbi kettő természetesen a neki valót. A tornyok megtöltése, kezelése a lehető leg­egyszerűbb. Fontos a laia töltés és a hőfok kellő ellenőrzése, amire alkalmas hőmérők szolgálnak. Az egyszer megindult erjedő* a további erjesz­téseket nagyban megkönnyíti. Az első két Silo-tornyot Szlovenszkón a berzéti Rákosy-gazdaság szerelte fel, mig magát a szabadalmat Csehszlovákia területére a komá- rommegyei várkonyi Pucher-gazdaság vásárolta meg. A Steg-prioritások szelvényberáltása szeptember 1-én veszi kezdetét. Az országos bank az 1919 szeptember 1—1926 máróíus 1 első szelvényig az összes szelvényeket be fog­ja váltani. A prágai konvenció értelmében a szelvények 27- százalékát aranyfrankban fog­ják kifizetni. A szelvény 7.50 aranyfrank, te­hát egy szelvényre 14 korona esik, azaz szep­tember 1-én a tulajdonosok 28 koronánál va­lamivel többet fognak kapni. Ennél az alka­lomnál az országos bank a szelvényeket le fogja pecsételni. Remélik, hogy a következő beváltási terminus még ezidén íesz. A származási bizonyítvány és a forgalmi adó. A práöai kereskedelmi kar:.ura eljárt a pénzügyminisztériumnál .mból a célból, hogy re.íveljék el a határszéli vámhivatalok egy­séges eljárását a származási bizonyítványok kérdésében a kivitelnél. Az utóbbi időben az történt, hogy az egyik vámhivatal a szárma­zási bizonyítvány kiadását a forgalmi adó alól való mentesítés céljából megtagadta olyan árunál, amely a német—csehszlovák határról Romániába szállíttatott és azt köve­telte, hogy ez a származási bizonylat a ro­mán határállomáson túl nyúljon, mig a bi­zonylatot azon határállomásnak kell kiállíta­nia, amelyen át az áru az országból kilép. Ez a kereskedelmi forgalmat megnehezíti, mert a hosszú utón a papírok elveszhetnek és másolatokat nehezen lehet szerezni. Van­nak viszont olyan vámhivatalok, amelyek nem okoznak nehézséget. A pénzügyminiszté­riumot arra kérték, hogy oly módon intézze el ezt a kérdést, hogy a kiviteli bizonyítvá­nyokat a határállomásokon intézzék el még abban az esetben is, ha ez nem a kilépési ál­lomás. Magyar szövetgyárak a Magyarországon felálitandó csehszlovák szövetgyárak ellen. A Neue Freie Presse jelentése szerint a brünni és reichenbergi szövetgyárak Magyarorszá­gon gyárakat akarnak létesíteni. A már fenn­álló magyar gyárak az uj gyárak létesítése ellen tiltakozást jelentettek be. A cukorkereskedelem szabályozása a jö­vő kampány számára csütörtökön lesz Prágá­ban az érdekelt körök tárgyalási programja. Mivel a tárgyalásokat informatív megbeszé­lések fogják megelőzni, a főtárgyalások a jövő hét közepe előtt nem fognak megkezdődhetni. (Lidové Noviny.) Magyar állami központi kiviteli hivatal felállítandó csehszlovák szövetgyárak ellen. A hivatal mielőbbi létesítését kívánják a ma­gyar gazdasági körök a kormánytól. A hivatal hivatása az volna, hogy a magyar ipar kivite­lét megkönnyítené és hogy segítségére lenne a külföldi fogyasztópiacokon. Egyben sürge­tik, hogy Lengyelországba való exportját se­gítené elő. Tartós hossz az amerikai vaspiacon. New- yorkból jelentik: A nyersacéltermelés július­ban 3,651.000 tonnát tett ki és ez az eddigi legjóbb júliusi termelés. A júliusban beérke­zett rendelések is rekordszámot jelentenek. Augusztusban a termelés növekedő irányzatot mutat. Az erős rendelések továbbra tartanak­A malomipar követelései. A malomipar a következő napokban az illetékes körökhöz beadvánnyal fog fordulni abból a célból, hogy a mezőgazdasági vámok és behozatali lapok rendszerét gabonarefrakciók bevezetésével egészítsék ki. Ágyú gyár Ausztriában. Az osztrák békeszer­ződés lehetővé teszi egy ágyugyár felállítását. Ezen az alapon az osztrák kormány és a jóvátételi bi­zottság közt tárgyalások indultak meg, hogy a gyá­rat a békeszerződésben előirt határidőn belül át­adják rendeltetésének. A gyárépület valószínűleg a simmeringi mezőn lesz, ahol a meglevő háborús objektumokat megfelelően át lehetne alakítani. A német festéktröszt hatalmas terjeszkedése. Berlinből jelentik, hogy az I. G. Farbenindustrie 646 milliónyi alaptőkéjét 1.1 milliárdra emeli fel és az uj tőkékből a tröszt magába olvasztja a Köln- Rottweiler robbanóanyaggyárat és a Dynamit-No- bel-t, továbbá a Rheinisoh-Westphálische Spreng- stoff-Fabrik-ot. A tőkeemelés után a vállalat könyv- szerinti értéke 2445.5 millió márka lesz és Német­ország legnagyobb tőkekoncentrációját fogja repre­zentálni, amely mellett a második nagy tröszt, a V-ereinigte Stahlwerke szinte el fog törpülni. A vállalat programjában van egy nagyszabású kő- széncseppfolyósitó gyár felépítése, ami az első lé­pés lesz a petróleum világuralmának megtörésé­hez, minthogy ez az eljárás, az u. n. „berginázálás“ eddig még a laboratóriumi kísérletek kereteit nem lépte túl. A német tőzsdéken lélekzetet visszafojtva figyelik e hatalmas vállalat megmozdulásának min­den fázisát. Európai és amerikai áruházak szövetkezése. Berlinből jelentik, hogy az amerikai áruházak szö­vetsége, az American Reta.ilere‘ Association és a Leonhard Tletz A.-G. berlini áruház között meg­állapodás jött létre, amelynek értelmében az áru­házak az illető kontinensen egymás bevásárló szer­veként működnek. Ehhez a megállapodáshoz újab­ban hozzájárult a párisi nagy áruházak szervezeté, a Magasins Réunis is. Ausztria felemeli a gabonavámokat.. Bécsből jelentik: Szeptember 1-én a gabonaárak csökke­nése következtében az osztrák gabonavámokat fel fogják emelni. Ha az eddigi jegyzések az uj vám­jogosultság határnapjáig, azaz augusztus 36-ig, ér­vényben maradnak, a vámokat 0.25-ről 1—1.10 aranykoronára fogják felemelni. A takarékpénztári betéti kamatláb csökkenté­séről tárgyalnak. A Tribuna jelentése szerint je­lenleg arról tárgyalnak, hogy a takarék- és előleg­pénztárak betéti kamatlábát csökkentsék. A tár­gyalásoknak nagy jelentősége abban rejlik, hogy a bankok azt hiszik, hogy a bankfeltételek rosz- szabbodása következtében a betétek redukálódni fognak. A román cukorgyárak — kolozsvári jelentés szerint — kartellszerü szerződést kötöttek. Egysé­ges fizetési és eladási feltételeket állapítottak meg és elhatározták, hogy a kormánynál interveniálni fognak, hogy szüntessék meg a cukoradót. A belföldi börpiac helyzete a nyári szezon nor® mális fejlődésére való tekintettel kedvezőnek mondható, de éppen ezért őszre azt várják, hogy az üzlet csökkenni fog. Egyelőre a bőrgyárak a helyzetet uralják, oly módon, hogy súrlódás nél­kül érik el az árakat és készleteiket minden ne­hézség nélkül elhelyezik. Magasabb árakat nem tudtak elérni és ahol ez mégis megtörtént, ott az olcsóbb fajták szükségletének eltolódása észlelhető. Ezekben a fajtákban, különösen talpbőrben némi hiány mutatkozik. Ezzel függ össze valószínűleg az is, hogy az elhanyagolt szarvasmarha-bőrök iránt nagyobb kereslet mutatkozik. A készletek itt sem bizonyultak elegendőknek, mert a gyárak a kis fo­gyasztást tekintve, csak csekély mennyiségű nyers- őrt dolgoznak fel. A cipőgyárak eddig nem tudtak piacon nagyobb eredményeket elérni. A helyzet ez irányban csak jövő hónapban lesz áttekinthető. Hat millió pengővel csökkent a magyar bank­jegyforgalom. Budapestről jelentik: A Magyar Nemzeti Bank augusztus 15-én közzétett kimutatása az augusztus hő 7-iki kimutatással szemben a bank­jegyforgalomnak csökkenéséről tesz tanúságot. A bankjegyforgalom 5,992.197.28 pengővel csökkent. A váltóállomány 3,450.898.50 pengő csökkenést mu­tat fel. A devizák és valuták állománya 4,411.209.70 millió pengővel emelkedett, az állami zsirószámla 6,941.478.12 millió pengővel növekedett. A francia kormány maximálja az árakat. Pá­riából jelentik: Most kezdték meg azt a miniszter­tanácsi sorozatot, amelynek utolsó ülését pénteken tartják az Elyséeben a köztársaság elnökének ve­zetése mellett. A kormány ezeken a megbeszélése­ken a drágaság problémájával foglalkozik. Az elő­zetes program pontjai: a hatósági árszabályozás, az élelmiszerpiac állandó ellenőrzésével egybe­kötve; a behozatali közigazgatási intézkedések egyszerűsítése és a jövő évi állami kiadások leg­szigorúbb korlátozása. Szabad devizaforgalom Lengyelországban. A lengyel gazdasági élet konszolidálásának jele, hogy a lengyel kormány megszüntette a devizaforgalom korlátozásait. A nagy szénkivitel oly deviza-bőséget eredményezett, hogy a pénzügyminiszter a zloty veszélyeztetése nélkül augusztus 16-ával újra élet­be merte léptetni a szabad devizaforgalmat. Aktuális a magyar bankráta kérdése. Buda­pestről jelentik: A Nemzeti Bank főtanácsa e hó­nap 25-én tartja meg a nyári szünet után első ülé­sét, amelyen bizonyos formában szóba fog kerülni a kamatláb leszállításának kérdés-e is. A főtanács­ülés napirendjén nem szerepéi ugyan ez a pont, d-e az összes termelői ágak részéről az utóbbi idő-ben Olyan általános kívánság nyilvánul meg a 7 %-os, 10 hónapja fennálló bankráta megfelelő mérséklé­sére, hogy a főtanács egyik, vagy másik tagja min­den bizonnyal felveti a kérdést, amelyről előre­láthatólag vita fog megindulni. Neon valószínű, hogy a főtanács nyomban határozna e kérdésben, de egészen bizonyos, hogy megfelelő előkészít ég­és a mostani hitelviszonyók stabilitása mellett az ezután következő főtanáosülés már konkrét formá­ban fog foglalkozni a' kérdéssel, amelynek rende­zése elől a Nemzeti Bank sem térhet ki. JgőZÁPfeK-.. + Barátságos a prágai értéktőzsde, de az ér­deklődés központjában már nem álltak a montán- értékek, amelyek továbbra i-s szilárdak maradtak, hanem a rossz bécsi árfolyamjelentések következ­tében az arbitrázsértékek, amelyek erősen javul­tak. Az üzlet különösen Egyesült Villany-részvé­nyekben volt élénk és a -többi érték is szilárdabb volt. A iparrészvénypiacon- emelkedtek: Solo 35, Berg és Hüt-ten, Kolini Szesz és Dux—Bodenbachi 15, Aussigi Vegyi 9, Északcseh Szén és Egyesült Villany 8, Inwald 6, Poldi, Brünni Gépek, Simme­ringi és Königshofi 4, Danek, Alpine 2 koronával. Estek: Prágai Vas 17.50, Kolini Trágya és Ring- hoffer 5 koronával. A bankpiac jegyzései tartottak voltak. A beruházási piacon kisebb realizációk cse­kély változást idéztek' elő. Az exótapiacon nem volt változás. ■ • + Nem egységes a prágai devizapiac. Páris 3, Brüsszel 1.75, Milánó 0.575 koronát nyertek, Zü­rich 0.25 koronát vesztett. + Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersárujegy- zés Aussig loko és kikötő októberre 170.-f Tartott a pozsonyi terménytőzsde. Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: A mái’terménytőzsdén az üzlettelenség tovább tartott. Az árak változalk- nok. Árpában az üzlet kissé élénkült. A következő árakat jegyezték: Szlovenszkói búza 78—79 kg.-os 210—215, 79 kg.-os 208—210, tiszavidéki 178—179, jugoszláv 177—178, szlovenszkói rozs 144—147, la árpa 160—165, merkantilárpa 130—135, takarmány- árpa 105—115, uj zab 130—135, édes lóhere 320— 350, ehető burgonya 50—60, ipari, burgonya 25— 28, korpa 83—88, félédes széna 50—60, kötegszalma 30—35, takarmány szalma 14—16, préselt szalma 20—22. Egyéb áru változatlan. + A havrei gyapjupiácon az augusztus—-már­ciusi árut 26-tal jegyezték: ...............)-f Szilárd a budapesti értéktőzsde. A koníer- min vásárlásokat eszközölt. Külföldi tőzsdékről jó hírek érkeztek és igy az árfolyamok, emelkedtek. A kulisszban 3—5%-os volt az emelkedés és a ve­zető iparértékek nagyobb nyereségeket könyvel­hettek el. Vas- és cukorértékek 7—8%-ot nyertek. Egyes részvények 100.000 koronával emelkedtek. Tőzsdezárlat szilárd volt- Moktár 158, Pestszentlő­rinci 35, Részvénysör 792.50,. Féltén 1310 ezer ma­gyar korona. + A mai budapesti terménytőzsdén - ottani szerkesztőségünk telefonjelentése szerint — a ga­bona áraiban csak lényegtelen eltérések mutatkoz­tak. A forgalom csekély volt. A következő árakat jegyezték: Tiszavidéki búza 357.50—360, dunántúli 352—355, rozs 212—217.50, középminőségü árpa

Next

/
Oldalképek
Tartalom