Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-14 / 183. (1221.) szám
1 ^aöíAT-MA<v-^A^-Hmr>aT> 1926 augusztus 14, szombat. ^ A kisebbségi kérdés végleges megoldása: Páneurópa Egy budapesti napilap ismertetése egy prágai magyar előadásról és egy erdélyi magyar tanulmányról — Október 3-án ül össze Bécsben az első páneurópai kongresszus Gajda kalandos múltja A volt vezérkari főnök pályafutásáról már sokat írtak a lapok. Közismert dolog, hogy Gajda droguista segédből lett tábornok. Gajda pályafutásának eddig ismeretlen és igen érdekes adatait közli most a Národni Práce, amely többek között ezeket írja: Geidl Rudolf, miután Goyában a gimnázium- három osztályát elvégezte, tanonc- nak ment egy drogériába. Még lanoncidc- jének befejezte előtt önként belépett az osztrák hadseregbe, ahol örm,esterségig vitte. Kalandvágya váratlanul Montenegróba vitte, ahol Gajda Radula néven részvett mint szanitéc a szerbek albániai visszavonulásában. Egyszerre csak mini- orvos szerepel Szerbiában, majd mint katonaorvos Franciaországba kerül, később pedig Oroszországba. Ott cseh társaságba jut, de ez leleplezi, hogy Geidl nem orvos. Geidl Rudolf ezt beismeri s azzal védekezik, hogy csak ezen az utón tudott Oroszországba jutni. Ugyanakkor azt vallja, hogy ö tulajdonképpen a szerb hadsereg kapitánya. Nemsokára kiderült, hogy ez sem igaz, amiért fegyelmi eljárást indítottak ellene. A vizsgálat vezetője Chalupa, jelenlegi 'csehszlovák ezredes volt. Geidl, amint meghallotta, hogy a fegyelmi eljárás ellene megindult, egy transzporttal Francia- országba akart utazni, ebben azonban megakadályozták. Közben harcok következtek, tehát a fegyelmi eljárást felfüggesztették. Így került Geidl Szibériába. A további pályafutása már ismeretes. Együtt operált Iiotcsak hadseregével. Stefánik tábornok parancsára kizárták a légióból, végül pedig együtt dolgozott a bolsevikiekkel. Amikor Gsidl-Gajda néven visszakerült Csehországba, vitás volt még, hogy elismerjék-e a tábornoki rangját. Az elismerés valóban sok nehézségbe került. Breyfus vagy Redl? Stivin József a Pravo Liduban irt vezércikkében összehasonlítja a Gajda-afíért Drey- fus és Redl esetével. Szerinte Prágában azt is beszélik, hogy Gajdénak az asztalára ugyancsak revolvert tettek, de Gajda ezt a revolvert az öt revolvererező zsurnalisztáinak adta tovább. Ezután rövidesen elmondja a Dreyfus- ésetet s azt. kérdezi, hogy vájjon hasonlóan jártak-e el Gajda barátai is. A mai napig meg egyetlen politikai párt, sem annak újságja nem erősítette esküvel Gajda ártatlanságát. Férfiasán senki sem állt Gajda védelmére, hanem csak intrikákkal. Lehetne-e a dolgot ilyen módon kezelni, — kérdi Stivin — ha Gajda ártatlan? Hiszen itt magasabb rangú katonáról van szó, mint volt Dreyfus kapitány, vagy Redl ezredes? Nyugodtan pihen e Kra- már a külföldön, amióta a Gajda esetet a magáénak vallja? Ilyen ügyben nem lehet félmunkát végezni, nem szabad titkolózni. A Gajda elleni vizsgálatot le kell folytatni a katonai előírások szerint, mert ellenkező esetben Csehszlovákia tényleg olyan állam hírébe fog esni, amelyen még a négerek is csodálkozni fognak. Stivin követeli, hogy az egész ügyet tegyék át a nemzetgyűlés mindkét házának véderőbizottságaihoz. — — i n wmrnmm Az uj illetőségi törvény kiadandó végrehajtási rendeletéhez Prága, augusztus 13. Az illetőségi és állampolgársági törvény kihirdetésekor megírtuk, hogy a törvény végrehajtási rendeletét később adják ki. A Csehszlovákiai Népszava most azt jelenti, hogy a kormány egyáltalában nem ad ki a törvényhez végrehajtási rendeletét. Illetékes helyen érdeklődtünk ennek a hírnek a valósága dolgában s ott azt megerősit- ve, kijelentették, hogy a belügyminisztérium az összes szlovenszkói politikai hatóságokhoz körutasitást küldőit, amely a Dérer—Szentív ány-féle törvény végrehajtásához szükséges intézkedéseket tartalmazza. Prága, augusztus 13. A budapesti Esti Kurír tegnapi száma egyik cikkében a páneurópai mozgalom és a kisebbségi probléma közös útját rajzolja rneg. A bennünket is közelről érdeklő cikket alább szószerint közöljük: Az első páneurópai kongresszust október 3-ára hivták össze Bécsbe, Csaknem valamennyi állam képviselve lesz a kongresszuson, igy többek közt: Franciaország, Németország, Magyarország. Ausztria, Csehszlovákia, Belgium, Bulgária, Észtország, Görögország étf Litvánia. Magyarország részéről Lukács György dr. v. miniszter, nemzetgyűlési képviselő irta alá a felhívást, mig Ausztria részéről Seipel volt kancellár, Franciaország részéről Herriot, Németország vészéről pedig Loebe. a birodalmi gyűlés elnöke. Az októbeii bécsi kongresszus az európai összetartás első nagy megnyilvánulása lesz mely különös jelentőséget éppen a nemzeti kisebbségi kérdés szempontjából nyer. Ma már csaknem valameunyi államban megalakult a Páneurópai Unió helyicsoportja és legtöbb helyen annyi alosztályra tagozódik, ahány nemzetiségből áll az ország lakossága, így Csehszlovákiában az Uniónak külön magyar és német alosztálya van. Feltűnést keltett, hogy a közelmúlt napokban Szvatkó Pál dr., a prágai magyar diákság szabadegyetemén előadást tartott, amelyben kijelentette, hogy a kisebbségi kérdés megoldása csakis a páneurópai mozgalom keretén belül valósítható megUgyanezzel a kérdéssel foglalkozik az erdélyi magyarság egyik leghivatottabb vezére, Jakabffy Elemér dr. nyug. államtitkár, szerkesztésében megjelenő „Magyar Kisebbség" cimü folyóiratában. Egy másik cikkben, melynek cime: „Meddig leszünk kisebbség?" Széli József értekezik nagy hozzáértéssel a kérdésről. Mindvégig érdekes fejtegetésében megállapítja, hogy az európai válság három főproblémában csúcsosodik ki. Ezek: 1. a békeprobléma, .... . 2. a gazdasági probléma,. 3. a nemzetkisebbségi probléma. London, augusztus 13. A „Daily Telegraph" diplomáciai levelezője jelenti: Bár az angol körök még mindig nem kapták meg az olasz—spanyol szerződés szövegét, a madridi paktum céljairól és szándékairól kapott eddigi információk kedvező benyomást tettek. Rosszul ítélne meg a helyzetet az, aki azt állítaná, hogy az érdekelt körök nyugtalankodnak, vagy csodálkoznak a madridi paktum megkötése miatt. Itáliának a Földközi-tengerben való vitális érdekeit mindenki méltányolja annál is inkább, mert Itália az egyetlen Földközi-tengeri hatalmasság. Londonban egészen természetesnek és jogosnak találják, ha Itália érdekeinek védelmére más államokkal szövetkezik, elsősorban pedig Spanyolországgal köt szerződést, amelynek érdekei teljesen megegyeznek Itália érdekeivel. Délamerikára vonatkozólag a paktum következményei azok lesznek, hogy a két állam nem fog egymással rivalizálni, hanem a közös előnyök elnyerése céljából együttesen fognak dolgozni. Kétségen kívül Genfben is érvényesülni fog ez az együttműködés. A szerződés legnagyobb fontossága azonban a középtengeri problémában rejlik, mert sem Madrid, sem Róma, sem egy harmadik nem kezdhet semmibe mindaddig, mig Madrid és Róma a kérdésben diplomáciai tárgyalásokat nem folytattak és egymás érdekeit kölcsönösen nem biztosították. Az olasz—spanyol szerződést — a levelező szerint — nem kis mértékben a Vatikán ravaszsága mozdította elő. Igazi megbékiilés csak a kisebbségi probléma megoldása után következhetik el. Szerencsére van olyan megoldás, mely urvan a régit visszaállítani nem tudja, de annál jobbat, fejlettebbet előállítani képes és ez a Páneurópa. Ez az egyedüli ut és mód, mely a válságból kivezetni és a felhalmozódott problémákat megoldani képes. Amikor a békeszerződések megalkotói a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó szerződéseket készítették, aligha gondoltak arra, hogy azok által a kisebbségek egyidejűleg két közösség tagjává váltak: 1- a saját államuk tagjává, 2. egy, az államok felett álló, magasabbrendli közösség tagjává. A szerződések és a Nemzetek Szövetsége által védett nemzetkisebbségi egyedek elméletileg már most az eljövendő Páneurópa polgárainak tekinthetők. Tökéletes igaza van tehát azon véleménynek, mely szerint a kisebbségi jogok Páneurópa kovászát képezik és hogy a kisebbségi gondolatból fakadó emberegyéniség elismerése és fejlesztése által tulajdonképpen az európai állampolgárság fogalmához jutunk. így lenne az elnyomott nemzetiségi másodrangu állampolgárból egyszerre elsőrangú európai polgár. Eljött tehát az ideje annak, hogy Európa 40 milliós szervezett kisebbsége nyílt hitvallást tegyen Páneurópa mellett. Enélkül még ha Összes jogaikat respektálnák is, fennáll az a veszély, hogy valamely kisebbség háború esetén a saját néprokona ellen lenne kénytelen vért ontani. Aki pedig azt mondaná, hogy olyan utópiához, amilyen Páneurópa, nem lehet a kisebbségi jogok érvényesitéseért folyó küzdelmet kötni, annak számára Széli válasza az, hogy Páneurópa megvalósulása sokkal valószínűbb. mint hogy akár Románia, akár Jugoszlávia önszántából megadná kisebbségeinek a kulturális és közigazgatási autonómiát. A kisebbségi problémának végmegoldása tehát Széli konklúziója szerint nem az asz- szimiláció, mint ahogyan Mello Franco mondotta, hanem föderáció. Ennélfogva felhívja a szervezett nemzeti kisebségeket, hogy legközelebbi kongresszusukon foglalkozzanak a legkomolyabban a kisebbségi gondolat és Páneurópa közti eszmei és politikai kapcso- ! lattal. 11924-ig a két ország közti viszony meglehetősen hűvös volt, mert Spanyolország közvéleménye és lelkészsége az olasz kormányt a pápaság ellenségének tekintette. Csak XV. Benedek és Gasparrl oldották fel az olasz udvart az egyházi átok alól. A spanyol királyi pár római látogatása szétrombolta a legendát az olasz királyság oápa- ellenes érzelmeiről. A francia közvélemény sem izgult fel a spanyol—olasz szerződés miatt, mert ehhez a francia —román szerződés megkötése után, amelyben a két állam egymás területi status quo-ját a nép- szövetségi tételek 16-ik artikulusa érteimében biztosítja, nincs is joga és lehetősége. Fel kell vetni azonban azt a kérdést, hogy ez a szerződés biztositja-e Franciaország katonai segítségét Románia számára abban az esetben, ha Oroszország BesszarA- bia visszaszerzése céljából megtámadja Romániát? Ez nem feltétlenül szükséges. Franciaország és Anglia az 1920-ik évi román szövetségi szevzö- dést ratifikálták, amely Romániának biztosit ja Besszarábiát. Hogy azonban ez a szerződés érvényes legyen, még Japánnak és Itáliának is ratifikálni kell. Ha tehát egy román—orosz konfliktus tör ki Besszarábia miatt, először a népszövetségnek kell döntenie, hogy Oroszországot provokálták-e a támadásra, vagy nem és ha nem tud egyhangú határozatot hozni ebban a kérdésben, ami valószínű, akkor a francia garanciaklauzula nem is lép érvénybe. A „Times" szerint, amely vezércikkben foglalkozik a madridi paktum következtében előállott helyzettel, a paktum jelentősége abban áll, hogy a Földközi-tengőm uj helyzet állott elő. Ausztria-Magyarorazág megsemmisülése és az Adrián bekövetkezett változások megnövelték Itália befolyását és Mussolini mindent megtett, hogy ezt á befolyást fokozza. Itáliának vonatkozásait Jugoszláviához é« Görögországhoz stabilizálta és röviddel ezelőtt a Földközi-tenger nyugati medencéjében, a Tanger-övben biztosította Itália érdekeit. Politikájának irányelve az volt, hogy Olaszország pozícióját Franciaország rovására meg szilárdítsa. Az uj paktum természetesen nem irányul egyik hatalom ellen sem és nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az olasz—francia viszony röviddel ezelőtt szívélyesebben alakult. De a két nagy latin állam éppúgy rivális a Földközi-tengeren, mint ahogy szomszédok is és nehéz belátni, hogyan fog megszűnni ez a rivalitás. Madrid, augusztus 13. Yanguas külügyminiszter a következő hivatalos nyilatkozatot tette a madridi paktumról: A most aláirt olasz—spanyol szerződést a svájci—spanyol arbitrázsszerződés inspirálta, amely olyan differenciák elintézésére, amelyeket diplomáciai utón nem lehet megoldani, döntőkonferenciát léptet életbe. Ha a döntőkonferencia eljárásának nincs eredménye, a vitás kérdést a hágai nemzetközi bírósághoz utalják. A két szerződés képezi alapját a többi velünk baráti viszonyban élő állammal megkötendő szerződéseknek. A spanyol—olasz szerződés egy permanens döntőbíróságot létesít, amely 5—5 tagból áll és kölcsönös megegyezés alapján választ három más tagot, akik nem lehetnek a szerződő államok polgárai, sem azok szolgálatában nem állhatnak. E három tag együcét elnöknek választják. A szerződés a következő pontot is tartalmazza: „Ha a szerződő felek egyikét békés magatartása ellenére egy harmadik hatalom megtámadja, a másik szerződő fél a konfliktus egész tartamára megőrzi semlegességét“. Spanyolország készséggel ment ebbe a klauzulába, mert megfelel a semlegesség és béke azon szellemének, amely Spanyolország külpolitikájának irányvonala, továbbá a latin testvérhez való szívélyes viszonynak. Általános felkelés Tangerben London, augusztus 13. A lapok jelentése szerint Tangerben általános felkelés tört ki. Minden üzlet be van zárva. Az omnibuszok és autók nem közlekednek. A felkelés célja azon törvény ellen való demonstrálás, amely a sajtó szabadságát és a gyűlések megtartásának jogát korlátozza. Madrid, augusztus 13. Yanguas külügyminiszter a minisztertanács után kijelentette, hogy Spanyolország a Tanger-probMma megoldásában az aktiv részvételre . geográfiái helyzetének. és természetes, érdekeinek következtében rákényszerül. ' ' ' _____ A német birodalmi kormány ülése Berlin, augusztus 13. A birodalmi kormány tegnap egész napon át tanácskozott. Behatóan foglalkoztak a munkaalkalmak kérdésével és több nagyszabású közmunka megkezdését határozták el. A pénzügyminiszter ezzel, kapcsolatban ismertette a birodalom pénzügyi helyzetét. A népszövetség tanulmányozási bizottsága összeül London, augusztus 13. Itteni politikai körökben biztosan számolnak azzal, hogy a népszövetség tanulmányozási bizottsága a tanácstagságok kérdésében augusztus 24-én összeül. Az egyetlen kérdés, amivel foglalkozni fog, Spanyolország tanácstagsága. Londonban kizártnak tartják, ' hogy Németországon kívül más államnak állandó tanácstagságot biztosítsanak. Az a reményük, hogy Németország felvétele elé most már semmiféle akadály nem hárul. Madrid, augusztus 13. Yanguas külügyminiszter kijelentette, hogy elvárja Spanyol- ország követelésének honorálását. Eddig még semmi felelet nem érkezett és Spanyol- oiszág aggódik amiatt, vájjon a szeptemberi ülésszakra elkészíthetik és beterjeszthetik-e a jelentést. Amíg felelet nem érkezik, a spanyol kormány továbbra is fentartja korrekt magatartását. xx Nem pénz 12 korona egy oly könyvért, amely az egész családnak okoz nagy örömet. Siessen megvenni a Tapsifüles nyuszikát! jpVí w m Csíz: 1 Csízi Jód-Brómos Gyógyvíz Átdolgozza az organizmust, mert vérképző, idegerősitő, az anyagcsereforgalmat élénkítő hatása van — Érelmeszesedés, golyva (Struma), csont-, izületi-, mirigy-, idegbajoknál, küdéseknél, izzadmányok, bőrbajok, kőszvényes lerakodások, gyomorsav túltengés stb., stb., eseteiben kiváló gyógyhatású — Otthoni kúrákhoz: Csízi-viz, Hygiea Jód-Ftlrdősó és J<Sd-Gyógyszappan beszerezhető az Összes ásványvíz üzletek, gyógytár- és drogériákban, esetleg rendelhető a forrásnál és részletes felvilágosítással szolgál Gyermekek csont, izületi és mirlgybajaioál specifikum. Fürdőigazgatóság Csízfürdőn-Cízkupele, i. xym. Hl helyzet a Földközi-tengeren Angol kommentárok a madridi paktumhoz — Francia-olasz rivalitás a nyugati mediterráneumban — A francia-román szerződés és Besszarábia
