Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)
1926-08-13 / 182. (1220.) szám
1926 augusztus 13, péntek. 4 m^^-A^&AR-HÍULAB A TUDOMÁNY UJ KÉRDÉSEI Modern Földrajzi Szeminárium Népszerű cikksorozat* a modern földrajz problémáiról XV. Bizonyítékok a kontinensek eltolódása mellett r A kontinensek eltolódása mellett számos bizonyítékot sorolhatunk fel. Grönland északkeleti részén ugyanolyan gyüretlen kőszénrétegek vannak, mint a Spitzbergákon. Északgrönlamd geológiai harmadkorából származó kiterjedt bazaltmezői megfelelnek az izlandi, a Förröer- és a Jan Mayen-sziget hasonló rétegeinek. A ka led o ni ad hegység, az a föld őskorából, paleozoikumából való hegység, amely az Ál p esek magasságában húzódott végig Skandinávián, a mostani Északi tenger területén és Skótországon, ugyanazon felépítést és rétegződést mutatja, mint a neufundlandi őshegység. A karbonkorban felgyüremlett ar móri kai hegység, amely Írországból Bretagneon át a francia középhegységig ér, Irland s Bretagne nyugati partján hirtelen megszakad, de az Északiam erikában húzódó Alleghany-hegység mintha egyenes folytatása lenne. Délamerika s Afrika parti hegyrendszerei között is hasonló összeköttetéseket mutathatunk ki. A délafrikai Kap-hegység nyugaton hirtelen megtörik, hogy az óceán túlsó partján Bue- nos-Airestől délre a Sierrákban folytatódjék. Nem szabad figyelmen kivül hagynunk, hogy annak a nagy törésnek, mely Európát s Afrikát elválasztja ■ amelyet most a Földközi tenger hatalmas víztömege tölt meg, az amerikai kontinensen teljesen megfelel az amerikai földközi tenger a mexibói öböllel. Amint az északi félteke egyes részei el voltak jegesedve, úgy a déli félteke kontinensei is átmentek egy jégkorszakon, amely hasonló jelenségekkel járt. Csakhogy az eljegesedés délen sokkal korábban következett he, mint északon. A déli félteke jégkorszaka még a föld őskorában, az úgynevezett perm- korszak’ban bekövetkezett. Ez volt az a geológiai kor, amikor a mi szélességünk alatt kimondottan pusztai klíma uralkodott, a tengerek kiszáradtak s hatalmas sórétegek, mint a máramarosi sótelepek, üllepedtek le. Az egyszerre bekövetkezett eljegesedés nyomai az összes déli kontinenseken kinyomozhatok s teljesen egybeillenek: Délafrikában a Dwyka-konglomerátum, Indiában a Tal- chir-rétegek, Ausztráliában a Bacchus-Mars- rétegek s Délamerikában a Falkhland-szige- teken, Argentinában s a Rio-Grando do Sül provinciában található rétegek mutatják az egy korszakban, hasonló körülmények között bekövetkezett eljegesedést. A morfológia s geológia felsorolt bizonyítékai mellett a botanika s a zoológia is sok argumentumot ad a Wegener-elmélet mellett. Az Egyesült Államok keleti felének növény- és állatvilága a legnagyobb részben megegyezik Nyugateurópa flórájával és faunájával. így mindenütt megtaláljuk az általánosan ismert hangát (calluna vulgáris), a csigáknak, édesvízi halaknak s egyéb fajtáknak egyforma képviselőit. * A déli félteke kontinenseinek növénytani megegyező -e mellett a glossopteris fajtájú harasztok szólanák, amelyek megkövült ál1 apátban Indiának G o n d wa n a -réteged b e n, Ausztráliában, Délamerikában és Afrikában találhatók. Ha ezek a bizonyitékok nem is döntő erejűek, mindenesetre valószínűvé teszik a Wegener-elméletet. Az állat- és nö\ényfaj- ták azonosságát eddig sokkal mesterkéltebb teóriákkal, például közbeeső kontinensek f élt é t ele zésé vei m agy ar á zták. A Wegener-elmélet teljesen feleslegessé teszi az Atlantisz-romantikát, sőt ki :s zárja egy ilyen közbeeső kontinens lehetőségét. A geológiai, növény- és állattani bizonyítékok mellett nagyobb súlyúk van azoknak az argumentumoknak, amelyeket az asz tronómia szolgáltat. Keleti Urönlan három csillagászati hosszuságmeghatározást végeztek, amelyeket a greenwichi ’ -'zdő délkörre vonatkoztattak. Ezeket a méreteket az 1823, 1869—70 és 1906—08 években ejtették meg. Az első két méré| között 420 méter kü- lén beéget találtak, Grönland tehát 47 esztendő alatt 420 méterrel vándorolt nyugatra Európától, mig a második és harmadik mérés között már 1190 méter különbség mutatkozik. Az első intervallumban ez évenkint átlag 9 métert, a második bán 32-őt jelent. Utánnyomás tilos Az északameriíkai cambridgei csillag- vizsgáló különböző hosszuságméréseknél hasonló különbségeket észlelt. A csillagvizsgáló méréseinek eredményei 1866—1914 között azt mutatják, hogy Cambridge a greenwichi délkörre vonatkozólag évenkint 3.5 méterrel tolódili: el nyugatra. Ez az eltávolodás egy millió esztendő alatt 3500 kilométert tesz ki. Ezekkel az abszolút pontossággal eszközölt mérési eredményekkel szemben idáig teljesen értetlenül állott a tudomány. A Wegener-elmélet egyszerű és könnyű magyarázatát adja az eltolódási jelenségeknek s ezért ezt az egy évtizedes elméletet a legkiválóbb természettudósok elfogadták. Olyan periódusban élünk tehát, amikor Amerika állandóan nyugatra vándorol, tőlünk. A föld pillanatnyi fizikai térképe tehát nem stabil valami, hanem osupán pillanatfelvétel a kontinensek jelenlegi helyzetéről. Panta rei, minden folyik, változik, mondotta Herakleitos s a Wegener-elmélet igazolni látszik a görög bölcselőt. ’ (Folytatjuk.) Üsd fiam...! Látogatás a kószasorsu, megmarcangolt Léleknél — A gácsi várban és távoli testvérénél, Gyimesen — Az öreg szombatos székely megmagyarázta a föokot Gács, augusztus. Előzőleg Ddvényben jártam, a Balassink ősi fészkében. Űzött mai napjaink útvesztői között bolyongó annyi lélekhez rokon Balassi Bálintnak, a féktelenül önmagát űző, meg- marcangolt és szünetlenül szerelmes költőnek a leikével is találkoztam. Pár percre, de hosszasan emlékeztem Losonczy Annára, a költő nyugtalan szellemének a megihletőjére is. Ezek a vidékek ritkán látták Bálintot, ezeket a vidékeket a török s a Losonczy Anna emléke tartotta megszállva. Rimay János cimborájával messzi tájakon kóborolt ez az újszerű ember, a Balassink szikrázó vérének büntetettje, a magyar sorsnak örök nyugta- lanja s a magyar szellemnek tipikus sorsú fárosza. A divényi vár megdőlt falai között őrá gondoltam. Vezetőm a garázda, erőszakos, részeges és szenvedélyes Balassi Imréről beszélt s a várhegy alatt ma is régi erejével és épségével terpeszkedő négytornyu várkastély felé mutogatott. Ezt a pompás falut, hatalmas épülettömböt, tivornyái és féktelenkedései helyét Balassi Imre akkor építette, amikor a, fölötte emelkedő büszke várat I. Lipét elvette tőle, hogy a jogsértésekért igy büntesse. Balassi Imre aláírta a király által követelt reverzálist, felépítette a várkastélyt a várhegy alatt, de féktelen dühhel tekintgetett német zsoldosokkal megrakott ősi fészke felé. A vár tisztjeit mulatságra csalogatta magához, leitatta őket és visszaszerezte a várat. Sokáig garázdálkodott még, feleségét a kastély ablakából dobta ki, végül a királynak sikerült bevétetnie Díványt, urát börtönbe vetette, fészkét szétromboltatta. Nyugtalanul hallgattam a divényi falak között a sokszor ismétlődő régi történetet. Az élet formái túlontúl sok változáson mentek át azóta, a régieket nem tudjuk mi már megérteni. Mégis érdekes evvel szemben, hogy az élet lényege, a Balassi Imre cselekedet- és inditóok-komplexuma semmit sem változott azóta. A különbség mindössze any- nyi, hogy ez a kitartóan garázda és cselszövő élet a hegyek csúcsán magányosságban álló emberi lakokból leköltözött a mély völgyek s az alacsony síkságok falvaiba, városaiba. Vagy Balassi Bálint, a kulturált érzelmekkel finomodott magyar lélek nem ugyanolyan erőszakosan fut-e a megkövesedett ábrándok után, az elsikló szerelmek és fölösleges vágyak után mibennünk, kutatókban és szomjuhozókban, mint futott őbenne s utána annyi szép életsorsban?! Van-e a lényegben változás, a tartalomban megnyugvás azóta, amikor még ő kószált sebbel a szivén? így jövünk rá, hogy mi már nagyon régen járjuk ezeket a vidékeket. Egy időben, régen, Balassi Bálintnak hivtak bennünket és Rimay Jánosnak a cimboránkat. Akkor a török uralta a vidékeket és Losonczy Annának hívták azt, akinek az emléke elől futottunk. A megfordított látogatás Gácsra érve megint éreztem a különösen kedves és f egyszersmind fájdalmas érzést, hogy a múlt jön el utánam, a múlt látogat meg engem és nem én őt. Hiszen idáig futottam előle. Felülve a döcögő kis vicinálisra Losoncon, az az elhatározás ütött tanyát bennem, hogy kimenekülök az elmúlt dolgok vigasztalan légköréből és Gácsra érve korszerű politikai és nemzetiségi kérdések, társadalmi állapotok vagy idillikus jelen hangulatok után fogok érdeklődni s ráadásul megnézem a messzi földön híres, nagy gácsi posztógyárat. De nemsokára feltűnt, mint ma- I gasban trónoló, ingerkedő élőlény, a szépsér ges gácsi várkastély. Balassi Bálint tekintett megint felém s vele együtt a múlt. Nem páncélos lovagok avatag múltja, hanem a kósza magyar lélek Balassi Bálint múltja. (Talán mindenki előtt világos, hogy nemcsak Ba- lassi-strófákról jogos beszélnünk, amikor ennek a mai napság egyedül élvezhető régi magyar költőnek a verseiről beszélünk, hanem sorsáról és sorsunkról szólván, egy ilyen elnevezés bevezetése is megállná a helyét: Balassi-sors!) I9l5-ben történt, amikor a románok betörtek Erdélybe, hogy a székely menekülők Losoncig is eljutottak. Legszegényebb fajta, hivatalos eljárásoknak kitett szerencsétlen csikmegyeiek voltak. Nehéz lélekkel jártam közöttük, elhagyott hazám szavát, ritkán látott hegyeim szomorúságát hozták ide hozzám. Egyik öreg székely csak rám szól egyszer: — Hát ha itt van, mint hallom, a közelben Gács, én meg fogom nézni. Nem gyön-e az urfi ki velem? Enélkül nem megyek haza, mert én Gyimesből jöttem! Kimentem az öreggel Gácsra. Itt jártunk a várkertben s megnéztük a gyönyörű termeket. Az öreg elmagyarázta nekem a történelem idevágó szakaszait. Pontosan tudta a mondát, hogy miképpen vágta Kis Károlyt fejbe a királyné biztatására a Forgáchok őse: Üsd fiam Forgách, Tied lesz Ginies és Gács.“ Az öreg, egyszerű székellyel a gácsi várban tett látogatásomra büszkén gondolok. Az értelemnek arra a inkára figyelmeztetett, amelyre a szenvedések között magunk erejéből jutottunk el. Az öreg Mózes máskülönben még szombatos is volt. A váTkert gyepén üldögéltünk és nagy erővel igyekezett meggyőzni a szombatosok tanainak igazságáról. Sokat és szépen beszélt az Idvezitőről, a biblia szavait mondotta a én mélységes megihletődéssel érzem ma is, hogy az élet nagy és szép jelenetének voltam szereplője. Az öreg Mózes, bár komoly érveket hozott fel, mégsem tudott lebeszélni az unitá- rizmusról. Akkor Gyimesről kezdtünk beszélgetni, a világ egyik legvarázslatosabb vidékéről. „Gimes és Gács“ A Gácsot uraló Forgách grófok erdélyi ágának volt ott a fészke, a Tatros völgyét körülvevő magas hegyek egyikén. A Tatros völgye a Csíki hegység legnagyobb völgye, sorban a Kerekhavas, a Bothavas és a Tar- havas veszik körül. A Gyimesi szoros van itt, Erdélynek Románia felé eső nevezetes szorosa, fölötte a Tairhavas tornyosul. A völgyben vannak Csik-Gyimes-Felső-Lok, Csik-Gyimes-Közé.p-Lok és Csik-Gyimes- Bükk községek. Ennek a gyönyörű vidéknek az ismerői, fiai és szerelmesei üldögéltünk mi a gácsi vár kertjében. Elmondottam az öregnek, hogy a „Gyimesi vadvirágokéban a szépséges Blaha Lujza hogy terelgette a nyájat a havasok oldalán. Aztán elérzékenyedve megint a szenvedésekről és Istenről beszélgettünk s az öreg Mózes elénekelt nekem egy szép szombatos éneket. Vájjon a vár alatt elterülő falu, Gács községének lakóit meginditaná-e, ha Gyirnes fölött letekintenének a völgybe! Vájjon éreznének-e valamilyen közösséget a lent lapuló kis falvakkal?! Messzire mentem! Ment vájjon lehetséges-e el is képzelnünk, hogy a gácsi derék szlovákok testületileg, egész falujukkal valaha is eljussanak a gyimesi hegyek közé? Nem, ehhez szenvedésekre született magyarnak kéne lenniök. Csak velünk esnek meg Milyen idő várható? A kontinens felé hideg, óceáni légáramlat érkezett, amely esőt és lehűlést hozott. A köztársaság egész területén ma borús, hűvös és esős időjárás uralkodott. A meleg terület Északkelet felé húzódott. Csütörtökön Parisban és Prágában 15 fok volt a reggeli hőmérséklet, mig a balti államokban 21 fokot mértek. A köztársaságban Szlovenszkón a hőmérséklet maximuma 25 fokon tartott. Nagyobb esőzéseket Morvaországból és Nyugatszlovenszkó- ról jelentettek. A légnyomási terület elosztottsága nem kecsegtet állandó időjárással. Időprognózis: Változékony, felhős, helyenként esővel, hőmérséklet a normálison alul, nyugati széllel. ilyen monumentális, ismétlődő és keserű komédiák ! „Üsd fiam“ . . . Ezek a szavak a sorsot idézik és távolról sem irányulnak Gács községének derék lakói ellen. Nem hálátlanok ők! Minden tüzeltetés dacára sem kívánnak rosszabbak lenni, mint voltak a múltban. Losonctól északra,az első község Gács. Lakói tiszta szlovákok. Szívesen és jól beszélnek magyarul is. Van itt egy kis kerthelyiség, ahol vasárnap délután cigánybanda játszik. Több magyar dalt játszik, mint szlovákot, de itt mindenki egyforma szívesen hallgatja mindkettőt. Az államalakulás után még megpróbálták gyülölségre ingerelni az embereket. Egy szónok egyik gyűlésen citálta, megfelelő átírással, a történelmi mondát is: „Üsd fiam Forgách!“ Kis híja, hogy a gácsiak nyomban meg nem fogadták az utasítást. A harcias szónok legnagyobb eredménye az volt, hogy ugy- ahogy befejezhette a beszédjét. Mert mégiscsak van olyan puska is, amelyik visszafelé sül el. Az öreg szombatos magyarázata Az említett zöldvendéglőben, lejőve a várhegyről, megint Mózes bával, az öreg székellyel tett látogatásra kellett gondolnom. Hiába, nem véres harcokban verekedő fegyveres lovagok, harci paripák és emberi jajszavak kíséretében emelt várfalak adnak jelentőséget a múltnak s a történelemnek, hanem az emberi szellem. Mellettem egy gácsi ur ül és a mai életről beszél. Látva, hogy másfelé kalandozom, érdekesebb történettel akar megfogni. Elmondja, hogy a várban jelenleg katonaság tanyázik. Az elmúlt években sokat rebesgettek a lakosok arról, hogy egyik tiszt egy, szabadságáról késve érkező katonát a vár ablaktalan, régi pincéjébe záratott, akit másnap kígyóktól összemar tan, holtan szedtek ki onnan, ügy is rebesgették, hogy a pincében nincsenek kígyók, ellenben a testén futkosó gyíkoktól és békáktól a gyenge idegzetű katona a sötétben annyira megijedt, hogy félelmében halt meg másnap reggelre. Csak féltül lel tudom hallgatni a fantasztikus történetet. Vannak rz embernek órái, amikor váziósan megnőtt méretekben látja az apró dolgokat, máskor meg a dolgok telepednek tényleg vizióssá nőtt méretekben az emberre és agyonnyomni készülnek. Ilyenkor, mint hatalmas kő alatt az apró hangya, olyan reménytelenül emelgeti az élet megoldatlan rejtélyeit az ember. A beszélő ur szavainak nem volt különösebb értelme előttem. Nem tudtam azon gonaolkozni, hogy megtörténhetett-e tényleg az az eset a vár pincéjében, vagy sem. Az öreg szombatos székely szavait hallgattam magamban, amint áttörték az el- feledtség burkát és felütötték a fejüket: — Minden azért történt, mert a nép nagyon bűnös lett. Az Úristen, akinek az akaratát az Ur jézus hajtja végre, úgy amúgy szólt az ő Szent Fiához, mint a királyné annakidején a vár urához: Üsd fiam! S mert megérdemeltük, azért ver ennyire! Vájjon tényleg azért ver-e? Vájjon tényleg ennyire megérdemeltük-e?! Barkó István. *
