Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-13 / 182. (1220.) szám

'T»^*6M-iWAC.AfATJ;HIRli1AT> 1926 augusztus 13, péntek, ■un ........................rrrnr Kö zépeurópai ügyvédkongresszus lesz az utódállamok jogi forgalmának meg­könnyítése érdekében 2 ni — nem is ezek v futották. ki az aggodaima- mat — hiszen jól ismerem természetrajzát, hogy a legkomolyabb tárgyalás közben szel­lemes és nevetésre ingerlő vicceivel szokta hallgatóit mulattatni, de ismerem az ilyen szokásnak árnyoldalait is s tudom azt, hogy aki folytonosan és erőszakoltan szellemeske- dik, az nagyon sokszor túllő a célon. Végtele­nül bántó ugyan, de ezen is túl tettem magam, hogy burkolt és kevésbbé burkolt inszinuá- ciókkal gyanúsítja a magyar nemzeti pártot s szokott jókedvében afrikai vad törzsként aposztrofál bennünket, amely csillogó üveg­gyöngyökért odaadja igazi értékeit. Attól, aki­nek szenátusi párttagjai hospitánsok egy né­met pártnál, legalább is nem komoly a szem­rehányás, hogy mi német pártokkal léptünl szövetségre és feladtuk a szlovenszkói auto­nómiát és az, aki rövid pár hónap alatt a ieg- intranzigensebb fehér internacionálétól a legvadabb soviniszta álláspontig jutott, úgy látszik, mókázni akar velem, ha azzal gyanú­sít meg, hogy . nálam a gazdasági gondolat a predemináus s a nemzeti öntudat másodlagos lett. Az, aki nagyon helyesen és szellemesen azt állítja, hogy nem lehet a „szüzesség" fen- tartása mellett ezzel ellenkezően egy percig sem cselekedni s mint megrögzött agglegény mégis ifjúságát akarja visszanyerni a gasteiui víz csodaerejétől, hiába veti szemére pártom­nak, hogy megszűnik ellenzéki pártnak len­ni, ha elvei felfüggesztésével kormányt tá­mogat. Az elvek felfüggesztése, mint taktikai kérdés előfordult a kér. szoc. párt közelmúlt­jában is, hiszen az agrárvámokat a párt elvi­leg helyeselte, de elvei felfüggesztése mellett mégis ellene szavazott. Közbevetően csak any- nyit tartok szükségesnek megjegyezni, hogy a vámjavaslat, amelyet megszavaztunk, erede­tileg pártvezérem javaslata volt, mig ellenben a kongnia, a tisztviselőtörvény, a tanítók fi­zetésrendezése, az állami és járási orvosok fi­zetése, a szeszadó emelése és a cukor adó fel­emelése, amelyeket a kér. szoc. párt elvei fen- tartása nélkül szavazott meg, mind kimondott kormányjavaslatok voltak. Ami a tollat kezembe nyomta és paran­csolom! kényszeritette cikkem megírására, az a kér. szoc. pártvezér Ur gasteini levelének következő — szerény véleményem szerint — szörnyűséges elszólása: „A csehszlovák repub- lika egy politikai agitáció eredménye, nem fegyver, nem hódítás, de diplomáciai éleslá­tás hozta létre." Halljad magyar: Versailles és Trianon egy diplomáciai éleslátás eredménye. Nem bánom, mert tiszteletben tartom mindenkinek a meggyőződését, ha ez a kér. szoc. párt ve­zérének a felfogása s ha pártja osztja e véle­ményét — habeat sibi; — én azonban és azt hiszem a magyarság 99 százaléka pont az el­lenkező véleményen van. És miután a kér. szoc. párt vezére a szlovenszkói magyarságot, tehát pártomat és csekélységemet is képvi­seli a külföldön a Népszövetségi Ligában, lel­kiismeretem tiltakozik az ellen, hogy ily meg­győződéssel képviselhessen engem és párto­mat a külföld előtt valaki, mert ha diplomá­ciai éleslátást lát az erőszakos békében, nem gondolja-e igen tisztelt Barátom, hogy akkor ő maga állít elháríthatatlan akadályt külföldi működése elé és talán veszélyezteti működé­se eddigi eredményeit is. Ne keressen tehát bűnbakot a nemzeti pártban, ahogy ezt az „Ujság“ cimü budapesti lap nyilatkozatában megtette, hanem az esetleges fiaskóért ő lesz a felelős. Éppen ezen oknál fogva nagyon meggon­dolandónak tartom vájjon ilyen körülmények között képviselheti-e eredményesen pártomat az illusztris pátvezér ur a külföldi Liga előtt s ennek a nagyhorderejű kérdésnek az elinté­zésére pártom törvényhozói klubjának a hatá­rozatát akarván provokálni, felkértem igen tisztelt pártvezéremet, hogy a klubgyülést sürgősen hívja össze. Ezen a klubgyülésen ugyancsak precizirozni kell pártunk viszonyát a kér. szoc. párthoz is, mert — hogy Szüllő Géza hasonlatát alkalmazzam — a mi viszo­nyunk sem nem szerelmi, sem nem ráison há­zasság, de még vegyes házasság sem, hanem a történtek után egy oly perverz viszony, amelyet világnézeti álláspontomból kifolyólag csak perhorreszkálnom lehet, mert diametrális ellentétben áll a keresztény erkölccsel és mert a mostani és különösen a még reánk váró leg­nehezebb küzdelmek közepette nem bírom el­tűrni, hogy arról az oldalról részesüljek hátba­támadásba, ahonnan hűséget és segítséget vár­tam. Ezen a klubülésen véglegesen határozni kell a két párt viszonya tekintetében, mert a mai helyzet destruálja a meglévő közös in­tézményeket, megbénítja és feleslegessé te­szi a szövetkezett ellenzéki pártok Központi Irodájának működését és emellett lerögzíti a magyarság tudatában a pártharcoknak és ci- vakodásnak rossz szellemét, amellyel a to­vábbi politikai harcokhoz szükséges egységes erőkifejtés elképzelhetetlen. Bécs, augusztus 12. (A P. M. H. bécsi tudósítójától). Az osztrák­magyar monarchia szétdarabolása az utódállamok egymás közötti jogi kapcsolatait teljesen meg­bontotta. Ausztria-Magyarország egész területére kiterjedt a régi kereskedelmi és vámszerződés azon rendelkezése, hogy csak egyszer kellett le­róni az illetékeket. Kivételt csupán a ingatlan­ügyletek képeztek. Ma azonban a helyzet megvál­tozott. Mostan, ha egy ■ váltót Csehszlovákiában állítanak ki, le kell róni a törvényes illetéket. Ha ez a váltó Csehszlovákiából Magyarországra, onnan mondjuk Jugoszláviába, majd Ausztriába kerül, úgy a váltóilletéket ezekben az országok­ban is meg kell fizetni, vagyis ebben az esetben egyetlen váltó négyszeres illeték alá esik. A Ma­gyar Ügyvéd szövetség felhasználva az Internatio­nal Law Association bécsi nemzetközi jogi kon­gresszusát, megbízta Nyulászy János dr. ügyvé­det, hogy kezdjen tanácskozásokat a kongresz- szuson résztvevő osztrák és csehszlovák ügyvé­dekkel. A tanácskozások eredményeként bizottság alakult e három ország delegátusaiból, amelynek feladata előkészíteni az osztrák, csehszlovák, magyar, lengyel, román és jugoszláv ügyvédek kongresz- szusát. A bizottság tagjai Ausztria részéről Ábel Pál Jr, a bécsi ügyvédi kamara elnöke és Weiser. János dr. az osztrák űgyvédszövetség elnöke, Magyar- ország részéről Nyulászy János dr., a Magyar Berlin, augusztus 12. Az orosz tanács- kongbasszus elhalasztásáról szóló intézkedés Moszkvában nagy nyugtalanságot keltett. Az elhalasztást annak tulajdonitják, hogy ha a kongresszus most ülne össze, akkor az ellenzék könnyen többségbe kerülhetne. Rykov és Sztálin újból nyugalomra hívták föl a lakosságot. Az ukrán népbiztosok tanács­ülésén Csubar népbiztos kijelentette, hogy a külkereskedelmi monopóliumrendszer nem elégíti ki Oroszország gazdasági szükségleteit s a kommunista párt központi végrehajtó bizottságának ezt a kérdést revízió alá kell vennie. London, augusztus 12. A londoni sajtó élénken kommentálja a Chicago Tribüné ri­gai értesülését, hogy a szovjetkormány egész apparátusa továbbra is Sztálin kezében marad, akit a parasztok és munkások többsége tá­Ügyvédszövetség elnöke és Király Ferenc dr. szövetségi főtitkár, Csehszlovákia részéről Gross- schmied Géza dr. magyar keresztényszocialisla szenátor, Klonda Ferenc dr. német nemzetiségi szená or és Zloha dr., a szlovenszkói ügyvédszö­vetség elnöke. A mozgalomban élénk szerepet játszik oszt­rák részről Klug Emil dr. ügyvéd is, aki nyilat­kozott a folyamatban levő akcióról és a követke­zőket mondotta: — A megtartott tanácskozásokon a magyar, .csehszlovák és osztrák ügyvédek delegátusai megegyeztek az egységes magatartásban és elha­tározták, hogy csatlakozásra hívják fel Románia, Jugoszlávia és Lengyelország ügyvédeit is. A csatlakozás után ezen országok ügyvédei nemzet­közi konferenciára fognak összejönni. A jogi for­galom mostan igen nagy nehézségekkel jár az egyes utódállamok között. Ezért rendezni kell a telekkönyvi forgalmat, főként a határterületeken, egységes alapelveket kell felállítani bírósági és jegyzői okmányokra, rendezésre szorul a kettős megadóztatások, dupla illetékek és a régi vsz*- rák-magyar koronákban fennálló adósságok problémája. — Mindezek olyan természetű kérdések, amelyeknek rendezése okvetlenül szükséges az utódállamok egymás közötti gazdasági forgalma érdekében is. Az egyes országok ügyvéd-társadal­mára vár a feladat, hogy a kormányokat és par­lamenteket meggyőzze a jogi együttműködés szükségességéről. *•-'» Hinni 11| uh |||Bli| | mogat és így lehetséges, hegy a kommunista párt jelenlegi kettészakadása Oroszország gazdasági újjászületéséhez vezet. A Daily Telegraph ezt a hint igy kommentálja: Oroszországnak a nemzetek közösségébe való újbóli bekapcsolódása világraszóló jelentőségű esemény lenne. Az angol kormány kész méltányosan és előzéke­nyen, sőt nagylelkűen segítségére sietni. minden orosz kormánynak, amely orszá­gának kötelezettségeit teljesíti. London, augusztus 12. A Daily Tele­graph diplomáciai levelezője jelenti, hogy Oroszország feladta azt a tervét, hogy a balti államokkal barátsági és semlegességi szerző­déseket kössön, mivel Finnország, Litvánia és Lettország kijelentették, hogy hajlandók ugyan Oroszországgal kollektív szerződést kötni, de egyes szerződésbe nem mennek bele. ...............................................................mm kiseb bségek számára a kormányok lehetet­lenné teszik, hogy annyi képviselőt küldhes- senek a parlamentbe, kerületi, városi és községi képviseletekbe, amennyi számszerinti erejüknél fogva megilletné őket. A kormá­nyokat kényszeríteni kell arra is, hogy min­dennemű numerus clausust megszüntessenek. A kisebbségek egyenlőjogu elbánásban ré- szesitendők a birtokreformok végrehajtása során is. A kisebbségeknek joguk legyen a bíróságok és más hatóságok előtt anyanyel­vűket használni. Magániskolák létesítése el­len az állam nem alkalmazhat tiltó rendelke­zéseket. Olyan területek részére, ahol a ki- , sebbségek zárt blokkokban élnek, teljes au­tonómia adandó, elszórt kisebbségek részére pedig minden kulturális ügyben biztosítandó az Cin rendelkezés joga. A döntőbíróságoknak mindkét felet, tehát a kisebbségeket is meg kell hailgatniok. A döntőbíróságoknak ellen- őrizniök kell, hogy döntéseit a kormányok végrehajtják-e? Mostan ugyanis senkisem tö­rődik, vájjon végrehajtják-e akormányok az ítéleteket. Magyar-német rezolució. Kunz dr. felszólalása után Magyary Géza dr. és Rauchberg dr. a budapesti, illetőleg a prágai német tudo­mányegyetemek professzorai beter jer sülték együttes törvényjavaslatukat a "kisebb ' ■:vé­delmi perrendtartásról. A törvénytervezet legfontosabb alapelve a kisebbségek perké­pessége. Panaszosokként a kisebbségek par­lamenti képviselői, autonóm területek és ha­tóságok kiküldöttjei, városok és községek reprezentánsai, gazdasági, felekezeti és tudo­mányos társaságok vezetői jelenhetnek meg a kisebbségek nevében. Minden kisebbségi polgár számára megadandó a peticiós jog. A döntőbíróság háromtagú bizottságot küldhet ki helyszíni vizsgálatokra és az ítéletek vég­rehajtásának ellenőrzésére. A törvénytervezethez elsőként Mr. Roland Vaughan Williams, az elhunyt hasonnevű angol főbíró fia és Lord Phillimore veje szólt hozzá, leszögezve azt, hogy a kisebbségi kérdés nem politikum, ha­nem jogi probléma. Ezért helyesli azt a kí­vánságot, hogy a kisebbségek képviselői meg­jelenhessenek a törvényszék előtt. A következő szónok újból Magyary Géza dr. volt, aki a teljes nyilvánosság érdekében szál­lott síkra. A népszövetség vezértitkárságának minden kisebbségi panaszt nyomban nyilvá­nosságra kellene hozni, szintúgy a népszövet­ségi hármasbizottság feleleteit az érdekelt kor­mányoknak közölni a panaszos kisebbségek­kel. A magyar delegáció csakis ebben a szel­lemben működhet közre a kérdés megoldá­sában. Érvényben kell maradnia a stock­holmi konferencia határozatának, amely sze­rint nemcsak a tanács tagjainak, de minden államnak jogában áll, hogy követelje a be­nyújtott panaszok átutalását a hágai nemzet­közi törvényszékhez. René Brunek francia egyetemi tanár tiltakozott a nyilvá­nosság ellen, mivel ez csak az ellentétek ki­élezésére vezetne. Ezzel szemben honfitársa Gaston Brunet professzor a nyilvánosság mellett szólalt fel. Kunz dr. és Löwenfeld dr. berlini delegátus elengedhetetlennek minősí­tették azt, hogy a döntőbíróságok a kisebb­ségek képviselőit is meghallgassák. Ehrlich dr. egyetemi tanár a lengyel delegáció nevében bejelentette, hogy a lengyel csoport örömmel vett részt a kisebbségvédelmi kérdés rende­zésében, kéri azonban, hogy az érdekelt álla­mok is helyet kapjanak a kisebbségi bizott­ságban, Ezért egyelőre nem foglal állást. Ugyanion szellemben szólalt fel Zmek dr. prágai közjegyző a csehszlovák delegáció ne­vében. Ezután a kongresszus elfogadta a benyúj­tott kisebbségvédelmi javaslatokat és elhatá­rozta, hogy felhívja a népszövetséget, misze­rint minden kisebbségi kérdésben hallgassa meg döntés előtt a hágai nemzetközi törvény­szék véleményét. A francia Brunet professzor- javaslatára a kongresszus még elhatározta, hogy az International Law Association ki­sebbségi bizottsága állandó permanenciában marad, amig a kisebbségek jogai nemzetközi kodifikált törvénnyel nem nyernek végleges elintézést­- imi—h —n—» Hmai -----— Ro mánia konkordátumot köt London, augusztus 12. A Times jelenti Bukarestből: Avarescu itáliai látogatásának a román fővárosban nagy politikai és gazdasá­gi jelentőséget tulajdonitauak. Avarescu uta­zásának elsőrendű célja, hogy a román királyi pár olaszországi utazását előkészítse és a Vati­kánnal a konkordátumot megkösse. Azonkívül titokban megkísérli, hogy Besszarábia au- nexióját Olaszország által elismertesse. Ezen­kívül nagyobb kölcsönt akar szerezni Romá­nia természeti erőinek kiaknázására. A nemzeti kisebbségek védelme a nemzetközi Jogi kongresszus napirendién Bécs, augusztus 12. (A P. M. II. bécsi tudósítójától.) Je­lentettük már, hogy az International Law Association nemzetközi jogi kongresszusa a negyedik napon a nemzeti kisebbségek problémáival foglalkozott. A következők­ben részletes tudósítást adunk a nemzet­közi jog nagytekintélyű reprezentásainak állásfoglalásáról, erről a magyarságra nézve oly fontos kérdésben: A nemzeti kisebbségek problémáiról való tárgyalást Sir Alfréd Hopkinson egyetemi tanár, a manchesteri egyetem volt elnöke vezette. Hopkinson elnök bevezető előadásában ismertette az International Law Association londoni különbizottságának elő­munkálatait, a kisebbségek jelenlegi jogi helyzetét és a békeszerződéseket a kisebb­ség kérdés szempontjából. Megállapította, hogy a békeszerződések kimondják ugyan a kisebbségek egyenjogúsítását, sőt biztosítják a népszövetség védelmét, azonban a jogok ér­vényesítését megnehezítik, mivel a panaszok nem egyenesen a népszövetség elé, hanem pusztán egy népszövetségi hármas bizottság elé kerülnek és ettől függ, vájjon az ügyet döntőbíróság elé utalják, vagy nem? A nem­zeti kisebbség tehát nem peres fel, ellenben peres fél a kormány, amely ellen a panaszt beadták és a népszövetség tanácsa nem szí­vesen kellemetlenkedik a kormányoknak. Rendszerint megelégszik figyelmeztetéssel, vagy interpellációval. Eddig mindössze két ügy került tárgyalásra és a döntőbíróság mindkét esetben a kisebbségeknek adott iga­zat. Ennek az anomáliának az az oka, hogy a népjog csak az államokat ismeri el pervise­lőknek. Az elnök után Gaston Brunet professzor, a francia bizottság elnöke szólalt fel és a következőket mondotta: — A jelenlegi rendszer legnagyobb hi­bája a titkosság. Ha a panaszt már benyújtot­ták, úgy a kisebbség már nem szerezhet tu­domást a panasz további sorsáról. Ennek leszögezése után Brunet profesz- szor azt a követelést állítja fel, hogy a nem­zeti kisebbségeket is ismerjék el egyenlőjogu perfeleknek. Jelenleg, miként ezt a csehszlo­vák kormány perei és a német-lengyel vitás ügyek mutatják, a panaszos fél, tehát a ki­sebbség csak véletlen folytán értesülhet ar­ról, hogy mivel védekezik a kormány és mi az álláspontja a döntőbíróságnak. Az a kifo­gás, hogy az állam szuverenitását sértené, ha saját polgáraival szemben idegen bíróság előtt kellene védekeznie, tarthatatlan, mivel az államok a kisebségvédelmi szerződések elfo­gadásával kifejezetten lemondottak erről a kifogásról és alávetették magukat a népszö­vetség ellenőrzésének. Beszédének befejezé­sében Brunet professzor élesen bírálta azt az állapotot, hogy a népszövetség tanácsa állan­dóan kikerüli a nyilvános tárgyalást. A ki­sebbségeket azért nem akarják peres felek­ként elismerni, mivel a cél a kisebbségek fo­kozatos eltüntetése. Ha egy állam a kisebb­ségeket életben akarja tartani, úgy el kell is­mernie azt a jogát, hogy panaszaival egyenlő­jogu félként a kisebbségvédelmi bírósághoz fordulhasson. Josef L. Kunz dr., az osztrák népszövetségi liga titkára, miután alapos bírálatban részesítette a titkos eljá­rást, a nemzeti kisebbségek számára minden tekintetben egyenlő választói jogot követelt- Tűrhetetlen állapotnak minősítette, hogy ke­rületi beosztásokkal és egyéb furfangokkal a Oroszország a gazdasági uJJáépdlés utján Angila jóakarattal figyeli Sztálin munkáját — A balti államokkal kötandő szerződés

Next

/
Oldalképek
Tartalom