Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-12 / 181. (1219.) szám

4 ^RMQAl/V\A!Sto®.HIRME 1926 augusztus 12, csütörtök. A TUDOMÁNY UJ KÉRDÉSEI Modern Földrajzi Szeminárium Népszerű cikksorozat a modern földrajz problémáiról XlV. Wegener elmélete a kontinensek keletkezéséről Abban a pillanatban, amikor az emberi­ség pontosan megismerte az egyes földré­szeket, a kontinensek körvonalait, a föld felszínén való földrajzi helyzetét általános­ságban s egymáshoz viszonyítva, abban a pillanatban fölmerült a természetszerű kér­dés: hogyan keletkeztek az egyes kontinen­sek és a földnek az a képe, amelyet mi ismerünk, állandóan ugyanez volt? Utánnyomás tilos nensek egy közös mag, az úgynevezett anyakontinens körül rendezkedtek el s egységes szárazföldi táblát alkottak. A központban Ázsia volt. Egyszerre csak a könnyű kőzet bőre észak-déli irányban — a föld belső magvának összehúzódása követ­keztében — felhasadt s a kontinensek között egy kezdetben keskeny hasadék keletkezett. Amerika elszakadt Európától s Afrikától s mint önálló kontinentális rög a mélyebben fekvő nyulékony földkérgen nyugati irány­ban úszni kezdett. A vándorlás kezdetben délen történt s a legutoljára következeit be Grönland tájékán. A hasadék mind szélesebb és szélesebb lett, a világtenger vize megosz­lott s igy képződött az Atlanti óceán is. Ame­rikának és Európa-Afrikának egykori össze­függését ez elméiét alapján ma már számos geológiai és zoológiái tény bizonyítja és igen sok asztronómiai megfigyelés is amellett szól, hogy a kontinensek még ma sincsenek stabil helyzetben, hanem Amerika állandóan eltolódik Európától. Mindezeket a bizonyítékokat legközelebbi cikkünkben fogjuk felsorakoztatni. (Folytatjuk.) Az eddigi felfogás a kontinensek kialakulá­sára nézve azt tanította, hogy a kontinensek tömege mint masszív tuskó szilárdan be­ágyazott a föld kérgébe s a kontinensek egy­máshoz való helyzete változatlan. Ameriká­nak Európától s Afrikától való hatalmas tér­beli elkülönülését ez a felfogás egy hatalmas töréssel magyarázta. A földkéreg nagy da­rabjai a mélységbe sülyedtek, a tenger hul­lámai a többi oldalról a szakadékba nyomul­tak s az Atlanti óceán ilyen módon keletke­zett. Ennek az úgynevezett „leszakadási*' el­méletnek hirdetői egy pontot figyelmen kí­vül hagytak: nem tudtak kielégítő magyará­zatot adni arra, honnan került elő az az ir­datlan víztömeg, amely az Atlanti óceán me­dencéjét kitölti. Csodálatos, hogy ez a kérdés egyáltalán nem háborgatta a betörési elmé­let képviselőit. Az a felfogás, hogy az Atlan- tikum vize nem más, mint a Csendes óceán­nak egyszerű, könnyen nélkülözhető lefolyá­sa, nem megnyugtató s az egész beszakadási elmélet ezen a ponton- hiusul meg. Az elmúlt évtizedben a kontinensek ke­letkezésére vonatkozólag alapvető változás következett be. A sarki lapultság rejtélyé­nek megoldása .a geográfusokat s a geofiziku­sokat arra a fontos megismerésre vezette, hogy a föld nincs szilárd, megmerevedett álla­potban, mint azt sokáig feltételezték, ha­nem egy plasztikus, nyúlósan folyékony tömeg, melyet a viaszkkal vagy a meg- melegitett pecsétviaszkkal hasonlítha­tunk össze. Uj, eddig nem is sejtett perspektívák nyíltak most azok előtt, akik a kérdésnek végére akartak járni. A kontinensek keletkezésének problémája is nyomban más arculatot öltött. A beszakadási elmélettel hamarosan szakí­tottak. Kiilömbséget tettek az úgynevezett kon­tinentális rögök — a kontinensek tulaj­donképpeni tömegei — s a földkéreg azon rétegei között, amelyek mélyebben feküsznek s amelyeknek nagyobb a faj­súlyúk. A mintegy 100 kilométer vastag­ságú kontinentális rögök ebbe a mé­lyebb, nyulékony talajba beágyazottak, mint a husdarab a még meg nem fagyott kocsonyába s kisebb sűrűségűk követ­keztében ezen az alapzaton úszkálnak. A kontinensek tehát nem szilárd alkotóré­szei a földkéregnek, nincs gyökerük, hanem lassan elmozdulnak s egymáshoz való hely­zetüket az ic’Vr folyamán lényegesen meg­változtatják. Ez a híres német geológusnak, dr. Alfréd Wegenernek néhány évvel ezelőtt felállított elmélete a kontinensek eltolódásá­ról. Az elmélet annyi eddig érthetetlen vagy nehezen megmagyarázható kérdést (mint pl. a grönlandi szénrétegek képződését, némely vidék eljegesedését stb.) old meg maradék nélkül, hogy igen rövid idő alatt győzelmet aratott, általános elfogadásra talált s a régi beszakadási elméletet csaknem teljesen ki­szorította. Nézzük csak meg figyelmesen a föld fizikai térképiét s rögtön megállapíthatjuk, hogy Afrika nyugati és Délameríka keleti partjai között bizonyos kapcsolat van. Ez volt a Wegener-elmélet kiindulási pontja. Rriazi- 1 iának legkel étibb pontjai, a San Roque s a Brancs-fokkal beillenek az afrikai part nagy öblösödésébe, a guineai öbölbe. Kezdetben az összes kontinensek között szoros összefüggés volt, az összes konti­OOCGOGGöOGíiG’OCOCSöGíSOOöCöOCOGíSO©© 8 o Katona ArtU«r doktor <rj jogi szemináriuma, ^ Budapest IX., Ráclay-utca 41. sz. O Előkészítés az összes jogi vizs- O gékra Jegvzetbérlet — Díjta- Q lan tanácskozás levélben is Q o OOCíQOOOÖOOOCOOOOOCOOOOOOOOOOOOOO I Jogászok! I ü ő 5336 a A körmöd „krickeháu ”-ok: félszázezer német elszlovákosodó szigete A Körmöc-vidék népe — A város lakói teljesen visszavonult életet élnek — Egy és más a körmöci német falvak népéről — Mit tanít a német sziget — A P. M. H. kiküldött munkatársától — II. Körmöcbánya, augusztus eleje. A városban az összeomlásig főleg magyarul beszéltek s már jeleztem, hogy az az ötven-hatvan magyar család, amelyik a városban maradt, ma a legerősebb magyarérzésü embereket adja. Lár­ma nélkül, feltűnés nélkül, minden magyar meg­nyilatkozástól eltiltva megmaradtak annak a kul­túrának híveiül, amelyiket ezen az etnográfiái szempontból érdekes helyen a versenyző nárom közül legerősebbnek és leggazdagabbnak tartanak. A város körül német falvak gyűrűje zárul össze és ez a német gyűrű választotta el a várost a környező szlovák tengertől: északon Turóc fekszik a jánoshegyi vízválasztón túl, keletre Zólyom, nyugatra Nyitra megye. A város környékén husz-huszonöt évvel ez­előtt még alig lehetett szlovák szót hallani. Cha- rada József volt polgármester azonban egy fél­századdal ezelőtt zólyommegyei tótokat fogadott nagy számban a város óriási érdekeinek kiműve­lésére: a favágó szlovákok legnagyobb része megszedte magát, itt maradt és letelepe­dett: áttörte a Körmöcöt övező németség gyűrűjét, elérkezett a város szivébe is, ahol a prevrát óta természetesen könnyű talajt nyerve, mindig jobban otthonossá lettek. A német sziget A körmöcvidéki németek száma mintegy 48 ezerre tehető: Handlovától Körmöcig, Turóc- szklenótól Barsszklenóig terjed a német sziget, beékelve háromoldalról a szlovákság és délről a garamvölgyi magyarság közé. A németek a bányákhoz kerültek erre a vidékre. Letelepedésük akkor kezdődött meg, mikor a bányászat fellendült s a bányászattal na­gyobb mértékben kezdtek foglalkozni. Később, megtelepedésük után az erdőkben favágással is foglalkoztak a bányamunka mellett s innen szár­mazik a nevük is: „Krickeháu“-ok (favágás: ,,háue“). A történeti nyomok arra engednek követ­keztetni, hogy ezek a németek Csehország északi részéből származtak, mert nyelvük is hasonlít a cseh-ncmet nyelvhez, mellyel a szepesi „Gründler"- ek nyelve is rokon. Körmöcliget, Kapronca, Kunosvágása, Jánosról, Jánosbegy, Palósmező, Ujgyarmat, Dócifürész, Kékellő falvakba legnagyobbrészt ezek a néme­tek laknak. A bányamunka volt a főkenyerük, de nagy­ban elkülönböztek a más vidékek — például Sel- mec — bányanépétől: földmivesek is egyúttal és az erdei famunkákban is részt vesznek. Most, hogy a bányában a régi munkásoknak alig egy tizede kap kenyeret, a németség otthon dolgozik vagy az erdőkben fát vág. Szegény népség nagyon: sokam vannak az öregek között, olyanok, akik életük­ben alig egy párszor ettek húst. A nő műveli a földet: a tojást, lejt, vajat in­kább eladják, mintsem maguk egyék meg. Több helyen cserépedényt is készítenek s el járnak házaim a portékáikkal. Szegény népség ezek a németek s arcukról leri a sok nélkülözés. Inkább magasak: alacsonyabb termetű csak azokban a falvakban található, aíiol a szlovák­sággal összeházasodnak. Fa- és_ kőházaik közölt hiába keresünk kutat: a körmöcvidéki falvakban nincsen kút: a forrás ulon-u félen kibuggyan a hegyből, — hegyi falvak ezek. Az elszlovákosodás már régóta tart. Érdekes, hogy a németek azok, akik beleolvadnak itt a szlovák tengerbe. Talán ez az egyedüli hely Szlovenszkón, ahol a németség szívesebben közeledik a szlováksághoz, min’ a magyarsághoz: réges-régtől ál szívták magukba a környe­ző szlovákság külső szokásait, ellesték építkezését, lemásolták ruházkodását s magában a városban is a benszülött né­metekről is azt hallottam, hogy egy ré­szük már beszél odahaza tótul, mint magyarul. Azt mondták, hogy valami érthetetlen és meg nem magyarázott okból különmbnetk tartják a szlovák nyelvet, mint a magyart és jobban von­zódnak az északi szomszédokhoz, mint a garam­völgyi magyarokhoz. Nőik csontosak, erősek, egy kicsit alacso­nyabbak, mint a férfiak, csúnyának nem mond­hatók, de a százados nehéz munka valami nyers, kissé szomorú arckifejezést ad nekik. Ékszert nem láttam ezeken a német nő­kön: meg is kérdeztem, nem hordanak-e. Azt mondták: nem, legfeljebb rézgyűrűt és egyszerű fülönfüggőt viselnek, ezt se mind. Szegény körmöcvidéki német nők, akiknek még az az öröm se futja ebből a rongyos életből, az örökös begyek közt mászkálásból és nehéz ro­botból, hogy ékszerekkel cicomázzátok fel kidol­gozott testeteket, bizisten sajnállak titeket, hisz még a vőlegényetek is reális földi jót: egy va­donatúj csizmát ád nektek ajándékba, mikor menyasszony kikérés után a kalácsos asztalról leemel: csizmát ad és nem ékszert, kalácsot esztek a lakzin, nem tortát és búst, csak ünnep­nap láttok a tálban, azért ugyan nem nagyon érdemes volt idejönni nem tudom hányadik ősötöknekv Egy érdekes nyelvjárás Hogy úgy mondjam, pofára nem igen lát- szódik meg ezeken a németeken, hogy nemetek és nem szlovákok, külsőleg egész olyanok. Csak az érdekes nyelvük mutatja a német eredetet: Érdekes a kiejtésük is: w helyett b-t, f és v helyett w-t mondanak, s az r-et a szó végén nem mondják ki. Egy népdal, ahogy ők éneklik: Prampai, Prampai szmaisz mi nide, Ben is aufstie, sauf i bide, Ben a main Rok vull verkaufen, Prampai, Prampai muss i saufen. Magyarra igy fordították: Hej, pálinka, verj le engem — ha felkelek újra kezdem, — kabáto­mat is eladom — de pálinkát mégis iszom. Vagy egy másik, amelyik igy szól: Hott geschnait und női gevrorn, Horn main tauzn scho'z velaorn, 1 Honé velaornUnd női gevfone, Irt mai schatzal boider koumme. Havazott és fagyott is, — elhagyott a ba­bám is, — elhagyott, de megleltem, — visszajött a kedvesen. Vannak aztán sajátságos, tisztanémet szó­képzéseik, de amelyek semmiféle más német nyelvjárásban fel nem találhatók: 'igy: f lépes (fiirbass, vorwárts), Fiébitte (Frühling, Früh- wetter), Peche (Glas, Becher), hich-ja! (schau!), Mimele (Muhme) vagy: harr-n'amielcul (warte nur ein Merkjein) és hasonlók. Tanulság)'éle... Nem illik ugyan tanulságokat szőni a ri­port közepébe, még a végébe sem, de tegyünk ezúttal kivételt, amiért eíőlegesen is bocsánatot kérek mindazoktól, akik az írás végén jobban szeretik a romantikus zószt, a szentimentális poént, vagy az epigrammatikus biztatás holdvi­lágos optimizmusát, — és egész egyszerűen ál­lapítsuk meg, hogy mit. is jelenthet számunkra ez a félszázezer német, itt Körmöc közelében, akik lassacskán a szlovákság felé orientálódnak, de évszázadokon keresztül megőrizték mindazt, amit vándorőseik magukkal cipeltek valahonnan az Óriáshegységből s amit bátran olt is hagyhat­tak volna: a szegénységet, a nyomort, a földhöz- r aga azt ó robot-tiüelmet és ez egyetlent,, ami nem ilyen rossz s amiért nem kár, igy elhozták, ezt a furcsa nyelvet. Először is azl, hogy aki szegény, s aki nem szerez magának földi javakat, az évszázadokon A napokban jelenik meg a „TERRA" kiadásában KOLLÁR LÁSZLÓ magaskulturáju könyve: R Mesélő Dervis Ára: 25.— Ke. ( Megrendelhető „TERRA" Kereskedelmi Vállalatnál, Kosice, Ederova u. 10. — Csak intelligens leinőttek vegyék. keresztül robotolhat, gürcölhet, megmarai buta, elnyomott, kulturátlan senkinek. Aki gazdasá­gilag nem akar vagy nem tud előrejutni, szelle­mileg sem viheti semmire: a pénz, a vagyon, az állás, az egyén mű­veltsége — nemzeti erő. Akik ezt akar­ják növelni, a nemzet egysdeinek ezeket biztosítsák: ez a legbiztosabb nemzeti po­litika. A másik pedig az, hogy a nemzeti szokásokat, az anyanyelvet és a tradíciókat nem szabad és nem kell szerfölött félteni: ezeknek a nyomo­rult embereknek, ezen a kis szigeten minden ostrom dacára is, minden erőfeszítés nélkül megmaradtak a szokásaik, a babonáik, a tradí­cióik és megmaradt a — nyelvük is. Már régtől mind-mind két nyelvet beszélnek: de az igazit, az övéket, az őseikét vallják ma is az igazinak. Nem volna helyes, ha a nyelvért és a tradíciókért való feleslegesre fokozott ag­godalomban elfeledkeznének a többi nemzeti kincs biztosításáról és gyarapítá­sáról és a házat védenék, mikor az ala­pot akarják kihúzni a ház alól. Az elszlovákosodás azonban még mai, még az érzelmi kapcsolatok mellett is nem jelent töb­bet, mint — a külsőségek átvevését: ruhát, ház­formát és pálinkaivást, ami sok évtizedes folya­mat eredményének igazán kevés és cseppet sem agasztó: csak a szlovák és a magyar nyelv kö­zött választottak, de ezt csak másodiknak s anya­nyelvűket igy is úgy is őrzik: az az első ma is. A harmadik pedig az, — amit minden vegyes vidéken észre lehet venni az őslakosságról, hogy ahol politikával mesterséges gyűlöletét nem tüzelnek ember közé, ott a szomszé­dok elsősorban békés szomszédok: em­berek s csak aztán németek, szlovákok, magyarok. A városban nagy az ür az őslakosok és a beözön- 1 ettek között. Á társadalmi élet meghal*, vagy csak szeparálva mutatkozik külön csoportokban. Az emberek visszahúzódtak a házak falai mögé. Csend van, de béke van, még ha ez a városban csupán kényszerült is. A falvakban pedig egyforma a szegénység, a békesség, nyomor nem bántja a nyomort. Győrig Dezső. Gazdát cserél az érmindszenti Ady-kuria Nagykároly, augusztus 11. Saját tudósí­tónk telefonjeientése: A helyi lapokban nem­régiben a következő hudetés jelent meg: „El­adó birtok. Érmindszenten eiadó kisebb csa­ládi birtok. Értekezni lehet Ady Lőrincnél ugyanott.** Ady öreg szülei már régebben pa­naszkodtak, hogy nem bírják a birtokkezelés­sel járó gondokat és eladják a kis bit tokot, így jött létre ez a hirdetés, amelyre már ve­vők is jelentkeztek. Hét ditrói székely gazda összeállt és ajánlatot tett a birtok megvételé­re. A szerződést már megkötötték. A birtok átadása a közel jövőben fog megtörténni. Ady szülei még nem határoztak arra vonatkozó­lag, hogy ott maradnak-e Érmindszenten, vagy a birtokkal együtt átadják a kúriát, Ady Endre szülőházát is. — Szabó Dezső nővére öngyilkossági kí­sérletet követett el. Budapesti szerkesztősé­günk jelenti telefonon: Tegnap az a hir járta be a budapesti sajtót, hogy Szabó Dezső nő­vére, Szabó Irén, Pécsett öngyilkossági kísér­letet követett el. Tettére azonban rájöttek és sikerült őt szándékáról lebeszélni. Szabó Irén ezután Budapestre utazott. Ma délelőtt tiz óra tájban a kelenföldi állomásnál egy villamos kalauza nagy megdöbbenéssel látta, hogy egy kopottas öltözetű hölgy a járdán eszméletlenül fekszik. Azonnal értesítette a mentőket és a rendőrőrszemet, akik megál­lapították az ájultnál talált iratokból, hogy az illető Szabó Irén s aszpirinnel mérgezte meg magát. A Szent Rókus kórházba szállították. Az egész utón görcsösen szorongatott a kezé­ben egy aktatáskát telve kéziratokkal és ver­sekkel. Állapota nem súlyos, ugv hogy hama­rosan gyógyultan távozhatik a kórházból. így fiatalít és szépít a! CSM® orínis Vei ’í'i I ~ W lisrali-ptór !. faü-szappsa testére: Vörös Rák gyóayiár, Btűlj’ava. v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom