Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-11 / 180. (1218.) szám

1926 augusztus 11, szerda. ipara és kereskedelme érdekében a leg­nagyobb kedvezmény elve alapján keres­se a minél szabadabb gazdasági kapcso­lat megteremtésének eszközeit. A közgyűlés egyhangú helyeslésével találko­zott indítvány elfogadása után, Gaál Gyula dr. jogtanácsos teszi meg a társulati vezetőség indít­ványát az évi jelentés kiegészitéseképen arra vo­natkozólag, hogy a társulat úgy az Iparosok mini n; Keres­kedők Országos Szövetségeibe tagként be­lépjen, mint területi szövetségbe. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag tette magáévá. Ezután ismertetett az 1925. évi zárszámadás, a társulati vagyonkimutatás és az 1926. évi társu­lati költségvetés, amely 196.575 korona szükség­letet állapit meg. Adminisztrációs kiadásokon fe­lül tekintélyes összeggel szerepel (több mint 20.000 korona) a tanoncok, segédek s mesterek kulturális intézményeire kontempiált előirányzat. A számadásokra s .költségvetésre vonatkozó elő­terjesztést a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. A választmány egyhannad^részének kisorso­lása s uj tagok választása, a társulati körzetek megbízót fainak, a döntőbizottság, a segédi vizs­gázó bizottság, segédi közgyűlésbe kiküldeudö bi­zottság tagjainak megválasztása s a tanoncidő megállápitása után egyéb indítvány be nem adat­ván, Boldogliy Gyula elnök köszönetét fejezte ki a társulat Összes tagjai nevében az őt a társulat vezetésében önzetlenül támogató Fricd Jenő társelnöknek, a társulat választmányának 6 a körzetek vezetőségének s a társadalmi tisztikar­nak, amely pihenés nélkül dolgozott a széleskörű társulati szervezet adminisztrálásában, s része volt. aunak az eredménynek elérésében, amely a nehéz viszonyok között is, a társulati tagok érde­keinek megvédésében s a társulat tekintélyének emelésében nyilvánult meg; a társulati tagokat a további összetartó, testvéries munkásságra kérve, a közgyűlést berekesztette. Az idei szokatlan esős időjárás a burgonya- betegségek kifejlődésére rendkívül kedvező. Ezen betegségek közül főképp a burgonya vész mutatkozik legnagyobb mértékben. Ez hasonló a szőlő peronoszporájához és ha­sonlóan eleinte a burgonya levélzetét támadja meg. A betegség a burgonya leveleinek hegyén mu­tatkozik először és ott, barna foltok keletkez­nek. A barna folt szélén piszkos, fehér port lá­tunk, mintha valaki piszkos liszttel behintette volna. Ez nem más, minit a burgonyavész gombái­nak szaporodási szervei. A szél könnyen viszi tovább. Dé a leveleken mászkáló bogarak is könnyen terjesztik. Ha most ilyen por a burgonya leveleire kerül és ott eső vagy harmatos épp éri, azonnal kifejlődik és gyorsan terjed. Ezek lassanként az egész levelet elborítják. A levelek összezsugorodnak, ö&szekumkónod­nak, elszáradnak és lehuTlamak. A szár is tnegsár- gul, utóbb megtáltosodva elpusztul. Ha a betegség augusztusban lép fel, akkor a gazda a levél és szár el száradása következtében azt hiszi, hogy burgonyája beérett és fölszedi a termést. Csak akkor éri a csalódás, mert látja, hogy termése kevés és a gumó nincs beérve. Az ilyen burgonya nem jó és nem is tartós. Ugyanis a gomba gyükérszerü nyúlványai (myceliiumai) a száron keresztül lejutnak a gumóhoz és azt is megfertőzik. A levél megbetegedése azért káros, merít a növények a leveleiken keresztül a levegőből is táplálkoznak -és lélegzőnek. Ha tehát a levelek és a szár elpusztul, életfeltételeit veszíti el s a léleg­zés hiánya miatt kényszerérés áll be. Ezért lesz kevesebb a termés és a gumó éretlen. Hegy tehát a levelek el ne pusztuljanak, szükséges a permetezéssel védekezni. Épp úgy, mint a szőlő peroneszporája ellen: bor­dói lével. Azonban ugv, mint a szőlőnél, itt is lehet a bordói lé helyett Per osan t vagy Nosperált is hasz­nálni. Bordói léből kétszázalékos oldat kell. Az első permetezést júniusban kell végezni és utána két hét múlva s ha kell, újra két-három hét múlva, esetleg többször is, a permetezést megismételni. Kát. holdanként 6—8 kilógtam rézgálic és ugyan­annyi mész kell. Perosáuból vagy NosparalbóL júniusban egy­százalékos, azután kétszázalékos oldatot kell há­rom-négyheti időközben alkalmazni. Ezt is három - négy.szer kell megismételni. Egy kát, holdra egy­szeri permetezésre 5—7 kilógtam kell. Mivel a sok víznek a szántóföldre való kihor­dása sok nehézséget okoz, újabban a Burgolt al­kalmazzák, melyet porainkban használnak. Sokan a Burgolt még hatásosabbnak is tart­ják. Mindenesetre kényelmesebben is kezelhető és olcsóbb, mert nem kell a sok vizet a földre kihor­dani. Ezzel tehát, porozni kell. Ezt a közönséges kénporzóval végezzük, épp úgy- mint a szőlőnél. Ezzel is júniusban kell kezdeni a porozást és az időjárás szerint kétszer vagy háromszor megismé­telni. Az ifi n tennés'-vdesen legalább háromszor. Egyszeri porozásra kell kai, holdanként 5—7 kiló­gnám. A Komáromi Koronabank fizetési zavarokba juttatta a Komáromi Vidéki Hitelbankot is Komárom, augusztus ló. A Komáromi Koronabank, ínélynek sza­nálása érdekében az igazgatóság és fel­ügyelő bizottság teljes erővel dolgozik S amely rövid időn belül 'talán teljes meg­nyugváshoz vezet, nagy megrázkódtatások elé állította a komáromi lobbi, intézeteket is, elsősorban a legtőkeerősebb K dinárom­vidéki Hitelbankot, mely átmenetileg meg­szüntette a belétek visszafizetését. A bank 3 millió betétet akadálytalanul visszafizetett betevőinek, azonbam egyes felelőtlen elemek rém­hírei folytán a nagy betevők valósággal megrohanták az intézetet, amely; erre kénytelen volt a betét-visszaíizetéseket átmenetileg megszüntetni. A felmondott betéteket a bank kormánybiz­tosának intézkedésére nem fizeti vissza a bank. Ez az intézkedés nagy pánikot keltett és az amúgyis izgatott polgárság izgalma tetőpontra hágott. Komárom lakossága nem képes elvisel­ni azt, hogy a két banknál levő mintegy 20 milliónyi betétjéhez hozzájutni ne tudjon, ami a gazdasági életre is kedvezőtlen be­folyással van. A Koronabank szanálása gyorsabb tem­póval halad előre és talán a kisebb betétek visszafizetését a közel jövőben meg is kez­dik. Ekkor remélhetőleg a közönség izgalma is lecsiiHapul, ami azért is kívánatos, mivel a Komáromi Hitelbank egyike a lég'ők''erő­sebb középbankoknak, amwiyrM< 1 ...." a ké tségen felül áll. A szőlőnél is használható a pórozdgép. Vészsmentes, száraz időjárás mellett is, véde­kezéssel, niivel a levél és a szár üdébb lősz, 15—20 százalék termés többle tét érti etünk el. Vészes, ned­ves időjárás mellett, amilyen az idei év, 100—2ÓÓ százalékos terhiéstőbbletet nyerhetünk. Az északi és nyugati országokban, főképp, ahol több az eső, törvén yhozásilag •'rendelték él á védekezést. Tulajdonképpen már júniusban kéltett volna hozzálátni a védekezéshez, de azért még most. is jő, mert jobb 'későn*,mini soha. .... Englis dr. pénzügyminiszter a londoni „European Finan6e“-ba cikket irt a cseh­szlovák gazdasági élet konszolidációjáról. Többek között a következőket mondja: „A probléma abban áll, hogy az állami és a magánháztartási gazdasági egyensúlyt felül­vizsgáljuk és rekonstruáljuk. Valutánk ál­landó volta az adórendszer reformját köve­teli meg, amely jelenleg a magas adok foly­tán a termelést túlságosan megterheli. Erre a reformra mőst már szükségünk van, mert a csehszlovák kivitel erősen versenyez a külföldi iparral. A gazdasági életre igen nagy befolyással van továbbá a hivatalos ka­matláb csökkentése, és a kormány köteles­sége, hogy a pénzintézeteket az állami adós­ságok csökkentésével és törlesztésével segít­se és a pénzpiac a feszültségét enyhítse. Az 1926. évi költségvetés rekonstrukciója alap­ján többlettel számolóink és reméljük, hogy ez tartós lesz. Az állam kiadásait a bevé­telekből teljesen fedezheti és emellett az irányzat mellett kell megmaradnia. A cseh­szlovák pénzügyi helyzet kielégítő, de a je­lenlegi helyzetet arra kell felhasználni, hogy jobbat teremtsünk/' Munkáselbocsátások Skodánál. A Skoda­müveknél munkásokat és hivatalnokokat bo­csátanak el, ami az irodai munkálatok újjá­szervezésével függ össze. A leépítettek szá­ma körülbelül 180. így jelenti ezt a Skoda- müvek igazgatósága, de ezzel a hírrel ellen­tétben a csehszlovák sajtófőnökség a követ­kezőket jelenti Piilzenből: A Skoda-müvek igazgatóságánál Pilzen polgármestere, vala­mint két képviselő vezetése alatt küldöttség interveniált a munkáselbocsátások ügyében. Hromátko üzem igazgató kijelentette, hogy ezek az elbocsátások csak átmeneti jelleggel bírnak és hogy okaikat a világpiac helyzeté­ben kell keresni. A Skoda-müveknek most arra kell törekedőiök, hogy nemcsak az áruk minőségét, hanem az árakat illetőleg is felvehessék a versenyt. A vállalat jelenleg 11.590 munkást foglalkoztat, inig 3 évvel ez­előtt csak 9000 embert foglalkoztatott. Nem- lévén elegendő munka, 650 munkást szabad­ságra küldenek és ezek közül 350-ei elbocsá­tanak. A hivatalnokok közül gazdasági okok­ból legfeljebb 140-et bocsátanak el, amit az adminisztrat'iva leegyszerűsítése követel meg. Az igazgató kijelentette, hogy az elbo­csátottak igen jó végkielégítésben fognak ré­szesülni 9 Hallani Jí ez manapság a létfenlarfáséri folytatott küzdelem jelszaoa. jellemző a mai ff oiszonyokra ás a jöoendőre. <5esti ás J?. lelki erőfeszítéseinknek gyümölcsét csak I mélheti magát'ettől az erőpazartástól. ij / “Kordion ®er*on •>*caucsu* • »«*©*• || \ sokszorosan felülmúlja a bőrsarok tar- ^ tag Berson 750 oédjegyüt fogadjon el. || „Meridián Export Journal44 cim alatt hagyta el a sajtót a reichenbergi minfcavásár hivatalos lapjának első száma. A szám gaz­dag tartalommal jelent 'meg és a mintavásár- ról, amelyet augusztus 14—20-ig tartanak meg, mindénben tájékoztatást ad. Külön cik­kekben foglalkozik a mintavásár megszerve­zésével, tagoltságával, az utazási kedvezmé­nyekkel, a vásári igazolványok beszerzésé­vel, azok árával, a- vásár tervezetével stb. A jövő napókban technikai beszerzési szám je­lenik meg. A lapot a vásár vezetősége az ér­deklődőknek díjmentesen megküldi. Ausztria cukorrépatermése. Bécsi jelentés sze­rint Ausztria cukorrépa termeié se, ami a kvantita­tív eredményt illeti, rendkívül kielégítően fejlő­dik. Ezzel szemben a cukortartalom a múlt évhez viszonyítva sokkal gyengébb. A vasúti szállítási tarifák reformja. Október­ben a vasutügyi minisztériumban a szállítási ta­rifák reformjának elvi kérdéseiről fognak tárgya­lásokat folytatni. Elsősorban nyersanyagok, tehát fa és szén számára akarnak kedvezőbb tarifákat bizt-ositani. Ezzel kapcsolatosan a Lengyelország, Románia, Magyarország közötti tranzittarifákat egy­részt, másrészt pedig a Németország és Ausztria közötti csehszlovák vonatkozású tranzitot akarják szabályozni. Végül az 5, 10, 15 tonnás vagonszál- litások ügyét is revízió alá fogják venni. Malátakivitelünk Németországba. A Tribuna jelentése szerint a német autonóm vámok által megkötött csehszlovák malátakivitel ügyét mérv­adó körök magukévá tették és azok fölött a mó­dozatok fölött folytatnak tárgyalásokat, amelyek­kel ezt a itar-tbatatlan helyzetet meg lehetne vál­toztatni. IMemnyibem vonatkoznak ezek a tárgya­lások az árpakivitelre is, azt ezidőszerint nem le­lhet megáll apitani. Nyolcmillió aranykoronával növekedett a ma­gyar külkereskedelmi forgalom passzívuma. Buda­pestről jelentik: A Statisztikai Hivatal most tette közzé Magyarország 1926 első félévi külkereske­delmi forgalmáról szóló adatokat. Az adatok sze­rint Magyarország külkereskedelme 1926. év első felében az előző évekhez viszonyítva elég kedve­zően alakult. A külföldi árucsere értéke ugyanis, amely az 1924. év első felében 538 millió arany­korona volt s 1925 első felében 605 millió arany­koronára rúgott, ez év első hat hónapjában 066 millió aranykoronára emelkedett. Ebből 367 millió a behozatalra, 299 millió a kivitelre jutott. A fej­lődés az 1925. évhez viszonyítva úgy a behozatal­nál, mint a kivitelnél 10 százalékot tett. A külke­reskedelmi mérleg félévi behozatali többlete a ta­valyi 59.8 millió aranykoronával szemben az idén 67.8 millió aranykorona volt. A passzívum már­cius és április hónapokban volt a legnagyobb, a félév utolsó két hónapjában azonban jelentéke­nyen csökkent. Visszafejlődött a pamut- és gyap­júszövet behozatala, emelkedett az épületfa, szén, nyers dohány, pamutfonál, papiros, ásványolaj és nyersfémek behozatala. Alig változott a külföldön vásárolt gépek és készülékek és a kikészített bőr importja. A malomipari termelés válsága tükrö­ződik vissza a lisZtkivitel hanyatlásában. Ugrás­szerűiig emelkedett a gabona, zsír és húsfélék ex­portja. Növekedett a vágó- és igásállatok, tojás, baromfi és az elektrotechnikai cikkek kivitele. Csökkent a cukorexport és jelentékenyen vissza­esett a kiszállított gépek és készülékek mennyi­sége. A kivitelnél búza 11.1 millió aranykoroná­ról 33.3 millió aranykoronára emelkedett, mig a lisztkivitel 47.6 millióról 26.5 millióra csökkent. Szembeszökő a hanyatlás a gépkivitelnél is, amely 10.3 millióról 6.9 millióra redukálódott. Ugyan­ekkor a disznózsír- és szalonnak vitel 4.9 millióról 15.9 millióra, a hús- és kolibászkivitel pedig 4.3 millióról 8.8 millióra emelkedett. Utólagos cukorfelszabaditás augusztusra. A múlt hónap végen szabadították fel augusztusra az utolsó 10 százalékot szemben a tavalyi 12 szá­zalékkal. A felszabadított mennyiség azonnal el­kelt. Tekintve, hogy a kereslet tartós, uj cukor- mennyiséget fog kelleni * felszabadí tani. Ezt azon­ban azon kontingensen félül fogják tenni, amely jelenleg a finomítóknál' fél van halmozva. Az utó­lagos felszabadítás 140 koronás 100 kg kriétály- oukór alapján a legközelebbi napokban meg fog történni. ............ Au sztria cementipara. Bécsi jelentés szerint a kivitel csökkenése miatt■ a oementiparban nagy nehézségek állottak be, úgy hogy a legtöbb mű­ben üzemredukciót kellett bevezetni, eőt egyese­ket be is kellett állítani. A perlmosi cementgyár­ban nagy mumkáselbocsátás volt s szeptember el­sejével újabb üzemrédukcióra számítanak. ./FőzdpfeK^ 4- Kedvetlen és üzlettelen a prágai értéktőzs­de. Az összes kategóriában nem volt semmi üzlet. Az árfolyamok lemorzsolódtak. Egyedül a Walie- ra-részvények ugrása volt szenzációs, mert 160 koronás júliusi jegyzésükről 670 koronára emel­kedtek. Az iparrészvénypiacon estek: Nordbahn 50, Északé seh Szén 20, Königshofer 12, Ringhofer és Pozsonyi Kábel 10, Inwald 8, Cseh Cukor és Kolini szesz 5, Briinni Gépek 4, Prágai Vas 2 ko­ronával. Emelkedtek: Sellier, Berg és Hűtlen 5, Aussigi finomító 4, Solo- 2 koronával. A bankpia­con Osztrák Hitel 2 koronával esett. A beruházási piac nyugodt volt. Az exótapiacon nem volt vál­tozás. + A prágai devizapiac nem volt egységes. Paris 3.875, Brüsszel 1.875, Milánó 0.625 koronát vesztett. Ezzel szemben Madrid 12 koronát nyert. Varsói kifizetés 4 koronát vesztett. + A prágai terménytőzsdén a kedvezővé vált időjárás nyűgödt menetű üzletet és gyengültebb irányzatot idézett elő. Azok az aggodalmak, hogy a termés a megkéselt aratás folytán rosszabb lesz a szokottnál, ma már alapjukat vesztettek. A ve­vők abban reménykednek, hogy az árak továbbra is esni fognak és igy tartózkodnak a vásárlástól. A mai tőzsdén a rozs és zab ára esett. A búza tartott, árpa továbbra is üzlettelen volt. A liszi- piacon nem volt lényegesebb változás. Tengeri, amely legutóbb emelkedő irányzatot mutatóit, megnyugodott. Egyedül a rizs szilárdult. A tőzsde mindvégig látogatott volt, az üzlet azonban szűk keretek közt mozgott és az árak inkább csak név­legesen alakultak ki. + A prágai cukorpiac tartott. Nyersárujegy- zés neon történt. Októberi áru Aussig loko és ki­kötő 172.50. + A bradfordi grapjupiaron külöuösen írnom ikamgamban mutatkozott nagy kereslet. Az ér­deklődés a többi fajta iránt is megélénkült. — A havrei gyapjupiaóon az augusztus—februári árut 22-vel jegyezték. 4- A budapesti gabonapiacon ma tartott, irány­zat uralkodott. A következő árakat jegyezték: Ti­szává déki búza 367.50, egyéb 362.50, rozs 227 50, takarmányárpa 220, zab 235, tengeri 225, repce 540 ezer magyar korona. + A berlini terménytőzsde irányzata, ma va­lamivel szilárdult. A következő árakat jegyezték: birodalmi búza 264, rozs 190, téli árpa 167, biro­dalmi zab ó 198, uj 190, tengeri prompt ab Berlin 182. búzaliszt 40, rozsliszt 28.25, btizakorpa 10.50, rozskorpa 11.40, repce 340, ■ Viktória borsó 37, kis ehető borsó 81, faikarmánvborsó. 24, lóbab 26, len- pogácsa 19.20, fehér ehető burgonya 23.50, rozs- szalma 1.50, jó széna 3.90, repoepogácsa 11.60. Hoovan védekezzünk a burgonya vész e.ien

Next

/
Oldalképek
Tartalom