Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-09 / 152. (1190.) szám

9 1926 julius 9, péntek. munmammBamaBoimimiwm rPKAűAIiViAfi^ARHIRLAE . KftgxaAZPAsaicP f A csehszlovák kereskedelempolitikai tárgyalások jelenlegi helyzete Prága, julius 8. ... 1. Németország A kereskedelmi szerződési tárgyalások­nak junius 23-án kellett volna megkezdőd­niük. A német kormány azonban az uj hely­zetre való tekintettel halasztást kért, mert a csehszlovák parlamentben éppen akkor tár­gyalták a vámtarifa novelláját és ez újabb állásfoglalásra késztette a német kormányt. A parlament időközben a novellát elintézte és rövid utón megküldte a német kormány­nak, úgy hogy a német gazdasági köröknek elég idejük volt arra, hogy áttanulmányoz­zák és szükség esetén a német kívánságok jegyzékét kiegészítsék. Illetékes fórumunk erre való tekintettel újra közbenjárt a né­met kormánynál a célból, hogy a kereskedelmi szerződési tárgyalásokat julius első felében megkezdhessék. A két kormány között most az a megállapo­dás jött létre, hogy a tárgyalásokat most már bizonyosan julius 12 és 15 között Ber­linben megkezdik. 2. Ausztria Csehszlovákiának Ausztriához való ke­reskedelempolitikai viszonyában az utóbbi időben annyiban állott be változás, hogy az 1926 junius 23-án Bécsben létrejött harma­dik kereskedelmi szerződési pótegyezményt aláírták. Ez a harmadik pótegyezmény, mint ismeretes, elsősorban az osztrák cukorvám kérdé­sét szabályozza és a legközelebbi na­pokban a meghatalmazási törvény alap­ján rendeleti utón életbe fog lépni. A csehszlovák-osztrák kereskedelmi szerző­dés revízióját célzó tárgyalások ősszel, való­színűleg már szeptemberben fognak meg­kezdődni. 3. Magyarország A jelenlegi kereskedelempolitikai vi­szony Magyarországgal annyiban nincs sza­bályozva, amennyiben a két állam között nem áll fönn a legtöbb kedvezményt bizto­sító szerződés és ezen csak akkor lehet majd változtatni, ha a két kereskedelmi delegáció újra összeül. A csehszlovák kormány a magyar kor­mánynak kijelentette, hogy bármely percben hajlandó a tárgyalásokat meg­kezdeni. A magyar kormány még eddig nem válaszolt 6 igy nem lehet tudni, hogy a csehszlovák- magyar tárgyalások mikor fognak megkez­dődni. 1 4. Svájc A Svájccal folytatott kereskedelmi szer- < ződési tárgyalások tavasszal szakadtak meg, í azóta nem folytatódtak. A csehszlovák kor- ] mány közölte a svájci kormánnyal az összes végső engedményeket. A svájci kormány most ezeket a vég- s engedményeket tanulmányozza és való- < szinü, hogy a tanulmány befejezése i után a tárgyalások újból megkezdődnek. ( Nem valószínű, hogy ez még a nyár folya­mán fog megtörténni, mert technikai akadá­lyok állnak a terv megvalósítása útjában, de remélik, hogy az ősz folyamán a tárgyalások feltétlenül megindulnak, t 5. Franciaország Junius 17-én Párisban aláírták a cseh- , szlovák francia kereskedelmi szerződés pót- egyezményét, melynek főként az volt a célja, i hogy a francia-magyar és a francia-osztrák . kereskedelmi szerződésekhez hozzásimitsa a francia-csehszlovák kereskedelmi szerződést • és ezenfelül egy csomó olyan kérdést intéz­tek el, amelyek Csehszlovákiának Francia- országba való kivitelét és viszont élénken érdeklik. Az aláírás után kitűnt, hogy egy­idejűleg két vagy három fontosabb kérdést is szabályozni kell. Az errenézve diplomáciai utón folytatott tárgyalások már annyira előrehaladtak, hogy rövid időn belül ezek a kérdések is el lesznek intézve. E: I szemben nincs tervbe véve, hogy a csehszlovák-francia kereskedelmi szerződést a közeljövőben revideálják. Revizióra csak akkor kerülne sor, ha Németország és Fran­ciaország, amely államok jelenleg szerződés nélküli viszonyban vannak, kereskedelmi szerződést kötnének, amikor is a Franciaor­szág részéről Németországnak tett esetleges engedmények a csehszlovák kivitelre hatás­sal lennének. 6. Finnország A csehszlovák kormány javaslatot tett a finn kormánynak kereskedelmi szerződési tárgyalásokat illetőleg, de eddig a finn kor­mány részéről még nem érkezett be a vá­lasz. Remélhető azonban, hogy a csehszlovák­finn kereskedelempolitikai tárgyalások mi­előbb megkezdődnek. 7. Törökország A csehszlovák kormány ez év januárjá­ban nyújtott át a török kormánynak egy ja­vaslatot, amely kereskedelmi egyezménye­ket és letelepedési kérdéseket tartalmaz. A két kormány azóta erről a javaslatról diplo­máciai tárgyalásokat folytatott. A török kor­mány kérése folytán a kereskedelmi javas­latot a letelepedésitől különváltál! fogják tárgyalni. Az utóbbit illetőleg már majdnem kész a megegyezés. A kereskedelmi szerződési javaslatra vonatkozólag a török kormány a legtöbb 'dvezményt biztosító elvet illetőleg ellenjavaslattal válaszolt, úgy hogy külön tárgyalásokra lesz szükség, mert az ellenjavaslat szabályszerű tarifa- egyezményt tartalmaz. A javaslattal a cseh­szlovák illetékes és érdekelt körök foglal­kozni fognak. 8. Belgium Brüsszelben e napokban egyes kérdé­sekről tárgyalások kezdődnek, amelyek a csehszlovák parlamenttől jóváhagyott vám­novellával függnek össze. A csehszlovák delegáció e célból már Brüsszelbe utazott. A frankegységek meggátolhatatlanul es­nek. A francia kormányalakítás csak pillanat­nyilag tudta megakadályozni a frank esését és már most egy újabb hatalmas esés követ­keztében úgy a francia, mint a belga frank mélyen a cseh korona árfolyamnivója alá es­tek. Az olasz líra sem tudta magát ez alól ki­vonni és értékének nagy százalékos hányago- sát vesztette. A szanálás olyan nehézségekkel jár, hogy a nemzetközi pénzpiac nem hisz eb­ben a lehetőségben. A francia frank 90.50-ről 87 egynyolcadra, a belga frank 84-re esett- A lírát 112-vel jegyezték. Londonból jelentik: A párisi és brüsszeli devizák ma megint estek. Délben egy órakor Páris a tegnapi 181.50-nel szemben 187.62 és Brüsszel 190.50-nel szem­ben 197.12 volt. A forgalmi adó átalányositásáért. A tor­naijai járási ipartársulat minap tartott rendki- vüli üiésén egyhangúlag elfogadta a forgalmi adó pausalirozására vonatkozó javaslatot és e célból a kereskedelemügyi miniszter elé kér­vényt terjesztett. E kérvényben Szlovenszkó nehéz gazdasági életére való hivatkozással ké­rik a minisztert, hogy a forgalmi adó pausali- rozását az egész vonalon rendeleti utón, vagy pedig a törvényhozás által léptesse életbe. Másodsorban kérik, hogy a miniszter a pénzügyi hatóságoknál eszközölje ki, hogy a visszamenő adók fizetésére tizévi határidőt állapítsanak meg. Az év végéig hosszabbítják meg a fuzio­nálási törvény érvényét. Az 1923. év julius 4-iki fuzionálási törvényt 1926 december vé­géiig egyes változtatásokkal meghosszabbít­ják. Az agrárvámok életbeléptetése. Röviden megírtuk, hogy a köztársasági elnök tegnap aláírta az uj vámtörvényt. A törvény szente­sítése következtében az agrárvámok kihirde­tésük napjától számitott öt napon belül élet­belépnek, vagyis már a jövő hét elején. Ez­zel tehát befejeződik a nagy politika’ küzde­lem, amely a parlamentben ketté osztotta a cseh politikai pártokat és megteremtette az úgynevezett vámblokkot. Most az az idő kö­vetkezik, amikor az illetékes köröknek fi­gyelemmel kell kisérn’ök a fix gabonavámok hatását, úgy az árakra, mint a mezőgazdasági ipari és kereskedelmi termékekre. Minden természetesen attól függ, hogy milyen lesz az ezidei hazai termés. Szükség lesz azonkívül arra ’s, hogy a fix gabonavámok bevezetésé­nek hatását gazdasági viszonyainkra a leg­pontosabban ellenőrizzék és tanulmányozzák, mert a fix vámok bevezetése egyike a legfon­tosabb gazdasági és szociális intézkedéseknek. A pozsonyi szabadkikötő. Már évekkel ezelőtt tervbe vették a pozsonyi szabad ki­kötő építését, de a tervet nem valósították meg. Az utóbbi időben áz áruforgalom any- nyira megnövekedett, hogy a terv magától vált aktuálissá és az illetékes hivatalok most erősen foglalkoznak a minél gyorsabb keresz­tülvitel gondolatával. Az olasz kereskedelmi mérleg deficitje. Rómából jelentik: Az olasz kereskedelmi mérleg deficitje 1926 első öt hónapjában ke­reken % milliárddal volt nagyobb, mint ta­valy. Az olasz pénzügyi körök a líra esését, amely most már az 1915 nyarabeli árfolya­mot érte el, e tényre vezetik vissza. A Rima-müvek osztaléka. Budapestről jelentik: Tőzsde és gazdasági körökben nagy érdeklődéssel vették tudomásul, hogy a tőzs­dén az utóbbi napokban a Rima-müvek osz­talékszelvényeit 7000 magyar koronáért ve­szik. Tavaly a Rima csak 5000 magyar koroua [ osztalékot fizetett. Most azt hiszik, hogy ez- idén 7000 koronánál nagyobb osztalékot fog­nak fizetni. A gyapotáru forgalmi adójának csökken­- tése, amelyről múltkor hirt adtunk, közben- változást szenvedett. A csökkentésnek julius ; elsején kellett volna életbe lépnie, de közben- kitűnt, hogy bár a gyapotfonál forgalmi adóját julius elejétől kezdődően tényleg 1 %-kal csökkentették, mivel azonban a nemesitőket érdeklő kedvezmények csak most képezik a ■ pénzügyminsztériumban tárgyalások tárgyát,- úgy hogy életbeléptetésükkel csak egy ké- , sőbbi időpontban lehet számolni. : A szlovenszkói fapiac helyzete. A „Car­L phatia“ jelenti: A lengyel helyzet következ- [■ tében úgy a gömb-, mint a vágott fa ára csök­kent, úgy hogy sem a termelés, sem pedig a fűrészipar nem lehet megelégedve a helyzet­tel- Fürészgömbfa iránt, tekintettel a német 1 árviszonyokra és a belföldi bizonytalanságra, ' alig nyilvánul meg érdeklődés. Nagyobb ke­- resiet mutatkozik gyengébb gömbfa iránt. Vá­gott fa belföldi üzlete változatlan és a kivitel­ben Angliának jut nagyobb szerep. Magyaror­szágon az aratási munkálatok következtében a helyzet nyugodtabb. Áz angol szénszírájk és a német vasipar. Berlinből jelentik: Az angol montánipar a bányasztrájk következtében sokat szeuved, ami most már a német vasüzletben is érezteti hatását, habár nem olyan mértékben, mint amilyenben a szénpiacon ez a hatás megnyil­vánult. Nemcsak félárura érkeznek nagy ren­delések, hanem rudvasra és különösen plé- hekre is. Ennek ellenére azonban a német vasipar még mindig nincsen kellőképpen fog­lalkoztatva. Váltóokmónybélyeg csökkentése. A bankta­nács utolsó ülésén azt javasolta, hogy a váltóok­mánybélyeget csökkentsék, hogy az áruváltónak, amely a háború alatt és a háború után a forgalom­ból majdnem teljesen eltűnt, megint nagyobb teret biztosítsanak. Értesülésünk szerint ősszel a pénz­ügyminisztérium a parlamentnek erre nézve meg­felelő törvényjavaslatot fog benyújtani. A váltó- okmánybélyegeket 50%-kal csökkenteni akarják. A csehszlovák kivitel Portugáliába 1920-ban 113 q-át, 528.479 K értéket tett ki s 1924-ig 25.477 q-ra emelkedett, amelyek értéke 13,375.085 korona volt. 1924-ben az emelkedő irányzat tartós volt. Ugyanebben az időben a Portugáliából való beho­zatal 1367 q-ról (2,486.080 K értékben) 7593 q-ra (3,564.771 K ért éle) emelkedett. Csehszlovákiából Portugáliába elsősorban textil-, vas-, gép- és üveg­árukat, malátát és cukrot importáltak. Viszont Portugáliából főképpen déligyümölcsöt és bort. Érdekes, hogy sok csehszlovák árut Hamburgon át szállítanak Portugáliába reexport alapján és ezt a nem egyenes behozatalt ugyanolyan magasra tak­sálják, mint a rendes exportot. Vetésdijazások a párkányi járásban. A magyar nemzeti párt párkányi járási mezőgazdasági szak­osztálya junius 29-én Köbölkút községben tartott vetésdijazást, amelyen megjelentek Fodor Jenő, az országos mezőgazdasági bizottság elnöke, Baig Ár­pád járási elnök és Zsolnay Tivadar titkár. A bí­ráló bizottság tagjai voltak: Retkes János, Sándor Kálmán, Zajos István, Halász István és Zsida Já­nos gazdák. Az aranyoklevelet Hortay Ágoston, az ezüstoklevelet Plajer Károly kapta. Dicséretben részesültek: Sziics Vilmos, Szander Adolf, Szolár Ferenc és Szuper Mihály. A vetésdijazással kap­csolatosan Fodor Jenő elnök gazdasági előadást tartott. Vetésdijazások az Ipolymentén. A magyar nemzeti párt sajtófőnöksége közli: A magyar nem­zeti párt Ipolysági járási mezőgazdasági szakosz­tálya az Ipolymentén öt községben rendezett ve­tésdijazást. A bíráló bizottságok igen nehéz hely­zetben voltak, mert az árvíz haialmas pusztítást vitt véghez s a máskor szép gabonavetésekkel éke­sített Ipoly völgye valóságos siralom völgy. Az ipolymentieket a végromlástól csak a gyors álla­mi segély mentheti meg- Általánosságban megál­lapítást nyert, hogy a gabonavetések tekintélyes része a földön fekszik s ezenfelül az árpát még az a veszély is fenyegeti, hogy a megdőlt vetést a sarjhajtások túlnövik s igy a kifejlődött árpát tel­jesen beárnyékolva, a tulnedvesség teljes rotha­dásnak teszi ki. A gabona tavaszi fejlődése szép reményeket ébresztett, amelyeket azonban a sok csapadék teljesen tönkretett. . A vetésdijazások iránt mindenütt nagy volt az érdeklődés Amíg a bíráló bizottság munkáját végezte, addig az egybe­gyűlteknek gazdasági előadásokat tartottak Ná- nássy Gyula gazdasági felügyelő és Hegedűs Ba­lázs osztálytifkár. A vetésdijazások eredményei: Deménd községben az első dijat Puhinka József, a második dijat Tóth József, a harmadik dijat j Simka János kapta. Pereszlény községben az első \ dijat Agárdy Ferenc Tereza, a második dijat id. i Tóth Sándor, a harmadik dijat Kovács István \ nyerte. Ipolybalog községben az első díj Osery Lu- \ káos, a második Csery Lajos és a harmadik Gyű- j rász László vetéseinek lett odaítélve. Kővár köz- = ségben első dijat Csery Ferenc kk., a második di- i jat Bállá Pál, a harmadikat Csery János Sziletzky \ kapta. Ipolyságon az első dijat Baráti Ferenc, a § második dijakat Dudás Vince, Dudás János és Etek = Vendel kapták, a harmadik dijakat pedig Pál Ist- \ ván, Mulady András, Rusznyák József és ifj. Gál | István nyerte. A dijakat a bíráló bizottság elnökei: | Jánosó Kálmán, Somsioli Ödön és Salkovszky Jenő í dr. adták át beszéd kíséretében a nyerteseknek. i Diszkontcsökkentés Lengyelországban. Varsóból jelentik: A lengyel bank a váltó­diszkontot ma 12-ről 10 százalékra és nyílt hitelszámlára 14-ről 12 százalékra csökken­tette. A német acéJtrösztkölcsönt többszörösen túljegyezték. Berlinből jelentik, hogy az Egye­sült Acélművek r-t. kölcsönét lezárták, mert a megnyitás után azonnal többszörösen túlje­gyezték. Ez a legnagyobb eredmény, amit a német ipar kölcsön terén az utóbbi évtize­dekben elért. A komáromi Koronabank moratóriuma. Po­zsonyból jelentik: A pénzügyminisztérium a ko­máromi Koronabanknak hathónapos moratóriumot engedélyezett. A csehszlovák ipari szcszégetők szövetsége és az uj szesztörvény. A csehszlovák ipari szesz- égetők szövetsége gyűlést tartott, amelyen az elnök a szeszipar nevében állást foglalt az uj szesztör­vénnyel szemben. Szerinte a törvény annyiban je­lentett meglepetést, amennyiben a pénzügymi­nisztériumnak sikerült az utolsó pillanatig a 8 ko­ronás pótlói: követelését titokban tartania. A par­lamentben való tárgyalásnál a szövetség ülést tar­tott s ezen az ülésen élesen állást foglalt a kor­mánnyal szemben. A kormánynak erről jelent íst is tettek s a pénzügyminisztérium a szövetséget kö­zös tárgyalásra hivta meg. Ezen a lárgj :Tás > í a pénzügyminiszter kijelentette, hogy a 8 k u’onás pótlékot nem tekinti megoldott kérdésnek, hanem hogy az egyesitett szeszt örvény ek kereten beiül fogja szabályozni. + Nem volt egységes a prágai értéktőzsde. Tekintve, hogy a tőzsdét semmiféle hir sem fo- lyásolta be kedvezően, a forgalom nagyon csendes volt és az üzlet szűk keretek között mozgott. Jel­lemző a stagnációra az a tény, hogy a kulisszfor- galomhan az árfolyamokat névérték szerint meg kellett állapítani. A hangulat azonban mégis ba­rátságos volt és az irányzat emelkedő. Realizációk folytán egyes papírok gyöngültek. — Az iparrész­vénypiacon javultak: Első Pilseni és Königslioffer 20, Kolini Szesz 7, Ringhoffer 6, ScbeEier 5, Ko- lini Trágya és Krizsik 4, Danek 2 koronával. Es­tek: Északcseh Szén 50, Berg és Hütten 35, Aussigi Finomító 9, Prágai Vas 6, Cseh Cukor, valamint Poldi 3 és végül Skoda, Inwald és Rothau-Neudek 2 koronával. — A bankrészvénypiacon Zsivno, Prágai Hitel, Cseh Eszkompt és Cseh Unió 1 ko­ronát vesztettek. A bécsi értékek nem változtak lényegesen. — A beruházási piacon realizációk következtében vesztettek: 4%-os pótjáradék 36, IV. államkölcsön 30, prémiumkölosön 25, beruhá­zási-forgalmi kölcsön és lisztkölcsön 15, 4.2 %-os pőtjáradék, konszolidációs, konverziós, 5% %-os és 414%-os államkölcsön 10 fillért, valamint a 3%-os államkölcsön. 5 fillért. A H-járadók 20 fillérrel javult. + Nem volt egységes a prágai devizapiac. A frankegységek megint estek. Brüsszel 3.50, Páris 3.25, milánói kifizetés 3.875 koronát vesztett. A varsói deviza 10-zel javult. + Szilárd a brünni terménytőzsde. A brünni terménytőzsdét körülbelül 267 ember látogatta. A következő árakat jegyezték: Morva búza 235—240, rozs 140—158, árpa üzletfélen, zab 150—155, ten­geri Yellow 118—120, búzadara 405—410, búza­liszt OHH 395—402, OGG búzaliszt 377—384, rozs­liszt 0-ás 270—275, 72%-os rozsliszt 235—240, bu- zatakarmányliszt 8. sz. 115—120, amerikai sertés­zsír 15.20—15.40 édes laza széna 55—60. Ha olcsón és Jól akar étkezni, keresse fel Veselka éttermét * Prága !?., Ru5csva 5. (a Jindfisská tiíca sarkától a második ház) ff Elsöosziályu 3 fogásos ebédmenü 8.50 Ké — Tetszéssze- H rinti választással 4 foga sós esti-souper 10.— Ke — Magya­rok találkozóhelye mBamtms^ssetamaamKaaasBBBmsaBammmssBSí így fiafalit és szépít a t Dorall-créme< Dorall-puder Corall -szappan Fólerakat a Ő. S. R. részére: Vörös Rák gyógyíár, Bratislava. m BRUSNO FURDG ia szlovák Karlsbad) (Szlovenszkó, zupa Zvolen, vasútállomás Brusno—Sv. Ondrej.) J 61a bersóa forrás. Szénsavas fürdők. Ki- degvizgyógyintézet. Rádiumban gazdag vas láp (mór) fürdők, Kitűnő gyógyeredmények : rheuma, Izületi báu- t„Írnak és anyagcsere zavaroknál. Női bajok kezelése mórfürdőknél. Év d junius 1-ótöI—szeptember 3?-áig Első osztályú penzió (négyszeri étkezéssel) 30 korona Szobák 5—15 koronáig. Prospektust szívesen küld a íürdőigazgatóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom