Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-13 / 155. (1193.) szám

hozása kiállításunkon a kóros folyamtoknak népszerű formákban való bemutatása. Ezen eszmemeneíben is a sejt kóros elváltozásán építjük fel az egész szervezet beteges jelen­ségeit. Talán legelőször sikerült ezen alka­lommal az egyetemek tudós vezetőit rábírni arra, hogy a szó legszentebb értelmében tudo­mányos anyagon kívül népszerű anyaggal is járuljanak a nagyközönség elé. A test élettani és kórtani megnyilatkozá­sainak ismertetésével párhuzamában foglal­kozik a kiállítás a lelkiekkel is. Az egészsé­ges és a kórós lelkivilágu gyermekek nevelé­sének és oktatásának minden részletkérdését a kiállítás részére hazánk legkiválóbb peda­gógusai dolgozzák fel. Rendkívül értékes a csoportban a vakok, siketnémák, erkölcsileg és szellemileg gyengék pedagógiája. A tudás ezen köréhez szervesen kapcso- lódi ka modern havatásvalásztás (pszihotech- nika) és a karakterológia átnézetes taglalása. Az antiszociális elemek elleni küzdelemnek közérdekű kérdéseit bőven ismerteti az ál­lamrendőrség múzeumából kiválasztott nagy- értékű anyag. Az ipari megbegedések, a munkásvéde­lem s munkás betegsegéiyzés, a balesetek el­leni védekezés és biztosítás, valamint a men­tő-ügy minden részletkérdése kitűnő kivitelű képekben és modellekben kerül bemuta­tásra. A test erősítésének és edzésének kérdé­seivel foglalkozik egy másik csoport. A mo­dern sport-pszichotechnika, a sportok külön­böző ágazatai, a cserkészek, levente oktatás és a torna bel- és külföldi kiállítók utján ke­rül bemutatásra. A heveny-fertőző megbetegedések elleni küzdelmet, a kórság megelőzését és a meg­levő betegség gyógyítását minden szülőt kü­lönösen érdeklő formában vonultatjuk fel. A kiállítás magvát képezi az általános nagy népbetegségek, t. i. az alkoholizmus, a tuberkulózis és a nemi bajok ellen való óvó intézkedéseknek, a meglevő betegségek fel­ismerésének és gyógyításának problémái. A felekezetek is impozáns formában je­lennek meg a nagy nyilvánosság előtt, bizo­nyítandó, hogy az igazi embervédelem a hit talajában gyökerezik! Az ország székesfővárosa és a vidéki vá­rosok szinejava válogatott anyaggal vesznek részt kiállításunkon s ezzel bizonyítékait szolgáltatják - annak, hogy a magyar kultúra mily magas színvonalon áll. Művészi ízléssel és nagy tudással vonul fel az orvostörténelem egy olvasóterem kere­tében. Itt ismerkedünk meg orvostudomá­nyunk elhunyt nagyjainak művészi kivitelű képmásaival s a működésűkkel összefüggő ereklyetárgyakkal. A magyar építésztársadalom szinejava is szövetkezett, hogy az Ízléses és higiénikus la­kásviszonyokat demonstrálja az érdeklődők előtt. Kiállításunk jellege nemzetközi, mert a kiállítás zömét képező magyar anyagon ki- vül nagyértékü német, osztrák, olasz, finn anyag is kerül bemutatásra. Nagyarányú ide­genforgalomról is történt megfelelő gondos­kodás, amit bátran tehetünk, mert olyan kul- turértéket sorakoztatunk fel, melyek a ma­gyar civilizáció méltánylását fogják kiváltani a közénk érkező külföldiek soraiban is és nagyban hozzá fognak járulni ahhoz a propa­gandamunkához, melyre föltétlenül szüksé­günk van avégből, hogy árva hazánknak a külföld rokonszenvét megszerezzük. Tragiku­san kellett tapasztalnunk a gyászos közelmúlt­ban, hogy elszigeteltségünkben, magunkra ha­gyatottságunkban mennyire erőt vettek a vi­lág közvéleményén az ellenünk szórt hazug rágalmak. A rágalmaknak ezt a propagandá­ját kell erőteljesen megcáfolnunk az igazság­nak ellenpropagandájával. Be kell bizonyí­tanunk az egész világ előtt, hogy kultumem- zet vagyunk, melyre szüksége van az emberi előhaladásnak, amely fölött nem lehet napi­rendre térni, hanem amelynek sérelmeit or­vosolni kell és amelynek méltó helyet kell biztosítani a népek családjában. Az ilyen irányú propaganda alkalmas eszköze ez az embervédelmi kiállítás, amely olyan magyar kulturértékeket tár a világ elé amelyek bátran felveszik a versenyt a világ bármely civilizált nemzetének kultureredmé- nyeivel. Szeretettel kérjük és bizalommal várjuk tőlünk elszakított magyar véreink látogatását. Késmárk nagy ünnepe A szepesi Bauernbund nagygyűlése — A környék festői felvonulása k ésmar ic, jmius íz. (Tudósítónk telefonjeleutése.l Vasárnapi számunkban részletesen beszámoltunk a kés­márki mezőgazdasági és ipari kiállítás ün­nepélyes megnyitásáról, melyet országos je­lentőségűvé avatott az a tény, hogy a megnyitáson a szudétanémctck és a ma­gyarság vezérférfiai is megjelentek és az eddigi politikai fegyverbarátságol a gazdasági téren való kézfogással erősí­tették meg. A kiállításnak óriási sikere van és nem­csak a Szepességet, hanem széles környéket megmozgatott és a látogatók százai és százai sietnek Késmárkra, hogy a szepesi kultur- inunka beszédes dokumentumaiban gyönyör­ködjenek. A kiállítás ünnepélyes megnyitása szombat délelőtt volt és erről már részletes telefonjelentést közöltünk. Este az iparoskor dísztermében ünnepi előadást tartottak a kés­márkiak kiváló műkedvelői és fényes sikerrel mutatták be a Winzer Lisl cimü kedves ope­rettet, amely osztatlan sikert aratott Vasárnap — sajnos — az időjárás kedve­zőtlenre fordult, heves eső hullott alá és igy a Bauernbund nagygyűlését nem lehetett az eredeti terv szerint a főtéren megtartani, nem a párthelyiség nagytermében gyűltek össze a Bauernbund tagjai. A gyűlésen Bugsch Sándor birtokos el­nökölt és Mayer József, a Bund dér Land- wirte képviselője, Nitsch Andor magyar nemzeti párti képviselő és Richter Já­nos szenátor tartottak nagy hatású beszé­deket. Délután festői felvonulásban gyönyör­ködhetett Késmárk közönsége és a nagy szám­ban összesereglett vendégek. A Bauernbund tartotta meg korszerű és népies viseletekben nagy felvonulását, amelyben Késmárk széles környékének falvai hatalmas számban voltak képviselve. A gyönyörű menetet kürtös he- roldok nyitották meg, akik Késmárk városá­nak és a lövészegyleteknek zászlóit vitték. Utánuk a lövészek festői csapata következett, lövészfövegekkel, felvirágozva, felbokrétzva, majd a falvak lovasbandériumainak végelát­hatatlan sora következett. Az egyes iparága­kat a szekereken beállított pompás élőképek­kel szemléltették. Különösen megkapó volt a mateőciak felvirágozott szekértábora. Tizen' szekéren a lentermelés, szövés-fonás egyes fázisait mutatták be ragyogó népviseletben, művészi ízléssel. Vasárnap este a lövészegylet tartott ün­nepi estét, amelynek keretében nagy siker­rel ismételtéli meg a szombati ünnepi elő­adást. A cseh közvélemény komolyan számol a nemzetiségi koalíció megvalósulásával Sve&iSa és lodzsa Svájcban tárgyaltak — A németeknek a kormányba való vonása a belső és k&fiső politika teíjes átaSakUcásávai járna Prága, július 12. A csehszlovák nemzeti koalíció végle­ges szétesésének idegfeszitő pillanataiban Svehla volt miniszterelnök a délvidékre, enyhébb éghajlatra utazott, ahol nem kellett a politika ezer és ezer ügyes-bajos dolgával, csalafintaságaival foglalkoznia, megkímél­hette magát a végeláthatatlan tárgyalásoktól és a dolce far niente isteni örömeinek ad­hatta át magát. Beatus qui procul negotiis — mondja Horatius — és Svehlában, mint politikusban, úgy látszik, sok megtalálható az epikureista életelvekből. A parlamenti nag; csaták most már véget értek, megeny­hült a lég és vidul a határ errefelé minálunk is és a kedvező időt Svehla érzékeny baro­métere is megérezte. A mailt hét elején már Párisban volt és hosszabb tanácskozásokat folytatott Caillaux-val, a francia pénzügyi diktá­torral Caillaoix behatóan érdeklődött Svehlától Rasin pénzügyi munkájáról, hogyan sikerült szanálási terveit végrehajtani és e meg­beszélés tanulságai alapján CaiHaux nagy parlamenti beszédében a osehszlovákiai sza­nálás példájára is hivatkozott. Svehla kormányozható betegségének idején az agrárius párt parlamenti taktiká­ját Hodzsa Milán dr. irányította, akinek si­került a vámkoaliciót is életre hívnia. A parlamenti szesszió befejeződése után Ilodzsa azonnal elhagyta Prágát és ö is külföldi utazásra indult. Lemonier-ben, a csöndes délsvájci városkában találko­zott a pártvezérrel s ott az égbenyuló Alpesek tövében tárgyal­ták meg a belpolitika összes aktuális kér­déseit. Megbízható értesüléseink szerint Svehla mindenben helyeselte Hodzsa el­végzett munkáját és megbízásokat adott ar­ra vonatkozólag, hogy a németekkel folytassa a tárgyalásokat. Idehaza a parlamenti szünet alatt természe­tesen elcsendesültek a belpolitika berkei, a pártok a belső erőgyűjtésre fektetik a fő- sulyt és a taktikai alapelveket beszélik meg a parlament újból való összeillésének ese­tére. A nemzeti koalíció lehetőségét a cseh sajtó nagyon valószínűtlennek tartja és kro- kodiluskönnyeket hullat a koalíciós kor­mányzás aurea aetasa felett, amely valóban a költő szavai szerint vindice nullo leges ferebat, megtorlás nélkül hozta a törvénye­ket. Különösen a nemzetközi szociáldemo­krata mezben pózoló csehszlovák nemzeti mternacionális szociáldemokratáknak fáj a nemzetiszinü koalíció felbomlása. A Právo Lidu legfrissebb számában újból azon kese­reg, hogy a polgáriak összefogását nem lehet fel­tartóztatni és a parlamenti szünetben is tovább dolgoznak a cseh-német-magyar koalició megvalósításán. Minden jel arra vall — írja —, hogy ez az átcsoportosulás folyamatban van és ha előre nem látható akadályok nem kerülnek útjá­ba, meg is fog valósulni. Ha a németek be­lépnek a kormányba, vagy csak szavazataik­kal is támogatják, úgy csak nyerhetnek az üzleten. Elsősorban nyerni fognak a föld­reformnál, mert a földosztást abban a pilla­natban fogják beállítani, amikor a németek­re igen kellemetlen lenne. Ezzel elérik azt is, hogy az állami közigazgatás eltér a nem­zeti állam eszméjétől és elfogadja a néme­tek propagálta nemzetiségi állam eszméjét. A németek kormánybavonásával még az a ve­szély is fenyeget, hogy a külpolitika gyöke­res változást szenved s az ántánttal való kapcsolatok meglazulnak. (A Právo Lidunak ezt az érvelését iga­zán érdemes lenne az internacionále itélő- széke elé bocsátani. Még nem volt a világon nemzetközinek nevezett szociáldemokrata párt, amely nemzetiségi tekintetben ne a legszélesebb jogkiterjesztés alapján állott volna. A legtágabb körű nemzeti jogokért küzdtek a régi monarchiában az osztrák szocialisták Renner vezetésével, ugyanezt követelték a magyár szociáldemokraták. De tovább megyünk, a csehszlovák szociáldemo­krácia már meghalt éleselméjü vezére, Tu- sar, nyíltan hangoztatta, hogy ezt az államot nemzetek fölöttivé és nem nemzetivé kell fejleszteni. A szerk.) A Právo Lidu ezekután a nemzeti de­mokraták magatartásán csodálkozik, akik elősegítették a vámkoalició kialakulását és ezzel olyan helyzetet teremtettek, amelyben a többség a németek segítsége nélkül nem is dolgozhat. Kramar pártja lépten-nyomon veszíteni fog, mert a többség német tagjai a nemzeti de­mokraták minden törekvését elbuktathatják vétójukkal. A cseh-német-magyar koalició kialakulásának az lesz a természetes követ­kezménye, hogy a kormány még akkor sem bukhatik meg, ha a nemzeti demokraták esetleg ellene is szavaznának. Érdekes, hogy a nemzetiségi koalíció kialakulásának lehetőségével már a szélső nacionalista Demokratsky Stred is számol s csupán egy feltételhez fűzi azt, hogy a nem­zetiségek a kormányzásban résztvehesse- ne\v, tudniillik a határerdők államosításának helyes megoldásához. Ha a németek már most bejutnak a földhivatalba, az államosí­tást megakadályozhatják. A németeket tehát csak akkor lehet bevonni a kormányzatba, ha a földreformot már végrehajtották és ez a probléma nem okoz nehézséget. Ezekből a sajtómegnyilvánulásokból lát­hatjuk, hogy a cseh közvélemény egész komolyan foglalkozik a nemzetiségi koalició ki­alakulásának lehetőségével és bizonyos az, hogy a belpolitikai élet leg­érdekesebb és legnehezebb komplexuma, a nemzetiségi kérdés, melynek megoldása irá­nyában hét éven át semmi sem történt, a legaktuálisabb napi kérdéssé alakult. Szícvenszkói községek a gazdasági lejtőn A volt járási székhely a nagymegye hamupi­pőkéje — Mindennapi vendég a végrehajtó — Irgalmatlanul pusztít az adóprés (Alkalmi levelezőnktől.) Oszlány, julius 3. A régen virágzó, fejlődő szlovenszkói közsé­gek mai katasztrofális hanyatlásának, jellemző pél­dáját szolgáltatja Oszlány barsi község sorsa is. Oszlány a régi megyében járási székhely volt s történelmi múltja a XIII. század elejéig vezet­hető vissza. Már akkoriban jelentősebb hely volt és a pápai tizedszedők lajstromában mint „ecele- sia de HosIán“ tizenkét garassal szerepelt Bees bán volt akkor a földesur, akinek utódai évtizede­ken keresztül pereskedtek. 1683-ban törökök dúl­ták föl a helységet s a templomba menekült lakos­ság közül kétszázat rabszijra fűzve hurcoltak el. Ekkor már a Ghiczy és a gróf Pálffy családok a földesurak. A török portyázó csapatok előíörései miatt a XVII. század végén tartják Rars-várme- gye közgyűléseit. Lipót király 1687-ben kelt dekré­tumával négyszeri szabad vásártartási jogot ad a községnek, majd 1697-ben megerősíti a II. Ulászló által 1503-ban és II. Miklós által 1565-ben adomá­nyozott városi előjogokat. A fejlődésnek induló vá­roskának ezelőtt csak földműveléssel foglalkozó la­kossága körében meghonosodik a szitakötő, a gombkötő és aposzt ó-ipar, majd később a csizma­dia, szabó és kádár ipar is. A szorgalmas, vagyonosodó oszlányiakat azon­ban a XIX. század folyamán is súlyos sorscsapá­sok érik. 1861-től 1892-ig ötizben tűzvész pusztí­totta el a község nagyrészét s legutóbb 1914-ben is az épületek kétharmad része vált a vörös kakas áldozatává. Azonban bármily súlyosak voltak is ezek a megpróbáltatások, « régi vármegye és állam mindig segítsé­gére sietett és anyagi támogatást nyújtott a községnek• ezzel szemben ma sehol meg­értést, sehol bajainak orvoslását, sehol se­gítő, gyámolitó keze/ nem találunk. A nagymegyében járásunkat két részre szakí­tották. Oszlány és a tőle északra fekvó' községek a privigyei járásba kerültek. Községünk lakossága a legtökéletesebb jószándékkal igyekezett beleillesz­kedni a fejlődését végzetesen megakasztó s gazda­sági életén halálos sebet ejtő uj viszonyok közé, —1 azonban, sajnos, minden jóakarat és igyekezet hiá­bavalónak bizonyul! Az uj közigazgatás valóságos hamupipőkéje vagyunk. Gazdasági lerombolásunkt teljessé teszi most az irgalmat, kegyelmet nem ismerő embertelen adóprés. Mindenapos vendég már nálunk is a végre­hajtó s a helytelen adókivetések ellen benyújtott felebbezéseink nem nyernek elintézést. Hiábavaló minden kérés, könyörgés és sürgetés a pénzügyi hatóságok mit sem törődnek pusztulásunkkal­Csak akkor vesznek tudomást rólunk, amikor újabb terhek kivetéséről és behajtásáról vau szól 1926 julius 13, kedd. Rozsnyói M§as-§yójjyiiirdö és hidegvíz-gyógyintézet, intatite gyógyhely, (SziovensxkOl Vasas-, meleg-, hideg- és vüláíryfürdők. Elsőrendű gyógyhely mindennemű női bajok, vérszegénység, sápkor, érelmeszesedés, vérzések, ídegbántalmak, migraine, hisztéria, neuraszténia, álmatlanság, étvágytalanság, stb. eseteiben. Lábadozók, rcconvalescensek kitűnő üdülőtelepe. A fürdő gyönyörű fenyves és lomberdő közepén fekszik 470 méternyire a tenger színe felett, közel a világhírű dobsinai jégbarlanghoz. — Elsőrendű szállodai szoba, háromszoros étkezéssel, napi 32.— Ke, — Posta, tá­vírda, vasútállomás helyben. Bővebb felvilágosítással szolgál a Fihdőlgazgatóság. ■'» ............ 1 rnI iWiP!gH,J ,ÚÉggj.ji»jJ.....ii’i' 11. wtmumHuwmmmmmm-rni ■! i 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom