Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-10 / 153. (1191.) szám
'RRftUM •! V lASílíAít'HIRJj^B 3 1926 julius 10, szombat. Fölmentették a iiadikülcsifnbecseréiési bln- pir összes vátíiottait Prága, julius 9. A prágai törvényszék Boucsek büntető tanácsa több napig tárgyalta a hadikölcsö- nök becserélésével kapcsolatos csalási bün- pört, amely miatt vád alá helyezték a Böli- oaiische Industrialbank helyettes igazgatóját, Fisohl Rezsőt, továbbá a bank diszpo- nensét, Csajka Ferencet, valamint Ölvedy Jánost, az érsekujvári Takarékbank igazgatóját és Freund Benő érsekujvári kereskedőt. Az államügyész megállapítása szerint a hadikölcsönöknek a negyedik államkölcsön- re való kicserélésénél Rótt Jenő és Goldner Miksa csalást követtek el s a csalás leleplezése után megszöktek és ma is ismeretlen helyen tartózkodnak. A vádirat szerint ezzel a két emberrel összeköttetésben állottak volna a vádlottak. Azonban a vádirat csak gyanusitgatásokra támaszkodik és egyetlen konkrét bizonyítékot sem tudott találni. A bíróság a tanúkihallgatások alapján megállapította azt, hogy Rótt ék tényleg tekintélyes összeggel károsították meg az államot; de viszont arra nem talált semmi bizonyítékot, hogy a vádlottak a két csalóval együtt dolgoztak volna. Ennek alapján a bíróság mind a négy vádlottat fölmentette a vád és annak következményei alól. Az ítélet indokolása kifejti, hogy a bíróság csakis kézzelfogható bizonyítékok alapján hozhat igazságos Ítéletet s a bíróságnak kötelessége minden körülményt mellőznie, mert ezek tekintetbe vételével igazságtalanságot követne el a vádlottakkal szemben, akik egytől-végig köztiszteletben álló emberek. A bíróság alapos vizsgálat után semmiféle bizonyítékot nem talált arra, hogy a vádlottak bűnösek, vagy pedig csak bűnrészesek is lettek volna. Az államügyész semmiségi panaszt jelentett be és javasolta, hogy Fischl és Csejka vádlottakat továbbra is letartóztatásban hagyják. Ölvedy igazgató és Freund kereskedő egyáltalában nem voltak letartóztatva, i A bíróság rövid tanácskozás után elutasította az ügyész indítványát és a két prágai bankárt azonnal szabadlábra helyezték. Százötven komltácsi betört Romániába Folytatódnak a román-bolgár hafárineSdense's — Ütfk©2®S a restmán katonaság és a komitássik feösSSt 2Q balosai /T Bukarest, julius 9. Tegnap 300 bolgár komiíácsi betört Satull Vacliiu határmenti román faluba. 150 ember megszállta és kirabolta a falut, inig másik 150 körülkerítette a határőrséget. A csendőrségnek sikerült a közeli katonaságot értesítenie, mire több század sietve a helyszínére érkezett. A rablók azonnal futásnak eredtek. A román katonák 31 komitácsit elfogtak. Később a komitácsik lesből az elvonuló román katonákra tüzeltek, majd szabályos ütközet fejlődött ki a sorkatonaság és a bolgár rablók között. 28 komitácsit agyonlőttek, 6-ot pedig súlyosan megsebesítettek. A bolgárok visszavonultak a román területről. A legközelebbi bukaresti minisztertanács foglalkozni fog a súlyos határincidenssel. „Husi ti§®$ ssáseser tetonánaii ai s»feaii egy táb@ra@ifBtaif f54 Kavarodás 6aje3a fassi&fafoará* cikke körül — A tábornok már vissza sem tér a vezérkari főnökségbe Prága, julius 9. Megírta a P. M. H., hogy Gajda tábornok, vezérkari főnök szabadságra ment s eddig még nem történtek intézkedések arra vonatkozólag, hogy szabadságának befejeztével milyen beosztást fog kapni. Hir szerint Gajda tábornok, áld az utóbbi időben nyíltan és burkoltan is a szélső nacionalista irányzat érdekében exponálta magát, már nem mint vezérkari főnök tér vissza szabadságáról. Gajdát a cseh szociáldemokraták már hosszabb ideje támadták, hogy ő a cseh fasdsták tábornoka s Bechyné volt miniszter egyik Cilikében nyíltan is megvádolta azzal, hogy a cseh fascisták érdekében a brünni fegyverraktárban bizalmas utasításokat adott. Syrovy tábornok, nemzetvédelmi miniszter a véderőbizottság egyik ülésén ezzel a kérdéssel kapcsolatban kijelentette, hogy a Gajda tábornok ellen felhozott érvek minden alapot nélkülöznek, ő maga a hadsereg politizálását semmi szia alatt tűrni nem fogja. Annál nagyobb feltűnést keltett Gajda tábornoknak legutóbb a Národni Politikában megjelent cikke, amelyben mintegy felszólítja a faseistákat, hogy továbbra is dolgozzanak a nemzeti öntudatért, mert a fölszabadított országban a cseh nemzet munkája még nincsen befejezve. A Sozialdemokrat foglalkozik Gajda tábornok cikkével s többek között ezeket állapítja meg: A csehszlovák hadseregben minden katonának megtiltják a politikai ténykedést. A katonák ugyan élvezik a választójogot, de választói népgyüléseken nem lehetnek jelen és látni szeretnék annak a katonának a sorsát, aki a szónoki tribünről, vagy a sajtó révén szabadon elmondhatná politikai nézetét. A magasabb tiszti körökben gyűlölik a katonák választójogát és a reakció arra törekszik, hogy ezt eltöröljék. Vájjon az, ami százezer katonának szigorúan tiltva van, nem vonaíkozik-e egy tábornokra is? Egy hadseregnek — amelynek egy harmada németekből áll — a vezérkari főnöke publicisztikailag olyan mozgalom élére áll, amely a német népet teljesen el akarja nyomni és a demokratikus alkotmány törlésére törekszik. Másodszor — kérdi a Sozialdemokrat —, nem jelentette-e ki a nemzetvédelmi miniszter a parlamentben, hogy a Gajda ellen felhozott támadások alaptalanok, mert ő katona és mint ilyen, távol áll a politikától? A Neue Morgenpost Gajda távozását azzal magyarázza, hogy a vezérkari főnök — állítólag a francia katonai misszió nyomására — a 18 hónapos katonai szolgálat állandósításához kötötte le magát, a javaslat parlamenti tárgyalását azonban a többségi pártok meghiúsították. Syrovy nemzetvédelmi miniszter semleges álláspontot foglalt el e kérdésben, a Gajda környezetében tartozó tábornokok azonban mindenáron tárgyaltatni akarták a parlamenttel a katonai javaslatot s többek között Hodzsálioz fordultak, áld az ülésszak befejezése előtt két nappal azt a választ adta nekik, hogy a parlament munkarendjét már véglegesen megállapították, de ettől eltekintve is, úgy külpolitikai, mint belpolitikai okokból nem lehet szó a katonai szolgálat ilyen rendezéséről. A lap szerint Gajda tábornok valószínűleg külföldön kap megfelelő, katonai beosztást. Károly román trónörökös VisszatérS; Romániába? Bukarest, julius 9. Ferdinánd király julius 15-én Parisba utazik s ott találkozik fiával, Károly volt koronaherceggel. A találkozáson a herceg hir szerint bocsánatot fog kérni atyjától a kellemetlen eseményekért, amelyeket okozott s a király hozzájárulását fegja kérni, hogy polgári pályára léphessen. A herceg jelenleg jogot hallgat a párisi egyetemen. Ki lesz a bolgár trónörökös Szófia, julius 9. A bolgár közvélemény egyre nagyobb nyomatékkai szólítja föl a kormányt, hogy szabályozza végre a trón- öröklés kérdését és tegye meg trónörökössé Boris király még nőtlen öccsét, Cyrill herceget. Cyrill herceg apjának lemondása óta külföldön él, többnyire Bécsben. Tavalyi szófiai tartózkodása diplomáciai nehézségeket okozott, mert több oldalról figyelmeztettek Bulgáriát, hogy a herceg szófiai tartózkodása atyjának befolyását növeli az országban. xx Nem pénz 12 korona egy oly könyvért, amely az egész családnak okoz nagy örömet. Siessen megvenni a Tapsifüles nyuszikát! WMiwaniuiroarz nur aara^anpww Megállj! Csak e§y pillanatra! Mindenki egy millió koronát nyerhet, ha a FORTUNA BANKÜZLETÉBEN, Pozsony-Braíislava, Duna-utca 7. sz. a julius 20-án kezdődő húzáshoz osztálysorsjegyet vásárol. Az uj játéktervben megkettőzték majdnem valamennyi főnyereményt. 120.000 nyeremény majdnem 60 millió korona értékben. Az összes sorsjegyek fele nyer. A prémium 700-000 korona. Számos főnyeremény á 300.000 K, 200.000, 100.000, 90.000 stb. A megrendelés megtehető levelezőlapon. Kifizetés a sorsjegy átvétele után befizető lappal. Nyolcad sorsjegy 10 korona, negyed 20 korona, egész 80 korona. Ne szalassza el szerencséjét! 5565 EügMftWiKE — Csillagok, Isten báránykái, szépen ragyogjatok, az én páromnak utat mutassatok. Messze, Kereki felett tenyérnyi folt fekete- dik. Förgeteg támad’ majd belőle. Az asszony szive hevesen dobol. Fulladozik. A melléhez kap. — Utón fogja a viheder, — sóhajt, aztán bemegy az ivóba, ledobja magát a lócára. A kanász félszeme a fehémépen legelész. Nézegeti a piros bársonycipellőit, nyelegeti a nyálát. Szeretne szólni; mégis inkább jobb lesz tán hallgatni. De az üyen lángolásban valamit mégis kölletik cselekedni. Feltaszitja bát fejebub- jára a gémtollas tökfedőt. Zsiros ingének lobogó ujjait karjára csomózza. — Csülökre májkők, vonjátok a nótát, mer* a tükörbaltám nyelivel odasuvasztok, ahun a sörke szaporodik, — búg belőle a virtus. Jóska bát ráteszi vonyegőját a hegedűre, Misa beléoserdit a cimbalomba, a kanász pedig megcsapkodván a bocskortalpakat, kap a muzsikaszón. Félszájjal dünnyögi: E'visznek majd e‘visznek a megyére, Yicispármak, főbírónak elébe ... A nóta nemsokára elhalkult, hallani lehetett az ablakra verődő esőcseppek kopogását. Az ég zengett. A jegenye koronája ide-oda lengett. A kutostort himbálta a szél. Egy-egy villám vüá- gitott az éjszakába. Felhőszakadás lesz. Az asszonyt nem hagyja nyugodni az izgalom. Ki-kinéz a pitarra. Iszonyú dörgések... A koromsetét felhőkön tüzes sárkányok vágtatnak. Zubog már a hólyagcseppü zápor. Az egyik villanásnál, mintha lovon ügető férfit pillantott volna meg. Sallangos subájáról, legyűrt kalapjáról ömlik a viz. A másik ciká- zásnál megismeri a fehérsörényes pejkót, a Bucit. — Béni... Béé...ni! — sikolytja vad örömmel és a másik pillanatban már fogja is a paripa zablyáját. — Semmi baj, violám. Az iccoka az én pártfogóm. Az é n időm, a förgeteg elmossa a lábam nyomadikát... Jó széllel haladtunk. A gyulai vásáron kézre adtuk a jószágot. Subám alatt, a szőrszeredásban van a pinz... Mi újság itthon? — ömlik vígan a szó a férfiből és a kantárt az asszony kezébe nyomva, leugrik a lóról. — Gonosz hir... A vármegye kopőit csak nem rigen vitte el innit a kórság... Mig nem láttalak, olyan vóttam, mint a kulcsaveszett lakat ... Alkonybiborodással vótt itt az a hordó- hasú bustorony, a komiszáros bárom csendleginy- nyel... A forgószél kergesse ki ükét a vi- lágbul I — A eebeséri tanyáknál találkoztam a Cakumpak Ferkével. Híradással vótt ű a pandúrok felől... Hanem a Bucit kössitek virágom az istállóba, törüljitek szározra, aztán almot, zabot neki, sokat. — Bujdosol, csak bujdosol sötit éccakában, réten ,nádon, vad erdőkben, berkekben, uttalan utakon... Az én szeginy szivem pedig busul utánad, aggódik éretted, — suttogja a férfiba olvadva Panni és bevezeti a kármentőből nyüő szobácskába. Régi időkben a Tiszán túl sűrűn emlegették a Kutyafog Pisti nevét, aki elkötötte a lovat a jászoly mellől még akkor is, ha gazdája ott virrasztóit is vele az istállóban. Azt mesélték, hegy büvös-bávos ember, aki italt kap a boszorkánytól, amitől láthatatlanná lesz; aztán hogy bagoly széni, mert éjjel is lát és hogy ha valakire rálebel, az illető mély álomba merül. A meséknek lehetett is némi alapja. A rejtélyes ló tol vaj oknak szuggerálő tekintete volt. Akire mereven ránézett, az elaludt. A csaholó komondort lóbussal némitotta el. A bakterok- tól nem sajnált néhány üsthuszast. Ha történetesen ez nem operált, ott volt a nyeregkápában a duplacsövű pisztoly és a pányvakötél. A bölén- dekbe áztatott rongyot aztán már kürnnyü volt a ló piszrája alá tartani, hogy elkábuljon és ne adjon hangot, mikor csepütcsavarnak a patáira és elkötik a jászoly mellől. A tanyások meg egy-kettő kivételével cimborák, vagy orgazdák voltak. A Pisti mesterkedése hát nem alapult emberfeletti hatalmon. Abba azomban kevesen voltak beavatva, hegy az álszakállos Kutyafog Pisti és a Neszól j- csárda csapiárosa, a Béni ugyanazon személy... A másik titkot, hogy a felesége, a szép Pannók egy felvidéki fiskális leánya: Virág Bénin kívül senki nem tudta. Talán nem is Panni volt a neve. A nő a hatvanas években lépett meg hazulról a delitermetü lókötővel. Néhány hónapig Kossuth Flóra néven bujkált a Kunságban; ekkor férfiöltönyt és pisztolyt is rejtegetett a női ruha alatt. Később az osztrák policia besúgója lett. Ezért kapta jutalmul a csárdát, ahol nemcsak érmelléki bakatort, de hamis lőpasszust is árultak. # Festett az ég alja, Föltetszett a hajnal. Párák szakadoztak a láp felett. Az éjjeli zivatar után kitisztult. Kékes fényben emelkedett a Hajnalcsillag. A réteken Szortyogtak már a tőkerucák. A vadvizes ingóványokon ébredeztek a szárcsák, bíbicek és a pólimadarak. A kékessetét homályban a Kutas-ér gázlóján egy vendégoldalas szekér lubickol a furtai part felé. A kocsis mellett fehérnép gunyaszt. Abban az időben a lókötők többnyire szekerén csavarogtak és hogy elhárítsák maguktól a gyanút: egy-két gazdátlan vászoncselédet is pakoltak a kas farába vetett szénára. Alig ért partot a szekér, a kocsis a lovakra ereszti a suhogót. Talán balsejtelmei voltak. Előérzete nem is bizonyult alaptalannak, mert a közelben zöldelő csalidból kiáltás hallatszott: — Megállj! Hé, megálljI A kocsis megbökken. Rángatja a gyeplőt és megint a lovakra suhint. A rohanó szekér percek alatt el is veszett a porfelhőben. A két ember ép bőrrel szabadult a veszedelemből; pedig néhány golyót is küldtek utánuk. — A csattogó ménkű... Pistinek ezúttal is segített a Belzebub. Mert bizonyos, hogy ő ül a szekéren. Utána legények! Ügess, vágtass! — kiabálta mérgesen öSalitosból kilépő csendbiztos és lóra kapva, a bárom pandúrral együtt a sebesen csörömpölő szekér után iramodtak. Talán el is csípik, ha a csendbiztos ki nem esik a nyeregből. Az üldözők kénytelenek voltak megállani. — A Pistin most beigazolódott, hogy egy lat szerencse niha többet ér egy mázsa észnél... Ű tán nem is ember, hanem ördög, — dörmögte a pandúrok strázsamestere. — A csúnya kudarcot majd lemossuk a Hámszáritó csárdánál. De ne ejtsünk róla szót; mert ha egyik vagy másik faluszája meghallja, hét vármegye rajtunk fog kacagni, — parancsolta a csendbiztos, aztán ismét lóra kaplak. A gyanús szekér bezzeg túl vala már minden Operenciákon... Félóra alatt beértek a Hámszáriíóba, ahol egyik ismerősüket, Csüllök Nagy Dániel furtai gazdát találták a leányával. — A fölsiges Mindenható hozta ide komiszáros uraimékat, — köszöntötte dúlt ábrázattal a belépőket a gazda. — Mi baj bátyüram? — érdeklődik a csendbiztos. — Máma hajnalfesüskor a csökmői tanyámra! jövet át kölletett gázolni a szekérrel az éren. Alig vergődök Uramíia partra, rám kiált valaki, hogy álljak meg... A rossznyavalya vegye el a szája izit, mondok, ez valamék útonálló lehet... Tán ippeg a Pisti, a Kutyafog... Nékem se köl- lött több, gyi te fakó, gyi te sárga, riasztok a harmadfü-csikókra... Luhalálba hajszoltam a két szip állatot... Utánunk is Kittek... Szá- zot, ezret, instállom... Tán még a szufla is kiszakadt belülem... A jányomat, a Rébit meg ihol tipázza a hideg... Vagy a nehizsig hervasztja szeginyt, — libegte Csülök Nagy Dániel. A patrull alig tudta a röhögést nyelegetni. — Adjunk bálát a jó Istennek, gaxd‘ uram, hogy nem esett kár sem emberben, sem lóban... Hej, ha valaha tőrbe ejtjük azt a cudar Pistit, lelkemuccse, nem fogja elfelejteni a kezem szorítását, — vigasztalta a gazdát a csendbiztos, aki jónak látta el nem árulni, hogy a gázlónál ők lövöldöztek a gyanús szekér után. # A Kutyafog Pisti rovására esett hajnali kalandról csak napok múltán értesültek a Ne- szóljban. Béni, a csárdásgazda kacagva pödörgette csóktól kopott bajuszát, a hársnyoszolyán.-nssaamsnmn Az ásványvizek gyöngye KORYT |^|Cs^^5260 itai, r megszünteti a " gyomorégést 1 1 ............... ...... ■■ .............................
