Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-08 / 151. (1189.) szám

3 Áaagfíiszii&s 16-á.n mőgkezdik a frankpor táblai tárgyalását Budapestről jelentik: Töreky Géza dr. kú­riai kiró tanácsa a frankhamisitási bünper első fokú Ítéletének Írásba foglalásával már elkészült A büntető törvényszék folyó hó 16- án fölterjeszti a bünper összes aktáit a királyi ítélőtáblához. Értesülésünk szerint a táblai felebbviteli főtárgyaláson Gadó István dr. kúriai bíró fog elnökölni, aki a Tisza-bünper főtárgyalását is vezette. A tábla a per fontos­ságára való tekintettel sürgősen és soron ú- vül kívánja letárgyalni az ügyet s az eddigi terv szerint augusztus 16-án reggel fél tiz óra­kor már megkezdik a felebbviteli főtárgya­lást, amelyen a vádat Kéler Béla dr. fő­ügyészhelyettes fogja képviselni. A franlrper táblai tárgyalása iránt ismét óriási érdeklő­dés nyilvánul meg s az egy hétre tervezett felebbviteli főtárgyalást a tábla nagytermé­ben fogják megtartani. Megnyílt az első szlovenszkói vadászati kiállítás Poprád, július 7. Szombaton nyitották meg az első szlovenszkói vadászati kiállítást, amely a poprádi Kárpát-mu- zeum termeiben rendezkedett be. Főúri vadászok büszkeségeiből, főúri vadak ékességeiből, jeles puskások trófeumaiból és az erdők üldözött em­bervadjának ölő eszközeiből válogatta össze a hoz­záértés a kiállítás érdekes és értékes csoportjait. Az unikumokban és ritkaságokban gazdag tárlat méltó reprezentánsa Szlovenszkó nemes vadvilágá­nak és hatalmas vadászsportjának. A muzeum termeiben 1287 vadászati tárgyat állítottak ki. A hatalmas kiállítási anyag Szloven­szkó egész területéről rekrubálódott, mégis a Sze- pesföld hegyvidékiének vadászai hordták össze a legtöbb és legértékésebb vadászati ritkaságokat. A Hohenlohe hercegi uradalom, a liptóvári erdőigaz­gatóság, Jureczky Nándor jolsvai gyógyszerész, Görgey Albert toporci földbirtokos és a híres -tro­pikus vadász: Apponyi Henrik, teljes kollekciók­kal vesznek részt a kiállításon. A Hohenlohe hercegi uradalom falrészlete előtt a jávoriam medve, mufflon, vadkan, őzek és zergék festői csoportja mutatja be a Magas Tátra vadvilágát. A falrészüetet a szarvasok, őzek, zergék száz és száz gyönyörű agancsa ékesíti, köztük nem egy már nemzetközi kiállításokon első dijat nyert. Jureczky Nándor kiállítása a gömöri hegyek nemes vadjainak teljes gyűjteménye. Vadmacská­ja, medvéje és fajdfcakasai a legszebb példányok. A kiállítás legpompásabb unikuma — egy tulipán őzagancs, szintén Jureczky Nándor rendkívüli va­dászszer en csője. Görgey Albert gazdag kiállítása is nagyon sok értékes ritkaságot produkál, köztük a légértéke- •ebb a harminckét centiméter magas őzagancs. Apponyi Henrik szlovenszkói vadásztrófeumai mellett indiai és afrikai vadászatainak csodás em­lékeit is kiállította, mégis a hatalmas elefántagya­rak és oroszlánbőrök mellett legjobban leköti az érdeklődést a tiz kilogram súlyú Bzarvasagancs- unikuma. A Révayak, Sztárayak, Csákyak, valamint a .liptói, szepesi és gömöri vadászok, pompás trófeu- m-ainak koszorúit a szepesi művészek gyönyörű diorámái egészítik ki. Kőszeghy-Winkler, Sovánka, Kern festőművé­szek és a fiatal Jurán László a Magas Tátra nemes vadjait az erdő- és sziklarengetegek regényes vilá­gában mutatják be. A vadászmüvészet remeke a bolgár trónörö­kös hatalmas medveképe, amely a nagyterem egyik falát díszíti. A kiállításnak talán legérdekesebb része a 1926 julius 8, csütörtök.-x ŐeMeRSKAjTOVARMW K|A- RUM:A-ÜKeRY:líC-sPo? (-OHÖRI-PUM-eS-UKORGy^^-roznava­Mandarin — Triple-Sec— Curacao — Cacao — Dió-Créme — Karlsbadl keserű — Cherry gHHggBKBK.aa.il 'mm A vadászeb kiállítást a Hus-parkban rendezte meg Wieshaden Ottó dr., a németek legjelesebb eb-szakértője. Több száz foxterrier, tacskó, vizsla és kopóbó-l válogatta össze az ebkiállitás hatvanegy vadászebét, amelyek róka- és borzkotor^k'•'erse­nyéken küzdenek az elsőség pálmájáért­A vadászati kiállítást Jurán Vidor, a Fze-pes- íöld legjobb vadásza és jeles vadászati :rp rendezte meg óriási munkával és nagy szakértelemmel. A kiállítást már az első napokban sokezer ember lá­togatta meg. legújabb időt vadorzó-fegyvereinek gyűjteménye. Száz és száz elől-, hátultöltő, meg légpuska, ame: lyek részint a különböző katonafegyverekből van­nak összekombinálva, részint pedig ócska vasda­rabokból konstruálta a vadorzószenvedély, amely­nek használata inkább életveszélyes a puskásra, mint a vadra. A kiállítás rendezősége lő darab értékes tisz­telettárggyal és száznál több arany- és ezüstérem­mel tünteti ki az érdemes kiállítási tárgyak tulaj­donosait. dolgozott ki, az egyiket de lege lata, a mási­kat de lege ierenda. Mind a két tervezetet hosszú jogi viták előzték meg. Az angolok gyakorlati érzését jellemzi, hogy ők nem annyira az eljárási jog kodifikálására helye­zik a fősulyí, hanem inkább arra, hogy a népszövetség becsületesen hajtsa végre a ki­sebbségi szerződéseket. A kongresszus elé ilyértelmü indítványt terjesztettek és javasol­ták, hogy a népszövetség a jövőben tegye közzé a kisebbségek minden panaszát, mert csak igy érvényesülhet a közvélemény ál­landó kontrolja. Sziillő Géza két Ízben is fel­szólalt a vitában és mint a kisebbségi kon­gresszus egyik elnöke rámutatott arra, hogy az angolok mennyire közel járnak az igazság­hoz­A legutóbbi év eseményeiről, igy az észt­országi kulturális autonómiáról, a genfi ki­sebbségi kongresszusról és Mello Franco hír­hedt kiszólásáról Sir Dickinson terjesztett elő jelentést, amely a leghatározottabban el­itéi minden oly törekvést, amely a kisebbsé­gek beolvasztására irányul. A bizottság Bő­vet, Pékár, Giannini, Sziillő és mások hozzá­szólása után nagy többséggel el is fogadta ezt az álláspontot. Mello Franco felfogását csak az olaszok és románok tették a maguké­vá, de teljesen magukra maradtak, még a csehek is ellenük szavaztak. Fölosztanak hatvannégy szlovenszkói nagybirtokot Az állami földhivatal jelenti: A földhivatal végrehajtó bizottsága Binovec képviselő alelnök elnöklésével junius 30-án tartotta 130. plenáris ülését. Az elnök részletes jelen­tése után a földhivatal végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy 64 nagybirtokot, főleg Szlo- venszkón, föl fog parcellázni és még az ezévi aratás után átadja. Ezzel kapcsolatban még több folyóiigyet is tárgyalt a végrehajtó bízott íg. A kelták hazájában A népszövetségi ligák aberystwifhi kongresszusáról — A P. M. H. eredeti tudósítása — Aberystwith, julius 1. Huszonnégy órás vasúti utazás után Os- tendebe érünk. Verőfényes napsugár ragyog a belga fürdőváros felett, amikor beszállunk a doveri hajóba. A jó idő, amelyet otthon oly sokáig nélkülöztünk, egyhamar nem is válik hűtlenné mihozzánk. Teljes szélcsend­ben keltünk át a tükörsima tengeren- Három óra múlva feltűnik Anglia fehér partja s olyan látvány tárul szemeink elé, mintha egy hatalmas, bevehetetlen sziklavárhoz érkez­nénk. Ezt a benyomásunkat csak fokozzák a parton köröskörül elszórt kastélyok tornyai. Pár perc még és Doverben vagyunk. A part­raszállás, az útlevél- és vámvizsgálat formu- litásai a legnagyobb rendben és gyorsasággal bonyolódnak le. Vonatunk máris megindul és széditő sebességgel vágtat London felé. Két napig Londonban A Ligue of Nations Union londoni házá­ban éppen most folynak a népszövetségi li­gák tanácsának és egyes bizottságainak ülé­sei. Itt készítik elő az anyagot az aberystwithi kongresszus számára. Már összegyűltek mindazok, akik a kongresszusokon részt szoktak venni. Csupa régi ismerőst látunk magunk körül. Prágából itt van Brabec sze­nátusi alelnök, Baxa szenátor és Sirovy ta­nár, a németek részéről pedig Medinger szenátor és Rauchberg egyetemi ta­nár. A magyar delegáció tagjai: Pékár Gyu­la, a Külügyi Társaság elnöke, Eöttevényi- Nagy Olivér és Paikert Alajos, a társaság al- elnökei, Nagy Emil volt igazságügyi minisz­ter és Vermes Béla volt országgyűlési kép­viselő. Az angolok a legnagyobb vendégszere­tettel fogadják a külföldi delegátusokat és mindent megtesznek, hogy jól érezzék ma­gukat körükben. Egymásután érkeznek a lunchre, teára és estélyekre szőlő meghívá­sok és alkalmat nyújtanak arra, hogy megis­merkedjünk az angol társaság több vezető személyiségével és közvetlen közelről szem­lélhessük a londoni társadalmi életet. Fe­lejthetetlen benyomások egész sora vésődik emlékezetünkbe. Már itt is feltűnik, hogy mennyire tájékozatlanok a középeurőpai vi­szonyok felői. Nem egy angol ladynek. hal­vány fogalma sincsen az otthoni viszonyokról és többektől hallottuk azt a naiv kérdést, hogy vájjon Prága még most is Magyarország fővárosa-e. A welshek között Utunk voltaképpeni célja Aberystwith, ahová a népszövetségi ligák uniójának tize­dik közgyűlését egybehívták. Odahaza bizo­nyosan kevesen vannak, akik tudnak e város létezéséről, őszintén be kell vallani, hogy előbb mi sem hallottunk róla. Pedig egyete­mi város, itt van a walesi egyetem és mint tengeri fürdőhely is jóhirnek örvend Angliá­ban. Az állomáson a város lakosságának ap- raja-nagyja vár bennünket, élén a mayorral és a tanács tagjaival. A polgármester vörös, a tanácsnokok fekete talárt öltöttek maguk­ra, mindannyiuk nyakában aranylánc lóg, ebben a hagyományos öltözékben fogadnak bennünket. Az aberystwithéhoz hasonló óvá- ciőkban soha életünkben nem volt még ré­szünk. A lakosság sorfala falrengető tapssal üdvözöl bennünket, amikor beszállunk az autóba és örömük valóságos sikitásban tör ki. Különös, érdekes, bájosan egyszerű em­berek ezek a welshek, utolsó maradványai egy nagy fajnak, amely valamikor régen, még a történelemelőtti időkben elsőnek szán­totta föl Európa egy nagy részében a kultúra eddig töretlen földjét, mig nem a keletről előretörő románok, germánok és szlávok a kontinens északnyugati csücskébe vissza nem szorították őket. Bretagne-on és Irlandon kí­vül ma már csak Walesben élnek a kelták ivadékai és az embert az az érzés fogja el, mintha valami néprajzi múzeumban járna. Pedig, hogy milyen életerő van ebben a nép­/ ben, azt mi sem mutatja jobban, mint az, hogy közülök került ki Gladstone és Lloyd George, az utolsó évtizedek brit történetének ez a két vezéralakja. Idevaló Dávid Davis ez­redes, az alsóház tagja is, aki nemrégiben ötvenezer fontot adományozott a Ligue of Nations Unionnak. A mostani kongresszus megrendezése is az ő áldozatkészségét di­cséri. Érdekesnek tartjuk kiemelni, hogy a gyermekek az iskolában általában welshül tanulnak és csak néhány angol óra van he­tenként. Az angolok szemléltető példával mu­tatják meg itt a többi állam képviselőinek, hogy miként kell a kisebbségi jogokat átül­tetni a gyakorlati életbe. Pedig Angliát erre semmiféle kisebbségi szerződés nem kötelezi. A kongresszus megnyitása Az Alexandra Hallban szállásoltak el bennünket. Pár perccel megérkezés után teára hív a gong, majd átmegyünk az egye­tem aulájába, ahol Dollfus, svájci olasz dele­gátus, a kongresszus elnöke megnyitja a kon­gresszust. Ezután a város mayorjánál hivata­los recepció következik, amelynek befejezése után ismét folytatódik a teljes ülés. Az egyes delegációk elnökei mondják el üdvözlői be­szédeiket. Mivel a kongresszuson nem keve­sebb, mint 23 állam van képviselve, a pro­gramnak ez a pontja a következő napra is átnyúlik. Valamennyi szónok között a legnagyobb hatást Pékár Gyula beszéde váltotta ki, aki előbb francia, majd angol nyelven a magyar nemzet szomorú sorsára hívta föl a világ figyelmét A hallgatóság egyik szónoknak sem tapsolt oly lelkesen, mint Pékár Gyulának. Igen nagy tetszéssel ta­lálkozott Sziillő Géza rövid, de igen szel­lemes üdvözlése is, amelyről az egyik idegen delegátus azt jegyezte meg, hogy úgy hatott, mint egy éles kiáltás. Előadta, hogy a Csehszlovákiai Magyar Népszövet­ségi Liga állandóan a népszövetség ne­mes céljaiért dolgozik, hogy ily módon segítse elő nemzetünk fönmaradását. A népszövetség célja pedig, amint egy ma­gyarra lefordíthatatlan szójátékkal mon­dotta: la paix et pás la pacification. Az állampolgársági kérdés A következő nap leginkább bizottsági ülésekkel telt el. Bennünket leginkább a ki­sebbségi és jogügyi bizottságok munkája ér­dekel. A jogügyi bizottság tárgysorozatának legfontosabb pontja az állampolgárság ügyé­ben kiküldött albizottság jelentése, amely az utódállamok római konvenciójának ratifiká­lását követeli. E ponthoz az angol Sir Walter Napier igen érdekes emlékiratot dolgozott ki. Érdekesnek tartjuk idézni az emlékirat­nak a csehszlovákiai állapotokra vonatkozó megállapításait, amelyek történetesen iga­zolják törvényhozóinknak a népszövetséghez benyújtott panaszát­— E kérdés — írja Sir Napier — nem oldható meg a csehszlovák bíróságok Íté­leteivel, mivel ama problémák közé tar­tozik, amelyeket az Állandó Nemzetközi Bíróság elé kell terjeszteni. Ha a bíróság foglalkozott volna vele, tekintetbe vette volna, hogy a Magyarországgal kötött szerződés hatálybalépte idején a magyar törvény volt érvényben és döntése termé­szetszerűleg figyelemmel lett volna a magyar bíróságok döntvényeire és a ma­gyar közigazgatási joggyakorlatra is. Itt Aberystwithben kaptunk hirt arról, hogy a prágai törvényhozás megszavazta a lex Dérért. Ez a hir arra késztette Pékár Gyulát, hogy a magyar delegáció nevében deklarációt terjesszen elő, amely szerint az uj illetőségi törvényhez most nem akar ér­demben hozzászólni, hanem bevárja, hogy miként hajtják végre a törvényt. Kisebbségi problémák Á kisebbségi bizottság a minoritási ügyekben követendő eljárásról két tervezetet Kisebbségi körökben nagyon kedvezőtlen benyomást keltett Ruyssen főtitkár jelentése romániai és szerbiai útja alkalmával szer­zett tapasztalatairól. A főtitkár ugyanis na­gyon rózsásnak festette az erdélyi és vajda­sági magyarok, valamint a macedóniai bol­gárok helyzetét. Bolgár részről Trigonoff és Miletics delegátusok, magyar részről pedig Nagy Emil vonta kétségbe az állitások helyes­ségét. Nagy Emil indítványára a bizottság elhatározta, hogy ezt a jelentést a legköze­lebbi, Salzburgban tartandó ülés napirendjé­re tűzi ki és módot nyújt a magyaroknak és bolgároknak, hogy ott ellenadatokkal cáfol­ják Ruyssen helytelen állításait. A bárdok ivadékai Á kongresszus tagjainak örökké emléke­zetes élménye fog maradni a tragaroni ki­rándulás. Autocarokban mentünk ebbe az Aberystwithtól húsz mértföldnyire fekvő vá­roskába- Gyönyörű tölgyerdőkön és virágos réteken át vezetett az utunk a walesi hegyek­be. Trágáron főterén hatalmas tömeg várta tapssal és örömrivalgással a külföldi vendé­geket. A lányok és asszonyok nemzeti vise­letűkbe öltöztek: vállukon színes kendő pom« pázott, fejükön pedig magas, cilinderszerü fe* kete kalapot viseltek. A férfiak gomblyukában selyemből készült sárga harangvirág diszlett. Bennünket is harangvirággal ékítettek. A1 zászlókkal disztett városi nagyteremben egy pódiumon az előkelőségek ültek, élükön egy jóságos anglikán püspökkel. Meleghangú üd­vözlőbeszédek fogadtak. A püspök angolul, egy fiatal lelkész welshül beszélt. Furcsa, erős torokhangokban bővelkedő, a héberre emlékeztető nyelv ez. Majd Sir Henry Ri- chardról tartottak előadást, a vidék nagy szü­löttéről, aki egyik legelső apostola volt a bé­kemozgalmaknak. Amikor az előadás véget ért, a közönség fölállott és egy gyönyörű régi nemzeti dal éneklésébe kezdett. Az utolsó akkordoknál kilépünk a teremből, de künn a téren, Sir Henry szobra előtt újból nóta száll az ég felé: iskoláslányok énekelnek tanítónőjük vezetésével, oly finom pianisszió- móban, amilyet az operában is ritkán hall az ember. Eszünkbe jut, ez a nép a walesi bár­dok népe, tőlük örökölte a dal szeretetét és a zenei tehetséget. Késő este van, amikor elbúcsúzunk a szives és szeretetreméltó kel­táktól. Autónk vágtatva rohan Aberystwith felé. Már közel vagyunk a városhoz, amikor az egyik magyar ur csárdástempót kezd int- tonálni. Utitársaink nem csekély örömére egy pattogós kortesnőtát dalolunk el. És ahogy igy dalolgatunk a walesi tölgyerdőben, egyszerre csak eszünkbe jut az otthon: váj­jon: hogy vannak odahaza, vájjon mi történik mifelénk?!.., * Amikor e sorokat írom, harmadik napja folyik a kongresszus. Még két napig fog el­tartani. Eredményeiről legközelebbi jelenté­sem fog beszámolni. Flachbarth Ernő dr. Magyar, román, angol stb. utlevél- viznmok megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejáró útleveleinek meg­hosszabbítását t. előfizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése 5 ellenében készséggel eszközli a Prágai y Magyar Hírlap kiadóhivatala.- Zarándoklat Máriacellbe. A Ferenc­rendiek vezetése alatt Pozsonyból augusztus 23-án indul a jubiláns zarándoklat Mária­cellbe. A részletes programmot a vezetőség később fogja tudatni. — Százharminc pályázó négy közrendőri ál­lásra. Nyitrai tudósítónk jelenti: Nyitra város pá­lyázatot hirdetett négy ‘kisegítő közrendőri ál­lásra. A pályázatra 130 kérvény érkezett. A 700 koronás állásra számos köziskolát végzett, egyén, volt tisztviselő és rendőrségi alkalmazott pályázott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom