Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-08 / 151. (1189.) szám

Földrengés Ausztriában Szumafrában 409 halott, 70.000 hajléktalan A nagy „siet" után A nagy „siet", az egy esztendő óta be­harangozott szokol-világünnepély fényes ke­retek között lezajlott. A cseh nemzeti géniusz beragyogta Prága utcáit s három napon ke­resztül közvetlen közelről érzékelhettük azt a tiszteletet parancsoló jelenséget, hogy a cseh tömegek tekintélyes része, különösen a pol­gári középosztály komolyan veszi a naciona­lizmust. Ez a jelenség annál tiszteletremél­tóbb, mivel ez a nacionalizmus már nem bizo­nyult más nemzetekkel szemben igazság­talanságokra kész sovinizmusnak. Cseh részről hallottuk azt a megjegyzést, [hogy a mostani siet összehasonlítva az 1920. évivel azt a tárgyilagos megállapítást ered­ményezi, hogy távolról sem volt most oly izzó, oly végletekre hajló a nacionalista föl­lángolás, mint hat esztendővel ezelőtt. Hiába­való volt a többhónapos fascista és nemzeti szocialista izgatás, hiába volt a fascista dikta­túra csábképeinek állandó falravetitése, a cseh nacionalista közvélemény most mérsé­keltnek, józanabbnak, a realitásokkal számo­ló oönak bizonyult. Eltekintve attól, hogy hat esztendő ép­pen elegendő realitást hord össze ahhoz, hogy a legnemzetiszinübb rajongás is a való­ság színvonalára lehiggadjon; a legutóbbi hó­napok belpolitikai eseményei á még inkább bőséges anyagot szolgáltattak annak közvéle- iményszerü kijegecesedéséhez, hogy a cseh nacionalizmus törekvéseinek az állam jövője érdekében észszerű korlátokat kell szabni. A cseh sovinizmus koalíciójának szétesése s a cseh polgári pártoknak a nemzeti kisebbsé­gek pártjaival való természetszerű össze­találkozása minden demagógiánál hangosab- trran beszélő, nagy figyelmeztetés arra, hogy a cseh glóbuszon sem nőhetnek a fák az égig! És a nemzeti kisebbségekkel számolni nem akaró, a nemzeti kisebbségektől a „me- nedékhelyet“ ás megtagadó cseh sovinizmus­nak időrendben is a lehető legnagyobb ku­darca az, hogy épp a nacionalizmus nagy de­monstrációja, a „minden szokolok“ és „min­den szlávok4' nagy kongresszusa előtt kellett összeomolnia a kizárólagos cseh, a kizáróla­gos "zláv kormánypolitika koncepciójának és hatalmas lendülettel elő kellett törniök az egyenjogúságot követelő, a sovinizmus kinö­vései ellen él ebhal álba root folytató nemzeti kisebbségeknek. 1 A hét és fél esztendőn keresztül csak ül­döztetésekben, jogtalanságokban és igazság­talanságokban részesített kisebbségek meg­nyugvással láthatják a dolgok, az események ily természetes alakulását s megelégedéssel állapíthatják meg, hogy a cseh többség na­cionalizmusa a sovinizmusból való kigyógyu­lás felé halad. S a többség egészséges, a valóságokkal számolni tudó nacionalizmusá­nak a kisebbségek egészséges nacionalizmu­sával szemben le fog kelleni mondania az örökháboru öngyilkos, offenzív szelleméről. A nagy siet ünnepi ragyogásának nyu­godt visszfényében nem ünneprontás az, ha az eddig elnyomott nemzeti kisebbségek po­litikai, kulturális és gazdasági szabadsága hajnalhasadásának előjeleit épp ebben a visszfényben is fölfedezni véljük. Spanyolország az amerikai népszövetség felé közeledik ? Madrid, julius 7. Az Epoca szerint nem lehetetlen, hogyha Spanyolország kilép a genfi népszövetségből, csatlakozni fog az eljö­vendő amerikai népszövetséghez, mivel ér- rfekei úgyis nagyobbak Amerikában, mint Európában. Az Epoca nem helyesli ezt az ál­láspontot, mivel szerinte egy második nép­szövetség létesítése komoly veszedelmeket jelenthet a világ számára. Becs, julius 7. Tegnap este Ausztria sok helyén és Bécsben a lakosság több földlökést észlelt. A legerősebb rengést Steierországból jelentik, ahol főleg Mürzzuschlag szenvedett. A földlökések három másodpercig tartottak, s mennydörgésszerű robaj kisérte őket. A la­kosság ijedten menekült a mezőkre. Az isko­lákat azonnal kiürítették. Egyetlen ház sem maradt kisebb-nagyobb sérülés nélkül. Több kémény összeomlott, egy-két tűzfal megre­pedezett, de az ijedelmen és a jelentéktelen káron kívül szerencsére más nem történt. Hága, julius 7. A holland-indiai szigetek­ről újabb és újabb földrengésekről számol­Páris, julius 7. Nemcsak Franciaországot, hanem egész Európát napok óta lázban tart­ja a francia szanálás problémája és az a döntő terv, melyet Caillaux francia pénzügy- miniszter dolgozott ki. A 'párisi valuta krízi­sének nagyjelentőségű pillanata volt a pénz­ügyminiszter tegnapi beszéde. Caillaux a tribünön Camaux-t feszült figyelem fogadja. Min­denki tudja, hogy Franciaország ugyanolyan kritikus helyzetben van, mint volt a Marne előtti napokban és a közvélemény valahogy érzi, hogy az egyetlen orvos csak ez a nem szimpatikus s a hazaárulás bélyegét magán viselő, hideg pénzügyminiszter lehet. Beszédének tartalma körülbelül az volt, amit már vasárnap előre jelentettünk. Föltű­nő módon ragaszkodott a szakértők ismert javaslatához, azaz ugyanazon a véleményen van a szanálás tekintetéiben, mint a vasárnap ismertetett szakértői jelentés. ' mi uj volt beszédében, az az első rész, melyben kérlelhetetlen őszinteséggel mutatja be az ország szomorú gazdasági helyzetét. A képviselők megrendültén hallgatták s több Ízben hangzott el a cso­dálkozó közbekiáltás: „Ezt nem tudtuk!“ A második részben megtartja ugyanazt a hármas beosztást, amely a szakértői javaslat­ban is szerepel, s a stabilizációban szintén három időszakot különböztet meg. Bejelenti, hogy revalorizációról szó sem lehet s az egyetlen lehetőség a franknak a mostani ní­vón való stabilizálása, majd később áttérés az uj valutához. Többször utal Németország példájára s helyesnek mondja Schacht híres szanálási módszerét. A külföldi kölcsönök szükségességéről is szól, végül kijelenti, hogy különös teljhatalmakra van szükség i pénzügyi munka elvégzésének érdeké­ben. A francia kamara, mely mindig a végletekig demokratikus volt s irtózott minden abszolutisztikus módszertől, most némán vette tudomásul, hogy a parla­mentarizmus elégtelennek bizonyult s Franciaország kénytelen teljhatalmat adni a kormánynak, ha meg akarja men­teni a hazát. A beszédet csend fogadta. Általános, nagy bizonytalanság uralkodik, mert Caillaux ki­jelentései ugyan megtették hatásukat, de senki sem tudja, hogy miképp fog viselkedni a jobboldal, vagyis a nagy ellenjátékosok. Bizonyosra vehető, hogy a két-három napig tartó vita folyamán Caillaux még több ízben nak be. Tegnap reggel port de Koce és Só­sok vidékén észleltek földlökéseket. A halot­tak számát több mint négyszázra becsülik. Számos épület, pályaudvar, postahivatal és templom megsérült. A kínai város romhal­mazhoz hasonlít. Mindenütt pánikhangulat uralkodik s a hajléktalanok száma 70-000-re rúg. A kárt 15 millió holland forintra becsü­lik. A holland királynő, aki pillanatnyilag Svájcban időzik, nagy pénzösszeget ajánlott a földrengéstől sújtott vidék támogatására. Hollandiában és a * hátsóindiai szigeteken nagy gyűjtések folynak a földrengéstől sújtott lakosság fölsegélyezésére. kénytelen felszólalni s részletezni, bővíteni, kimagyarázni mondottait. A sajtó is határozatlan A’ reggeli sajtó nagy elővigyázatossá mzal kezeli Caillaux beszédét. Mindnyájan várni akarnak a vita végéig az állásfoglalással. Elsősorban az információs sajtó az, amely nem mond sem igent, sem nemet s egyedül csak a pénzügyminiszter nagy szónoki tehet­ségét dicséri, amely szerinte nem tévesztett hatást. A jobboldali sajtó feltűnően jóindu­latú Caillaux iránt, mert a pénzügyminiszter ragaszkodott a szakemberek véleményéhez. Az Eoho de Paris különbséget tesz a nyilat­kozat első és második része között. Az első rész fentartás nélküli helyeslésre talál, a má­sodik rész azonban már gyöngébb s főleg zavarosabb. A lap végeredményben mégis inkább Caillaux pártján van, mivel a pénzügy- miniszter végre valódi programot adott, amelynek segítségével tényleg szanálható a frank. A baloldali sajtó is helyesli a helyzet leple­zetlen föltárását, de csalódással fogadja a programbejelentést. Különösen a Quotidien Caillaux-ellenes. Szerinte a beszéd második része még jobban összezavarta a helyzetet, mert a pénzügyminiszter ugyan kijelentette, hogy mindennek alapjául a szakértők jelen­tését tekinti, de már egyes elhatározásaiban alaposan eltér a bankárok és a többi pénz­ügyi kapacitás véleményétől. A szakemberek azt követelik, hogy a kamara mindenek előtt ratinkálja a washingtoni szerződést, mert csak igy remélhet uj kölcsönöket, Caillaux ellenben a ratifikálást a program legvégére hagyja. A szakértők az uj pénztár megtölté­séhez szükséges négy milliárdot külföldi köl­csönből akarták fedezni, Caillaux ellenben csak hiteleket kíván. Ami a pénzügyi vita első napjának poli­tikai részét illeti, úgy a reggeli sajtó elsősorban azon csodálkozik, hogy a ka­mara oly némán és magától értetődően vette tudomásul a követelt teljhatalmak szükségességnek bejelentését. Ma a nagy ellenjátékosok napja van s első­sorban Tardieu, Bokanovsky és a szocialista Renaudel beszélnek. A vita befejezését ma, legkésőbb holnap estére várják. Caillaux még többször fog szólásra emelkedni s végül Briand nagy taktikai beszédben zárja be e fontos vitát. Schacht dr. PárS aha megy London, julius 7. A Daily Telegraph je­lentése szerint Schacht dr., a német birodal­Caillaux teljhatalmat követel A francia pénzügyminiszter nagy napja — nyomasztó siker és nyomasztó bizonyfaianság — Német kölcsön az előtérben — Ha az „efiienjátékosok" napja van mi bank kormányzója, Parisba megy, ahová állítólag Caillaux hívta a francia szanálással összeköttetésben álló kérdések megbeszélé­sére. Franciaország régi vágya, hogy a Dawes-annuitások egy részét a frank alá-i támasztására fordítsa. A német bankok haj­landók lennének a Dawes-annuitások alapját alkotó német jövedelmekre bizonyos kölcsönt adni, mellyel Franciaország szabadon rendeh kezhetne. Angol pénzügyi körökben az a vé-< lemény, hogy a francia frank szanálása kül­földi kölcsön nélkül elképzelhetetlen. Mivel Anglia és Amerika nem ad hitelt Parisnak a háborús adósságok rendezéséig, csak Németh ország segíthetné ki Franciaországot kénys szerhelyzetéből. Az állami tisztviselők megkap­ják a fizetéskiegészitéseket Prága, julius 7 .A miniszterelnök a mai nap folyamán valamennyi minisztériumnak kiadta az utasítást, hogy az állami tisztvise­lőknek az uj fizetésrendezés alapján az 1926. január 1-től visszamenőleg járó fizetéskiegé­szitéseket haladéktalanul fizessék ki. Gajda tábornok a szélső nacionalisták mellett A légionárius szövetségből kilépett szélső nacionalista légion isták vasárnap tartották or­szágos pártnapjukat Prágában, amelyen a megnyitó beszédet Gajda Rezső tábornok, vezérkari főnök mondta. Holecek őrnagy az uj szervezkedést azért tartja szükségesnek, hogy a légionáriusok ismét a nemzeti zászló alá tömörüljenek. Gajda tábornok ezzel tehát végleg szakí­tott az országos nagy légionárius szövetség­gel és a szélső nációnalisták mellé állott. Eb­ből és a Národni Politikában napvilágot látott cikkéből is arra lehet következtetni, hogy Gajda tényleg a szélső nacionalisták, vagyis a fascisták embere. A Národni Politikában Gajda többek között ezeket írja: „Szokolista testvérek, nagyon barátságtalan időben gyűl­tetek össze, olyan időben, amikor minden vonalon gyűlöletet látunk s amikor bent az országban és a külföldön sincsen nyugalom. A mi szabadságunk mindazok szemében szállva, akik bennünket régebben sem szerettek és akikből még elég van itthon és a külföldön is. Sokan arra törekszenek, hogy nemzeti öntu­datunkat gyöngítsék, mintha erre a fölszaba­dított államban már nem volna szükség. Én azonban mint katona nagyon jól tudom, hogy, sokkal könnyebb egy pozíciót meghódítani, mint egy meghódított pozíciót megtartani és hasonló a helyzet a mi fiatal államunkkal. El­határozott és áldozatkész gondolatoktól átha­tott harcosok kis csoportja is képes egy szám­szerűit sokkal erősebb hadsereget legyőzni, ha az csak nyomorult zsoldért harcol . . . Tehát testvéreim, újból férfiasán előre abban a tudatban, hogy a ti munkátok még a fölsza­badított államban sincsen befejezve.44 Mussolini és F&riiaacci állítólagos afférja London, julius 7. A Daily Héráid feltű­nést keltő cikket közöl arról a feszült vi­szonyról ,amely Mussolini és nagy ellenlába­sa: Farinacci között van. A fascista szerveze­tek meghasonlottak, mert az egyik rész Mus­solinit, a másik rész pedig Farrinaccit. a volt teljhatalmú pártfőtitkárt szeretné legelöl lát- n i.Mussolini a legutóbbi találkozáson azzal fenyegette meg Farrinaccit, hogy kizáratja a pártból, mire az utóbbi kijelentette, hogy ezt a lépést a duce sohasem merné megtenni. Ai- litólag a két fascista vezér között tottlcges- ségre is sor került s Farrinacci könnyebben meg is sebesitette Mussolinit. MSl uámurck IC ®&«Sa8 .........évf. m. (I189)fszáín ■ Csütörtök ■ 1926 julius 8 El őfizetési ár: évente 300, félévre 150, Szlovenszkói és rUSZlTlSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice negyedévre76, havonta26Kő;külföldre: -i 12, n. emelet. Telefon: 30311 — Kiado­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, pOlltlKCLl nCLplLCLpjCL hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —— Te­havonta34Kc. Egyes szám ára 1*20 Ke 1Felelős főszerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ. lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Next

/
Oldalképek
Tartalom