Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-01 / 147. (1185.) szám
1926 julius 1, csütörtök. T»I^<IAI-iV\A<6^AR-HIRLAE 5 Eltűnt a komáromi Korona bank vezérigazgatója Freystadtl Pál tragédiája — A betevők tömegesen megrohanták a bankot Komárom, junius 30. Emlékezhetnek még olvasóink arra a kör- mönfontan kieszelt s végrehajtott bankrablásra, amely ezelőtt pár hónappal történt Komáromban. A betörők a pincehelyiségből \á gott nyiláson át behatoltak a komáromi Koronabank pénztárába s 250 ezer koronát vittek magukkal. A magyar és csehszlovák :end6r- ség közösen vezetett nyomozása hamarosan kiderítette a tetteseket, sőt az ellopott pénz is megkerült mintegy 50 ezer korona L jiával. A rablás igy nem járt a bankra súlyosabb következményekkel, mig most egy újabb csapás érte, amely azonban már következményeiben komoly válsággal fenyegeti az intézetet. A reggeli órákban futótűzként terjedt el a városban, hogy az intézet azzal küldte el több betétes üzletfelét, hogy nem lévén idehaza a verérigar zetéseket nincs módjában eszközölni. Ma tartja a város Péter-Pál napi országos vásárát, amidőn a vidékről nagy tömegben jön fel a vásárló falusi nép s a városban tetemesen megnövekszik az üzleti forgalom. De nemcsak a betétes publikumot, hanem a bankkal összeköttetésben álló kereskedőket is hasonló válasszal küldték el a banknál s ez a körülmény már komolyabb szinben tüntette fel a szájról-szájra járó híreket. A rendőrségen nyert információnk szerint a Koronabank ügyvezető igazgatója, Áp- rily Miklós jelentette ma reggel az állam- rendőrségnek, hogy Freystadt Pálnak, a bank vezérigazgatójának junius hó 25 óia nyoma veszett és sem családja körében, sem a bankban nem volt látható, holott rendesen mindenkor a legpontosabban szokott bankjába bejárni. ÍA bank bejelentése szerint az eltűnt vezér- igazgató junius hó 25-én Prágába, majd Pozsonyba utazott Barta Lajos dr. komáromi ügyvéddel együtt a bank folyamatban levő szanálásának ügyében. Pozsonyban a Pozsonyi Iparbank igazgatójával volt tárgyalásuk. Mussoni vezérigazgató szobájából kijőve, Freystadt arról panaszkodott Barta dr. ügyvédnek, hogy nagy főfájást érez s kabátját, táskáját a bankba hagyva, eltávozott. Barta dr. ezután hiába várta vissza utitársát, egyedül utazott haza Komáromba. Azóta Freystadt Pál vezérigazgatónak nyoma veszett. A bank ügyvezető igazgatója a most már ráháramló felelősség tudatában az esetet nyomban jelentette a bank igazgatóságának s felügyelőbizottságának, amelyek, éppen a bank folyamatban levő szanálási tárgyalásaira s az esetleges nagyobb károk elhárítására való tekintettel egyelőre felfüggesztették a kifizetéseket s utasitást kértek a teendőkre nézve a Pénzintézeti Központtól és az állami engedély alapján bankbetétek elfogadásával s kezelésével foglalkozó intézetek országos ellenőrző intézetétől. A vezérigazgató eltűnése s a bank kifizetéseinek felfüggesztése a közönség körében érthető izgalmat keltett. Az intézetnek mind;- nagy klientáléja volt s a város és vidék hiteléletében igen számottevő tevékenységet fejtett ki, kézenfekvő tehát, hogy a pénzle- bélyégzés, a vagyondézsma s legutóbb a hadi- kölcsön révén nagy károkat szenvedett közönség egyszerre megrohanta a bankot. A bank bejáratánál oly hatalmas tolongás keletkezett s a zúgolódás olyan méreteket kezdett ölteni, hogy az ügyvezető igazgató kénytelen volt az államrendö.-r.énh- " fordulni a rend biztosítása és az esetleg' excessusok meggátlása végett. A Koronabank körül lezajlott események a többi komáromi bankra sem voltak hatás nélkül, mert a fejét vesztett publikum pár órán belül már a többi intézetekben is tömegesen megjelent s vette ki betétjeit. A bankok rövid órák alatt több százezer korona összegű betétet fizettek ki minden nehézség nélkül s gondoskodás történt arról, hogy a betevőközönség minden késedelem és zavar nélkül jusson betétjeihez, amennyiben azokat azonnal igénybe akarná venni. Az egész várost megrendítette a Koronabank vezérigazgatójának s családjának sorsa, mert Freystadt Pál énekkel ezelőtt, még a város egyik legvagyonosabb polgárai közé tartozott 8 vagyonát pár év alatt elveszítette. Száz és száz család várja most türelmetlenül a bank ügyében a további intézkedéseket, amelyekre sürgős szükség van, ha meg akarják óvni a nagyobb kártól nemcsak a szanálás előtt álló Koronabankot s a kisebb betevőket, de az egész város és vidék közgazdasági hiteléletét is. A délutáni órákban a közönség már nyu- gondtabban tárgyalta az eseményeket és megállapítható, hogy a túbbi bankok készfizetése által legalább is a többi intézet sorsára a Koronabank vezérigazgatójának szomorú sorsa megrázkódtatással már nem járhat. Most érkezett hir szerint a pozsonyi rendőrség értesítette a komáromi rendőrbiztosságot, hogy Pozsonyban szombaton egy férfi a Dunába ugrott s kalapját a hídon hagyta. Személyazonosságának megállapítása iránt a komáromi rendőrbiztosság már megtette intézkedéseit. Uj szultán, ul háború Marokkóban Páris, junius 30. Marokkói jelentések szerint a riffkabilok Djebala törzse, amely az elmúlt szabadságharc alatt állandóan a legharciasabb magatartást tanúsította, ismét föllázadt. A törzs egyik tagját szultánnak kiáltotta ki, aki 400 mindenre elszánt harcost gyűjtött maga köré. A riffterületen újra nagy függetlenségi mozgalom tört ki s nem lehetetlen, hogy az uj szultán haderejét temesen megerősíti. A spanyol front ellen támadást várnak. A francia és a spanyol repülők nagy tevékenységet fejtenek ki. Tegnap is több helyen bombákat dobtak a Djebala-törzs gyülekező helyeire. Bacher egy negyed billióval károsította meg a Viktória * koncernt A letartóztatott vezérigazgató több száz milliót vesztett a chicagói gabonaspekulácion — Följelentések lavinája Budapest, junius 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Bacher Emilnek, a budapesti lisztkirálynak őrizetbevétele még mindig nagy izgalomban tartja Magyarország közgazdasági életének legszélesebb rétegeit. Bacher Emil egy félév alatt 223 milliárd magyar koronával károsította meg a Vik- tória-koncern részvényeseit. A csikágói buzaspekulációival többszáz milliárdot vesztett, amikor megkontreminálta a magyar gabonát. A Viktória tőzsdei értékei január folyamán 200 milliárd koronát tettek ki, ma alig érik el a 17 milliárdot. A Molinum angol hitelezőinek kárából a felénél többet visszatérített már, amennyiben az ötnegyedmillió angol fontos adósságból már csak 600 ezer font áll fönn. Bacher ellen Újvidéken a Lovrekovits-család is feljelentést tett ötrendbeli csalás és okirathami3itás miatt. Ezzel a feljelentéssel egyidejűleg, de attól függetlenül Budapesten is megtették a kellő lépéseket Lovrekovitsék Bacher ellen. Bacher ugyanis a család feljelentése szerint teljesen kifosztotta őket vagyonukból, jóllehet a háború alatt náboboknak ismerték őket messze vidéken. Medvés-Mediko István vizsgálóbíró ma délben kihallgatás céljából magához vezettette az őrizetben levő Bacher Emilt. Kihallgatása még folyik s tekintettel arra, hogy Bacher ügyészségi kihallgatása is csaknem négy órát vett igénybe, nem lehetetlen, hogy vizsgálóbíró előtti kihallgatása ma nem is fogi Ez véget érni, hanem azt holnap folytatják. Ez után a vizsgálóbírói kihallgatás után történik döntés az ügyészség letartóztatási végzése ellen beadott védői előterjesztés sorsáról. A vizsgálóbíró Bacher kihallgatása után Fábry Oszkárt rendelte magához kihallgatás céljából. Lapzártakor érkezett értesülésünk szerint Bacher kihallgatása a délutáni órákban véget ért. Medvés-Mediko vizsgálóbíró kihirdette előtte végzését, amely szerint hűtlen kezelés büntette címén fentartja az előzetes letartóztatást. Bacher erre sirógörcsöket kapott. Védője a határozat ellen felfolyamodást jelentett beFábry Oszkár kihallgatása után ugyancsak kihirdette előtte a vizsgálóbíró döntését, hogy. az ő letartóztatását is fentartja. Fábry ügyvédje a végzés ellen szintén felfolyamodást jelentett be. Interpelláció Bacher ügyében A szanálási bizottság mai ülésén Ruppert Rezső interpellációt terjesztett elő a pénzügy- miniszterhez, a Bachernak annakidején folyósított 200 milliárdos szanálási összeg ügyében. Az interpellációra Búd János pénzügy- miniszter azonnal válaszolt. Hangsúlyozta, hogy egyrészt a magyar korona stabilizálása miatt volt szükség a gyors lépésre, másrészt pedig a szanálás által olyan idegen érdekeket kellett megvédeni, amelyek az ország hitelüzlete szempontjából feltétlenül megvédel- mezendők voltak. Búd végül bejelentette, hogy Smith távozásával a 33-as szanálási bizottság is megszünteti működését/ — Természetesen itt elsősorban a tengem rentuli tranzitárukra gondolok. — Minő árukban a legerősebb a behozatal? — Kassán és a többi keleti részeken mindenütt nagy számmal találhat német árut a kereskedők raktáraiban az ember, különösen vasárukat, háztartási cikkeket, kémiai árukat, drogériái és gyógyszertári cikkeket, gépeket és elektromos készítményeket és sok mást, melyeknek a számszerű felsorolása nehéz volna. A Keletszlovenszkóra és Ruszin-* szkőra behozott kőszén is nagyobbrészt Felsősziléziának német részéből való. — Németország viszont milyen cikkeket keres? — A német áruk jelentős behozatalának természetes következménye , a keletszlovenszkói és ruszinszkói faexport Németországba irányuló erőteljes tendenciája, amely az utóbbi időben igen sokat emelkedett. Különösen vasúti talpfában, bányafában és a bútoripar részére szükséges miifában elsőrangú piac Németország a keletszlovenszkói és ruszin- szkói fakivitel részére. — Ha utóbbi időben a Csehszlovákiából Németországba irányuló faexport gyengüléséről panaszkodnak, úgy az csak a csehországi részekre vonatkozhatik, ahonnan az apáca- rovar által elpusztított erdők a német papír- malmokba vándoroltak. De ez már természetesen megszűnt. — A faexporton kívül mi érdekli még a német külkereskedelmet? — A faexporton kívül különös érdeklődést mutat Németország a keletszlovenszkói és ruszinszkói érctermékek iránt, mely értékes nyersanyagokra sürgős szüksége van iparának. Különösen a réz iránt érdeklődnek a német ipari körök s az export ezen a téren lényegesen emelkedni fog, amint azt az általános gazdasági helyzet és a világpiac árainak változása megengedi. Ezzel befejeztük az interjút. Max voa Hesse dr. búcsúzóul egy hamisítatlan tehe- ráni cigarettával kínált meg, melynek illatos füstjében köszöntem el a rendkívül szívélyes s a kassai nemzetközi társaséletben is közkedvelt német konzultól. Bekény László. Diplomáciai bonyodalom a kannibalizmus körül Von Hesse német konzul Németország keletszlovenszkói és ruszinszkói kereskedelmi kapcsolatairól Mi adta meg az impulzust a német külkereskedelem fokozottabb érdeklődéséhez Kelet- szlovenszkó és Ruszinszkó felé — A csehszlovák köztársaságba irányuló német kereskedelem speciális helyzete Keleten — Németországnak fára és érctermékekre van szüksége — A Prágai Magyar Hir lap eredeti tudósítása — Kassa, junius 30. Néhány rövid hónapja német konzulátus működik Kassán, melynek felállítását a német és keletszlovenszkói, illetve ruszinszkói kereskedelmi kapcsolatok kimélyitése tette szükségessé. Keletszlovenszkó és Ruszinszkó értékes nyersanyagai keresettek a német piacon, viszont a német kereskedelem és ipar kedvező piacot talál ezen a vidéken, ahol a német ipari áruk kitűnő minőségét kereskedőink hosszú időktől fogva jól ismerik és raktáraikat bőven látják el elsőrangú és versenyképes német kereskedelmi cikkekkel. A kassai német konzulátus vezetője, Max von Hesse dr., a német birodalmi diplomáciai kar jőnevü tagja, kiváló orientalista. aki évtizedeket töltött Keleten s különösen Perzsiában és Afganisztánban végzett nagy szolgálatokat hazájának, hét nyelven tökéletesen beszél, nagystílű, elegáns és közvetlen modorú diplomata. Max von Hesse dr.-t a Harang-utcai gyönyörűen berendezett német konzulátusi hivatalban kerestem föl és megkértem, hogy nyilatkozzék azokról a külkereskedelmi okokról, melyek a kassai német konzulátus fölállítását szükségessé tették. A konzul, aki rövid ittléte alatt is már elsőrangúan informálódott a keletszlovenszkői és ruszinszkói gazdasági viszonyokról, a legnagyobb örömmel informált a keletszlovenszkói és ruszinszkói kereskedő és pénzvilágot érdeklő külkereskedelmi kapcsolatokról, melyek az itteni szomorú gazdasági viszonyok következtében valóban az érdeklődés homlokterében állanak. — Mi adta meg az impulzust a német külkereskedelem fokozottabb érdeklődéséhez Keletszlovenszkó és Ruszinszkó felé? — hangzott az első kérdésünk. — Ennek tisztára gazdasági oka van — felelte a konzul. A német külkereskedelem itteni viszonylatban csak egy része a csehszlovák köztársaságba irányuló német kereskedelemnek, de megállapitható, hogy Németországból a csehszlovák köztársaság keleti részeire behozott áruk az egész csehszlovákiai behozatalhoz mérve aránylag felülmúlják a többi országrészekbe irányuló németországi behozatalt. — Van ennek valami speciális oka? — Igen. A vasúti tarifa hozza magával, hogy az áruk szállítása lényegesen olcsóbb például Hamburgból Breslauon keresztül, mint Triesztből Prágán keresztül. London, junius 29. Lady Dorothy Mills, a londoni társadalom előkelő tagja, aki kalandos hajlamáról ismerete^ nemrégiben tért vissza libériái utazásáról, amely* nek alkalmával nemcsak a szabad néger köztársaság területén, hanem a nyugatafrikai partok emberevőinek birodalmában, a kannibálok között is megfordult. Lady Dorothy Mills, aki 9aját állítása szerint vakmerő és veszedelmes kirándulása alkalmával Stanley és Wallace kutatásaival vetekedő meg- állapitásokat tett, Londonba érkezése után fogadta a sajtó képviselőit és kijelentette, hogy a nyugatafrikai barlanglakó kannibálok között óriási ijedtséget keltett látogatása. Az emberevők pánikszerű félelemmel menekültek a lady és kíséretének automobilja elől és ajándékokkal igyekeztek a „halványarcu asszony" kedveben járni. A törzs egyik főnöke még azt is megkérdezte lady Dorothy Millstől, nem kivánja-e, hogy tiszteletére a törzs emberáldozatot mutasson be? A libériái köztársaságban uralkodó állapotokról Lady Dorothy rendkívül érdekes képet tárt az érdeklődő újságírók elé. Hangsúlyozta, hogy a kannibálizmus a köztársaság egyes távolibb vidékein még mindig általános népszokás, mert itt különösen a leopárd-szektához tartozó emberevők kínozzák halálra legyőzött ellenfeleiket vadállatias módon. Azután pedig megsütik és megeszik őket. Magától értetődik, hogy lady Dorothy Mills nyilatkozata csakhamar bejárta az egész angol sajtót és a főúri hölgy libériái kalandjairól hasábos tudósítások jelentek meg a lapokban. Később váratlan fordulatot vett az ügy, mert. a libériái köztársaság londoni követe kihallgatást kért Chamberlaintől és ünnepélyes tiltakozás keretében emelt óvást lady Dorothy Mills szerinte valótlan és hamis állításai miatt. Libéria követe igen erélyes hangon jelentette ki, hogy a szabad néger köztársaság területén nincsenek emberevők, mert Libéria lakossága ártatlan szerencsétlenekből áll, akiknek népszokásai távolról sem olyan veszedelmesek, mint a londoni kikötők matrózkorcsmáiban lezajló késeléssel és verekedéssel egybekötött tivornyák. Kijelentette továbbá a követ, hogy véleménye szerint egy ''ibériai né- gerkraal még éjszaka is sokkal biztosabb hely, mint például a londoni Hyde-park egy-egy távoleső része, tiltakozó jegyzékének végén pedig kifejtette, hogy amennyiben Milady nem vonja visz- sza súlyos kijelentését, kénytelen lesz őt a szabad néger köztársaság nevében becsületsértés miatt feljelenteni. A libériái követ erélyes fellépése azonban a legkevésbbé sem ijesztette meg lady Dorothyt, aki a szerecsen köztársaság diplomáciai képviselőjének fenyegetőzésére mindössze azt válaszolta, hogy legközelebb sajtó alá rendezi ’ibériai útjáról tett feljegyzéseit, az ottani emberevők népszokásainak részletes vázolása céljából. Londonban feszült érdeklődéssel várják az emberevők körtil felmerült diplomáciai bonyodalom további fejleményeit, amelynél minden bizonnyal lady Dorolhynak lesz igaza.
