Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-31 / 171. (1209.) szám
^UK<M-MA6Ó!AR-HTlmM> 1926 julius 31, szom ibtt. ,Szent3ványék reális politikája a nemzeti önzés politikája* A Wesskov vásszhangfa Szenft-lvány iníerpjára — Az agráriusok támadása Hlinka ellen Prága, julius 30. Jelentettük, liogy Szent-Ivány megnyilatkozása a cseh sajtóban erős visszhangot keltett. E reagáló újságcikkek közül talán a legfigyelemreméltóbb az, amelyik ma a legnagyobb cseh párt, az agráriusok hivatalos lapjában látott napvilágot. A Venkov vezércikkben foglalkozik a magyar aktivizmussal s a következőket írja: — A Szent-Ivány-féle magyar nemzeti párt a napokban színvallást tett az úgynevezett „reális" politika mellett. Ugyancsak ezekben a napokban érkezett Amerikából a híradás, hogy Hlinka, a szlovák néppárt elnöke, találkozott a hazaáruló Jehlicskával. Mind a két tény nagyjelentőségű. — Magyar kisebbségünk legszámottevőbb politikai pártja néhány esztendős ellenzékiség és néhány hónapos óvatos mérlegelés után véglegesen a pozitiv politika mellett döntött. Magyarjaink politikai belátása legyőzte a magyar mentalitást kétségtelenül terhelő irredenta kitöréseket és a veleszületett imperialista hajlamokat s energikusan kezd a tényekkel józanul számolni. A magyar nemzeti párt hajlandó együttműködni a kormánytöbbséggel s a vámtörvény megszavazásánál is bebizonyitotta, hogy okosan tud különbséget tenni Magyarország érdekei és a szlovenszkói és ruszinszkói magyar föld- mivelő nép érdekei között. Nem akarjuk ezzel azt állítani, hogy Szent-Iványék teljesen megszabadultak volna a maguk magyar sovinizmusától. Tudjuk, hogy ez náluk a nemzeti önzés politikája. Azonban figyelemreméltó a józan ösztönük, mellyel megérezték, mi szolgál a magyar kisebbség előnyére. Szent- Iványék vezető eszméje az, hogy a magyarság megszűnjön quantité négligeable lenni. A magyar megnyilatkozással csaknem egyidejűleg értesülünk arról, hogy Hlinka Csikágóban találkozott Jehlicskával. A szlovák autonomizmus képviselője tehát barátságosan érintkezik a Csehszlovákia-ellenes magyar külföldi propaganda egyik legfőbb ágensével. Hogy a találkozás Hlinka legújabb politikai orientációjának folyománya, kitetszik Hlinka sorozatos „előadásaiból", melyekben a szlovákságnak a csehektől való elnyomatásáról szónokol és szemérmetlenül alkalmazza legvadabb kveruláns korának régen berozsdásodott fegyvereit. A ludákok nem hagyják abba a demagóg ellenzéki taktikát és tűrik, hogy a pozitiv munkában még a magyarok is megelőzzék okot. Mit vár Magyarország a prágai tárgyalásoktól A magyar Pps?, kepeskedel^m és mezőgazdaság vezérfférflainak nyilatkozatai a csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalások esélyeiről Liszt Ferenc halálának negyvenedik évfordulója Prága, julius 30. Még mindig csak annyit tudnak róla, hogy a zongora nagymestere volt: az a reprodukáló miivész, aki a repordukciót produktívvá tette és a mechanikus gépezetbe az idegen mü ujját eremtésének zsenialitását vitte be. Továbbá: hogy ő volt az, aki a zongorajátékot uj és modern alapokra helyezte és hogy azt csinálta evvel a hangszerrel, amit Paganini a hegedűvel: zenekarrá varázsolta át. Még élnek emberek, akiknek fülükben cseng ez a minden méretet meghaladó zongorajáték, melynek legfőbb nagysága nem az volt, hogy a technika addig nem. ismert tökélyéhez a zenei elmélyítés járul, hanem az, hogy a Liszt Ferenc játszotta Beethoven Beethoven maga volt, mert ö volt az első, aki véget vetett a reprodukáló művész ostoba gőgjének és a zongorista helyébe, aki még Beethovennel, szemben is a saját maga semmitmondó Énjét, helyezte előtérbe, a zeneszerzőt tette és a repi-odukálás technikáját teljesen a zene szolgálatába álli- totta. Még mindig csak azt tudják róla, hogy a magyar rapszódiák megteremtője volt és a magyar népdalokat először vezette be a nyugati zenevilágba. Magyarországon még ma is a „rapszodikus“ Liszt dominál. És továbbá csak azt, hogy nagyszerű szimfonikus költeményeket irt, oratóriumokat és nyitányokat, dalokat és zongora szólókat. És hogy a nagy germán mitikus zeneisten, Wagner Richard követője volt, odúért életét, művészetét, vagyonát feláldozta és hogy a Tristan és Isolde hangjai mellett lehelte ki nemes lelkét. És mit még? Azt, hogy a legjobb barát, a legnemesebb ember volt; hogy nem fáradt el, ha arról volt szó, hogy embertársain segítsen; hogy százakra megy a jótékony cél szolgálatába állított hangversenyei száma és hogy egy vagyont osztott szét a szűk ölködők közt. Aztán tudják, hogy Pártéban ő volt a szólónak dédelgetett kedvence és Heine—Páris legszellemesebb világi abbéja. És hogy szerették, imádták, hogy rajongtak érte. Ennyit tudtak erről a legnagyobb magyar zenészről. És mégis, Liszt Ferenc véghezvitt egy tettet, amely jelentősebb mindennél, egy valóságos belső, zenei teremtő tettet, amelyre kellőképen még senki nem mutatott rá. Két évtizeddel Wagner előtt — és ez adja meg a döntő fontosságot — körülbelül a hozzá hasonló Heclor Berliozcal egyszerre ö teremtette meg az úgynevezett zenei vezérszólamot, azt a rövid néha csak egy-két ütemű jelzést, amelyből az egész müvet felépiti és evvel megadta — és elsőnek adta meg — a programzene alapjait, amely a régi klasszikus formákat felváltja és majdnem teljesen véget vet. a „daliammá. Rajta keresztül használja fel és építi ki ezt a legzseniálisabb ötletet Wagner Richard, aki ezen ötlet legszigorúbb kiaknázásával a zenei világot kiemeli sarkaiból. A ve- zény (vagy vezér) szólam (Leitmotiv) forradalomba kergeti a zenét. Az egyetlen Cári Maria von Weber próbálkozott meg vele a „Frei- schütz“-ben, de nem sok eredménnyel. Wagner az „operá,ból“ (az olasz értelemben vett c’s Mozarti operából) zenedrámát csinál, elsöpri a szólóáriákat, a kettősöket, a kórusokat és a finálékat, elsöpri az egész elfakult apparátust, a Leitmotiv zseniális felhasználásával helyébe az uj zenei drámát teszi, és igy válik a zene Shakespeare-évé: a vérszegény formalitás helyébe a vérteli tartalmat, a zene immanens drámáját teszi — és meghódítja a világot. Wagner Richard után Strauss Richardl és az egész modern zene ebből az ötletből táplálkozik és ez Liszt. Ferenc ötlete volt. A legnagyobb magyar zenész olyan nagy volt, hogy Írott munkáiban ezt a tényt sehol meg nem említi és egész életén át azt szolgálta, aki rajta keresztül lett nagygyá, Wágnert. Ezért nevezhető Liszt Ferenc a modern zene megalapítójának. És ez az, amit olvan kevesen tudnak és amiről a zene története nem emlékezik meg. Neubauer Pál. Budapest, julius 30. (Budapesti szerkesztőségünk teleíonje- lentése.) Holnap kezdődnek meg Prágában a magyar—csehszlovák kereskedelmi szerződés megkötésére irányuló folytatólagos tárgyalások, amelyek hosszabb-rövidebb megszakítással immár majdnem 2 éve megindultak, de eddig nem vezettek eredményre. A két ország gazdasági élete feszült figyelemmel várja most a prágai tárgyalások lefolyását. A magyar delegáció elutazása alkalmával aktuálisnak tartottuk a magyar gazdasági közélet tekintélyes vezérférfiait felkeresni és véleményüket kikérni a meginduló tárgyalásokon, azok kimenetelére és várható eredményeire vonatkozólag. Fenyő Miksa, a gyáriparosok országos szövetségének elnöke a következőket mondotta: — Megvallom, bizonyos pesszimizmussal nézek a Csehszlovákiával folytatandó tárgyalások elé. Ez az én pesszimizmusom azokon a tapasztalatokon épül fel, amelyeket esztendők óta a csehszlovák külkereskedelmi politika körül észleltem. Visszamehetünk egész a portorosei konferencia idejéig. Minden esetben azt tapasztalhattuk, hogy Csehszlovákiát velünk szemben a kereskedelempolitikai kérdésekben sohasem gazdasági szempont vezette, hanem mindig külpolitikai. Majd a csehszlovák törvényhozás elmúlt ülésszakán elfogadott agrárvámokra tért át a magyar gyáripar vezére és ezt mondta: — A lisztvámokat az uj csehszlovák tarifa oly mértékben emelte fel és ezeket a relációkat a gabonavámoknál úgy állapította meg, hogy a magyar liszt bevitele Csehszlovákiába alaposan le fog csökkenni, sőt előreláthatólag teljesen meg fog szűnni. Pedig senki előtt sem lehet kétséges, hogy Csehszlovákia malomipara olyan komoly politikai erőt nem jelent, amelyért a csehszlovák kormánynak érdemes volna a magyar exportpiacról lemondania. Mutschenbacher Emil dr., az országos magyar gazdasági egyesület elnöke a prágai tárgyalásokról ezeket mondotta: — A Csehszlovákiával folytatólagosan meginduló kereskedelmi szerződéses tárgyalások tekintetében a mi szempontunkból első feltétel az, hogy csakis végleges tarifális szerződést köthetünk Csehszlovákiával. Ezek a szerződéses tárgyalások pedig csak akkor biztathatnak sikerrel, ha Csehszlovákia hajlandó a mai minimális vámtételek mérséklésére mindazokban a viszonylatokban, — sőt elsősorban a lisztvámok tekintetében —, amelyekhez mezőgazdasági kiviteli érdekeink fűződnek- Rövidesen el fog dőlni, vájjon Csehszlovákia, mely eddig fennen hangoztatta, hogy mindenáron el akarja kerülni a vámháborut Magyarországgal, mennyire veszi ezt komolyan. Az áruforgalmi statisztika adatai mindenesetre amellett szólnak, hogy Csehszlovákiának nagy érdeke a velünk való gazdasági megegyezés. ^Vértes Emil, az országos magyar kereskedők egyesületének ügyvezető alelnöke feltett kérdéseinkre a következőket válaszolta: — A csehszlovák—magyar kereskedelmi szerződés megkötésére irányuló tárgyalások megindulása nagy megelégedéssel tölti el a magyar kereskedői társadalmat, amelynek mindig az volt az álláspontja, hogy törekednünk kell a megértésre és el kell hárítani azokat az akadályokat, amelyek a két ország árucsereforgalmának útjában állnak. Természetes, hogy ma, a tárgyalások megindulásának előestéjén már nem lehet kiterjeszkedni arra, hogy a magyar kereskedelemnek a szerződéssel szemben milyen kívánságai vannak. A kormány jól ismeri ezeket a jogos kívánságokat és tudatában van annak, hogy saját érdekei mellett érvényre jussanak azok az érdekek is, amelyeknek biztosításáért az DM KE kereskedelmi érdekeltségei a csehszlovák gahonavániok felemelésével szemben állást foglaltak. A három vezérember nyilatkozata Magyarország egész gazdasági életének közvéleményét tükrözi vissza. Walkó miniszter nyilatkozata Budapest, julius 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma délelőtt minisztertanács volt a külügyminisztériumban, amelyen a Prágában meginduló kereskedelmi szerződéses tárgyalásokat beszélték meg. Délután fél 2-kor ért véget a tanácskozás. Walkó Lajos kereskedelmi és külügyminiszter a tanácskozásról való távozásakor a sajtó képviselőinek a következőket mondotta: — A magyar delegáció tagjai ma este utaznak el Budapestről és holnap délelőtt már meg is kezdik Prágában a tanácskozásokat. Nagy várakozással tekintünk a tárgyalások elé, de hangsúlyoznom kell, hogy nehézségek vannak. A tárgyalásokat meg kell kezdenünk, mert először is meg kell mutatni készségünket a tárgyalások fölvételére, másodsorban pedig reméljük, hogy a tárgyalások folyamán mégis eliminálhatók lesznek azok a nehézségek, amelyek ma még fenn- állanak. Pusztító viharok világszerte Hó Olaszországban Róma, julius 30. Tegnap Közép- és FéLsőolasz- országban katasztrofális viharok dühöngtek. Velence környékén a szélvész és a jégverés komoly károkat okozott A hőmérséklet 15 fokkal esett s az Alpok lejtőit vastag hótakaró fedi. A Val-su- ganai vonalon egy lavina a pályatestre esett épp abban a pillanatban, amikor trieszt—müncheni gyorsvonat arra elhaladott. A vonatvezető az utolsó pillanatban észrevette a bajt s igy az utasoknak az ijedelmen kívül egyéb bajuk nem történt Imperia környékén egy viztölcsér több községet komolyan megrongált. Toszkánában számos jég* verés volt, amelyek a szőlőkertekben óriási károkat okoztak. Génuában a vihar több háznak tetőzetét leszakította, Veronában pedig az egyik leszakadó háztető agyonütött egy arra haladó öreg embert. Friaulban a jégszemek átmérője az 5 centimétert is elérte. A Garda tavon a szél a gőzösöket elszakította a parttól, s a viharár tönkretette a part ültetvényeit Livomonál a vihar több vitorlás hajót nyilt tengeren talált és elsülyesz- tett. A legénységet csak nagy üggyel-bajjal sikerült megmenteni. Erba közelében a vihar elszakította a villamos magasfeszültségű vezetéket, amely két arra haladó fiatalemberre hullott és megölte őket. Japánban 300 ember megfulladt Tokió, julius 30. A tegnap jelentett árvíznél Niagata városában 300 ember megfult Eddig harminc holttestet fogtak ki a vízből. 33.000 hold rizsföld víz alatt áll. Pusztító orkán a Bahama-szigeteken Nassau, julius 30. A Reuter-ügynökség jelen- lése szerint az elmúlt napokban óriási orkán dühöngött a Bahama szigeteken. A jelentékeny anyagi káron kívül a katasztrófális időjárásnak 150 emberélet is áldozatául esett. A német keresztényszocialisták az eddigi politikai irány megtartását kívánják. A Národni Listy jelentése szerint a német keresztényszocialisták morva és sziléziai szervezeteinek vezetősége a napokban Jae- gerndorfban ülést tartott, amelyen Luschka dr. nemzetgyűlési képviselő, klubelnök, jelentést tett a politikai helyzetről és a legutóbbi parlamenti eseményekről. Az ülés a képviselők és szenátorok parlamenti magatartását helyeslőleg jóváhagyta. Ezután határozati javaslatot fogadtak el, amelyben kívánják, hogy a pórt parlamenti képviselői tovább is kitartsanak amellett a politika mellett, amelyet a vámtörvény tárgyalásánál követtek és ne vegyék figyelembe a politikai ellenfelek támadásait. A Csízi Jód-Brómos Gyógyvíz Átdolgozza az organizmust, mert vérképző, idegerősitő, az anyagcsereforgalmat élénkítő hatása van — Érelmeszesedés, golyva (Struma), csont-, Izületi-, mirigy-, idegbajoknál, hÜdéseknél, izzadmányok, borbajok, köozvényes lerakodások, gyomorsav túltengés stb., stb., eseteiben kiváló gyógyhatású — Otthoni kúrákhoz: Csfzi-viz, Hygiea Jód-Flirdosó és Jód-Gyógyszappan beszerezhető az összes ásványvíz üzletek, gyógytár- és drogériákban, esetleg rendelhető a forrásnál és részletes felvilágosítással szolgál Gyermekek csont, izületi és nagybajainál specifikum. Fürdőigazgatóság Csízfürdőn-Cízkupele, z. xvm. 2
