Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-29 / 169. (1207.) szám

f 1926 julius dá el 7 Szigeti József amerikai útjáról, Edisonról és az amerikai magyarszeretetről Beszélgetés a kiváló magyar zeneművésszel Pár is, julius 28. rA sok Párisba vágyó fiatal magyar mü- vésznövendék, vagy kezdő művész, mint biz­tató példára gondolhat a még szintén fiatal Szigeti Józsefre, de akinek a neve immár a nemzetközi zenevilágban is a legismertebbek közé tartozik. A művész állandó lakása Párisban van, abban a negyedben, ahol néhány évvel ez­előtt Anatole Francé körül csoportosult a pá­risi szellemi élet szine-java, de valódi hazája a közmondásos nagy világ, örökké útban van, mert ahol már ismerik, oda visszavárják, ahol pedig még esetleg nem járt, ott türelmetle­nül reklamálják a jöttét. A napokban is, amikor felkerestük Szi­geti Józsefet, újabb útiterveiről beszélt, őszr- szel ugyanis Amerikába készül, hogy három igen fontos meghívásnak tegyen eleget New- lYork három rivális zenekari társasága szer­ződtette művészi turnéra; majd Havannába készül három további estére. Az októbertől márciusig tervezett amerikai turné a második lesz a fiatal művész életében, aki nagy ambí­cióval készül erre az útra, mig szívesen emlék­szik vissza az elsőre. — Igen érdekes emlékek fűznek Ameri­kához, mondja, és örömmel megyek vissza. Sok jelentékeny emberrel ismerkedtem ott meg és rém egy érdekes magyar vonatkozás­sal találkoztam. Az ottani nagyok közül talán a legemlékezetesebb beszélgetésem Edisonnal yolt 'Az agg feltaláló igen meleg rokonszenv- vel beszélt Magyarországról, dicsérte Pest szép fekvését és különösen sokat mesélt Kossuthról, akinek rendkívül egyénisé­gével már az iskoláikban is oly behatóan foglalkoznak, hogy az amerikai ifjúság csaknem a magáénak érzi és vallja. — A magyar névnek különben általánosan is igen jó hangzása van Amerikában, ha ze­néről van szó. Lulu Mysz-Gmeiner, a hires 'dalénekesnő, mint „Hungárián Lieder Singer" szerepel. Sajnos, azt azonban nem tudják oda­át, hogy Auer Lipót (Heifetz és Elman mes­tere) magyar, vagy hogy a múlt század végén a New-Yorkban annyira iinrepelt Anton Seidl, Wagner meghitt barátja, — ugyancsak színtiszta magyar volt. Auer Lipót különben meghatottan bsezélt arról, hogy a mi Zenemű­vészeti Főiskolánk megemlékezett róla jubile­uma alkalmából. Reiner Frigyessel is talál­koztam legutóbb Amerikában, aki szívesen gondolhat vissza odaáti meleg ünnepeltetésé- re. Ezenkívül Dohrányival is voltam. Dohnányi amerikai értékeltetéséröl nem : lehet újat mondani, — a legnépszerüb- : bek közé tartozik és az ö nemes művé­szete kiérdemelte, hogy úgy beszéljenek róla, mint a neic-yorki zeneélet egyik legtisztább nevű reprezentánsáról. A művész jövő évi tervei is roppant vál­tozatosak. Szakadatlanul tárgyal a különböző országok hengversenyrendezőségeivel, hogy hatalmas programját megvalósíthassa. — A philadelphiai zenekar managerje, — meséli Szigeti József — aki az én maragerem is, a tavasszal nagy európai körútra indul. Ké­szülünk Svájcba, Bécsbe, Olaszországba, Svéd­országba és Angliába. Legnagyobb örömöm­re sikerült rábírnom Stokowskit és menage- remet, hogy ebből az alkalomból Budapest­re is látogassunk el. Managerem örömmel je­lentette ki, hogy Stokowski a magyar filhar­móniai társaság égisze alatt jön Pestre. — A magam részéről a turné előtt Lipcsé­be készülök, ahol a Gewandthausban Furt- waengler vezénylete mellett fogok játszani. Minden zenebarát tudja, hogy mit jelent a né­met zenei kultúrának ebben a nagyszerű és nemes tradíciókban oly gazdag otthonában hangversenyezni. — Nemrégiben Sarasate szülővárosában játszottam egy nagy zenekari ünnepélyen, ké­szülök a rajnamenti Mozart-ünnepélyre, ame­lyen Wogün is közreműködik, azután pedig még a nyár folyamán ismét Londonba megyek. Milyen pályára lépj en a magyar if j uság? A Prágai Magyar Hírlap nagy ankétja a pályaválasztás kérdéséről Nem egyéni véleményt kívánok nyilváni- tani, nem jóakaratu tanácsot akarok adni a P. M. H. szerkesztősége által feltett kérdésre, — azt szeretném, ha szavaimat nemzeti parancs­nak venné minden pálya választás előtt álló magyar ifjú, minden, gyermeke nevelésének kérdésével féltőén foglalkozó magyar szülő. Azokra gondolok s azokhoz akarok szólni, akiknek kezében a magyarság csökkenő gazda­sági erejének egy-egy kis hányada van, egy kis darab, az apák által megszerzett és meg­tartott földdarab, egy üzlet, egy műhely, egy ipari telep, mely kenyeret, megélhetést adott a szülőknek, mely lehetővé tette a gyermekek felnevelését, kitanitását, — ébredjenek az ér­tékére ennek az gazdaságnak, kereskedelem­nek, ipari üzletnek, szeressék, becsüljék meg azt, ne engedjék idegen kézbe kerülni, tart­sák meg, tanulja ki az egyik fiú az apja fog­lalkozását, mesterségét, álljon be az apa gaz­daságába, üzletébe, a fiatalság energiájával, a szaktudományok ismeretével fejlessze azt to­vább, vegye át majdan atyjától s megnövelve és megerősítve adja át idővel tovább az ő utó­dainak. dl. Keresztül-kasul Ruszinszkón Munkács — Beregszász — Ungvár, Ru szinszkó kultúrájának gócpontjai Az állampolgárságért folyamodók fi­gyelmébe. (E. S. 0.) Mivel az uj állampolgársági törvény szerint az állampolgárság megadása fölött a prágai belügyminisztérium határoz, a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Központi Irodája kötelességének tartja kö­zölni a közönséggel, hogy ezekben az ügyek­ben készséggel jár közbe a belügyminiszté­riumnál és kéri a feleket, hogy azonnal, mi­helyst kérvényüket a zsupáni hivatalok Prá­gába fölterjesztették, ezt közöljék a Központi Irodával, hogy interveniálhasson a kérvény mielőbbi kedvező elintézése érdekében. Min­denféle tanáccsal és útbaigazítással is szíve­sen szolgál az iroda. A Központi Iroda cime: Prága II., na Porici 14. szám, Mezzanin. Ungvár, julius 28. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A pusztulásra Ítélt őserdők, a zajosan rohanó hegyi vizek uttalan-utjairól letértem, hogy lássam Ruszinszkó kultúrájának gócpontjait. Munkács A ruszinszkói kisvárosból rohamosan fejlődő Munkács színes falu palotáival, rend­beszedett utcáival kellemes képet nyújt. A nagyzsupáni székházzá előléptetett városháza előtt pláne parkírozott teret talál az idegen szemlélő. A kaftán és a pájesz, a zugbörze és az árucserevásár valamivel beljebb szorult a munkácsi gettó: a Zsidó-utca felé. Az autó- és autobuszforgalom mellett eb­ben a városban minden üzlet. Az üzleti élet jókor reggeltől késő estig lázas lüktetésben éli ki magát. Minden sarok és minden kapu­alj üzlet. Vesznek és eladnak itt mindent. Hihetőt és hihetetlent- Mindenki lót-fut, hogy valamit kereshessen valamin. Mert itt keres­ni kell mindenkinek. Mindenkinek a mási­kon. Ez a lázas, megállás nélküli, féktelen ambíciójú üzleti élet aztán kiöl minden egyéb életet. A kultúra itt koldustarisznyával jár. Akik szeretik és ápolgatják, azok szegények és nagyon magyarok, akik megvetik, azok nagyon ruszinok és csehek akarnak lenni; akiknek nincs érzékük hozzá, azok ott ülnek a Csillag-kávéház márványasztala mellett és végigolvassák az összes lapok tőzsderova­tát, de soha ki nem adnának egy fél fillért könyvért vagy ujságlapért. Munkács kívülről kifent-kikent vőlegény­hez hasonlít, aki a magyzsupa előtt illegeti magát, belül azonban az a régi, elmaradt, gaz­daságilag lerongyolt utca-fia, mint minden magyar város ezen a területen. Elszomoro­dott szívvel fordultam ki belőle. A város bel­sejében rekedt régi katolikus temető felől ácsbalta zaját hozta a szél. Már építkeznek a begyomosodott hantok felett. Elszorult a szi­vem. Látom, hogy nagyaüám sírja fölött ma­gas ház ágaskodik. •. Uj emberek uj szelle­met hoznak e házba s az ős kuruc nagyapám csontjai, ott a padló alatt, mélyen a földben, úgy éjféltájon össze zördülnek... Vájjon meghallja-e az uj „Mukacevo" a régi ma­gyar „Munkács" kísérteties üzenetét? ... Beregszász Csendes és kihalt. Szombat van. Ez a nap Ruszinszkóban a gazdasági élet pihenő­je. Beregszászon ezen a napon az amugyis gyenge gazdasági élet szintén pihen. De pi­hen más is. Régimódi, alacsony, széles házak lehúzott zsalui mögött pihen a terét vesztett magyar élet- Pihenése az örök álom előtti szendergés, amelyet kínos álmok nyugtalaní­tanak. Ez a régi dzsentri-város ma a múlt tra- dicióit őrizgeti falai között. Fő- és alispánok, kuruclelkü vármegyei főjegyzők és harcos főügyészek képei függnek a portól patíná- zott aranyrámákban. Régi, ócska, szemérmes regények és „beszélyek" húzódnak meg az antik könyvtárszekrényekben. A széles ám- bituson még ott áll a dédapáról maradt tölgy­faasztal mellett az elmaradhatatlan karos- szék, aztán?... Mig kint a szőlőhegyek zöld­je alatt törtet előre a munkásélet, addig bent, a beregszászi utcákon az idegen kultú­ra fel nem ocsúdott hivatástalan szóvivői fes­tik át a város szellemét... Beregszász halálra ítélt, magyar város. Azok a magyar megmozdulások, amik még ébren tartják benne az öntudatot, mind csak azt igazolják, hogy a leigázott magyar őserő nem akar engedelmeskedni az elnyomó aka­ratnak . •. A gazdasági vérkeringés azonban mindig lassúbb... és ahogy lassudik, úgy jajdul fel benne a magyar fájdalom, amely a kálváriás utón csak még jobban megedzi a jobb sorsra érdemes magyar szivet... Ungvár Fürge, élelmes, okos, gyorsan élő és min­dent felhabzsoló város. Tudja, hogy Ruszin­szkó központja. Balján van e tartománynak, mint a testnek a szív. Eltekintve a patópálos magyaroktól, ezt a várost már átitatta az úgy­nevezett nagyvárosok internacionalizmusa. Itt a magyarság a kalap karimája alól nagy önbizalommal nézi az idegen kultúra tér jeszkedését. Nem fél tőle- Azt mondja, hogy látott már ilyet régen is. Ungvár mindig a történelmet forgatja. Szereti a történelmet és a tradíciókon nem ábrándozik, de jogfor­rásként használja fel. Nem csoda, ha különbözik mindkét má­sik várostól, hiszen elsőnek gázolt keresztül rajta az idegen kultúra kíméletlen csizma­sarka és ebből sokat okult. A többet ésszel, mint erővel elve itt a gyakorlatba ment át. Kicsit fölényes itt mindenki, de a fölény olyan jól áli ezeknek a „fővárosiakénak. Új­ság és könyv egész Ruszimszkóban nem fogy annyi, mint itt. Mig Munkácsot erőszakkal tet­ték nagyzsupa székhellyé, addig Ungvár akar főváros lenni. S hiába kínozzák agyon gazda­sági életét, hiába hurcolja a tönk szélére ke­reskedelmét a gazdasági politika, Ungvár nem hagyja magát, hanem mesésen néz far­kasszemet — Uzhoroddal... Ez pedig még a hatalmasabb elnyomóknak is imponál... Magyar kultúráiét Rozsnyófürdőn A Felső Sajó-völgy gyöngyén vig fürdőélet pezseg. — Egy fiatal pesti operaénekesnő nagy­sikerű koncertje a Paaraáló alatt Rozsnyófürdó, julius vége. A Sajó Rozsnyónál fut ki az Alacsony Tátra erdőkoszoruzta nyúlványai közül az elszélesedő völgybe. A felső Sajóvölgy itt nyújtja a természe­ti szépségekben gazdag vidék legszebb és legpa- zarabb képét: a havas-alatti tájak különös leve­gőjében ölelkezik össze a hegyek közzé felnyo­mult dombvidék nyájas színskálája a fenyvesek komoly, hegyvidéki tónusával. Gömörmegye egyik legkiesebb pontján, a lom­bos és a fenyőerdők találkozóhelyén, az 1290 mé­ter magas ökörhegy alatt, a pisztrángokkal teli Drázus-patak partján áll a Felső-Sajóvölgy ked­ves fürdőhelye, az idillikus hangulatit Rozsnyő- fürdő, mely egyike Szlovenszkó legideálisabb üdülőtelepeinek. A völgy tele van dúsan vasas forrásokkal, melyek hetven esztendő óta gyógyítják nem min­dennapi eredménnyel a vértelen, gyenge bete­geket és az üdülésre szorulókat, melyek még ma is messze vidékről — első sorban Budapestről — nagy számban keresik fel ezt a poetikus fek­vésű klimatikus havasaljai gyógyhelyet. A rozsnyói állomástól percek alatt elérjük a fürdőt, ahol meglepő csend és feltűnően ejyhc levegő fogad. A gondozott fürdőtelep, a minden kényelmet kielégítő berendezések, a pompás nagyszálló, villák és fürdőházak ápolt park köze­pén fekszenek, melyek a leomlő erdőkkel ölelkez­nek. Az erdőkben mindenütt jól gondozott, utak. Az első benyomás meglepetően kellemes és ezt a kedvező fogadtatást csak megerősíti az ittartóz- kodás. A fürdő vasas vizét vérszegénység, női beteg­ségek, idegbántalmak és a légzőszervek megbete­gedésénél nagy sikerrel alkalmazzák: főleg nők keresik fel évtizedek óta nagy előszeretettel a fürdőt, melynek vezetősége, élükön Szob oszlat/ Sándor volt váTosi főjegyzővel és Pálffy Gyula vendéglőssel lelkes szorgalommal és odaadással gondoskodnak előzékenyen, hogy a fürdővendégek igényeit minden tekintetben kielégítsék s a mo­dern üdülőtelepről távozásukkor a legkedvesebb emlékeket vihessék magukkal, s bátran meg le­het állapítani, hogy ezt a munkájukat teljes siker koronázza. A fürdővendégek a kis fürdőhelyeiken kifej­lődő lokálpatriotizmus melegével esküsznek a für­dőre: úgy szeretik, úgy dicsérik, mintha itt nőttek volna föl, mintha az — övék lenne. A külföldi vendégeken kívül számosán vannak a szloven- szkóiak is: főleg a csendre és a békességre vá­gyó hivatalnok-osztály vakációzó tagjai, tanárok és hivatalnokok vannak képviselve. * T érmé szeles, hogy ebken a környezetben s az ilyen összeállítású, családiassá ősi fürdőzők körében kitűnő levegője van élet könnyebb megnyilatkozásainak is i pompás kultuxélet peraseg. Legutóbb vasárnap este rendezett í igazgatóság egy minden tekintetben szép koncertet, melyen egy rendkívül tehetséges, ^ operaénekesnő mutatkozott be a szlovenszkói m gyár közönségnek első Ízben. A jelenleg Gömörben nyaraló Kováts Hon­ka, aki a zeneakadémiát már elvégezte s jelenleg az opera-szakon van, fellépése a legmagasabb t|i- vojuvá emelte az estét. A fiatal művésznő hangja nagyterjedelmű, csupa erő és különösen az alsí jO regiszterekben meleg és bársonyos. Rendki il könyedén énekel, előadóképessége kifogástalan, szövegkiejtése tökéletes. Énekelte: a „Bűvös va­dásziból, a „Faust“-ból és a ,,Bocoació“-ból az áriákat, frenetikus hatást ért el Lavotta- és Csi- ky-dalokkal. A közönség nagyon melegen és lel­kesen ünnepelte a szimpatikus és szép művész­nőt, aki — mint halljuk — már az este után több meghívást kapott Szlovenszkó nagyobb vá­rosaiba, hogy az őszi és téli szezonban az itteni magyarság előtt is bemutatkozhassék. A fiatal művésznő megnyerése egy-egy szlovenszkói esté­re minden rendezőségnek érdekében áll s előre is biztosítja a sikert. Zongorám a művésznőt a gömöri származású Vaszy Viktor zeneszerző és dirigens kísérte, akinek kiváló technikája, meg­értő lágy s művészi kísérete nagyban hozzájárult a teljes sikerhez. Nagy szeretettél fogadta és ünnepelte a kö­zönség a szép megjelenésű Ludvigh Kornéliát, aki Kiss József „Rabasszony“-át szavalta nagy drámai erővel, kitűnő felfogással, tökéletes szí­nezéssel, művészi mimikával. Percekig tapsolták őt Kedves ünnepeltetésben volt része a kis Braun Ilonkának is, aki tehetséges zongorajáté­kával szép reményekre jogosít. Az utosó pillanatban ugrott be Smid István rozsnyói evangélikus lelkész, aki „Szocializmus és vallás" címen tartott mélyen járó gondolatok­ban gazdag értékes felolvasást A közönség elsősorban a fürdővendégek so­raiból került ki. A helyi viszonyokkal nem isme­rős vendégek előtt feltűnt, hogy a plakatirozott konoertra a pár percnyire fekvő Rozsnyóról mind­össze néhány lelkes kulturember jelent meg. Az est rendezéséért a fürdőn időző Wattén.u tinyi Samu dx. eperjesi főgimnázimni tanárt ille­ti a dicséret és hála, aki ittartózkodását a koncert megrendezésével tette emlékezetessé a fürdő éle­tében­A római Szent Ferenc-jubiieum előtt Emléket állítanak Szent Ferenc tiszteletére Felfedezték a szent hiteles képmását Róma, julius 28. Assisi Szent Ferenc most kezdődő jubi­leumi esztendejének nagyszabású ünnepsé­geire eddig több mint 22 ezer zarándok rész­vételét jelentették be. Az eddigi bejelentések szerint augusztusban 12 olasz és 1 örmény zarándokvonat, szeptemberben 24 olasz, 1 francia, 1 svájci, 8 német, 2 spanyol és egy angol zarándokvonat, októberben pedig 3 olasz, 5 angol és 6 német zarándokvonat fog az örökvárosba érkezni. Róma, julius 28. Silvestri Domenico gróf, pápai titkos kamarás, a Szent Ferenc-rend- nek ma egyik legismertebb nevű tudósa, aki irányitója a Szent Ferenc-ünnepet előkészítő bizottságnak, a sajó előtt nyilatkozott a ró­mai Szent Ferenc-emlék tervéről. Eszerint az emléket a San Giovanni Laterano piacán fogják felállítani. Az elfogadott terv szerint a mü abban a jelenetben ábrázolja Szent Fe­rencet, amikor III. Ince pápa idején másod­szor jön Rómába, meglátja ezt a hatalmasan gazdag és pompás templomot s karjait az ég felé tárja- Mögötte láthatók társai, akikről a Legenda trinm sociorum tesz említést. Az egyik leborul és megcsókolja a földet, a má­sik vándorboíjára támaszkodva ámul az is­teni Róma láttán. A szobormű felírása ez lenne: „A. S. Francesco d‘Assisi Roma, Italía, il mondo il VII. oentennario". A hatalmas mü költségeit világgyüjtés utján fogják összehozni. A gyűjtéshez a pápa már beleegyezését adta. A jubileumi év különös aktualitást köl­csönöz.. Silvestri Domenico gróf spoletoi fel­fedezésének, amelyről a következőkben nyi­latkozott: — Spoletoban fedeztem fel Szent Ferenc egyetlen hiteles képmását. Spoleto, mint tud­juk, igen nagy szerepet játszott a posztóke­reskedő fiának, Bernardone Francesco, assi­sibeli zsoldosnak a rejtélyes megtérésében. A spoletoi Santi Giovanni di Paolo templomocs- ka hűen megőrizte Szent Ferencet ábrázoló freskóját a duecentoből. A barokk-invázió, mely rendszerint a templomok egész archi­tektúráját átváltoztatta, legtöbbször a belső részekben is megbolygatta az uralkodó tó­nust. De itt érintetlenül maradt minden. A' spoletoi Szent Ferenc-kép teljesen ismeret­len, még a Szent Ferenc-ikonográfusok előtt is, akik egyértelműen a subjacoi Szent Fe- renc-képet tartják hitelesnek. Fn felesleges­nek tartok minden vitát. Elég Celano A. Tommasonak, Szent Ferenc kortársának a szent külsejéről való leírását elolvasni s :>n- nak nyomán eszközölni az összehasonlilásó­kat. A spoletoi kép minden tekintetben meg­felel Celano leirásának. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom