Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-28 / 168. (1206.) szám

2 CB x^í.u juuus £>ö, szerda. A Quirmái és a Vatikán szolidaritása Prága, julius 27. A szokolkongresszus al­kalmából többféleképpen magyarázzák Olasz­ország képviselőjének távolmaradását az ün­nepségről. Az első napokban az volt a véle­mény, hogy az olasz kormány Soukup és Pick szociáldemokrata politikusoknak Mussolinit sértő nyilatkozatai miatt intette le az olaszo­kat a részvételről. Az II Matino cimü katoli­kus olasz lap most más megvilágításban mu­tatja be az esetet. — Az olaszok távolmaradása a Húsz-ün­nepségről — Írja a lap — katolikus szem­pontból óriási jelentőségű. Az olasz kormány mindenekelőtt katolikus nemzet kormánya kívánt lenni s mint ilyen nem vehet részt és nem akart résztvenni olyan ünnepségen, amely a Szentszéket sérti. Az olasz kormány nem avatkozik be más kormányoknak a Szentszékkel folytatott tárgyalásaiba és a ka­tolikus vallással szemben elfoglalt tetszés- szerinti álláspontjába, ellenben kötelességé­nek tartotta fölhivni a csehszlovákiai képvise­letet és egyéb olasz intézményeket, hogy ne jelenjenek meg olyan megnyilatkozásoknál, melyek az olasz nemzet vallását sértik. Vati­káni körökben az olasz kormány eme követ­kezetessége és korrekt föllépése kellemes benyomást keltett. A német nyelv jogai érvényesülőben Prága, julius 27. A königgraetzi kerületi pénzügyigazgatóság Grulich és Rokytnic köz­ségeknek megtagadta beadványuknak német nyelven való elintézését. A pénzügyminiszter személyes közbelépésére Niedererlitz és Pe- tersdorf községek már német nyelven kaptak a pénzügyigazgatőságtól választ. Az árvízkárosultak és elemi biztosítás Prága, julius 27. A cseh néppárt sajtója megállapítja, hogy az államnak aránylag rendkívül kevés összeg áll az elemi csapások által sújtott mezőgazdák segélyezésére. A múlt évben megszavazott 50 millió korona maradványa alig elegendő a takarmányra, amely a mindenáron megtartandó állatállo­mány ellátására szükséges, nemhogy még a családok segélyezésére lehetne gondolni. A Lidové Listy megemlíti, hogy a volt kor­mány már javaslatot készített elő az elemi csapások elleni általános és kötelező mező- gazdasági biztosításról, amely az állatbiztosí­tást is magában foglalta volna. A javaslat azonban sokoldalú ellenzékre talált. Azt ajánlja a lap, hogy a földadó után vessenek ki egy pótlékot s ebből létesítsen az állam elemi kárbiztositási alapot. A lakosság általá­ban bizalmatlan a biztosítási intézménnyel szemben, mert maga az intézmény igazgatása óriási önköltséggel jár. Ezzel szemben az ál­lami hatóságok ezt az alapot minden különö­sebb költség nélkül kezelhetnék s az egész összeg a tulajdonképpeni céljára lenne for­dítható. Megdrágultak az újságírói bérletjegyek is A vasutügyi minisztérium átiratot intézett a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusá­hoz, melyben közli, hogy az újságírók kedvezmé­nyes bérleteire is rá kell fizetni. Az újságíró- bérletek uj ára a következő: A csehszlovák államvasutak összes voaalai- ra: I. osztály 1080 korona (bélyeg és kiállítási il­leték nélkül). II. osztály 680 korona. III. osztály 410 korona. A Kassa-oderbergi vasút összes vonalaira: I. osztály 270 korona, II. osztály 210 korona, III. osztály 140 korona. A 60, 30, illetve 15 koronás bélyeg- és kiállí­tási illeték nem változik. Augusztus 1-én rá kell fizetni az államvas­utak összes vonalaira szóló jegyekre kocsiosztály­nak megfelöen 90, 50, azaz 40 és a KsOd. vona lakra szóló jegyekre kocsiosztálynak megfelelően 30, 20, azaz 15 koronát. Az egyes szerkesztőségek készítsenek egy lis­tát, amely a jegytulajdonosok nevein kívül, je­gyük számát és a fizetett összeget tartalmazza, s küldjék be pénzzel együtt Ternyei László ügyve­zető titkárnak, aki azután megszerzi azt a felül- fizetési bélyeget, melyet a bérletjegy baloldalá­nak felső részére kell ragasztani annak bizonyí­tékául, hogy a ráfizetés megtörtént. A fölragasztásnál ügyelni kell arra, hogy a bélyeg száma megegyezzék a bérletjegy számával. Ráfizetés nélkül szeptember 15-ig érvényö- sek a bérletjegyek. Aki nem, akar ráfizetni, as legkésőbben augusztus 1-ig szolgáltassa be jegyét köz­vetlenül a minisztériumnak, amely a bérletjegy árának egy bizonyos hánya­dát visszafizeti. A szerkesztőségi lisíákat augusztus 7-ig szí­veskedjék a szindikátus központi irodájához el­juttatni (Prága III. Vsehrdova 3. III.) Uj lengyel tanácsköztársaság — Oroszországban Podoiiát autonóm lengyel köztársasággá szervezik át — Egy millió embert kényszerköltöztetéssel cserélnek ki, hogy a szét­szórt lengyeleket egyesítsék Prága, julius 26. A Russpress jelenti Varsóból: Az orosz szovjetkormány energi­kusan dolgozik azon, hogy a lengyel határ mentén elhúzódó terüle­tekből uj tanácsköztársaságot szervezzen. Az államszervezés rendkívül különös eszkö­zökkel történik. Miután az oroszországi lengyelek az egész országban szétszórtan élnek, a tanács­kormány elhatározta, hogy egy területre össz­pontosítja őket. Erről a kiszemelt területről ugyanekkor az ott lakó más nemzetiségüeket erőszakkal elköltözteti. Az egész tanácsköztársaságban minteg 1,200.000 lengyel él. Legnagyobb tömegben vannak Ukrajnában, a kievi, podolski és volhi- niai kormányzóságban. Legsűrűbbére a len­gyel lakosság Podólia délnyugati részében. Itt már a háborúig több mint 200 katolikus egyházközség létezett. Podolia ezen katolikus részében akarják tehát megalkotni a lengyel nemzetiségű autonóm szovjetköztársaságot, mely admi­nisztratív szempontból a szovjet Ukraj­nához fog tartozni. A kötelező költözködés rendszerével a lengyeleket a Zrucs mértén úgy helyezik el, hogy az ottani kilencven lengyel sziget össze­fog olvadni, a nemlengyelek pedig a kievi kor­mányzóságban kapnak elhelyezést. Világos, hogy az egész fantasztikus terv Lengyelország ellen irányul s a célja az, hogy a lengyel- ellenes szovjetpropagandának legyen a fészke. Mivel ezzel mesterségesen uj Elzasz-Lotharin- gia létesülne, amelyre Lengyelország a nem­zeti elv alapján természetszerűleg rögtön igényt tarthatna, orosz körökben is erős ellen­zéke van a kalandos államalapításnak. Ugyan­ekkor azonban az irányadó körök Pilszudszki kormányrajutása óta erősen lengyelellenes, sőt háborúsnak induló politikát folybtnak s ezért ragaszkodnak a kis potemkin-állam létesíté­séhez, mert a tiszta lengyel terület jő alkalom lehet a — háborúra. nélkül nyugodtan kijelenthetik mindenkinek, hogy az angol nép csak úgy tesz helyesen, ha a kormány és nem a munkáspártra szar váz, mert a munkáspárt föl akarja borítani a polgári társadalmi réndet és államosítani akarja az asszonyokat. Amikor én a politika porondjára léptem, a munkásmozgalom a li­berális pártnak eirv függeléke volt. A liberalizmus akkor a nagy éveknek, 1649-nek, 1798-nak és 1848-nak tradíciói­ból éít. Ma a király lefejeztetésének, a polgárháborúnak és a barikádoknak tra­díciója legfeljebb a kommunista pártban él még. Az angol liberális pártban sző sincs ró­luk többé, de hiszen ez a párt már megszűnt­nek tekinthető- A munkáspárt lassan-lassan olyau párt lesz, amelybe minden istenfélő ember nyugodt lelkiismerettel léphet be s a konzervatívok csak azért félnek tőle oly iszo­nyatosan, mert a munkáspárt a kisemberek pártja, akik tiltakoznak a kapitalisták kizsák­mányolása elleu. Anglia inai szociális és gaz­dasági gépezete hasonlít egy kormány tálán automobilhoz. A munkáspárt feladata, hogy ebben az automobilban jól működő áttétele­ket építsen." A Shaw tiszteletére rendezett lakomán Anglia két másik nagy drámairója, Barrie és Galsworthv nem jelent meg. Elmaradásu­kat udvarias hangú levéllel mentették ki a rendezőségnél. Nagyzsupaszéktiely — nagyzsupa nélkül A ruszirasskói nagyzsupa csak a jövő évtől kezdve működhetik Nőst kezdték meg a szabályrendelet előmunkálatait Munkács, julius 27. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Mm él tovább tart a nagvzsupaszékhely berendezke­dése, annál nagyobb talány kezd lenni, hogy miért is alkották meg a ruszinszkói nagyzsu- pát ilyen lóhalálban? A ruszinszkói három zsupa — a körülmé­nyekhez képest — eléggé zavartalanul bonyo­lította le Ruszinszkó közigazgatási ügyeit. Za­varokról szó sem volt már s mindenki örült, hogy a hat esztendős berendezkedés nehézsé­gei elmúltak. Ekkor, mint . derült égből a villámcsapás, jött a kormány intézkedése, mellyel a rendet felborította és a nagyzsupa alakjában Mun­kácson olyan káoszt hozott létre, melyet elosz­latni egy év múlva sem fognak. A kormány e nagy baklövését — a jelekből ítélve — maga Jech dr. nagyzsupán is felismerte, mert saját nyilatkozata szerint, szó sem lehet arról, hogy ebben az évben a nagyzsupa, mini olyan, működésbe kezd­hessen, hiszen még a zsupa szervezési szabályrendeletét sem készíthették el, mely nélkül pedig a közigazgatás ez uj gé­pezete meg nem indítható. Lényegében tehát nem történt egyéb, mint hogy a három ruszinszkói zsupa ügyira­tait Munkácsra hordták össze, ahol most egy csomóban a kiismerhetetlenség őrjítő káosza tárul a szegény tisztviselő és hivatalr-ok sze­me elé. A zsupán tehát nem is gondol arra, hogy az egyes zsupák folyó ügyei nagyzsupai mód­szerrel kezeltessenek, hanem úgy véli megol­dani a megoldhatatlannak látszó közigazgatási feladatot, hogy ez év végéig minden zsupanátus tovább vezeti az alája tartozó zsupa folyó ügyeit, mintha mi sem történt volna. Addig pedig hozzáfognak a szervezési szabályrendelet elkészítéséhez, melyet a régi szabályrendeletek speciális rendelkezéseinek figyelembevétele mellett készítenek eL Az erre vonatkozó első értekezlet julius 24-én, szombaton délelőtt volt Munkácson, melyen a szakértők vettek részt A szabályrendelet el­készítése hónapokat vesz igénybe és igy igen jó lesz, ha ennek alapján a nagyzsupa vérke­ringése 1927 január elsején megindul. Szak­körök véleménye szerint azonban még ekkor sem. Ungvár legszebb terét egy érdektársaság kezére játszák át Az ungvári kormánybiztos, a „Proszvita" és az a bizonyos „Kultúrpalota" — Általános felháboro­dás fogadta a Kossuth-tér beépítésének tervét Ungvár, julius 27. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Egy ukrá­nokból és helyi ruszinokból álló üzleti érdek társa­ság már egy év óta dolgozik azon, hogy Ungvár legszebb terei saját üzleti oéÍjaira a várostól meg­szerezze. Erre az akcióra igen alkalmasnak kínálkozik az a törvényen kívüli állapot, amelyben Ungvári, a demokrácia nagyobb dicsőségére már köt eszten­deije tartják. Már tavaly nyáron megpróbálkozott a „Proszvita" nevű ukrán ,dculturtársaaág“, hogy a .teret megszerezze. Ekkor olyan tervet nyújtottak be a városhoz, amelynek alapján a Kossuth- (ma Masaryk-) térre egy „kultúrpalotát" építenének, amelyben bank, kávéház, üzlethelyiség, kaszinó, mozi, magánlakás és esetleg — ha elférne — ol­vasóterem, könyvtár és valami kulturhelyiség (múzeum) is lenne. A közfelháborodásra a kor­mánybiztos ezt a tervet kénytelen volt akikor el­ejteni. Árky Ákos pártvezér az ungvári kormánybiz­tosi rezsim bűneiről írva, ez év májusában erre az akcióra is rámutatott, bizonyára jól sejtvén, hogy a Kossuth-téren mindenáron „kultúrpalotát" állí­tani szándékozó érdek társaság nem fog nyugodni addig, amíg tervét keresztül nem viszi. Ez sikerült is a napokban. Julius 23-án ugyan­is a városi kormánybiztos meghívót bocsátott ki, amelyben értekezletre hívott meg egyes szemé­lyeket, lapokat és bankérdekeltségeket. Némelye­ket közös ivén, másokat bizalmas és kerülő utón. Az értekezlet célja az volt, hogy Ungvár fővá­Shaw születésnapja és az angol kormány Nyílt szakítás az író és a konzervatívok között — Shaw szenzációs beszéde London, julius 27. Bemard Shaw 70-ik születésnapját Angliában a nagyközönség meglehetősen hidegen fogadta. Csak a szo­cialisták és egy-két irodalmár ünnepelték az irót. Shaw tiszteletére az alsóházban ünnepi lakomát akartak rendezni, de a polgári pár­tok közbelépésére a munkáspárt, az ünne­pély rendezője kénytelen volt az estélyt az alsóház helyett egy szállodában megtartani. A polgári pártok tudomására juttatták a rendezőknek, hogy a parlament helyiségei ugyani minden politikamentes diner rendel­kezésére állanak, de olyan bankettet, ame­lyen egy irodalmárt egy párt reklámcélokra akar kisajátítani, semmiesetre sem lehet az angol parlamentben megtartani. Azok a beszédek, amelyek a szállodában tartott banketten elhangzottak, a kormány ez eljárásának hatása alatt állottak. A kor­mány többek között azt is megtiltotta, hogy az iró ünnepi beszédét rádión továbbítsák. Macdonald az ünnepély kezdetén bejelentet­te, hogy a kormány részéröl garanciákat kí­vántak tőle, hogy Shaw beszédében semmi­esetre sem fog politikai kérdéseket érinteni. Macdonald erre a következőket mondotta: „Minden bíróság előtt fel vagyok jogo­sítva, hogy Shawórt kezességet vállaljak, de visszautasítom a kicsinyességnek ezt a szellemét, amely követeli tőlem, hogy Shawért, a szónokért kezességet vállal­jak a Downingstreeten.“ Macdonald beszéde után Shaw kezdett beszélni. Mindenekelőtt megállapította, hogy a közönség kezdi őt nagy emberként kezelni, holott ez rettenetes sors. Születésnapja min­den megünneplését elutasította, mert előre sejtette, hogy ezeken az ünnepségeken őt a nagyemberek közé akarják sorolni. A mun­káspárt fedezte föl, hogy nem léteznek nagy­emberek, nagy nemzetek és nagy államok s hogy az s az eféle „humbug" gondolkozást a 19. századnak kell átengedni. „Önök mind­nyájan tudják — mondotta Shaw, — hogy saját szakmámban rendkívül okos ember vagyok, de hál' Istennek, még sincsen meg a nagy emberi önérzetem. Ellenben a kor­mány, amely csak a Zinowjew-levél segítsé­gével tudott hatalomra kerülni, erősen nagy­emberi fölfuvalkodottságban szenved. A kor­mány rövid idővel ezelőtt kijelentette, hogy az egyiptomi népet a Nílus vizének elzárásá­val kiirtja és meghódolásra kényszeríti. Ezt a szándékát szerencsére fel kellett adnia. Kormánykörökben most arra a dicsőséges gondolatra jutottak, hogy megtagadják né­pünknek uj eszmékkel való eltelitését s igy többek között már az én beszédemet sem engedik a néphez jutni. Ezzel a magatartás­sal az angol kormány csak Trockljnak ad igazat, aki, mint ismeretes, a következőket mondotta: „Ti angolok sokat beszéltek par­lamentarizmustokról és szólásszabadságotok­ról, de csak addig a pillanatig, amig az eféle dolgokra komolyan kerülne sor, mert ilyen­kor azután azonnal kitűnik, hogv a birtokos­osztály semmibe sem veszi ezeket az intéz­ményeket". Majd igy folytatja: „A szólási szabadság nem abban áll, hogy az ember magától értetődőségeket. mondjon, amelyek olyan közönségesek, mint a mértföldkövek az országúton, sőt ellenkezőleg, a szólásszabad­ság az, ha bárki szabadon beszél a vitás kér­désekről. A legközelebbi választáson én és szocialista elvtársaim faluról-falura fogunk járni, hogy a népet fölviláffositsuk, amig a miniszterek egy jó ebéd után a legközelebbi rádióállomáson a közbekiáltások veszedelme ros közönségének nevében döntsenek abban a nagy fontosságú és úgy gazdaságilag, xnint város- szép Ítészét i szempontokból elsőrangú fontosságú kérdésben, hogy átadják-e a főváros legszebb te­rét a „Proszvita" cégére alatt alakult érdek társa­ságnak, vagy ne<m. A magyfontosságu és a felelősség legteljesebb súlyát igénylő kérdésben a kormánybiztos a hu­szonötezer Lakosú város polgárságának nevében a meghívó szerint a következőket tartotta hivatot­taknak a döntésre: A Podkarpatské Hlasy cseh hetilap szerkesz­tőjét, a Novoje Vreinja orosz hetilap szerkesztőjét, az Uj Közlöny és a Keleti Újság szerkesztőségét, a Podkarpaísky Bankát, a ProszvMt, Hámos Lápét mérnököt és Káváséit Ernő építészt. A város ré­széről Mübálka városi mérnököt hívta meg és a Ver. praeyt. Nem tudjuk, mily tátko serők működlek közre ezen az értekezleten, annyi azonban bizonyos, hogy az értekezlet kimondotta, hogy a Kossuth- (ma Masaryk-) teret egy „kultúrpalota" építésére a kérelmező érdekcsoportnak átengedi. A hir végtelen nagy felháborodást keltett. A legteljesebb abszolutizmussal vezetett főváros pol­gárai a város legszebb terének ily könnyelmű elfe- csérlésát. végtelen elkeseredéssel vették tudomá­sul. Miindepkinek az a véleményé, hogy a húrt a városi kormánybiztos a végsőkig feszi1 tette. A főváros legértékesebb terének egy érdek- társaság kezére való átjátszása olyan merény­let az adófizető polgárság érdekei ellen, ami- nőt büntetlenül senki sem követhet el. még ha a város kormánybiztosa is valaki, aki je­lenleg valósággal törvényenfciviili®égőt élvez. Attól ette kin! ve, hogy az összehívott értekez­letnek semmi joga sem volt a város vagyona feleit ily korlátlanul rendelkezni, a határozat teljesen törvénytelen, amelyet a város össznolgánságának okvetlenül meg kall fellebbeznie. Amint értesü­lünk a város ügyeinek vezetésére egyedül hiva­tott őslakos polgárság Árky Ákos pártvezér kezdeményezésére — fellebbezés alakjában pró­bálja meg a felsőbb fórumokat a törvényei!ene* határozat megváltoztatására bimi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom