Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-25 / 166. (1204.) szám
1926 július 25, vasárnap. A TUDOMÁNY UJ KÉRDÉSEI Modern Földrajzi Szeminárium Népszerű cikksorozat a modern földrajz problémáiról I. Milyen alakú a föld? Utánnyomás tilos Kevés olyan érdekes tudomány van még, minő a geográfia, amely a földnek leírásával foglalkozik, tehát a legváltozatosabb kérdésekre terjed ki figyelme. Ma már a földrajzi kutatás annyira előrehaladt, hogy a földrajz egyes ágai specializálódtak. Van fizikai földrajz, amely a föld légkörében, felszínén s a mélységekben előforduló természeti tüneményeket írja le. A csillagászati földrajz a földdel mint égitesttel, a világmindenség egyik tagjával foglalkozik. A biológiai földrajz a szervezeteknek a föld felületén való regionális elterjedését adja elő. Az emberi földrajz a földnek és a rajta élő emb értőm egeknek egymáshoz való viszonyát tárgyalja. Ennek külön kifejlett ága a politikai földTajz, vagy népszerű műszóval a geopolitika, amely az államokkal, mint élő organizmusokkal foglalkozik. A földrajz egész területén az utóbbi évtizedben korszakalkotó előrehaladás történt, amelyet a tudományos folyóiratok regisztráltak ugyan, de a mai könyvviszonyok közepette ezek az uj ismeretek még nem mentek át a köztudatba. Néhány évvel ezelőtt például a kontinensek kialakulására vonatkozó nézetekben valóságos forradalmat váltott ki Wegener német tudós érdekes elmélete a kontinensek eltolódásáról. Kévés olyan érdekes és közhasznú tudomány van, mint a földrajz. Az olvasóközönség érdeklődése pedig épen napjainkban növekedett meg a földrajz kérdései iránt, amikor a legnagyobb földrajzi tettek idejét éljük, amikor az ember elérte az északi sarkot, három expedícióval ostromolta és közelítette meg a föld legmagasabb pontját, a Himalája Csomo-Lungma nevű csúcsát, repülővel szeli át a földgömböt. Tulajdonképen csak most mondhatjuk, hogy ismerjük földünket, amely talán évmilliók óta az ember lakóhelye. Azt hisszük tehát, hogy olvasóink a legnagyobb örömmel és megelégedéssel fogadják azt az elhatározásunkat, hogy Modern Földrajzi Szeminárium címen cikksorozatot kezdünk, amely a földrajz legérdekesebb és legmodernebb kérdéseit öleli fel. Nem száraz tudományos adathalmazt adunk, hanem népszerű, könnyen érthető és mindenkit érdeklő módon ismertetjük a földrajz összes modern problémáit * Az első kérdés, ami bennünket érdekel, milyen alakú és milyen nagy az a föld, amely az emberi élet és az emberi lehetőségek színhelye? A föld alakjára vonatkozó ismereteink fejlődése négy periódusra oszlik. Az első periódus a görög ókor legendás előidőitől a tudományos geográfig kialakulásának koráig nyúlik. Ebben a korszakban az volt a nézet, hogy a föld egy a középpontja felé homorú korong, minő a diszkosz. A Pythagoreusok befolyása alatt a Krisztus előtti negyedik században az a meggyőződés kapott lábra, hogy a föld gömbalakul. Két évezreden át ez a nézet annyira általános volt, hogy senki sem kételkedett igazában és miután a népszerű elképzeléseknek ma is megfelel és tudományos magyarázatokra alkalmas, ez a nézet ma is a legelterjedtebb. A föld alakjára vonatkozó kérdés teljesen háttérbe szorult a föld nagyságára vonatkozó kutatások mellett. Mielőtt azonban a föld nagyságát teljesen megismerték volna, a 17-ik század végén már rájöttek arra, hogy a föld gömbalakjára vonatkozó elképzelés csak megközelíti az igazságot, de nem a teljes igazság. Azóta a matematikai alak pontosabb meghatározására a földet sarkain kissé belapult gömbhöz hasonló forgási testnek, az úgynevezett szferóidnak vették. Egy fél évszázad óta azután a tudomány a föld felületének görbületeit megismerve, rájött arra, hogy a föld alakja eltér a feltételezett szferoid szabályos formáitól. Azóta a tudomány mégha Iá rozása szerint a föld alakja geoid, amivel azt akarja a tudomány mondani, hogy semmiféle szabályos geometriai testtel nem egyezik meg. Kö liy 'hy Radó dr. professzor szellemes mórdá a ' //“cint n föld egyszerűen földalnku. Már a népiskolában úgy tanultuk, hogy a föld gömbalaku és ennek a gömbalaknak bizonyítására a tankönyvek olyan argumentumokat csoportosítanak, amelyek még a klasszikus ókorra nyúlnak vissza. Az iskolás bölcseséggel szemben hangsúlyozottan jelentjük ki, hogy ezeknek az érveknek jó része egyáltalán nem használható, mert egyszerűen nem bizonyíték. A föld alakjára vonatkozó bizonyítékokat két csoportba oszthatjuk. Az első csoportba a geometriai természetűek tartoznak, vagyis olyanok, amelyeket mérésekből szerzett a tudomány. A második csoportba tartozó bizonyitékok fizikai természetűek, vagyis az erőhatások általános törvényeiből következnek. 1. Arisztotelész a föld gömbalakját elsősorban avval bizonyította, hogy a holdfogyatkozások alkalmával a földnek a holdon jelentkező árnyéka köralaku, már pedig csak a gömbalaku testnek árnyéka kör. Mióta azonban a csillagvizsgáló műszerek tökéletesedtek, megállapították, hogy ez az árnyék egyáltalán nem köralaku, hanem fűrészelt szélű valami és igy ez a tankönyvekben általánosan használt argumentum ugyancsak kevés értékű. 2. A másik bizonyíték is csillagászati természetű és szintén Arisztotelésztől való. Ha délről északnak megyünk, folyton uj és uj csillagok bukkanak fel előttünk és azután a már látottak a hátunk mögé hanyatlónak. Ha a föld felszine egyenes lenne, akkor a végtelen távolságban levő csillagokat állandóan ugyanazon szög alatt lát nők és soha sem tűnnének el szemünk elől. A föld tehát délről északra görbült és ugyanezt ki lehet mutatni kelet-nyugati irányban is. Ez az egymásra legnagyobb üveg- és porcellánQzlete Pams 1,SCoSice, Fü-isfca 19. ss. (Telefon 33.) 5300 A Rosenthal és Meissen porcellángyárak vezérkeDviselete. merőleges kétféle görbület a gömbalakot jellemzi. 3. Egészen naiv az a „bizonyiték“, hogy a földet körülhajózták, tehát a föld gömb. Kérdjük, hogyha kocka, vagy bármilyen alakú volna, nem hajózhatnék körül? 4. A közeledő hajónak először az árbocát látjuk és csak azután tűnik fel fokozatosan a teste. A távolodé hajónál először a test tűnik el és csali legvégül az árboc. Ez a bizonyíték csak amellett szól, hogy a tengerfelületek görbültek. 5. A látóhatárunk, tehát a földnek és az égnek érintkezése köralaku és mennél magasabbra emelkedünk, annál inkább nagyobbodik ez a kör. Jó bizonyíték lenne, csak nagyon nehéz valódi megfigyelésekkel a látóhatárnak ezt a köralakját igazolni. 6. A fizikai természetű bizonyitékok a nehézség törvényére támaszkodnak. Eszerint a földön mindennek a föld központja felé kell törekednie és egyensúly, meg nyugalom csak akkor állhat be, ha a legnehezebb részek elérték a föld központját, ami csak gömbesetben lehetséges. Ez a bizonyiték azonban csak a nyugvó föld esetében helytálló, ahol a nehézségi erővel szemben semmi más erő nem működik. (Folytatjuk.) Szentgyörgy, Bazin, Modor, három boros város Svéd barátom s a háromnyelvüség legteljesebb dekadenciája — Egy-két furcsa nyelvjárás — Pozsony és a környékező kisvárosok Pozsony, julius közepe. Szerettem volna látni hajdani svéd barátomat, akivel évekkel ezelőtt ugyanilyen hőségben, ugyanilyen fáradtan barangoltuk bábeli Páris benzingőzös utcáit, s akivel nagy Nyugateurópa szivében annyit beszélgettünk kócos Középeurőpáról, a soknemzetesség, a mélange területek problémáiról — szerettem volna látni hajdani svéd barátom komoly arcát a vitéz és szent lovag városában, Szentgyör- gyön, amint a szépen geometriázott szőlőhegyek tövében, a rendes-csendes plébániatemplom mellett beszédbe elegyedett volna azzal a kis négyéves gyerekkel, aki egyszerre (nem egymásután, lrronológikusan, hanem egyszerre) három nyelven válaszolt minden föltett kérdésre. Szegény svéd barátom akkor sehogysem tudta megérteni a középeurópai dzsungelt. Hiába magyaráztam neki, hogy a mi vidékünkön vannak emberek, akik se nem szlovákok, se nem németek, se nem magyarok, hanem mindhárman együttesen, vagy kiilön-külön egyikük sem, ahogy vesszük. Hiába magyaráztam neki mindezt, csökönyös nyugati eszével, mely svédül gondolkozott s eddig legfeljebb szimpla franciákat, kristálytiszta angolokat, egyszerű németeket látott, nem foghatta föl a mi végtelenül’ ösz- sze-vissza bogozott komplikáltságunkat. Hát ezt a gyereket kellett volna hallania— Ich heisse Jan Mattinger. — Mein Vater ist obuvnik. Schwester, die Bözsi ist ims város gefahren, na berni urad. Este jön az osobni vlakkal. És hozzátette internacionális gyereknyelven : — Ts, ts, sssss — amivel valószínűleg a vonatot akarta utánozni. Ez a háromnyelvüség nem paródia. Itt, Pozsony szögében, húsz kilométernyire a magyar, húszra a német, húszra a szlovák nyelv- tengertől, humoros keverékké vegyül a bárom óriás nyelve. Pozsonyban a legtipikusabb nagy háromnyelvű városban, az intelligencia és a szervezkedés még valahogy el tudja választani a nyelveket, de Itt, a vidéken, ahol sem az emberek száma, sem Iskolázottsága, sem pedig a szükségszerűség nem kényszerítőnek az elválasztásra, igen könnyen megesik, hogy az emberek tulajdonképpen egy, nyelvet sem tudnak 8 valami furcsa nyelvi konglomerátumot teremtenek, amikben kifejezik magukat. Szentgyörgy, Pozsony elővárosa Szentgyörgyön is ez volt a feltűnő. Békésen fekszik ez a kis város alig félórányira Pozsonytól, a Kiskárpátok tövében, nagyszerű szőlődombok alatt s ősi némettelepes lakossága nem sokat törődik a város kapuja előtt hullámzó áramlatokkal, hanem ól kereskedelmének, földmivelésének és elsősorban a — borának. Sok fejlődési lehetősége e kis városnak nincsen, hiszen a tőszomszédságában fekszik Pozsony, mely különösen ma mindent magába szív. Szentgyörgyön minden épkézláb ember valami függésben áll Szlovenszkó fővárosától, bejár, kijár, ott vásárol, ott ad el, ott van orvosa, mérnöke, ügyvéde. Csak akkor fog föllendülni a város, ha Pozsony terjeszkedésében eléri Szentgyörgy határait s ez utóbbi mintógy a nagy város elővárosává, kertvárosává válik- A lakosság szives örömmel néz e jövő elé s még nagy múltját sem bánja. (Szentgyörgy, melynek ma körülbelül négyezer lakosa van, valamikor pallosj ogu szabad királyi város volt. Az ősrégi eredetet még ma is sok épület őrzi: van például a város végén, amint a házak és az utcák fokozatosan emelkednek, a szőlődombok felé egy toronytalan, ősi gót templom, mely szinte ritkaságszámba mehet ily aránylag kis városkában). Addig is: termesztik a bort Szentgyörgyön, mely integráns része a Pozsonytól Szentgyörgyön, Bazinon, Modoron át Szárazpatakig terjedő kiskár- pátokl borvidéknek. A pozsonyiak gyakran lerándülnak ide, hogy miután kiitták saját boraikat, megkóstolják az itteni kapások heurigerjeit is. Bazini grófok, bazini zsidók Ebédidőben értem Bazinba. A forróság becsomagolta a széles, egyszerű utcákat, a por megállt a levegőben és várt — ki tudja, mire várt? Itt, ilyen kis városban, az Alföld szóién, a hegyek tövében, júliusban, délben, mire is lehetne várni? Ebédidő. Csend. Semmi. A meleg az egyetlen ur. Oyárnk nem tülkölnek, emberek nem sietnek haza a hivatalból, ez nem nagyváros, de nem is falu: az élet nem játszódik le az utcán, a házak nem nyitottak, — itt-ott egy kis aszfalt is olvadozik a napban s legföljebb a jól elzárt kapuk mögül ugat meg veszekedősen a láthatatlan falusi kuiya. Kis város- Egy csepp a nagy embeirezer- voárban. Mi van itt furcsa és nevezetes ? Kétségtelen, Bazinnak van múltja, — régi grófjai, a kihalt baziini grófok és régi zsidai gondoskodtak a városról. Szintén szabad királyi város. Voltak idők, amikor lakosainak száma 10.000-ig emelkedett, de ma vissza! ejló- dött. Ma csak bora maradt meg s a bazini borok jók. jönnek a jó borra a szomjas pozsonyiak. Ámde, ami itt furcsa, az is a három- nyelvűség. A háromnyelvüség a maga legdekadensebb formájában. A németet jó pozsonyi krakszlhuber dialektusban beszélik, esetleg egy-két szlá- vos fordulatot adnak neki s egészbe véve valami Irtózatosan primitív nyelvvé siiá- nyitják. A szlovák a keményebb nyugatízloven- szkói tájszólás, német „ánslóggal“, mint a szláv borászok itt a hordók „Einschlag:‘-jára mondják s például igy fejezik ki magukat: „ideme do fórhauza tepihi viklophivat”, ami magyarul annyit jelent — ugyancsak bazinia- san — hogy a fórházba mennek a tepiheket kiklopfolni. — S hogyan beszélik a magyart? — nos, ahogy a magyart ezen a vidéken meg lehet tanulni. Ég mindennek dacára a pályaudvar újságárus boltjában ott láttam a legklasszikusabban magyar kultúrájú „Nyugat“ legújabb számát. Megkérdeztem: — Fogy? — Fogy. Kisvárosi élet Áz élet ezekben a kisvárosokban egyszerű és sima. A megélhetés alapját a földművelés alkotja, amelyhez itt, a Kiskárpátok tövében, lényegesen hozzájárul a bortermesztés is. Az ipar gyenge s ami van. az is a két fó- kuspont, vagy Pozsony, vagy Nagyszombat felé orientálódik. Bazinban van egy nagy téglagyár. Modorban gőzmalom, de ami van, nem lényeges. Előbb, a magyar éra alatt e városok büszkék voltak szép múltjukra, a szabadkirályi múltra, ma azonban, amikor uj leheletü a világ, ez a múlt nem sokat számit és nem is igen törődnek vele. Valamikor német világ volt erre, azután jött a magyar, most csehszlovák van, az emberek rezignáltak nemzetiségi szempontból, megteszik kötelességüket s azután élik a maguk kis polgári világát. Kis- városiasan. Esetleg pletykálkodva. Modor és „Harmóniája” A Pozsony—nagyszombati vonalon a harmadik város Modor. Az állomás felől gyönyörűen fekszik. Hátul az aránylag elég magas begyek, elől a kisalföldi sik utolsó nagy táblája, közben a város, egy-két kiemelkedő to-. rony, a tanítóképző intézet óriási sárga épületmasszája — az ember szinte érzi: itt jó lenne nváron lenni, itt kellemes lehet a város fölött fekvő szép erdőkben heverészni. S valóban, Modor két részből áll- Lenn fekszik az ötezer lakosú városka, melynek föbiiszkesége a tamitókópzömtézet. a néhány régi templom és a múlt, fönt, a hegyek elején, gyönyörű ölelő tisztások és erdők között a Harmónia, ez a csodálatos, csendes nyaralóhely, melyért szinte kár, hogy ismeretlenül terül el messze-messze a fürdőzők és nyaralók tudomásától. Viszont a villák tulajdonosai (vannak köztük bécsiek, pestiek is) nem győzik hangoztatni, hogy éppen ez a csend ér a legtöbbet, mert aki pihenni akar, akinek az idegei vágvják a tényleges nyaralási, az semmivel sem cserélné fel ezt az erdői harmóniát. Közben a város és a harmónia között, szélesen, a szemnek kellemesen terülnek cl a szőlőhegyek, a modort szőlőhegyek, melyek híresebbé tették ezt a várost, mint akár a tanitő- képzőintézet, akár a Harmónia. * Én pedig itt ülök Pozsonyban és megyek hazafelé Prágába. Mindenre szívesen gondolok vissza, amit láttam, hallói lám vagy tapasztaltam, összegezek, boncolgatok s kérdem. mit tanultam? Egy kis megértést, egy kis szemlelet, egy kis reményt. Szvatkó Pál. 4