Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-25 / 166. (1204.) szám

T 1|k Mai Mámánk 16 oldal % V. évf. 166. (1204) szám » Vasárnap ■ 1926 julius 25 Előfizetési ár: évente 300, félévre 1501, negyedévre 76, havonta 26 Ké;külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai nCipilcipjCL Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága!!., Panská ul 12/111. —Te­lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hirlap, Praha Ökonomikus politika A júniusi parlamenti harcok magyar hő­se, Szent-Ivány József, munkatársunkkal való beszélgetésében rövid visszapillantást vet a közelmúlt történelmi napjainak küzdel­mére s egy odavetett, de vaslogikáju koncep­cióban tömören fölvázolta a magyar nemzeti párt eddigi pozitiv eredményeit és jövőbeni hivatását a csehszlovákiai magyarság életé­ben. Megállapítja, hogy az itteni magyarság első feladata: „megvetni lábunkat Csehszlo­vákia talaján". A kortársaknak rendszerint nincs meg a kellő szemléleti távlatuk az egykorú esemé­nyek történeti szempontból való megítélésé­re. Csak a személyek harcát látják például ott, ahol éles eszmeirányok küzdenek, vi­szont nem veszik észre a személyi iniciativa jelentőségét ott, ahol tömegerők mérkőznek s a napi esmények esetleges történelmi fon­tosságát csak utólag fedezik föl. A jelen esetben azonban igazán nincs szükség idő­távlatra annak megérzéséhez, hogy Csehszlo­vákia politikai élete ezekben a hetekben va­lóban történelmi fordulóponton áll, hogy már a májusi napok is izzottak a történelmi leve­gő telítettségétől, hogy a parlamentben olyan szimbolikus népek-csatája zajlott le, amely a köztársaság életében egy uj korszak megnyi­tója lehet. Büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy ebben a népek-csatájában a döntő szerepet a német-magyar parlamenti szövetség játszotta. S ha odáig fejlődnek a dolgok, hogy Cseh­szlovákiában végre-valahára beköszönt a so­vinizmus diktatúrájának nyolcéves pokla után az objektív belátás józanabb rezsimje: akkor annak létrejötte elsősorban a német­magyar blokk konstruktív programjának lesz köszönhető. A kisebbségi politika rugója és célja mindig egy: a nemzet élniakarása. De ugyan­azon cél elérésére minden kor más és más harcosokat, más és más harcmodort követel. .Az egyik kort Kossuthok vezetik, a másikat Deákok. Jaj annak a népnek, amelyik eív éti a történelmi pillanatot, amelyik a döntő percben habozik, vagy elkésik, vagy elté­veszti a kor taktikáját. Csehszlovákia nyolc esztendeig volt az esztelen bosszupolitika or­giáinak színhelye és most elérkezett a lélek­tani pillanat egy belső Locarnóra. A forduló­pont pszichológiai pillanata. Végzet volna, ha a szlovenszkói magyarság nem találná meg a forduló időkhöz illő adaequat politikai harc­modort és ne látná a gondviselést abban, hogy az ilyen időknek megvannak a maguk — Deákjai. Szent-Ivány tömör tétele tulajdonképpen nem egyéb, mint a magyarság életigenlésé­nek kifejezése. A kisebbségi politika akkor helyes, ha ezt a nemzeti életakaratot mara­dék nélkül önti programba s a programot mennél teljesebben megvalósítja. A kisebb­ségi politika más szóval a nemzeti erőknek gazdaságos kihasználása a nemzeti értékek megmentésére és uj nemzeti értékek meg­szerzésére. A gazdaságosság elve pedig meg­kívánja az óvatosságot, a tényekkel való szá­molást, a reális politikát. A politikai ökonó­mia hangsúlyozása volt az az értékes és gya­korlati eredményekkel kecsegtető plusz, amit a szlovenszkói magyarság politikai éle­tébe a magyar nemzeti párt hozott. Mussolini mondta egy alkalommal, hogy a történelem kereke állandó forgásban vari s aki a kellő időpontban elmulasztja megragad­ni a küllőjét, az többé el nem érheti. A szlo­venszkói magyarság is ilyen nagy pillanatok előtt áll és annak a poltikának és annak a po­litikusnak van és lesz igaza, aki a legkevesebb áldozattal a legtöbb értéket hozza: akié a siker. Károly román trónörököst visszahelyezik régi jogaiba Belgrád, julius 24. A Novostl azt a szenzációs hirt közli, hogy Károly román trónörö­kös hamarosan visszatér Romániába és végleg kibékül apjával. Egy párisi jelentés szerint a trónörököst visszahelyezik összes régi jogaiba és szigorúan megbüntetik azokat az udvari személyeket, akik intrikájukkal a kegyvesztést előidézték. Beavatott körök szerint az Ava- rescu-kormány nagy súlyt helyez erre a kibékülésre, mert Románia lakossága nagyon szereti a trónörököst s a kormánypártok helyzete is megerősödne, ha sikerülne az el­űzött koronaherceget visszatérésre bírni. Főleg a hadsereg van Károly pártján s már a visszatérésről szóló első hírek is nagy örömet keltettek a tisztikarban s a legénység kö­rében. A nemzeti kisebbségek, melyek jóakaratától ma sok függ Romániában, szintén Ká- roly-pártiak, mert a trónörökös mindig lojálisán és szeretettel viselkedett irántuk. A Bra- tianu-kormány idején ő volt az, aki gyakran tiltakozását jelentette be a nemzeti kisebbsé­gek rendszeres elnyomatása ellen. Poincaré első sikerei Négyszáz képviselő a kormány mögött — A frank húsz száza* lékkai javult — A bizalom visszatért — Keödíg senki sem lúd az uj kormány pénzügyi terveiről Páris, julius 24. A nagy köztársasági koncentráció kormánya alig huszonnégy órája áll s máris két igen értékes dolgot valósított meg. Olyan dolgokat, amelyekért az elődök hiába hadakoztak: a pártok közötti békét és a devizapiac megenyhülését. Politikai körökben és a sajtóban — egészen elenyésző kivételektől eltekintve — a Poinearé-kor- máuy a vártnál sokkal kedvezőbb fogadtatásra talált. A lapok közül — a szélsőséges bal­oldali r ’ Apontot képviselő Oufdidienen kivtil — az egész polgári-demokra a, mele­gen üdvözli az uj kabinetet é3 olyan bizalommal fordul feléje, mint évek óta egyetlen kormány felé sem. Ugyanez áll a parlamenti körökre is. A szocialistákon és a szélső jobboldalon kívül minden párt a kormány mögött áll. A Marin-csoport képviselői között bizonyos elégedetlenség észlelhető az uj kormány összététele miatt, mert az sokkal bal- oldalibb, mint ahogy a Marin-csoport szerette volna. Nem szívesen veszik, hogy Herriot, Painlevé, Queillet és Perrier fontos tárcákat kaptak, mig a jobboldali politikusokat mel­lőzték. Ez az álláspont észrevehető egy-két jobboldali lapban is. Mindennek dacára a kormánynak óriási többsége lesz a kamarában és a legminimá­lisabb becslések szerint is legalább 400 képviselő csatlakozik hozzá. Poincaré ezáltal eléri a maradandóságnak legalább a látszatát, ami a frank szanálása szempontjából elsősorban szükséges. A frankfronton különben a kormány rendkívül kedvező auspiciumokkal lép a porondra. Már megalakulása elégséges volt ahhoz, hogy a frankot húsz százalékkal meg­javítsa és ha a jelek nem csalnak, ez a javulás még huzamosabb ideig fog tartani. A devi­zapiac megmentésén kívül a frank iránti bizalmat is visszaadta Poincaré, ami elsősorban a rövid lejáratú belső államkölcsönök forgalmánál észlelhető. A Briand-Caillaux-kor- mán., bukása óta a kincstárra valóságos élet-veszedelmet jelentett az a rengeteg állam­kötvény, amit beváltásra hoztak. A kincstár a lakosság rohamát nem tudta megállítani s már-már úgy látszott, hogy a Morgan-alapból visszamaradt utolsó 35 millió dollár is el­úszik e bonok beváltásánál. Tegnap óta fölöslegessé vált a devizának papirfrankká való beváltása s a kincstár elleni roham mintegy varázsütésre megszűnt. A hivatalnokok föl­lélegezhettek és kihasználhatták a hirtelen beállott csendet, hogy megtegyék a jövő szem­pontjából szükséges rendszabályokat. Beavatott körök szerint az a másfélmilliárdnyi uj bankjegy, amelyet a parlament csütörtök éjjel megszavazott, elegendő lesz a júliusi ultimé meguszására. De éppen ez a váratlan siker nagy veszedelmeket jelenthet a Poincarédíormány számára. A parlament nagy békéje csak a közvetlen veszedelem miatt jöhetett létre s abban a pillanatban, amint ez a közvetlen veszedelem elmúlik, az ellentétek ismét elő­törnek. Még nem tudni, vájjon a kormány hátvédjét alkotó pártok meg tudnak-e egyezni az egységes pénzügyi tervben. Ily körülmények között Poincaré nagyon közel állhat a kísértéshez, hogy minden zavaró momentumot kikapcsoljon s a kamara pillanatnyi nagy bizalmát kihasználva, teljhatalmakat szavaztasson meg magának. Egyelőre semmit sem tudni a miniszterelnök pénzügyi szándékairól. Poincaré az utolsó betekben élesen kikelt a washingtoni szerződés ratifikálása ellen s nem valószínű, hogy közelmúlt álláspontjá­ból most engedne. Sőt ellenkezőleg, beavatott körök szerint az amerikai kormányt eré­lyesen uj koncessziók megadására fogja fölszólítani. Viszont ha a külföldi adósságok ren­dezését nem ratifikálják, külföldi kölcsönre nem számíthatnak s fölmerül a nagy kér­dés. hogy honnét vegye ebben az esetben az ország a szükséges segítséget. Poincaré alig­ha gondol a német közreműködésre, viszont Briand kiiliigyminisztersége garancia arra nézve, hogy a régi módszert: Németország hatványozott kizsákmányolását sem fogják kö­vetni. Úgy látszik, hogy Poincaré az ország legutolsó erőforrásait is ki akarja használni s elsősorban az adók kérlelhetetlen behajtására gondol. Kedden mutatkozik be Poincaré a kamarában Az utca bizalma óriási. Ma pedig, amikor a frank sorsa a nép hangulatától függ és at­tól, hogy a frank birtokosai ne meneküljenek pénzüktől, az utca és a nép hangulata sokat jelentenek’. De a kis embereken kívül a nagyipar, a magas pénzügy s a külföld is szí­vesen fogadta Poincaré kormányát, úgy hogy minden előfeltétel megvan a valuta megmen­tésére. A legjellemzőbb, hogy még Amerikában is, ahol pedig nagyon jól tudják, hogy Poincaré ellensége a washingtoni pénz­ügyi szerződés ratifikálásának, még ott is megnyugvással és méltánylással em­lékeznek meg az uj francia kormány­alakításról. A kamarában a bemutatkozásnál, mely ked­den délután történik meg, Poincaré legfel­jebb 150 főnyi ellenzékre számit, azaz pusz­tán a szocialistákra, a kommunistákra és egy-két szélsőséges jobboldali rojalistára. A kormánynyilatkozat rövid lesz s annak a pénzügyi javaslatnak, melyet Piönearé pénz­ügyminiszteri minőségében mond el, általa­Károly román trónörökös bán sokkal nagyobb jelentőséget tulajdoníta­nak. Jellemző, hogy mig az előző kormányok pénzügyi terveiről már jóval a bemutatkozás előtt tájékozva volt a közvélemény s mindig ezekről a pénzügyi tervekről folyt a vita, ad­dig ma senkisem érdeklődik Poincaré techni­kai rendszere iránt s egyszerűen csak biznak az uj emberben. Poincaré és a teljhatalmak ! Petit Párisién értesülése szerint Poin­caré nem kér teljhatalmakat a kamarától, mert elég nagy többséggel rendelkezik. Vi­szont saükebb párthívei arra akarják bírni, hogy felhasználva a kedvező atmoszférát, hat­ványozott hatalmat biztosítson magának s ez­zel a hatalommal azután oldja meg nemcsak a pénzügyi, hanem az egyéb belpolitikai kér­déseket is. Magától értetődik, hogy a jobb- olu^ú elemek ebből az alkalomból bizonyos választási előnyökre gondolnak és arra, hogy a kartellnek más viszonylatok között is meg­adják a kegyelemdöfést. A szenátus, mely ál­talában jobboldali érzelmű politikusokból áll, még inkább Poincaré mellett nyilatkozik, mint a kamara s lehet, hogy itt az uj kor­mány egyhangú bizalmat fog aratni. Uj zavargások s uj drágulások Parisban Tegnap éjjel ismét több idegenellenes összeütközésre került a sor Páris utcáin. A nagy boulevardokon az ezrekre menő tömeg több, amerikaiakkal telt, hatalmas autocart támadott meg. Csak a rendőrség és a köztár­sasági gárda gyors közbelépése mentette meg az utasokat a megli'ncseléstől. A párisi városi tanács közli, hogy augusztus 1-től a városi közlekedési eszközök viteldiját tete­mesen fölemeli. Az autóbusz, a földalatti, a villamos és a taxi igy lényegesen megdrá­gulnak. Becsben lesznek a magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások Budapest, julius 24. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: Még e hónap vé­gén valószinüleg megkezdik a magyar-cseh­szlovák kereskedelmi szerződés megkötésére vonatkozó tárgyalásokat. A tárgyalások szín­helye az eddigi kombinációk szerint minden valószínűség szerint Bécs lesz. A csehszlovák kormány ugyanis a magyar részről felaján­lott tátrai fürdőhelyet nem fogadta el, arra való hivatkozással, hogy a tátrai fürdőhelyek összeköttetése a fővárosokkal túlságosan ne­hézkes és igy külön segédszemélyzetre volna szükség. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom