Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-24 / 165. (1203.) szám

1926 julius 24, szombat. 9 KdZCjAZDMÁfiP Megjelent a behozatali lapokról szóló rendelet Prága, julius 23. A törvények és rendeletek tárában teg­nap jelent meg a julius 16-iki kormányrende­let, amely szerint a junius 22-iki vámtörvény értelmében gabonára és hüvelyes vetemé- nyekre, valamint rizsre behozatali lapokat vezetnek be. A rendelet szövege a következő: Behozatali lapokat kiadnak az exportőr kérésére a kivitelnél: a) gabonára, b) rozsraj c) zabra, d) babra, borsóra és lencsére és e) bükkönyre és pedig a vámkülföld számára, amennyiben az exportszállítmány egy és ugyanazon árufajta nyerssulyának legalább 50 métermázsáját teszi ki. Ez alatt ugyanazt a gabonafajtát, illetve ugyanazt a hüvelyes veteményfajtát kell érteni. Ha két vagy több gabona vagy hüvelyes veteményfajtát ke­vernek, a szállítmányok számára behozatali, illetve exportlapokat nem adnak ki. A beho­zatali lappal exportált gabonát más gabona­fajta, homok, kő vagy egyéb tisztátlan anyag­gal 3 százaléknál többel nem szabad keverni. Nagyobb mennyiségű keveréknél nem adnak ki behozatali lapokat- A vámhivatal kétes esetekben a fél számlájára szakemberekkel állapíttatja meg a keverék mennyiségét és amennyiben szakember nem volna kéznél, Prágában az országos kulturtanács vetőmag­állomás felügyelőbizottsága állapítja ezt mefj. Behozatali lapokat liszt és lisztőrleme­nyek számára a malmoknak saját kérelmük­re export számára csak altkor állítanak ki, ha a terméket a belföldi üzemek gyártot­ták és egy és ugyanazon árufajta nyers súlyának legalább 50 métermázsáját te­szi ki. Az árufajta egy és ugyanazonossága alatt a lisztnek vagy egy lisztőrleménynek ugyan­abból a nyersanyagból való származását kell érteni. Másfajtája liszt és lisztőrlemények számára behozatali lapokat nem adnak ki. Azon malmok, amelyek behozatali lap ellenében akarnak exportálni, minden ér julius 31-ig (ebben az évben augusztus 31-jg) kötelesek az illetékes kereskedel­mi kamara közvetítésével a pénzügymi­nisztériummal eme szándékukat tudatni és egyszersmind évi termelési képessé­gük maximalítását kimutatni. Ezek az üzemek kötelesek termelési és kereskedelmi könyveket vezetni. A vámigaz­gatóságnak jogában van elrendelni, hogy az üzem termelési könyveit meghatározott for­mában vezesse. Azok a malmok, amelyek a behozatali lapok vámkedvezményében >é- szesülnek, vámfelügyelet alatt állnak. A vám- igazgatóság határozza meg a malmok veze­tését. A vállalat maga viseli a. felügyelet költségeit. A felügyelet az egyes szerveket arra jogosítja fel, hogy a malmot ellenőriz­hessék, az üzleti könyvekbe betekintést nyer­jenek, az árukészletek nagyságát megállapít­sák és a vállalat üzeménél jelem lehessenek­A liszt és lisztőrlemények nyersanyagár- tékát a következőképpen határozták meg: 100 kg liszt vagy lisztőrlemény búzából vagy rozsból a megfelelő gabona 133 kg-jával azonos, 100 kg liszt vagy lisztőrlemény árpá­ból a megfelelő gabona 166 kg-jával azonos, 100 kg liszt vagy lisztőrlemény zabból meg­felelő gabona 200 kg-jával azonos. 100 kg dara megfelelő gabona 104 kg-jával azonos. A behozatali és kiviteli vámkezelés be­hozatali lapokkal csak az erre illetékes és följogosított vámhivataloknál történhetik. Eme vámhivatalok jegyzékét a pénzügymi­nisztérium a hivatalos lapban közzé fogja tenni. Az exportőr köteles a kivitelre szánt árut formularé szerint Írásban bejelen­teni és pedig két a vámigazgatóság által meghatározott példányban, ha a vámhi­vatal egyszersmind határhivatal, egyéb­ként három példányban. Ennek a nyilatkozatnak a tartalma, hó^y az árut a vámterületen a szabad forgalomból exportálják, azaz, hogy az exportált lisztet vagy lisztőrleményt az exportőrök belföldi üzemében termelték. Ezzel a nyilatkozattal együtt a behozatali lap kiállítását is kérni kell. Az exportőr azt kérheti, hogy az ex­portnál több behozatali lapot állitsanok ren­delkezésére. Mindegyik behozatali lap vámértéke a nverssulv legalább 50 százaléka kell hogy legyen, ugyanabban az árunemben és az érvényben levő vámtétel legalacsonyab- bikának kell megfelelnie. A második, illetve harmadik nyilatkozati példányt a fél legitimációjául állítják ki. amelyet a lap behozatali kiadásánál haszná) fel. Hamis bejelentések főképpem a liszt vagy lisztőrlemény belföldi eredetét illetőleg bün­tetendő cselekménynek számítanak. Az a vámhivatal, amelynél a bejelentés történt, közvetíti a küldemény kilépését a vámkül­földre és azonnal kiállítja a behozatali lapot. Ha a fél az igazolványt előmutatja, a beho­zatali lapot azonnal kézbesítik. Ez a behoza­tali lap a tulajdonost arra jogosítja, hogy 9 hóna­pon beiül a behozatali lap kiállításának napjától számítva vámmentesen olyan árumennyiséget importálhat, amely alább meg van adva és amely a behoza­tali lap rámértékének megfelel­Gabona, rozs, zab és hüvelyes vetemé- nyek számára kiadott behozatali lap a tulaj­donost a megfelelő mennyiségű gabona, illet­ve hüvelyes vetemény és rizs behozatalára jogosítja. A liszt és lisztőrlemények számára kiadott behozatali lap a tulajdonost a meg­felelő búza, rozs, zab, tengeri, köles, hüve­lyes vetemények vagy rizs vámmentes be­hozatalára jogosítja. A behozatali lap vámértékét az expor­tálandó áru nyerssulya vagy nyeresuly- értéke határozza meg és a gabonafajta vágj' liszt és lisztőrlemények legalacso­nyabb behozatali vámtételei. A behozatali lapokat az illetékes vámhi­vataloknál csak a behozatali vám magassá­gáig lehet felhasználni. Más adókat a behoza­talnál készpénzben kell fizetni. A küldemény elindításához több behozatali lapot is fel le­het használni. Amennyiben a vámösszeg a behozatali lap vámértékét meghaladja, kész­pénzben fizetendő ki. A behozatali lap rész­leges felhasználása nincs megengedve, ha­csak a fél a fel nem használt rész felhasznál lásáról nem mond le. A behozatali lapot több importőr együttes küldeményeinek elindítá­sára is fel lehet használni. A rendelet ez év augusztus elsején lép életbe. A magyar-csehszlovák kereskedelmi szer­ződés. Budapestről jelentik: A magyar kor­mány diszpozíciója szerint Csehszlovákiával nem fognak négyhetes provizóriumot kötni. Magyarország arra törekszik, hogy Csehszlo­vákiával végleges tarifaszerződést kössön, provizóriumot céltalannak tart, mert remény- teljes árucserét csak állandó szerződés bizto­síthatna. Magyarország számára a legfonto­sabb kérdés az, hogy Csehszlovákia hajlan­dó-e a minimális vámtételeket csökkenteni, mert a jelenlegi minimális vámtételek prohi- biciős jelleggel bírnák. A mezőgazdasági gépipar helyzete. A Náradnj, Listy jelentése szerint a mezőgazda- sági gépipar az..'utóbbi időben valamivel ;jo1> bán van foglalkoztatva, mert az aratásra való tekintettel a vidékről nagyobb rendelések ér­keztek. A magyar-csehszlovák kereskedelem­politikai kérdések elintézésétől eme iparág fellendülését remélik. Az Oroszországgal folytatott üzletben jelenleg szünet állt bé, mert a szovjetkormány a jövő évi behozatalt még nem dolgozta, ki. A foglalkoztatás eléggé szabályos és majdnem az összes gyárakban át)'rg 48 órát dolgoznak. Ratifikálták a Magyarország és a kis- antant közötti postatakarékpénztári egyez­ményt. Hivatalosan jelentik: A külügymi­nisztériumban az illetékes tényezők ma cse­rélték ki a Románia, Csehszlovákia és Jugo­szlávia közt 1922 november 27-én Budapes­ten aláirt egyezményt, amely a román, cseh­szlovák és jugoszláv állampolgároknak Bu­dapestre történő takarékpénztári átutalásait szabályozza. A bankráta csökkentését követelik. Ke­reskedelmi és ipari körök az illetékes helye­ken kérvényt nyújtottak be arra nézve, hogy a Nemzeti Bank csökkentse a diszkonttételt, hogy ezáltal a bankokat a követel- és tartó* zik-kumatláb közti feszültség enyhítésére kényszerítsék. Rámutatnak arra, hogy az utóbbi időben minden feltétel megvan a diszkontcsökkentésre, mert a bankok iránti követeléseket a válság következtében erősen redukálták. Egy sereg iparvállalkozás bank- tartozását teljesen lefizette. Kereskedelmi szerződési tárgyalások Németországgal. Berlinből jelentik: Az eddi­gi tárgyalások sima lefolyását tekintve az anyag áttanulmányozását pénteken fejezik be. Most már bizonyos, hogy a további tár­gyalások ősszel lesznek. Az Angol Bank diszkonttételét mai ülé­sén nem változtatta meg. • A belföldi fapiac helyzete. A fürészter- mékeket illetőleg a helyzet rosszabbodott. Uj építkezések mindinkább ritkulnak- Az aszta­losanyag fogyasztása is csekély, riiert ez az ipar sincs kellőképpen foglalkoztatva. Ugyan­ez a helyzet a ládagyártásban. A kivitelt ille­tőleg csak Anglia jöhet tekintetbe. Németor­szág befogadóképessége a nyomott árakra való tekintettel csekétv, A gömbfaárak szi­lárdak és ugylátszik, hogy ebben a fajtában nem fog visszaesés bekövetkezni. Németor­szág a csehszlovák gömbfa iránt élénken ér­deklődik Bányafában igen kicsiny a forga­lom, de az angol sztrájk hosszabb tartamánál lehetséges lesz a Németországba való kivitel. Tűzifát nem igen vásárolnak. J L —, .aruA' J.S&SL. ■ - -.vEA,- „ A bőrpiae helyzete. A belföldi bőrpiacon nem történt lényeges változás. Áz üzlet nyu- godtabb, mint ilyenkor minden évben, de a gyárakban mégis némi szükséglet mutatko­zik nyersáru iránt. Szarvasmarhabőrökben főként a középsúlyú árut keresik. Úgy eme fajta, valamint a könnyű áru ára emelkedő irányzatot mutat. Borjubőrben az üzlet elég élénk, dacára annak, hogy az utóbbi napok­ban a hangulat nyuodtabb lett- Lóbőrt telje­sen elhanyagolnak. Juhbőrökben az érdekelt körök javulást remélnek. A nyári üzlet le­zártnak tekinthető, őszi áru iránt máris ér­deklődnek, de tényleges üzlet még nagyon szűk keretek között mozog. A vj szó ti ylag leg­jobb és legállandóbb forgalmat a talpbőr könyvelhette el. Felsőbőrből boxealf.és lakk­bőr állnak az érdeklődés előterében. Az alapárak stabilak és a kilátások viszonylag kedvezőek. Pénzszűke nagyon érezhetővé vá­lik és az inkasszó gyönge. A londoni gyapjuaukció. A mai gyapju- aukción 11.116 bál került kínálatra és ebből .9000 bált adtak el. Merinó jó keresletnek örvendett és szilárd árakat ért el. mig más fajták tartottak voltak. A közepes fajták irányzata nem volt egységes- A keresztfáitok is keresettek voltak. Áz árak 5 százalékkal voltak magasabbak, mint az utolsó jegyzések. A következő jegyzések történtek: Ausztráliai Merino Scoured 20—-45, ausztráliai Crossbred Scoured 10—36, ausztráliai Merino Greasy 12.50—30.50, Crossbred Greasy 63.4—20.50, Uj Zeeland: Merino Scoured 20—50, Cross­bred Scoured 11—45.50, Merino Greasy 13 — 23.50. Crossbred Greasy 9—19. Magyar rozs Németországnak. Budapest­ről jelentik: A csehszlovák agrárvámjavaslat időleges szabályozása és a megegyezés lehe­tősége a magyar gabonapiacon jótékonyan hatottak. A hangulat megnyugodott. Mivel azonban Magyarország a csehszlovák piacot részben mégis el fogja veszíteni, uj külföldi piacokat keres- Német importőrökkel magyar rozs iránt már tárgyalások kezdődtek cs egyes üzleteket, már kötöttek i# A roaps helyzete a világpiacon. A római nem­zetközi mezőgazdasági intézet közlése szerint a föld északi és déli felén .1000 hektáronént 1925— 20-ban .45.460 éS 1924—Bő-ben -13.604 volt a rozs­osai bevetett területek mennyisége és ezzel szem­ben a búzával vetett területeké 1925—26-ban 107.835 és 1024—25-ben 104-005. Ezer métermá- zsákban számítva a' rozstermés 1925—26-ban 449.261, 1924—‘25-ben 354.628 volt. A búza hozama 1000 mm.-ban 1925—26-ban 1,054.197, 1924—25-ben 925.987. Ezek a számok azt. mutatják, bogv a rozs a világtermelésnél egész kis szerepét játszik, mint például Csehszlovákia, mezőgazdaságában,. Ezek a számok kifejezéisfce jutjödjájb fizit., hegy* yilig rozs-, szükséglete -.sokkal kisebb, mint a Jmzás/mkségletje. Csehszlovákiának rozzsal bevetett területe 1925- ben 847.600 hektár volt, a búzával bevetett terület pedig 617.700 hektár. Németországban a rozzsal bevetett terület 4,442.200 hektár volt, a búzával bevetett 1,516.8C0 hektárral szemben. Az európai kontinensen számos oly ország van, amely a la­kosság élelmezésére jelentős mennyiségű rozsot 'termel, de ezenfelül a termelés feleslegeket is eredményez. Ezekben az országokban a talajviszo­nyok biztosítják a rozstermelésnek rentabilitását, a búzatermelésre azonban kevésbé alkalmasak. Az egyes államok rözskiviteli statisztikája azt mutat­ja, hogy a világpiac felvevőképessége rozsban rendkívül, ingadozó. Lengyelország például 1925— 26-ban 1000 mm.-bau számítva 1854, 1924— 25-ben 437-szer 1000 mm. rozsót szalilifoft ki, mig az Egye­sült Államok 1925-ben közel 8000-szer 1000 mm.-át, ■míg 1926-ban csak 772-szer 1000 mm.-át szállítot­tak ki. A rozsbevitelre szoruló államoknál. Német­ország kivételével, a bevitel emelkedett. Csehszlo­vákiában például 1593-szor 1009 mm. volt fi tava­lyi behozatal, szemben az 1925. év.i 1125-ször 1000 mm.-val. A rozs és búza közötti árkülönbözet rendkívül kedvezőtlen jelenség a rozstérmelő ál­lamok számára. Amíg 1906-ban 50 kgr. búza prá­gai átlagjegyzése 7.85—9.25 K volt, addig a rozsé 6.75— 7.90 K. Az 1926 junius 15-iki jég ívesnél azt tapasztaljuk, hogy a búza ára 208—229 K., mig a rozsé 134—139, úgy, hogy a kettő között 70— 90 K különbség van. A rózs termel és jövedelmezősége tehát a háború előtti időkhöz viszonyítva, óriási mértékben csökkent. A Viktória-koncern pozsonyi malma — amiül Pozsonyból jelentik — újra megkezdi az üzemét- A szanáló Molmurn r.-t. és a Viktória-malom igaz­gatósága között ma olyan értelmű megegyezés jött létre, amely szerint a Ludvig-malmoé bérbeadják a pozsonyi Mezőgazdasági R.-T-nak, amely az it­teni Szlovák Általános Hitelbankhoz áll közel, úgy, hogy valófizinüleg ez a bank fogja a finanöirozási keresztül]vinni. Hír szerint e bankon kívül a po­zsonyi Általános Bank és az Eszkomptbank is az uj csoport mögé áll. így valószínű, bogy az üzem augusztus elsején megint megindul. Passzív a német .külkereskedelmi mérleg. Ber­linből jelentik: Németország külkereskedelmi mérlege júniusban (ebben az évben elsőizbeni passzív. A beviteli felesleg összesen 35 millió bi­rodalmi márkát tett ki, holott májusban 27 millió áprilisban pedig 56 millió kiviteli felesleg volt Az elmúlt hónapban az árukivitel az előző hónap-, hoz képest 89 millió márkával fokozódott. A lég-., nagyobb emelkedést a nyersanyagok és a fél- gyártmányok érték el 62 millióval. A kivitel ,is emelkedett, ha csak csekély mértékben. A tiszta árukivitel 30 millió birodalmi márkával emelke­dett: ebből 25 millió a nyemnyagkivitelre esik. a készgyárImányok pedig mindössze 3 millióval szerepelnék. V—---------- I Pén zforgalom Oroszországban. Moszkvából je­lentik: Hivatalos kimutatás szerint e hó elsején Oroszország egész pénzforgalma 1,209.387.3 ezer arany rubelt tett ki, ebből 696.7 millió rubel az ál­lami bank bankjegyeiben, 859.2 millió rubel pénz­tári jegyekben, 140 millió rubel ezüstpénzben, 8 millió rubel rézpénzben, 359.COO rubel bronzpéaiz- ben és 4.2 millió rubel kis pénztári jegyekben. Jú­niusban a pénzforgalom 36.516.5 ezer rubelre nö­vekedett, amely összeget az állami bank által ki­bocsátott bankjegyekkel fedezték. ILI.. !!■— ^inuowi" I n"1 ■ » 1 « ' " » + Üzletfelén a prágai értéktőzsde. A tőzsde helyzete a hét végére ‘ sem változott. A bécsi és berlini jelentések nem voltak kedvezőek, úgy, hogy a forgalom minimális volt.'Szilárdabbak csak épít­kezési értékek voltak. • Az iparrészvénypiacon es­tek: Hernyoh 38, Nctrdbahn 30, Berg és Hűtlen és Meiva ‘20, Dux—Bodenbachi 13, Solo 10, Sellier 8, Skoda, Schoeller, Ringhoffér 5, Prága—Duxi 4, Toldi, Egyesült Villany 2 koronával. Javultak: Zelílitzi 40, Koldmi Trágya 7, Alpine 5, Aussigi Vegyi és Deli 2 koronával. A bankpiac árfolyamai nem változtak lényegesen.. A beruházási piac nyu­godt volt. Az állami kategóriák 5—15 fillért vesz­teitek. Az exótapiacon márkaprioritásokban na­gyobb üzlet volt. 310-el jegyezték őket. Egyébként az árak változatlanok maradtak..-)- A bradíordi gyapiupiac. Dacára annak, hogy az üzlet továbbra is igen szűk keretek között mozgott, az árak ma is megtartották teljesen a ní­vót. A fonálárak változatlanok maradtak. + Nem egységes a prágai devizapiac. A fran­cia kabinétalakiiás hírére Pária 1.75-öt, Brüsszel és Zürich 0.50-et nyertek, Milánói kifizetés 0.25-öt vesztett- Varsó 7 koronával gyöngült. Az athéni deviza 3.50-nel esett. • • • • ■-t- Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersáru- jegyzés Aussig loko és kikötő 135. + A prágai terménytőzsdén ma üzletfelén ség uralkodott. Ennek oka az uj gabonabehozatali la­pok kérdésében megjelent rendelet volt, A mal­mok tartózkodnak a vásárlástól és sem a belföldi, sem pedig a külföldi búzát nem keresték. Az árak csali névlegesen alakultak ki. Rozs lanyhul', de csak a belföldi áru, miért a pozenit 3—5 koronával drágábban vásárolták. Cseh rozsban csekély a kí­nálat. Zab 8—5 koronával!gyöngült, tengeri üzlet­felen és változatlan, csak áprószemü esi nk van tint vásároltak 115 K áron. + Üzletfelén a budapesti értéktőzsde. Továb­bi eladások folytán az árfolyamok lemorzsolódtak. Magyar Hitelben , lanyha; üdét folyt. Cukor-, vas­áé sörértékek nagyobb- árfolyam veszteségeket szenvedtek. A montánpfaó ' hangulata' barátságos ‘Volt, 4- Nem egységes á bécsi' értéktőzsde. Nagyobb realizációk és’a hét végéiről való- tekintettel az üz­let minimális volt. A ' kuli'sszban stagnáció állott be. A járadékpiac nem -volt -egységes.- Arany-jára­dék árhullámzásnak volt 'kitéve. A korlátban alig folyt, üzlet és az árfolyamok eső tendenciát mu­tattak. 4- Nem egységes a berlini értéktőzsde, de na­gyobb kínálat mutatkozott. Fest ékipar 3%-kai ala­csonyabb árfolyammal indult- A vegyiért ékek gyöngültek és csak a - felsősziléziai kokszmüvek nyertek 2%-oL A gépgyári részvények egy része 4%-ót vesztett, a Német Müvek - 4%-ot nyertek. A text.iJpapirók árfolyajrnhullámzaSa_ nem volt. egy- . séges. Bankrészvényekben • élénkebb üzlet folyt. Kölcsönök gyöngülő irányzatot mutattak, külföl­diek szilárdak voltak. A pénzpiac változatlan. 4- A berlini terménytőzsdén ma kissé gyön­gült az irányzat, A* következő árakat jegyezték: Rozs ISO—193, nyári árpa 190—205, belföldi árpa 154—167, zab 200—220," 'térfg-eri 176—178, búza­liszt 48—50, rozsliszt .27—28,50,. buzakorpa 10.50, rozskorpa 11.40—11.50.' repce 855—366, repcepogá­csa 14 80—15, lenpogácsa 19.50—19.80, kis ehető borsó 28— 32, Yiktófia-borsó 36—42, takarnitny- borsó 21—26, lóbab 23—26, • bükköny 32 —35. A prágai tőzsde devizajegyzései: Julius 23. Julius 22. Pénz Áru Pénz Áru Amsterdam . . 1358.75 1364.75 135S.75 1364.75 Berlin ..... 804.25 808.25 803.75 807.75 Zürich,. ..... 65425 657.25 653.75 656.75 Oslo(Christiania) 741.50 744.50 741.50 744.50 Kopenkagen . . 895 25 899.25 895.25 899.25 Stockholm . . . 904.75 908.75 904.75 908.75 Mail and .... 109.80 111.20 110.05 11145 Paris .................... 77.55 78.95 75.80 77 20 Lo ndon .... 164.05 165.25 164.- 165.20 New York Cable 33.70 34.— 33.70 34.— Brüssel .... 78.55 79.95 78. G5 79 45 Madrid. .... 525.- 529.- 530.50 533.50 Belgrad .... 59.55 60,05 59.60 60 10 Sof'ia.................... 24.45 24.75 24.42 ‘/a 24.72% ‘ Ko nst&ntinopei 18.80 19.20* 18.80 19.20 Wien................ 478.— 481— 473.12 481.12 Wa xschau . . . S79.- 385.- 372.— 378.­Budapest.... 4.69% 4.79% 4.69% 4 79%l Buenos Aires . 1376.50 1382.50 1376.50 1382.501 llelsiugfors . . 84.87 85.3/ 84.87% 85.37% Riga.................... 646.50 649.50 646.50 649.501 Rio de Janeiro. 618.50 521.50 528.50 52o 50* , Montevideo . , 84.30 34.70 34.30 34.70*­Alexandria. . . 170.30 171,70 170.30 171.701 * Athén................ 39.70 40.80 43.20 43.80’ » Bu karest. , . . 15,30 15.70 15.12% lo,52% Kowno. .... 832.— 334.— 382.- 334.—1 ' Lissabon .... 173.30 174.70 173.30 174.70* 1 Révai................ 8.65 8.85 8.65 8.85' > Mo ntreal. . . . 33.70 34.- 33.70 34.-* Prága, julius 28. Valuták: Holland 1856.n0' né­met '801% belga 79.30 svájci 65,6. norvég 741.50 dán $93.50 angol 16395 olasz 112.05 amerikai 30 50 francia 79.30 svéd 903 jugoszláv 59.37.50 magyar 4.68.25 román 15.42.50 lengyel 376.50 osztrák 4-77 kanadai 33.50.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom