Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-24 / 165. (1203.) szám

2 1926 julius 24, szombat. Cseh nemzeti szocialista pártnap a „pártszakadás megakadályozására" A pilseni kerület az országos kongresszus sii rgős összehívásáért — Pánik a vezérek vi­szálykodása miatt könnyen restaurálja a frankot és a nemzetbe uj bizalmat önt. Az idő nemzeti kormányzást követel és e nemzeti kormányzás kezébe összpontosított teljhatalmakat. A belga kép­viselők a közelmúltban ragyogó példát adtak francia kollegáiknak, amennyiben a belga frank megmentésének érdekében föladták al­kotmányos jogaikat és teljhatalmat szavaztak a királynak. A frank és a parlamentarizmus megmentésére még igen komoly operációkra van szükség Franciaországban. A Morningpost szerint Poincaré bebizo­nyította a háború alatt, hogy hajlithatatlan hazafi és legyőzhetetlen energiájú ember s ennek következtében elsőrendű államférfiu. A nép vakon bízik benne s ez ma mindennél fontosabb. Még ellenségei sem találnak rajta kivetnivalót s a helyzetet ma ők is úgy lát­ják, hogy csak Poincaré tud segíteni. A Daily Chronicle kifogásolja az uj fran­cia miniszterelnök múltját, de megállapítja, hogy a jelen pillanatban rajta kívül nincs más választás. Csak a külpolitikában kell vi­gyázni — s ebben a tekintetben kellő garan­cia Briand —, mig bel politikailag Poincaré az egyedüli, aki megmentheti hazáját. Poincaré előtérbe nyomulása Ameriká­ban ugyanolyan jó benyomást keltett, mint Angliában. A „Sun“ a konzervatív politikus meghívását mindennél többre becsüli s föl­tétlenül a frank orvoslását várja tőle. Hogy ez az álláspont a valóságba is átment, azt mutatja a frank tetemes amerikai megerő­södése. Vége a német irredenta rémnek Prága, julius 23. A Bund dér I.andwirte tegnapi nagyjelentőségű pártvezetőségi ülésé­hez a Právo Lidu a következő kommentárt fűzi: A delegátu3ok egyhangúlag jóváhagyták a párt parlamenti politikáját és a pártveze­tőségnek és a klubnak a jövőre nézve szabad kezet biztosított, ami a ko-mánybilépés eshe­tőségéhez való előzetes hozzájárulást is je­lenti. Ezzel a határozattal egyszersminden korra eltemették a német mumust. Német polgártársaink eddig pártkülönbség nélkül azt hangoztatták, hogy a németek a köztársaság­ban csak egy politikát űzhetnek: a kétségbe­esés, a legergesztelhetetienebb nacionaliz­mus és az államelleness-ég politikáját. A józa­nabb német politikusok is hivatkoztak erre a mumusra. Most kitűnt, hogy a német vá­lasztók meg tudnak békülni nemcsak a több­ségi politikával, hanem a kormánypolitiká­val is . . . iininiim— itiiii ■■iHiWMWiwH'HMWBawsw^ A cseh nemzeti szocialista párt válsága a kifejlés utján van. A Lidové Noviny Prágá­ból keltezett jelentése szerint a pilzeni kerü­let választmánya fölhívta az összes többi ke­rületet, hogy csatlakozzanak a pártkongresz- szus összehívását célzó akciójához. A kongresszus föladata lenne „a vesetők kösötti viszályok elintézése és a fenye­gető párt szakadás megakadályozása.11 A pilzeni kerület választmánya az.onkivül fölhívta a párt központi v ég’ehajtőbizottsá­gát, hogy a rendkívüli pártnap programjára ne tüz­Prága, julius 23. Tegnapelőtti számunkban jelentettük, hogy a kormány törvényjavaslatot készít elő a katonák aktív választójogának megszünteté­zön ki politikai beszámolókat, hanem aránylagos képviselet mellett, titkos sza­vazással mindössze csak az uj végrehajtó­bizottságot válasszák meg. A piheni ke­rület javaslatát már több más kerület is magáévá tette. A prágai választmány tegnap tárgyalta az át­iratot. A pilzeni javaslat tulajdonképpen bizal­matlanságot tartalmaz a párt mai központi vezetősége ellen s ezért az ügy további fej­leményei elé a prágai körök nagy érdeklő­déssel tekintenek. séről. Ezt a híradásunkat a cseh néppárti saj­tó ma reggeli tudósításai megerősítik. A Li­dové Noviny jól nformált helyről való értesü­lése alapján a következőket Írja a javaslatról. cseh kisebbségek ellen irányuló újabb merényletet látnak. A Právo Lidu ma esti kiadása megtoldja az eddigi híradásokat azzal, hogy a választói jog korlátozása nemcsak a nemzetgyűlési, hanem a községi válasz­tásokra is vonatkozik. — Csodálatos — írja a P. L. — hogy az irányadó körök csöppet sem gondolnak azok­ra a következményekre, melyek a rendelke­zésből a (csehszlovák) kisebbségekre fog­nak származni. Nem dughatjuk fejünket a homokba, mintha nem tudnék, hogy a katonai szavazatok elvétele egyes ha­tárvidékeken, mint Znaimban, Iglauban, Losoncon, "Érsekújváron, Rozsnyón és Oppauban a nemzeti államra nézve sú­lyos károkat fog hozni, mert a katonák szavazatai nélkül sok (csehszlovák) ki­sebbség nem juthat m.ajd be a községi testületekbe . . . A tervezett reform kétségkívül a nemzeti szocialista, szociáldemokrata és a kommunis­ta pártot érinti legérzékenyebben, mert tud­valevő, hogy a tisztikar többsége a legionista színezetű nemzeti szocialista párttal szimpa­tizál, a fiatal, tapasztalatlan legénység pedig a drillel való elégedetlenségét szavazással igyekezett kifejezni. A javaslat megvalósulá­sa elsősorban ezt a három pártot gyöngíte­né, érthető tehát, hogy a cseh nemzeti szo­cialisták körmük szakadtáig védeni fogják a tisztek választói jogát, a szociáldemokraták és a kommunsták a legénységét. De az ideig­lenes szolgálattételre behivott polgárok szava­zati jogának felfüggesztése szintén olyan két­élű kérdés, amely méltán hívhatja ki a pol­gári pártok aggodalmát és ellenzését is. A ja­vaslat körül bizonyára erős politikai harcok fognak lezajlani. A kommunisták kizárták egyik képviselőjüket Prága, julius 23. A Sozialdemokrat je­lenti: A kómmunista pártkrumai járási gyűlése kizárta a párttagok sorából Hirschl nemzet­gyűlési képviselőt. A kizárás oka ismeretlen. Uj törvény az invalidusokról Prága, julius 23. A szociális gondoskodás minisztériuma az invalidusok segélyezésé­nek reformján dolgozik. A tervezet a 75—100 százalékos invalidusoknak teljes exiszten- ciót biztosit a könnyebb invalidusok se­gélyeit ellenben leszállítja. A terv szerint az aktív szolgálatot teljesítő katonai személyek (legénység, havidíjasok, csendőrség) nem fognak bírni szavazati joggal s már a választói névjegyzékekbe sem ke­rülnek be, ellenben az aktív szolgálatból való kilépés esetén hivatalos utón vezetik be nevüket a lajstromokba. Az aktív katonai szolgálat teljesítésének tartamára azok is elvesztik szavazati jogu­kat, akik ugyan benn szerepelnek a választási névjegyzékben, de hadgyakorlatra, vagy mozgósítási parancsra vonultak be. A törvényjavaslat a hadsereget mentesíteni akarja a politikától, hogy az ezentúl egyetlen céljának, az államvédelem ügyének szolgálhasson. Más oldalról tekintetbe veen­dő, hogy a javaslatnak (például a német vidékeken) politikai következményei is lesznek. Azonkívül nem hagyható számításon kivül az sem. hogy a tisztek, akik egész életüket a hadseregbeli szolgálatban töltik el, elvesztik legfőbb állampolgári jogukat. Hogy a ja­vaslat ennek ellenében biztosit-e valamelyes rekompenzáeiókat (adók vagy illetmények terén), egyelőre nem tudjuk, de bizonyos, hogy ilyes ellenszolgáltatás nélkül a tisztikar nem fogadná örömmel a reformot. Az idő meg fogja mutatni, hógv ez az ut megfele­lőbb-e, mint például a képviselőválasztási aktív jog korhatárának általános fölemelése. Mit mond a tisztikar? A tisztikar lapja, a Dustojnické Listy élesen állást foglal a tervezet ellen. Hangsú­lyozza, hogy ezzel a tiszteket olyan jogoktól fosztanák meg, akivel minden más állampol­gár szabadon élhet. A büntetőjog keretén be­lül a szavazati jogot csak megbélyegző bűn­cselekmények büntetése gyanánt szokták föl­függeszteni. Elképzelhetetlen, hogy ily mó­don járjanak el egy egész oszialy *dlen, melynek első kötelessége éppen az államesz-1 me igenlése. A választójog elvétele ellenében adandó adómentesítés a tiszti önérzet lebe­csülését s a tisztikar megsértését jelentené. A szocialisták tiltakoznak A szocialista s kómmunista sajtó hason­lóan elutasító álláspontot foglal él a kérdés­ben. Jellemző, hogy a szociáldemokrata lapok ebben is sorén húrokat pengetnek és a reformban a H tisztikar és a szociáldemokraták a katonák választói Jogáért Bevonult katona nem szavazhat — A szociáldemokraták a nem­zeti államot és a határvidékek csehszlovák kisebbségeit féltik Egy bús gyermekkor ábécés könyve A Prágai Magyar Hirlap számára irta: Palásthy Marcell. ... Azóta is azt hiszem mindig, hogy va­lami csodaszerszám volt ez a szemüveg, amin keresztül, — ha homlokán csillogott — job­ban látta az élet és halál rejtett dolgait az ak­kori Kassa messziföldön híres doktora. Sándor bátyám lakott akkoriban nálunk az udvari kis szobában. Az édesanyám báty­ja volt ő. Amolyan félbemaradt ember, aki kicsöppent a hivatalából, mert valahogyan mindig farsang volt nála. Napokig tartó dóri­déval, reggel pálinkával, délben sörrel, este borral és muzsikával, avagy sok-sok rumos teával tarkázott farsang. Mámorának rózsaszínű ködében gyakran elsülyedt a megyeháza, ahová nem lehet, de nem is illik pontosan eltalálni az igazi ur­nák. Ennek a farsangnak lett aztán az a böjt­je, hogy ldcsöppent a hivatalból. Ez rég volt azonban. Akkoriban már minálunk odahaza, dol­gozgatott holmi kataszteri birtokiveken. Divat volt ez akkoriban a kassai szegény­urak házaiban. A salláriumból, ami ezért a böngésző munkáért járt neki, hetenként egyszer telt egy-eev görbe éjszakára. Ilyenkor odakünn a világban a régi vi­dám ur volt, de a hét többi napján — oda­haza — alázatos volt, mint a biblia megtért tékozlója. •.. Ővele virrasztottam akkor éjszaka az édesanyám betegszobájában. A fehér vánkosok között láztól pirosán égett szegénykémnek az arca és szája, a drága illatú, édes szája, amelynek csókját ma is érzem, amelynek annyi felejthetetlen sza­va muzsikál rémülő szivem árva kamrájában, — pihegve és nyögve kapkodta a levegőt. ... Sándor bátyám ott ült az asztalra te­regetett rengeteg rubrikás papirosa előtt s úgy igyekezett tenni, mintha dolgoznék. Erősnek akart látszani, hogy lelket Önt­sön belém, aki minden porcikámban dide­regve ültem egy széken. Egy pillanatra sem tévesztettem édes­anyámat szem elől s az éjfél felé ballagó órák alatt százszor lopóztam oda az ágyához, fájdalmas boldogan, hogy megigazíthatom az én egyetlenem feje alatt a vánkost. — Ne zavard — szólt rám mindannyiszor Sándor bátyám. — Az álom jó neki. Erőt ad és minden csak ettől függ­... Nem voltak szavaim akkor, amikkel megmagyarázhattam volna neki, hogyha lán­cokat kellene letépnem, akkor is hozzája kúsznék, hogy ittfogjam, hogy visszakönyö­rögjem Attól, aki kinyújtotta már érte hús­talan kezét. __ Ejfél lehetett, amikor a szorongás­sal és árnyékokkal teli szobában, valami egészen érthetetlen, megdöbbentő és baljós­latú dolog történt. Eg észen váratlanul­Az asztal közepén egy körkanőcu petró­leumlámpa égett. Ennek a lángja hirtelen sülyedni kez­dett, mintha valami láthatatlan kéz csavarta volna le. Egészen belesápadtam ... Szerencsére megtörte a kísérteties va­rázst nagybátyám, aki megszólalt. — Ejnye, mi van ezzel a lámpával? — dün nyögte halkan. Amint hozzányúlt, hogy a fémkehelyből kiemelje a lámpaüvegből való tartályát, a láng ismét megélénkült, mint a tűz, hogyha szellő éri. Sándor bátyám pepecselt kicsit a lámpa srófján. Próbálgatta, mi baja lehet? Közömbös arccal tette ezt, de láttam, hogy a keze remeg, pedig nem szokott az reszketni a legduhajabb dáridók után sem­Hát ő is fél? ő is? Rádöbbentem, hogy — én is félek. De mitől? — No, rendben van, — mondta aztán Ő, de olyan furcsa, idegenül hangzó szóval, amelyből kiéreztem, hogy saját magát biz­tatja. Átplántálódott belőlem a leikébe az én szörnyű, vacogó szorongásom? így volt bizonnyal. ... De alig mondta ki e pár szót, a lámpa élőiről kezdte ismét az ő baljóslatú fény- és árnyjátékát. Lángja lelapult s a kanóc pereme feke- tés vörösen izzott, nagy komor árnyékba bo­rítva a virrasztó szobát. — A kanóc talán •..? EztTnár úgy mondta Sándor bátyám, mintha valaki a torkát szorongatná, alig hagyva rést a gégéjében, amin át nagyne­hezein előbugyborékolnak a riadt szavak. Egy pillanattal később a lámpa lángja új­ra fölragyogott. ... És harmadszor is. ... Harmadszor is ugyanígy. Anyám álmában felsírt és mi ketten, két vacogó foggal félő gyerek — odarohantunk az ágyához. Ő föléje hajolt, én pedig megragadtam a kezét, a forró, drága, puha kezét, mely törött csáp módjára hevert a takarón. Megragadtam, hogy nem engedem el, olyan erősen ragadtam meg és csókoltam és a könnyeim peregtek rá­... A lámpa pedig e percben kialudt... Sándor bátyám szinte menekülve rohant ki a szobából. Egyedül maradtam ővele. ... Ketten voltunk-e ott ebben a válságos pillanatban? Nem volt-e ott ő, a végzetes, a könyörte­len harmadik? Vagy jön még csak, hogy elaragadja őt tőlem? Riadtam néztem körül. A kályha szeme szinte beleégette a lel- kembe parázsló tekintetét Félelmetes volt, mint valami egyszemű szörny. ...És akkor megszólalt az édesanyám: — Te vagy itt, kisfiam? — Én vagyok, anyácskám .. Hogy vagy, édesauyám? — Jobbau, kicsiny fiam. Az áldott keze megmoccant, fölrepült. Rászállt a fejemre. Megsimogatta és védőn pihent meg rajta. VWT-. rácTOlfflEfl Augusztus 15-től nagy kedvezmény. CSÍZI-JÓD-BRÓM-FORDO Ugerüsebb l6d-brómos források Nyitva október 11-ig, Érelmeszesedés, Neurasthenia, Golyva (Struma), a csontok, Ízületek és mirigyek megbetegedéseinél, angolkór, a központi idegrendszer betegségei, hüdések, izzadmányok, börbajok, köszvényes lerakodások, a gyomorsav túltengése és általában az anyagcsere forgalom zavarainál kiváló gyógyhatású. Meleg szénsavas fürdők. Hidegvíz és izzasz­tó kúrák, fénykezelés (quarz) stb. — NAPI ELLÁTÁS szobával együtt 30.- Kc.-tól — Teljes felvilágosítással szolgál Gyermekek speciális fürdője. A fürdöigazgatóság, Csízfürdö-Ciz-kiipele, z. XVHL

Next

/
Oldalképek
Tartalom