Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-22 / 163. (1201.) szám
1926 július* 22, csütörtök. ^amM^VWitoR.-HIRIiAE Kis-Róma s nagy történelmi élménye: az első magyar egyetem A szlovenszkói Bretagne városa — A kisalföldi gazdag ssk — Rengeteg templom után rengeteg gyár és rengeteg pezsgő — A nyugateurópai stílusú barokk városa Nagyszombat, julius közepe. Valaki egyszer a szlovenszkói Bretagne- nak nevezte el Nagyszombat és környékét. Nehéz megállapítani, hogy mi a hasonlatosság a bretagne-parti mezők és e nagyszombatvidéki síkság között, nem tudom, a belső kulturpolemiára célzott-e az elnevező, lehet, hogy talán a zárkózott és exkluzív városi ncl- gárságot értette és a csontos, gazdag parasztokat — de akármiként is van, tagadhatatlan, hogy különös, értékes, nagymultu sík ez a kisalföldi sik, ez a rengeteg földkincs és istenáldásA vonat belegázol a nagy lapályba. A Vág elmarad. A hegyek leszelidülnek. A fenyvesek, a lombosok, a fejedelmi bércvonalak, a vágányok merész oldalivelései, a haragoszöld hegyi szin, a viz, a kő, a fa, a domb, mind-mind elmaradnak s a szem hirtelen valami kedves aranysárga plein-airhez szokik, nyílt, óriási gabonamezőkhöz, ilyen és olyan veteménytáblákhoz, széles, jó egyenességhez, megtöretlen, kövér napsugárhoz, amint mélységes szent lassúsággal hajózik az óriási földeken a nyugati halvány hegyek felé. ■ Amint a gyors száguld Lipótvártól lefelé, egy pillanatra meg kell érteni Petőfit, a „Mit nekem, te zordon Kárpátoknak" Petőfiét, mert annyi hegy után uj gyönyörűség ez az Alföld. A kis krumplimezők és zabföldek után felejthetetlen méltóságú rengeteg táblák, más arányok, más, feketébb, zsírosabb földek. Szlovenszkó legjobb földjei itt vannak Farkashida, Szered, Galánta körül, csupa olyan bő televény, melyhez hasonlók Európában csak a bácskai csodavidéken ta- • láthatók. óriási földművelés van erre, minden megterem, a nagyszombatvidéki árpa pedig a világ legjobb malátaárpái közé tartozik. (Réngeteg malátagyár is van Nagyszombatban.) Érezni a föld pazar gazdagságát, amint az ember a vonatablakon kitekint. így tart' ez Lipótvártól Modorig,' ahol ’ á 'gabonafölde-; két már erdők és a Kiskáfpatok lailkáinák híres szőlői váltják föl. Addig felejthetoöen a benyomás. Addig megigéz ez a gazdag sikKis-Róma, vagy Kis-Essen földbe épített benzinkút .Az ötödik: széles, egyenes utca, a végében a különálló magas városi torony,, tetejében a kétméter magas aranyozott Szűz Mária-szobor (huszonöt arany dukáttal aranyozták meg hajdan Nagyszombat védőasszonyát). Azután: csupa emeletes ház- Azután: a Főtéren, ahol a városi torony is áll, ősi Szentháromság-szobor, egy utca jobbra, mely a hatalmas gimnázium-konvik- tus-mariánum épülettömbig vezet. Majd magas házak között vezető szűk utca a Dóm felé, egészen olaszos, egészen szép. A gimnázium bárok homlokzata és kupolája, meg az árvaház szép, uj bárok épülete között a gótikus dómig oly művészi összbenyomással vezet ez az utca, hogy a sötétkék ég alatt, a sárgásbarna épületek között, a messzekongó szürke gránitköveken az ember szinte egy kis olasz város nagy múltú utcájában érzi magát. Azután a dóm. S a többi templom. A jezsuiták, az apácák, 'a barátok, az invalidusok, a kórház, a bolondház, a temető, a lazarétum, a pálosak temploma, tiz tágas, szép templom, köztük kettő (a gót dóm és a legtisztábban bárok invalidus templom) óriási, még vagy tiz nagy kápolna, valóban: Kis-R6- ma. De — last nőt least — két nagyon nagy zsidótemplom és a vadonatúj, szintén nagy evangélikus templom is szaporítják a számot! S a konkurrencia? A kémények? Versenyképesek! A hajdani Magyarország legnagyobb nyerscukorgyára (egész város), a Kó- burg-miivek, (egész varos, ma halott város), az állami vagóngyár, a Fischer-féle csokoládégyár, az öt malátagyár, a gyufagyár, máris meg van a templomok száma. S mig a templomoknak egy, legföljebb két tornyuk van, addig .egyedül a Kóburg- müvekben hét óriási kürtő mered az ég felé. A többi apróbb gyárat, a harangöntőket, a téglagyárakat, a kisebb sörfőzdéket, a szeszfőzőket csak a kápolnákkal hasonlítjuk össze — pedig sokszor, szintén szép nagy üzemük van — s bizonyos, hogy a 10—12-es szám itt is könnyedén kihozható. Ugy-e, a reciprocitás teljes? Annyi gyár, amennyi templom. S ennek következtében: pont annyi katolikus néppárti, mint kommunista. Ahol a legtöbb pezsgőt isszák Szlovenszkó legtöbb templomu városa és egyik legnagyobb gyárvárosa ezenkívül a Kis-Alföld szive is és igy óriási mezőgazda- sági város. Gabonapiaca jelentékeny, kereskedelme BljBMWmMWM3TrrTitTlBim7Tíf-a,W^M>w^|||iliiMMilllll>gwriilMnr**-wffirrnTa bm Uiitiii iiwii III i < ii. i i ih mi inn inkm'Iiim ihhühi 'h, h i immmm* Bnl᧫fiiKl# elpusztult Katasztrofális felhőszakadás Temasfeesí — Kétméteres ár söpört végig a fürdőn — ftüégy ember eiptissSn^ — A fürdő berendezését a mezőkön szedték össze Kolozsvár, julius 21. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Az idei nyár borzalmasan rossz időjárása tegnap isméi nagy pusztítást vitt véghez Erdélyben. A temesmegyei kies fekvésű, közkedvelt Buziás gyógyfürdő fölött tegnap rettenetes felhőszakadás vonult el, amely óriási károkat okozott. A földtől a felhőkig érő hatalmas viztolcsér percek alatt elárasztotta a gyönyörű fürdőtelepet és a Buziás községen átfolyó Nyilas patak ellenállhatatlan gyorsasággal kiáradt. Az árvíz olyan rohamosan terjedt, hogy a gyógyterem ter- raszán uzsonnázó közönség ijedten az asztalokra menekült, hogy életét megmentse. Hamarosan egy méter magasra emelkedett a viz a teremben és a vendégeket csónakok híján teknőkkel mentették ki a kellemetlen szituációból. A fürdő mélyebb fekvésű részein is csakhamar egyméteres viz hömpölygött. Egyes utcákon a viz magassága a két métert is elérte. A főutcán két ház, a községben busznál több épület összedőlt. Ágyakat, asztalokat, székekét és más bútordarabokat ragadott magával az ár. - Ma a mezőn szedték össze a fürdő beTéhdezéáéf. dohányraktár negyed millió íéinyi árukészlete teljésén tönkre-' ment. Az üzletek és raktárak mind élpusztultak. A legelőd volt juhnyáj és sertéscsorda nyomtalanul eltűnt. A kár felbecsülhetetlen. Eddig egy kisleány holttestét húzták ki az árvízből. Kiviile még egy 18 éves leány, egy öregasszony és egy katona veszett el. A fürdő teljesen elpusztult. A megrémült vendégek a felhőszakadás után utolsó emberig elhagyták Buziás fürdőt. • Tanuk napla a Rákosi-pőr föiSrgyaBásán A rendőrfanáesos mesélek mencfja a vácSSoüak meglepetését Moszkva magasra értékeli® a Végi-párt megalakulását A Kisalföld fővárosa Nagyszombat. A vonat száguld s egyszerre csak, mintha földből nőnének ki sokalaku tornyok, magasábbak, alacsonyabbak, kupolák és nagy házak tetői ugranak a szem elé. A legmagasabban a dóm két kakasos tornyával, azután a városi torony aranyozott csúcsával, néhány kettős templom- torony, néhány szimpla, egy lapos és széles campanille, (az evangélikus templom), ilyen tornyok, olyan tornyok, 8 igaz a régi mondás: Kis-Róma, Parva Roma, a régi-régi ájtatos város. Innen a vonatról a sokszínű, soktornyu kép tagadhatatlanul szép. Hátul, messzin és halaványan a Kiskárpátok lánca, a Burián, a Vetterlin és a Viszoka, elől ez a kiemelkedő, magasabb fekvésű város, azután a sik, a földek és a tanyák, a dolgozó emberek és az igavonó állatok, nyugalom és napsugár, élet, gazdagság. Évszázados tornyok garmadája. Évszázados kép. De ha a régi halott fölelevenedne és megnézné a kedves tornyokat, úgy innen a vonat helyéről újat is látna. A tornyok mellett gyárkéményeket. Budapest$ julius 21. Budapesti szerkeszho- ségünk telefon jelentése. A Rákosi-pör mai törvényszéki tárgyalásán a tanúkihallgatásokat kezdték meg. Schweinitzer rendőrtanácsos az els^tanu. Elmondja, hogy a nyomozás során Bécsben, Berlinben és Párisban is megfordult. Bécsben arról értesült, hogy moszkvai szovjet magasra értékeli a Vági-párt megalakulását. — Igaz-e, hogy a vádlottakat elfogatásuk után tettleg bántalmazták? — kérdi most az elnök a tanútól. — Ez irfese — válaszolja Schweinitzer. — Mindjárt gondoltam, hogy ezzel fognak elő állam s ezért orvossal megvizsgáltattam őket. A vádlottak intéznek most hosszadalma- san kérdéseket a tanúhoz, amit azonban a bíróság végül is beszüntet. Schweinitzeri vallomására megesketik. Hein detektivfelügyelő a következő tanú. A nyomozás lefolytatását részletezi, majd kétségbe vonja, hogy a vádlottakat bántalmazták volna, őt is megesketik. A tárgyalást holnap folytatják. Javulás a magyar-cseliszievák gazdasági háborúban Engedékenység mindkét részről — WaS&ssireilBeg még e hónapban megkezdődnek a Tátrában a tárgyalások Budapest, julius 21. (Budapesti szerkesztősegünk telefonjelentése.) Politikai és gazdasági körökben megnyugtató hatást keltenek a Prágából érkező jelentések, amelyek a csehszlovák kormánynak azon törekvéséről számolnak be, hogy a Magyarország és Csehszlovákia közti gazdasági háborút lehetőleg kiküszöböljék. A csehszlovák kormánynak különösen az a legutóbb kiadott rendelete tett jobb hatást, amelyet az 1926 junius 22-én kelt vámtörvény második szakaszának életbeléptetése tárgyában adtak ki. Külpolitikai és gazdasági körökben a helyzetet most úgy fogják fel, hogy ez a szakasz, amely felhatalmazna a csehszlovák kormányt ,hogy a vámtételeket olyan országokkal szemben is leszállíthassa, amelyek Csehszlovákiával még nem állanak szerződéses viszonyban, de velük tárgyalásokat folytat, azt jelenti, hogy ma már a csehszlovák kormány is súlyt helyez arra, hogy kellő tárgyalási alapot nyújtson a két ország közötti gazdasági viszony rendezésére. Beavatott körök úgy látják a helyzetet, hogy a feszültség, amely a két kormány és a magyar és csehszlovák gazdasági körök közt a gabonavámokkal kapcsolatban még néhány nap előtt is fennállott, észrevehetően javult. Feltétlenül kedvezően fogja befolyií- solni a helyzetet a magyar kormánynak a mai napon Prágában átnyújtott válaszjegyzéke, amelyből kitűnik, hogy a magyar kormány komolyan törekszik a magyar -csehszlovák gazdasági viszony végleges rendezésére. Ezzel kapcsolatban gazdasági körökben rámutatnak Magyarország és a csehszlovák köztársaság gazdasági egymásrautaltságára és azokra a természetes vonatkozásokra, amelyek a két állam között gazdasági tekintetben fönnállaiiak. Most várják a csehszlovák és magyar kormány képviselői közt megindítandó tárgyalások helyének és időpontjának kijelölését. Beavatott körök tudni vélik, hogy a két állam képviselői minden valószínűség szerint még e hónap végén találkozni fognak egymással, még pedig valószínűleg egy tátrai fürdőhelyen. Sőt, a kémények ma már lekonkurálták a tornyokat, többen vannak, magasabbak, ragyogóbbak. Valamikor e kémények abban is különböztek a tornyoktól, hogy vígan füstölögtek, mig a templomok nem, ma azonban sokuk némán és tisztán áll, úgymint a valódi torony s füst régesrég nem hagyta el nyilasát. Ez is korjelenség, ez is való, a lényeg azonban mégis az, hogy a tornyok mellett győztek a kémények. Többen vannak, magasabbak, ragyogóbbak. Idő volna a revízióra: Kis-Róma,- ma akár Kis-Essennek vagy Kis-Glasgownak is nevezhető! Tiz nagy templom, tiz nagy gyár Húszezer lakosú város. Városias város. Emeletes város. A pályaudvaron két autóbusz is áll, rajta kívül taxik meg^fiakkerek. Az első benyomás: épülő házak. A második: az aszfaltozott gyalogjárda gondozott parkon vezet végig. A harmadik: kis fahíd a pocsolyás Trnavka-patak gyárakban dolgozott piszkos vize fölött. A negyedik: Stefanek szobra és a lüktető, forgalma nagy- Nem csoda, ha ennyi minden gazdagsággal rohamosan fejlődik 9 lassan-lassan valósággal Pozsonynak, a fővárosnak depandence-a lesz. 9 — Csak egy kis konjunktúra kellene — sóhajtják a kereskedők, az iparosok és a gyárosok. — Csak egy kicsit kevesebb eső esne, — vágyjék a magukét a gazdák. Mindenkin nem lehet segíteni. S a panasz ellenvetésére csak ennyit: Beszéltem egy neves pozsonyi pezsgőgyáros ügynökével. — Nagyszombat? Uram, van ott egy kávéház, amelynek évente a legtöbb pezsgőt szállítjuk egész Nyugatszlovenszkón. Milyen jó gazdag emberek lakhatnak ott! Az eset tényleg arra vall. S arra, hogy Nagyszombatban szívesen mulatnak. Epiku- reisták. Talán ezért a szlovenszkói Bretagne? A történelem itt kulturtörténclem A gyárak a jelent képviselik. A pezsgő a gazdagságot. A tornyok a múltat, a nagyon- nagy múltat. A várost vak Béla alapította egy nagy bogáncserdő közepén- (Tyrnau-Dürren- Au-Trn-ava). Csakhamar szabad királyi város fejlődik belőle, jó gazdag, kereskedő város. Német telepesek jönnek, céheket alapítanak, minden a legtisztább nyugateurópai kulturstilusban folyik. Műveltség van, az emberek olvasnak, van gót világuk, reneszánsz kultúrájuk s igen gazdag barokjuk. Kevés város volt a hajdani Magyarországban, mely ily lényegesen müveit és nyugateurópai lett volna. Ferencren- diek már a 14 .században itt vannak, majd a Pálosok jönnek, az első jezsuiták és a szerzetek nyomában, kitűnő iskolák keletkeznek. Magyarország egyik legelső könyvnyomdája itt működött. A káptalan könyvtára a Mátyás királyéval vetekedett. Festők, szobrászok, építészek, hemzsegtek a szép, széles utcákon s minden ősi nagyszombati család háza tele van régi kulturemlékekkel: képekkel, könyvekkel. S a valódi nyugati fejlődés tényleg csak akkor kezdődött, amikor Magyarország hercegprímásai a törökök elől Esztergomból Nagyszombatba menekültek. Jöttek az oláhok, a Forgáchok, a tábornokok, a püspökök, szédítő arányú magyar kulturfejlődés indult meg, minek betetőzéseképpen Pázmán Péter, Magyarország itt élő kardinálisa, 1635 körül megalapította az egyetemet. Már előbb itt jártak iskolába a Zrínyiek s Miklós itt szívta magába a magyar levegőt- Az egyetem óriási épületeket emeltetett s tudósok, könyvek jöttek garmadával. Közben a magyar korona is itt bujdosott, meg van még a ház, melynek homlokzatáról immár leka- partatott a korona monológ-mondása: „Hic ego sub tectis quon, — dam peregrina qui- evi“. Évek. múltak, évek jöttek, a céhek és az egyetem szép egyetértésben virágoztak* Ányos Pál bátran énekelt a pálosok kolos- torában, mig egyszer a király Budára parancsolta az egyetemet. A céhek is megszűntek, uj idők szele jött, Nagyszombat hire, dicsősége fogyott, fogyott s várta a feltámadást. Csak a kultúra emléke maradt meg, a kultúra szeretető, hisz Nagyszombat egész története kulturtörténelem. Tiszta, szép észesemények városa ez a város s a bástyafal, a mély árok, az elvétve ki-kiütő harcok dacára egyetlen nagy múltja van: a kultúra s egyetlen nagy történelmi élménye: az egész várost uraló hatalmas, hajdani, első magyar egyetem. Mely még ma is él és virágzik és nagy és európailag jelentős — Budapesten. Büszke vagyok minderre. Hisz Nagyszombat szülővárosom. Szvatkó Pál. A bártfa-fiirdői nemzetközi sakkverseny A bántfai nemzetközi sakkverseny iránt országszerte óriási érdeklődés nyilvánul meg. A lengyel konzul táviratilag üdvözölte a versenyzőket. Azonkívül Prágából, valamint számos magyarországi, németországi és ausztriai sakkörtől sok üdvözlő távirat érkezett. Az első forduló a következő eredményeket hozta: Sehultz—Walter remis, Tartakower győz Balogh dr. fölött, Asztalos és Chodera jáiszmája harminc lépés után eldöntetlen, Mattiam győzelmet csikar ki Vécseytől, a többi partié remis. A második fordulón a Mutter (Ausztria)--Colié (Belgium) játszmában Mtiller 34 lépés után győz. Tartakower 45 lépésben legyőzte Schulzat. Matti- son—Sterk-játszma 37 lépés után eldöntetlen. Ugyancsak eldöntetlen a Balogh dr. és Asztalos dr. közti játszma 40 lépés után, valamint Walter dr. és Prokes játszmája 36 lépés után. Függőben maradt Vécsey—Koszties és Ohodera—Kmooh játszmája. Előbbi partiéban Koszties, utóbbiban pedig Kmooh áll jobban. A verseny állása ez után a forduló után a következő: Tartakower 2 pont, Müller 1 Yt, Mattison 1%. A többi függő. 5
