Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-21 / 162. (1200.) szám

6 1926 julius 21, szerda. K eresziül-kasul Ruszinszkón Munkács, az újdonsült főváros — Néhány percnyi tapasztalatok a nagyzsupanátuson - - A nagyzsupa hirtelen megszervezése valóságos közigazgatási katasztrófa Munkács, julius 20. (Ruszinszkői szerkesztőségünktől) Most az egyszer, mint a P. M FI. ruszinszkci szer­ke.-z tőségének beltagja. F'o -d utón ; ohantain végig Ruszinszkón. Az első felfedezés, amit tet­tem az, hogy meggyőződtem róla, miszerint Ruszinszkó valóban kicsiny tartomány. Olyan kicsi, hogy az ember néhány óra alatt végig- száguldhat rrUt.i Nem csoda tehát, na ebből a kicsiny tartományból a nagy-zsupa valóság­gal kilóg . . . Az uj „főváros“ Az oldalcímből tudja mindenki, hogy •Munkácsról van szó. Ha egy magunkfajta em­ber betéved ebbe, a kétségtelenül élelmes és amerikai méretekben fejlődő városba, úgy ér­zi, mintha bizonyos lenézéssel állnának ve­lünk szóba. Egyébként a fejlődés lépten-nyo- mon elénk mutogatja magát A gebe konflis­ló, a nyakáról lelógó rozsdás vederrel, ez a fe­lejthetetlen munkácsi specialitás, eltűnt a bér­kocsi standról. Helyét bérautótábor váltotta fel. Oo, oh, hová lett a régi munkácsi tipikus fiakkerromantika? Eltekintve az óriási autóbuszforgalomtól, amely Munkácsot e kis ország valóságos köz­pontjává teszi, a fővárosiasan parkírozott fő­tér mindenki bámulatát kiérdemelte . . . A nagyzsupánátus Hanem hát mindez törpeség azon nagy büszkeség mellett, ami minden munkácsi em­ber szivét eltölti, amikor a városháza kéteme­letes palotájára feltekint. Itt van most a nagyzsupánátus. A nagy kapu alatt posztoló egyenruhás és nem egyen­ruhás rendőröknek nagy tömege a legnagyobb bizonyság arra, hogy valóban itt helyezték el a republikának legújabb állami intézményét. Felírás még nincs az épületen, de azért a ragyzsupán már elrendelte, hogy minden ruszin cégtáblát cseh szövegű cégtáblával cseréljenek ki a kereskedők, minden sarkában, minden bútordarabon nya­lábszámra hevernek az elintézetlen akták. A referens keserű arccal mutat rá egy majdnem félméter magas aktanyalábra: — Ez kérem a tegnapi posta . . . Bécs, julius 20. (A Prágai Magyar Hirlap bécsi tudósító­jától..) A Bristol kék selyemmel ki tapétázott mahagoni-szalónjában fogad Rabindranath Tagore, a nagy hindu költő. Készséggel felel a feltett kérdésekre tiszta angol nyelven. A beszélgetés a kövekezőképpen folyt le: — Utolsó bécsi előadásán, Sir, többek kö­zött a nacionalizmust szintén az emberiség ideál­jának veszélyeként tüntette fel. Ma azonban ép­pen Középeurópa a nacionalizmus központja. Itt van például ez az ország: Ausztria, amely Né­metországihoz akar csatlakozni. Miként vélekedik erről a konkrét nemzeti problémáról? —Ezt a kívánságot kulturális szempont­ból a lehető legtermészetesebbnek tartom. Tudom ugyanis, hogy Ausztria népe nyelvi, faji és nemzeti szempontból egységes Német­ország népével, másrészt Európa uj tagoltsá­ga a nemzeti kisebbségek elnyomása miatt számos veszélyt rejt magában a békére. Mind­azonáltal úgy tudom, hogy a győztes hatal­mak akadályokat gördítenek a csatlakozás elé. Miként a többi európai bonyadalmak, úgy ez a tiltalom is nagy kárt jelent az em­beri kultúrára nézve. A bonyodalmak foko­zatosan elpusztítják Európa reális hatalmi pozícióját. Ázsia számos nagy embere ellené­re is Európa számára még mindig a sötétsé­get jelenti. Ezt európai szempontból igeri saj­nálatos körülménynek tartom. Ázsia népei már elfelejtették a világháborút, nem gyűlölik a németeket, hanem tisztelik őket, mint tudó­sokat és kutatókat. Németország egyébként j örülhet, hogy elvesztette gyarmatait, mivel a | Szavában már ott érzik a bekövetkezendő káosztól való félelem. Egy másik szobában egy szegény zsidó már két napja jár egy diszpenzáció után. Meg­kapná, de illeték fejében 800 koronát kérnek tőle ... A szegény ember siránkozik. Egész vagyona nem ér 800 koronát . . . A látványból elég volt . . . Munkács büszke a zsupájára, de ezt a büszkeséget egész Ruszinszkó meg fogja siny- lerd . . . kolniális államok demoralizáciőja a gyarmati uralomból származik. A hindu próféta-költő azután kjelentette, hogy Európa számára a pusztulástól való me­nekülés egyetlen útja, ha korlátozza a szü­letések, a szaporulás számát. — Hogyan, Sir? — vetettük közbe. — Az ázsiai népek azonban tovább szaporodhatnak? Hiszen Ázsiában azt. tartják, hogy jó emberek­nek sok gyermekük van. — Ennek a közmondásnak az igazságát nem ismerem el. Ismétlem azonban, hogy Európának korlátoznia kell a szaporodást, mivel Európában már nincsen hely még több ember számára. Ezért igyekeznek az európai nemzetek hódítani Ázsiában és Afrikában. Ezek a hóditó törekvések azonban könnyen el­pusztíthatják az európai kultúrát. — Mit tart. Sir, a bolseviamusról? — koc­káztattam meg az utolsó kérdést. — Vájjon al­kalmasnak tartja-e a bolsevizmust Európa meg­mentésére? — A bolsevizmushoz semmiféle belső, érzelmi kapcsolataim nincsenek, mivel a kom­munizmus az erőszak rendszere és eredmé­nye, már pedig minden erőszak ellenerősza- kot vált ki. A bolsevizmus véleményem sze­rint szociális téren épp oly elhibázott kísér­let, mint a többi európai államok politikája nemzeti szempontból. Ettől oltekmtve a bolss- vizmus már külső megjelenési formájában el­lensége minden kultúrának. Nem a tömeg­organizáció javíthatja meg a világot, hanem lehetőleg sok individualitás kiképzése. Az egyéneknek kell megjavulniok! — mondja bucsuzás közben a hindu próféta. Beszélgetés Rabrindranath Tagoreval ezzel is dokumentálva, hogy itt minden bi­zonnyal Ruszinszkóban vagyunk . A zsupanátus belseje nyüzsgő ujéhtábor- hoz hasonlít. Itt látjuk a kicsi Ruszinszkó vala­mennyi ügyes-bajos emberét. Kinek útlevél, kinek beutazási engedély, iparigazolvány, diszpenzáció, vadászjegy és még sok más mi- minden kell. Az is igaz, hogy Munkács nagyon hamar beleélte magát a nagyzsupába, mert a folyosókon lépten-nyomon találkozunk bennszülött ki­járókkal, akik között természetesen ügyvé­det még véletlenségböl sem lehet látni. Ugylátszik igen jövedelmező üzlet lehet Mun­kácson a kijárás , . t égbekiáltó bűn Pár perc kell hozzá és ha az ember végig­nézi a hivatalokat, akkor látja, hogy a kormány égbekiáltó bűnt követett el az­zal, hogy hamarabb életbe léptette a nagyzsupát, mielőtt azt megszervezte, illetve a szervezési fokozatosan végrehaj­totta volna. Ehhez persze hónapok kellettek volna. Miért sietett vele? Senki se tudja. Mert igy, talán a forradalom utáni első években még elfogadható lett volna egy ilyen összehányt intézkedés. De az államalakulat nyolcadik évéhen, amikor a közigazgatás már eléggé zavartalanul funkcionál, ekkora zavart csinálni igen nagy hiba volt. A nagyzsupa egyelőre képtelen megbir­kózni a ráháruló feladat k tömegével. Ember legyen, aki az akta tömeg bői egyetlen aktát is ki tud halászni. Nem csoda, hiszen tizenhárom napi fenn­állása óta a nagyzsupanátus iktatószáma már a háromezret jóval meghaladja. Benézek egy referens szobájába. Az iro­dahelyiség berendezése primitív. A szobának 1 Mm. Krisztus irtásiéig! 1 | Tizenegy nyelvre lofordi- ^ (A totfc, világsikert elért könyv. © f, (£ éj Ara főzve: 65.— $ 5 » kötve 75— J ^ Megrendelhető a „Prágai ® 2 Magyar Hírlap" könyvosz- ^ *> tályánál, Prahair.,Panskál2. #‘!i V UJ •©••©a ® »»©•••••••«««© Kilenc nemzet fiai a Rákóczi-tábortüznél A magyarság lelki egységének szimbóluma. — A világ főcserkésze könnyes szemmel hallgatta * ku­ruc dalokat. Csodálatos júliusi este. Fáradtan pifaegnek a megyeri dombok, délután volt a Nagy tábor ünnepé­lyes megnyitása a nagyközönség részére. A sok ezernyi érdeklődő, a megjelent előkelőségek ott maradtak alkonyat után is. Nagy esemény lesz ma: mindenütt, a világ minden pontján, ahol ma- gyer cserkészek táboroznak, fellobban ezen az es­tén a máglya és az egymástól elszakított szivek villamos szikrái, a bilincsbe verhetetlen érzés és a szabad gondolat átrepülnek a határokon, összefog­nak egy hatalmas lángba, amely Dévénytől Bras­sóig ér. Néma csöndben jönnek a köpönyeges cserkészek és a közönség. Fürge cserkészfiuk élesztik a tüzet a völgyben, köröskörül dombok, zsúfolásig telve a várakozók ezreivel. Körülbelül 7000-re becsüljük a jelenlevők számát. Harsogó éljen: megérkezik Lord Hampton, a világ főcserkészének helyettese és kiküldött kép­viselője Teleki Pállal, és Khuen Héderváryval. A magyar fiuk között elszórva ülnek az angolok, né­metek, osztrákok, lengyelek, lettek, dánok, izlan­diak és olaszok. Csillogó szemmel bámulnak a máglya rőt szikratengerébe, mélységes meghatott csönd uralkodik a völgyben s mindenki érzi, hogy ez a tábortűz komoly és mély jelentőségű. Az év­ezredes magyar bánat suttog az éjszakai szellőben, megremegteti kilenc nemzet fiainak a lelkét. Ak’k itt voltak, azok megértették, átérezték egy kereszt- ref eszi lett nemzet ezeresztendős fájdalmát. Úgy pislogott a tábortűz, mint egy felszakitott seb: „Recrudescunt inclytae gentis Hungáriáé vul- nera“. Sik Sándor, a zengőszavu pap kezd szőlani. Szavai úgy kondulnak, mint a holtakat ébresztő harangütések. Hitet tesz a magyarság széltörhelet- len lelki egysége mellett. Számunkra összefogó acélkapocs a nagy Fejedelem emléke, amelynek egyaránt áldoznak itt, Erdélyben és Szlovenszkó- ban is. Hangsúlyozza, hogy minden magyar cser­késznek tisztelettel és büszke szeretettel kell gon­dolnia a prágai Szent György Kör cserkészeire, mert tőlük jött a Rákőczi-tábortüz gyönyörű gon­dolata. A Nagytábor nevében testvéri köszöntést küld nekik. Szavaira dörgő „huj-huj-hajrá" a fe­lelet: igy üzennek észek. felé a megyeri táborból. Fölsir a tárogató; Rákóczi búcsúja: „Jön a né­met, dúl, fal, éget, mindent rabol, pusztít, ker­get..." Meghatott arcok mindenütt, a külföldiek izgatottan figyelnek: miért könnyesek itt az ar­cok, mi van sirnivalő azon az együgyű, naiv kis nótán, hogy „Gyönge violának letörött az ága ...“? Miért hasit marcangoló fájdalommal ezernyi szív­be, hogy „Suhog a szél Késmárk felett"? Föláll a tábortűz vezetője és 7000 cserkész egyszerre kezdi énekelni a „Krasznahorka büszke várá“-t, utána pedig a „Csínom Palkó" !. Fensége^ látvány: mintha egy hétezer szájú, fegyelmezett, betanult énekkar énekelne2 pedig csak egy cser­kész dirigál a lobogó tűz mellett egy-egy karmoz­dulattal, Nem kell ide karmester; a szivek belse­jében lakó magyar erő dirigál. Szavalatok jönnek, a kuruc kor édes-bus fáj­dalma zokog bennük. Farkas Gyula beszél; sza­vaira nem marad szárazon egyetlen szem sem. A zenekar kuruc dalokba kezd. Mélázva nézi mindenki a parazsat, lord Hampton szemében is könnyek ragyognak, ilyet nem láthatott a boldog és gazdag Angliában. A büszke fájdalom nem adatott meg senkinek, csak a magyarnak. Rákóczi-induló.... mintha föllángolna újra, a már-már kialudni készülő zsarátnok. A vértforraló ütemek villámmá változtatják a könnyet, az arcok­ba kergetik a vért és keménnyé teszik az öklö­ket. Kilenc nemzet fiai állták körül a Rákóczi tá­bortüzet. Érezték, mert érezniök kellett, hogy a szeretet, amely összeköti őket ezen az estén, nem múló jelenség, hanem maga a jövendő. Csak egy igazságában vérig sértett nemzet fiai tudnak igy ünnepeim, ennyi méltóságteljes fájdalommal. Érez­ték, hogy a megsértett igazságra egy balzsam van csupán: a megértés és az elégtétel. Ez volt Rákóczi fejedelem tábortüze a megye­ri cserkészek táborában.... A legmagasabb domb tetején, ahonnét a pa­rancsnokság sátora tekint a Dunára, előkelő társa­ság gyülekezik: ott vannak a főoserkész kíséretébe” az idegen csapatok vezetői, a magyar társadalmi élet kitűnőségei. A Duna csobogása felhallatszik a dombra, a távolból Szentendre lámpái ragyognak, délről Budapest fénytengere világit az éjszakába. Pattogó indulókat játszanak a zenekarok, harsog­nak a vidám cserkésznótáik ... Szentendre felől villogó piros pontok tűnnek fel: a vizi cserkészek csónakra ja közeledik, valóságos ragyogó flotta. Zenekaruk is van; gyönyörű tempóval jönnek. Az egyik csónakról tarka rakéták sivitanak az ég felé, szétrobbanó osillagzáporuk visszaragyog a Duna fekete tükrében. Gyönyörű látvány: sötét koszo­rút fonnak a megáradt folyamon a budai és a pi­lisi hegyek, a cserkészflotta lampionjai integet­nek, rakéta zug, fényszóró világit a távolba. Har­sognak a zenekarok és felhangzik az ezernyi cser- készfiu földet, rengető csatakiáltása ... Takarodó. Pihenni megy a tábor. Lord Hamp­ton sátra előtt magyar fiuk állnak diszőrségen és vigyáznak az indiai alkirály öccsének álmaira, örök szimbólum ez: ezer éve igy áll a magyar a nyugati kultúra kapujában és őrködik- Mi volt a hála mindezért? Megérti ezt Lord Henry Hamp­ton, megérti az angol nemzet és az egész világ? Őrködjetek magyar cserkészek. Ez az igaz magyar férfi sorsa: kitartani keményen, bátran, mindhalálig. Megyeri nagytábor, julius 16. Olvedi László. A Nagyasszony legközelebbi száma lapunk pénteki számának mellékleteként fog meg­jelenni. — Herczeg Ferenc a budapesti egyetem dÍ6zdoktora. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon: A budapesti tudományegye­tem bölcsészettudományi kara elhatározta, hogy Herczeg Ferenc irót a bölcsészeti disz- doktori címmel és oklevéllel ruházza fel. Horthy Miklós kormányzó ma megengedte, hogy Herczeg Ferencet diszdoktorrá avassák. — Udrzal megbetegedett. Udrzal Fe­renc képviselő, volt nemzetvédelmi minisz­ter súlyosan megbetegedett. Betegsége hosz- szu időre megakadályozza abban, hogy a po­litikai életben részt vehessen. — A csehszlovákiai magy. újságírók szindikátu­sának végrehajtó bizottsági ülése. A csehszlová­kiai magyar újságírók szindikátusának végrehajtó bizottsága vasárnap délután A ix inger László dr. kerületi elnök, majd Dzurányi László országos el­nök einökiié9évei rendes ülést tartott Pozsonyban, amelynek tárgysorozatán az elnöki és titkári je­lentésen kívül, szerepelt még az újságíróik szociá­lis biztosításának előkészítése is. Az illetékes prá­gai szakbizottságokban képviselve volt a magyar szindikátus is, amelynek tagjaira a törvény ugyan­csak vonatkozni fog. A bizottság 30 napos határ­idővel albizottságot küldött ki a kollektív szerző­dés tervezetének kidolgozására. A bizottság elha- tánozta, hogy országos akciót indít a szindikátus segélyalapjának megteremtése céljából. A terv szeriint október folyamán valamennyi csehszlová­kiai magyaT lap közös lapot jelentet meg, amely­nek jövedelme a szindikátusi segélyalap céljait szolgálja. Akció indult meg az irányban is, hogy az újságírók adóit a kiadók fizessék. A végrehajtó bizottság megbízta az elnököt, hogy a Kazinczy- Társa Ságnál a Kő rm endv-Ékesdéle ajándékból ki­folyólag tulajdonát képező kassai-bankőhegyi vil­lának a magyar újságírók és írók üdülése céljaira való felhasználását szorgalmazza. A miagyar újság­írók céljaira rendezett kassai műkedvelő előadás­sal kapcsolatban a bizottság megállapitotta, hogy, az előadás jövedelme és az ezzel kapcsolatos gyűj­tési akció nem a csehszlovákiai magyar ujságiró- szindikáitus javára történt, amely egy kivételével valamennyi csehszlovákiai magyar napilap mun­katársait magában egyesíti. A bizottság eziután tag- felvételi kérdésekkel foglalkozott s végül elhatá­rozta, hogy legközelebbi rendes ülését Kassán tártja meg, valamint elhatározta még azt is, hogy augusztus hó folyamán rendkívüli közgyűlést tart Ungvárobt. — A budapesti közigazgatási bíróság al­elnökének biciklibalesete. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Benedek Sándor dr-t, a közigazgatási bíróság másod­elnökét tegnap este súlyos baleset érte. A' Csermely-utcán lakása felé haladva elütötte őt kerékpárjával Bancz László épitésztanuló. A bíró oly szerencsétlenül esett el, hogy súlyos lábtöréssel szállították be a kórházba. A vigyázatlan fiatalembert bekísérték a főka­pitányságra és megindították ellene az eljá­rást. — Halálozás, özv. Fisaher Károlyné szül. Bli- scher Matild, néhai Fischer Károly volt göFnicbá- myai .tekintélyes kereskedő neje, életének 78 évé­ben Budapesten meghalt. A megboldogultban Fi­scher Károly m. k. erdőtanácsos anyját., Eliecher Viktor dr., a Magyar Bank igazgatóságának alel- möfce pedig nővérét gyászolja. — ötÓTes találkozó. A lévai Irgalmas Nővérek intézetének 1921. évben a polgári leányiskola IV. osztályát végzett növendékei julius 25-én tartják ötéves 'találkozójukat Szliács fürdőn. Ezúton is fel­kérjük kedves osztálytársnőinket, hogy ezt a mind­nyájunkra nézve oly kedves évfordulót megjele­nésűikkel minél impozánsabbá tenni szíveskedje­nek. A jelentkezések Tolnay Lenke, Levice, Báli- utca, cimére küldendők. — Kommunistából fascistarezér. A szo­cialista sajtó néhány nappal ezelőtt jelentet­te, hogy a Rude Právo és a Rovnost cimü kommunista lapok volt főszerkesztője, Do- lezal cserbenhagyta a kommunista pártot és a morvaországi fascisták egyik vezető em­bere lett. A brünni Moravská Orlice cimü fascista lap tegnapi számában megerősítette ezt a hirt s bejelentette, hogy Dolezal a lap kötelékébe lépett. — Megfigyelés alá helyezik a galgóci családirtót. Nyitrai tudósítónk jelenti: Né­hány héttel ezelőtt részletesen foglalkoztunk Krisztek János galgóci kőmives rém tetté­vel, aki fejszével és késszurásokkal megölte feleségét és három gyermekét. Miután bebi­zonyosodott, hogy Krisztek terhelt családból származik, elmeállapotának megfigyelése végett, beszállították a nyitrai megyei kór­házba.----- - — i..^,--------- — xx Nincs a magyar ifjúsági irodalomban még egy olyan könyv, amely kiállítás, tartalom és ár tekintetében fel tudj^i venni a versenyt a Tapsi­füles nyuszikával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom