Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-18 / 160. (1198.) szám

10 1926 julius 18, vasárnap. Gyerek fölötti széles szomorúság Irta: Szombathy Viktor. Mémet folyóiratok — Junius „Die Neue Rundschau". (S. Fásöher, Berlin.) Thoinas Mann befejezi párisi számadását: látoga­tásának objekfiv mérlegét adja naplója. A. Halit- sc-her keleti útját í oly balja. Az év elejétől húzódó útirajzot nem tudjuk megunni. Mindig uj és színe­sen érdekes. Emil Lederer: „Oroszország a világ- politikában" c. alatt ir. Goering Buddiha-cikke és Hans Oarossa finom novellája: a szám főértékei. — „Die Tat" (Eu. Diedericlis, Jena). Az uj szám sok ■értéket reprezentál. Paul Ernst kissé ósdi konzervativizmussal fölényeskedik „Dosztojevszki és mi“ c. cikkében. Az orosz kérdés különben min­denütt napirenden van. Elisabeih Busse-Wilson a bolseviamus nemzet i pszichológiáját analizálja.' ■ Az északi ember problémája ez alkalommal H. Gum- belt izgatja (Az északi ember lényege). A legérde­kesebb cikk: „A L‘art pour 1‘art és proletár-köl­tészet" — a külföldön is nagyra éri ékelt. Lukács György miivé. — „Die Literatur" (Deutsche Verl.- Anst., Stuttgart). A júniusi szám mint ,,Amerika- Sondcrheft" szerepel. A feltörő uj amerikai iroda­lom keresztmetszetét kapjuk itt a legkiválóbb ame­rikai kritikusok tollából. • Aki ma lépést akar tar­tani a világirodalommal, az nem nélkülözheti az amerikai erők ismeretét. — „Das Kunstblatt" (Aíüienaion, Potsdam-Wildpark). Paul Westheim teljesen modern művészeti lapja rögtön bevezető­ben érdekes cikket hoz Oskar Schiirer tollából: „Paris és Prága: lineáris és ritmikus perspektíva" címen. Tristan Tzara: Mán Ray különleges fordí­tott és mindenképpen izgató Dadaisztikus fotomü- vészetéről ir. A képek megdöbbentik az embert. Mán Ray mágikus bűvöletbe szuggerálja a lemezt. Veronika Erdmann-Czapski Hans Arp lényeges Dada-könyvét, a „Pyramjdenrock“-ot elemzi. Al­fréd Meyer egy fiatal művészt: Benjámin Godro:i-i, mutat be. A szemle és .könyvrovat: lényeges meg­állapításokat ad. (H. Mann „Kobes“-e kellő érté­kére van leszállítva, de Westiheim lesújtó ítélete Ábel Pann-nal szemben kissé túlzott.) — „Die Aktion". Franz Kendert berlini lapja, amely for­radalmi aktív izmus életes gócpontja volt, ma meg­jelenési válságokkal küzd. Uj száma lokális vo­natkozása miatt is érdekes. Fábry Zoltán: „Masa- rvk és a világforradalom" c. cikkében Masaryk könyvén át súlyos kritikával leleplezi a cseh im­perialista kapitalizmus kisebbségi és munkáspcli- tikáját. — A havi folyóiratok mellett ki kell emel­ni a legéletrevalóbb irodalmi hetilap munkáját. Willy Haas lapja, a „Literarische Weit" (E. Ro- wokií, Berlin) ma már igazi fórum. Ez különösen két dologban nyilvánult meg: a berlini Pen-Klub kongresszus és az akadémiai költőszekció ügyében, amikor is életbevágó állásfoglalással bebizonyítot­ta. hogy az emberjogokért való küzdelmet állja és vállalja. Legelső júniusi száma különben a világ- irodalom egyik legnagyobb értékének, az alig is­mert és értékelt, fiatalon elhunyt Franz KaSká-nak van szentelve. A nemrég Prágában elhunyt német ■író neve nem ismeretlen, a Prágai Magyar Hírlap olvasói előtt. A „Magyar Vasárnap" apró minia­tűrjeit gyakran hozza Klopsíock Róbert művészi tolmácsolásában. — Még iszok! Mindig is iszok eztán, értyi, soha józan nem leszek már. Eccer lennék józan, világgá búsulná mmagani ,értyi? Mer ital kell! — De ne tréfállyék, mondom. Gyuvónnya me, ha vétki van. Nem lelkes embernek való ez a1 kocsma. No, gyüjjék haza, sógorkomám! — Ne-emm! — Meglássa, im lebotorkál kigyelmedér az i asszony. Szégyen lesz. — Hát gyüjjék. Én haragszol;. Rá is, meg ma­gamra is, hallja-e, az egész világra is. — Isten segéllyé a kigyelined értelmit. Má mér? — Ne kérgye. Mehet, istenhirivel. Itt gyön ehe kigyelmed helyett a törvénbiró. Isten hozta, Kere­kes szomszéd, iillyék le. Héj, Pesta, még egy pric- certet hozzá Cccc...! Jó, mi? Putnokibó van. —■ Aggyisten! Egy pohárval megiszok, dehát kigyeimet sose ivott pegy. Mibaja? Valami bántsa magát. Az esső? A vetés? Az adó? Mindenkinek baja van vele, ezer ne döglessze a kesergés... — Hmm ... — ... mer én csak mondom, de látom is, de Duhony Takács is mondta mé teunapelőtt, aszongya, kigyelmedet rágja a féreg, mindenki lás­sa. Oszt mér? Maga se a római pápa unokája. Én nem erőszakoskodok, akinek bánattya van, maga ri érte, dehogy éppen kigyelmed esett pocsolyába, e nem fér össze semrgiféle eszméletvei. — Nem bánt engem, senki, semmi. Mér is? Vetettem —: aratok. Búzát vetek, pézt aratok. Enyimet kőtöm. — No isz, jó jó, tudom. De ha kigyelmed csak maga vóna. De a gyerek, meg az asszon... . — Hijj! AsislQkját, ki ne mongya! — Nnno! No lássa, ellanálódott a hiba. Im­ii át az asszony ... — Ö is! — Tán a gyerek ... — No! — Az! — Nem érthető. Az az ötéves jószág mit Dú­sítsa magát? — Engem ne busij. Őt se husi jóm én — Hát ki? Az asszon? Veri? — Nem! — Koplaltassa? — Nnem! — Mihát? — Hát... nem teccik az asszonnak! — Hallya, mosmár igazán árokba vagyok. Hogy a gyerek nem teccik az anyának? Szülő-éde­sének? — Kimondom, no! Az asszon, a Julis, mutko- riba sokat nézegette a gyereket. Mesmeg engem, sajátmagát tyükörbe. Meg az idegen gyereket néz­te. Oszt rítt napokig. Mit rivogsz, mondom. De csak hullatta a csatornát. Egyik este aztán aszon­gya, nem vág a gyerek. Hogy nem Iánál. Hogy se az apja, sa az annya arca. Hogy csúnya, nem si­került. Egyszóval nem illyet remélt. A végin, bőg­ve, hogy én vagyok az oka! Én! Én, az apja! Hát az annya nem közös kérdés a gyereknél? Hát nem kirájfi, nem cukrászlegény, elhiszem. Nem. De, az istenfáját, Istenes Takács fiának niegffelelő, Iste­nes Takács ekéjéhe alkalmatos, nekem, apjának tetszetős! Nohát! — Hát ez? — Ez. Aszongya Julis: nem sikerült a gyerek, hogy duzmattpofáju, karikalábu, lapátfogu, vitor- lafülii. Híj, a mindenfáját, hát királyfit akarsz tő­lem szoktatni, azhiszed, engem is bársonyban rin­gattak? Nekem megfíelelő. Nem nyomorék. Csak hát nem maga a gyönyörködés. A gyerek bőgött. Anyja bőgött. Ne bőgj, mondom nekik, nem tehe­tünk a gyerekről. — Hát ennagybaj! — Ebbaj! Hát tuggya, ezér ülök itt, én nnn akarom őköt látni se. Világgá menek a fiúval. El is indultunk. A Tar-szikláná vótunk. — Csak nem leugrani? — Hát minek másnak? Leugrok a gyerekvei, apja szégyenivei. Pusztujjunk. Tuggya, — (könyö­köljön csak idébb egy kicsit, koccintsuk is, cccc . istenéltesse) — tuggya, vót itt egy ur. Akkor járt kint a szikláim, mikor én. Mozigépe vót. Aszongya, kéne neki egy alak, aki onnat a patakba ugrik. De nem akad, mert veszélyes. Mondom, ugrok én, fiástul. Ne szamárkoggyon, mondja ő. De, mon­dom, jólesz! A halálomval pézt is keresek. lm szerencsém van nekem, utósó napjaimban is, ug­rok is, meghalok is, pézt is kap a családom. A mozis-embernek nagyon kellett és megalkuttunk, mig ő csavargatta a masináját. Valami kalandos história lesz, aszonfa és az ugrás lenne benne a fő­pont. De, hogy merek-e? Merek, mondom, mert úgyis világgá mennék. Aszongya, máj ponyvát fe­szítenek ki. Nem szóltam semmit, hagyom. Máj a ponyva mellé ugrok. Hagy örüjjön az asszon... Nó, Istenéltesse! — Istenisten ... — Miháj! — ?! — — Miháj! — Senkise vagyok! — Miháj! Gyüjjék má haza, az istenszentszerel- mire, micsoda kocsmázó ember lett kigyelmedfcő. Pusztujjunk, azt akarja? — Előbb én! — De a süly! Elitta kigyelmed a jőzaneszit, hogy mindig itt ül. Szántás: semmi. Jó. Búza: semmi. Jó. Malomba kéne menni. Nem megy. Jó.. Dehát én, meg a . .. — Ki ne mondd! Miattatok lettem ilyen po­csék. — No, hogy nem szegyei kend még ember­módra beszélni is. Még, hogy mi miattunk. Hallya, ez oszt... — Csak hallgass. Jótudod: elvettelek. Kellett neked Istenes Takács. Nekemis te. Eljedzés vót, lakodalom vót. Minden teccett. De a gyerek, az mér nem teccik? Az én gyerekem! — Az enyim is! — Nohát, éppenazér! Mibajod vele? — Jézusom! hát kinyögte mégis, hogy e bánt­sa! — Ha külömb gyerek kell, választottál vóna különb embert hozzá, mer .mindenki C3ak magáért tehet eleget'... — Miháj! Ne ordiccson! Édes Miháj, ne hozza szégyenbe magát, meg a gye— — Hallgass! Akinek nem teccik... — Mihájkám, de nekem teccik! — Mi? — Teccik! Gyönyörű, szép, kedves gyerek. Kellemetes, teccetős — Te, asszony, hallod-e... — Hát Istenengemucesegéllyen. Iszen ÉN hoz-tam vi-lág-ra! Kigyelmed CSAK apja vót! — ---hm .... — — Mihájkám, lássa ... — Nem békülök! A gyerek neked nem teccik. Pont. Gyövő héten pézér ugrok vele a Tar sziklá- ró Illyet nem csinált senki! Elmondhatod: az em­berem, Istenes Takács Miháj leugrott urak eiött a gyerekivei. Pézér. Mer az anyjának nem volt tec­cetős a gyerek. Hát aztán igy sajnálkozott meg raj­ta az apa. Pézt is kapott a haláláér. — Az Isten hogy nem tériti vissza kigyelme­det. Iszen vagy berúgott, vagy férebeszél. Józan észvel illyet ki nem gondol. — Pegy biztos! Halálos! — Miháj... — Mihájkám! Édes. Ne bomollyék. Lássa, nem is ordítok, pegy megérdemlené. Hát aszoudom, ez a gyerek is szép, hát még ha... — Mit mondsz? — Hogy ... izé ... talán ... egy másik ... mét- teccetősebb vóna! — Ne bomolly. — Egyigazhitemre. Tudom, Miháj! Még gyö- nyörködőbb, még gyerekesebb. Hogyha te is akar­nád ... hogyha kigyelmed is ... akarná ... — Nem ígérhetem! — De ÉN ígérem, Miháj! Lássa, hogy alázko­dok. — El nem hihető. Nem állhatsz jót érte. — Biztosan tudom. Ha nem inna úgy, ha nem akarna szikláró ugrosni, hanem, ha akarná, hogy egy másik ... Talán lány lesz ... Miháj... Miháj­kám, kedves, no, ne haraguggyék ... Gyerek — gyerek! Egyformásan szép. Józanodjék ki, gyüjjék haza ... Miháj... — Hát jó. Még ez eccer megbocsátok. De te felelsz a gyerek szépségiér! — No, lássa, kigyelmed, — (igenyessen jár­ják) — kár volt bomlani magába. — Jó no. De szép lány lesz? ígéred? — Angyal lesz, Miháj! — De ha azon is találsz kivetnivalót, ha arra is mondod, hogy nem sikérült gyerek — — Mihájkám. Ejnye — (ne botorkállyék) — ilyen apának, mint kigyelmed? A maga gyereke ne lenne sikerült? A legszebb rőzsaszáll nem fog úgy viritani, ha ... ha ... maga is úgy akarja, Mi­háj... ondolóció elegáns képet an arcának, és ha tetszeni akar, úgy haját állan­dóan csinosan és modernül mos­nia és rendbetartania kell. Ma a kisütött haj nélkül egyetled. mikádó sem elegáns és a hosz- szu hajat, ha nincsen állandóan ondolálva, senki sem tudja szé­pen megfésülni. A vassal való hajsütés ma már idejét múlta. A • Vacek- Ijj féle speciális helyiségben tiz teljesei) tökéletes, külföldi ap­parátussal elsőrendű munka­erőktől oly állandó ondulációt , , ,, nyer, amely minden hölgynél nőnapokig eltart. Az állandó ondolációt a vassütés helyett a legújabb vizlondolációval hajtják végre. A mikádó állandó ondolációjának ára, oelíöldi rendszer.......................................................KS 80.— francia rendszer ,,k,KS 12o! _ an gol rendszer .Ke 150._ am erikai, rendszer ....... v i .. K5 200._ B A hajfestósben valóságos fordulatot jelentett,""'az1[Í H „INECTO RAP1D“, csakis Vaceknél festenek ezzel! m a tökéletes amerikai festékkel. K Az egész haj festése........................ . . . KS 200.— 1 |_ _A hajnak hozzáfestése...................................K6 100.— fi A rossz festés tönkreteszi a hajat 8 ezt Vacek átfesté­sével helyre lehet hozni, ősz haj átfestése ,.Hcnné‘* szinre........................ KiS 120.— fe stett haj átfestése....................................... . . Kfi 50.— Mikádó rendbehozását, amellyel a legelegánsabb arcot lehet kapni, specialisták végzik. Ára....................KS 6.— Ha jfonatok, parókák és fodrászkellékek a legelőnyösebb árak mellett kaphatók Vacek-nél, mert egyenesen az előál­lítónál gyári áron kaphatja Óriási választék, diszkrét szétküldés a vidékre minták szerint. Feltűnést keltő Prágában és egész Európában verseny­nélküli Vacek fodrászterme csak hölgyek részére PRÁGA II., Václavské nám. 38, Bejárat Bafa mellett. Csakis hölgyek részére! — Hatvan vendég kiszolgálására berendezve! — Elegáns, modern napi világítás, tisztaság és legnagyobb kényelem. Minden fajtában szakember. Nép- zerü és olcsó árak, nem drágább, mint egész Prágában szokásos. Naponta d. n. 8 órától 6-ig hangverseny.-AAAAAAAAAAAAAAAAáAAAAAAAAAAAAiAAAAAAAAAAAAAAAA£ ! DYNMK01 I < ► 3 a legjobban bevált az összes explóziós ► 3 motorok részére. £ 3 Mindenütt kapható. ► '79TW'rVTTVVTVVrVVVVV7VYTVVvrF7Trv-7yTVV^7V’>>'ryVV*­<>Qoe©c©©Qe£Qe9©©©eöe©©©0©ö©Q©©€*, ologe Dr. Kolb ezelőtt a prágai, frankfurti és berlini bőrklinikák tanársegédje és másodorvosa EB. VndSSStova 31. szám. Wassermann vizsgálat! n©©00<3©3©0®Ö60©©©©í>e©ÖO©O©©O©3©? Alapítva 1796. Alapítva 1^96. Hot Lajos utóda, Baüská Bystrica Szlovenszkó legrégibb és legmoder­nebbül berendezettkeipar gyártelepe Márvány-Rlabástrom ernyők és csillárok, egyszerű, sima, valamint művészies szobrász díszítésekkel ellátva, selyem zsinór felszereléssel, nyugodt fényhatásuk folytán a jelen­kor legelegánsabb és leg­előkelőbb világitói. 5112 Kérjen árjegyzéket Köfürészelés, • csiszolás fényezés, homoksngárvésés villanyeröveL Művészles kivitelű síremlékek útszéli keresztek, köszobrok minden könemben. Bútormárványlapok. Kapcsoló táblák. Iparművészeti munkák: irőszerkészletek, óratokok, hamutartók, szobor állványok stb. márványból. Kérjen árajánlatot. Célszerű kozmetikai tanácsok a nyári idényre! ! ápoláshoz idő és nyug'"’ 'g szükséges! Nyaraló hölgyeknek alkalmas! Hogyan távolítsuk el a kellemetlen mit- essert? Zsiros, pórusos arcbőrt hogyan ápo­lunk? Naponta háromszori meleg arcmosás­sal '3 minden másodnap arcgőzzel. Alapos és észszerű oktatást szerekkel együtt küldök. Garnitúra 37 korona. Biztos és kellemes szer szeplő és májfolt elHn, garnitúra 37 korona. Makacs, régi szeplő és pattanásnyomok ellen hatásos bőrujitót ajánlok, amelytői az arc 4 nap alatt rózsaszínűvé válik. A haszná­lat a társaságban való tartózkodást nem gá­tolja, ára 20 korona. Mindennapi toalett arcápoló és szépitő garnitúra, nagy 77, kicsi 47 korona. Orr- és kézvörösség elleni szer 47 koro­na, szemápoló, s^emszépitő és szemfestő gar­nitúra 47 korona. Kebelerősitő és fejlesztő garnitúra meg­felez ' -'ssal 77 korona. Szőrtelenitő garnitúra 37 korona Henné hajfestőszer minden árnyalatban, használati V Mással 77 korona. — Rende­lésnél hajminta beküldését kérem. Külde­mény cégjelzés nélkül, diszkréten megy. Számtalan köszönőlevél. „IZA“ kozmetikai intézet Pozsony-Bratislava, Stefanik ul. 19. ........................................................................................................................................................................................................................................................................................................... 8 V ■ r I Vasas, szénsavas, gyógyiszapfűrdök. Elsőrendű WS&A f^jl Különböző szórakozások. — Elsőrendű modern I M JtDTFA *“• j Hatszáz holdas ősfenyőerdő közepén, harminc f|$| JMmaa kávéházak*• kilométeres parkírozott sétánnyal. Sporttelepek MŰ* « fűm má ÍK* £m fflA Irssfe a IffamíroMfPlItohhftlV felnőttek és gyermekek számára. ** at*SMSlLbUU«n« SflgfüSril. Klimatikus |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom