Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-15 / 157. (1195.) szám

5 Egységes ellenzéki párt Magyarországon Vázsonyi végrendelete valóra válik — Ksssay, Oárczy, Pakofs az új pártalakylós élén ____________________________ '^k^VWmí^ar-hiklab 19 26 julius 15, csütörtök. megvenni pénzzel, de meg lehet venni egy jó gesztussal, egy mély meghajlással. Amit az angolok már régen tudnak s a legkisebb in­diai maharadzsával szemben is kinos-ponto- san betartanak* ami minden keleti politiká­nak az alapfeltétele, azt a franciák most kez­dik megtanulni künn a világban: udvarias politikát csinálni. Az orvos elharapja a szót. — Sokat nyel­tünk — mondja és kinéz az ablakon. Int a kezével. Cigarettára gyújt, kifújja a füstöt, okos, eleven szemével mosolyogva néz ki a tájba, fölényesen, mint egy felnőtt, ha gyere­kekről beszél. — A franciák . . . Még sokat kell tanulniuk ... — mondja csöndesen és mosolyog és felvonja a vállát. A kereskedő az összes kereskedők óva­tosságával hallgat. Szőüyeges. — Sokat exportál Parisba? — kérdem. Nagy, sötét szemekkel néz rám, csodálkozva: — Semmit — mondja. — Miért? — Mert egy dollár harminc frankot ér, uram. Az én szőnyegem aranyat ér, nem papirt. ♦ Egy kerthez érünk. Aztán mégegy. Hü- vösödik, nyolc óra van. A vonat kertek kö­zött fut, jobbra és balra mindenütt kertek, kuiónös, megtelt, megtömött kertek, — néha egy ház, lépcsős ajtóval, csukott faíáblás ab­lakokkal. Mennyi szépség, micsoda gazdag­sága a tájnak, a földnek, az embereknek, mi­csoda színek! Nem jut ki kertek közül a dö­cögő vonat. Valami óriási oázis ez, a levegő tele a termékenység illatával, Kelet lágy és lelkes vonalaival. Az orvos belemelegedett: — Nekünk sziriaiaknak szokni kell előbb ahhoz, hogy gyarmatként kezeljenek . . . A kereskedő: „A mi piaszterünk három év előtt még arany volt. Mióta a franciák ide­jöttek, a pénzünk értéke harmincadóra esett. Egy papirfrankért Öt papirpiasztert kell fizetni. Egy font ma belekerül" . . . Izgatottan és gyakorlottan számol. — Ez már Damaszkusz — mondja az orvos mellé­kesen. S a zöld kertek között fehéren nyúl­nak föl az első minarettek. A vonat egy kis állomáson, egy kert közepén, csöndesen megáll. Az állomás zsúfolt a harminc utas háromszáz hozzátartozójával. Nagy az izga­lom, mert megjött „a“ vonat ... Az utasok leszállanák, mindenkit külön ünnepelnek egy kicsit. Félreállok, aztán egyedül kimegyek az állomás kertjéből. Soha ilyen lágy, szagos levegőt. Az utca széles, a házak kihaltak, csukottak. Csak egy kút körül arab népség vödrökkel. Egy hegyes minarett felől ordít a muezzin. Az állomástér körül homokzsákokból barrikádok. Óriási csönd. Nem hallani mást, csak a muezzin énekét. Rendben van, Allah az Egyetlen Isten és nincsen más Isten rajta kívül. De hol vannak az emberek, akik imádják? Legionaristák ülnek egy kertben a padokon. Egy üres omnibusz döcög végig az utcán. Egy arab rikkancs a legfrissebb „Ma­tinét árulja a katonáknak, ezt mi hoztuk ma­gunkkal Reyrouthból. Aztán elcihelődnek a katonák, a kert üres. Sokáig ülök itt, már sö­tétedik, meg kellene keresni a hotelt. De nem tudok szabadulni ettől a gonosz képzet­től: egy halott városban vagyok, ráleheltek erre a nagy szines életre itt a háború dög­vészes leheletével, a szerkezet megállt, ot­romba kézzel nyúltak hozzá. Nem igy kép­zeltem el Damaszkuszi Hol az ünnep? Nem érdemes drótsövényeken át tizenkét órát utazni egy vágy elé. Megint szegényebb let­tem valamivel: Láttam. Damaszkuszi Síárai Sándor. Autókatasztrófa Gömürben Az autó egy fordulónál felborult — Két sú­lyos sebesülés Rimaszombat, julius 14. Egy Kassáról Losonc felé igyekvő autó Teske pusztánál egy kanyarodénál felborult. A teljes sebességgel haladó autó darabokra tört és az utasok nagy ívben repültek ki az úttestre. Fogarassi, kassai hentesmester vál­lára zuhant és kulcscsonttörést szenvedett. Menyasszonyának és leendő anyósának az ijedtségen kivül semmi bajuk nem történt. Lomovits Ottó 6 éves kisfiú fején súlyosabb sérülést szenvedett. Fejsebét Rimaszombat­ban Sigmund József dr. operatőr és Komlós dr. varrták be. A soffőr sértetlen maradt. Az autó szerencsétlenül járt utasait egy rozs- nyói autó szedte fel és Rimaszombatba, onnan pedig Kassára szállította őket. xx Bármilyen szempontból érdeklődik Ön az állatok élete iránt, a Kis Brehm -ben mindazt meg­találja. Az ára — ne felejtse el — csak 280 korona, ha nem bir.h egyszerre kifizetni, úgy öt hónánon át törlesztheti. Budapest, julius 14. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A magyar- országi baloldali ellenzéki pártok pénteken egységes ellenzéki párt néven blokkba tömö­rülnek. Az uj pártalakuiásnak vezére Ras- say Károly lesz, elnöke Bárczy István, Pa- kots József pedig az ügyvezető elnöki tisztet fogja betölteni. Az elmúlt napokban állandó tanácskozá­sok voltak az ellenzéki vezérek között. Táv­iratilag hívták Budapestre a demokrata el­lenzéki képviselőket s többnapos tárgyalás után sikerült az ellentéteket az egyes bal­oldali pártok között áthidalni. Ennek ered­ményeképpen a demokrata párt vezetősége kimondotta az uj pártszervezet megalakitá- sát s az ünnepélyes megalakulást péntek dél­előttre tűzte ki. Méj Vázsonyi Vilmos idejében fel­merült az a terv, hogy a baloldali mér­sékelt és harcos pártok között közös Küzdelmi alapot teremtsenek az együtt­Vágujhely, julius elején. Vágujhelyen kétségtelenül az ősrégi zsi­dó hitközség a legérdekesebb. Arisztokrata zsidók laknak itt, büszke zsidók, bátor zsidók és különösen intelligensek. Már a vasúti ko­csiban megismerkedtem-eggyel, aki részlete­sen s önérzetesen a következőket mondotta: — Ugy-e tudja, hogy kétféle zsidók lé­teznek: spanyol zsidók és lengyel zsidók, azaz szefardok^ meg aszkenázok. Nos, Váguj- hely őszsidósága tiszta szefárd, vagyis spa­nyol eredetű. Mikor 1492 után a zsidóságot kiűzték Spanyolországból, nagy részük Hol­landiában telepedett le. Spinoza volt a zsidó­ság nagy hollandiai kivirágzása. Egy évszá­zad múlva Hollandiából kelet felé vándorol­tak a zsidók, áthaladtak Németországon s egy részük eddig jutott. Vágujhelyen meg Bazinban alapították meg az első magyarországi hitközségeket s csakhamar élénk kereskedelemre meg iparra tettek szert. Még ma is él a spa­nyol eredet emléke vagy két vágujhelyi zsidócsalád nevében: nagyon ismeretes a Gomperz (Gomperez)-család, akinek egy filozófus leszármazottja nagy szere­pet játszik a modern német filozófiában. Vágujhelyi eredetű. Vagy itt vannak a Salvendiek, (nevük azonos eredetű a híres grálmondás Mont Salváttal) és még számosán. Persze a legtöbb vágujhelyi zsidó is csak II. József alatt kapott nevet s igy e nevek szintén többnyire németek, de bizonyos, hogy a spanyol eredet már régen különös kiválósá­gokra vezetett. Elsősorban: a vágujhelyi zsi­dó mind tehetséges. Hatalmas pénzurak ke­rültek ki innen, a pesti Hoffmann de Váguj- hely, a bécsi Beiersdorf, vagy hatalmas poli­tikai koponyák, mint Horn Ede, magyar ál­lamtitkár, később nagy belga és francia la­pok főszerkesztője. Kiváló nyelvtehetség volt s Nyugateurópában még ma is él a hire. — De ami a legérdekesebb: ez a váguj­helyi szefárd zsidóság egészen más, mint az aszkanáz s valahogy nem egyesíti magában azokat az akár jó, akár-rossz tulajdonságokat, melyeket általában szemita tulajdonságoknak szokás nevezni. Sőt: a szefárd majdnem gyűlöli az aszkanázt. A szefárdok azok, akiket Weiningcr Is an­tiszemita zsidóknak nevez. Ma persze nehéz megkülönböztetni a zsidó diaszpóra után kettévált fajt, mert a galíciaiak mindent elárasztottak, Vágujhelyet is, de egy*két itteni családban még él a ki­váltságos eredet öntudata. Valóságos zsentri zsidók vannak itt, könnyelműek, délcegek, mulatósak, bátrak, bohémek — és néha bizony az üzleti szellem­től mentek is. A szefárdok átlag fáradtabb konteinplativabb, arisztokratább, tradiciótisz- telőbb nép, mint a lengyelek s ez itt is föl­lelhető. Hogy egy prágai példát mondjak: Prága ősrégi szefárd zsidósága ma is német, büszkén'német és arisztokrata, holott ez nem föltétlenül rezonábilis, mig a lengyel zsidók azonnal csehekké vedlettek. Vágujhely zsi­dóságának szefárd része pedig „magyaron." Mindig az volt. Nyolcvan évvel ezelőtt (nagy idő!) Vág­ujhelyen alapították az első magyar­működésre mindaddig, amíg céljaik és terveik közösek. Vázsonyi érezte leginkább, hogy csak az egesz ellenzék teljes együttműködése jelent­het komoly politikai sikert a mai többségi kormányzattal szemben. Félig-meddig meg is állapodtak Rassayval, hogy ezt az együtt­működést megvalósítják. A terv megvalósítá­sát azonban Vázsonyi halála megakadályozta. Vázsonyi halála után a demokrata párt uj vezetőjének megválasztása alkalmával merült föl ujbói a gondolat, hogy ki­egyenlítsék a baloldali pártok között mu­tatkozó árnyalati ellentéteket. Meg is indultak ez irányban a tárgyalások s akkor került kombinációba Rassay neve. A terv most a demokrata párt határoza­tával a komoly megvalósulás stádiumá­ba jutott. A magyarországi ellenzék ugyanis az ősszel meginduló parlamenti kampányban erős fel- készültséggel és szervezett erővel akar harc­ba állni. nyelvű zsidógimnáziumot, mely az össze­omlásig állt és működött ezt a nagy tradíciót nem lehet levetni. Ma pedig a ludákok és a zsidók — az őslakosok — szép egyetértésben vezetik a város ügyeit az idegenekkel szemben. Báthori Erzsébet véres kozmetikája A vágujhelyi zsidó hitközségnek e nagy múltjáról hallottam, még mielőtt a városba érkeztem volna. Itt pedig elsősorban a többi tradíció, a magyar tradíció érdekelt- Mert tagadhatatlan, hogy a Vág bűbájos völgye, mely éppen itt, Vágu.jhelynél kezdődik, e ki­szélesedő, sikránéző ponton, számos legendát szolgáltatott a magyar népnek. A közeiben van Temetvény, a Bercsé- nyiek büszke, hatalmas, megközelíthetet­len vára, a közelben van az a sik, ahol Rákóczi hajdan oly balszerencsével üt­között meg s a közelben van büszke Csej- te vára, melynek nagyságos asszonya a híres Báthori Erzsébet volt. E várban történtek a véres fürdőzések s ha igaz, hogy a hiú asszony szüzlányok véré­től várta szépségének megmaradását, úgy vágujhelyi lányok voltak, akiket fölcsaloga­tott, leöletett s akiknek vérében megfürdött. Erre a hajdani borzalmas kozmetikára még ma is büszkék a vágujhelyiek: Báthori Er­zsébet a legszebb, a legnikánsabb és a „legvi- lágnivósabb" legendájuk. Stibor vajda, a városalapitó Van azonban még sok más is. A várossal szemben, a Vágón túl emelkedik egy éles kősziklán Beckó, Stibor vajda híres hajdani vára. A legenda azt mondja, hogy a minden­ható* vajda leányának gyönyörű fátylát egy­szer elkapta a szél és vitte, vitte, messze a Vágón túlra. A várkisasszony sokat sirt ked­ves fátyoláért, de apja megvigasztalta: — Ne sírj, lányom. Megkerestetem a fá- tyolt, ha addig élek is. S ahol megtaláljuk, templomot emeltetek az Urnák a szerencsés megtalálás emlékére. S a gőgös ur csatlósai beszáguldották a Vág vidékét, mig a fátyolt tényleg meg is ta­lálták — a mai vágujhelyi templom helyén. Stibor hü maradt fogadalmához, a templom fölépült s körülötte csakhamar szépen gyara­podó város fejlődött A hatszázéves templom ma is áll. S Sti­bor vajda szeszélyéből igy keletkezett Vágujhely. Két uj városrész, gyárak és fejlődés Századok után Vágujhely kis vidéki vá­ros, melynek lakossága a mondák és a har­cok világából leegyszerűsödött a minden­napi pénzkeresethez és ezt jól értette. A vi­dék gazdag. A Kisalföld utolsó nyúlványai a város előtt torpadnak meg a Kárpátok hegyei alatt s ez a kisalföldi termőföld a legjobb a mai Csehszlovák iábán. A város gazdag s me­zőgazdasági fejlettsége nagy. De ipara sem hanyagolható eh Itt van a híres Kégievich-konyakgyár, az italt szerető emberek öröme, itt a Wiszter-féle bútorgyár, a Reisz-féle soí- ronyszegpyár, Tauber Hugó acélvillagyára s az amerikai szlovákok óriási- bútorgyára, amely ma teljesem a szobaparketták gyártá-r' III IM sára specializálódott. E körül a gyár körül az utóbbi években valóságos uj városrész kelet­kezett, körülbelül 60 vadonatúj házzal s bi­zonyos, hogy a gyár még nagy fellendülést hoz Vágujhelyre, mint ahogy minden na­gyobb gyár valóságos áldás a Vág vidékének népére. A bútorgyár körül keletkezett uj város­részen kivül egy másik fejlődő része is van Vágujhelynek: az uj iskola korötti hely, ahol szintén ház ház mellett épül az utóbbi idő­ben. Egyáltalában bizonyos, hogy a város nagy perspektíva előtt áll. Rengeteg vasutas jöm a városba, rengeteg kereskedelem, ipar keletkezik s mindennek oka: a vasút. Ismét egy kis stratégia Vágujhelyről a morvaországi Veselybe ugyanis uj vasútvonalat építenek. S miként Amerikának legkietlenebb vidékére is pezs­gő életet tudott varázsolni egy-egy vasúti gócpont, úgy nálunk is hatalmas fejlődést te­remt két vasútvonalnak találkozása. Váguj­hely a várvölgyi, Pozsony—zsolnai fővonal mellett fekszik s megkérdeztem egyik infor­mátoromat, hogy mi célja van az uj vasútvo­nalnak. — Katonai államban élünk — volt a válasz, — ahol mindent a szent stratégia dönt. Én ugyan nem vagyok militarista, de tagadhatatlan, ha Vágujhely fejlődés elé néz, úgy ezt csakis a stratégia, illetve ezt az uj stratégiai vasútvonal okozza. A térképen is látni, hogy a Vágvölgye rendkívül fontos felvonulási terület egy dél­ről jövő támadás esetén. Itt kell koncen­trálni az erőket, a nagyszerű Lipótvár—zsol­nai kettős vasútvonal, (a Lundenburg—Po­zsony—szobi vasútvonalon kivül Szlovenszkő egyetlen hosszú, kiépített duplavágánya) el­sősorban alkalmas arra, hogy az utánpótlást, az élelmezést rajta végezzék el. Nos, a tör­ténelmi országokból ez a fontos vasútvonal eddig csak igen hiányosan volt megközelít­hető. Délen is, északon is kitünően Összefügg a történelmi országok bő vasúthálózatával, de stratégiai szempontból e két összefüggés nem nagyon értékes. Pozsonyná! tulközel van a magyar és az osztrák határ, az ellenséges haderő könnyen birtokába veheti, vagy agyon­bombázhatja a vonalat. Fönt, Oderberg- nél ugyanez áll a német, illetve a lengyel határ közelsége következtében. Van ugyan még két vonal: a Jókut— nagyszombati és a Vlára szorosi, de ez mind­kettő gyönge s hadi célokra nem alkalmas Nem maradt más hátra, mint uj, centrális vonalat építeni a vágvölgyi fővonal és a mor­vaországi fővonalak összekapcsolására s igy keletkezett a Vágujhely—veselyi vasútvonal terve. Az építkezés ma serényen folyik s a vasút nemsokára kész lesz. Vágujhely nagy jö­vő előtt áll. így lett a stratégia áldás ránk nézve. 6000 lakos, 1000 bevándorolt cseh' Bizonyára minden Vágujhelyi örömmel néz a város eljövendő fejlődése elé. De van egy-ltét sötét pont, mely elrontja az örömet s sok keserűséget vegyit a reménykedésbe. A fejlődés várható eredményeit aligha a vágujhelyiek fogják élvezni, mert óriási arányú cseh invázió támadt a vasútvonal építése nyomában. Egy-két adat: a város lakossága ma 6000 lélek s ebből 1000 az 1918 óta bevándorolt csehek száma. Persze a legbusásabb falatok, a legszebb rangok őket illették meg s igy érthető az őslakosság panasza és elkeseredé­se az uj honfoglalókkal szemben. Ottlétem alatt a város szép, tágas piacára két teher­autó érkezett, mely behozta a városba a vas­útvonal épitőmunkásait. Csupa cseh, csupa cseh, — mig a szlovák lakosság munkanélkü­liséggel küzd. így azután nincs áldás a fej­lesztésben, mert a gyümölcsöt mások aratják le- Az uj házak, az uj városrészek mind cseh' kézen vannak s miként Zsolnán is gúnyosan neveznek egy messzefekvő, uj városrészt Nova-Pra- • hónak, Uj Prágának, úgy itt is „cseh-vá- rosnak" mondják a zujdonsiilt városrésze­ket. ’ Még az evangélikusok is auíonómisták A harag a csehek meg a szlovákok kö­zött éppen e gazdasági háttérbeszoritás kö­vetkeztében napról-napra nő. Raska káplán példásan megszervezte Vágujhelyen a katoli­kus néppártot, úgy hogy a ludákok helyi dol­gokban témyleg döntő befolyásuak. Jellemző azonban, hogy még az evangéli­kus szlovákok is a centralisztikus rend­szer ellen foglalnak állást o vidéken s a közelben él elhagyott, falusi paróchiáján Martin Rázus, az evangélikus pap, a szlovák­ság nagy modern költője, a szlovák nemzeti pártnak, a nem Indák kulturautonómisták pártjának megszervezője. Pedig Vágujhely erős pánszláv főfészek volt hajdan, innen in­dultak például diadalmas útjukra a Marko- vicsok. Annál jellemzőbb most, hogy a lakos­ság annyira a csehek ellen fordult s szinte dédelgetve bánik azzal a kis magyar sziget­tel, amely a szörnyű csapások közben mégis megrekedt Vágujhelyen Szvatkó Pál. Vágujhely, a zsidóarisztokrácia, Stibor vajda és az uj invázió városa Hogyan válik néha a stratégia is áldássá — A Keglevich-konyak városa — Martin Rázus Báthory Erzsébet várának közelében f

Next

/
Oldalképek
Tartalom