Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-02 / 148. (1186.) szám
- - • — ■ Mai számunk 10 oidal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja s Felelős főszerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefön: 30311 — Kiadó- hivatal: Prágall., Panská ul 12/III.—Telefon: 30311. — Sürgönyeim: Hirlap, Praha Pozitívumok politikája Ma este bezárulnak a szenátus kapui és ezzel véget ér a nemzetgyűlésnek eseményekben és politikai konstellációk változásában gazdag tavaszi ülésszaka. Ez az utolsó három hét a prágai nemzetgyűlés történetében egy különálló szakaszt fog képezni, akár lesz folytatása a megkezdett irányban, akár nem. Az eddigi hét év a cseh pártok diktatúrájának jegyében folyt le. A parlamenti diktatúrák után ez a termékeny rövid penó- dus volt az első, eset, amikor a parlamentnek tényleg parlamentképp volt és váltakozó egymásutánban nem nemzeti alapon csoportosuló különböző többségei* akarata jutott érvényre fontos törvények alakjában. Először fordult elő, hogy egy törvényt olyan nagy többséggel szavaztak meg, mint a mostani alkotmánytörvényt, most volt első eset arra, hogy a parlament polgári és szocialk-ta tömbökre tagolódott, el kzö történt, hogy csehek, nénetek, szlovákok, magyarok és ruszinok *£?> it szavaztak s először lát dt a Rutmlfi- num igazi, nagy romboló obstrukciót. De a leglényegesebb nóvum a kisebbségi politika frontján következett be. A kisebbségek politikai pártjaival eddig a koalició diktátorai szóba sem ereszkedtek, úgyhogy az uralkodó többség rideg negatív álláspontja volt elsősorban az, ami a kisebbséget elzárta az alkotó munkától. A vámtörvénynek kellett jönnie, hogy a német-magyar tömb bebizonyíthassa a maga készségét a reálpolitikai aktivizmusra és ezzel áttörje a cseh sovinizmus szilárd gyűrűjét. Megbukott a cseh többség egyeduralmáról szóló politikai babona és a német-magyar szövetség e napokban a parlamenti erőviszonyok közt a mérleg nyelvén levő túlsúly szerepét játszotta. E kisebbségi blokk súlyának bizonyítékául elég csak a vámtörvény körüli két ulti mátumra rámutatnunk, melyek egyikével a Szent-Ivány mellé fölsorakozó német-magyar szövetség erélyesen megakadályozta a Magyarország elleni retorziós vámtételeket, a másodikkal pedig a fedezeti javaslat tárgyalásának kellős közepén kierőszakolta a német keresztényszocialisták segítségével a lex Dérer—Szent-Ivány azonnali napirendre tűzését. Ennek az aktivista és valóban önfeláldo- zóan „aktiv“ politikának máris kézzel fogható aktívumai vannak. Legelsősorban annak kell elkönyvelnünk a politikai helyzet egész nj képét, mely további gyakorlati lehetőségek, uj pozitívumok felé nyitja meg a kisebbségi politika útjait. A vámtörvény szétvetette a koalíciót, a kongruatörvény a szocialisták kezéből kivette a legerősebb egyház- és vatikánellenes hatalmi fegyvert, a lex Dérer—Szent-Ivány esete pedig megmutatta, hogy a kisebbségi jogok legnagyobb ellenségei — a cseh szocalis- ták. De ha a jövőré nézve nem akarunk optimisták lenni — hiszen a hét év tapasztalatai csak pesszimizmusra neveltek s az elmúlt napokat csak rövid politikai epizódnak min sitjük — akkor is gyakorlati értékkel biró hatalmas nagy pozitívumot jelent reánk nézve maga a Dérer—Szent-Ivány törvény, mely a magyar hontalanok tízezreinek adja visz- sza emberi jogait. Büszkesége lehet a magyar nemzeti pártnak, hogy első vívmánya, melyhez a saját hosszú és makacs küzdelmén kivül a németek szövetségi hűsége segítette hozzá, egy általános emberi jognak volt a kiharcolása. Nem kimondottan nemzeti, hanem igazi emberi és szociális tett volt ez, melynek egyformán érzi majd áldását a hontalan magyar, legyen az gazda, vagy iparos, munkaadó, vagy munkás, lateiuer, vagy kereskedő. Ez az egyetemes érdeksziogálat a legnemesebb nemzeti politika. A szenátus szankcionálta az illetőségi alkotmánytönrényt Szástizenegy szavazattal tizenhárom ellenében elfogadták a lex Dérer-Szent- Iványt — A szenátus kötelezte a kormányt, hogy részletes törvényt nyújtson be az állampolgárság és Illetőség végleges rendezéséről — A szenátus megkezdte nyári szabadságát Törköly József szenátor nagy beszédben számadásra hívja Benes lelkiismeretét Prága, julius 1. A szenátus nyugodt keretek között tartotta meg ma utolsó ülését, hogy azon rövidített eljárással elintézze a képviselőház által már elfogadott javaslatokat s aztán megkezdje nyári szabadságát. A mai üléssel véget ért a prágai törvényhozó testületnek egyik történelmi periódusa. E rövid idő alatt nem gépszerü parlamenti munkának voltunk a tanúi, mint régebben, amikor a cseh koalíciós többség mechanikusan minden koalíciós javaasl-atot megszavazott, az ellenzéki javaslatokat pedig kategorikusan elutasította. Most minden szavazás meglepetésekkel járt. Más és más a többség minden egyes kérdésnél. S ebből a nagy parlamenti viadalból magasan kiemelkedik a végső aktus: a lex Dérer—Szent-Ivány, amely mellé a szenátusban egy sorba állott a törvényhozók kilencven százaléka s csupán Benes nemzeti szocialista pártja foglalt ellene állást. Ezt a törvényt, amely az első alkotmányosan hozott alkotmánytörvény, méltán nevezhetjük lex Szent-Ivány-nak, mert egyedül az ö kezdeményezésére erőszakolta át a bizottságokon a német-magyar szövetség. A Bund dér Landwirte és a magyar nemzeti párt elkeseredett harcot vívott a képviselőházban, hogy a régen halálra Ítélt Dérer-féle javaslatot Szent-Ivány módosításaival életre hívja. A szenátusban megismétlődött a harc s itt Törköly József dr. magyar nemzeti párti szenátorra hárult a kettős feladat: egyrészt a vámtöbbség cseh pacijait megnyerni, másrészt a belügyminisztérium és külügyminiezténuin elutasító állásfoglalását visszaverni. Törköly József dr. erős küzdelme odáig vitte a dolgot, hogy a szenátus is óriási többséggel elfogadta az állampolgársági alkotmánytörvényt. Azonkívül elfogadták Heller német szociáldemokrata szenátor határozati javaslatát is, amelyben a szenátus felszólítja a kormányt, hogy minél előbb nyújtson be a nemzetgyűlésnek egy részletes törvénytervezetet úgy az állampolgársági, mint az illetőségi kérdés modern, liberá lis és végleges rendezéséről. A magyar törvényhozók megtették, amit megtehettek és elérték, ami a mai súlyos és válságos parlamenti és belpolitikai helyzet melleit csak elérhető volt. * A szenátus mai illése Hrubán alelnök délelőtt féltizenegykor nyitotta meg az ülést, amelynek napirendjén többek között a ruszinszkói hitelszövetkezetek átszervezéséről és garanciabiztosításáról szóló javaslatok, valamint a lex Dérer—Szent-Ivány szerepel A szenátus vita nélkül elfogadta a szénadó módosításáról és az exportszén adójának törléséről szóló javaslatot, továbbá a ruszinszkói hitelszövetkezetek hitelbiztosítását és az ipar törvény lói §-ának módosítását is. Nagyobb vitára adott alkalmat a Stenzl, Spina és társainak törvényjavaslata, amely az 1924 október 9,iki szociális biztosítási törvény 275—276. §§-ainak módosítására vonatkozik. A javaslat azt célozza, hogy a gremiális betegpénztárakat vegyék ki az általános szociális biztosításból. A képviselőhöz ezt a javaslatot elfogadta. A szenátus szociálpolitikai bizottsága még elfogadásra ajánlja Hartl német nemzeti párti szenátor határozati javaslatát, amelyben felszólítják a kormányt, hogy a gremiális és társas betegpénztárak további íontartásáról törvényjavaslatot dolgozzon ki s azt a nemzetgyűlés őszi ülésszakán terjessze be a két ház plénumának*. A javaslat elleu Beulcl német és Dundr cseh szociáldemokrata, mellette pedig Pruuse német iparospárti és Hartl német nemzeti párti szenátor szólalt fel. A javaslatot a szenátus többsége elfogadta. Ezután vita nélkül elfogadták a ruszinszkói hitelszövetkezetek átszervezéséről l : Hó törvény javaslatot. A vidék villamosításától szóló törvérv javaslatot Stark német szociáldemokrata és Macku cseh nemzeti szocialista szenátor felszólalása után a többség elfogadta, valamint vita nélkül elfogadta a délcsehországi 6%-os villamosítási kölcsönről szóló, kormányjavaslatot. A Sex Déré?—Szent-1vány vitála Ezután a napirend nyolcadik pontjának tárgyalását kezdték meg. Krupka cseh néppárti szenátor terjeszti elő a javaslatról az alkotmányjogi bizottság jelentését. Hosszú előterjesztésében rámutat arra a körülményre, hogy ez a törvény végre némi rendet teremt az állampolgárság és az illetőség kérdésében Szlovén szkon és Ru- szinszkóban. Igaz, hogy nem teljes a javaslat, még sok kivetni való van benne, de a jelen pillanatban másképp megoldani ezt a kérdést egyelőre nem lehetett. Eárás dr. cseh néppárti szenátor, a költségvetési bizottság előadója, terjeszti elő ezután a bizottsági jelentését. Különösen a nyugdíjasokkal foglalkozik. Kijelenti, hogy a törvényjavaslatból ugyan nem lehet teljes precizitással megállapítani, hogy milyen összegű újabb terheket ró a,z államháztartásra, de a nyugdíjasok nagy számának helyzetén okvetlen segíteni fog. A bizottsági jelentések elhangzása után megindult a vita. Chlumetzky kommunista szenátor az első szónok. Az állampolgársági kérdés rendezetlensége nagy káoszt idézett, elő az államfordulat után köztársaságunkban — mondja. — Pártja a javaslat mellett fog szavazni, de hangsúlyozza, hogy azt nem tekinti teljesnek. Az állampolgárság megadásánál tekintetbe kell venni azt, hogy aki a csehszlovák hadseregben tényleges vagy tartalékos katonai szolgálatot teljesített, az automatice nyerje el az állampolgárságot és illetőséget, még pedig abban a községben, ahol sorozták, vagy ahonnét az idézést kapta a bevonulásra. Pártja erre vonatkozólag határozati javaslatot nyújtott be a szenátus plénumához. Ez volna ugyanis a legigazságosabb megoldása ennek a kérdésnek. Ezután számos példát hoz fel, hogy eddig mily igazságtalanul kezelték az illetőségi ügyeket Szlovenszkón és Ruszinszkóban, ahol olyanok nem tudják megkapni illetőségi bizonylatukat, akik 20 B0, sőt 50 éve laknak egy helyben s adót is fizetnek. Egy példát különösen kiemel, amelyet Törköly szenátortól hallott Egy budapesti illetőségű fiatalembert beidéztek a budapesti csehszlovák követségre s behívták katonai szolgálattételre. Itt is teljesít most katonai szolgálatot. Valószínű azonban, hogy amint a 18 hónapot letöltötte, kiutasítják a köztársaság területéről. Lehetetlen helyzet ez, ezért kéri, hogy a szenátus fogadja el pártjának határozati javaslatát is az általános javaslat mellett. Törköly József dr. magyar nemzeti párti szenátor szólalt föl ezután s az alábbi nagyszabású beszédet mondotta: Az elmúlt parlamenti napoknak másik nagy pozitívuma — amit Grosschmid szenátor is hangsúlyoz — hogy leszámítva az egyetlen vámtörvényt, a keresztényszocialista párt útja teljesen párhuzamosan haladt a nemzeti pártéval. A német-magyar szövetségen kivül álló keresztényszocialista párt is megszavazta úgy a tisztviselőfizetési-, mint a kongruatörvényt, úgy a fedezeti javaslatokat, mint a Dérer—-Szent-Ivány féle alkotmánytörvényt. Pártjainknak ez az erősödő szolidaritása a legjobb bizonyítéka és záloga annak, hogy kisebbségi politikánk az uj pozitívumok felé a leghelyesebb vágányokon halad.
