Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-01 / 147. (1185.) szám
2 ^»^CM-.MAC^AT5L-mRXiAT» 1926 julius 1, csütörtök. Cseh „janicsárok61* Szlovenszkón Pozsony, junius 30. A' szlovák néppárt gyűlésével kapcsolatosan rendezték meg Pozsonyban a katolikus internátus alapkőletételének ünnepélyét. A szónokok éles támadást intéztek a Szlo- venszkón tartózkodó cseh tanárok és tanítók ellen, akiket janicsároknak neveztek el. A szónokok szerint a janicsárok a szlovák ifjúság lelkét megmérgezik és nevelési módszerükkel ki akarják ölni belőlük mindazt, ami a szlovák család szemében szent dolog. Az ünnepélyen résztvett Bubnics Mihály rozsnyói püspök is, aki többek között kijelentette, hogy az internátust az eucharisztikus kongresszus pozsonyi tiszta bevételéből, valamint a tavalyi római szlovák zarándoklat jövedelméből épitik. Az ünnepélyt a Hej, Slováci himnusszal nyitották meg és a pápai himnusszal fejezték be. Takarékossági rendelet O lasz országban Rómából jelentik: A tegnapi minisztertanács Olaszország gazdasági helyzetével foglalkozott és az olasz termelés fölsegitésére többrendbeli határozatot hoztak. Julius elsejétől luxusépületek építése tilos. Az egész építkezési tevékenység csak munkás- és parasztházak építésére fog szorítkozni. Uj bárokat, kávéházakat, cukrászdákat s vendéglőket julius elsejétől kezdve nem szabad megnyitni. Ugyancsak julius elsejétől visszavonásig a napilapok terjedelme csak 6 oldal lehet és a formát nem szabad megváltoztatni. Tiszta benzin helyett november elsejétől benzin- és szeszkeverék kerül eladásra. Végül julius elsejétől kezdve a mun- • kaadóknak jogukban áll a munkanapot egy órával meghosszabbítani. A minisztertanács kommünikéje továbbá bejelenti, hogy egyes iparágakkal megegyezést létesített, hogy a munkásházak építéséhez szükséges nyersanyagok költségeit redukálhassák. Továbbá e napokban külön bizottságot fognak egybehívni, amely a munkaadókat fel fogja szólítani, hogy a munkásságot olcsó és jó élelemmel lássák el. ^ Ezekkel az intézkedésekkel a fasciamus megkezdte gazdasági programjának kiépité- 1 sét. A minisztertanács felszólította a gazda-' ságügyi minisztert, hogy a malomtulajdonosoknak rendeletileg hagyja meg, hogy csak 15%, más gabonával kevert lisztet hozzanak a piacra. I j A választói törvény reformja előtt? Cseh saiSé^issshang Masaryk és Kodzsa nyilatkozataira — Kétszázra akarják csökkenteni a képviseSők számát — Syrovy nemzetvédelmi miniszter lemondásra gondol Prága, junius 30. Masaryk elnöknek a Národni Osvobozeni részére adott nyilatkozata nagy visszhangot keltett a cseh sajtóban. Hudec József volt képviselő a Národni Listyben szemére veti a szocialista pártoknak, hogy Masarykot mint saját pártemberüket állítják a közvélemény elé. — Az elnök nyilatkozata — Írja Hudec- igen kemény, de ezzel kapcsolatban ki kell jelentenünk, hogy az elnök tévedett. Különösen fáj nekünk az a kifejezése, hogy az elégedetlenek a nyelvüket nyújtogatják. Akármennyire is fáj, mégis meg kell állapitanunk, hogy az alsóbbrendüekkel szemben előzékenyebbnek kell lenni és nemes érzéssel meg kell bocsátani nekik, ha ők nincsenek ugyanazon a nézeten, mint mi. A kommunista Rudé Právo kifogásolja azt, hogy az elnök az angol demokráciát példaképpen állítja elő, pedig ez nem más, mint a buzsoázia leplezett diktatúrája, amely minden eszközzel a régi kapitalista rendszert akarja fentartani. A munkásnép éppén ezért az elnök nyi- .atkozatát nem nagy örömmel nyugtázza és hidegen fogadja. A néppárti Lidové Listy a Benessel kapcsolatos elnöki nyilatkozatra válaszol s hangsúlyozza, hogy ma a nemzetgyűlés pártjainak többsége, sőt saját pártjának egy része is Benes ellen ván. Teljesen szokatlan megoldása a helyzetnek tehát azt állítani, hogy a Benes elleni kritika a bosszú és káröröm kitörésének tekintendő. Végül a Cesky Dennik azt írja, hogy Syrovy nemzetvédelmi miniszter lemondási szándékkal foglalkozik, mert a katonai javaslatok le nem tárgyalása teljesen elkedvetlenítette. Ha a 18 hőnapi szolgálati időt meg nem tartják, a miniszter a hadseregért nem vállalhatja a felelősséget. Választói reform a képviselők számának csökkentésével? A jól értesült Tribuna a nyilatkozattal kapcsolatban ezeket írja: Jó, hogy Masaryk elnök a választási törvény módosításáról is nyilatkozott. Az elnök nem foglal állást a választási törvény módosítása ellen, sőt a parlament kötelességének tartja ennek a módosításnak keresztülvitelét. Azonban az elnök szigorú alkotmányjogi érzéke megtiltotta, hogy azt is kifejezze^ milyen irányban képzeli el ezt a módositást. A legutóbbi események bizonyítják, hogy a választótörvény reformjára szükség van. A Tribuna azt hiszi, hogy a parlament erre vonatkozólag megtalálja a helyes utat. Ehhez ugyan nagy akaraterő és bátorság szükséges, mert a módosítások az egyes pártoktól nagy áldozatokat fognak követelni. A parlamentarizmus gyógyulására és a kormányzás megkönnyítésére (!) elsősorban a képviselők számának a csökkentése szükséges. A köztársaság viszonyaihoz képest a 300 képviselő helyett teljesen elegendő volna 200 törvényhozó is. detét jelenti egy szorosabb közeledésnek és tartós együttműködésnek. Föltéve, hogy Hodzsa nem a saját személye, hanem az egész cseh agrárpárt nevében beszélt, úgy ez annyit jelent, hogy a cseh agrárpárt politikai célja a mai többségi pártokból egy tartós parlamentáris és kormánytöbbséget alakítani. Ez a fantasztikus terv a kis pártok halálát jelentené, de veszedelmet rejt magában a mai ellenzék legtöbb pártjára s ezért kizártnak tartjuk — még ha kísérleteznének is vele —, hogy az alkotmánytörvény megváltoztatásához szükséges háromötödnyi többséget meg tudják nyerni egy ilyen reakciós választójogi- reformhoz. Cseh-német együttműködés A Bohemiában megjelent Hodzsa-inter- juval ugyancsak sokat foglalkoznak a cseh lapok. A Ceské Slovo azt Írja, hogy ezzel nyilvánosan megerősítették a cseh- német többség állandósítását. Azt kérdezi a lap a nemzeti demokratáktól', hogy Hodzsa vallomása után is állitják-e még, hogy semmiről sem tudnak s hogy semmihez nem adták beleegyezésüket? A legionárus Národni Osvobozeni Hodzsa nyilatkozatából arra következtet, hogy a cseh polgári pártoknak együttműködése a nemzeti kisebbségi pártokkal kézVÍRÁGFI — Vig regény — Irta FEHÉR ÁRPÁD (14) — Ma este elmegyünk a színházba. Nem tudod, mit játszanak? — Meg se néztem. Pedig Szatyi beadta a szinlapot, Utána néztem. Végigtámolygott az utcán. Korán reggel tökrészeg volt. Előkeresték a szinlapot. Szép Helénát hirdették. Mindszenti Ibolykának megdobbant a szive. Az ő legdiadaknasabb szerepe. — No majd meglátjuk — mondotta és öltözködni kezdett. Sokáig töprenkedett aztán, hogy milyen toáleítet válasszon, végül elhatározta, hogy a fölismerhetetlenségig el- maszkirozza magát. Inkognitóban akart megjelenni. Egészen öregesre festette az arcát, ódivatú fekete selyemruhát vett föl és csakhamar töpörödött matróna gyanánt jelent meg Sodorná előtt, aki ámulva csapta össze a kezét. Mindszenti Ibolykát senki sem ismerheti föl, még csak sejteni sem fogják, hogy Gyulára érkezett. Késő este volt, mikor a két öreg asz- szony elindult a nyári szinkör felé. Szótlanul haladtak keresztül a sötét sétatéren, aminek közepén a vendéglő fehér asztalai, színes kis lámpásai világítottak. Mikor a színkörhöz érkeztek, éppen az első felvonás vége volt. Hátul, a színészek bejárójánál a szokott kép. Kimaszkirozott szereplők cigarettáztak, naiv fiatalemberek egy-egy hölgynek udvar olgat- tak. Odébb elől pedig a jó gyulaiak itták a frissen csapolt sört. Ibolyka előreküldte Sodoraiét, hogy páholyjegyet váltson és közben szakavatott szeme irigykedve állapította meg, hogy szépszámú közönség sereglett egybe, hogy az uj primadonnában gyönyörködjön. Mialatt a színház fala mellett, elhagyott helyen várakozott, a zsibongásból igyekezett ellesni egyet-mást, hogy van-e siker. De mitsem tudott megállapítani. Végül visszaérkezett a háziasszony, aki eftiondotta, hogy csak nagy- nehezen tudott jegyet kapni, a szinkör zsúfolásig megtelt. Hátsó, elhagyott kis páholyban foglaltak helyet, a nagy tömegben senki sem /vette észre őket. Még nem kezdték el a második felvonást, a közönség egyrésze türelmetlenül dobolt. Ibolyka nyomban észrevette, hogy a zenekar tele van virágcsokrokkal, amiket majd a primadonnának fognak felnyujtani. Végül folytatták az előadást. Felgördült a függöny és a nézőtéren a várakozás csöndje támadt, amely egetverő tapsiba fulladt, mikor az uj primadonna a szinen megjelent. Valóban kápráztató jelenség volt és úgy énekelt, hogy az öreg szinkör megreszketett a gyönyörűségtől. Ibolykát furcsa érzéshullámok öntötték el. Maga is el volt ragadtatva az utódtól, de a hideg futotta át, hiszen vége volt minden reménységének. Az ő számára a szinház kapui örökre bezárultak. Nehéz szorongást érzett a szive tájékán, aztán forróság öntötte el minden tagját, a szeme elborult és aléltan hanyatlott Sodoraiéra. A háziasszony rémületében sikoltott egyet. Izgalom keletkezett a nézőtéren. — Valaki elájult! — kiabálták. — Orvost, orvost, van-e itt orvos? Az előadás megakadt, a függönyt le kellett bocsátani. Nagy tömeg gyűlt össze Sodoraié asszony páholya körül. Szatyi volt az első, aki a színpadról odarohant. — Egy idősebb hölgy — járt szájról- szájra a nézőtéren. Nyilván a nagy melegtől vesztette el az eszméletét. A nagy zűrzavarban végül orvos is került elő. Ibolykát az orvos és Szatyi fölemelték, kitámogatták a szabad levegőre, anélkül, hogy sejtették volna, ki van a karjaikban. A levegőn aztán magához tért a volt primadonna. Átkulcsolta az öreg színész nyakát. — Szatyi ... — szólt hozzá halk, fáradt hangon. Szatyi az arcára meredt és szinte félőrülten körül szaladta. — Ibolyka — mondta reszketve. — Ibolyka — ordította aztán magából kikelve. — Te vagy az! Te szóltál hozzám! A nyakába borult és csókolta összevissza, ahol érte. Ezt a jelenetet azonban már kevesen látták. Benn folytatták az előadást, néha dörgő taps hallatszott ki a fák közé. — Hát eljöttél utánunk, utánam, Ibolyka — ismételte Szatyi újra meg újra. — Nem is lehetsz te boldog másutt. Itt fogod föltalálni boldogságodat. Virágfi is előkerült és meghatva csókolta Ibolyka kezét. 11. Sz-atyi a mennybe száll Másnapra hire terjedt a városban a tegnapesti esemény részleteinek és ugyancsak sok szóbeszédre adott alkalmat. Csodálatos részleteit mesélték el Mindszenti Ibolyka A civilizáció betegsége a szívbaj Newyorkban helenkinf több mint 200 ember hal meg szívbajban — A modern ember vad iramú élete a szervezet túlterhelését vonja maga után Newyork, junius. Az itteni egészségügyi lapok esrvre gyakrabban és behatóbban foglalkoznak az angol és amerikai ember nyugtalan, mozgalmas és hajszás életének káros behatásaival. A szivbaj ijesztő el- rapódzását Angliában és Amerikában a modern élet veszedelmes kórtünetének minősítik, amely előtt még teljesen tanácstalanul áll a modern orvostársadalom. Az amerikai orvosok legújabb kimutatásai szerint Newyorkban hetenként több, mint kétszáz ember hal meg szívbajban. Angliában pedig nyolcvanezer azoknak a száma, akiket a szivük rendellenessége vagy betegsége öl meg. A fenyegető tünetek magyarázatát az orvosok abban a körülményben találják, hogy a civilizált ember jelenleg sokkal intenzivebben, sokkal nagyobb iramban él, mint a néhány évtized ezelőtti emberiség. Az emberi test gépezete, amelynek legkényesebb alkatrésze a szív, sokkal erősebben van kihasználva, mint azelőtt. A kenyérkereset borzalmas hajszája, a szórakozás és élvezet utáni futkosás, a sportok- megerőltető üzé«e és minden egyéb dolog megkettőzött tempót kíván az organizmustól, amely bizony nagyon gyakran nem tud eleget tenni ezeknek a követelményeknek. Hogy a női nem ennek a modern, ártalmas hajszának befolyása alatt nagyobb mértékben szenved, mint a férfi, könnyen megérthető, mert a pői szervezet sokkal gyöngébb, kevésbé ellen- állóképes, mint az erősebb nemé és mégis a ma asszonya nagyon sok esetben ugyauolyan erőfeszítéseket visz véghez, mint a férfi. A ma asszonya egy napon többet végez', mint a régi asszonyok négy nap alatt. Évekkel ezelőtt a mulatságra készülő fiatal leány egész délután pihent, ha este'bálba vitték. Ma elintézi napi munkáját az irodában, késő délután siet haza, gyorsan bekapja vacsoráját, néhány perc alatt fölöltözködik és sietve elmegy, hogy' aznap este még szórakozhassék. A szív és érrendszer megbetegedéseinek, a növekvő hirtelen haláleseteknek okait ebben látják az orvosok, akik egyre keményebb hangon követelik a társadalom felvilágosítását és a civilizáció epidémiája: a szivbaj elleni radikális küzdelem haladéktalan megindítását. szökésének. A rossz nyelvek persze azt suttogták, hogy Ibolykát azért érte a színházban a baleset, mert nem tudta Kiss Hermina nagy sikerét elviselni. De Szatyi ugyancsak buzgólkodott rajta, hogy a rossz hireket elhessegesse. Hírül adta az egész városban, hogy Mindszenti Ibolyka válik férjétől és rövidesen vele fog egybekelni. Ez a gondolat aztán bolondos boldogsággal töltötte el. Kora reggel friss virágokat vitt Ibolykának, aki ágyban feküdt még az esti izgalmad miatt, de már jobban érezte magát. Virágfi, aki mostanában jókedvű és bizakodó volt, szintén meglátogatta régi primadonnáját. Vigasztalni próbálgatta. — A nehéz énekes szerepekben azért csak téged foglak fölléptetni, Ibolyka — ígérte neki. — Nem óhajtok többé a színpadon szerepelni — válaszolta Mindszenti Ibolyka. — Méltó utódhoz, sőt különbhöz jutottál, Virágfi. Ebből a leányból nagy művésznő lesz. Isten kisérje utjain, én nem irigylem. Pihenni akarok, eleget küzdöttem az életben. Virágfi bólogatott. — Szatyi majd gondodat viseli. Jó útra fog térni, fölhagy a lump élettel. Hiszen egy egész élet szerelme fűzi hozzád. Az öreg színészben valóban istenes gondolatok keletkeztek. De azért este, az aznapi előadás után megjelent a vendéglőben, a szokott asztalnál, a kedves kompánia között. Bohém lelkületű fiatalemberek hallgatták itt a cigányzenét. Ezek voltak Gyula város legvirágosabb estéi, mikor itt időzött a színtársulat és a szinkör a jókedv fényességét sugározta szét. (Vége következik.) Rozsnyói vasas-gyógyfürdő és hidegviz-gyógyintézet, klimatikus gyógyhely, aoinava-Roisnyó, (Salovenulcó) Vasas-, meleg-, hideg- és villanyfürdők. Elsőrendű gyógyhely mindennemű női bajok, vérszegénység, sápkor, érelmeszesedés, vérzések, ídegbántalmak, migraine, hisztéria, neuraszténia, álmatlanság, étvágytalanság, stb. eseteiben. Lábadozók, reconvalescensek kitűnő üdülőtelepe. A fürdő gyönyörű fenyves és lomberdő közepén fekszik 470 méternyire a tenger színe felett, közel a világhírű dobsinai jégbarlanghoz. — Elsőrendű szállodai szoba, háromszoros étkezéssel, napi 32. _ Ke, — Posta, távir da, vasútállomás helyben. Bővebb felvilágosítással szolgál tő'
