Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-11 / 131. (1169.) szám

1926 jnnius 11, péntek. ^I«<xM-iVVAfifeaRHItaiAE 7 megfelelő utánpótlásnak a szinte megközelíthetet­len alaskai vadonokban való szállítása is. A Spitzbergákról kiinduló expedíciónak ebben is sokkal könnyebb dolga van. Persze őt is elsősor­ban a szárazföld létezésnek vagy nem létezésének kérdése foglalkoztatja. Hiszen a sarki kutatások­nak ma már úgyszólván ez az egyetlen praktikus célja. Ebből a "szempontból pedig az ő általa vá­lasztott útirány még Amundsen utjánál is fonto­sabb vidéken halad keresztül, mert a tudomány eddigi feltevései szerint ezen a vonalon van a legnagyobb valószínűsége a szárazföld felfedezé­sének. Márpedig a legkisebb darabka szárazföld felfedezésének is óriási értéke és praktikus jelen­tősége lenne. Sőt, természetesen nagy fontossága lenne annak is, ha csak negativ eredménnyel jár­nak is ezek az expedíciók, mint ahogy Amundsené is és az enyém is végződött. Akkor ’egalább azt tudjuk, hogy nem számíthatunk földre. És már ez is nagy eredmény. — A bíróság köréből. Rimaszombati tu­dósítónk jelenti: A kassai Ítélőtábla elnöke Bohumil Vlasák dr. törvényszéki bírót a ri­maszombati törvényszékhez helyezte át. — Ezüstlakodaiom. Rimaszombati tudó­sítónk jelenti: Ma ünnepelték házasságuk hu­szonötéves évfordulóját Volko Viktor főszám­tanácsos és felesége, Szombathy Viktor, a jő- nevü szlovenszkói novellista szülei. — A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának uj alapitótagjai. Medveczky Lajos dr. pozsonyi ügyvéd és az Uj Közlöny ungvári lapvállalat, akik a szindikátus javá­ra ezer-ezer koronás alapítványt tettek, ala- pitótagként és Institorisz Endre dr. rima- szombati ügyvéd 200 koronás adománnyal pártolótag gyanánt kérték felvételüket a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátu­sába. — Nincs elintézés, mert nem ér rá a re­ferens. Krascsenics Pál komáromi lakos még 1924-ben egy családi alapítvány ösztön­dijának fia részére való kiutalása érdekében kérvényt adott be az iskolaügyi miniszter­hez. Amikor néhány hét előtt Koczor Gyula magyar nemzeti párti képviselő a két esz­tendő óta elintézetlen ügyet megsürgette a minisztériumban, ott azt a szokatlan választ kapta, hogy a létszámapasztás következtében az ügy eredeti referensét elbocsátották s az uj referens pedig nagy elfoglaltsága miatt nem tudja, mikor fog ráérni ezt az ügyet is elintézni. Az ügy haladéktalan elintézése ér­dekében Koczor képviselő kérdést adott be az iskolaügyi miniszterhez. — Halálozás. Komáromi tudósítóink jeleníti: Tóth János, Komáromszentpéter község érdemes református lelkésze hosszú szenvedés után junius 8-án elhunyt. A megboldogult Ekel, Jika, Perbete községekben és Komárom városban volt segéd- lelkész, ezen állomásán pedig harminc évig mű­ködött híveinek megbecsülő szeretete mellett. Ha­lálát özvegye szül. Kelemen Ilona, több testvére é3 sógorai gyászolják. — Kassa város közgyűlése. Kassai tudó­sítónk jelenti .telefonon: Kassa város képvi­selőtestülete tegnap délután tartotta rendes havi közgyűlését. A közgyűlés foglalkozott Vukovich képviselőtestületi tagnak a kassai gazdasági iskolára vonatkozó javaslatával s úgy határozott, hogy a város az állammal uj szerződést köt, mellyel a város érdekeit oly módon biztosítja, hogy a gazdasági iskola ér­dekeinek fentartása mellett a város fejlődésé­nek lehetőségei is meg legyenek. Foglalkoz­tak még a Techot faszállitó cég árajánlatával, amely hosszabb vitát váltott ki. A csehszlo­vák pártok a szavazás alatt kivonultak' a te­remből, hogy ilyképpen megakadályozzák a határozathozatalt. A városi orvosi állás ügyé­ben Blanár Béla dr., magyar nemzeti párti képviselő indítványára úgy határozott a köz­gyűlés, hogy az állást meghívás utján tölti be és erre Rubes dr.' volt városi orvost fogja meghívni. — Komárom város képviselőtestületének ülése. Komáromi tudósítónk jelenti: Komárom város képviselőtestülete Csizmazia György városbiró elnöklete alatt mozgalmas ülést tartott, melyen az építkezni kívánó munkásosztály részére eladandó telkek ügye nagy vitát keltett. A kommunista párt a városi tanácsban azt vitte keresztül, hogy eze­ket a telkeket négyszögölenként két koronájával adja el a város, mig a pénzügyi bizottság az érté­kesebb telkeknek nagyobb árat szabott. A sza­vazásnál a tanács javaslata ment keresztül. Vita nélkül fogadta el a képviselőtestület a Zemska Banka-tói felveendő egy milliós kölcsön javasla­tát Sándor főszámvevő előterjesztésében Ivánfy Géza (kér. szoc.) szakszerű kiegészítő indítványá­val. A kölcsön beruházási célokat szolgál. Az is­kolaügyi minisztérium leirt a városhoz, hogy rövid határidőn belül uj polgári leányiskolát építsen. Erre a célra a képviselőtestület ingyentelket aján­lott fel, az építésre azonban fedezete nincsen. Ivánfy Géza interpellált az uszoda felállításának késedelmes intézése ügyében és a kommunisták a gabonavámok ellen akartak feliratot intézni til­takozásukkal, de ezt a képviselőtestület elutasí­totta. — Tennissbál Nagy táp olcsányban. A nagytapolcsányi Katolikus Kör teniszpályá­jának ünnepélyes megnyitása alkalmából ju­nius 12-én zártkörű tenniszbált rendez. —. Találkozó. Tisztelettel szólítom fel azon iskolatársaimat, akik 40 év előtt Rozs­nyón 18S6 junius havában érettségit tettek, hogy Rozsnyón folyó év junius 29-én találko­zóra jelenjenek meg. Kálmán István. 5477 Egy estély Párisban, Munkácsy palotájában, Liszt társaságában Beszélgetés Raffael Diaz Albertinivel, a vilá ghirii kubai hegedűművésszel — Amikor a francia szellemi élet magyar házban öss zpontosult — Liszt: monsieur l‘Abbó — A P. M. H. párisi tudósítójától. — Páris, junius 9. A napokban Párisban járt Rafael Diaz Al- bertini, az öreg kubai hegedűművész, akinek nevét annak idején a múlt század művészi életének óriásaival együtt emlegették. Albertini, aki most teljes visszavonultságbau él Marseille-ben, Saint- Saönsriek volt együk leghívebb kísérője, pályatár­sa és barátja, áld Havannaise cimü szerzeményét neki is ajánlotta. Az agg művész, aki annyi babért aratott Németországban, Észak- és Délamerikában, a napokban a kubai követség kívánságára feljött Parisba és egy zene estélyt rendezett. Ebből az alkalomból mi is felkerstük Albertinit, aki gazdag művészi múltjának reminiscenciáiból néhány igen érdekes esetet elevenített fel, amelyek minket magyarokat is közelről érdekelnek. Elmondotta nekünk többek között, hogy hogyan ismerkedett meg Liszttel — Liszttel 1884-ben ismerkedtem meg Páris­ban, — meséli Albertini. — Akkoriban Saint- Saens-el együtt dolgoztam és a francia mester magta volt az, aki egy ízben felvitt Liszthez és be­mutatott az akkor már világhírű zenetitánnak. Liszt nagyon barátságosan fogadott, hamarosan intim beszélgetés fejlődött köztünk, miközben Saint-Saénsnek az az ötlete támadt, hogy Lisztnek bemutassa általam akkoriban szerzett első szoná­táját (hegedű-zongora). Liszt annyira meg volt elégedve játékommal, hogy azonnal felszólított, hogy vegyek részt azon a zenei estélyen, amelyet pár héttel később Munkácsy Mihály készült adni az ő ^tiszteletére. Ehhez az estélyhez fűződik életem egyik legnevezetesebb élménye. Most is előttem van Munkácsy pompás, fény­űzéssel berendezett palotája, a magyar festőnek pregnáns müvészfeje, aki akkoriban állott talán művészi pályafutásának a zenitjén. Milyen el­ragadó kedvességü ember volt a magunk Mun- kácsyja! Kissé bohém vendégszeretete mögött egy nagy művésznek a melegsége rejtőzött. Palotájában a francia irodalmi és mű­vészi világ szinejava megfordult. Maga Munkácsy kifogástalanul beszélt franciá­ul és szívélyessége oly őszinte volt, hogy nála minden francia azonnal otthon érezte magát. A művész-gazda egyéniségének varázsa alatt állott mindenki, az ő domináló alakja mellett még a háziasszony vonzó személye is elhomályosodott kissé. Ezen az estélyen ott volt Gounod, Ambroise Thomas, Saint-Saöns, Massenet, akkoriban csupa modern zeneszerző, akiket azóta az utókor a zene klasszikusaivá avatott. Az írók közül Victorien Sardou, Alphonse Daudet, Alexandra Duma* fils, Georges Ohneí, továbbá Madame Viadot, a híres énekesnő, aki akkoriban kreálta nagy sikerrel Meyerbeer prófétáját, Vicomte Delaborde, az Akadémia főtitkára és egyáltalán mindenki, aki az akkori Páris intellektuális vagy művészi életé­ben számottevő volt. Én, — folytatta visszaemlé­— Találkozó. Ezúton értesítem mind­azon osztálytársaimat, kik tanulmányaikat a besztercebányai kir. katolikus főgimnázium­ban az 1915—16. tanévben végezték, hogy 10 éves találkozásunkat 1926 julius 3-án este 7 órakor a „Kuglizó“ helyiségeiben fogjuk megtartani. Baráti üdvözlettel: Göllner Brúnó gyógyszerész. 5476 Kath. Fiuinternátus, Koiiee, Komenského 6. Kívánatra prospektust küld. 5472 — Felhívás a csehszlovákiai magyar akadé­mikus egyesületekhez. A prágai MAKK, a lévai Garamvölgyi Akadémikusok Szövetsége, s a prá­gai és brünni főiskolás cserkészek Szent György- Köre junius 15-én, kedden este 8 órára a prágai Deutsche* Haus második emeleti tárgyalótermébe magyar diákkongresszust hívnak egybe. A kon­gresszus célja a csehszlovákiai Magyar Akadémi­kusok Országos Szövetsége előkészitöbizottságát megszervezni. A kongresszuson mindama belföldi magyar akadémikus egyesületek képviseltetik magukat, melyek alapszabályaikat 1920. junius 15-éig a hatóságoknak jóváhagyás végett beszol­gáltatták. A kongresszuson megjelenési és felszó­lalási joga van minden belföldön tanuló magyar akadémikusnak, de szavazójoggal, valamint aktív és passzív választójoggal csak az egyesületek ki­küldöttei rendelkeznek. Azok az egyesületek, me­lyeknek nincs módjukban a kongresszusra dele­gáltat küldeni, küldjenek megbízólevelet a prágai MAKK valamelyik választmányi tagjának, vagy valamely más prágai magyar diáknak, akit ér­dekeik képviselésére megfelelőnek tekintenek. Bajtársi üdvözlettel: Wintersteiner Henrik, a prá­gai MAKK elnöke, Túri Nagy János, a Garam­völgyi Akadémikusok Szövetségének elnöke, Kessler Edgár, a Szent György-Kör vezetője. kezését a kubai művész, — Liszt Orfeuszát ját­szottam Saint-Sacns átiratában (zongora, hegedű és gordonka számára). A zongoránál Satnt-Saens ült, mig Burger játszotta a cselló-részt, aki ha jól emlékszem, később a budapesti opreház cselló- szólistája is volt. Majd Madame Alfréd Jaöl, az akkoriban ünnepelt zongoraművész felesége, Diemerrel együtt két zongorán előadta a Ráko- kóczi indulót Liszt átiratában. De ennek a nagy­szerű estének a legnagyobb művészi eseménye Liszt játéka volt, aki előrehaladott kora ellenére felejthetetlen hatással mutatta be Ave Mariáját. Látszott és érzett az agg művészen, hogy a magyar környezet és a magyar művészet lelkesítette át és mintegy visszavitte távoli szülőhazájába. Kétségtelen, hogy utolsó éveinek ez volt egyik legszebb emléke, mint ahogy én is művészi élményeim legmeghittebbjei és legértékesebbjei közé számítom ezt a Munkácsy palotában töltött estét. Később is még többször kerültem össze­köttetésbe Liszttel, aki igen barátságosan felaján­lotta segítségét az akkoriban Németországba ter­vezett művészi körutam előkészítésében. Éppen ez az ígérete bátorított fel, hogy többször felkeres­sem. Elmondom Önöknek egy ilyen látogatásom történetét. t — Liszt, ha Párisba jött, rendesen Munkácsy palotájában szállt meg. Lisztnek levelére jelent­keztem a palotában, ahol azonban az inas utamat állta, kijelentvén, hogy „Monsieur l’Abbé est á la Messe". (Az abbé ur misére ment.) Ebben az időben ugyanis Liszt belépett az egyházi rendbe, papi ruhát viselt és nagyon zokon vette, ha nem Abbé Urnák szólították. Egész Páris tudta, hogy Monsieur 1’Abbéi az Liszt Ferenc. Az inas kijelentése igen kellemet­lenül érintett, mert időm ki volt szabva és boszu- ságomnak talán a kelleténél hangosabb kifejezést adtam. Az inas azonban közömbösen megismételte, hogy nem tehet semmit, mert, amint mondotta az Abbé ur misén van. Ebben a percben azonban kiszól Liszt öblös hangja a másik szobából: „De­hogy is mentem misére! Ez csak a íökkfilkóknak szól, akik folytonosan zaklatnak, a Maga részére itthon vagyok." — Igen tréfásan fogadott és mint rendesem, most is papi öltözetben. Ez az öltözet tulajdonképen egy hossm redingotból állott, amilyet a protestáns papok hordanak Franciaországban és az abbé viseletből mindössze a nyakgallért őrizte meg. Liszt pompás kedvében volt és igen meleg ajánló levelekkel látott el németországi utamra. — De nek már nem számolhattam be németországi sikeremről, mert amire ismét visszajöttem Páriisba, addigra Liszt Ferenc már itt hagyta ezt a várost é® elment Bayreuthba meg­halni. — „Püspökibbe nem ad a vasút jegyet. Po­zsonyból jelentik: Uszor csallóközi község állo­másán — épp úgy, mint más állomásokon i* — a vasúti tisztviselők mindazoknak megtagadják a menetjegy kiadását, akik utazásuk célját képező állomás nevét nem szlovákul említik meg. Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő szemtanúja volt egy ily jelenetnek, amidőn egy idősebb magyar asszonynak nem adtak jegyet, amíg Pozsonypüs- pökit Biskupicé-nak nem nevezte. Szüllő Géza dr. tiltakozására az illető hivatalnok kijelentette, hogy szigorú felsőbb parancs értelmében követeli a szlovák elnevezéseket. A vasútnak ez a maga­tartása ez esetben annál jogtalanabb, miután Po- zonypüspöki esetében hivatalosan is szlovák- magyar községelnevezést használnak. Az uszori állomás tisztviselőinek a nyelvtörvényt sértő el­járása ügyében Szüllő Géza levél utján kért föl- világositást a pozsonyi vasutigazgatóságtól. A le­vélre a vaeutigazgatóság hosszabb idő eltelte után adott válaszában közölte, hogy az uszori pénztáros elvileg helyesen járt el, miután a tari­fáiig elnevezések kőzett Pozsonypiispöki nem lé­tezik. A válasz szerint az igazgatóság mindazon­által figyelmébe ajánlotta az uszori vasutasok­nak, hogy a jövőben oly esetekben, amidőn a ta- rifális elnevezések nem ismeréséről van sző, jó- akaratu tanácsokkal szolgáljanak az utasoknak. Értesülésünk szerint az országos keresztényszocia­lista párt törvényhozói a vasutigazgatóság tör­vényellenes álláspontjának megváltoztatása érde­kében további lépéseket fognak tenni. — Missziói délután Csapon. A ruszinszkói Kár­pátaljai ref. Egyházegyesület nagybuzgóságu missziói lelkésze, Bácsy Gyula közreműködésével Csap gyülekezete junius 6-án missziói délutánt rendezett. Az Igét Isaák Imre vajáni lelkész hir­dette s a kenyérkérdés nagy problémájával fog­lalkozva, arra mutatott rá, hogy ez csak a bibliai, krisztusi szocializmus alapján lehetséges. Bácsy Gyula missziós beszédében a kálvinista életfelfo­gás és világszemlélet megvalósításúra hívta fel a valóban missziói helyen lévő csapi gyüleke­©Ito iSm TANC-BAR VACLAVSKÉ NAM. HOTEL ADRIA Prof, Svlcaysky hegedűművész és Harry Boston zongoraművész* zet szép számban megjelent tagjait A missziói dél­utánt vonzóbbá tette az egyházi énekkar két ének­száma, a Katona Jolán megkapó szavalata és a Deschmann Juliska kedve® 6zóló éneke. — Passiójáték Nagy táp olcsánv bán. Tekintet­tel az egész Szlovenszkóról megnyilvánuló érdek­lődésre, junius 13-án és junius 27-én megismét­lik Nagytapolcsányban Bubnics Mihály rozsnyói püspök Passiójátékának előadását. A junius 27-iki előadás már a 14-ik lesz. Mindkét előadás délután 4 órakor kezdődik, úgy, hogy a vidéki közönség még az esti vonattal hazautazhat. — A Gyermek háromnyelvű pedagógiai folyó­irat prof. dr. J. Brdlik egyetemi tanár, Rotten- stein Jenő dr. idegorvos és Váradi Zsigmond ny. áll. gyógypedag. igazgató szerkesztésében a gyer­meknevelés reformálásáért küzd s hasznos tanács­adó minden szülőnek, orvosnak és pedagógus­nak. A most megjelent ötödik szám tartalma: Silberstein dr: A ligetfalusi gyermekek egész­ségügyi helyzete (szlovákul), Tramer dr.: Az öröklődés (németül), Kázmér Ernő: Jack London, az örök gyermek, H. E. Timerding: Koedukáció (németül), . Fényes Samu: A gyermeknyelvről egy és más. Könyvismertetés, M. U. C. Csáder Mihály: A szociális gyermekgondozás reformja, Hírek (A Mi Lapunk ismertetése, A cserkészet hivatása), Postaszekrény. — Szerkesztőség: Bra­tislava-Pozsony, Simonyi Iván-sor 2. Előfizetési díj egy évre 35 korona. — Az Ungár-Bankház, Kassa-Kosice (M«^om-u. 20.), közlése szerint a XIV. osztálvsorsjáték V. osz­tályának mai húzásán a 00. és 65. alapszámokat sorsolták ki. — A XIV. osztály-sorsjáték mai húzásán 40.000 koronát nyert 61765. 20.000 koronát nyert 208000, 112465. 10.000 koronát nyert 185065, 164G65. 5000 koronát nyertek: 218100 233800, 216400, 128800, 13300, 62600, 96800, 197400, 134500, 232200, 11000, 197200 235300, 121665, 26365, 149065, 150165, 146565. 235585. A húzások az 5. osztályban junius 22-ig tartanak. Pót és uj sorsjegyek még kaphatók FÖÜTUStSU 5350 8<e bankQslet | Bratisiava, Duna*u. 7. f — Kenyérgondok miatt ecetsavat ivott. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Paltó Jó- zsefné hubói parasztasszony hosszabb idő óta nem kapott alkalmazást sehol sem, efeletti elkeseredésében tegnap Tornaiján tömény- ecet savat ivott. Az öngyilkosjelöltet még kel­lő időben a rimaszombati kórházba szállítot­ták. Már túl van a veszélyen. — Huszonötéves érettségi találkozó. Felkérjük mindazokat, akik velünk 1901-ben a pozsonyi kir. katolikus főgimnáziumban érettségit tettek, hogy Péter és Pál napján (junius 29-én) délelőtt 10 órakor a régi gim­názium udvarán (Klarissza-utca) megjelenni szíveskedjenek. (A találkozóról bővebb felvi­lágosítást ad Aixinger László dr., Pozsony— Bratislava, Lőrinckapu-utca 11). Bízunk ab­ban, hogy aki csak teheti, eljön a találkozóra. Aixinger László dr., Bacsák Kálmán dr., Steiner Szigfrid dr. Dr. NAGY MÁRIA FÜRDŐORVOSNŐ 5467 PIESfANY (Stsraka villa.) — Kabaré Eperjesen. Eperjesi tudósí­tónk írja: A jó hírnevű Eperjesi Torna és Ví­vó Egylet cégére alatt junius 6-án és 7-én kabarét rendeztek a Városi Színházban. Azért írjuk, hogy cégére alatt, mert nem hisszük, hogy az ÉTVE illusztris, komloy vezetősége vállalná a felelősséget azért a nivótlan, kul­turálisnak egyáltalában nem mondható esté­lyért. ízléstelen kuplékkal, brettlibe való duettekkel, színtelen jelenetekkel, elcsépelt viccekkel, borozó, korcsmái nóíázásokkal, te­hetséges és tehetségtelen kezdők szárnypró­bálgatásaival akarták gyönyörködtetni és bot- ránkoztatták meg Eperjes jóizlésü közönségét. Alig egy-két szám állta meg a helyét, a többi csapnivaló volt. Az ilyen nivótlan, Mucsára való estélyek csak kárára vannak a nekilen­dült szlovenszkói szép magyar kultúrának és mindenekfelett a 40 éves, szép múltra vissza­tekintő sportegyletnek. A jövőben ezen a té­ren több óvatosságot kérünk és várunk az ETVE vezetőségétől. Ezt kívánja a jubiláló ETVE szép múltja, Eperjes intelligens közön­sége és a szlovenszkói magyar kultúra ér­deke. xx Mi volt Madame Pompadour varázsának titka? A párisi Violot parfümgyár újabb külön­legességéről van alkalmunk ezúttal beszámolói. Ez az Eau de Cologne Ambre Royal, amelyet a Violet-cég már XV. Lajos idejében a híres Ma­dame Pompadoumak szállított és ezáltal a nevét a széles világon ismertté tette. A sikertől felbá­torítva a cég az Ambre Royal illatával újabb par­fümöt, púdert, Eau de Toilettet, Loiiom, fürdő- sót és szappant készített és ezeket a fajtákat év­századokon keresztül mind a mai napig megőriz­te Első időben a készítmények kizárólagos vá­sárlói a királyok és a főúri udvarok tagjai voltak, miután ezek a készítmények csaknem megfizethe­tetlenek voltak. Ma már azonban a Violet-cég e királyi árukat olcsó áron hozza forgalomba, úgy­hogy ahhoz mindenki hezzárférhet. Csehszlovákiai vezérképviselet és lerakat M ARC AUX soc. Prá- ga-Smichov. ------------------..........—........

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom