Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-03 / 125. (1163.) szám

6 hpsb ^————mmmm A magyar nemzeti párt törvényhozói csallóközi körúton Pozsony, junius 2. •'"' A magyar nemzeti párt sajtófönökség közli: rA magyar nemzeti párt törvényhozóinak egyrésze Szent-Ivány József képviselő vezetése alatt meg­látogatta az elmúlt, napokban az egyes csallóközi pártszervezeteket. Ez a látogatási körút minden­hol nagy lelkesedést váltott ki és a bizonyságát adta annak, hogy a csallóközi magyarság lélekkel és szilárd akarattal tart ki a magyar nemzeti párt mellett. Május 27-én a komáromi körzeti választmá­nyi ülés után Szent-Ivány József és Koczor Gyu­la képviselők Nemesócsa községet látogatták meg. Az egybegyült választmányi tagok előtt Szent- Ivány József pártvezér ismertette a politikai helyzetet. Szólt az agrárvámokról és rámutatott arra, hogy azoknak megvalósítása egyet jelent a magyar gazdaközönség létérdekével. A sikerült értekezlet után Ekecs községben . László János helyi elnököt látogatták meg a törvényhozók s az elnök részletesen ismertette a képviselők előtt a község sérelmeit s biztosította a pártveze­tőket arról, hogy az ekecsi magyarság tántoritha- tatlanul kitart a magyar nemzeti párt mellett. Május 28-án délelőtt 11 órakor Somorján tar­tott rendkívül sikerült ülést a párt járási vá­lasztmánya. Vörös Vince helyi elnöknek nagyha­tást keltő üdvözlő beszéde után Szent-Ivány Jó­zsef mondott beszédet. Ismertette a jelenlegi gazdaságpolitikai helyzetet és szólt arról, hogy mily előrelátható és gondos politikát folytat a magyar nemzeti párt akkor, amikor a mezőgazda- sági válság elhárítása érdekében mindent meg­tesz és ezzel igyekszik erősíteni a magyar nem­zetnek életerejét. Koczor Gyula és Füssy Kál­mán képviselők a politikai helyzetet ismertették íés beszámoltak azokról a. lépésekről, melyeket a magyarság érdekében tettek. Ezután a képviselők Csallóközcsülörtök köz­séget látogatták meg, ahol megtekintették az Ár­pádkorabeli római katholikus templomot, majd értekezletet tartottak a párt helyi választmányá­nak részvételével. Valocsay János helyi elnök megnyitója után a három képviselő politikai be­számolót mondott. Az értekezlet után a törvény­hozók visszatértek Komáromba. Ifjúsági mozgalom ^ , A GYERMEK. Pedagógiai folyóirat. Szerkesztik Prof. Dr. Brdlik egyetemi tanár, Rottenstein Jenő dr. idegorvos és Váradi Zsigmond ny. áll. gyógypedag. igazgató A nemzeteket közös gond és közös jövőkér­dés kapcsolja össze: a gyermek. Kinyújtja segít­séget váró pici karját és a kölcsönös harcok és hátatforditásök közepette összegyülölközött öre­gek lerázzák a gyönge-ember-sorsa akadályháló­kat, hozzásietnek és megnyugtatott, kacajra fris­sülő szemében megpillantják egymás jóságos lelkű igazi arcát. Akiket a gyermek összehoz, egyszeribe jól megértik egymást. A megértésük csillogó példa és sokan lesznek, akik kihámlanak a bedeszkázottságukból, hogy az emberi talál­kozóra siethessenek ők is. Már a negyedik száma jelent meg annak a pozsonyi háromnyelvű havi folyóiratnak, mely a gyermeknevelés problémái­val foglalkozik (a csecsemőkortól a pubertás koráig) és az egészséges uj nemzedékért egy nagy munkafrontra sorakoztatja a magyar, német és szlá.v szülőket, orvosokat és pedagógusokat. ■Nagy szimbólum ez a folyóirat. Három nemzethez tartozók találják meg egymást benne az uj ifjú­ságért és a lap a bekövetkezendő hálát jelenti, az eredményt: három nép egymásbakarolt friss, egészséges gyermekhadát. Sohasem méltányolható eléggé az a törekvés, mely a szülők és hivatásos pedagógusok mellé az orvosokat is a gyermekneveléshez vonzza. Az úgyszólván csak elméleti kioktatásra szorítkozó egyoldalú és maradi iskola, valamint, a fejlődő szervezeteket korai bomlásra izgató nagyváros erősen szükségessé teszik a nevelés testi szem­pontokból történő uj megalapozását. Az orvosok részéről mindig erősen propagált hygiéna és tes­tedzés egyre nagyobb szerepet, játszik a legtá­gabb értelemben vett társadalmi nevelés terén, ha egyes pedagógiai körök és tényezők, mint például az iskola, nem is fordítják rájuk mind- ezideig a megfelelő gondot. De nemcsak a testi, hanem a lelki fejlődés egészségét is orvosi szak­tanácsok igénybevételével kell biztosítani. Külö­nösen azóta vált eknaradhatatlanná az orvosok bevonása a pedagógia ama részébe >s, mely a lélek irányitó fejlesztését szolgálja, mióta Freud iskolája köztudomásúvá tette a szakkörökben, hogy a fiatal, zsenge test impressziói (különösen azok, melyek a gyermek szekszualitásával ke­rülnek összefüggésbe), determináló hatásuk az egyén egész további lelki kialakulására. Tehát a gyermekkorban eléggé ellen nem őrzött idegrend­szeri fejlődés zavarai szomorúan befolyásolják a felnőtt kor szellemi állapotát is. A későbbi lelki defektusoknak csak az veheti elejét, ha olyanok is szóhoz jutnak a neveléstanban, akik a gyer­meki test, a gyermeki fiziológia titkaiban jára­tosak. Az még meglehetősen ismeretes mindenki előtt, hogy a csecsemő gondozása és a beteg gyer­mekek ápolása szinte el sem képzelhető orvosi erők és utasítások segítsége nélkül, s az is köztu­datos, hogy a speciálisan testi nevelésben az or­vosi szaktekintély az irányadó, de arról már közönségünk legnagyobb részének sejtelme sincs, hogy a gyermek lelki nevelésénél is nagy szük­ség van az orvosra, aki a lélek kulcsát: az ideg- rendszert a legjobban ismeri. Ezért hasznos és örömmel üdvözölhető a pozsonyi kezdeményezés, mely nevelésünk középpontjába állítja, az orvos-. tudományt. Az orvosok állandó jelenléte a peda­gógiában tudja csak valóságra váltani azt az el­vet, hogy a test és lélek egyformán gondozandó a „mens sana in corpore sano“ — emberideál megközelítése érdekében. Ha szóba is került itt a Freud-iakola, meg- nyugtatólag kell hozzátenni, hogy a szerkesztő­ség elővigyázatossága folytán egyetlen csehszlová­kiai pedagógiai szaklapunk korántsem szegődött a pszichoanalitika feltétlen szolgálatába: hisz nem egy tudományos párt érdekeit, de egyes- egyedül az ifjúság helyes neveltetését célozza. A tisztán a freudizmusra épített nevelés sokszor túl­zóan egyoldalú, sőt avatatlan kezekben veszedel­mes is lehet, ha a gyermeket kísérleti tárggyá te­szik az uj lélektan tételeinek (vérfertőzési vá­gyak, stb.) igazolására. A pszichoanalízis nem való a nagyközönségnek, mint ahogy a hipnózis sem. „A Gyermek" szerkesztői objektív magatartá­snak és nem engedik az általános érdekű folyó­iratot egyoldalra specializálódni. Bármennyire vonzó is manapság ez a veszély. Az eddigi szá­mokból is kiviláglik, hogy a folyóirat a modern kutatások, uj elvek és metódusok gondos megfi­gyelője, de csak akkor engedi ezeket az olvasói elé, ha a tudományos pro és kontrák szűrőjén át­jutott kétségbevonhatatlan igazságok. A folyóirat nem akarja ismertetni a be nem igazolt egyol­dalú megfejtéseket (tán jobb igy: megfejtés­ajánlatokat) és nem is vitatkozik, hanem a már tagadhatatlan neveléstani tényeket popularizálja. Már ezért az elfogulatlanul tárgyilagos állásfog­Á Rockefeller & Andrews cég két teljes éven át állott fenn. 1867-ben uj bővités tör­tént s Rockefeller vezetése alatt társaság ala­kult, melynek élén heten állottak, Rockefelle­ren kívül fivére, William, üzeítársa Andrews, azután Harknees és Flagler. A cég jelzése most már „Rockefeller, Andrews és Flagler" volt. A cég azonnal teljes erővel vitte keresz­tül a csőrendszert. Nemcsak pénzügyileg s technikailag volt ez nehéz feladat, de még más, nem csekélyebb akadályokat kellett le­küzdeni. A . csöveket ugyanis különböző ál­lamokban kellett lefektetni, melyeknek mind­egyikében különböző törvények és rendele­tek voltak érvényben. Ha ezeket a határoz- mányokat minden egyes esetben pontosan be­tartották volna, a vezetéket sohasem lehetett volna lefeketni. Rockefeller azonban nem volt az az ember, akit ilyen nehézségek vissza- riasztcttak volna. Hihetetlen arányokban kezdte meg meg­vesztegetési manőverét s mindazokat a tisztviselőket, akiktől koncesz- sziókat akart szerezni, megvásárolta. Az intri­kának, a rejtett utaknak s a korrupciónak minden eszközét, minden módját felhasználta ebben a hadjáratban. Heves támadások hang­zottak ellene, panaszokat emeltek, de ő ren­dületlenül haladt ezen az utón. Hadvezér volt, hatalmi ember volt, akit soha sem támadtak meg skrupulusck. Annyit azonban el kell is­merni, hogy soha személyes előny nem vezet­te, nem az a banális gondolat irányította, hogy személyileg gazdag legyen s vagyonát eny- nyivel s. ennyivel emelje, hanem mindig az a cél, melynek monománikusa volt, hogy vál­lalatát szolgálja. Természetesen ez is egyik fajtája a fixa ideáknak. Rockefeller további életfutása, különösen aggkora kétségtelen bi­zonyítékkal szolgál, hogy a személyi vagyono- sodás csak kisérő jelensége volt tevékeny­ségének s abban a pillanatban, mikor müvét befejezettnek tekintette, rögtön visszavonult, hogy a megérdemelt nyugalomban éljen, amelyben sohasem mutatott a luxusra hajla­mot, hanem a jómódú átlagember életét élte. Rockefeller a megvesztegetési hadjáratot nem úgy fogta fel, mintha valami hallatlan dolgot hajtana végre. Eltekintve attól, hogy bizonyára nem az egyetlen volt, aki ilyen esz­közöket használt, mindig igazolta önmagát az­zal a tudatta], hogy a petróleumipar fejlesz­tésére, amelynek szivvel, lélekkel szentelte magát, feltétlenül szükséges a csővezeték lé­tesítése. Harminchárom éves volt Rockefeller, a mikor megalapitotta a Standard Oil Compa- nyt. Sikerült olyan tőkés csoportot egybe­hozni, amely 1 millió dollárt jegyzett. A Standard OilCompany a elett, a,minek tervezték, sikerüli a petróleum termelését és kereskedelmét monopolizálni és a pia­con korlátlanul uralkodnia. Ezt a sokat támadott, sokat átkozott tár­lalásért is osztatlan elismerésre számíthat min­denütt Azok a szülők, akiknek módjukban van gyer­mekeikkel behatóan foglalkozni és nem hiányzik a tehetségüli sem az olvasottlak praktikus értéke­sítéséhez, mindenesetre nagyon jól teszik, ha iva­dékuk érdekében járatják és szeretik a lapot, mely a testi és lelki egészség fejlesztésére, rossz hajlamok gyógyítására, jók emelésére, betegápo­lásra, mindennapi hygiéniára, helyes szekszuál- ethikai gyermek oktatásra, röviden: jó nevelés­re tanít. De a lap igazi jelentősége elvesznék, ha csak egyes családokra korlátozottan tudná leadni széles tömegeknek, szánt erejét. A legfontosabb az, hogy a hivatásos nevelők (elemi- és közép­iskolai tanerők, papok, cserkészvezetők) hizlal­ják rajta szaktudásukat. A lap anyaga csak ál­taluk sugározhat szét közértékké. Mi, főiskolás cserkészek, lelkesedéssel fogad­juk az uj pedagógiai szakfolyóiratot, mert örök vágyunk az ifjúság nevelésének minél tágabbkörü reformja és ez a lap terveinkkel és működésűnk­kel azonos munkát fejt ki. Ajánljuk is 18 éven felüli vezető testvérek figyelmébe és mint a szlo- venszikói és ruszinszkói magyar uj nemzedék jő- barátai: fölkérjük a köztársaság magyar peda­gógusait, viseljék gondját, hogy „A Gyermek“ fo- folyóirat eszméi és erői árva magyar fiatalságunk javára fordittassanak és jótékony hatásuk az egész­séges fogantatásokra váró gyermekleik eket jö­vőhozó erősségekké termékenyítse. Kessler Edgár. jelzővel aposztrofálták, vagyis poliphoz ha­sonlították, amely ragadozó karjait mindenü­vé kiterjeszti s mindent felszippant. Ez az el­nevezés annyira köztudatba ment, hogy a Standard Oil Company vezetői, elsősorban ma­ga Rockefeller, a vállalatot csak oktopusnak hívták. A hetvenes evek elején az amerikai vas­úti mágnások között hadiállapot uralkodott. A harc több formában nyilatkozott meg, a leg­gyakoribb volt a szállítási tarifa süllyesztése. Minden vasútvonal arra törekedett, hogy a konkurrens vállalatokat előnyös ajánlatokkal legyőzze. A Standard Oil Companynek rendkívül jelentős volt a szállítás kérdése s ezért a vas­út mágnásainak harcából igyekezett megfelel' előnyöket levonni. Metodikusan jártak el. Minden egyes vonalat, amely az olajemberek­re fontos volt, vagy szépszerével, vagy erő­szakos eszközökkel rávettek arra, hogy kivé­teles tarifákat, vagy messzemenő rabattot biz­tosítsanak s ezzel a piacon különösen ver­senyképessé váltak. A tarifa magassága ter­mészetesen szigorúan titokban maradt. Az oktopusnak csakhamar sikerült, hogy összes konkurenseit, először a kicsinyeket, azután a nagyobbakat, eltegye láb alól s a közbeeső kereskedelmet csaknem teljesen kikapcsolja. Amikor egy üzem erőinek végé­re jutott s az összeomlás szélén állott, mindig megjelent a Rockefeller-csoport egy bizalmi embere ajánlatával s a játék csaknem mindig sikerült. A cég, amely többé nem tudott ma­gán segíteni, elfogadta a természetesen sze­rény vételárat. Az oktopus kinyújtotta egyik karját s hehappolta a vergődő üzemet. Ha a vasútvonalakkal szemben az okto- pusnak könnyű dolga volt, annál nagyobb akadályra bukkant Wanderbiltnél. Az öreg Cornelius Vanderbili volt akkor Amerika leggazdagabb embere, aki másfél évtized alatt 90 millió dollár vagyont halmozott fel s négy nagy vasútvonal egyedüli tulajdonosa volt. 1876-ban halt meg s örö­két fiára, Willam H. Vanderbiltre hagyta, mig másik fiát, Cornelius J. Vanderbilteí ki­zárta az örökségből s csak 200.000 dollár ka­matait biztosította számára. William H. Vanderbilt, a dinasztia máfodik tagja, már javakorában volt, amikor a nagy vagyon örökébe lépett. Addig teljes mérték­ben alárendelte magát atyja despotikus haj­lamainak s mint gazdálkodó, meglehetős visz- szavonultságban töltötte napjait. Később Van­derbilt lsen. bevonta az üzletbe, beavatta an­nak minden fortélyába s a new-yorki központi vasút alelnökévé tette. Abban az időben, mikor az oktopus kon­fliktusba keveredett Vanderbilttel, a vasut- király hatalmas vasúthálózattal rendelkezett, amely sok kisebb vasútvonalnak erőszakos egybefolyásából alakult ki. Rockefeller tehát most tekintélyes ellenféllel került szembe, olyan férfivel, akit nem egy könnyen lehetett lebimi, saságot később ^oktopus", nyoklábu 4iszU|, A világ leggazdagabb embere Rockefeller pályafutása a tanouckortől a petróleumkirályságig Történet! feljegyzések a modern Amerika kialakulásának korából XIV. Rockefeller a korrupció mestere 1926 junius 3, csütörtök:. daigEK^y Lapunk legközelebbi száma a köz­beeső ünnep miatt pénteken a ren­des időben jelenik meg. — Benes miniszter (Jenibe utazik. Be­nes dr. külügyminiszter szombaton Genfbe utazik, ahol résztvesz a népszövetségi tanács ülésén, amely hétfőn kezdődik. A külügymi­niszter csak a jövő hét végén tér vissza Prá- gába- •: — Helyreigazítás. Grosschmid Géza dr. szenátor lapunk tegnapi számának vezetőhe­lyén közölt beszédét nem Késmárkon, nanem az Országos Keresztényszocialista Párt Iglón tartott megyei pártvezetőségi ülésén mondot­ta el. • .< — IJjabb tisztviselőelbocsátások a pozso­nyi városházán? Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: A városházi hivatalnokok körében nagy megdöbbenést keltett az a napok óta járó hir, hogy' a városházán újabb százötven tisztviselőt fognak elbocsátani. Illetékes he­lyen ugyan elzárkóznak minden felvilágosí­tás elől, de tiz régi, kipróbált tisztviselő már­is megkapta a fölmondást. — Egy őslakos kórházigazgató rehabili­tálása. Ungvári tudósítónk jelenti: Megírta a P. M. H., hogy az ungvári szélsőségesen so­viniszta cseh lap, a Podkarpatszkij Hlasi tá­madást intézett Novák Endre dr, kórházi igazgató ellen s azzal vádolta, hogy kórházá­ban a legnagyobb* rendetlenség, fejetlenség uralkodik, az orvosok felületesen bánnak vagy egyáltalában nem törődnek betegeikkel- Novák vizsgálatot kért maga ellen. Kérelmét teljesítették is. Április elején váratlanul vizs­gálatra érkezett meg Frankenstein Ottó dr.* a kassai bábaképző igazgatója. Most került nyilvánosságra a felvett jegyzőkönyv, mely szerint: „a normálisnál jóvaí nivósaob állapo­tok uralkodnak a kórházban. Az orvosok kö­telességüket kifogástalanul 'teljesitik. Példás rend, tisztaság uralkodik az egyes osztályo­kon. A betegek az orvosi karral és személy­zettel teljesen meg vannak elégedve. Az ungvári kórházi állapotokat példaképp lehet odaállítani minden kórház elé". Frankenstein dr. még a városi kormánybiztost is megke­reste s felszólította hivatalosan a kormány- biztosi hivatali, hogy a megrágalmazott igaz­gató főorvosnak, orvosoknak és kórházi al­kalmazottaknak adják meg a legteljesebb elégtételt * : iM — A Polgár és mi. A Slovák legutóbbi száma hosszabb cikket szentel egy Pozsony­ban meginduló uj hetilapnak, A Polgárnak, amelynek főszerkesztőjét, Hajnóczi Józsefet úgy aposztrofálja, mint a Prágai Magyar Hír­lap volt tudósítóját. A Slcvák közlésével szemben meg kell állapítanunk, hogy ez az ál­lítás nem felel meg a valóságnak, amennyiben Hajnóczi József sohasem volt lapunk tudósí­tója és vele egyáltalában semminemű össze­köttetésben nem állottunk. — Háromnyelvű cégtáblát kell használniok á pozsonyi ügyvédeknek és orvosoknak. Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: A pozsonyi főjegyzői hivatal a napokban számos idézést küldött a város­ban lévő orvosokhoz és ügyvédekhez. Amikor az idézettek megjelentek a főjegyzői hivatalban, fe­lelősségre vonták őket, hogy miért nem festik ál cégtáblájukat, háromnyelvűre. Morajvek főjegyző irodájában élénk viták játszódtak le a beidézettek és a hivatalnokok között. Az ügyvédek ugyanis arra az álláspontra helyezkednek, hogy a rendel­kezésnek semmiféle törvényes alapja nincsen, mert a kapukon kifüggesztett cégtáblájuk magánnév­jegynek tekinthető. — Plébániacsere. Komáromi tudósítónk jelenti': Az egegi plébános, Bányász Endre és a kántor közt levő gyűlöletes ügyekről sokszor megemlékeztünk. Ebből folyólag a kántort hivatalvesztésre ítélte az egyházme­gyei hatóság és a polgári bíróság rágalmazás és becsületsértésért fogságbüntetést szabott ki rá. Bányász Endre a tarthatatlan helyzetet akként szüntette meg magára nézve, hogy az egyházi hatóság jóváhagyásával plébániát cserélt Kuiler Ferenc dercsikai plébánossal, a kiváló zenekedvelővel. — öngyilkos budapesti újságíró. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Tegnap a késő délutáni órákban öngyilkossági szándékból a Du­nába vetette magát Balta Jenő budapesti újságíró. A hullámok már csak holttestét, vetették ki a partra. Bállá a régi ujságirógárda (tagja volif, egyi­ke volt a legismertebb rendőri rovatvezetőknek. — A Leilei—Aixinger sajtópör. Pozsony­ból jelenti tudósítónk: Leilei Jenő dr. volt képviselőnek Aixinger László dr., a Híradó szerkesztője ellen indított sajtóperében a fő­tárgyalást junius végére tűzték ki. A tör­vényszék elnöke a sajtópör aktáit Terebessy János dr. táblabirónak osztotta ki. — A Garancia biztositó társaság kény­szeregyézsége. Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: A Garancia biztositó társaság kényszeregyezsége ügyében tegnap délután tartották meg az egyezkedési tárgyalást Pal- lán biró előtt. Egyezkedésre nem került a dolog, a hitelezők izgatottan tárgyaltak, a tisztviselők pedig csődöt indítványoztak. A bíróság pontos vagyonmérlegvizsgálat végett a tárgyalást julius^O-ikére halasztotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom