Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-12 / 132. (1170.) szám

^IffiCM-TV^MfeAR-HílttíAE 1926 junius 12, szombat Szent-Ivány és Nitsch a vámvita szónokai A magyar nemzeti párt törvényhozóinak klub ja tanácskozott az agrárvámokról, a kongrua- javaslatról és az árvizveszedelemről Pozsony, junius 11. A magyar nemzeti párt sajtófőnöksége közli: A magyar nemzeti párt törvényhozói­nak klubja kedden este tartott értekezletén Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő rész­letes jelentést tett az agrárvámjavaslatnak föíd m ive lés bizottságbeli tárgyalásáról, az ott kifejtett működésének ismertetésén kivül be­számolt azokról a gazdag politikai és köz- gazdasági tapasztalatokról, amelyekre a bi­zottsági tárgyalás folyamán tett szert s ame­lyeknek eredményeképen a klubnak a leg­élénkebb bizottsági tevékenységet ajánlja. A klub ezután behatóbb eszmecserét folyta­tott az agrárvámokkal kapcsolatos kérdések­ről é9 elhatározta, hogy a továbbiakban is ki­tart a vámkövetelés mellett. A klub Szent-Ivány József elnököt. Nitsch Andor képviselőt küldte ki vámvitába. és Ezután Tömöri János dr. klubtitkár is­mertette a kongruajavaslatot, annak kapcso­latait a tisztviselőtörvénnyel. A jelentést kö­vető részletes vita után a klub elhatározta, hogy a kongruajavaslatot támogatni fogja, an­nak törvényerőre emelkedését sürgeti, mert az jelentősen javítani fogja az ösz- szes egyház lelkészeinek helyzetét. A állami tanítókra vonatkozó törvényja­vaslat tárgyalásánál a klub elhatározta, hogy a javaslathoz oly értelmű kiegészítő javas­latot fog beterjeszteni, hogy ez a törvény vonatkozzék a felekezeti is­kolák tanítóinak fizetésére is, \ a felekezeti tanítóknak a felekezettől élvezett jövedelmei beszámítását az összjövedelembe kormányrendelet szabályozza. A javaslatot a klub részletesen fogja ismertetni. A szlovenszkói és ruszinszkói nagy eső­zések és áradások következtében károsult la kosság gyors segélyezésére a klub indítvány beadását határozta el. A benyújtott indítvány kéri a képviselőházat, hogy utasítsa a kor­mányt, hogy az árvizveszedelem további el­hárítása végett, illetve az árvízkárosultak gyors segélye érdekében a szükséges lépése­ket tegye meg. Az illetékes politikai és katonai hatósá­goknál megfelelő szakemberek bevoná­sával permanenciát tartson az árvíz kö­vetkeztében hajléktalanná váltak ingyenes elhelyezéséről és ellátásáról g esetleg pénzbeli segélyezéséről gondoskodjék, a szegénysorsu mezőgazdasági lakosság ká- f rdnak teljes megtérítése érdekében ál­lami és társadalmi akciót indítson s utasítsa a pénzügyi hatóságokat, hogy tekin­tet nélül a károsultak kérelmére, a károkat szakemberek bevonásával állapítsák meg és annak megfelelő adóelengedést vezessenek keresztül. A klubülés a késő éjjeli órákban ért végett. Szerdán reggel a Bund dér Landwirte és a magyar nemzeti párt közös klubjának elnöksége délelőtt 10 órakor a szövetséges klub plénuma tartott ülést. Magyarország tiltakozott Prágában a védővámok ellen A prágai követ intervenciója — „Amennyiben a prohibitiv intézkedések Megmaradnak, a gazdasági tárgyalások már előre is eredménytelennek tekinthetők11 Budapest, junius 11. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Félhivatalosan je­lentik: A csehszlovák agrárvámok felemeléséről szóló javaslat tudvalévőén prohibitiv jel­legű vámokat állapit meg a magyar export szempontjából legfontosabb kiviteli cikkekre vonatkozólag olyan rendelkezést tartalmaz,' hogy a vámok kereskedelmi szerződés utján sem mérsékelhetők. Illetékes helyen felhatalmazást adtak a Magyar Távirati Irodának an­nak a közlésére, hogy a magyar kormány a tegnapi napon prágai követe utján közölte a csehszlovák kormánnyal, hogy amennyiben ennek a törvényjavaslatnak a mgayar ex­portra nézve prohibitiv intézkedései fenmaradnának, úgy a Magyarország és Csehszlovákia között tervezett gazdasági tárgyalások már előre is eredményteleneknek tekinthetők. ÍRJ F • • r •] r /■'i •• •• 1 r Regi jo világ Uomorben Két érdekes gömöri ur — Visszaemlékezések a L atinák-testvérek ploszkói életéből — „Elmegyek Debrecenbe, megnézem, áll-e még a Kossuth-kor mány?“ — Irányi Dániel -szökése Debrecenből j Svájcba Zefirek ruhákra és ingekre, flanel lek, gyapjúszövetek, harisnyák és zoknik, valamint fürdő- köppenyek a legol­csóbban kaphatók nagyban és kicsiny­ben 54: 5430 Vádav Eger Prafta 1B., Jeiná Telefon 42108. cégnél. uBBce 36. Telefon 42108. Rimaszombat, junius 11. Elhallgatott a néha. Mikalik Dezső dr., a rima- e szombati fiatalság rajongásig szeretett Dezső bá­csija, letette a hegedűt, amelyen annyi ország- a szerte ismert szép nótája született, mosolygó arccal töltött a poharakba. A kifogyhatatlan humora, c szellemes elbeszéléseik megindulnak a száján és a 1 régi Gömör életéből, visszaemlékezései tükörében, 1 egymásután rajzolódnak ki a szebbnél-szebb képek. Egy finom, régi aranyórát és egy óriási, rozs- 1 dás lakatot mutat: é — Az órát Latinak Rudolf vette Londonban, amikor a kibujdosott Kossuth Lajost látogatta t meg, a lakat szintén az övé volt: negyvennyolc t után a rimaszombati megyeházán, a mai Kereske- t delmi Testület épületében, ezzel a monstrummal 1 zárták rá a börtönajtót. 1 A fonódó mesékből kiragadunk egy szálat: a j két Latinák testvér életét: idézzék fel a múltat, amelyre a maiak már csak a vissza nem térőket s illető kegyelettel emlékezhetnek vissza. i Két érdekéé gömöri ur A Ratkó melletti Ploszhón volt a Latinék-csa- 3 Iád birtoka. Még húsz-harminc esztendővel ezelőtt c is nagy élet folyt náluk: a vármegye színe-java megfordult a nagy névnapokon, és az ezeket követő többnapos vadászatokon a vendégszerető Latinák 5 testvéreknél: Rudolfnál és Frigyesnél, úgy, ahogy í megyeszer te hívták őket: Rudi és Frioi bácsinál, t Rudi bácsi és Fricd bácsi édes testvérek vol­taik: de homlokegyenest ellenkező két egyéniség. Rudi bácsi a puritánság, a pedantéria, a gondosság I és szorgalmas gyáros mintaképe volt, aki óTákra i beosztott életét évtizedeken át pontosan egyformán dirigálta. Frici bácsi pedig maga volt a megleste- < sült életvidámság, a könnyen szerző, könnyen ki- - adó gazda, a humor örökös tárháza és a régi gö- ( toöri farsangok elmaradhatatlan, imádott Don Juánja. Két különböző egyéniség, amilyeneket a mai vágtató kor már nem fog kitermelhetni soha i s akik egymás mellett éltek a kis gömöri faluban. ' De ne vágjunk elébe az érdekes emlékeknek, vegyük sorjába őket. A ploszkói hámorokban A ploszkói kis birodalmat, amelyben most Mi- halik Pál, az egyik Latinák-unoka, rezideál, 1796 táján vette meg Latinák Pál, a Rudi és Frici bácsi "édesapja. A gömöri vasérc már akkor is kapós ■volt. Érctörő hámorok sorakoztak a patakok men­tén. Kezdetleges módszerrel dolgozták a vasat. A nyersvasgyártással elterjedt finomítást, az u. n. „frisselést4', a Latinákok vezették be a ploszkói telepen, ahol már magas olvasztókat állítottak fel. Itt nőtt fel Lafinák Pálnak és a Selmecről ho­zott Tófh-leányaak nyolc gyermeke: Rudi és Frici bácsi és testvéreik... Frigyes mindig bonvivamf volt, ellentétben a komoly Rudolffal, aki a köznek szentelte idejét s a 60-as években Köviben főszol­gabíró lett, majd két cikluson át a kerületnek képviselője. A szabadságharc Húszegynéhány éves volt a kiét fiú, amikor , GÖmört is megmozgatták a szabadságharc eszmé- | nyei. Rudi bácsinak is nevezetes szerep jutott. Amikor 1849 februárjában — amint egykori iratokból kitűnik — a Hurbamisták egyik 600 főből I álló csapata Murány és Nagyrőce elfoglalására a I felsőmurányi völgybe özönlött, a rosszul fegyver- 1 zett, kiegyenesített kaszákkal hadbaszálló és csak I 16 puskával felszerelt nemzetőrcsapat vezetését a 1 környéket jól ismerő Latinák Rudolfra bízták. Este 8-kor tartották a haditanácsot, reggel 9 ■ órakor már megtámadták az ellenfelet és megnyer­ték a murányi csatát. Mintegy 70—80 foglyot szállítottak be RőcéTe, ahol őket a városház vízzel telt pincéjébe zsúfolták. Rudi bácsi felháborodott a foglyokkal való bá­násmódon. Felment a bíróhoz. — Ha a foglyok egy óra alatt nem lesznek szá­raz helyen és nem kapnak meleg ételt, a lakását kilakoltatom és oda vitetem a foglyokat. A humánus ember erélyének meg lett a foga­natja, a foglyok nem panaszkodhattak. Mint később látjuk, ennek köszönhette aztán életét és az akasz­tófától való szabadulását Rudi bácsi is. Áll-e még a kormány? , Nyáron megérkeztek az ország területére az orosz csapatok és elözönlőitek az ország felső ré­szét. A kormány Debrecenbe menekült. Pár hétre rá minden hir elmaradt a Kossulh-kóraiányról, Pl osztón azt sem tudták, mi van vele. lfioedu5 Praha 77, Jindfisská 16 szállítja önnek az igazi kéz­zel varrott budapesti cipőt. I Halálra akarták itélmii. Életét annak köszönhette, hogy a rőoei fog­lyokkal tett emberségének kire ment és ezért megkegyelmeztek neki. Az aranyóráról és a gömöri urak ploszkói va­dászatáról majd legközelebb. Győry Dezső. Rudi bácsi, aki rajongásig szerette Kossuthot, egy szép napon kocsiba fogatott: — Megyek Debrecenbe, megnézem, áll-e még a Kossutk-konmány. És vaskereökedőnek öltözve, éjjel-nappal ko­csizva, ellenséges táborok és lövöldöző rajvonalak közt, el vergődött Debrecenig, ahol megelégedéssel látta, hogy a kormány áll és dolgozik. Egyetlen kaland a nővel Ezen az utón történt a magányos férfi egyet­len ismeretes kalandja, — Rudi bácsi tudniillik élete végéig nem kedvelte a női nemet. Debrecenből Nagyváradra ment, ahol egyik testvére a kórházban, sebesülten feküdt. Megvesz­tegette a szanitiéceket, idegen beteget fektetett le testvére ágyába s őt magához véve, kocsin indult Kassa felé vissza. Még Váradon egy csinos, fiatal hölgy kérezkedetit fed a párnákkal, ^dunyhákkal megrakott dedizsáncba. Rudi bácsi összevonta a szemöldökét, de jó­szive engedett: hárman indultak útnak. De Kassá­ra érve se melegedett fel a csinos utitársnő iránt. — Két napig itt maradunk, holnapután ilyen­kor indulunk Rozsnyóra a templomtól, — mon­dotta a hölgynek. — Itt leszek, — csilingelte a bájos ismeretlen. Rudi bácsi azonban másnap reggel befogott és se szó, se beszéd, faképnél hagyta Kassát és Kas­sán az ajánlkozó, nyájas női utasát, — hazahajta­tott Göanörbe. Irányi Dániel G ömörben bujdosik A szabadságharc leverése után halálra keres­ték Irányi Dánielt, aki Gömörbe menekült és itt bujdosott. Bar adu án J&cakó evangélikus lelkész rejtette el. Itt ismerkedett meg a Latinák-osaláddal, akik kísérőjével, Molitor Jánossal együtt magukkal vit­ték Ploszkóra. A ploszkói ház menyezete gerendás deszka volt. Egy csapóajtót vágtak rajta, amelyet nem le­hetett észrevenni. A padláson laktak a menekülő szabadsághős és kísérője. Még az inas sem tudott róluk: a két Latinák-iiu maga adta fel az étéit- italt a padláson rejtőzőknek. Mikor aztán a csendbiztosok egyre sűrűbben jártak házkutatni Irányi után a Latinak-portára is, elhatározták, hogy tovább szöktetik és megmentik bujdosó vendégeiket. Szökés Gömörből Tirolba Rudi bácsi testvére, Latinák Sándor nevére, aki a kohókat vezette, ,,Pasisier®cheint“ szerzett Ti­rolba, azon a cimen, hogy gépeket kell vásárolni az üzemhez, amiket itt nem lehet beszerezni. Mi­kor a menlevél meg volt, Molitor János mint Lati­nák Sándor, Irányi Dániel pedig mint paraszt ko­csis, felültek egy szekérre és Rimaszombaton, Lo­soncon keresztül megindultak Tirol felé, ahol egy hatánmenti városkában egy odavetődött Latinák- bestvér élt. A tiroli Latinák erősen császárhü ember volt. A „testvért"1 nagy dáridóval fogadták s a szép Lat imák-1 e ányok ugyancsak nem fösvénykedtek csókjaikkal a csinos ,,unokát est vér “ tiroli napjait vidámabbá tenni. Közben persze ugyancsak szidták a rebellis magyarokat. Három nap múlva a szökevények jelentették az öregnek, hogy nem találtak megfelelő gépet, hát szerezzen nekik egy menlevelet Svájcba, csak 24 órára. Ez meg is történt. A ploszkói szekér átdöcö­gött Svájcba Irányival é« Molitorral. Mikor átlépték & határt, leszállóttak a kocsiról i és könnyes szemmel borultak az útra: megcsókol- . ták a szabad földet, ami életüket jelentette. A kocsit és a lovakat eladták, a tiroli Latiinák- , nak pedig egy rövid levelet írtak, amelyben meg- . köszönték neki, hogy császárhü létére átsegítette- a határon a magyar szabadsághőgt és bátor kísé­rőjét. Rudi bácsi Rimaszombat foglya lesz t Évekig leveleztek aztán a plosz&óiakkal is. Irányi leveleit nagy becsben tartotta Rudi bá­- esi, mindaddig, mig egy szép napon a jolsvai fő- > szolgabiróság vezetője el nem jött érte és a kard­- ját kérte: — Nem kell az — intett Rudi bácsi —, elme- ? gyek én holnap magam is. z El is ment, le is fogták és behozták Rimaszom- !— batba, ahol a megyeházán, a régi kaszinó helyén, e becsukták és lelakatolták. A nagy-nagy vasiakét- i, tál, ami most itt beszél a Mihalik-családnál a régi idők régi emlékeiről. Öngyilkos szándékkal magára gyújtotta a szénakazlat A nyitrai esküdtszék felmentette a vádlottat Nyitra, junius 11. Ez év március 29-én történt, hogy Fuchs Miksa dranovcei földbirtokos szalma- és szé­nakazlai leégtek. A lefolytatott nyomozás rövidesen eredménnyel járt és a gyujtogatót Pitlák János csavargó személyében sikerült letartóztatni. Pitlák kihallgatása során beis­merte a gyújtogatást és végeimére azt adta elő, hogy nagy nyomorában öngyilkosságot akart elkövetni. Sokáig töprengett azon, hogy milyen halálnemet válasszon, mig végre amellett döntött, hogy belefekfczik egy szal­makazalba és magára gyújtja a kazlat. így is cselekedett. Mikor azonban a kazal már ha­talmas lángokban állott és a füst fojtogatni kezdte, meggondolta magát és könnyű égési atjbe»kel k'bujt a kazalból és elfutott. A tűz azonban tovább terjedt és igy 35 vagon szé­na és szalma esett a tűz martalékául. A nyitrai törvényszék esküdíbirósága csütörtökön foglalkozott a gyujtogatási bün- pörrel. A vizsgálati fogságban levő vádlott megismételte beismerő vallomását. Megálla­pítást nyert, hogy a vádlott jobb család származó fiatalember, ki négy gimnáziumot végzett, de később elzüllött Rendes foglalko­zása nem volt. Két esetben ítélték el kisebb bűncselekményekért. A kihallgatott tanuk a nyomozás lefolyásáról és a kár nagyságáról tettek vallomást. A tűzvész által okozott kár biztosítás révén megtérült s igy a földbirto­kost nem érte anyagi károsodás. Az orvosszakértők szerint a vádlott a tett elkövetésekor zavart lelkiállapotban volt, mivel azonban egyébként beszámítható, fele­lősségre vonható tettéért. Az ügyész vádbeszédében kérte a vádlott megbüntetését. Neumann védő ríurutd itt ar­ra, hogy a vádlott tettét beszáin'dntat’an ál­lapotban követte el. Ismertette azokat az okokat, melyek a vádlottat az élettől való megválásra késztették s melyek megé"-' benne az öngyilkosság szándékát. Feimentést kért. Az esküdtek hosszú tanácskozás után a ténykérdésre nemmel feleltek, mire a bíróság felmentő ítéletet hozott. Az ügyész* az, ítélet ellen semmiségi panaszt jelentett be. Utcai harcok egy lengyel bányavárosban Varsó ,junius 11. A Radom mellett fekvő Ostrowice városkában súlyos összeütközésre került a sor az ottani kohó munkásai és a rendőrség között. Néhány nap előtt a gyár­ban több munkást letartóztattak, akik erő­szakos utón el akartak távolítani az üzem­ből egy mérnököt. A munkásság tegnap meg­kísérelte az elfogoítak kiszabadítását. Ami­kor a tömeg megrohamozta a rendőrség épületét, a rendőrség éles sortiizet adott a népre. Négy munkás meghalt, hat pedig sú­lyosan megsebesült. A munkások revolve­rekkel válaszoltak a rendőrség tüzelésére s egy rendőrt agyonlőttek, kettőt pedig sú­lyosan megsebesítettek. A környékről a rendőrség segítségére érkezett katonaság­nak sikerült a késő esti órákban a rendet visszaállítani. . Az angol munkáspárt nem fordulhat BaMwin ellen London, junius 11. Az alsóház mai ülésón szenzációt keltett, hogy a munkásság elAllt az ere­detileg tervezett bizalmatlansági indítványtól. Be­avatott körök szerbit az indítványt azért nem tet­ték meg, mert a pártban nem tudnak megegyez­ni annak megindokolása tekintetében. Minden­esetre feltűnő, hogy a munkáspárt akkor, am'kor alkalom kínálkozik rá, nem szavaz bizalmatlansá­got a kormánynak a sztrájk idején tanúsított ma­gatartása és a mostani bányászsztrájkban kiadott j rendelkezései miatt. >g a I 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom