Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-12 / 132. (1170.) szám

2 v t* 1*11 iöíiv* jjUJiitib Iá, ÜIMllU&t, Ez természetes is. A trianoni határok meg­fosztották a magyar mezőgazdaságot termé­szetes és könnyen hozzáférhető piacaitól, a köztársaság iparpolitikája Szlovenszkó és Ruszinszkó gyárait leszerelte és mig a csehországi gazda az ipari cen­trumokhoz való közelsége folytán olcsón meg tudja szerezni a maga szén- és ipari szükségletét, addig a szlovenszkói és ruszinszkói mezőgazdaság a világ leg­magasabb vasúti fuvarjával terhelten kénytelen venni szükségleteit és értéke­síteni termékeit. Jellemző erre az a geográfiai igazság, hogy ebben a népességéhez viszonyítva aránylag kisterületü államban a nyugati határ közelé­ben fekvő Eger és a keleti határon levő Rakó között a távolság éppen annyi, mint Eger és London között. Az agrárvám csak átmeneti segítség Amikor mi az agrárvámok mellett állást foglalunk, nagyon jól tudjuk, hogy a mezőgazdaság jövőjének biztosítása ér­dekében az agrárvámok nem jelentik a tartós és állandó javulást. Nem jelentik azért, mert ez csak az egyik szükséglete a mezőgazdaságnak és csak pillanatnyi segítség, átmeneti jellegű intézkedés abból a célból, hogy amig a mezőgazdaság teljes szanálása bekövetkezik, vagy bekövet- kezihetik, lehetővé tegye a mezőgazdasági üzemek ^ártartását, a gazda- és földmivelő- lakosság Nyomorának enyhítését. Már emlí­tett em, hogy a magyar lakosságot érdekli legköze­lebbről a vámjavaslat törvényerőre emelkedése, ilyenformán természetes, hogy ez nemzeti szempontból is értéke­ket jelent, mert a nemzeti gondolat fen- tarté nemzeti öntudat kifejlődésé­re é í nemzeti kultúra istápolására sem ín nyomasztó hatással nincs, it a gazdasági nyomor. A ma lldmivelölakosság nagy tömegei a szói is, illetve kommunizmus marta­lékáv, ek és mint ahogy eddig a nem­zeti g íot destruáló akciók mindegyiké­ben, ík őket hét éven keresztül, a leg­szélső jagyarpusztitó nemzeti politika ilszál zója volt a cseh szociáldemokrata párt. A vám és a m sság sság A javaslatnak sok ellensége van. Az ösz- szes szocialista munkáspártok, az ipari ér­dekeltségek és a közjogi politika fanatikusai. Külön-külön óhajtok velük foglalkozni. A kommunista és szocialista pártok minden­nemű magántulajdon és magántermelés ellen­ségei. Tudjuk, hogy ész nélkül hajlandók megszavazni min­den olyan pénzügyi törvényt és támo­gatni minden olyan akciót — legyen az adó, munkabér, szociális biztosítás, mely a termelést megnehezíti, a magánterme- lési és magántulajdont kikezdi. Tévedés volna azt hinni, hogy ezeknek a pártok­nak a tevékenysége a munkásság érde­keit szolgálja. Fz csak köpönyeg, jó ogi- tációs eszköz a szocializmus elméletének megvalósítása céljából, ez csak köpönyeg a valláserkölcsi és nemzeti .érzés elnyo­mása és a társadalmi rend felboritása felé vezető utón. A csehszlovák köztár­saság költségvetésének igen sok tétele a szocialisták költekezési programján.nyug­szik és nem azért van, mert szükséget, hanem azért, mert el kell költeni az adó­fizetőknek a vagyonit. Nagyon naivaknak kellene lennünk, hogy ha a szocialisták kártyájába bele nem látnánk. Ma azzal korteskednek a vámjavasiat eLlen, hogy ez általános drágulást fog előidézni, azt mondják, hogy ez a törvény az éhinség törvénye, általában azonban örülnek neki, mert ez által bőségesen lesz alkalmuk drágu­lás ürügye alatt kiélni politikai tevékenysé­güket sztrájkok és ehhez hasonló demonstrá­ciókban. Szeretném, ha a vámjavasiat hatá­sát a munkásságra kissé részletesebben tár­gyalhatnám, fogok is e célra alkalmat találni, mos! an csupán rövidesen indokolom azt ; fásomat, hogy a kásság helyzetében az a ámok kedvező javulást )gnak eredményezni / gazdasági munkásság csaknem k 7 természetben, mezőgazdasági irmékekben kapja fizetését, ille j takarmanyozásra alkalmas ter­mé setét állatjaival eteti meg s igy érté­kei bán, kizárólag ebből él. A nagybir­tok ga produktumait ugy-ahogy értéke­sít ja, mert a távolabbi piacokat is fel­ki , ellenben a mezőgazdasági mun­ka 3léd rá van utalva a helyi piacra és ig gesen rosszabb értékesítési árat ér el az, hogy ez a különbség, amelyik a n; k és a mezőgazdasági munkás által e s: között van, végeredményében nem j< t, hogy a nagybirtokos jobban is jár, n ől az adóhivatalok és az általánosan r termelési költségek gondoskodnak, 1 en azonban, hogy viszonyok között agrárvámok el­án a kis földmivelö exisztenciákat védelmezik. ipari munkásság helyzete rossz, óik az ipar nagymérvű leszerelése, vw korlátozott üzemek folytán a kiván­dorlás^ kényszerül, vagy más foglalkozás után kell néznie s miután ilyet nem talál, leg­nagyobb nyomorban sínylődik. Az ipari munkásság Az ipari munkásság munkanélküli részé­nek súlyos helyzete szorosan összefügg az ipar helyzetével. S azok a munkások, ISTENEK HARCA FANTASZTIKUS REGÉNY Irtai LÁZÁR ISTVÁN (3'« A gép futása gyorsult. Mintha egy hely­ben állana s ezer kilométerek távlatai szédítő vonalba hullva, sülyedeznek alatta a földha- tárokon. Ahogy a hang repül. Még gyorsab­ban. A rezgéssé vált anyag suhan tova. Ár­nyéka sincs. Lélekszéditő perspektívákon ke­resztül vitte, ragadta magával a Világok Ma­darát az ősenergia. Hozsánna neked, isteni erő, ki egy kicsi, halott muzmé kedvéért berobogod a dimen­ziókat! Nagy és hatalmas vagy emberi szel­lem, ki kantárba fogod az eget. Illés szeke­rén holt leány utazik. Egy halott és egy élő. Banzáj! Várja már Harangvirágot a sirocská- ja fent, a dzsiu-dzsem-dzsi-i dombocska olda­lán, az árva teaföldön ... Gránit-Buddha kuporoog majd a szivén s a napsütött világra nem ereszti föl... Ár­ván maradt a kis gitár s az arany-kék kimo- nónak sincsen már gazdája. Harangvirág a Nap udvarába tér ... Barnás-zöld villanások tünedeznek el a távlatok mélyén, messze-lent, délnyugat felé. A Csendes-Óceán oázisai. Az apró szigetek, amelyekkel Ausztrália felől kipontozta a Ter­mészet épitő és romboló munkája a tengerek villát. Iszonyú vizek! Iszonyú terek! Iszo­nyú távlatok! Kiu-siu még messze van... Az áramfejlesztőik rendben működtek és az elek- trom-ionok sugárzó szárnyán tovaröppent a Világok Madara. Mikronézia ... Emberlelkek mécse pislá­kol alant az életszolgaságban. Szerelmek sor- vadoznak a szenvedésben. Harcol a Termé­szettel az ember, mint lázadó gyermek az ap­ja ellen. A kenyérért. Az életért. A sem­miért. A gyermek fiatallá serdül, a fiatal em­berré érik, az ember megöregszik és akkor csalódottan a sirjába hanyatlik. Ó, milyen boldog vagy, te szegény, kis ffiuzmé, hogy nem kellett végigélned sugámyi létedet, mint Barack-anyádnak, ki életbefáradt leiké­vel tán meg sem tud már siratni tégedet... Nézte muzméját Mutsuhito Dsain és gon­dolkozott az élet felől, északra Bonin fölött. A tájfun lehe már érzik, a japán tenger ma­gasságában száll a gép------de minek megy haza? A z ő hazája már a végtelen! A levegő- ég, a tenger, az aether-rezgés, az elektromio­alcik ma még működő gyárakban alkal­mazást találnak, szintén attól függenek, hogyan fogja az ipar az állandósuló krí­zist kiáltani. Tudom, hogy ilyenformán a munkásvédelem ürügye alatt a szocializmust szolgáló pártok azt válaszolják, hogy az Agrárvámok annyira meg fogják nehezíteni az ipar helyzetét, hogy további üzemkorlátozások és üzembeszünte­tések következnek. Itt kapcsolódik össze gon­dolatmenetem az ipari érdekeltségeknek ál­lásfoglalására vonatkozó vonatkozó reflexió­immal és megállapítom, hogy a csehszlovák köztársaság eddigi ipar­politikája és ipari vámjai nem tudták megóvni az Furópaszerte dúló válság ha­tásától a csehszlovákiai ipart, nem-, külö­nösen azért, mert számtalan olyan intéz­kedést tettek, amelyik a termelést meg­nehezítette, megdrágította és mert a gaz­dasági érdekekkel ellentétes külpolitikát folytattak. Kétségtelen tehát, hogy ennek a politiká­nak a következményei abban nyilvánultak, hogy az iparvállalatok tulajdonosai vállalatai­kat áthelyezték olyan országokba, ahol a ter­melési viszonyok kedvezőbbek voltak és ezál­tal rákényszeritették uj hazájukat az uj ipa védelmére. Tény az is, hogy ennek a külpolitikának a következmé­nye a feltétlen expanzív csehszlovák ipar termékeinek kiszorulása a természetes piacokról és az a helyzet, hogy a külföld a nagyon drága termelési viszonyok között élő ipar ter­mékeit — mert drágák voltak — nem vá­sárolta. Ezért van, hogy az export állandóan kisebb lesz és ezenfelül a- belföldön a piacok felvevőképessége a minimumra redukáló­dott. Mindezeket összevéve megállapíthatjuk, hogy a kormány eddigi gazdasági és külpoliti­kája az ipar valódi érdekeit nem szol­gálta, hiszen a termelési költségek emelése és min­den egyéb csak arra volt jó, hogy a szocializ­mus céljait közelebb hozza és arra, hogy a cseh nemzeti állam súlya az európai koncérn- ben mentül nagyobb legyen. Számtalan pokla van rá, hogy ipari államok az ipar válságának megszüntetése érdekében agrárvámokat hoz­tak be s igy elősegítették az ipar termékei bi­zonyos részének belföldi értékesítéséi. A csehszlovák iparpolitika a kiviteli na­gyon kétségessé tette, emellett azonban or­ra gondja nem volt, hogy elsősorban a mezőgazdasági lakosság vásárlóké pessé- gét fokozza, tehát a belföldi piac felvevő képességét javítsa. Az dőltünk fekvő vámjavasiat az ipar érdekében való és ha nem is jelenti az ipari krízis megoldásúi, mégis enyhüli a helyzete!. A javaslat kisebbségpolitikai jelentősége A vámjavaslat politikai jelentősége a magyarság közjogi elhelyezkedése szempont­jából is nagyjelentőségű. A mi politikánk célja az állam alkotmányának oly módon való megváltoztatása, hogy minden nemzetiség széles önkormányzattal rendelkezhessék és ezt a célt az esetben érjük el, ehhez akkor közeledünk leginkább, ha a csehszlovák pártok között levő gazdasági és világnézeti ellentéteket hasznosíthatjuk politikánk ré­szére. A helyzet világos. Az agrárvámkérdés szétbontotta a csehszlovák nemzeti koalíciót, polgári és szocialista csoportra. Az első eset, amikor a kormány asztalánál hét éven ke­resztül jól megférő pártok egymással komoly ellentétbe kerültek. A velünk világnézeti szempontból azonos felfogású pártoknak támogatása nem zárja ugyan ki egyszer s min- dekorra a régi csehszlovák koalíció együttesét, sőt pillanatnyilag talán átsegíti egy nehéz kérdésen, de a mi részvételünk a vámtörvény meghozásában a nemzeti kisebbségek pol­gári pártjainak azt az előnyt biztosítja, hogy egy ilyen konstruktív polgári törvény támo­gatása pártjainknak megfelelő politikai súlyt ad. Bár nehezen hihető, hogy a csehszlovák szocialista csoport egy ezzel a vámtörvénnyel terhelt kormányzásban résztvehessen, annál kevésbé, mert hiszen az ellenzéki szocialista-kommunista pártok részéről bizonyosan gon­doskodás történnék a megfelelő agitációról. Az a véleményünk, hogy ez a parlament a je­lenlegi formájában nem alkalmas arra a szerepre, amelyet a csehszlovák pártok neki szántak. A törvényhozás és a kormányzás ezzel a parlamenttel nem megy nélkülünk és különösen nem akkor, ha a csehszlovák régi koalíció két frakciója között az ellentét nö­vekedik. Számtalan példa van rá, a legújabb idők parlamenti életében, hogy a polgári és szocialista koalíció csak addig az ideig tud összhangban dolgozni, amig a szocialista irányzat túlsúlya minden vonalon érvényesül. Amely pillanatban ez a túlsúly megszűnt, lehetetlenné válik az együttmunkálkodás. Tudjuk, hogy a csehszlovák nemzeti állam gondolatának hívei minden egyébbel foglalkoznak, csak a kézen fekvő megoldással nem, a jobb- és baloldali diktatúrák legfantasztikusabb tervei látnak napvilágot sajtóban, nép- gyüléseken és mi tisztában vagyunk azzal, hogy az állam polgárságán mindent végig fognak próbálni, mig végre rá fogja őket kényszeríteni saját népük és a nemzetközi köz­vélemény a megegyezésre az állam minden nemzetiségével. A mi feladatunk addig az ideig mindent elkövetni ebben az irányban, különösen akkor, ha ennek a politikai célnak a szolgálatában eevszersmind népünk gazdasági ereiét növelhetjük. tenger fordul ellene s habszáját tajtékozva nyitogatja: Add ide a halottat! Szélbikák ök­lelik felhőhányó szarvukkal a gépház oldalát s a szenvedő felhők is sűrű könnyet ejtenek a tetejére:4Add ide a halottat! Ordít a tájfun. Ég-föld reng bele. És mosolyog az üldözött ember: Nem adom! A Világok Madara belehasitott a tomboló fergetegbe, mint a gondolatsugár, melyet meg nem állíthat útjában se ég, se föld, se po­kol. Japán! Dai Nippon! Te, édes, szent ha­za ... Kiu-siu szigete ... tlicsökdalos Naga- sz'aki... ott lent integetnek a tájfun-felhők alatt... Dai-Nipipon ... ősi, szent rög — — Isten veled! a magassági kormányhoz nyúlt Mutsuhi­to Dsain s a géprészek vakító fénybe borul­tak, hogy beleremegett a Világok Madara, az­tán sühögve csapta át győzedelmes erejével a tájfun villámló kebelét. Banzáj! Előre, a vég­telenbe... Süt már a Nap! Az örök élet Ke­resztfa látszik, mely az égig ér, rajta van Buddha-Kriszlus, a Megváltó, két tündöklő csillag szegezi egekre a tenyerét... Ő, Air.a- Terasz-Omi-Kami! Krisztus leszáll csillagke­resztfájáról, a Világok Madarára lép és a vég­telenség néma nászutasaira mosolyog... — Vége. — Rozsnyói vasas-gyógyfürdő és hidegviz-iyógyiniézat, klimatte gyógyhely, i 3.. s%@zna va-R ossmyó, (SiEevensskóy Vasas-, meleg-, hideg- és villanyfürdők. Elsőrendű gyógyhely mindennemű női bajok, vérszegénység, sápkor, érelmeszesedés, vérzések, idegbántalmnk, mipraine, hisztéria, neuraszténia, álmatlanság, étvágytalanság, stb. eseteiben. Labaclozok, reconvalescensek kitűnő üdülőtelepe. A fürdő gyönyörű fenyves és lomberdő közepén fekszik 470 méternyire a tenger szine felett, közel a világhírű dobsinai jégbarlanghoz. — Elsőrendű szállodai szolba, háromszoros étkezéssel, napi 32__Ke. — Posta tá­virda, vasú tállomás helyben. Bővebb felvilágosítással szolgál , ‘ Filrdőigazgató«ág A magyar vámháboru veszedelme Bennünket magyarokat ez a kérdés még nás szempontból is érdekel. A vámjavaslat erősen érinti a csehszlovák—magyar keres­kedelmi szerződések dolgát. A köztársaság­nak érdeke a Magyarországgal való kereske­delmi szerződés létrehozása, mert ipari ter­mékeinek legjobb piaca Magyarország lehet­ne. Magyarországnak érdeke ez a szerződés iok... A virágok országában Szilva ur várja, logy rehdőreivel elfoghassa... és elveszik öle egyetlen kínosét, a halott muzmét is... £s nincs a földön egyetlen száraz pont, ahová ) leszállhatna, mert nagyot tévedett és na­gyot vétett elvakultságában az emberiség él­én, s bárhová megy, mindenütt rajtaüt a tör- /ény... Noé galambja, ki nem kap olajágat i vizözönben... de ő nem fog visszatérni a rilág-bárkéba, mely őrjöngő embercsordái- 7>al, mint elkárhozott pokol, ring a lét vizén .. í már neon térhet vissza ... Elvette Kwannon fegyverét, az emberi­ség rabszolgaságába hajtotta az elektromos­ságot és most menekülnie kell ragyogó bűne niatt. Jaj az emberiség jótevőinek! Jaj izoknak, kik gondolkoznak. Jaj azoknak, kik szereltnek. Jaj azoknak, kik nem tudnak le- ülyedni a baromi szolgaságba, melyben mil- iárd ember éil. Jaj azoknak, kik uj rendszert ikarnak teremteni, hogy boldoguljon a világ, faj a Messiásoknak! És ő Messiás akart lenni, togy a világot a tudomány korszak-épiíő ál­lásaival üdvözítse. De átokká vált megtévedt zivén az az áldás. És el kellett buknia! A tájfun szembetört vele: Add ide a lm­ot tat! Verni kezdte villám öld ével, de rengő lühe 1 ©siklott a Világok Madarán. Lentről a

Next

/
Oldalképek
Tartalom