Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)
1926-06-09 / 129. (1167.) szám
1926 junius 9, szerda. cr 'MWXM-MmÓ'ARHIRLAE 5 Istenítélet vasárnapja Óriási árviz a Rimavölgyén — Rimaszombat katasztrófája — Kiküldött tudósítónktól — Rimaszombat, junius 8. Először csak titkosan, lopva, bújva csillant meg a rimaparti vetések között, ravaszul, centiméterenként csusszanva be mélyebb gödrökbe, jóindulatú, játékos, apró kis csermelykék csobbantak a füzesek mellett. Vasárnap délutáni boldog nyujtózása a sárgahullámu Rimának. Kirándulók, tenniszezők, virágszedek lepték el a város szélét, gondtalanul szinte, némely merészek még fürdésre i>s gondoltak talán. Aztán nem színlelte többé goromba rosszindulatát. Az apró előőrsök után úgy tódult hirtelen a mérhetetlen vízóceán, mint ahogy papírzacskó dagad öblösre, ha pukkan óvá akarjuk fújni belsejét. Zúgással, harsogó sistergéssel, tódulva, höbögve, szörpölve, csapkodva, áradón rohant le a szab atka i híd oldalától feltartpztathatlanul. Nem volt segítség. A játékos Rima borzalmas őszinteséggel ölelgette a várost, játékszernek rúgta fel az apró akadályokat, a város egyetlen mentőárkát, a mozdulatlan Sodoma-patakot nevének méltó és ítélkező magaslatára emelte, sodró, rohanó folyómeder lett egyszerre biz utca s a hirtelen lezúdult istenítélet első perceit kábultan nézte a nép. A Rima eredésinél, a klenóci, tiszolci és kokovai hegyekben napok óta szeszélyes viharok dagasztották meg a patakok ágyait. Szombaton délután már az árviz egy kisebbfajta előfutárba rohant a feledi síkság felé, hogy a Sajót bővítse meg kéretlenül, ám a vizek zöme a vasárnapra virradóra leszakadt felhőtömegek égi csatornáiból rohant a keskeny völgyön dél felé. Szinte pillanatok alatt lepte el Rimaszombat város mélyen fekvő utcáit s a kezdettől számit ott félóra múlva beláthatatlan tengerként lepte el a város s Rámatamásfala között lévő hatalmas területet, a mezőket, szántókat, Jekaszált szénarendeket, városkertet, sportpályákat, a konzervgyár pincéit, le egészen a poitári vasút töltéséig, ahol nagynehezen utat találva, végigvágtatott tovább a szélesbülő síkságon, ellepve •még a bolgár kertészek miintaültetvényeit is. Sétálók, sportolók menekültek a városba befelé, olykor-olykor térdig érő vízben már, kocsik szaladtak mentőhajó gyanánt és Rimatamásfala felé már csak csónakon juthatott haza néhány menekülő. Az első pillanatok kábultságát hirtelen tett- erős készség váltotta fel. Aki tudott, elmenekült veszélyeztetett lakásából. Disznókat, lovakat, marhákat helyeztek biztonságosabb létre, néhol, mint szigeten, húzódott össze néhány ember, hirtelen meglepve a veszedelmesen hömpölygő vizáitól, mások, előrelátók, már néhány órával előbb is — az előző esti tapasztalatra gondolva — mentették ingóságaikat. A Rimapant a város legrégibb része. Apró házak álldogálnak ottan, legtöbbje vályog és fa keverékéből megalkotott épület. Apró ablakai néhol félméter magasságban vannak a szintűi. Ezeken kezdett lassan beömleni a viz. A Nagyhid-utca, az Újváros, a Sodoma-utca deszkap alánlkja if elemi erővel nyomta el a víz és tódult udvarba, lakásba, istállóba egyaránt. Kétségbeesett erőfeszítés következett most. Ki-ki saját magát mentette. A város hat tűzoltója mitsem tehetett segédeszköz hiijján, azonkívül nekik maguknak is legtöbbnyire 'a veszélyeztetett helyen volt lakásuk s családjuk. Egy jó csónak, dereglye: sehol. A mentési munkálatokban a legtevéklhyebb részt a katonaság vette ki, a kilencedik határvadászzászlóalj és a Szabat- kán állomásozó ulánusság már megelőző este is talpon volt s aztán egész éjjel várta az eshetőségeket. Az árviz első hírére szakaszokban, kocsin rohant ki a katonaság s életveszélyes helyeken, mellig, nyakig érő vízben siették a meglepett lakosság segítségére. Később tutajokat ácsoltak össze kerítésekből, gerendákból s hosszú csáklyákkal vontatták a primitív jármüvekét oda, ahol a bentlakók már a pad- JásablaJkból kiabáltak segítségért. Hanesz Emil járásfőnök, Vladár József polgár- mester, Tóth Béla városi főmérnök intézkedtek rögtön s küldték a veszélyeztetett helyekre segítséget. Az öregoserkészek életveszélyes tutaján Hizsnyan Béla cserkésztiszt és Szkubik József indult az áradat felé, majd egy nagyobb tutaj tűnt fel, amit Hlozek János irányitott oda, ahonnan ablakból kiabálva kértek segítséget s ahol már az összedőléssel fenyegető házakat katonák támaszft- gatták a mellig érő szennyes vízben. Neumann Béla lovon úszva húzott partra sápadt s nedves embereket; ki tudná felsorolni az önkéntes és bátor mentők számát. Kritikus helyzetek sokszorosan adódtak elő. Egy beteget, akit már nem volt idő kihurcolni, fokonkint állványozták alá ágyastól; a Losonci-utcában egy gyermekágyas anya egynapos gyermekével Combig érő vízben menekült; a konzervgyár egyik munkáslakásában pedig éppen lakodalmas menet készült útnak s mire a menyasszony felöltözött, már csak a padlásról integethetett a lakodalmas néppel együtt. A viz közben először szórványosan, majd mind több és több gerendát, rönköt, deszkát hozott magával a szomszéd falvakból, tányérok, tálak úsztak nyugodt méltósággal lefelé, jeléül annak, hogy a felsőbb vidéken hasonló istenítélet zug. Disznósi- vitás, ablakfóliába kapaszkodó emberek elnyújtott kiáltása a parton sűrű tömegben állók felé, akik közül számos akadt olyan, aki cipőscől, vagy neki- vptkőzve rohant segítségére a megszólaltaknak. Mindenütt tenger, hullámzó, habos, tarajos hullámokkal, másutt rohanó folyó. A templomok tornyaiból kinézve, ezernyi csillogó hatalmas tó északtól délig. A nagy szerencsétlenségben egyedüli szerencse, hogy nem éjjel rohant ránk a rettenetes víztömeg. Ilyen árvízre csak a legöregebb emberek emlékeznek ezen a vidéken. Az apadás estefelé állott be. Hétfőn reggel az ellepett utcák legtöbbje szárazán taposható s végigjárva a veszélyeztetett környéket, mindenütt szomorú pusztulás képe bontakozik előttünk. A lekaszált szénát elhordta a víz, a szántóföldek nagyrészén iszapos mocsár, az alacsony házak némelyikéből még most is fazékkal hintik el a vizet, mint a süllyedő hajó tengerészei. Lőcsös József házának oldala szomorúan, mint egy odvas fog, tátong. Elvitte a viz. A konzervgyár kára tízezer korona egymagában. Megtámasztott, alámosott házak között gondtalanul játszó apróságok és sápadt, sóhajtozó öregek. A gyönyörű városkertet finom iszapréteggel vonta be a viz, a tenniszpályák használhatatlanok s Jelűnek városkerti vendéglős nagy hordó bora békésen vegyül össze a pincébe zudult sárga lével. A környéken, a Mátrától az Alacsony Tátráig, nagy viharokat jelentenek. Nyustyáról leszaladt a viz, de Törőknél, Ráhónál ellepte a völgyet. Itten a vasúti közlekedést is csak átszállással lehetett lebonyolítani s a vasúti töltést Jánosi körül is roppant veszélyezteti a víztömeg. A rémhírek dacára pillanatnyilag apadőban van a Rima, ámde a GöKassa, junius 8. A hétfő délutáni 'tárgyaláson kihallgatták még Pongrácz Gusztáv rendőrtaná- esost, aki röviden elmondta a nyomozás lefolytatását és a bűnügy történetét. Elnök: Milyen ember hatását tette önre Reinitz? Pongrácz: Megrögzött gonosratóvőét, aki mindenre képes. Friedlándér dr. védő: Valóban olyan erős akaratú ember volt Reinitz, hogy lényével másoltat is erősen tudott befolyásolni? Pongrácz: Nem hiszek a hipnózisban, svindli az egész! Majd Hopkó György, Szeleczky Sándor, Kres- nyák Bertalan, Virág György és felesége, valamint Sponner József és Meikovszky József jelentéktelen vallomása után Bródy Fülöp kassai vendéglős tanúvallomása nyújtott némi érdekességet. Bródy elmondja, hogy ismerte Reinitzet, aki gyakran fordult meg vendéglőjében. Akkor ugyan még Stíhwartz néven szerepelt, de amikor letartóztatták és a lapok közölték a fényképét, határozottan ráismert. A védő kérdésére kijelenti, hogy Reinitz vallásos ember volt. Egy alkalommal tal- mudkönyvet talált nála e hosszasan olvasott belőle. Rábeszólőereje és' elbeszélőképessége is kiváló volt. Emlékszik rá, hogy egyszer egy nagyobb társaság előtt oly élénken mesélt el egy históriát, hogy valamennyien a legnagyobb figyelemmel hallgatták. Ezzel a hétfői tárgyalás befejeződött s az elnök a tárgyalás folytatását kedd délelőttre halasztotta. A mai tárgyalás A mai tárgyalás délelőtt kilenc órakor kezdődött meg csöppet sem lanyhult érdeklődés mellett. Folytatták a tanúkihallgatásokat. Rigda János 28 évea kassal asztalos az első tanú. Bodnárnak jő ismerőse. Vagy négy év előtt kötött vele ismeretséget. Rendes, csak kiss-é hóbortos embernek ismerte. Egy alkalommal említette neki, hogy sok pénze van s ha akar, ő is kereshet. Van ugyanis egy zsidó Ismerőse, aki szar- vasmarhahajcsárkodással foglalkozik. Tanút is rá akarta venni, hogy segítsen neki a teheneknek a határon való áthajtásában. Később azt is elárulta, hogy a gazdag zsidót el lehet tenni láb alól e akkor meg lehet szerezni minden pénzét. Az esetet csak azért nem jelentette akkor mindjárt a rendőrségen, mert Bodnárt hóbortosnak tartotta. Kacskós Imre 32 éves kőműves a következő tanú. Rendes embernek, jó munkásnak, de nagy ivónak ismerte a vádlottat. Vall az egyik áldozat bátyja Általános érdeklődés kíséri Szmukk József 31 éves kereskedő, a meggyilkolt Szmukk Hermáim testvérbátyjának tanúvallomását. Részletesen beszéli el, milyen körülmények között tűnt el szerencsétlen fivére. 1922 májusában jött haza családjához, ahol értesült arról, hogy Hermann testvére visszaérkezett már Szatmárra, de nyomban rá elutazott. Megkérdezte édesanyjától, hogy hová ment, aki Hermann után küldte őt, mert félt, hogy valami baja eshetik. —- Apátok is nemrégiben halt meg, mondta anyám — folytatja a tanúvallomást —, nem aka- Tom, hogy annyi kellemetlenségem legyen. En szik kizárttá, hogy egy uj áradást kapjon a város. Szervezett mentőakciót idejében csak a katonaság nyújtott. A rimaszabályozásnak mindeddig megoldatlan kérdése most ijesztően mutatta meg a jövő eshetőségeit. Számtalan ilyen viharos árvízre lehet elkészülve még a Rimavölgye mindaddig, mig az okszerű szabályozás ed nem készül. Óriási kár nemzetgazdaságilag is, amire nem győzzük eléggé figyelmeztetni a hatóságokat. A pillanatnyi mentés megszervezése is nagy hiányokat mutat. A városnak még modem tűzoltó- felszerelése sincs s az a pár hivatásos tűzoltó vajmi keveset ér és ért ilyen roppant veszedelemben, különösen akkor, ha a mentéshez szükséges csónakok, tutajok, kötelek minden évben, szinte ragaszkodó következetességgel hiányoznak. Pedig a megismétlődés jő példa lehetne! Hiába azonban a város vezetőségének őszinte jóindulata és igyekezete, ha a hozzávaló anyagi erőket nem bocsátják a város rendelkezésére, a város maga pedig szegény, önkéntes adományokból viszont nemzetgazdasági pluszt alkotni seholsem lehet. Torkolj' József dr. szenátor á mai vonattal Prágába utazott, hogy ott, a minisztériumban keverő rimaszabályozási aktákat megsürgesse, a veszedelemben lévő s az elemi erőktől károsan sújtott lakosság adójával szemben méltányos elbánást kérjen. Valószínűleg interpellálni is fog a szenátus legközelebbi ülésén a hasonló elemi károk időelőtti okszerű megakadályozása érdekében. A Rima folyó pedig nem törődik az emberi jajjal s a sürii viharok máig is kétségessé teszik a rohanó áradat megszűnését. A kár mindeddig felbecsülhetetlen s a nagy szerencsétlenségben még egy vigasztaló: emberéletben nem esett kár. Jelentésem megírásakor újabb hatalmas viharokat jelentenek Nyustya, Kle- nóc és Tiszolc vidékéről. utói is értem őt, amint éppen a kcímpra akart szállni. Hová mégy? kérdeztem. Eridj a dolgodra, semmi közöd hozzá, válaszolta ő. Vele akartam menni, de nem engedett. Vagy 65.000 korona lehetett nála. Azóta semmi hirt sem kaptunk róla, illetve néhány hét múlva levél érkezett az ő aláírásával Kassáról. Azt irta, hogy legyenek türelemmel otthon, nemsokára hazajön. De nem jelentkezett. Én nyugtalankodtam miatta. Felutaztam Kassára e kutattam utána. A Herman-féle szállodában akadtam nyomára, ahol azt mondták, hogy hozzám hasonló ember volt náluk megszállva, de egyebet nem tudnak róla. Nyugtalanul utaztam haza. Vagy két hónappal ezután Nagyváradról kaptunk levelet. Nagyon jő üzlete van, 'irta a levélben. Erre én Nagyváradra vettem utamat, hogy ott esetleg fölkeresem öcsémet. Útközben találkoztam Szatanáron Reinitzoel. Reinitz hozzám lépett és azt kérdezte tőlem, hogy én vagyok-e Szmukk Hennámnak a (testvére, mert nagyon hasonlitok rá. Nyugtalan és ideges voltam s ezért durván válaszoltam neki. Ő azt mondta, hogy jő hirt mondhat öcsémről. Amerikába utazott. Nem akartam neki elhinni ezt az ostoba hírt s ezért továbbkutattam eltűnt öcsém után Nagyváradon, Kolozsvárt és Bukarestben, de semmi nyomra sem bukkantam. Reinitz letartóztatása után Kassán megtalálták öcsém ruháit, amikre határozottan ráismertem. Ma is emlékszem még egészen biztosan kabátja színére, meg is tudnék esküdni rá. Mindjárt az volt a gyanúm, hogy Reinitz tette el láb alól öcsémet. A kassai szembesítésnél Reinitz tagadta azt is, hogy valaha találkozott volna velem, pedig Szatmáron határozottan beszélgettünk egymással. A védő kérdésére kijelenti még, hogy bár bizalmatlan hatást tett rá az első találkozás alkalmával Reinitz, de mivel Izgatott volt, nem gondolkozott többet felette. Mezitlábos, 10—12 éves kis iskoláefiucska áll most a bíróság elé. Szesmera Béla elem ista. Bátran és folyékonyan mondja el mindazt, amit az ügyről tud. Vele hivatta ki annakidején Reinitz a gyárból Demjanovicsot. FeketeszakáUlu öreg bácsi volt, — mondja a fiú, — felöltője nem volt. Zsidónak néztem. A rendőrségen biztosan felismertem őt. Demjanovios megerősiti a fiú vallomását. Novicky István gázgyári munkás a gyári bérviszonyokról beszél. 1600—1700 korona fizetése volt Demjanoviesnak, amiből rendesen meg lehetett élni, sőt félre is lehetett rakná. Demjonovics azonban tékozlón élt. Gyakran panaszkodott is, hogy beteg és ő segített pénzbelileg rajta. Látta Demíjanavicsnál az órát az aranylánccal, amelyre Demjanovios azt mondta, hogy 600 koronáért vette. Jeszenszky János 32 éves gázgyári fűtő a következő tanú. Sógora Demjanoviesnak, de kész vallomást tenni. A bérviszonyokról beszél, majd Demjanovicsról azt mondja, hogy egyáltalában nem volt vallásos ember. Igaz, hogy most már fél az Istentől, de akkor lump, költekező életet élt. A gyárba gyakran fiakkerrel jött. Nővérével rosszul bánt. Demjanovios erre a kijelentésre felugrik s hevesen ellenzi sógorának megesketásét. — Majd a jó Isten megbüntet azért, amit most elleneim vétettél! — kiáltja. Fleskó András munkás ugyancsak a gyári viszonyokról tesz vallomást. Demjanovicsot nem tartotta templomjárőnak, de amellett jó munkás volt, jó ember, aki gyakran segített munkás társa in. Frankfurter Nelli 36 éves vendéglősné ‘lengyel- ruszin zsargonban tesz vallomást Lebovies Sámuelről, Reinitz egyik áldozatáról. Többször volt nála a vendéglőben és eltűnése előtt vagy 70.000 korona pénzt látott nála. Elefánt Adolf kassai vendéglős arról beszél, hogy Reinitz gyakran fordult meg nála a vendéglőben. Többször ebédelt ott s az utravaló élelmiszert is nála szerezte be. Ezután fölolvassák Lebovies Fülöp szatmári kereskedőnek, az egyik áldozat testvérének, vallomását. Az elmeorvosi vélemény Ezután Stuchlik Jár ószláv dr. elmekórházi igazgató — aki, mint törvényszéki szakértő, huzamosabb ideig megfigyelte a vádlottakat és a tárgyaláson is részt vett — mondotta el szakértői véleményét. Stuchlik dr. szerint a hét vádlott úgy a gyilkosságok elkövetésekor, mint a vizsgálati fogság és a tárgyalás ideje alatt is . teljes beszámit- hatóságot árultak el, úgy, hogy felelősségre vonásuknak orvosi szempontból ml akadálya sincsen. Exhumálás és boncolás Az orvosi vélemény elhangzása után az iratok felolvasását kezdték meg. A távollevő vagy akadályozott tanuk Írásban vallottak. Legtöbbjük a Reinitzzel való kapcsolatokra vonatkozik, úgyhogy a vádlottak ügyére vonatkozólag semmi lényeges momentumot nem hoztak. Ezután az exhumálási jegyzőkönyvet olvassák föl, amely arról szól, hogy hogyan találták meg a hullákat és hogy agnoszkálták őket. A jegyzőkönyvben egy érdekes momentumról nem történik említés. A holttestekről ugyanis kezdetben azt hitték, hogy a bolsevik! harcok alatt elesett katonák hullái, azért az egyik bűnjelként szereplő koponyát, amelyben aranyfogak voltak, a katonai hatóságoknak adták át. Hosszú ideig ott hevert a koponya, az aranyfogakat a katonai fogtechnikus beolvasztotta és uj fogak készítésére használta föl. Ezek a fogak pedig Lebovich arany- fogkoronái lehettek, amiket Lebovich fogtechnikusának okvetlen fel kellett volna ismernie. így azonban Lebovich agnoszkálása nem sikerülhetett. Majd a boncolási jegyzőkönyvet olvassák föl. Az ügyészi indítvány Elnök előterjeszti ezután az ügyész indítványát az esküdteknek fölteendő kérdések megszövegezésére. Az ügyész a Btk. 278. §-a alapján gyilkosság büntette cimén kéri a vádlottak elítélését. Ezért tudvalevőleg kötéláltali halál jár. A két védő a Btk. 279. §-a alapján szándékos emberölés cimén elkövetett gyilkosság bűntettében kéri az ítéletet, amely mint ismeretes, 15 évi fegyházzal jár. Azonkívül kéri a 76. szakasz enyhítő rendelkezéséinek alkalmazását. Siba dr. államügyész tiltakozását jelenti be a védő indítványai ellen. Délután négy órakor az elnök berekeszti a tárgyalást s annak folytatását szerdán délután 3 órára tűzi ki. Elekor hangzanak el a vád- és véd- beszédek s minden valószínűség szerint Ítélethirdetésre is sor kerül. Pánik Newyork utcáin Newyork, junius 8. A Hudson folyó manhattani partján olajjal itatott fadarabok úsztak le a vizen. A dorongok valószínűleg öngyujtás következtében tüzet fogtak, s a lángok csakhamar behatoltak a csatornacsövekbe is, ahol a lyukban számos robbanást okoztak. A kerületben sok ember megsebesült, s a forgalmat a minduntalan ismétlődő robbanások miatt be kellett szüntetni. A járó-kelők között pánik keletkezett, melynek folyamán néhány ember megsebesült. A robbanások következtében támadt légnyomás a Broadwayon több automobilt fölborított. Egy olasz és egy svájci autó közelharca Schwitz, junius 8. Tegnap délután egy olasz luxusautó mindenáron meg akart előzni egy békésen haladó svájci gépkocsit. A svájci kocsi a szűk utón nem akarta, hogy a másik kocsi elébe kerüljön s teljes sebességgel száguldott az utón. Az olasz kocsi utasai erre annyira dühbe jöttek, hogy egy Browning revolverből 3—4 lövést adtak le az elől haladó autóra. Az egyik golyó keresztülfurta a svájci gépkocsi benzintartályát, úgyhogy ez kénytelen volt megállani. Az olasz merénylők menekülni próbáltak, miközben azonban hátrafelé tartottak gépükkel, a szűk utón nem tudtak megfordulni s kénytelenek voltak szintén megállni. Néhány svájci polgár, aki az eseménynek szemtanúi voltak, azonnal körülvették at olaszokat, akik revolverükkel próbáltak védekezni. A svájciak azonban kicsavarták a kezükből a fegyvert s úgy látszott, hogy meglincselik a meggondolatlan támadókat. A rendőrség a kellő időben érkezett, hogy megakadályozza a vérontást s nagynehezen kiszabadította az olasz utazókat az izgatott lakosság kezéből. Magjear, román, angol stb. uflevél- vizumok megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejáró útleveleinek meghosszabbítását t. előfizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggel eszközli a Prágai Magyar Hirlao kiadóhivatala. mürmegyéibsn szertevonuló óriási viharok nem teTanuk napja a Reinitz-por kassai főtárgyalásán Holnap délután kerül sor a vád- és védbeszédekre — ítélethozatal előtt rögtön utána eredtem. Szaladtam és a Tisza partján l
